Tibor bá’ online

A liberálisok (nálunk balliberálisok) makacsul ragaszkodnak a szabad piachoz bár egyértelmű jelei vannak, hogy a piac messze nem hatékony szabályozó, egyáltalán nem szabadit meg minket a periodikuson bekövetkező gazdasági katasztrófáktól. Adam Smith világában a kereslet és a kínálat kialakít egy olyan árat, amire támaszkodva a beruházók eldönthetik hova vigyék a tőkéjüket. A kormány minél jobban beleszól ebbe a folyamatba, a lesben állók annál nagyobb mértékben térítik el a piacot természetes útjától. Ez Adam Smith világa, de a valóságban, ahol élnünk kell, a piac nem állítja be a megfelelő árakat. Erre rengeteg példa adódna, de nézzük csak a három legjelentősebben befolyásoló tényezőt.

• Globális klímaváltozás. A szénalapú energia ára elfogadhatóan áll be (kapcsolódik ahhoz, amit a fogyasztók hajlandók fizetni, és ahhoz, amit a kitermelők el tudnak fogadni), de csak akkor, ha nem vesszük figyelembe, hogy a CO2 elpusztítja a Földet. Ezen problémákkal szemben a piac teljességgel érzéketlen, csak a kormány lenne erre képes. A létező közgazdaságban ezt az anomáliát externáliáknak nevezik, mivel ezek a költségek kívül esnek a közvetlen tranzakciótól. A liberális közgazdászok az externáliákat aprócska kivételnek tekintik.
• A gazdaság összeomlása. A feltételezetten önszabályozó piac képtelen felismerni, hogy a financiális fenegyerekek által létrehozott értékpapírok hamisak (toxic=mérgező). A piac képtelen ennek megfelelően beárazni azokat. Kizárólag a kormány lenne képes szabályokat felállítani a hamis, rászedésre alkalmas értékpapírok kiszűrésére. Az igaz, hogy a deregulációnak voltak apró előnyei a tőke megfelelő alkalmazására, de ez messze alulmúlta azt a kárt, amit okozott, például a 2008-as válság, ami csak Amerikában 10 trillió $ (10¹⁰) GDP csökkenéssel járt.
• Eltorzult jövedelem elosztás. 1935 és 1980 között az amerikai társadalom egyre egyenlőbbé vált. Ezen időszak alatt az összjövedelem növekedés kétharmada az alsó 90 százalékhoz jutott el. Az alsó 50 százalék jövedelem növekedése némileg meghaladta a felső 50 százalékát. Ezzel ellentétben 1999 és 2014 között a felső 10 százalék az összjövedelem növekedés több mint 100 százalékához jutott. Ez úgy volt lehetséges, hogy az alsó 90 százalék családonkénti éves jövedelem vesztése közel 3000 $-ra alakult. — Kedves magyarok! Az elmúlt 15 évben, Amerikában a fizetések reálértéke CSÖKKENT. — Jegyezzük meg ennek okait: Emelkedő munkanélküliség mellett a szakszervezetek meggyengültek. A financiális szabályozás fellazult.

A helyzet tarthatatlan, de mégis fenntartják az utolsó pillanatig. Az állam totálisan alkalmatlanná vált a társadalmi igény ellátására, mert a leggazdagabb réteg, az oligarchák szolgálatába állt. Jobban mondva az oligarchák mindenkit megvesznek, hogy perverz vágyukat, a mértéktelen, és határtalan harácsolást folytathassák a végtelenségig. Illetve addig, amíg a világtörténelem legnagyobb vérengzése nem következik be, aminek pontos forgatókönyvét az égvilágon senki se tudja megjósolni.

___________________________________________________
___________________________________________________
_______________