2015-05-23 nap bejegyzései

VM-275 Találkozások

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~q228Az én ifjúkoromban nem volt mobil telefon (vezetékes se nagyon) ezért, ha beszélgetni akartunk egymással, akkor előbb találkozni kellett. Budapesten három fő találkozóhely volt a Széll Kálmán téri óra alatt, a Nemzeti Színház előtti óra alatt, és a Jászai Mari téri óra alatt. Ez utóbbi különben villamos végállomás is volt. A három megnevezett óra közül az utolsót éppen a héten bontották le,és állítólag elhelyezik majd egy múzeumban. A több méter magasan elhelyezett órák a célnak rendkívüli módon megfeleltek. Jó messziről is lehetett látni őket, és ugye a találkozás időhöz voltak kötve, így a késés nyilvánvalóvá vált, nem lehetett különböző karórákra hivatkozni. A Nemzeti Színház előtti óra olyan híressé vált, hogy született vele egy örökzöld sláger is.

A bevett szokásoknak megfelelően 10 perc késés volt megengedve, amit még meg lehetett magyarázni a közlekedéssel. A két pesti óra azt esti szórakozáshoz tartozó találkáknak volt a színhelye. A Széll Kálmán téri óra alatt általában a vasárnapi kiránduláshoz találkoztunk. Vasárnapit írtam, mert a szombat munkanap volt mind a munkahelyeken, mind pedig a tanintézetekben. Érdekes színfolt volt, hogy a tipikus találkozási időpont előtt, mondjuk este 7 előtt, a megnevezett órák alatt néha 10-15 ember is várakozott, és ennek nagy többsége férfi volt nem nő. Vagyis a nőkre már akkor is várni kellett. Azt jópofa volt még az összetalálkozók szemrehányásait hallani közvetlen közelről. Ugyanis ezeken a helyeken rendszerint férfi-nő találkozott.

Barátok, kisebb társaságok nem csak ezen a három helyen találkoztak. Nyáron találkoztunk a Fedett előtt (mostanában Sportuszoda a neve, de akkor csak ez az egy volt fedett) vagy a Pala előtt. Aztán kialakultak megszokott helyek is. Az én társaságom rendszerint a Jászai Mari téren találkozott. Ha valamelyikünk valahogy kimaradt a telefonos megbeszélésből, akkor megkockáztathatta csak úgy vaktában odamenni este 8-ra. Nagy valószínűséggel összefutott a társakkal.

Gondolom manapság is találkoznak emberek, mondjuk a McDonaldsban, de abban az időben ilyen helyek nem léteztek. Presszók természetesen voltak, de azokat mindig zsúfoltnak találtuk, és ha le tudtunk ülni, akkor rendelni kellet valamit. Miközben nagyon spórolósak voltunk, tehát maradt az utcai találkozás. Ez csak akkor volt kellemetlen, amikor zuhogott az eső, vagy télen a mínusz 20 fokban.

Aztán elgondolkoztam, tényleg, miért találkoztunk mindig órák alatt. Aztán rádöbbentem, a karóra nem volt mindennapi eszköz, nem feltétlenül volt mindenkinek. A lakásokban is legfeljebb egy óra volt valahol, vagy a falon, vagy az éjjeliszekrényen. Manapság az égvilágon mindenben van óra, akkor nem volt. Egy utcai óra alatt találkozás nem tette feltétlen szükségessé a karóra birtoklását.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
______________________________________________