Tibor bá’ online

Bizony, amikor felülök az 1-es villamosra, vagy életemet kockáztatom a 3-as metrón, emberek vesznek körül, akik ragyogóan megfigyelhetők. Ezt a leskelődést nem tegnap kezdtem, már hatva éve is kedvenc szórakozásom volt. Kézenfekvő az összehasonlítás.

Amikor a 3-as villamossal minden reggel kizötyögtem Újpestre, én végig olvastam a lassú utat, tehettem, mert a Marx-téri végállomáson szálltam fel, le tudtam ülni. A többi ülő utas fele szintén olvasott, én a Time magazin heti számát (előfizettem rá), ők a Népsportot. Mostanában az utasok fele vagy zenét hallgat egy madzagon keresztül a zsebébe becsúsztatott izéből, ami elsősorban azért jó, mert tökéletesen megfeledkezhet a körülötte elterülő világról, nyugodtan átmehet rajta egy gőzhenger. A másik fele, pedig maga elé tart egy színesen világító izét, és böködi a hüvelyujjaival, aminek következtében a világító izén különböző színes képek futkosni kezdenek.

Régen az idegenek is szóba elegyedtek egymással, napjainkba az ismerősök se beszélgetnek, ülnek egymás mellett és mindenki bütyköli a saját világító izéjét.

Jaj, majd elfelejtettem. Van egy harmadik csoport is, a zavartalanul telefonálóké. Megyek az utcán, valaki megszólal mellettem, odakapom a fejem, de nem kellek neki, kiderül, valakivel beszélget hetedhét országon túl. Egy másik valaki nagyokat bénázik előttem az úton, gondolom kezdő vezető, de amikor leelőzöm kiderül, hogy á fenét, mobilozik. Nem szabályos, de megvan a funkciója, vezetésközben is kapcsolatba lehet vele lépni. De mi van akkor, ha bármilyen ügymenetnél megkérdezik a mobilszámomat. Otthon ülök egész nap, ahhoz nem kell mobil. Sajnálják, nekik a mobil szám kell. Például az OTP csak mobilszámra küld ki SMS-t. Amit különben is gyűlölök. Egy-egy miniatűr billentyű 3-4 betű. Külön művészet megtanulni a szöveg beírást, de kinek van ehhez türelme? Harminc alatt mindenkinek! Az emberekkel tényleg bármi lehet csinálni. Nincs az a marhaság, amit ne követnének szótlanul, kritika nélkül, megmondhatatlan és kitalálhatatlan okokból kifolyólag. Például valaki kitalálta azt a marhaságot, hogy „visszanyal a fagyi”, amit most már fű-fa alkalmaz, miközben fogalmam sincs, mit jelent, de az nyilvánvaló, hogy az alkalmazó meg van róla győződve, ő aztán kurvára trendy. Most például eszeveszetten trendy a „villantás”. Egyik nő a másik után mutat meg minél többet a csöcseiből úgy, hogy a bimbót ne lehessen látni. Nem könnyű, de a menő divattervezők megoldják a problémát. Így lett kerülő úton trendy a lógó csöcs, mert mire valaki menő lesz, már rég nem ropogós a húsa.

Az én időmben bizonyos szövegre azt mondták „ez nem telefon téma”, és nem voltak hajlandók beszélni róla, csak személyesen. Most boldog-boldogtalan naponta háromszor berohan a facebook oldalára és feltesz magáról az égvilágon mindent, szó szerint mindent, mert hogy ez nem kerül pénzbe. Ugyanis senkinek sincs elég pénze. Régen mindenkinek volt pénze, ennek ellenére csapvizet ittak, otthon étkeztek, dióbél helyett diót vettek és megtörték. Ma senki se iszik csapvizet, sőt vizet se nagyon. Már dióbelet se vásárolnak, minek, egyszerűbb megvenni a kész bejglit.

Annak idején a tévében Öveges prof. megszerettette a fizikát. Mostanában tök meztelen fiatal férfiak csapkodják a faszukat, amire a jelenlévő 4-5 nő oda se bagózik, unottan ásítoznak. Minek nézzék, ennél érdekesebbet kell kitalálni. Hopp, megvan. Hamarosan kihalunk, azt kellene élethűen eljátszani.

________________________________________________________
________________________________________________________
_____________________________________________