2015-05-12 nap bejegyzései

(1632) Mi van az érzelmek szabadságával?

Tibor bá’ online

 

~q191Nevek érintése nélkül, néhány napja „valaki” hangot adott annak, hogy érzelmileg Trianon neki jobban fáj, mint a Holokauszt. Erre egy másik „valaki” közölte, hogy a Holokauszt nagyságrendekkel borzalmasabb minden másnál, így tehát Trianonnál is, mert a Holokauszt egyedülálló… stb. stb.

A helyzet az, hogy az első valaki nem azt mondta, hogy Trianon felülmúlja a Holokausztot bármilyen vonatkozásban, hanem csak annyit jegyzet meg, hogy őt ezek az „események” érzelmileg hogyan érintik. Ha én szerelmes vagyok egy abszolút bányarémbe, aki ráadásul a nagymamám lehetne, azon lehet röhögni, engem kötnivaló bolondnak nézni, de nekem jogom van a saját érzelmeimhez, és ha valakit ez nagyon érdekel, akkor nyomozza ki, miért keletkeztek bennem ezek az érzelmek, de nyilvánosan terrorizálni az érzelmeim miatt, az nem megengedhető.

De, ha már itt vagyunk, akkor nézzünk bele a dologba reálisan. 6 millió ember legyilkolása valóban elképzelhetetlen gonoszság, de nem egyedülálló. Száz éve a törökök lemészároltak másfél millió örményt pusztán azért, mert örmények voltak. Jó fél évszázaddal később Pol Pot is megölt vagy két millió honfitársát, mert írni-olvasni tudtak. És ezzel nem merült ki az emberiség bűnlajstroma. A spanyolok irtották a dél amerikai indiánokat, a jenkik pedig az északit. Jelenleg pedig a palesztinokat irtják, pont azok, akiket 70 éve mások irtottak. Az irtottakból lettek az legújabb irtók. Nemzeti érdektől hajtva Washington lelkén is szárad másfél millió iraki élete. Az emberiség nem tanul, és nem is változik.

Viszont (6 millió) ember élete, és egy országrész annektálása két külön kategória, összemérésük nem könnyű feladat, hacsak nem nézzük a következményeket.

Bűneinek elismerése mellett Kanada minden egyes nagykorúvá érett eszkimónak ad 20 ezer dollár kezdőtőkét, kezdjen vele valamit. Németország legalább ilyen bőkezű volt a zsidó áldozatok hozzátartozói felé egyénileg és kollektíven. Erdélyben a románok soha senkit nem kárpótoltak, sőt erőszakos románosítás volt, és a magyar kisebbséget ért atrocitások mai napig nem szűntek meg, legfeljebb kissé csökkentek az utóbbi időben, amit el lehet mondani Szerbiáról pont úgy, mint Szlovákiáról. A zsidó áldozatok túlélő gyermekei minden fájdalmukat sikeresen átadták saját gyermekeiknek, akik már szintén felnőttek. A fájdalom kinövi magát. Valamelyik ükapámat az osztrákok felakasztották összeesküvés vád alapján. Aligha gondolok rá, sőt néhány éve nekem Habsburg Ottó kifejezetten szimpatikus volt, pedig hát a nagyapja….

Ezekkel szemben Erdély örökre elveszett, amit se megszokni, se elfelejteni nem lehet, amit érzelmileg mindenki saját egyéniségének megfelelően él meg.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
___________________________________________