Tibor bá’online

Ahogy tegnap bolyongtam a nem „mainstream media” hírügynökségek között, ahonnan a magyar média még véletlenül se vesz át anyagot, megakadt a szemem azon, hogy Indiában az elmúlt 10 év alatt 200.000 paraszt követett el öngyilkosságot. Tudom India egy nagy ország, de ha ezt lefordítom magyarra, akkor ez olyan, mintha nálunk 3000 termőföld tulajdonos lenne öngyilkos. Természetesen nekiestem a meglehetősen terjedelmes cikknek, ami főleg egy helyi szakértő interjúvolását tartalmazta, aminek olvasására egy hátborzongató kép tárult elém. A cikk lényegét lefordítottam és itt most közzé teszem, hogy tanuljunk belőle.

Az öngyilkosságok oka a reménytelen eladósodás, formailag a termőföldekre felvett jelzáloghitel, aminek végső következménye a parasztok földjének az elvesztése. Most már csak az a kérdés, hogy mire és miért vették fel a kölcsönt?

Több multinacionális (Cargill, Monsanto és Syngenta) vállalat is foglalkozik vetőmag „nemesítéssel”, ami alatt genetikailag módosított (GM) vetőmagot kell érteni. A „nemesítésnek” különböző céljaik vannak, melyek nagyon nem organikusak, és elsősorban az előállító multik érdekeit szolgálja. Például olyan szójababot állítanak elő, amelyik egy bizonyos gyomirtóra immúnis. Ültetés után ezeket a földeket egyszerűen lepermetezik ezzel a gyomirtóval, ami mindent megöl, kivéve a szóját. Mi ebben a rossz, kérdezhetnénk. Az hogy az éveken át használt gyomirtó elszabadul a környéken és minden más gazdanövényt is elpusztít. De visszatérve az indiai példához, itt elsősorban pamut cserje ültetvényekről van szó.

A globalizációt kihasználva a Monsanto megjelent Indiában és a genetikailag módosított magot „fehér arany” fantázia név alatt értékesítette, azt ígérve, hogy jelentős hozamnövekedés várható, de nem árulta el, így a parasztok nem is tudhattak róla, hogy ezt a pamutcserjét öntözni kell, tízszer nagyobb a műtrágya szükséglete, és permetezésre szorul. A vetőmag pedig a Monsanto szellemi tulajdona, amit minden évben újra meg kell venni kilónként 17.000 Rupiáért, míg a közönséges vetőmagnak mindössze 7 Rupia volt az ára, és a parasztok maguk összegyűjthették a termésből. Az öntözéshez kutakat kellet fúrni és szivattyúkat kellett beállítani. A hatalmas beruházásokhoz kölcsönöket voltak kénytelen felvenni, és biztatásra átálltak a mono-kulturális termelésre.

Ezzel egy időben az USA kormánya 4 milliárd dollár szubvencióval támogatta az amerikai pamuttermesztést, ami hatalmas túltermeléshez vezetett és a világpiaci árakat lenyomta. A korábbiakhoz viszonyítva a sokkal drágábban előállított indiai pamut versenyképtelenné vált, a parasztok éves bevétele kevesebb lett, mint a termesztéshez nélkülözhetetlen járulékok együttes kiadása. Ilyen körülmények között kölcsöntörlesztésről szó se lehetett. Maradt a tömeges öngyilkosság. A fenti képen a hátrahagyott 4 gyerek tartja az öngyilkos papa fényképét.

___________________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________