2015-04-23 nap bejegyzései

(1621) 56 tanulsága

Tibor bá’ online

 

~q191Rákosi Mátyás fülkeforradalmát úgy hívták, hogy „Fordulat éve”. Ezt követve először államosította a nagyvállalatokat. Nem fizetett értük, ahogy ezt Orbán a Viktor teszi, viszont az állami kézbe került vállalatok vezető gárdáját Matyi éppen úgy lecserélte, ahogy ezt Viki tette. A fő szempont a párthoz való hűség, nem a szaktudás. Rákosi uralkodása alatt éppen úgy belerokkant az ország a hűséges slepp hozzá nem értésébe, mint most. Az akkori ÁVH szerepét (némi változattal) ma a TEK látja el. Rákosinak nem voltak önálló ötletei, ő egy az egyben átvette Sztálin elvtárs hülye ötleteit. Ezzel szemben Viktorkának meg vannak a saját hülye ötletei, amelyek még kamasz korában lepték el az agyát. A megtartott választásokon Rákosira 99,6 százalék szavazott, Orbán beérte kétharmaddal. Rákosi csinált egy gyönyörű alkotmányt, amit aztán nagy ívben leszart. Orbán az alkotmányt az utolsó betűig betartja, de a tartalmát folyamatosan saját szája íze szerint változtatja. Rákosi lecserélte a bírói kart, amit Orbánnak még nem sikerült teljes mértékben, de az ügyészség pont olyan mértékben szolgálja kik, ahogy Rákosit is kiszolgálta. Rákosi a felsőoktatást átalakította saját szája íze szerint, amit Orbán éppen most próbált meg. Akkor éhezett a nép, mert nem volt élelmiszer. Most van élelmiszer, de nincs pénz, a nép most is éhezik. Mindkét diktátor ragyogó beszédeket tudott tartani, de a hazudozásban jelentős különbség van közöttük. Rákosi pofátlan bejelentéseit az életszínvonal emelkedéséről, a fényes jövőről a napilapok hozták le, és a rádióban hangozzak el. Ezzel szemben Orbán pofátlan hazugságait a TV segítségével a pofánkba löki be. Kezdetben Rákosi népszerű volt a nincstelen parasztok és munkások körében, akik Horthy alatt nagyon megszívták, és ez a népszerűség meg is maradt mind addig, amíg Rákosi őket békében hagyta és csak más csoportokat lehetetlenített el. De amikor a parasztokra kirótta a teljesíthetetlen beszolgáltatást, a munkásokra pedig a folyamatosan emelkedő termelési normákat, ami egy rejtett jövedelem csökkenés volt – betelt a pohár. Az elnyomó szerveken kívül már nem volt népréteg, amely számára a rendszer előnyös lehetett volna. Ugyanebbe a helyzetbe sikerült Orbánnak benavigálni magát. Magyarországon már nem létezik olyan népcsoport – a szűk klientúrán kívül – amely meg lenne elégedve a helyzetével. Ellenkezőleg, hatalmas tömegek lesznek egyre elégedetlenebbek. Orbán elért az útvégére, 1956 tavaszának hangulata visszaköszön 59 évvel később.

________________________________________________________
________________________________________________________
___________________________________________