Tibor bá’ csodálatos női
Manapság minden szűz, például egy nő lába, ha még nem látott gyantát, gyantaszűz. Szűz a sör, ha nincs benne alkohol. Természetesen lehet valami akár extra szűz is, mint mondjuk az olíva olaj, ha a kereskedő 1500 forintot akar kapni egy literért. Hogy ez nőkre átvetítve mit jelent, el se tudom képzelni, dupla szűzhártya vagy csak szimpla, de dupla vastag? Tuja valaki a választ?
Fiatal koromban csak a nő lehetett szűz, azok is egyre rövidebb ideig. Mindenesetre életem első nője szűz volt, és ugye ezek szerint én is, bár ezt a szót férfiakra használni nekem egy kicsit komikus. Ez azonban nem változtat a lényegen. Szüzek voltunk mindahányan, azaz összesen ketten. Nem állítom, hogy azonnal tudtuk, mit kell tenni, de viszonylag hamar kitaláltuk az anatómia adta lehetőségeket. Megy az ilyesmi, mint a karikacsapás, gondoskodnak róla a hormonok. Hogy ez a dupla szűz elrendezés szerencsés-e vagy sem, nehéz eldönteni. A férfiak egy része megdöglik a szüzekért, egy másik része menekül előlük. Az araboknál meg egyenesen megkövezik azt a nőt, akiről a nászéjszakán kiderül, hogy nem szűz. Hülye egy világ. Teljesen indokolatlanul szűzcentrikus.
Javakorabeli férfi voltam, amikor öregedő apám, aki már nem praktizált, de imádott beszélni róla, megkérdezte, hány szűz nő volt az életemben. Némi töprengés után rávágtam, hogy nyolc. Apám elismerően bólogatott, majd azt mondta, jó neked, én mindig csak a második voltam. Ránéztem, aztán hangosan kitört mindkettőnkből a röhögés, majd eszembe jutott Klárika.
Klárika 32 volt, amikor megismertem, és napokon belül adódott rá alkalom, hogy kérdezés nélkül „bevallja”: életében én vagyok a második férfi. Ha egy nő hazudik, nem nagyon idegesít, nem a szövegre szoktam koncentrálni, de a szükségtelen hazudozás rendszerint kihoz a sodromból. Tényleg? – Tettem fel némi szarkasztikus hangsúllyal a csodálkozó kérdést. Igen – jött a válasz, miközben őszintének álcázott ártatlan kék szemét rám szegezte.
Nem feszegettem a kérdést, nem kívántam elpuskázni egy beindult kapcsolatot, de a témát evidenciában tartottam, és vártam a megfelelő alkalomra, ami természetesen egy szép napon meg is érkezett. Klárika egy hattagú társaság füle hallatára kijelentette, hogy én őt majdnem szűzen kaptam meg. Jellemző módon a társaság egyetlen tagjának se tűnt fel a kijelentés és úgy siklottak át felette, mintha mindössze a töltött káposzta minőségéről lett volna szó. Jóra sikerült és kész. Senkit nem zavart, hogy ez az „analóg” kifejezés egyre jobban digitalizálódó világunkban kifejezett marhaság. Analóg vonalon valami lehet majdnem három, vagy jóval több, mint kettő, de digitálisan vagy három, vagy kettő. Nem lehet valaki majdnem szűz. Vagy szűz, vagy nem. Így aztán ez a kijelentés nekem egy kicsit már tényleg sok volt. Négyszemközt megkérdeztem Klárikától, hogy is volt ez a majdnem szűz dolog?
Ezek szerint Klárika meggondolatlan fejjel 17 évesen egy kérőnek igent mondott, de a nászéjszakát követve kiderült, hogy a férfi súlyos alkoholista. Ez a felfedezés úgy elvette a kedvét a férfiaktól, hogy kerek 15 éven át rájuk se tudott nézni. Mindent összegezve nekem tulajdonképpen egy majdnem szűz gyöngyszemre sikerült szert tennem. Ne is mondjam, az egyik ámulatból a másikba zuhantam, és egyre azon törtem a fejem, miért nézek én ki ekkora hülyének.
Közben valahogy kialakult az a gyakorlat, hogy vasárnap délben felmentünk Klárika egyedül élő, özvegy édesanyjához természetesen ebédelni. A következő alkalommal Klárika háta mögött alkalmam nyílt feltenni egy aprócska kérdést a drága mamának, ami így szólt: – Nehéz egy 35 éves nőről elképzelni, de igaz, hogy Klárikának előttem csak 5 férfivel volt dolga? A drága mama őszintének tűnő kék szemét rajtam felejtve, szemrebbenés nélkül azt válaszolta, hogy igen. – Apám, ha élne, boldogan venné tudomásul, hogy egyszer fiának is sikerült másodiknak lenni.
________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________