Tibor bá’ online

Tanulságosak lehetnek, mert rámutatnak azokra a kockázatokra, amikkel szembe kell néznünk.

Több mint ezer év virágzás után a Maya birodalom városa Tikal összeomlott a IX. században, amikor fél világgal arrébb letették a Khmer királyság fővárosának, Ankornak az alapjait, amit hatszáz évvel később magára hagytak. A kérdés az, hogy miért?

Mindössze húsz éve, hogy Ankor méreteit felmérték, és kiderült, hogy nagyjából 1000 km2-en terült el, és körülbelül 750 ezer ember élhetett ezen a területen. A mai tudományos zsargon szerint Ankor egy low-density, vagyis kis sűrűségű városi település volt (750 fő/km2), mert a városon belül mezőgazdaságilag művelt területek voltak. Ez a fajta városiasodás tipikus volt az ókorban, például a Közép Amerikai Mayáknál, Ceylonban, stb. Virágzásuk után viszonylag gyorsan kezdtek hanyatlani. A kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az alacsony sűrűségű városok hasonló sorsot követtek.

A Sydney-i Egyetem archeológusa, Roland Fletcher szerint a Világ mai városai az alacsony sűrűség felé tartanak. Példának okáért, New York közepe igen zsúfolt, de Nagy New York roppant nagy terjedelmű, ahol hatalmas üres telkek vannak az épületek között. Ugyanezt lehet elmondani Nagy Sanghajról, Nagy Tokióról és az összes amerikai és európai agglomerációról (beleértve Budapestet is). A jelenség oka az iparosodás: a gépkocsik elterjedése, a belvárosi ingatlanok árának egekbe szökése, a középosztály családi házak iránti igénye.

Légi felvételek segítségével Ankorban felfedezték, hol voltak csatornák, víztározók, az összetévesztésig hasonlóan a Maya városokkal. Ennek ismeretében létrejött egy ausztrál vállalkozás, annak kiderítésére, mi volt az összeomlás oka. Kiderült, hogy a fő ok, szélsőséges klimatikus instabilitás. A szomszédos Vietnámban található fák gyűrűinek tanúsága szerint, huzamosabb ideig tartó szárazság után szokatlanul heves monszun járt a XIV. és a XV. században. A szélsőséges monszunok alatt árvizek keletkeztek. A lezúduló víz gátakat szakított át, víztározókat tört össze, hidakat söpört el, és lakóházakat tett lakhatatlanná. Az ankori események tükörképei lehettek a New Orleans-ban lejátszódóknak. Ankor funkcionálását a műtárgyak összerombolása után lehetetlenség volt fenntartani a nagyszámú populáció részére.

Ankor és a Maya városok alacsony sűrűségű agrártelepülések voltak. Szállító eszközök hiányában (nem alkalmaztak igavonó állatokat), nagy mennyiségű élelmiszert nem tudtak mozgatni, ezért a városoknak önellátóknak kellett lenni (kukorica, babok, gyümölcsök, manioka, stb.) Lényegében a családok egymástól kellő távolságokban építették fel házaikat, irtották ki a trópusi erdőt a házak körül, és folytattak mezőgazdálkodást. A Maya Tikal-nál és hasonló városoknál ez a módszer vezetett a hatalmas kiterjedéshez. A rendszer kitűnően működött, de valamivel nem számoltak. Az őserdő kiirtása hatalmas területen (Tikal esetében 160 km2) megváltoztatta a csapadékhullást. Egyszer csak, teljesen váratlanul hatalmas szárazság köszöntött rájuk, és el nem tudták képzelni milyen áldozatokat kellene bemutatniuk, hogy az isteneik visszaváltoztassák az időjárást.

Az ásatások tanúsága szerint a alacsony sűrűségű városok elhaltak. Az okok? Hatalmas területeken az őserdő kiirtása, alacsony sűrűségű övezet kialakítása, nagyméretű infrastruktúrák létrehozása, amiket a változó klíma elpusztíthat.

Ezekből az a tanulság vonható le, hogy bármi is legyen a klíma megváltozásának az oka, a városok nem tarthatók fenn. New Orleans pontosan úgy járt, ahogy Ankor. Mind a két város hatalmas gátakkal védte magát, de ha a bekövetkező természeti csapás meghaladja a védekezés paramétereit, ami előbb vagy utóbb bekövetkezik, akkor a városnak annyi.

Magyar vonatkozásban megfigyelhető, hogy egyre magasabban tetőző árvizek lepik el a Dunát. A utolsó nagy árvíz ellepte volna a Margit-szigetet. Három sor zsák akadályozta ezt meg. Ennél magasabbra rakott zsákok már nem stabilak. Hasonló a helyzet a Római parton és Szentendrén. Mind a két helyen tervbe van véve újabb és magasabb gátak elhelyezése. Eközben, jelenleg több olyan falú van Magyarországon, ahol az emberek gumicsizmában közlekednek az utcákon és saját udvaraikon is. Ma még, nagy nehézségek árán, sikeresen ki tudják védeni némi haszonállat elhullása mellett, de mi lesz a jövőben, további és nagyobb szélsőségek esetén?

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________