Tibor bá’ online

Minden kornak megvan a maga kórja. A középkorban volt a himlő, meg a szifilisz, az újkorban a TBC, a legújabb korban az infarktus, most pedig egyre jobban előtérbe kerül az Alzheimer kór. Ne kutassuk, hogy miért, a lényeg, hogy egyre többen szenvednek benne. De tulajdonképpen miről van szó?

Az közismert, hogy idősebb korban az ember egyre inkább feledékeny. Egy 70 éves tökéletesen emlékszik rá miért és hogyan kapta az első pofont 7 éves korában, de fogalma sincs hová tette le a szemüvegét ebéd előtt. Ennél is bosszantóbb, elbeszélése közben nem jut eszébe Aladin neve, csak a 40 rabló. Viszont sohase mond 39-et vagy 41-et. Ez tökéletesen természetes, nem patológiás. A baj akkor kezdődik, amikor ez a feledékenység túllép az elfogadható mértéken, és rohamosan romlik. Ezt nevezik Alzheimer kórnak, de tulajdonképpen mivel állunk szembe?

Az egészséges agy olyan elektromos jeleket hoz létre, aminek pontos funkciója a sejtkapcsolatok javítása és a memória tárolása. Más jelek viszont megszakítják a sejtkapcsolatokat, ami memória vesztéshez vezet. (Ez hasznos lehet, mert csökkenti a felesleges információk által elfoglalt helyek számát, csak hát, a megszakítók nem válogatnak, eltávolítják a hasznos adatokat a haszontalanokkal együtt.) Az egészséges agyban a sejtkapcsolat tartó és megszakító jelek között egyensúly van. Az Alzheimer kórban szenvedőknél a megszakítók száma egyre inkább meghaladja a kapcsolattartókét. A folyamat egészen a legutóbbi időkig leállíthatatlan volt. Általánosságban úgy tudják (amit a boncolások igazolnak), hogy tömeges sejt és sejtkapcsolatok (szinapszisz) pusztulásával jár.

Feltételezem, hogy senki nem akar Alzheimer kórban eltávozni közülünk, ezért nem árt tudni róla néhány dolgot.

Elkerülhetetlen rizikótényezők:

Életkor: Az életkor előrehaladásával az esély növekszik. 85 felet szinte kötelező. 😀

A hajlam öröklése: Egyes családoknál (APOE gén) örökletes.

Nem: A nők sokkal hajlamosabbak a kórra.

Elkerülhető rizikótényezők:

Magas vérnyomás, inzulin rezisztencia, alacsony iskolázottság, fejsérülés, alvási rendellenességek (apnoé, vagyis légzés kihagyás), ösztrogén hormon terápia.

Mivel az USA-ban 5 millió ember szenved benne, jelentős kutató munkát fektettek bele. Dale Bredesen tanulmánya feltárta, hogy mivel állítható le a folyamat, sőt fordítható vissza. Ezek:

• Szénhidrát szegény étrend.
• D3 vitamin étrend kiegészítő.
• B6 és B12, valamint Q10 étrend kiegészítők.
• Omega-3 zsírsav (hal olaj) étrend kiegészítő.
• Napi minimum 30 perc fizikai igénybevétel.
• Éjszaka 8 óra alvás.
• Minimum 3 óra étlenség lefekvés előtt és étkezések között.
• Napi kurkuma szedés bevezetése.
• Marha és sertéshússal szemben szárnyasok fogyasztása.

______________________________________________________
______________________________________________________
_________________________