Tibor bá’ online

Amikor egészen zöldfülűeknek tartok eligazítást az Életről, akkor azzal szoktam kezdeni, hogy az élet olyan, mint a lóverseny. Az ember itt is, ott is „nyerni” akar. Ahhoz, hogy nyerhess, ki kell szasszerolni, ki/mi lesz a befutó, és azt kell megjátszani. Minél kisebb az esély arra, hogy X vagy Y lesz a befutó, annál nagyobb a nyereség, amennyiben rájátszottál. Ez az emberi magatartás tartja életben a diktátorokat. Amíg egy diktátor „nyerésben” van, mindenki tolja a szekerét. Aki legelőször „fogad” rá, hogy bukni fog, az lesz a hatalom új birtokosának a legelső kedvezményezettje.

A történelem legújabb futamánál a startpisztoly már eldördült, elindultak a lovak. A volt favoriton kívül a többi ló még azonosíthatatlan a lelátóról. Mindenki figyel, hogy amint kiderül valami apró részlet, megtehesse a fogadását.

Ha a fentiek figyelembevételével nézed a magyar belpolitikát, akkor egyet kell velem értened abban, hogy Orbán éveken át hiába ötlött ki elfogadhatatlan dolgokat, a felső vezetés mindent zokszó nélkül (kritikát ne is emlegessünk!) végrehajtott. Ráadásul Orbán kifejezetten tehetséges lónak mutatkozott. Nyilván jó volt a pedigréje, pontosan tudta, hogyan kell úgy hazudnia, hogy azt a tömegek boldogan beszopják. De a hegyek nem nőnek az égig, egyszer mindennek vége, illetve emberek vagyunk, mindenki követhet el hibát. Orbán esetében végzeteset. Ez a stadioncentrikus öreg csatár a sok-sok megnyert lerohanás után nagyobb falatra vágyott, és nekiment Washingtonnak. Egyesek már ekkor tudni vélték, hogy ez lesz az utolsó futama, amit már nem fog megnyerni. Amikor a hajó kezd süllyedni, a patkányok rohannak elsőként a mentőcsónakokba. Vagyis, ha látod, hogy a patkányok falkákban rohannak a mentőcsónakok felé, biztosra veheted, hogy a hajó végzetes léket kapott. – Merkel kancellárasszony látogatásáig tartó mintegy 6 hét alatt, ezt fogjátok látni.

________________________________________________________

P.S.: A Times Merkelt választotta az év emberének – jelenti az Index majd folytatja – A lap indoka: ő az, akire szükség van a veszélyes férfiakkal teli világban az orosz agresszió közepén. — Ez pontosan a valóság ellenkezője. Merkel teljes mértékben lefekszik Washingtonnak, ami ellen jeles német államférfiak tiltakoznak. Az orosz agresszió pedig kitalált hazugság. Ha az ukrán válságban van agresszor, akkor azt USA-nak hívják.

________________________________________________________
________________________________________________________
___________________________

Tibor bá’ online

1970-ben vettem egy kb. 2300m2-es telket Pilisborosjenőn a Nagy Kevély hegy déli lejtőjén. A telek szintkülönbsége 100 méterre 25 méter, vagyis eléggé meredek. Velem kábé egy időben többen is vettek ott telkeket, amit a helyi parasztság adott el vidáman, meglehetősen nyomott áron. Ugyanis a helyi TSz ezeket háztájiként adta át. Az ok igen egyszerű volt, a hegyoldal gépi megművelése nem tartozott a könnyű és veszélytelen dolgok közé.

Az első dolgunk az volt, hogy cövekekkel és madzagokkal kijelöltük a határokat, majd ki-ki elkezdte megépíteni az ideiglenesnek szánt viskóját, többnyire fából. Aztán évek múlva megépültek a családi házak is. A tulajdonosok 30-40 közötti házaspárok voltak, apró gyerekekkel. Hét végeken kijártak, ők dolgoztak, a gyerekek játszottak és tulajdonképpen itt nőttek fel.

A felépült családi házak eleve több generációsra lettek tervezve, hiszen a Kádár rendszerben egy lakás megszerzése nem volt könnyű dolog, akkor még nem találták ki a lakásvásárlásra, házépítésre igénybe vehető CHF kölcsönt. Mindenki saját erőből épített, olyan tempóban, ahogy azt a jövedelme megengedte. Ennél jobb megoldás a gyermekek leendő lakásgondjaival kapcsolatban nemigen létezett. De a dolog nem volt sürgős, mert mindenki lakott valahol, és a gyerekek nem nőnek felnőtté 1-2 év alatt.

Aztán teltek az évek és igen érdekes volt figyelni a szomszédos családokat. A házak végül is elkészültek, és véglegesen kiköltöztek a családok. Azonban ahogy a gyerekek elérték a kábé 20 éves kort, sorra tűntek el, de nem csak itt lakás szempontjából, hanem úgy általában, még karácsonykor se jönnek meglátogatni a baromi nagy házban lakó, idős szülőket, már amelyik még él.

Ki kell hangsúlyoznom, hogy nem egy-két esetről van szó, és a szülők társadalmi státusza diverzifikált. Van szakmunkás, értelmiségi, volt vállalkozó, szóval minden. A családi hátterek se homogének. Van ahol az egyik szülő már meghalt, van ahol mind a kettő, mely esetben évek óta ki van téve a tábla, hogy ELADÓ. A gyermekek sorsa, már amennyit tudni lehet, szintén sokrétű. Néhány külföldön van, de a legtöbbnek már van saját gyermeke, és ez az, ami engem a legjobban megdöbbent.

TV jelenetekből, és más rálátásokból világosan kitűnik, hogy a mai apukák és anyukák igencsak kitesznek magukért. Még az egészen szegény családoknál is számtalan gyerekjáték található. Tombol a gyerekkultusz. A gyerek nem fenyíthető, önérzetén nem eshet csorba, fegyelmezésük megoldatlan probléma, már akinek ez problémát jelent. A most már nagyszülők tömegesen le vannak szarva, akik ezt sztoikusan veszik tudomásul. (kivétel persze az, ahol az unokák periodikusan megjelennek a nyugdíj megcsapolása végett). Ma mindenkinek pénz kell, amivel a nyugdíjas szülők nem rendelkeznek, más meg a középgenerációt nem érdekli. Így az idősek tömegesen értéktelenekké váltak, akkor pedig minek őket látogatni, hiszen még a tapasztalatuk se ér semmit, mert az ő világuk már rég letünt.

Bár én szentül meg vagyok győződve, hogy a többgenerációs családmodell sikeres és felülmúlhatatlan, a mai középgeneráció berzenkedik tőle, elsősorban azért, mert saját életviteléről pontosan tudja, hogy az idősebbek nagyon nem értenek vele egyet. Ma már nagyon gyors a társadalmi „fejlődés”, inkább mondanám, hogy változás, az egymás után következő generációk nemigen kompatibilisek, amit persze némi jóindulattal át lehetne hidalni, de ez nincs.

Szomszédjaim között egészen elképesztő példák is vannak. A közvetlen nyugati szomszédságban 15 éven át épült egy több szintes, hatalmas ikerház a két fiú unoka részére, akik (figyelmeztetőül) 15 év alatt egyszer nem voltak kint megtekintés végett. Feltételezem, most a szorgos nagypapa halálát várják, hogy eladhassák az örökséget. De ez lesz a sorsa a többi háznak is.

Kisdiák koromban az olvasókönyvben volt egy rövid történet, ami szerint a vasárnapi ebédhez a nagypapának a sokgyerekes családtól messze, a sarokban terítettek egy sámlin. Ebéd után a legidősebb fiú bicskájával egy husángot faragott. Az apja megkérdezte tőle, hogy mi lesz belőle, amire a fiú azt válaszolta, neked készítem a sámlit.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
______________________________________

Tibor bá’ vissza a múltba

1944 karácsonyán majdnem 12 éves voltam, de értelmi szintem jóval meghaladta a tipikus tizenkét évesekét. Ami így visszatekintve a legmeglepőbb volt, hogy a szülők nagyon „elhanyagoltak” minket. Úgy értem annyira el voltak foglalva magukkal, hogy azt tehettünk, amit akartunk. Apámék napokon át azt vitatták, hogy az oroszok bejövetele elől nyugatra meneküljenek-e. Ez a nyugatra menekülés abból állt (volna), hogy valamilyen jármű megszerzése után, vagy egy ilyen megszerzett járműhöz való bekéredzkedés után, néhány értékkel a táskában megindulnak Bécs felé a -15 °C-os hidegben. Hogy hová érkeznének, mit és hogyan ennének, hol aludnának, stb. az teljességgel ismeretlen volt. Az viszont ismert volt, hogy a menekülés közben furcsa dolgok történtek, amit úgy lehetne röviden jellemezni, érvényesült az ősi ököltörvény. A rengeteg tanácskozás vége az lett, hogy egyszer csak jelezték, Budapestet körbezárták az oroszok. Ezt követve a megbeszélések témája megváltozott, idősebbek,  Kun Béla terrorját megéltek elbeszéléseit hallgatták, közbe szóltak, átrágták : mi várható az orosz katonáktól, az egészen biztosan bevezetendő kommunista rendszertől. Minden esetre a közelgő valóság messze felülmúlta a képzeletet.

Eközben én és a barátaim jártuk az utcákat. Budapest fényárban úszott, az elsötétítés ellenére. Az üzletek kirakatai fényesen csillogtak, tömegek vásároltak pontosan úgy, mint a béke éveiben. Megvehető áru is volt dögivel. Sokáig ólálkodtam egy Kossuth Lajos utcai drogériában, próbálgattam a parfümöket, mert ajándékkal akartam meglepni az édesanyámat, akinek a sors szerint már csak 4 hete volt hátra. De jártam a játéküzleteket is. Valahogy se gyerek nem voltam már, de még felnőtt se. Közben persze távolról ágyúdörgések hallatszottak, de mindenki úgy tett, mintha az hozzátartozna a karácsonyi forgataghoz. Időnként az égen meg-megjelent egy varrógép, vagyis egy igen lassan mozgó, berregő, kétfedelű, orosz gép, ami valószínűleg felderítést végzett.

Karácsonyfából viszont nem volt túlkínálat, hiánycikké vált. Ennek ellenére apám szerzett egy fát valahonnan. Szaloncukorból se volt túl sok, és ami volt az szétkapkodták. Anyám kénytelen volt házilag gyártani, ami legfeljebb megközelítette a valódit. Persze csak két ízben készült: citrom és kávé, de egyik se volt igazi. A citrom íz citrompótlóból kapta az aromát, a kávé pedig lefőzött cikóriából. Ennek ellenére hónapokig rejtegettem néhány szemet, mint édesanyám utolsó alkotását.

Nem sokkal azt követően, hogy a Főváros körbe lett zárva, egy szép napon hatalmas katonai repülők jöttek Budapest fölé, amiből ejtőernyősök ugráltak ki. Ahogy lejjebb értek kiderült, hogy az ernyő alatt nem katonák himbálóznak, hanem henger alakú tartályok, amiben utánpótlás volt. Nem volt rá szükség, volt ott fegyver elég, és katona is. Mindössze azért küldték, hogy valamelyik magasabb parancsnok megnyugtassa a lelkiismeretét.

A „csak egy nap a világ” társadalma úgy gondolta, hogy jöjjön, aminek jönni kell, de ezt a karácsonyt még a tradícióknak megfelelően éli meg. Huszonnegyedikén anyám lelkemre kötötte, amint sötétedik legyek itthon, ami ugye délután kábé 4 órát jelentett. Ez az az időpont amikor a nyüzsgő utcai élet kezd elcsendesedni, mindenki az otthonába húzódik vissza. Az asztalra kerül az ünnepi vacsora, kölcsönös megajándékozás, stb.

Ez nálunk is így történt, és minden a legnagyobb rendben, zavartalanul folyt. Csengettyű, mennyből az angyal – természetesen lemezről, ajándékbontás, puszilkodás pont úgy, ahogy egy vagy két évvel korábban, csak mi egy kicsit nagyobbak lettünk, és most öten voltunk, mert velünk volt apám egyik barátja is, akiről később tudtam meg, hogy egy nálunk megbújó zsidó. És akkor apám megszólalt, költözködjünk le az óvópincébe, és ezzel ő és Lajos bácsi az egyik rekamiéval megindultak lefelé a lépcsőházban, és elfoglalták az óvópince legjobb helyét.

A költözködés természetes lármájára a többi lakó is rádöbbent a fájó valóságra. Így eset, hogy este tízre az egész ház háta mögött hagyva a karácsonyfákat, leköltözött az óvópincébe, ahonnan csak 25 nappal később mehetett vissza.

________________________________________________________
________________________________________________________
_______________________________________

Tibor bá’ online

Az eredetileg kitalált szeplőtlen fogantatás és annak terméke az idő múlásával egyre inkább csodálatossá vált, amit i.u. I. évszázad vége felé Lukács és Márk vetett papírra. Ez, vagyis a gyermek Jézus születése, a Nyugati Civilizáció legnagyobb lelki kincsévé vált, ami úgy kezdődött, hogy a fiatal zsidó szűznek, Máriának megjelent Gábriel arkangyal, aki közölte vele, hogy a Szent Lélek meg fogja szállni, ami után életet fog adni egy isteni gyermeknek.

„És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.  És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az õ nevét JÉZUSNAK.  Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az õ atyjának, királyi székét;  És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az õ királyságának vége nem lészen! Mondá pedig Mária az angyalnak: Mi módon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek? És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fának.” (Lukács 1-30/35)

Ez a történet évszázadokon át lenyűgözte a keresztény Európát annak ellenére, hogy ez a történet az Újszövetségben soha többé, sehol se jelenik meg, sehol se utalnak rá. Jézusról egy szót se írnak egészen 12 éves koráig. Úgy tűnik, hogy erről a csodálatos tényről a szülők tökéletesen megfeledkeztek. Amikor Jézus 12 éves, a szent család átköltözik Jeruzsálembe, ahol a gyermek Jézus három napra eltűnik a szülők szeme elől, és akkor:

„És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged. Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai? De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.” (Lukács 2-48/50)

Két evangélista (Lukács és Máté) is leírja az angyal által bejelentett természetellenes eseményt, ami után a szereplők úgy tesznek, mintha semmi se történt volna. Vagyis, Jézus bejelenti, hogy a templomban az atya dolgaival foglalkozott, amit József és Mária nem értenek. Az angyali üzenetet és József besegítése nélküli gyermek világra jövetelét tökéletesen elfelejtik. Ebből levezethetjük, hogy a szeplőtlen fogantatás elég gyengén van beépítve a Bibliába, ami elgondolkoztató. Lényegében élő példája a sincretism, vagyis egyeztetésnek, amire akkor kerül sor, amikor vallások összeadódnak különböző kultúrák egymásmellé kerülésekor.

Karácsony, vagyis Jézus születése nyilvánvalóan akkor került be az Újszövetségbe, amikor a többi rész már rég a helyén volt. Ezért nincs rá sehol utalás. Jézus halála után 60-70 évvel Lukács egyszerűen kitalálta a történetet, hiszen ő Jézus halálakor még meg se születhetett.

Pál levele a Galátziabeliekhez nagy valószínűséggel i.u. 49-55 között íródhatott, vagyis fél évszázaddal korábban, mint Lukács és Máté evangéliuma. És egy árva szót se ír a szeplőtelenségről. Mindössze azt írja, hogy „Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett.” (Pál apostol a galátziabeliekehez írt levele 4-4) Pál apostol egy másik levelében ezt írta: „Pál, Jézus Krisztusnak szolgálja, elhívott apostol, elválasztva Isten evangéliumának hirdetésére. Melyet eleve megígért az ő prófétái által a szentírásokban, Az ő Fia felől, a ki Dávid magvából lett test szerint.” (Pál apostolnak a rómabeliekhez írt levele 1-1/3) Na, most, Dávid magva ugyebár a Zsidó Dávid király spermája, ami végső fokon József világrajöveteléért felelős. Ezek szerint a Szent Lélek helyett József volt az, aki Jézust nemzette.

Akkor miről van szó? Az én megfigyeléseim szerint az Emberi hinni akarás kihasználásával a vallás különösen jó eszköz arra, hogy egyesek, bármely történelmi korban, biztosítsák maguknak az erőfeszítés mentes kellemes életet, amit a kommunisták „kizsákmányolásnak” neveztek. Ez igaz a Hit gyülekezetére, de igaz volt Saul/Pál féle vallásalapítókra is. Egy új vallást azonban nem kell az abszolút alapokról kezdeni, elég, ha változtatnak egy meglévőn, ahogy ezt ma a törpe egyházak teszik.

Végül is mi történhetett? Az ókori görög és római mitológiában mindennapi volt, hogy istenek halandó nőkkel pároztak és adtak életet híres embereknek, félisteneknek. Lukács és Máté egyszerűen ezt a tényt használták fel, és találták ki a szeplőtlen fogantatást.

Ezen a tortán már csak hab, hogy Jézus nem december 25-én született, hanem hónapokkal korábban, amire bizonyítékok egyike, hogy a decemberi hidegben a pásztorok birkái téli akolban vannak. Akkor mégis miért a december 25? Mert ez a téli napforduló dátuma, amit a pogány vallások megünnepeltek, és amit ily módon átvettek.

Ezek a tények, és ez az igazság, de ez egy cseppet se von le abból, hogy a keresztény kultúrában felnőtt emberek, vagyis én, te és ők, ne ragaszkodnánk hozzá a bennünk kialakult, hozzá kötődő érzelmek miatt.

________________________________________________________
________________________________________________________
______________________________

Tibor bá’ online

Karácsony napján temessünk el minden gondot, kapcsolódjunk ki, legyünk vidámak és nevessünk egy nagyot.

Azt remélem tudjátok, hogy 3 hatalmas kutyával osztom meg Éva figyelmét. Amikor pedig egy férfinek osztozkodni kell egy nőn, általában nem örül neki, főleg mert nálunk kutyának lenni király. A mi kutyáink naponta 20 órát alszanak. Az étel számukra gondosan elő van készítve. Ráadásul tök ingyen van nekik. Évente egyszer megvizsgálja őket az orvos, és ha szükséges megkapják a megfelelő gyógyszereket, oltásokat, és mindezért semmit se kell tenniük. Kellemes helyen élnek olyan házban, ami jóval nagyobb, mint amire szükségük lenne, és a karbantartásra nincs gondjuk. Ha összepiszkítják magukat, valaki más teszi őket rendbe. Ráadásul válogathatnak, hol kívánnak aludni. És ez is ingyen van számukra. Úgy élnek, mint a királyok és egy fillérjükbe se kerül. Minden velük kapcsolatos költséget más fizeti. És ha valamit ellopnak, amihez kedvük van, hát istenem, elnézzük nekik, mert ez hozzátartozik természetükhöz.

És amikor gondolataimban idáig jutottam, hirtelen belém ötlött, de hiszen a mi kutyáink az Orbán rezsim képviselői.
__________________________________________________________
__________________________________________________________
___________________________________

Tibor bá’ online

A kereskedelem által egyre inkább kisajátított karácsony – mint tudjuk – Jézus születésének az ünnepe. A keresztény Európába ez a hagyományokkal dúsított ünnep a családok talán legfontosabb összekötő kapcsainak az egyike. Nem csoda, hogy mindannyiunk gyermekkori emlékeiknek a legszebbike. Mint esemény, annyira fontos volt több mint 2000 éven át, hogy a nyugati civilizáció még az időszámítást is Jézus születéséhez köti, szinte sugallva azt, hogy valójában Jézus születésével kezdődött el az emberiség jelenlegi korszaka. Nem csoda, hogy a történészek vizsgálódásának évszázadok óta a középpontja. És, ha már vizsgálódnak, akkor egészen biztos ki is sül belőle valami. Ez a valami pedig nem más, mint a pontos dátum. Ugyanis különböző megközelítések nyomán „kiderült”, hogy Jézus valójában 4 évvel, illetve 1 vagy 2 évvel később született. (és akkor hagyjuk figyelmen kívül azt a tény, hogy egyesek megkérdőjelezik, hogy egyáltalán megszületett-e.) A probléma magja az, hogy Jézus születésekor különböző más eseményeket is feljegyeztek és ezek nem esnek egybe. A teljesség igénye nélkül: 1) Jézus közvetlenül Heródes halála előtt született, aki i.e. 4. március 13-án hunyt el, ami Flavius Josephus szerint egybe esett egy részleges napfogyatkozással. Csakhogy egy totális napfogyatkozás volt i.e. 1. Január 9-én is. 2) Jézus születése Augusztus császár uralkodásának 41. évében volt. Augusztus I.e. 43-ban kezdte uralkodását. 3) Jézus születése Kleopátra halála után 28 évvel volt. Kleopátra pedig I.e. 30-ban halt meg. Ezek arra utalnak, hogy Jézus i.e. 2-ben születhetett. 4) Jézus 15 évvel született korábban, mint Augusztus császár halála, ami I.sz. 15-ben volt, tehát ezek szerint Jézus i.e. 1-ben születhetett. 5) Jézus születését a Betlehemi csillag kísérte. i.e. 2 június 17-én a Jupiter és a Vénusz együttállása miatt, egyetlen csillagnak látszottak Palesztinában. Ez eddig elég nagy konfúziót eredményez, de még nem értünk a végére. 6) Máté evangélista azt írta, hogy Heródes minden 2 évnél fiatalabb csecsemőt megöletett Betlehemben. Ezért Jézus i.e 6-ot megelőzően nem születhetett. Ugyanakkor különböző időjelzések szerint viszonylag nagy biztonsággal megállapítható, hogy a Messiásnak nevezett személy vagy i.e. 5 év végén vagy i.e. 4 év elején született.

A keresztények számára Advent egy boldog várakozás, karácsony pedig örömünnep. Örvendezzünk, mert eljött Jézus Krisztus urunk és megváltónk. Nekem nincs semmi okom, hogy a karácsonyi hangulatot elrontsam, de talán nem felesleges ismertetni, hogy miről is szólnak Jézus születésének történetei. Jézus életét négy evangélista (Márk, Máté, Lukács és János) írta le, ezeket a leírásokat nevezzük evangéliumoknak. A négy evangélium közül csak kettő foglalkozik Jézus születésével. Márk, sorrendben az első evangélista Jézusról csak mint felnőttről ír. János, sorrendben az utolsó evangélista, se ír Jézus születéséről semmit. Máté Jézus születéséről csak néhány rövid bekezdésben tesz említést. Viszont Lukács négyszer többet ír róla, mint Máté. A két leírás erősen eltér egymástól. Lukácsnál a Jézus születése körüli eseményeknek számtalan szereplője van plusz némi verselés, zene és angyalok jelenléte. Jézus születésének két verzióját már sokan megpróbálták összevonni, de munkájukat nem kísérte siker. Az ok egyszerű. Két, egymástól eltérő történettel állunk szemben. Az egyszerű tény az, hogy két különböző változatunk van.

Ha oknyomozásba kezdünk, akkor fel kell tennünk a kérdést: Ki írta a szöveget? Mikor írta? Miért írta? Kinek a részére írta? A szerzőnek milyen irodalmi eszköz állt a rendelkezésére? A két történet szerzője történelmileg ismeretlen. A leírások Jézus születése után 70-80 évvel keletkeztek. Az ok, amiért leírták, az már egy kissé bonyolultabb. Az írás keletkezésekor a keresztényeket a rómaiak üldözték. Jézus követőinek száma elképesztő mértékben növekedett, ami a római helytartókat félelemmel töltötte el. Jézusra az egyház „Urunk” kifejezéssel utalt. Valakit „Urunknak” szólítani szolgai alávetést jelentett. A korai keresztények részére Jézus volt az, aki életüket irányította. Csakhogy Octavianus uralkodása alatt a római császárok istenné emelkedtek. Az első évszázad keresztényei úgy emlékeztek Jézus felhívására, hogy „Szeresd Uradat, a te Istenedet teljes szívedből, lelkedből és minden erődből.” Ez az Úr számukra Octavianus nem lehetett.

Történelmi tény, hogy az Ó-korban számtalan csodálatos születésről számoltak be, amiknek segítségével az uralkodók istennek kijáró jogokat vindikáltak  maguknak. A korai keresztényeket semmi se tartotta vissza attól, hogy ezt az eszközt igénybe vegyék, és ők is használják az Úr kifejezést. Végül Máté és Lukács evangéliumához csatolt születés olyan kitalált történet, aminek célja a római császárok hivatkozásainak az ellensúlyozása volt, annak bizonyítására, hogy Jézus az „Úr” címet kiérdemelte. Jézus születésének leírása részben politikai okból, részben pedig teológiai okból nyert fontosságot.

Kik részére íródott az evangéliumok ezen része? Minden  valószínűség szerint a keresztény hívőknek. A korai kereszténységnek szüksége volt ünneplésre, hogy a hívőket emlékeztessék hitükre. Az áldozás és a keresztelés célja Jézus halálára és feltámadására való emlékeztetés. Jézus születésének leírása tökéletesen megfelelt a célnak, azaz a nép közötti megjelenésének a megünneplésére.

Végül a szerzőknek milyen irodalmi eszköz állt a rendelkezésére? Érthetően kifejezve, a szerzők egyszerű regösök voltak, semmi körülmények között nem történészek. Munkájuknak történelmi értéke nincs, mert egyszerű mitológiával állunk szemben, ahol a mitológiák minden kelléke megtalálható: angyalok, csillagok vándorlása az égen, álmok, megmagyarázhatatlan fények. Nem szolgált a kereszténység érdekeinek az evangélistákat felruházni történész szereppel.

Ahogy egy felnövekvő gyermek részére csalódást okoz, amikor ráébred, hogy a Mikulás valójában nem létezik, ugyanígy volt csalódás a keresztények számára megtudni, hogy Jézus anyja, Mária nem volt szűz, és a betlehemi csillag nem jött le az égről és világított be a jászolban fekvő gyermek Jézusra. De a 2000 éves kereszténység részére nem is ezek a cáfolható részletek a fontosak, hanem a keresztény eszmék mögött meghúzódó morális tartás, ami modern világunkban egyre inkább elhalványul. Talán ez az oka annak, hogy a család legszebb ünnepe egyre inkább áldozatul esik a kapitalista kapzsiságnak, utat engedve a szeretet elhalványulásának.

Kellemes ünnepeket minden látogatónak!

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________

Tibor bá’ online

Tölgyessy Péter: „A centrális hatalom ötéves térfoglalásával szemben az elmúlt hetekben valami megmozdult a társadalomban. A miniszterelnök továbbra is hisz rendszere küldetésében. Minden tehetségével és hatalmának összes eszközével küzdeni fog azért, hogy a demonstrálók a közrend megbontójaként lejáratódjanak, a tiltakozások idővel elhaljanak, és ne tudják tartósan meghatározni a közvéleményt. A történtekben az elmúlt negyedszázad általános lecsúszását megfordító új magyar kezdet esélye is benne van, ám a minden korábbinál megoldhatatlanabb bajokhoz vezető, ukrán típusú káosz felé vivő mozgás lehetősége is. Hogy mi lehet ennek a vége? Tölgyessy Péter elemzése, első rész.” közli az Index: http://index.hu/belfold/2014/12/22/tolgyessy_peter_elemzes_elso_resz/ — Ami egy hosszúra nyúlt intellektuális blabla. (olvasd el, ha van türelmed) Az igazi oknak először az országban én tettem közzé a lényegét Linkoln Ábrahám megfogalmazása szerint, amiben azóta többen követték a példámat: Nem lehet mindenkit becsapni hosszú időn át. Nem lehet szemérmetlenül hazudni, a valóságtól messze eltérő valótlanságokat hirdetni, a fehérre azt mondani, hogy fekete, mindig mindent másra kenni, folyamatosan zagyvaságokat összehordani a VÉGTELENSÉGIG. Most telt be a pohár. A Fidesz röpke hetek alatt egy millió szavazóját veszítette el.

Ez azonban még mindig nem lenne a vég kezdete, ha Orbán képes lenne kibújni a bőréből, de nem képes és nem képesek a közvetlen alattvalók se. Baj van? Akkor tegyünk rá még 5 lapáttal abból, amiből eddig is pakoltunk. Váltani kellene, de erre a főnök nem képes. Csak a kapura törő letámadást ismeri, mert csakis az eredményezhet gólt. Igaz, de egy ország népének a vezetése nem foci.

Az alvezérek pedig túlságosan megszokták, hogy a nép hülye, mindent bevesz. 175 milliós villa? Családi összefogás. Persze azt a hülye is tudja, hogy a „család”, egy magyar „család” nem dob össze 100 millió. Tehát mindössze családi kölcsönről lehet szó. Akad az országban néhány olyan hatvanas szülő, akinek a mellényzsebében ott lapul kikölcsönzésre váró 100 millió. De annak roppant kicsi az esélye, hogy az összes fideszes potentátnak pont ilyen apja van. De, ha van is, miből fizeti vissza? Ugyanis a luxus villa fenntartási költsége alig-alig jön ki a fizetéséből. Az egész egy hatalmas nonszensz, de ők kötik az ebet a karóhoz. Pedig a nép megbocsátana, ha most a tűntetések hatására emberszámba vennék a népet. De nem, ők eldöntötték, hogy úgy ahogy vannak, mennek a lecsóba. Mert meg se fontolják, hogy mit mondanak. Lázár: „…ha megtámadják az első vonalban harcolókat.” Hogyhogy? Ők nem egy országot kormányoznak? Ők harcolnak az első vonalban? Valóban, harcolnak a nép ellen, hogy minél többet, minél ügyesebben harácsolhassanak maguknak. Ezt unta meg a nép, és felvette a kesztyűt. Ha harc, akkor legyen harc.

És miért a vég kezdete? Mert Orbán csak a focihoz ért (ahhoz is csak NB II.-es szinten), ahol egyetlen ellenfél akad, a másik csapat. Orbán viszont több ellenfelet is talált magának. Legutoljára Washingtont. Ha most képes lenne feláldozni néhány alattvalót, például Vida Ildikót, akkor át tudná menteni magát, de NEM. Vida Ildikó perelje be az amerikai ügyvivőt rágalmazás címen. Micsoda eszement ötlet. Vida Ildikót senki se vádolta meg, önmaga árulta el, hogy rajta van a listán. Goodfriend különben is mindössze azt mondta, hogy kormánya miként döntött, ő mindössze a hírhozó, akiket már nagyon rég nem gyilkolnak meg. Micsoda abszurd ötlet, ami kipattant ennek a felcsúti örültnek az agyából. Beperelni egy amerikai diplomatát, pont akkor, amikor az egyre öregebb és kimerültebb oroszlán be van szorítva a sarokba. És akkor jut a tortára hab is, Lázár János kijelenti, hogy a magyar tüntetéseket az amerikai követségen szervezik. Ez még igaz is lehet, de ez diplomácia?

Februárban még lesz egy futam, amikor Merkel asszony idelátogat, minden valószínűség szerint egy utolsó kísérlet összehozása végett. Orbán még megmentheti magát, de szerintem nem fogja. Nagy Imre is elkerülhette volna a kötelet, de nem tette. Ezek már csak ilyenek.

________________________________________________________
________________________________________________________
______________________________________

Tibor bá’ vissza a múltba online

A középiskola első osztályában, 1948-ban találkoztam a koedukációval. Előtte a fiúk és a lányok szigorúan külön – nem csak termekbe de –iskolába jártak. Lányok közelségébe kerülni 15 éves korban nem kis „megpróbáltatás”. Hogy mi volt a politikai célja, azt nem lehet tudni, hacsak nem ez a korabeli szlogen: „Lánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség.” Megjegyzem, akkoriban a lányok nem 12-13 éves korban vesztették el a szüzességüket, és úgy mellesleg, nem vesztettek vele semmit.

Természetesen az osztályteremben a lányok (ahogy a templomban) a jobb oldali padsorban, a fiúk pedig a baloldali padsorban helyezkedtek el és ott is maradtak év végéig. Akit érdekel, annak megsúgom, hogy harmadikban már össze-vissza ültünk, különböző elképzelések szerint, ami között szerepelt a súgási lehetőség éppen úgy, mint a blúz alá nézés lehetősége is, de most vissza az első osztályba.

A szokatlan helyzettel, mármint a másik nem karnyújtásnyi távolsággal, gyorsan megbarátkoztunk, sőt összebarátkoztunk, annak ellenére, hogy ebben a korban a két nem fejlődésében jelentős különbségek vannak, ami kihat az igényekre is. A lényeg, hogy decemberben rendezték az első iskolabált, ami előtt a lányok szorgalmasan kérdezgették, hogy eljössz-e a bálra. A fiúk többsége erre nemmel válaszolt. A lányok nem nyugodtak, aztán kiderült néhány dolog. A lányok azért érdeklődtek, hogy lesz-e aki felkéri őket táncolni, a fiúk azért nem akartak elmenni, mert nem tudtak táncolni. Mondom táncolni, nem pedig szabálytalanul vonaglani a sötétbe belevillogó fény kavalkádban, amihez iszonyatos „zene” adja a mozgásigényt. Mert ugye tangóról, keringőről, rumbáról, szambáról, foxtrottról volt szó. Hát, ha nem tudtok, akkor most megtanuljátok. Valaki behozott egy gramofont, aztán órák után ott maradtunk és beindult a véget érni nem akaró gyakorlás.

Aztán eljött a nagy nap, amikor délben kivasaltam egyetlen nadrágomat, hogy legyen éle (ami manapság nem szokás, mert amerikai mintára az emberek színes rongyokban járnak, tisztességes ruhák helyett), aztán némi lámpalázzal én is bevetettem magam a forgatagba. Egy kicsit ugyan csetlettem-botlottam, de egy 15 éves fiúnak ez megbocsátható, én meg piszok jól éreztem magam, aminek oka valószínűleg az volt, hogy a drogokról (mint a nyugati demokrácia nagy vívmányáról) még csak nem is hallottunk.

Mire harmadikos lettem, már rendszeresen jártunk nyáron as Margit-szigetre, ahol a Casinóban, a Nagy Szállóban, délután és este tánc volt. Télen a Kis Royalba jártunk, ahol ma McDonalds van. Ilyen helyeken az este egy kisebb műsorral kezdődött (pl. Hollósy Ilona énekelt), ami után jött a tánc. Hát a tánc.

A tánc egy kulturált formája volt a kölcsönös megismerésnek, a vágyak kellő felhevítésének, ami a nemi hormonokban gazdag fiataloknak nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jól érezzék magukat. Szóval egy élmény. Ennek demonstrálására berakok ide egy videót. Ez így nézett ki 1945-ben. Aztán majd folytatom.

Szóval mi így táncoltunk fiatal korunkban (és így jött haza a frontról az amerikai katona). Gyakran látok az emberek szemében némi megértő részvétet, amikor például felkapaszkodok egy villamosra, mert nem tudják, hogy nem cserélnék velük a világért se. Az én ifjúságomat nem adnám 10, egymást követő mai ifjúságért se. Az a világ még embernek való volt. A mai….

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
__________________________________________

Tibor bá’ online

Miután megláttam Orbán legújabb fényképét, ahonnan egy kétségbe esett, gondterhelt, öregedő ember nézett rám, megszántam szegényt, mert engem annak idején a felebaráti szeretetre tanítottak. Meg olyasmire, hogy ha valaki arcul csap, nyújtsd oda a másik orcádat is, és ez az oda-vissza csapkodás az adókra is vonatkozik. Különben is az unortodox gazdaságpolitika alapköve az újabb és újabb adók folyamatos kiötlése. Na, ebben akarok segíteni.

Kéményadó: Tudom, ilyen már volt a történelem folyamán, de ez most egy kicsit másképp néz ki. Először is az önkormányzatoknak fel kell mérni a területükhöz tartozó kémények számát. A törvényerőre emelkedés után a lebontott kéményekre úgy kell tekinteni, mintha most is állnának. A tulajdonosoknak be kell szerezniük Rogán Antal baráti köréhez tartozó vállalkozó által forgalmazott füstmérő berendezést, amit online csatlakoztatni kell a NAV-hoz. Minden megkezdett 1000 m3 füst egész 1000 m3 füstnek számít. A március 31. és szeptember 30. közötti füst mennyiségét öttel kell szorozni (mert így van betervezve a költségvetésbe). Ezer köbméter füst után fizetendő összeg a mindenkori minimálbér egy ötöde, hazai fa égetése esetén. Erdélyből importál fa esetében ez az összeg hárommal osztandó. Aki igazolni tudja, hogy gyermeke füstmérgezést kapott, az két évig mentesül a kéményadó fizetése alól, illetve a gyermek kórházi költségeit (pl. hálapénz, paraszolvencia, baksis, stb.) le lehet vonni a családi adóalapból.

Vécéadó: Tudom, hogy már ez is volt a történelem folyamán, de akkor még nem volt vízöblítés. Minden főbérlőnek bejelentési kötelezettsége van, hogy hány vécét tartozik fennhatósága alá. Hajléktalanok részére a 0,3 vécét kell feltételezni. A nyilvántartásba vett vécék számát be kell szorozni a használók számával, illetve 0,45 kg-al, hogy megkapjuk egy adott vécé szarelnyelő hányadosát addig, amíg nem készülnek el az emberi végterméket monitorozó elektronikus 4G vagy 4D készülékek 16 Gbite memóriával és 12 Mpixel fényképezőgéppel, amelyeket Lázár János cége szállít 200 százalékos felárral. A 2016. március 31-ig nem komplettirozott vécéket hatósági jelenlét mellett (általában közjegyző) le kell bontani, a tulajdonosnak pedig kötelező oktatásban kell részt venni, ahol meg kell tanulni az unortodox vécéhasználat alapszabályait (húsz ezressel sosem töröld ki a segged). Az így nyert szarmennyiség után minden hónap 5. napjáig a NAV-nak be kell fizetni kilóként 27 százalékot addig, amíg Vida Ildikó az elnök. Ezt követve a szardíj 32 százalékra nő.

Szakálladó: A vasárnaponként családi életet élők legidősebb férfitagjának a szőrtelen arcért adóznia kell. Az adó mértéke az életkor mínusz 18, szorozva a minimálbér háromszorosával. Az adó fizetése alól mentesül az, aki már legalább 4 hete szakállt növeszt. Az adó a hatálybalépést követő 5. hét első napján megszűnik, helyette érvénybe lép az általános szakálladó, aminek mértékét Orbán Viktor hetente kétszer megváltoztathatja. Az adót félévente kell befizetni a www.nav-nesze-neked-kétharmad.hu honlapról letölthető mértékben.

Zebra használati díj: A zebrán való átkelés esetén minden magyar állampolgár köteles az átkelőhelyen felállított perselybe 100 forintot behelyezni. Az így összegyűlt pénzből szándékozik az állam a megrokkant állampolgárokat segélyezni. Aki nem rendelkezik a megfelelő aprópénzzel, az tájékozódhat a www.nav-megnyúzunk-baszod.hu honlapon.

Időjárási hozzájárulás: Az időjárás nem tartozik a kormány hatáskörébe. Mivel az időjárás az NMB utasításait nem követi, az állam az állampolgároktól szedi be az időjárás-mutyi elmaradásából származó hiányt. Ezek szerint minden Magyarországon tartózkodó, nagykorú állampolgár a havi átlaghőmérséklet szorozva százzal összeget köteles a NAV-nak átutalni. A mindenkori összeget le lehet tölteni a www.nav-lecsupaszítalak.hu honlapról.

Reverzális benzinadó: A nyersolajár csökkenéséből származó jövedéki csökkenés ellensúlyozására a kormány bevezeti a reverzális benzinadót, aminek a kiszámítása a következők szerint történik. A havi átlag benzinárat levonjuk 450-ből, majd az így kapott összeget beszorozzuk 60-al (átlagos havi fogyasztás) amit sárga csekken kell befizetni. Az igazoló szelvényt jó látható helyen kell elhelyezni, hogy az e célra felállított kamerák észlelni tudják. A befizetés elmulasztása esetén a büntetés 500 %.

Reverzális egyházi adó: Minden nagykorú állampolgár köteles fizetni a minimálbér 10 százalékának megfelelő reverzális egyházi adót, ami alól a KDNP regisztrál tagjai mentesülnek, valamint azok, akik a történelmi egyházaktól felmentést kapnak istentisztelet (vagy hasonlók) rendszeres látogatására való tekintettel.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
____________________________________

Tibor bá’ online

The Islamic State of Iraq and Syria (ISIS) a Nyugat által életre keltett Frankenstein az USA rakott össze darabonként az egy évtizeden át tartó Iraki háború alatt. Mi (amerikaiak) leheltünk bele életet. Mi fürdettük meg vérben és traumákban, és mi láttuk el intelligenciával. Az ISIS bosszú és harc edzett bűnös szíve a mi szívünk. Úgy gyilkol, ahogy mi gyilkolunk. Úgy kínoz, ahogy mi kínzunk. Úgy hódit, ahogy mi hódítunk. Amerika ellenes gyűlölettől hajtva épít egy államot. Olyan államot, amit a mi közel keleti megszállásunkat kísérő halál, pusztítás és borzalom hozott létre. Jelenleg ISIS kb. 700.000 km2 területet tart ellenőrzés alatt. Az 1916-os Sykes-Picot Agreement keretein belül megállapított határokra nincs tekintettel, és megállíthatatlanok.

Annak ellenére, hogy sok milliárd dollárt öltünk bele a ma Közel Keletében kialakítandó nemzetállam megvalósításába, ők az egyetlenek, akik ezt a cél valószínűleg el fogják érni. Céljuk egy etnikailag kizárólagos Suni társadalommal rendelkező ország megteremtése pontosan úgy, ahogy a zsidó állam létrejött Palesztina területén 1948-ban. Az ISIS taktikája szinte tökéletesen olyan, mint a zsidó partizánoké volt, akik kegyetlenkedtek, terrorizáltak, külföldön toboroztak katonákat, idegen pénzekre tettek szert, illegálisan jutottak fegyverekhez, miközben kegyetlen etnikai tisztogatásokat végeztek az arab civil lakosság soraiban, hogy megteremthessék Izraelt. A vallásos fundamentalistákkal fertőzött, antagonisztikus ISIS és Izrael összeférhetetlen szomszédok lesznek, ami az apokaliptikus harc biztos formulája, amihez mi adtuk a hozzávalókat.

Az ISIS üzenete radikálisan eltér egyéb dzsihadista csoportok, különösen az Al-Kaida üzenetétől. Nem követeli meg az öngyilkos merényletet, viszont szent háborút hirdet a szekuláris, „bűnös” Közel keleti rezsimek ellen a nyugati célpontok helyett. Céljuk egy olyan utópisztikus, vallásos állam megteremtése, mint amit a cionisták csináltak Palesztinában. Ki akarnak alakítani egy olyan kalifa rendszert, mint amilyen a Közép Keleten egyesítette a muszlimokat a VII. században, amit az iszlám aranykornak tekintenek, ugyanúgy, ahogy a zsidók vissza akarnak térni az Ó-szövetségben leírt zsidó királysághoz.

Az ISIS államalkotása közben felhívást intézett a mérnökök, orvosok, műszaki értelmiségiek felé, hogy emigráljanak a fennhatóságuk alá tartozó területre, és bár fundamentalista iszlámhívők, különben abszolút modernek. Ismerik a legfejlettebb elektronikus kommunikációt, aminek segítségével küldik üzeneteiket a közösségi médiumokon keresztül. Ellentétben olyan csoportokkal, mint például az Al-Kaida, akik tiltják a tévét és a rádiót, az ISIS a modern társadalom műszaki fejlettségét pozitív fényben látja. Megállapítható, hogy a fundamentalizmus és a modernitás keveréke a jogfosztott muszlimok számára káprázatos. Megállapítható, hogy az ISIS elérte azt, amit a Közel kelet csendes forradalmainak nem sikerült elérni, felszabadítást a gyűlölt rezsimektől, legalább is pillanatnyilag.

Azonban a modern technológia és annak ismerete, hogyan működik a több pólusú világ, még nem elég a sikerhez. Az arab tavasz elnevezésű felkelés minden bizonnyal azért bukott el, mert ellentétben az ISIS mozgalmával nem professzionális elit vezette.

Az 1940-es évek végén a Palesztinában harcoló zsidók a terrort hatékony fegyvernek találták az ellenfél beijesztésére és az etnikai tisztogatás felgyorsítására. Az ISIS legjobb fegyvere a tőle való félelem. A sokkal jobban felfegyverzett iraki katonák bár számszerű fölényben vannak, eldobálják amerikai fegyvereiket és elmenekülnek az ISIS harcosok elől, amin az amerikai katonai „tanácsadók” képtelenek változtatni.

A „The Wall Stree Journal” becslése szerint az ISIS napi olajbevétele 2 millió $ és jelenleg már 12.000 külföldi harcosa van, beleértve a 2000 európait.

2014 júniusában az ISIS bejelentette az új kalifátus létrehozását. Az eredeti kalifátus Mohamed próféta 632-es halálától 661-ig tartott, amikor alá tartozott az Arab félsziget, észak Afrika és közép Ázsia. Ennek visszanyerése most a cél. A kalifátus technikailag vallási és politikai hatóság, ami mindenki más felett áll, vagyis az összes muszlim ország automatikusan alá tartozik, ami egy óriási fenyegetés Szúd Arábia részére.

Várható, hogy ISIS megtámadja Szaúd Arábiát, ami a királyságon belül lázadáshoz fog vezetni, miközben tudható, hogy Szaúd Arábia az USA leghűségesebb, és legfontosabb arab szövetségese.

Az ISIS egyedülálló abban, hogy odafigyel a társadalmi igényekre, ott ahol a hosszú háborúk alatt ki voltak téve különböző bűnözők, dzsihadista csoportok kényének-kedvének. Az Iszlám Állam pedig most megteremti az alapszolgáltatásokat, mint vízellátás, elektromosság, hogy az élet normalizálódhasson.

Végeredményben ez a brutális erő az USA iraki megszállását követő káoszt sikeresen megszüntette. Visszaállította a Szunik önbizalmát, feltárta egy gyenge, magatehetetlen és korrupt rendszer lényegét, amit Washington erőltetett rájuk. Mindezek ellenére az ISIS irányítói végül is terroristák.

_________________________________________________
_________________________________________________
_________________________________

Tibor bá’ online

A banánban három természetes cukor van: glukóz, szukróz és fruktóz (és persze rost anyag). Ebből következik, hogy a banán rendkívül tápláló. Két banánban annyi kalória van, ami 90 perc nehéz munka elvégzésére elégséges, de nem csak ez írható a banán számlájára.

Szinte hihetetlen, de kísérletek bizonyítják, hogy egy-két banán elfogyasztása után a depressziósok sokkal jobban érzik magukat. Ugyanis a banánban van triptofán (fehérje) amit az emberi test átalakít szerotoninra, amitől jókedvre derülsz. Ráadásul a banánban található B6 vitamin a vércukorszint szabályozásával szintén hangulatjavító.

A banánban sok vas is van, ami nélkülözhetetlen a hemoglobintermelésnél, vagyis jó a vérszegénység ellen is.

A banán rendkívül magas kálium és alacsony nátrium tartalma miatt segít a magas vérnyomás leküzdésében. Ezt a tényt az amerikai FDA is elismeri, tehát hirdetésnél felhasználható.

Egy angol tanulmány kimutatta, banán evést követően a diákok figyelme javul, a leadott anyagot könnyebben értik meg.

A banán magas növényi rosttartalma miatt segít a makacs székrekedésnél, szükségtelenné teszi a különböző hashajtók alkalmazását, amelyekre rá lehet szokni.

A másnaposság legyőzésének legjobb módja egy banán turmix elfogyasztása. A banán nyugtatóan hat a gyomorra, pótolja a folyadékveszteséget. Ebből következik, hogy savtúltengésből származó gyomorégést is megszünteti.

Terhes nők reggeli hányingerét is meg lehet szüntetni egy fél banán elrágcsálásával.

Egyes emberek a szúnyogcsípést bekenik a banánhéj belsejével, mert állítják, hogy vakarás helyett megnyugtatja a bőrt.

Banán az egyetlen gyümölcs, amit a gyomorfekélyben szenvedők nem csak tolerálnak, de számukra a banán textúrája kifejezett enyhülést hoz azzal, hogy leköti a gyomorsavat, és védőréteggel vonja be a gyomorfalat.

A banán hasznosságát akkor lehet a legjobban megérteni, ha összevetünk egy banánt egy almával. A banánban négyszer több a fehérje, kétszer több a szénhidrát, háromszor több a foszfor, ötször az A vitamin és a vas, kétszer minden más vitamin és ásványi anyagok. Sokkal több benne a kálium, amiről már volt szó.

Amikor ide jutottam a jelentés olvasásában, gyorsan megnéztem, nem a banán-lobbi pénzelte az írást. NEM. Viszont magam is imádom a banánt. Amikor Budapest-London távolságot megállás nélkül vezettem le egy 500-as Fiatban, akkor a teljes menet alatt mindössze két kiló banánt ettem meg. A hengerfejpakolás Dower után égett át, de ez egy egészen más történet.

Ki tudja, hol volt Pesten a Banán-sziget, és mért volt ez a neve?

______________________________________________________________
______________________________________________________________
______________________________________

Tibor bá’ online

Minden a legnagyobb rendben van, a III. világháború felé a tervnek megfelelően haladunk. December elsején Vladimir Putyin bejelentette hogy a Gazprom leáll a Déli Áramlat megépítésével, ami orosz gázt szállított volna a Fekete-tengeren át a Balkánra és Közép Európába (amit közkedvelten „kelet”-nek becéznek). Ennek persze volt előzménye.

Az év elején az Európai Parlament hozott egy határozatot a Déli Áramlat ellen, majd az Európai Bizottság kierőszakolta, hogy Bulgária felhagyjon a szükséges munkálatokkal, arra hivatkozva, hogy az EU monopol ellenes törvényeibe ütközik. Szerbiát és Macedóniát pedig figyelmeztették, ha nem állnak el a csővezeték megépítésétől, akkor a büdös életben nem lesznek EU tagok (micsoda fenyegetés!).

Ahhoz persze nem fér semmi kétség, hogy a NATO tovább akar terjeszkedni a Balkánon. Miközben Szerbia szarban van, mert a szíve az oroszokhoz húz, de az érdekei a nyugat felé mutatnak.

Aztán a múlt hónapban az oroszok az életükben először maradtak távol a szavazástól, amikor a Biztonsági Tanács megkívánta hosszabbítani a békefenntartók mandátumát Bosznia-Hercegovinában. Vitali Csurkin, az orosz UN nagykövet a következőket nyilatkozta: Ellenezzük a nemzetközi jelenlétet a biztonságra hivatkozva, amikor az igazi ok, az ország csatlakoztatása az EU-hoz és a NATO-hoz.

Csak nem arról van szó, hogy a történelem megismétli önmagát, mert ha jól emlékszem 100 éve az I. világháború (is) a Balkán miatt tört ki.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
____________________________________________

Tibor bá’ online

Tavasszal erről már volt szó, de utána Orbán Viktor megint csinált magának kétharmadot, majd nyert még két választást. Most azonban, szinte a derült égből villámcsapás módjára egyszerre megváltozott a helyzet. A legutolsó felmérés szerint a Fidesz elveszített a szavazó bázisából egy millió főt. Orbán népszerűsége saját táborán belül hatalmasat zuhant, és ennek még nincs vége. Egyszerre magára talált a nemzet (egy kis amerikai segítséggel), és Orbán kapkod, a Fidesz soraiban egyre nagyobb a zűrzavar, egyes patkányok már a hajó elhagyására tesznek apró lépéseket. A mai útelzárások sikerét és a kiváltott reakciókat előre nem tudhattam, de hamarosan kiderül. Érdemes tehát megnézni ezt a magyar szöveggel ellátott videót, már csak azért is, mert a lényeg ugyanaz: a nemzeten belül a jövedelmi viszonyok között egyre nagyobb a szakadék. „Mi dolgozunk, ők lopnak”. És akkor Orbán a fájó, nyílt sebünkre rádob egy marék sót, és azt állítja, hogy az elit megvagyonosodása a lehető legnagyobb rendben van. Négy év alatt 170 milliós ház összelopása jogos, sőt kívánatos, mert ők nem félnek a „vasvillától”. – Majd meglátjuk! Most már világos, hogy ez a tolvajbanda hamarosan távozni lesz kénytelen, talán előbb, mint 2018. A kérdés az, hogy bukás után megtarthatják-e összelopott vagyonukat, és ha nem, el lesznek-e büntetőjogilag számoltatva? Ha nem, akkor az új hatalom is lopni akar. — Lesz tehát, mit megvitatnunk.

xxx

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
________________________________________

Tibor bá’ vissza a múltba online

Az emberiség szórakozásához a színház ezer évek óta hozzátartozik. Akik a színházba járást nem tudták maguknak megengedni, azok elszórakozhattak a „képmutogatásnál”, amiről Arany Jánosnak balladája is van. Ennek az volt a lényege, hogy egy történetet több képben lefestettek, ezeket kiterítették, majd egy pálcával rájuk mutatva a képmutogató elmondta a történet arra a képre vonatkozó részét. Nem tették hozzá, de ez volt az állókép.

A múlt század elején kitalálták a mozgóképet, amiket mozgóképszínházakban vetítettek. Az csak természetes, hogy nagyon gyorsan roppant népszerű lett, ami magával hozta a név lerövidülését, így született meg a „mozi”. Eredetileg a filmek természetesen némák voltak, amin úgy segítettek, hogy a vászon mellé felállítottak egy zongorát, hogy legyen valami „hang” is a teremben. A játékfilm eseményeit pedig időnként megszakította egy magyarázó felírat, például: „A gróf elhatározta, hogy kerülő úton, titokban utánamegy”. Ez azonban nem tartott sokáig, mert a harmincas évek elején megjelentek az első hangosfilmek. Ez hozott némi változást, mert kiderült, hogy egyes felkapott némafilm színészek nem igazán alkalmasak a hangosfilmekhez, de ezt az akadályt is könnyedén vette az emberiség legújabb szórakozása.

Budapesten az 1930-as években egyik mozi nyílt a másik után, amit nagymértékben segített a magyar filmgyártás, ami világviszonylatban is kimagaslónak számított. Persze Hollywoodtól a pálmát nem lehetett elvenni, ahol egyébként számtalan magyart lehetett találni.

Ebben az időben a szinkronizálás ismeretlen eljárás volt, a filmek aljára berakták a feliratokat, aminek két igen nagy hibája volt. Egyik, hogy az olvasás miatt alig-alig lehetett látni az eseményt, a másik, hogy éppen ezért a fordítást lerövidítették, így aztán elég sok elveszett a szövegből. A cél mindössze az érthetőség volt, amire ráment a finomságok érzékelése. Nem túl jelentős, de azért említésre méltó, hogy nem lehetett visszaadni az eredeti szöveg kiejtésének az „üzenetét”. Egy amerikai filmben francia akcentussal megszólaló nőről mindenki azonnal tudja, hogy az illető francia. Szöveg aláírásnál ez nem derül ki. De ugyanez a helyzet egy magyar filmben, ha a pesti környezetben valaki vidéki akcentussal szólal meg. Senkinek se kell magyarázni, hogy az úr most jött fel Szegedről. Megállapítható, hogy a magyar filmgyártás felfutásának ez is lehetett az egyik oka. Magyar filmekhez nem kellett aláírt szöveg.

A moziba járás komplett szórakozás volt. A kialakult szokások szerint nem illett az alkalomhoz nem megfelelő öltözékben beülni. Előadás közben volt egy szünet, ami alatt meg lehetett látogatni a büfét. A „nagyfilm” vetítése előtt szokás volt levetíteni a heti híradót, ahonnan értesülni lehetett az előző napok fontosabb eseményeiről, de lehetett egy-egy rajzfilm is, amit manapság animációsnak hívunk, de akkor „trükkfilm” volt az elfogadott neve, amiket természetesen rajzoltak.

A mozi látogatás esti, esetleg délutáni program volt, de létezett gyermek előadás is, ami matiné névre hallgatott. Ezek műsora általában több apró filmből tevődött össze. A Chaplin, Stan és Pan, Zoro és Huru komédiák nemigen voltak 10-15 percnél hosszabbak, ami elmondható a Walt Disney rajzfilmekről is. Ezekből és egy-két ismeretterjesztő filmecskéből állították össze a matinét, ahova vasárnap délelőtt lehetett elmenni, istentisztelet után, ünnepi ebéd előtt.

Volták elsőhetes mozik, ahol a legújabb filmeket mutatták be, amelyeket aztán később más mozik is átvettek. Műsorváltásra csütörtökön került sor, egy hét vetítés után. Ami nagyon ment, annak a vetítését meghosszabbították két vagy esetleg több hétre. A nagyon híres filmek, akár hathétig is mentek a mozikban, amit jobb társaságba járóknak illet megnézni, mert a film kitárgyalása téma volt. Ilyen film volt például az Elfújta a szél, Casablanca, vagy a Gázláng. Ezek még ma is klasszikusnak számítanak.

A mozi látogatás nem volt túl olcsó szórakozás, bár a színházlátogatás költségét nem érte el. A nézőteret általában több részre felosztották, más-más elnevezés alatt: Zártszék, támlásszék, zsöllye, amelyek ára is különbözött, és ugye a jegyek szigorúan egy adott sor, adott ülésére szólt, ahogy manapság a színházakban.

Abban az időben légkondicionálás nem létezett. Viszont egy asszisztens vetítés alatt végigment a sötét teremben és kézi pumpával illatos, frissítő folyadékot fújt a levegőbe. A vetítés előtt és a szünetben perecárus jelent meg és futott körbe egy tálcára felhalmozott perecrakással. Az azóta eltűnt ropogós perec nagy népszerűségnek örvendett, úgy hozzátartozott a mozihoz, mint a híradó. Volt, aki öt-hat darabot is vett egyszerre.

A mozi kultusz Kádár alatt változatlanul fennállt párhuzamosan az egyre jobban kiteljesedő tévézéssel, mert a mozi nem csak levetített egy történetet, de programot is adott, „esemény” volt, amit a nappaliban felállított TV készülék nem tudott szolgáltatni. A moziba menés egy szórakozási lehetőség volt, ami a rendszerváltással kezdett megszűnni. Ma már legfeljebb időtöltés, az unalom elűzésére.

____________________________________________________________

Ha valakit érdekelne a mozi elődje, a képmutogatás, és Arany János gyönyörű nyelvezete, íme a Képmutogató:

Debreceni sokadalom!
Nézz e képre, halld meg dalom:
Szomorú történet esett,
– Kin sok jámbor szív megesett –
E szomorú időben;
Arrul szerzék ez új verset
Ebben az esztendőben.

Első képem azt mutatja:
Grófkisasszonyt feddi atyja,
Mér fejére súlyos átkot,
Hogyha az íródeákot
Még tovább is szíveli,
Kihez a sáros cipőjét
Sem méltó megtörleni.

Im haragra lobban arca,
Ősi dölyfe, mély kudarca!
A leány, mint szőke harmat,
Reszket, elfoly; – ajka hallgat,
Vagy, ha mond is, ennyit mond:
Válni nem tud, de meghalhat,
Ősz fején úgy nem lesz gond.

Második kép: hogy az atyja
A deákot felhivatja.
Ime, ott áll; büszke, délceg;
Viseletén semmi félszeg;
De szegény – csak köznemes,
Grófkisasszony szép kezére
Már ezért sem érdemes.

Szigorún ezt tudtul adja
Grófkisasszony édesatyja, –
S hogy sem esztendő, se’ hónap,
Kitelt éve, mehet holnap.
Messze ám! nagy a világ.
Mélyet bókol, de csak ott áll
Bátran az iródeák.

„Gróf úr! enyim a leánya,
Szíve, lelke, minden vágya;
Minket senki el nem választ:
Kezét kérem és a választ,
Ha »igen«, ha »nem« is;
Rangja, fénye, java nem kell:
Elveszem egy ingben is.”

Fagy, ütésre, föl nem enged:
Hogy kidobják: szolgát csenget.
Új kép váltja most a régit:
(Nézni kell a vesszőm végit)
A leányt mutatja, hogy
Ezt sikoltva: „egy ingben is!”
Apja lábához lerogy.

A deákkal hajduk bánnak.
Szőke fürtit a leánynak
Apja tekeré kezére,
Mintha nem vón’ édes vére,
S dobja a legény után. –
Hír nincs rólok, hang sincs rólok
A kastélyban ezután.

Szalma-viskó s falu vége
Ifju párnak menedéke;
Ottan rejtve volna, s boldog,
Ha tudna, vagy birna dolgot:
Hanem a természet kér,
S már sohajjal végzi a dal:
„Kis kunyhóban is megfér”.*

Avagy e kéz finom bőre
Áll-e a mosóteknőre?
Kit arasszal így fogunk át:
E derék, bír durva munkát?…
Férje könnyebben veszi:
Savanyú tej neki nem kell,
A fölét ha leeszi. –

Őszi este, kandallónál,
Az öreg gróf ott szunyókál;
Bőg a kémény, künn esik, fú,
Hogy belép egy szolga fiú
S könnyes szemmel oda súg
„Kapu-rácsnál rongyos nő áll.
Azt mondja, kisasszonyunk.”

„Ha! tépesd le az ebekkel!
Nincs leányom – nem volt – nem kell!”
– Legszomorúbb ez a rajzon,
Ezt ne nézze terhes asszony,
Mert úgy jár, mint amit lát,
Mint a szegény grófkisasszony
Mikor üzték a kutyák.

Múlik a tél, esztendő is,
Múlat a gróf, feled ő is;
Nappal verseny és vadászat,
Este keres vídám házat,
Hol van élénk társaság;
S időt ölni felkerűl ott
Mindenféle furcsaság.

Asztal-írás ötvenhatban
Vala itt-ott még divatban;
Kisded asztal egyik lába
Iró-eszközt rejt magába:
A körűl sereglenek
Azzal írnak másvilági
Láthatatlan szellemek.

Szép ajak mond: „Gróf úr nem mer
Szóba állni a szellemmel.”
Gróf mosolygva asztalhoz nyúl,
Csak érinti: asztal indúl,
Szalad ujja közt az ón,
S a papírra ez van írva:
Ismert kézzél: „Én, Verón.”

Arcát éri hűs fuvallat,
Hátranéz s egy „ah!” szót hallat:
Áll mögötte volt leánya,
Már nem élő, csak az árnya,
Sápadt, rongyos, – ím, minő!
Karján, alva-é vagy halva?
Egy idétlen csecsemő.

„Nem emelek súlyos vádat,
Csak elhoztam unokádat;
Teste nyugszik az enyémmel,
Vad erdőben temeték el, –
Nézd ha élne, szép fiú;
Lelke szunnyad, nem költ még fel,
Nem volt arra ért korú.”

Mint kit rémes álma zaklat,
Gróf néhány szót félbeszaggat;
Kik ezt látják ott körösleg,
Vélik olyan különösnek,
Szóbeszédnek tere tág;
A gróf elment; – nem is látja
Többé semmi társaság.

Megy, s bezárja benső zárját
Hivja gyakran holt leányát;
Kulcslyukon kik hallgatóznak,
Csak felét hallják a szónak:
Amit a gróf naga mond;
Szájról szájra suttogás kél:
„Csitt… való: a gróf bolond.”

Nem, nem az még: szól, tesz, rendel
Most is mindent értelemmel;
De, ha asztalával írat,
Hogy sebére leljen írat
És ha lánya megjelen:
Kérdi, kéri, térden állva:
Engesztelni mit tegyen?

„Nem mondom, hogy »megbocsátok«
Mert nem tőlem függ ez átok;
Míg szivemben élet égett,
Sem táplált az gyűlölséget,
Megtöré csak fájdalom;
Kérjed Istent; bűnbocsátni
Nála több az irgalom.”

„Monddsza hát, hol nyugszik tested?
Gróf atyád már rég kerestet;
Felrakattam új kápolnád,
Aranyozzák büszke tornyát:
Ott nyugodjál, gazdagon.”
„Oh – hová kopóid űztek –
Jobb nekem már a vadon!”

Még egy kép jön, az utolsó:
Márványkőbül nagy koporsó;
(Benn egész sort rejt e kripta.)
Címerét most megfordítva
Vésték rá a kőlapon:
Ez a sírbolt nem lesz nyitva
Csak az ítéletnapon.

________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________

Tibor bá’ online

A helyzet az, hogy a tudósoknak sokáig eszükbe se jutott, hogy foglalkozzanak a szexualitással, az emberiségnek pedig elég volt a mende-monda, aminek egy jó fél évszázada szakadt vége.

A múlt század ötvenes éveiben William Masters és Virginia Johnson szexkutatók jöttek elő azzal az állítással, hogy a tudósok félnek… félnek a társadalom véleményétől, félnek a vallásos bigottságtól, félnek a politikusoktól. Abban az időben a félelem olyan nagyfokú volt, hogy egyes egyetemi jegyzetekben a pénisz és a vagina egyszerűen nem volt megtalálható. Sajnálatos, mert az ember egy igen érdekes emlősállat, amit érdemes tanulmányozni. Ugyanis az egyetlen élőlény, amely a szexet nem csak reprodukcióra használja, használja rekreációra is, ami az életünket sokkal érdekesebbé, színesebbé teszi, minden más főemlőshöz viszonyítva.

Például, amikor egy babún nősténynek peteérése van, a vagina körüli bőr bepirosodik, amit a hím már messziről is jól láthat. Ha esetleg nem látná meg, akkor észlelheti az evvel járó különleges „illatot”, és ha ez se elég, akkor a nőstény közvetlen közelről bemutatja hátsó felét a hímnek, mert tudja, mikor van ennek ideje és mit kell tennie. Ez a fajta viselkedés emlősöknél tipikus. Az ember azonban egészen más. Először is, fogalmunk sincs a peteérésről. Mi össze-vissza szexelünk, eszünkbe se jut kivárni a peteérést.

Amikor egy nőstény makákó majomnak peteérése van, átlagosan 17 percenként kopulál (párzik), legalább egyszer a csoportjába tartozó összes hímmel. A gibbonok éveken át megvannak szex nélkül, várva a nőstény peteérésére, amikor is a nőstény átlagosan százszor kopulál.

Az állatok akkor szexelnek, amikor annak van értelme. Minden más esetben felesleges időpocsékolás, és kockázatvállalás. Elvégre szex közben nemigen lehet figyelni külső veszélyekre.

Ezért merül fel a kérdés, hogy az ember miért szexel, amikor csak lehetősége van rá, még akkor is, amikor a fogamzás kifejezetten lehetetlen. Az antropológusok elég régen álltak elő azzal az ötlettel, ami szerint a nők gyermeknevelése nem csak sokáig tart, de meglehetősen nehéz feladat, ami alatt nem akarnak egyedül maradni. Ezért aztán szexet ajánlanak a férfinek, ha kell neki, ha nem, még akkor is, amikor az életkor előrehaladása miatt a fogamzás már lehetetlen, csakhogy mellettük maradjanak.

Ezt az elméletet azonban nem mindenki fogadja el, mert van néhány kérdés, ami megválaszolatlan. Például az Ember miért kopulál elszigetelve, amikor az összes többi emlős a csoporttársak előtt teszi? Miért van a Férfinek a testéhez képest aránytalanul nagyobb pénisze, mint a többi főemlősnek? És miért létezik féltékenység az emberek között? Miért alakult ki a megcsalás intézménye, amikor abból a partnernek az esetek nagy részében semmi hátránya nem származik? Ezekre a kérdésekre nem lehet megtalálni a megnyugtatóan logikus választ. Ezért aztán igen jó alap arra, hogy mindenki szabadon engedje a fantáziáját és beszálljon a „találjuk ki” játékba.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
____________________________________________

Tibor bá’ online

Ki ne ismerné a bölcs tanácsot: reggelizz mint egy király, ebédelj mint egy polgár, és vacsorázz mint egy koldus. Ha nem ismerted, akkor most rohanj és adj fel nekem némi adományt, mert megint sikerült tanulnod valami oltári szellemeset. 😀 Szóval arról van szó, hogy reggel éhesen ébredünk és nyugodtan megterhelhetjük a gyomrunkat, hiszen előttünk a nap és ledolgozhatjuk a felesleges kalóriákat. Ágyba viszont ne menjünk teli hassal, mert lidércnyomásban lesz részünk.

Az apró probléma viszont az, hogy ez nem igaz. Először is az emberek ugyanannyit esznek ebédre és vacsorára (magyarul zabálnak) akár bőséges volt a reggeli, akár nem. Mivel manapság majd mindenki túlsúlyos (hogy finoman fejezzem ki magam) figyelemreméltó a következő kutatási eredmény: Reggeli előtti fizikai munka 20 százalékkal több lerakodott zsírt éget el, mint a reggeli utáni. Ráadásul, akik reggeli előtt munkálkodtak, nem csak több zsírt égetnek el, de napközben nem kívánnak többet enni a megszokottnál. Összegezve, étkezés helyett munkával kezdeni a napot könnyűvé teszi a testsúly csökkenést (ha ez egyáltalán a célunk).

De figyeljünk fel egy fontos definícióra! Mi a reggeli? Az első érkezés felébredés után. Ha valaki a nap folyamán először 14:00-kor eszik, akkor neki ez a reggeli. Vagyis, ha valaki valóban súlyt akar csökkenteni, ráadásul különösebb erőfeszítés nélkül, akkor ébredés után ne egyen, ha teheti délután kettőig, aminek külön előnyei is van. Ugyanis a Kövérség Nemzetközi Újsága (International Journal of Obesity) beszámol egy friss tanulmányról, ami szerint, akik délután kettőig nem esznek semmit, azok kevesebb kalóriát fogyasztanak, mint azok, akik nem így járnak el. Ugyanis a tápanyag hasznosítását szabályozó hormonok egyszerűen így működnek.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
______________________________________

Tibor bá’ online

Manapság nagyon sok témában összekeverednek a tények és a fikciók, a valóság és a városi legenda, és ez érvényes a HEMP-re és társaira is. Ezzel kapcsolatban van néhány gondolat, amit érdemes számba venni.

Ma már az interneten minden megtalálható és mindennek az ellenkezője is. Éppen ezért nem lehet válogatás nélkül bizonyítéknak elfogadni egy-egy belinkelt URL-t, vagy „tanulmány” címet. Sokkal elfogadhatóbbnak tartom, ha egy hozzászóló saját szavaival próbál meg bizonyítani, mert a belinkelés mindössze azt jelenti, hogy ő elhitte az abban foglaltakat, de miért kell nekem is elfogadni? És mikért vagyok rákényszerítve, hogy cáfoljam az ő hitét előidéző forrást?

Ezek után térjünk a témánkra! A HEMP a „High Altitude Electromagnetic Puls” rövidítése, vagy „magasan bekövetkező elektromágneses impulzus”, ami úgy keletkezik, hogy minimum 40.000 méterrel a földfelszín felett felrobbantanak egy nukleáris eszközt. És akkor most járjuk ezt körbe.

A 80 oktáv terjedelmű elektromágneses hullámok állandóan körülvesznek minket, de mik ezek? Tulajdonképpen a lét megnyilvánulása, mert minden test bocsát ki magából elektromágneses hullámokat. Már a hőhullám is az, de ilyen a puszta fény is, és persze a rádióhullámok is. A különbség a hullámhosszban van. Igaz újabban csak frekvenciáról beszélnek, amit Hertzekben adnak meg. Régebben méterben adták meg, ami plasztikusabb volt, mert az ember hozzá van szokva a hosszhoz, a frekvenciát valahogy nehezebb érzékelni. Ez csak egy kitérő volt a lényeg, hogy az elektromágneses hullámok által képviselt energia hullámhossz, illetve frekvenciafüggő. Minél nagyobb a frekvencia, annál hatékonyabb a hullám. Például a már látható hőhullám a vörös fény a fényérzékeny brómvegyületeket (fekete-fehér fotókémia) még nem, de a rövidebb hullámhosszú kék fény már megváltoztatja. A még rövidebb, tehát ultraibolya fény meg már a baktériumokat is megöli. A rádióhullámok viselkedése is hullámhossz függő. Míg a középhullámok követik a Föld görbületét, az ultra rövidhullámok (URH) nem, miközben a rövidhullámok (13-50 méter) oda-vissza tükröződnek az ionoszféra és a Föld között, aminek eredménye, hogy az európai adást vidáman lehet fogni Ausztráliában is. Ha tovább fokozzuk a frekvenciát, akkor elérkezünk a röntgen sugarakig, amik meg már bizonyos mértékben át tudnak hatolni az anyagon is. Az ennél is keményebb sugarak, a gamma sugarakkal elérkeztünk a témánkhoz.

Termonukleáris robbantáskor az atomok egy része fúzión vagy fisszión esnek át, amikor is a tömeg egy része energiává alakul át, miközben a helyszínt 3 különböző sugárzás hagyja el. Ezek közül a gamma az, amely a legmesszebbre jut, lévén, hogy az anyagon könnyedén áthatol. A robbanás pillanatában több impulzus indul be, amelyek legveszélyesebbje mindössze néhány nano-szecundum ideig tart. Ez az igen erős gamma impulzus útja során anyagba ütközve kilök (gerjeszt) elektronokat, amiket magával ragad. Ez a másodpercenként 300.000 km sebességgel haladó térerő aztán megkárosítja azt, ami az útjába kerül, és ezzel megérkeztünk a rettegés színhelyére. Mit tudunk erről?

A legfontosabb tudni azt, hogy az elektromágneses hullámok az emberre nem ártalmasak, kivéve egyik-másik másodlagos hatását, például hő, vagy bőrt károsító (leégés) képességét, vagy közvetlenül a füleinkhez tartott mobil telefont.

Valódi veszélynek az elektromos hálózatok vannak kitéve, mert a sok száz kilométer vezeték mint antenna szerepel, az elektromosan csatlakozó transzformátorok valóban felrobbanhatnak. Erre volt már példa egy-egy hatalmas napkitörés esetén (pl. 1989 Kanada), amire statisztikailag 100 évente egyszer kerül sor. Az ember által előidézett HEMP-pel egy kicsit más a helyzet.

Először is 1961/62 környékén végeztek ilyen kísérleteket mind az USA-ban, mind pedig az akkori SZU-ban. A kísérleti eredményeket természetesen titkosítva kezelték mind a mai napig. Pontos adatok nem léteznek. Az én becslésem szerint, ha ez tényleg egy csodafegyver lenne, akkor már rég bedobták volna. Az USA felett 100 km magasságban felrobbantok egy hidrogénbombát, aminek következtében az USA 2 nano-szekundum alatt visszaesik a kőkorszakba. Telefonálni nem tud a másik lakóépületbe, nem hogy rakétákat indítani, vagy csak a parancsot kiadni az indításra. Hurrá, megnyertük a háborút!

A valóság az, hogy az elmúlt 50 év alatt Hollywood megtette a magáét a szci-fi írókkal együtt. A HEMP körül kialakult egy titokzatos légkőr sok apró tévhittel együtt. Amikor egy ilyen dolog elterjed, nincs megállás. Minden esetre tudományos körök mindent megtesznek, hogy eloszlassanak néhány mélyen beült tévhitet. Az igazság valahol két állítás között van: „Az általunk ismert világnak vége lesz” – „Nem nagy szám, nem történik semmi lényeges.” Az minden esetre több mint költői túlzás, hogy a modernebb gépkocsik leállnak, a karórákat el lehet dobni. A HEMP hatékonysága igen nagymértékben függ az „antennától”, általában 100 méterre teszik a kritikus értéket.

Egy dolog biztos, a pontos tényekkel senki sincs tisztában, de a túlzott borúlátoknak egészen biztos nincs igazuk.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
__________________________________

Tibor bá szatirikus online

Most már jó ideje tartok ott, hogy nem akarok hinni a szememnek, amikor olvasom a parlamenti jelentéseket. Ennyire nem lehet hülye egy kormány. Nem kormány, egy 100-nál kevesebb dolgozót alkalmazó üzemi tanács sem. Április elsején el tudom képzelni, hogy Rogán Antal belenéz a kamerába és kijelenti, hogy a drogteszt segítségével megelőzhetők a fiatalok drog fogyasztása és ehhez megteremtik a pénzt, a technikai feltételeket (labor, pisilde, műszerek, személyzet)… és akkor várom, hogy elnevesse magát – április bolondja, május szamara. De nem, elmarad a nevetés, nem kacsint össze a nézőkkel, hogy hát kedves barátaim nekem ezt el kellett mondanom. Na ez az!

Rengeteget törtem a fejem (nem igaz, csak jól hangzik) és arra megállapításra jutottam, hogy ez egy kafkai kormány és működése csak egyetlen egy módon létezhet. Adva van egy súlyosan elmebeteg miniszterelnök, aki a zsenialitás és az őrültség határán imbolyog. Egyre gyakrabban vannak neki egyre abszurdabb ötletei, elképzelései, amiket elmond a vazallusainak, akik nyakukat törik, hogy ezeket a lázálmokat, hajmázas elképzeléseket haladéktalanul életre keltsék. Most már csak azt kell megfejteni, hogy miért?

Egy újkori Bonaparte nem tűr ellentmondást, és ugye a legfinomabb módon előadott tanácsot is ellenkezésnek fogja fel, mert ő (jelenleg) majdnem halhatatlan és éppen azon munkálkodik, hogy a terepjáróját istennek nevezze ki, amit/akit az udvarnak imádni kell, ha ő éppen nincs a közelben. A közvetlen kiszolgálói, mint például Varga Mihály, Rogán Antal, Szíjjártó Péter, Kósa Lajos szinte lesik zavaros gondolatait, és be se kell fejeznie egy-egy kusza mondatát ők már ugranak is. Lázár János egészen más kategória, vele valóságos tegező viszonyban van, mert ha jönne egy Brutus, akkor legyen, aki tovább navigálja ezt a Bolondok Hajóját. Ezért aztán Lázár János megismétli a cezaromániás főnök mondatait, de közben vág hozzá egy cinikus mosolyt, amiből az interpretálható, hogy „ez nyilvánvaló hülyeség, de mit lehet tenni”.

Egy szónak is száz a vége, a kormány úgy működik, mint egy ingyen cirkusz, csak nem adnak hozzá kenyeret, inkább elveszik az utolsó falatot is, miközben egyre jobban teljesítünk, amiben ma már az országban egyetlen egy ember se hisz, se azok, akik állítják, se azok, akiknek mondják.

Külföld úgy tekint ránk, mint egy kétfejű borjúra, hogy a fenében jött ez ki a tehénből, amit nyilvánvalóan egyszerre két bika hágott meg. Azt eddig is tudták, hogy egy teljesen kiismerhetetlen és megérthetetlen nyelvünk van, de, hogy ez a miniszterelnökünkre is érvényes, azt eddig nem tudták. A múlt héten Brüsszelben Angela Merkel oda is szólt Hollandénak, hogy „csípj meg, ez nem lehet igaz” amikor Orbán kioktatta őket az unió közelgő összeomlásával kapcsolatban.

Most már csak egy dolgot kell megfejtenem, hogy a fészkes fenében kapott ez a pasi kétszer is kétharmadot? Egyszer régen olvastam egy szci-fit, ahol a lakosság 99 százaléka skizofréniássá vált. És mit adott az isten? Az 1 százalékot bezárták egy rácsokkal őrzött intézménybe. Most persze rettegek, hogy engem mikor visznek oda, amire a válasz egyszerű, amint a szavazok aránya 67 százalékról felmegy 99-re, és amilyen peches vagyok, még megérem. 😀

______________________________________________________________
______________________________________________________________
_____________________________________

Tibor bá’ online

Érdekes, hogy értelmes emberekkel is el tud futni a ló. Orbán pávatánca kitűnő taktikának bizonyult, mert azok az emberek nincsenek hozzászokva a magyaros jéghátán is megélhetéshez, vagy nem értik azt a bizonyos forgóajtós esetet, ahol a magyar mögötted megy be és előtted jön ki. Hogy a francban csinálja? Ez a pávatánc stratégia annyira bevált, hogy Orbán el is dicsekedett vele nekünk, a népnek. Miközben a népi bölcsességet nem tanulta meg, amelyek jól visszatükröződnek a közmondásokból: „a fák nem nőnek az égig.” Még Felcsúton se.

A nyugati úri diplomata azonban nem hülye, legfeljebb tapasztalatlan. Most aztán tapasztalhattak néhány magyar trükköt. Jó taktika, jó trükkök, csak időben kell őket abbahagyni. Orbán nem tette.

Az viszont kétségtelen, hogy az Orbán kontra Nyugat meccsben a félreismerések minkét oldalon virágoztak. Orbán nincs hozzászokva, hogy „figyelj már, ezt abba kellene hagynod”. Ő csak olyan mondatokat ért meg, ami így kezdődik: „a jó kurva anyádat….” Így esett, hogy nem állt meg ott, ahol még megállhatott volna. Sőt, még most se áll meg, mert képtelen felfogni egyszerű dolgokat, ha az nincs beültetve az örökös letámadást diktáló fejébe. Horthy annak idején mindössze hadat üzent Amerikának, akiknek fogalmuk se volt, hol van Hungary. Orbán erre rátesz egy lapáttal, be akarja perelni Mr. Goodfriendet mert nem tett feljelentést, pedig kellett volna. Amire a mosolygó politikus csak annyit mondott, a diplomatákkal foglalkozó Bécsi egyezményt időnkét érdemes elolvasni. Nem egy ügyvivő diplomata sérthetetlen, Amerika még a külföldön (pl. Japán) bűntényt elkövető (mondjuk erőszakos nemi közösülés) katonáit se engedi helyi bíróság elé. Különben is az amerikai ügyvivő nem rágalmazott, ismertette hazája döntését, mert ez a dolga.

De ne ragadjunk itt le, mert nem ez a lényeg. Az embereknek van egy érdekes szokása, neveket nehezen jegyeznek meg, de ha egyszer megjegyzik, akkor nem felejtik el. Orbánnak sikerült majd minden második nap bekerülni a nyugati médiába, az emberek alaposan megtanulták a nevét. Orbán újfasiszta lett, és ezt most már az egész világ tudja, eszük ágában sincs elfelejteni. tehet, amit akar, a bélyeg már rá van sütve. A rossz tanuló hiába tanulja meg a leckét kitűnőre, ő már csak rossz tanuló marad a tanár fejébe, nem fog ő már ötöst adni neki, ha összeszarja magát akkor se, legfeljebb hármast, vagy nem ír be semmit.

Orbán viszont állja a pofonokat, mert stábja mindent meg tud magyarázni, és aki hajlamos rá, az el is hiszi. „A nyugat megtámadta a magyarokat.” McCain újfasiszta kijelentése után ezrek lepték el a facebookján és okádták a hülyébbnél hülyébb angol mondatokat, amelyek bődületes tudatlanságról árulkodtak. A „nem kell felülni a propagandának” angol változatában a „seat up” szerepel, mint felülés, ami olyan primitív észjárásra vall, hogy Orbánnak lesülhetne a pofájáról a bőr, hogy ilyen követői vannak. Igaz, a kétharmad darabra megy, nem minőségre.

Viszont nem minden Orbán követő ennyire bunkó, a normálisabbaknak kezd megjönni az esze. McCain könnyen lehetne ma az USA elnöke, a megválasztása kicsikén múlott, és könnyen lehet, hogy Obama hamarosan meg fogja ismételni McCain szavait. A kérdés az, hogy Orbán meddig állja még a pofonokat? Mert nem fogják abbahagyni, az biztos. Nem azért mert olyan fontos lenne ez a 93.000 négyzetkilométer, hanem azért mert Amerikának nincs szüksége egy ilyen példamutogatásra. Ha nagyon gyorsan nem jön meg az esze, elveszett ember.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
______________________________

Tibor bá’ vissza a múltba online

A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedő, 760 mm-es nyomtávú kisvasút a mai wellnesses világban is szívesen látogatott kikapcsolódás. Normál körülmények között egy büdös dízelmozdony húzza a szerelvényt. Nagy ritkán előhoznak egy ősrégi, de üzemképes gőzmozdonyt, amikor is „nosztalgia járat” címen felemelt jegyárakkal lehet végigélvezni az 50 perc alatt megtett 11,2 km-t. Ezt a kivételes állapotot Mikuláskor is megrendezik sok-sok gyerek kedvéért. Az idei viszont elmarad, mert az ólmos eső miatt leszakadt ágak és kidőlt fák miatt a pályát nem sikerült időre megtisztítani. Ennyit a jelenről, és most jön a múlt.

A háború utáni években a magyar társadalom ügyesen alkalmazkodott a megváltozott (leszegényedett) körülményekhez. Nem csak a gyerekek a nyári szünetben, de a szülők is takarékos módon oldották meg a nyaralást, ami leggyakrabban a vidéken élő nagyszülők, rokonok, esetleg jó barátok meglátogatása volt, esetenként akár 3 hónapra is. Így esett, hogy a családom 1948 nyarát a Sváb-hegyi Eötvös út 31-ben töltötte. Vagyis anyám, húgom és én, egész nap, apám pedig csatlakozott hozzánk este. Ebben az évben azonban engem is elkapott a gépszíj. Tavasszal felvettek a 18. Ipari Gimnáziumba, ahol előírták, hogy a nyári szünetben 6 héten át tanulnunk kellett a textilipari gépek kezelését. Reggel tehát a fogaskerekűvel lementem a hegyről, átmentem az addig félszélességben, de 48 nyarától már teljes szélességben üzemelő Margit-hídon és 6 órán át folytattam az ipari tanulók életét. Kora délután aztán hazamentem és „nyaraltam” együtt a többiekkel.

Akkoriban kisebb dolgok is nagyobb szenzációnak számítottak, mint manapság. A nagyobb dolgokat pedig az egész társadalom megvitatta. 1948 nyarán két jeles dolog volt. Az egyik a Londoni Olimpia, ahol ragyogóan szerepeltünk (10 aranyérem). A nemzetek versenyében a 4. helyre kerültünk. Akkoriban ilyen volt Magyarország. Egy-egy közvetítés esetén, aki tehette a rádióját kitette az ablakba, hogy az utcán közlekedők is hallják. A fogas sváb-hegyi megállójában is ki volt téve egy rádió, hogy a szerelvényre várok hallhassák a legújabb sikereket.

A másik szenzáció a kisvasút építése volt a közelünkbe. El is mentünk megnézni, hogyan folynak a munkálatok. Mai szemmel szinte elképzelhetetlen. A pályatestet kizárólag kézi erővel alakították, többnyire önkéntes diákok, akikről az újságok szinte naponta megemlékeztek. A hegyoldal szikláinak a lefaragása, a talpfák lefektetése, a zúzott kövek talpfa alá csákányozása, és persze a sínpályák kiépítése mind-mind kézi erővel történt. A fene tudja miért. Ugyanis lett volna sokkal fontosabb teendő a rommá lőtt, agyon bombázott fővárosban. Talán meg akartuk mutatni, hogy ilyet is tudunk. Bizonyítani akarták, hogy „Gerő a hídverő” vasutat is tud építeni. Vagy az akarták bemutatni, hogy az úttörő mozgalom többet tud, mint a cserkészet (amit éppen akkor tiltottak be). A végeredmény szempontjából ez mindegy. Az építők és a „nép” türelmetlenül várták az eredményeket. Ezért aztán az első 3 km-es szakaszt, ahogy lehetett átadták a forgalomnak július végén, ami az „Előre” állomásig terjedt. Hadd szúrjam közbe, hogy az „Előre” volt az úttörők köszöntése (míg a cserkészeké a mára már elfelejtett „szebb jövőt”), ami ma a semleges „Virágvölgy” nevet viseli. A következő szakaszt egy évvel később, a teljes pályát 1950 augusztus 20.-ra adták át, ami akkor is állami ünnep volt.

A köztudott, hogy a mozdonyok vezetésén kívül mindent beöltöztetett úttörők végeztek. Ez a hagyomány mind a mai napig fennmaradt, csak persze most nincsenek úttörők, és persze 10-12 éves kalauzok bájos fontoskodása megmaradt.

A sors úgy hozta, hogy 1953-ban bevonultam katonának, és amilyen ennek a sorsnak a keze, a Budakeszi határában, közvetlenül a Ságvári-liget megálló szomszédságában található laktanyában kötöttem ki. Az eltávozások alkalmával nem kellett 2 órán át körbe utaznom a 22-essel be a Moszkva-térrel, onnan ki a fogashoz, majd az akkor igencsak lassan (12 km/ó) közlekedő fogassal fel a Széchenyi-hegyre, mivel a Rege úton laktunk, ami még 100 méterre se volt a kisvasút végállomásától. Ugyanis a Párt nem látta értelmét annak, hogy az úttörővasút télen ne közlekedjen, még akkor se, ha esetenként csak én ültem rajta.

Mindent összegezve, az úttörővasút intézménnyé vált. Például nem sokkal a hűvösvölgyi végállomást elhagyva egy apró alagúton megy át a vonat, ami alatt a lámpák kigyulladnak, de jóval az alagút vége előtt, hirtelen kialszanak. Na, van ilyenkor sikongatás, meg egyebek. Ezt a lehetőséget egyetlen egy út alkalmával se hagyják ki.

Amikor saját gyerekeim lettek, természetesen elmentünk kisvasutazni, ami a felnövésüket követve megszűnt. Mostanában azonban nem telik el úgy egy év, hogy nyáron, lehetőleg a nosztalgiás kiadásban, ne élveznénk végig a pályát. Az enyhe emelkedőn (235 méter szintkülönbség) végigkanyargó vonat szinte belefúródik a buja erdőbe, és viszonylag megfizethető áron nyújt maradandó élményt. Nekem különleges emlékeim is fűződnek hozzá, naná, hogy kedves a szívemnek.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
_________________________________________

Tibor bá’ online

Előadó: Sarah-Jayne Blakemore (38 éves kognitív neurológus professzor asszony). Az alábbi szöveg pedig Tibor bá’ szerkesztett fordítása.

Kiinduló kérdés: Hogy van az, hogy a tinédzserek sokkal megfontolatlanabbak, sokkal kevésbé vannak öntudatnál, mint a felnőttek? A tinédzserviselkedést a fejlődés alatt álló agy okozza, ami kimutatható, ha összemérjük a serdülők és a felnőttek prefrontális cortexét, állítja a professzor asszony.

Az elképzelés, hogy az emberi agy a korai gyermekkorban rögzül, egészen az utóbbi időkig széles körben elfogadott volt, de valójában tökéletesen hibás. Nincs rá semmi bizonyíték, hogy az emberi agy a korai gyermekkort követően ne tudna változni. Az egyszerű tény az, hogy az emberi agy folyamatos változásban van a teljes serdülőkor alatt, egészen a 20-as 30-as évekig, de még ezt követően is. Az emberi agy bizonyos fokú változékonysága a teljes élet alatt fennáll, függetlenül attól, hány éves vagy.

_______________________________________________________________

Sarah-Jayne Blakemore: Engem különösen a serdülő emberi agy érdekel, aminek két oka is van. Tudott tény, hogy a legtöbb mentális betegség oka valahol a tinédzserkor környékén található. A feltételezés szerint a pszichológiai rendellenességeket a normális agyfejlődés során bekövetkező „hiba” okozza. A másik ok az, hogy a serdülőkori halálesetek első számú okozója valamifajta „baleset”, a második pedig az öngyilkosság. A balesetek oka a felesleges kockázatvállalás. A kérdés az, hogy miért? Miért vállalnak fel felesleges kockázatokat, különösen akkor, ha csoportban vannak? Miért akarnak kedvező benyomást gyakorolni a csoport hangadóira? És miért akarnak egyre függetlenebbek lenni a szülőktől? A serdülőkor alatt a szocializált agy változáson megy át, ami engem különösen érdekel.

Végül az öntudat, tudni saját magunkról. Próbálj visszagondolni tinédzser éveidre, milyen érzés az öntudatra ébredés a korai serdülés idején, milyen könnyen jöttél zavarba szüleid miatt, a társadalmi helyzeted miatt. Érdekes lehet tudni, miért?

Kutatásaink alatt minket elsősorban az érdekelt, hogy tudjuk követni az agy fejlődését strukturálisan és funkcionálisan, összemérve a fejlődő serdülő agyat az egészséges felnőtt aggyal. Ugyanakkor figyeltük a pszichiátriai vagy pszichológiai rendellenességek kifejlődését a serdülő agyban, ami a végén skizofréniába torkol.

A kísérlet lényege a serdülő agy MRI leképezése strukturálisan és funkcionálisan. Feljegyezzük, milyen aktivitás érzékelhető, amikor különböző feladatokat adunk neki: gondoljon valakire, gondoljon önmagára, gondoljon kockázat vállalásra vagy döntéshozásra, majd összehasonlítjuk mindezt az átlagos felnőtt aggyal. Megjegyezendő, hogy ez a befigyelés igen-igen új keletű. 15 évvel ezelőtt nulla irodalom volt fellelhető ebben a témában. Mi az elmúlt 10 évben igen sok mindenre rájöttünk elsősorban az MRI leképezés fejlődéséből kifolyólag. Ma már lehetséges az élő emberi agy fejlődésének a megfigyelése a teljes életciklusa alatt.

A számtalan kísérleti alanynál azt találtuk, hogy az emberi cortex fejlődése igen elnyúlt mind a szürke, mind pedig a fehér állomány szempontjából, amit korábban nem tudhattunk. Ezekből az adatokból megtudható volt, hogy a cortexben található szürke állomány a gyermekkor alatt jelentősen megnő egészen a serdülőkor elejéig, majd szinte drámai módon csökkenni kezd körülbelül a 30 év környékéig. Mivel az MRI technika feloldóképessége nem teszi lehetővé, fogalmunk se lehetne, mi történik szinapszis szinten, de boncolási adatokból kiderül, hogy a szinapszisok jelentősen megritkulnak.

Úgy gondoljuk, hogy a serdülőkor alatt végbemenő szürkeállomány csökkenéssel együtt jár a szinapszisok ritkulásával. Ezzel egy időben a fehér állomány az egész agyvelőben növekszik, mivel a sejtek közötti kommunikációt végző axonok, amelyeken keresztül az elektromos impulzusok vándorolnak, ezzel a mielinnek elnevezett anyaggal vannak leszigetelve. Az egésznek a funkciója a kommunikáció felgyorsítása a különböző agyterületek között. [jövő pénteken jön a befejező rész.]

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
______________________________________

Tibor bá’ online

Hétfőn este a kutyákkal nem lehetett bírni, szinte megállás nélkül ugattak. Amikor Éva kiment csillapítani őket, azzal jött vissza, hogy az erdőből furcsa zajt lehet hallani. Kimentem, és valóban, recsegés-ropogás hallatszott közelről és távolabbról, időnkét hatalmas robaj, mint amikor valami lezuhan a magasból. Na, ez nem tetszett a kutyáknak. Majd elmúlik.

Aztán éppen lefeküdtünk, amikor 23:45-kor elment az éjszakai lámpa fénye (5 watt) és az ablakból látszott, hogy az egész környéken töksötétség van. Teljesen megváltozott a táj. A megszokott csillogó apró fények eltűntek. „Majd visszakapcsolják” és ezzel elaludtunk. A múltban volt már áramkimaradás nagyobb viharok alkalmából, rendszerint egy szokatlanul nagy villámlás után (de még a dörgés előtt), azonban 5-10 perccel később az áramot visszakapcsolták. Ez alakalommal reggel 07:00-kor jöttünk rá, hogy most nem kapcsolták vissza. Az egészben a legkellemetlenebb az volt, hogy fogalmunk se volt meddig tart, mire kell felkészülni. Tennivalók oldaláról nézve nagyon nem mindegy, hogy mondjuk délben visszakapcsolják vagy csak egy hét múlva. Az persze nyilvánvaló volt, hogy felénk is rádőlhetett egy fa a vezetékre, de azt is lehetett tudni, hogy az erőket nem egy apró pilisi faluba fogják kiküldeni, hanem a Normafához, meg a XII. és II. kerületbe.

A házban két cserépkályha van, két kandalló és egy sparhelt. A nagy cserépkályha 0 fok külső hőmérsékletnél elegendő hőt ad, ha a konyhán és a nagyszobán kívül mást nem használunk, és minek használnánk, hogy több tüzelőt kelljen felhasználni? Az első feladat tehát befűteni a cserépkályhába és a sparheltbe, hogy a reggeli (majd az ebéd) elkészíthető legyen. A fatárolóban azonban esős reggelen olyan sötét van, hogy nem lehet semmit se látni. Felvettem egy fejlámpát és annak fényében aprítottam a fát, szedtem össze és vittem be a házba, ahol percek alatt barátságos tűzropogást produkáltunk. Kint zuhogott a jeges eső, alig jött be fény a házba. Elő a petróleumlámpákat, feltöltés petróleummal és begyújtás. Ezek elő voltak készítve, nem okozott problémát, de kiderült, hogy 3 fényforrás nem elég. Elő a gyertyákkal. Ez se probléma, mert több dobozzal be van spájzolva. itt az ideje, hogy kiderüljenek a hibák, ha vannak. Voltak, a szépen csomagolt gyertyák a gyakorlatban nem válnak be. A régi „kocsis” gyertyák átmérője 3 cm körül volt, jól és sokáig égtek. Ezeknél a csinos, kb. 12 mm átmérőjű gyertyákról ez nem mondható el. Ugyanis nem égették el az összes sztearin tartalmukat, hanem lecsurogtak, és nagyon hamar váltak inaktívvá. Gyertyatartónak évekkel ezelőtt eltettem fémserlegeket, amit eredetileg fagylaltnak szántak. Ezek aljára rögzítettem a gyertyákat a szokásos módon. [lecsepegtetés után a gyertya alját benyomni a megolvadt sztearinba és megvárni, amíg megdermed] Most ezek a kelyhek teli lettek sztearinnal és elment egy nagy rakás gyertya. A serlegek beváltak, a vékony gyertyák nem. Ezen kívül egy fémtálcára ráraktam 12 apró mécsest. Ezek végigégnek, de darabonként igen kevés fényt adnak. Alkalmatlanok világításra.

A ház pontosan 300 méter magasan van, ahogy a víztározó is. Így aztán a vezetékes víz bejön a telekre, de nem megy fel a házba. Ezért a vezetékre rá van kötve egy szivattyú, ami benyomja a vizet egy hidroforba. Azt tudtuk, hogy ha a hidrofor kiürül, akkor annyi. Kimentem a kertbe és a kerti csapból megtöltöttem két 25 literes kannát, amit persze fel kellett cipelni a házhoz. Víz tehát volt a vécéöblítéshez. Éva ennek ellenére az egyik esőszünetben kiment a száraz vécére, nem tudni miért. Persze víz kell az állatoknak is, de nincs probléma, csak extra munka.

Amikor ezekkel kész voltunk, elkezdtünk spekulálni, meddig tarthat az áramszünet? A szar könnyebben elviselhető, ha tudjuk meddig tart. Mi lesz, ha napokig tart? Akkor jön a hűtőpult probléma, mert ugye azok se működtek, bár 1-2 napot kibírnak, csak összeolvad benne minden, majd megint egy tömbbé fagy össze. Nem kellemes, de ez még odébb van.

A sparhelten főzés ragyogóan vizsgázott. Évának annyira megtetszett, hogy sütőt is kipróbálta. Egyetlen baj, hogy a tűztér kicsi, hamar leég, gyakran kell megrakni. Ha elfelejted, akkor újra be kell gyújtani. A sparhelt megoldja a meleg víz problémát is, ha van nagyméretű fazék a házban. Nálunk van.

Van tartalékban egy telepről (is) működő rádió, amit bekapcsoltunk. Az országban vidáman folyt az élet, mintha mi se történt volna. Nagy hiba, hogy ilyen helyzetre nincs egy adó, ami foglalkozna az elzártakkal. Néha-néha bemondták, hogy szörnyű állapotok vannak Dobogókőn, de ettől nem lettünk okosabbak, és mivel nem volt hova fordulni, egyre türelmetlenebbek lettünk, így nem érdekeltek a különböző műsorok (és hirdetések). De akkor mivel töltsük az időnket. A kertben lett volna mit csinálni délután 4-ig, inkább csak fél háromig, de szakadt az eső. A házban viszont a tűzrakáson kívül nem volt semmi más teendő. A fény az olvasáshoz nem volt elég, TV, Internet pedig kizárt. Beszélgettünk, de egy kicsit erőltetett volt. És ugye rendszerint 23:00-kor fekszünk le, és hol volt az még.

Persze van egy 2000 wattos aggregátorunk, egy csinosan kialakított külön házban, de nincs beüzemelve, ami talán 2 órát vett volna igénybe, ha nem zuhog az eső. Miért nem volt beüzemelve? Mert hol van még a geddon, lesz arra még bőven idő, és ugye a jegesedés eszembe se jutott. Különben is elég aprólékos munka lesz, mert a házba 3-fázis van bevezetve, míg az aggregátor egyfázisú. Nyilvánvaló, hogy csak egy fázis vezetékeit tudom ellátni árammal. Át kell tehát csoportosítani az elosztás, hogy egy áramkörbe összegyűjtsem azokat, amiket baj esetén el akarok látni árammal: Internet, TV, szivattyú, szoba, konyha és fürdőszoba világítás. Minden más pedig a másik két áramkörben marad. Na, ezt még nem tettem meg, mert az eredeti szempont a három fázis egyenletes leterhelése volt, nem az, hogy mire van nagyon szükségem.

Már éppen számolgatni kezdtük, hogy te úr isten, még 4 órát kell fent lennünk, amikor pontban 19:00-kor megjött az áram. Nagy kaland, de amikor ez végleges lesz, elképzelhetetlen nagy szívást fog okozni.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
_________________________________________

Tibor bá’ online

Ha van otthon tartalékban 200 liter vized PET palackban, akkor olvasd tovább. Ha azon gondolkozol, hogy sok liter vizet tartalékolj az Armageddonra, akkor is olvasd tovább. A hír mindössze annyi, hogy a felhalmozott víz éppen most kezd mérgezővé válni.

Az University of Florida kutatása szerint a víztárolásra használt plasztik palack – ha huzamosabb időn át hőhatás éri – antimont és BPA-t (a rettegett Biszfenol-A-t) ereszt ki magából, amit majd a vízzel együtt meg fogsz inni. És akkor mivel kell szembenézni?

A Biszfenol-A felelőssé tehető rákos megbetegedésekért, cukorbetegség kialakulásáért, pajzsmirigy zavarokért, szívbetegségekért, asztmáért, valamint hormonális zavarokért. A vizsgálatok szerint a BpA már alacsony koncentráció esetén is ki tudja fejteni káros hatását.

Az amerikai FDA (egy fajta ÁNTSZ) folyamatosan tanulmányozza a BpA hatását az emberi szervezetre, annyit azért közzétett, hogy az ételekben található pillanatnyilag mérhető értékek nem jelentenek veszélyt. De ha meggondoljuk, hogy mekkora érdekeket sértene a betiltás, akkor ezt a véleményt óvatosan kell fogadni.

A Floridai Egyetem munkatársa Lena Ma és csapata 4 héten át melegnek tett ki palackozott vizet, vizsgálva az eredményt. A felhasznált palackok anyaga polietilén-tereftalát (PET) volt, ami általában nem tartalmaz BpA-t. Ennek ellenére találtak BpA-t. A magyarázat szerint a palackgyártásnál bizonyos mennyiségű hulladék anyagot is felhasználnak, ami viszont tartalmazhat BpA-t.

Az alkalmazott hőfok maximálisan 158 °F volt. érzékelhető volt, hogy minél magasabbra vitték a hőfokot annál több BpA szabadult fel.

Lena Ma véleménye szerint az se mindegy, mit tárolnak a palackokban. Savanyú kémhatású anyagok (pl. gyümölcslevek) esetében a kioldódás fokozódik.

Ezt most már én teszem, hozzá. Tanulság: A palackozott vizet tartsátok hűvös helyen, és nyaraláskor ne engedjétek felmelegedni a napon.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
_________________________________________

Tibor bá’ online

Ha a III. világháborúról szóló poszt hozzászólásai topikot váltva átmennek az emigrációs kérdés tárgyalására, akkor az nyilván aktuális, a vélemények ütköztetésére igenis nagy szükség van. Hogy közben az én véleményem le lett cikizve az életkoromra, és „hol van az már”-ra hivatkozva, alig érdekel, de komolyan elgondolkoztat. Ez váltotta ki belőlem, hogy posztra tegyem azt a levelet, amit december 1-én hozott nekem a kanadai mikulás egy olyan nőtől, aki 27 évet töltött ott el és MA, 2014-ben döntött úgy, hogy hazaköltözik és idősebb napjait itt, a hazájában akarja eltölteni. És aki a legkisebb idegen akcentus nélkül beszél magyarul, és akinek a levelét 27 év Kanadában eltöltött év után se kell szerkeszteni. Úgy jó, ahogy van.

Kedves Tibor bá’! Tegnap késő este jó sok hozzászólást elolvastam. Érdekesek. Én személy szerint Kanadát szeretem, a munkahelyeimen megbecsültek, de ennek ellenére mindig voltak olyanok, akikről tudtam, ill. éreztem, hogy legszívesebben kést döftek volna a hátamba. Mai napig vannak született kanadai barátaim, akiknek semmilyen vonatkozásban nincs magyar hátterük. A volt kollegáim közül némelyek rettenetesen irigyek voltak, amikor hallották, hogy én a Bahamáktól kezdve Spanyolországig mindenfelé utaztam a férjemmel. Nem értették, hogy 2 bevándorló hogyan engedheti ezt meg magának. A buta fejükkel csak azt felejtették el, hogy mi nem gyűjtöttünk semmit, hogy sosem vettünk új kocsit, hogy nem halmoztunk fel a házunkban haszontalan dolgokat, hogy nem ittunk, hogy nem cigarettáztunk, stb. Vagyis, hogy odafigyeltünk a költési szokásainkra, s ezért maradt pénzünk utazni anélkül, hogy adósságba keveredtünk volna. Persze az első 15 év iszonyú honvágyát csak úgy tudtam leküzdeni, hogy rendszeresen hazajártam „feltöltődni”. Sokan bátornak tartottak, s mai napig tartanak is amiatt, hogy egy gyerekkel egyedül elindultam. Én inkább azt mondanám, hogy hülye voltam, viszont utólag összegezve a dolgokat rá kellett jönnöm, hogy volt értelme eljönni. A lányomnak mindenképpen jobb életet biztosítottam. (?! – REMÉLEM). Számomra kitágult a világ, megismertem egy új – nem igazán kulturált – de annál inkább civilizált társadalmat, sok mindenről megváltozott a szemléletem, nagyobb lett a toleranciám bizonyos dolgokban. 27 éve után hazamenni már nagyon nehéz, hiszen otthon is minden megváltozott, s a 2 társadalom között óriási a különbség. Itt nyugi van, az emberek többsége kedves, udvarias, mosolygós (még akkor is ha nincs mögötte érzés), s abszolút nem politizálnak!!!! A politikát a politikusokra hagyják, néha napján ugyan megemlítik, hogy a miniszterelnök már megint ……. , de nem mennek bele a témába olyan szinten, mint otthon. Itt az üzletekbe vissza lehet vinni a ruhákat még hetek múltán is, itt van un. price match az élelmiszerüzletekben. Nem sorolom, de sok minden jó van itt, amit ugyebár könnyű volt megszokni. Viszont ami otthon van, az nincs itt. Ezt jól megmondtam, mi? És most nem a barátokra, és a rokonokra gondolok csak, hanem Budapestre. Az utcákra, ahol az ember felnőtt, ahol a házak többsége építészeti remekmű, ahol öröm egy séta gyönyörű környezetben, ahol nyáron le lehet ülni a Duna parton egy kávéra, ahol rengeteg kulturális megmozdulás van még ingyen is, ahol a Margitszigeten a szinte Las Vegassal vetélkedő zenélő kútnál  klasszikus muzsika hallgatása közben akár órákig gyönyörködhetünk a vízsugarak színváltozásaiban, ahol a Várban lévő Oroszlános udvaron nyaranta Opera egyveleget tartanak, ahol rengeteg nagyon ízlésesen berendezett cukrászda várja vevőkörét. Ahol a McDonáldok és a Burger Kingek nem uralják a piacot. Sorolhatnám még tovább, de hát Ti tudjátok, hogy miért is vágyom én innét haza, holott itt egy sokkal nyugisabb légkör vesz körül. S hogy eljönnék-e újra???? Igen, de valószínű, hogy Angliánál megállnék, s nem maradnék ott 27 évig, mert ennyi idő után jó pár év kell, mire az ember eljut odáig, hogy vissza tud állni, s már nem hasonlítgatja össze a két országot, már nem mondja mindig azt, hogy Kanadában-Angliában-Németországban-… ez sokkal jobb volt. Újra meg kell tanulni otthon élni, s elfogadni azt, amit szeretett hazánk tud adni, még akkor is, ha ez jóval kevesebb, mint amit évtizedekig egy idegen ország nyújtott. Meg kell szokni, sokan még most is mogorvák, hogy egyre több a bűncselekmény, hogy lassú a kiszolgálás, hogy mindenhol megpróbálnak átverni, hogy egyre kevesebb a becsületes ember, hogy az egészségügy egy rakás …., stb.

Zsuzsa levél részletét változatlan formában jegyeztem itt le. Még annyit róla, hogy 2013-ban kezdett visszatelepülni, de egyszeriben nem sikerült. Utazott néhányszor ide-oda. Pillanatnyilag a karácsonyt a lányával és az unokáival tölti el, de januárban végérvényesen visszajön Magyarországra. Természetesen időnként vissza fog menni egy-egy hétre, ahogy annak idején ide jövögetett vissza. Zsuzsa egy roppant értelmes, talpraesett nő, aki mindig is világosan tudta, hogy számára mi a legmegfelelőbb, és azt nem félt meglépni. Sok férfi tanulhatna tőle.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
__________________________________________

Tibor bá’ online

Ritkán állok az Orbán rezsim pártjára, oly annyira, hogy még sose tettem, de most megtört a varázs. – Az utolsó hetek tüntetési divathullám keretein belül vasárnap a fővárosban tüntettek a nők elleni erőszak, valamint  a nemi erőszak áldozatait hibáztató rendőrségi video-kampány ellen. Követelték: „Változzon meg a hozzáállás, mely szerint az áldozat felelőssége a szexuális erőszak!” [Hogy ez a mondat valahol egy kicsit sántít, azt nagyvonalúan felejtsük el]. A tüntetők szerint: „A rendőrség közzétette új video kampányát, mely szerint a szexuális erőszak okai, okozói és mozgatórugói a nők, így a női viselkedésminták megváltoztatásával győzhető le a jelenség.” Ezt a megfogalmazást a belügyminisztérium cáfolta, és félrevezetőnek ítéli.

Az Orbán rezsim disznóságot disznóságra halmoz, de speciel ez esetben egy jóindulatú figyelem felkeltésről van szó, mert unják, hogy ilyen ügyekben kelljen állandóan nyomozniuk. És bizony igazuk van. Nem azt mondják, hogy a nők felelnek a megerőszakolásukért, csak azt, hogy bizonyos magatartásuk kiválthatja az erőszakot.

Ezek a jó szándékú tüntetők nyilvánvalóan nem hallottak még a viktimológiáról, ami áldozatkutatással foglalkozik. Miért lesz valaki áldozat? Tényleg miért? Magyarországon (fikció) évente 1000 embert késelnek meg kocsmákban. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy egy magyar embernek az esélye, hogy meg lesz késelve 1:10.000-hez. Csakhogy a nők nem járnak kocsmába. Ja, akkor bocsánat. Egy magyar férfi kocsmai megkéselési esélye ezek szerint 1:5.000-hez. Csakhogy 18 év alattiak nem járnak kocsmába. Ja, bocsánat, akkor a tényleges esély kissé megnövekszik, mondjuk 1:2.500-hoz. Mivel ez egy évre vonatkozik, de a magyar férfiak átlagosan 50 éven át felnőttek, a tényleges esély 1:50-hez, hogy valamikor az élete folyamán meg lesz késelve egy kocsmában. De rám ez nem vonatkozik, mert még életemben nem léptem be kocsmába, és nem is fogok. Hogy a fenében késelhetnének engem meg egy kocsmában, ha sose lépek be? És a viktimológiának ez a lényege. Vagyis az áldozattá válásnak konkrét okai vannak. Például (fikció) Bándi Katának azért kellett meghalnia, mert amikor meleggé vált a helyzet, menekülés helyett úgy gondolta, hogy mint kriminálpszichológus majd megoldja a helyzetet. Nem oldotta meg. Nem ő követte el a bűntényt, de a viselkedése kiváltotta vagy legalább is elősegítette azt.

Egy fiatal nőnek természetesen joga van elmenni bulizni, és joga van frivol ruhadarabot felvenni, vagy kihívóan viselkedni. Azt viszont tudnia kellene (és a videó erre mutat rá), hogy ezzel bepörgetheti a férfiakat. Naná, éppen ezért teszi, nem pedig azért, hogy megerőszakolják, de ez is benne van a kalapban. Egyszerű nyelven erre mondják, hogy „keresi a bajt”.

Ha egy férfit nem érdekelnek a következmények, nem tud magán uralkodni, akkor, ha alkalom mutatkozik rá, valakit meg fog erőszakolni. Nos, ez a valaki nem az a fiatal lány lesz, aki a legkevésbé alkalmazott kihívó magatartást. És a rendőrség erre akart rámutatni.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
_____________________________