Tibor bá’ online
A mai fiatalok valószínűleg nem ismerik a 10 éve elhunyt színészt, hacsak nem kedvelőik a vintage (antik) filmeknek, pedig mértékadó vélemények szerint a XX. század legdinamikusabb filmszereplőjéről van szó.
Nem sokkal az I. világháború után született Brandonak még érettségije se volt. Széleskörűen terjesztették róla, hogy műveletlen, csiszolatlan és önmagát nehezen kifejező férfi. Ezek azonban mindössze jól hangzó városi legendák. Az tény, hogy nem volt iskolázott, de műveltségét autodidakta módon szerezte be. Halálakor több mint 4000 kötetes könyvtárat hagyott hátra, ahol megtalálható volt Shakespeare összes művei mellett például Freud, Jung és Camus. Szerepei eljátszása előtt mindent elolvasott, amit a szereppel kapcsolatban érdemes volt elolvasni, mert a tökéletes hitelességre törekedett.
Brando első nagy sikere A vágy villamosában volt (Streetcar Named Desire – 1951), amit Elia Kazán rendezett és persze Tennessee Williams írta 1947-ben. A színdarab és a film elképesztő sikert aratott a következő lerövidített tartalommal: Az idegileg megromlott tanárnő: Blanche DuBois New Orleansba megy a húgához: Stellához. A szegény körülmények között élő, állapotos Stella férje, a közönséges, durva, Stanley ellenzi Blanche úrinős viselkedését. Blanche megismerkedik Mich-el akibe beleszeret, ám ezt a kapcsolatot Stanley tönkreteszi, majd, mikor Stella a kórházban van, megerőszakolja Blanchet. A nő ezek hatására megőrül, és őrültek házába kerül.
Ez után sorra jöttek a ma már filmtörténeti nagyágyúk, mint a Rakparton, Macsók és Macák, Teaház az augusztusi holdhoz. Majd négy év kihagyással 1960-ban berobban az Orfeusz alászáll. Mindössze egy évvel később pedig The Ugly American.
Most már erősen közeledünk a jelenhez, így aztán kétlem, hogy az 1972-ben készült Keresztapa, vagy ugyanabban az évben készült, meglehetősen pikáns, a maga idejében kifejezetten merész Last Tango in Paris ismeretlen lenne akár a fiatalabb generációnál. Ez utóbbi filmben az anális közösülés előtt a partnernő ánuszába Brando benyom egy kocka vajat. Az Emánuel évében ez a jelenet meglehetősen merésznek tűnt. Aztán 5 év szünet és kijön az Apocalipse Now. Ha visszatekintünk rájuk, akkor kiderül, hogy ezek mind klasszikussá váltak. Aztán halála előtt mindössze 3 évvel, 2001-ben, vagyis 77 évesen még elkészül közreműködésével a Szajré (Score).
Eléggé kimagasló egyéniség volt ahhoz, hogy 10 évvel halála után könyv jelenjen meg róla Brando’ Smile: His Life, Thought and Work (Brando mosolya: Élete, gondolata és munkássága) címen. A szerző nem akárki, Susan L. Mizruchi a Bostroni Egyetem angol irodalom professzor asszonya, aki könyvének megírása előtt sok mindent felderített Brandoról.
Akik figyelemmel kísérik a világ folyását, emlékezhetnek a mini botrányra, amikor Brando 1973-ban, éppen a Keresztapa szerepéért nem vette át az Oscart, amiért más színészek a nyakukat kitörik, hanem maga helyett elküldte a „kis-toll” (Littlefeather) nevű, indián származású fiatal nőt, teljes apacs öltözékben, aki elmondta Brando kifogását az indiánok elnyomásával kapcsolatban. Ez különben nem lett volna meglepő, ha a közvélemény már akkor tudhatta volna, amit Ms. Mizruchi kiderített. Brando szülei (és ő maga is) rendkívül szegények voltak, ami abban az időben nem volt ritka.
Az első Oscar-díját a Rakparton film főszerepéért kapta egészen a karrierje elején. A következő Oscar a legemlékezetesebb filmszerepét a Keresztapát illeti. A rendező a korábbi viselkedése miatt mindössze 50.000 $-ral javasolta a tiszteletdíját + alá kellett írnia egy olyan szerződést, amiben ki volt kötve, hogy ha elfogadhatatlan viselkedése miatt drágul a gyártás, azt meg kell térítenie. Az 50.000 dolláros tiszteletdíjat kipótolták forgalmazási bevétel százalékos átengedésével. Ezt a jogát azonban igen hamar eladta 100.000 dollárért. Később kiderült, hogy 11 milliótól esdett el, ezek szerint önszántából vagy, mert nem hitt a sikerben.
Az 1962-ben készült Mutiny on the Bounty (Lázadás a Bounty-n) forgatása Tahitiben történt. Ennek hatására elvette feleségül a polinéziai női szereplőt (csak 2 évre), majd 8 évvel később megvett ott egy egész atoll-t (12 szigettel), ahová felépíttetett egy házat. Ekkor már 130 kiló és persze elkapja a diabétesz, ami idős korára megvakítja.
Magánéletét nem verte nagydobra. Jó oka volt rá, mert néhány évente házasodott és elvált. Számtalan nőtől összesen 17 gyermeknek lett az apja.
Ha ez jelent mércét a híresség terén (szerintem igen), mert hogy oda bekerülni nem könnyű dolog és ahogy a visszaemlékezés (hírnév) csökken, a figurát be is olvasztják. Szóval hadd jegyezzem még meg, hogy Marlon Brando viaszfiguráját Madame Tussauds kiállította, az első nagy sikerű filmjében (The wild one) a vele szereplő Triumph motorbiciklivel együtt.
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
______________________________________