Tibor bá’ vissza a múltba online

A fordulat éve (1948) tulajdonképpen Rákosi hatalom átvételét jelentette. Rákosi magát Sztálin legjobb magyar tanítványának nevezte, ami azt jelentette, hogy Sztálin összes hibáját megismételte idehaza is. Úgy látszik a diktatúra forgatókönyve évtizedek alatt egy cseppet se változott, mert Rákosinak éppen úgy a „hűség” volt a legfontosabb követelménye, nem pedig a hozzáértés, ahogy ezt Orbánnál is láthatjuk. A világháború vesztességeiből kilábaló országot kegyetlenül visszavetette az ideológiai hűség. Az országban áruhiány tombolt, az emberek nyomorogtak, alapvető élelmiszer se volt, az üzletekben nem húst, még lisztet se mindig lehetett kapni. Rákosi mindent államosított (még a családi házakat is, ha 6 szobánál több volt benne). A termelő eszközök gyakorlatilag 100 százalékban állami tulajdonba kerülte. Beruházni kellett volna, de az államnak, mint tulajdonosnak, erre nem volt pénze. Mit tesz ilyenkor az állam? Kölcsönt vesz fel. Rákosi esetében olyan kölcsönt, amit sose fizet vissza. Erre viszont csak a lakosság hajlandó egy kis „rásegítéssel”. 1949-ben kibocsátották az első államkötvényt (ezt még tervkölcsön név alatt), amit aztán évről évre megismételtek. Elvárás volt a havi jövedelem lejegyzése, amit aztán 10 havi részletben vontak le a fizetésből. A jegyeztetés egyes helyeken igen durva is lehetett, akár tettlegességre is sor kerülhetett. A visszafizetési ígéreteket természetesen nem tartották be. A kötvényekre nem kiszámítható kamatokat fizettek, hanem kisorsoltak nyereményeket ellenőrizhetetlen mennyiségben. Évekkel később Kádár elnyújtott tempóban visszafizette a névértékeket, ami reálértékben már csak tört része volt az eredetileg kiszenvedett elvonásoknak.

Ez a szép kerek történet az emberiség történelmében egyáltalán nem nevezhető unikumnak. Ezt megelőzően számtalan ország bocsátott ki államkötvényt kifejezetten a lakosság részére, és mondhatni a lakosság majd minden esetben rosszul járt. Vagy a jogfolytonosság szűnt meg, vagyis nem volt kitől követelni a visszafizetést, vagy törvényileg mondták ki az elévülést. Néhány éve olvastam, hogy valaki előásott a padlása egyik ládájából egy olyan kötvényt, amit még a dédapja jegyzett, és amire rá volt nyomtatva, hogy a követelés sose évül el. A kifizetést azon az alapon támadták meg a bíróságon, hogy a kamatos kamatok miatt a kifizetendő összeggel az állam egyszerűen nem rendelkezik.

Ilyen háttér múlttal természetesen csodálkozom az Orbán kormány közleményén, ami szerint a magyar államkötvény egyre népszerűbb megtakarítási forma. Pedig igen ajánlatos lenne kicsit emlékezni a múltra, mert 2015-ben a magyar kormány alapos szarban lesz, és könnyen lehet, hogy megint lesz egy kötelező békekölcsönjegyzés. Elvégre a miniszterelnökünk állandóan harcol, elképzelhető, hogy a békekötéséhez pénzre lesz szükségem, és akkor ugye a legkézenfekvőbb egy békekölcsön.. 😀

______________________________________________________________
______________________________________________________________
________________________________________