2014-07-21 nap bejegyzései

(1425) Az a bűvös 137

Tibor bá’ online

 

~q400Ha még nem hallottál róla, akkor számodra a 137 egy közönséges háromjegyű szám. Azon kívül, hogy egy prímszám, semmire se jó. Ha azt kérdezed a barátodtól, hogy „mondj egy számot” akkor az bármi lehet, de 137 soha a büdös életben. Ez a szám nem kerek, nem osztható semmivel, semminek se valamelyik hatványa, szóval olyan közönséges, mint egy öt hónapos korcs kutya a menhelyen, és ugye eszembe se jutott volna, hogy 137 hónapot írjak.

Ennek ellenére ma ez a szám a modern fizika legrejtélyesebb száma. 1:137 az esélye annak, hogy egy elektron abszorbeál egyetlen fotont. Ez a szám ugyanis a finomszerkezeti állandó (nevezik alfának is). Az elektron töltés négyzetét elosztjuk a fénysebesség és a Planck-állandó (h) szorzatával. Hogy ez mit jelent? Őszintén, fogalmam sincs, csak azt tudom, hogy a modern idők legnagyobb elméleti fizikusa, Richard Feynman a következőket írta róla: „Amióta felfedezték, több mint 50 éve, azóta rejtély a fizikusok soraiban, akik felírták íróasztaluk felett a falra, hogy gondolkozhassanak ezen a mágikus számon, amit ember a földön nem érthet meg.” Werner Heisenberg szerint, ha rájönnek a 137 rejtélyére, akkor a kvantumfizika minden talánya egyszeriben feloldódik.

De nem csak Feynmant és Heisenberget nyűgözte le a 137, Wolfgang Paulit is megszállta, csak úgy mint számtalan fizikust, akik úgy gondolták, hogy a 137-nek valami olyan titkos értelme lehet, amit ember ésszel fel nem foghat. Pauli egyszer azt nyilatkozta, hogy ha majd egyszer megjelenhet az Úr színe előtt, meg fogja tőle kérdezni, miért 137? Ha pedig hinnél a babonákban, akkor egy apró adalék. Wolfgang Pauli a Zürichi Rotkreuz kórházban halt meg, a 137-es szobában. Brrrrr!

A 137 állandó köti össze az elektromágnesességet, a relativitást és a kvantummechanikát. Ezen kívül állandóan beleütköznek az elméleti fizikusok. Íme:

Az elektron mágneses nyomatéka: 1/α = 137

Kvantum Hall effektus: 1/α = 137

Az elektron keringési, és a fény terjedési sebességének a hányadosa: 1/137

Az elemi töltés és a Planck töltés hányadosának a négyzete: 1/137

Végül:

~q376

 

Ha valakit érdekel –
e – az elemi töltés;
ħ – a redukált Planck-állandó;
c – a fény sebessége vákuumban
ε0 – permittivitás vákuumban;
µ0 – permeabilitás vákuumban;
ke – a Coulomb-állandó.

És akkor még a fizikus anekdota. Wolfgang Pauli halála után felmegy a Mennyekbe, ahol méltányolva földi munkásságát magával az úristennel is találkozhat, aki megenged neki egy kérést. – Uram, miért egyenlő alfa 1/137-el? Isten mosolygását nem titkolva a táblára egyenleteket kezdett felírni, de Pauli félbeszakította – Das ist falsch! – felkiáltással.
__________________________________________________________
__________________________________________________________
_____________________________________