2014-04-09 nap bejegyzései

V Á L A S Z T Á S O K

Nincs új poszt, mert lázasan meg akarjátok vitatni a

választásokat. Akkor folytassátok itt.

 

A 200. hozzászólás ez volt:

Observer Says:
2014.április.9th. at 22:11   edit

Érdekes álláspont Elek Attilától, de van benne ráció:

“elmondhatjuk, hogy Orbán gazdasági téren elfoglalta a baloldali pártok helyét is. A Fidesz lett a legbaloldalibb párt. A baloldali ellenzék óriásit hibázott azzal, hogy nem állt a rezsicsökkentés mellé… Erre a hibára a baloldal csúnyán ráfizetett. Amennyiben erre nem jön rá Mesterházy Attila, ha nem jön rá arra, hogy nem volt üzenete azon kívül, hogy Orbán takarodj, akkor nem lesz esélye négy év múlva sem. Orbán tehát, baloldali és liberális gazdaságpolitikával és jobboldali kultúr- és társadalompolitikával a teljes magyar választói palettát lefedte.”
http://szabadeuropa.shp.hu/hpc/web.php?a=szabadeuropa

 

_________________________________________________________________

_________________________________________________________________
_____________________________________________________

(1343) A sárga veszedelem

Tibor bá’ online

 

~ab108Gyerekkoromban, jó 60 évvel ezelőtt, gyakran hallottam apáméknál összegyűlt felnőttek szájából, „majd jön a sárga veszedelem”, és jelentőségteljesen összenéztek. Én pedig megborzongtam ettől a ki nem mondott, titokzatos sárga veszedelemtől. Aztán, kicsit később Csan-kai-sek veresége és Mao-cse-tung győzelme után a 600 milliós Kínából „elvtársak” lettek, igaz a dicsőséges Szovjetuniótól kissé független elvtársak, ami a kapcsolatok hullámzásához vezetett. Gyerekkoromban hallott „veszedelem” sehogy se akart bekövetkezni. Inkább a kínai és orosz katonák lövöldöztek egymásra a nagyon távol kelten egy kis vacak folyó két partja között. Ami a sárga veszedelmet illeti, a hirdetőiket „borúlátó vén okoskodok” könyveltem el magamban, és ha meggondoljuk, ma már én is a sorsukra jutok, csak ki kellett várnom. Majd jött a „kulturális forradalom”, meg a „négyek bandája”, aztán az 1 milliárd átlépése és az „egy család = egy gyerek” mozgalom, de erre már nem is volt érdemes odafigyelni. [Különben alaposan visszaütött a dolog, mert ahogy ma a dolgok állnak 40 millió fiatal férfinek nem jut feleség. Erre gyorsan hoztak egy új törvényt, aminek értelmében, ha két egyke házasodik össze, akkor lehet nekik egy második gyerekük is. Igen, de a két egykéknek semmi kedvük második gyerekhez, mert ott is beütött q fogyasztói társadalom és nem hajlandók csökkenteni az életszínvonalukat holmi gyerekvállalással.] Aztán lett nálunk egy rendszerváltás, ami után egyszeriben mindenkinek szabad volt csinálni mindent, és mire körülnéztünk nagy halom kínait láttunk árulni negyed áron mindent, ami csak eszükbe jutott. Igaz, hogy az 1 milliárd kínaiból időközben másfél milliárd lett, de a kínai GDP 26 év alatt megtízszereződött. Nem 10 százalékot növekedett, nem 100 százalékot növekedett, hanem 1000 %-ot. Ebben a pillanatban az USA 2.400.000.000.000 dollárral tartozik Kínának. Ezt Amerikában úgy mondják, hogy 2,4 trillió $. Mit jelentenek a valóságban a fenti adatok?

Az USA fokozza katonai fellépését a nemzetközi terrorizmussal szemben. Ugyanakkor Kína felavatta a Világ leggyorsabb, nagy távolságú vasútvonalát. Az expressz vonat 3 óra alatt fut be 1100 km távolságot két nagyváros között. Az amerikai expressz Boston és New York közötti 300 kilométert 3 és fél óra alatt teszi meg. Kína 17 milliárd dollárt költ 2012-ig, hogy megépítsen 18.000 km ultramodern vasútvonalát. Az USA politikája az iszlám-veszedelemmel való szembe helyezkedés. Az egy évtizede tartó háborúskodás sok százmilliárd dollárt vont el a fogyasztói gazdaságtól. Kína infrastruktúrát épít ki a gyártókapacitások és a munkaerő piac között. Az Fehér ház és a Kongresszus segélyekkel látja el a katonai-gyarmatosító, a világ legrasszistább országát, Izraelt, amivel másfél milliárd muszlimot fordít maga ellen. Közben 1,4 trillió dollárt különít el a Wall Street és a katonai komplexus megsegítésére, aminek következtében a munkanélküliség a duplájára nőtt (<10%). Miközben a kínai kormány gazdaságélénkítő programot dolgozott ki, aminek következtében a gazdaságuk évi 8 százalékkal nő, és ezzel jelentősen csökken a munkanélküliségen, valamint kapcsolatokat fejleszt ki Ázsián kívül Afrikával és Latin Amerikával. Az USA 60 milliárd dollár költ belföldi biztonsági intézkedésekre, lehetséges terroristákat kergetve. Ezalatt Kína 25 milliárd dollárt költött, hogy bebiztosítsa a jó kereskedelmi kapcsolatokat az oroszokkal.

Megállapítható, hogy az ázsiai országok, élükön Kínával a Világ vezetését vették célba, jelentős hazai és külföldi beruházásokkal, amiket az ipari gyártás, szállítás, technológiai fejlesztés, bányászás és ásványkincsek feldolgozására fordítanak. Eközben Amerika világhatalma és társadalmi kohéziója csökken, aminek oka a katonai erőre támaszkodó birodalmi mánia és a spekulációra épített gazdasága. Washington szövetségeseket keres apró ázsiai diktatúrákkal, miközben Kína folyamatosan növeli kereskedelmi kapcsolatait és megállapodásokat köt olyan jelentős országokkal, mint Oroszország, Japán, Dél-Korea, stb. Washington megfojtja a hazai gazdaságot, hogy finanszírozni tudja a háborúit. Kína viszont ásványkincseiből és energiájából hazai munkahelyeket teremt. Amerika a haditechnikát fejleszti, hogy a kliens országaiban tevékenykedő lázadókkal elbánjanak. Kína viszont a versenyképes áruk előállítása érdekében civil technológiát fejleszt. Amerika támaszpontjait fejleszti a Közel keleten, Dél Ázsiában, Kelet Afrikában. Kína 25 milliárd dollárt költött infrastruktúra építésére Afrikában. Kína sok milliárd dolláros kereskedelmi szerződéseket köt Iránnal, Venezuelával, Brazíliával, Argentínával, Csillével, Peruval és Bolíviával, bebiztosítva ezzel a stratégiailag fontos energiahordozók, ásványkincsek és élelmiszerek importálását. Miközben Washington 6 milliárd dolláros katonai segítséget ad Kolumbiának és Hondurasnak, hogy katonai lázadást szítson vele. Közben elítéli Brazíliát és Bolíviát, mert gazdasági kapcsolatban állnak Iránnal. Kína fokozza gazdasági kapcsolatait feltörekvő Latin amerikai országokkal, amelyek a Dél amerikai populáció 80 százalékát teszik ki, miközben az USA a tönk szélén álló Mexikó mögé áll, a kontinens leggyengébben teljesítő országa mögé, ahol drog bárok uralják a társadalmat.

Összefoglalva: Ugyan a kínai kapitalizmus kizsákmányolja a dolgozókat, a társadalmi egyenlőtlenség nagy, a közszolgáltatások hiányosak, hatalmas beruházások miatt tömegeket telepítenek ki lakhelyükről. Ugyanakkor sok millió munkahelyet teremtettek, a szegénységet gyorsabban felszámolták, mint a történelemben bárhol, bármikor. Kína nem bombáz le más országokat. Viszont az amerikai kapitalizmus egy gigantikus katonai gépezetet tart fenn, ami a hazai fogyasztás és életszínvonal rovására megy. Kína beruház nyersolajban gazdag országokba, az USA lebombázza őket. Kína ellátja evőeszközökkel az Afganisztáni házasságra lépőket, az USA robotrepülőkkel támadja meg az esküvői menetet. A kínai gazdaság fejlődik, az amerikai gazdaságot maga alá gyűri a végtelen hadviselés. Kína magához csalogatja a világ fogyasztóit. Amerika tevékenysége terroristákat szül. A volt behemót hatalmát vesztve, tehetetlen mérgében kiszámíthatatlan örültségre is képes. Gyermekkorom sárga veszedelméből jenki veszedelem lett.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________