(2432) Az emberi agy evolúciója

Tibor bá’ online

Ez többeknek tetszeni fog 😀

 

Az ma már minden kétséget kizárt, hogy az élő anyag az evolúciónak nevezett folyamat által rendeződik, egyre komplexebb, és persze életképesebb fajokká. Az élőlények nem teremtve lettek. Teremtve legfeljebb maga az anyag lett olyan tulajdonságokkal és olyan kezdeti feltételekkel, ami aztán biztosította a fejlettebb, azaz a szerves anyag kialakulását.

Az evolúció mechanizmusa a szelekció. A rátermettebb túlél, és utódokat hoz létre, biztosítva ezzel a „rátermettebbség” elterjedését. A kevésbé rátermett nem vagy kevesebb utódot hoz létre, és így kihalásra van ítélve. Közben spontán mutáció következik be, ami biztosítja fajon belül a variációt abból a célból, hogy legyen miből szelektálódni.

Az evolúció vak, nem racionális, a mechanizmus „gépiesen” működik, nincs prekoncepciója, nem előrelátó. Szóval minden csak nem intelligens, de van logikája: Az életképesebb „győz”, ő marad életben, és ő hozhat létre utódokat. Ha nem kell a látás a túléléshez, akkor az egyed szép lassan megvakul. Ha az adott körülmények között a láb feleslegessé válik, hát akkor elsorvad. Mindig arra felé történik a fejlődés, ami „praktikus” és sohasem „előlegez”. Mit értek ez alatt? Például egy adott régióban belvizek keletkeznek, ez egyes madárfajok lábának megnyúlásához vezet, vagyis kialakulnak a gázló madarak. Ezért a lábhossz növekedésért azonban csak annyira következik be, amennyire szükség van a túléléshez. Nem lesz ötven százalékkal hosszabb, mint ami szükséges, miért lenne, ha ilyen hosszal is életlépes a tulajdonos.

A fentiek fényében nehéz megérteni egy elgondolkodtató jelenséget. A neurológusok állítják, hogy az emberi agy kapacitása jóval meghaladja a túléléshez szükséges mértéket. Hatalmas többletkapacitás létezik. A kérdés az, hogy miért nagyobb az emberi kapacitása, mint amire szükség van. Ráadásul ez a „nagyobb” nem néhány százalékot jelent, hanem sokszorost. A mai ember minden funkcióját tökéletesen el tudja látni agyi kapacitásának tört részével is. Az emberi agy neuronjainak milliárdjaira a faj fennmaradása érdekében egyszerűen nincs szükség. Ott van ez a szédületes lappangó kapacitás és arra vár, hogy egyszer fel legyen használva? Csak hogy az evolúció nem így működik! Mi okozta az emberi agy ilyen mértékű többlet kapacitásának kialakulását? Ugyanis ez a túlméretezett agyi kapacitás egyszerűen nem evolválódhatott ki, mert a túléléshez totálisan felesleges.

Őszintén bevallom, ha egy kreacionista nekem szegezné, ha ekkora agykapacitásra nincs szükség, akkor hogy fejlődhetett ki? Mert, ha egy intelligens lény teremtette az embert, akkor ez a dilemma nem létezik. Tehát?

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

112 gondolat erről: „(2432) Az emberi agy evolúciója

  1. Talán az evolució lényege a bolygóközi lény megteremtése az abszolut túlélés érdekében és erre csak hatalmas agykapacitással lehet esély.
    Viszont erre nem elég éppenséggel még az a fantasztikusan nagynak tűnő agykapacitásunk sem , talán egymillió év mulva. 🙂
    Akaratlanul is jobban érdekeltek mindig az idegen világokban rejlő lehetőségek,mint saját bolygónk állapota.
    Talán az evolució egy Star Trek-féle univerzumban ér véget.
    Az evolució nem tud intergalaktikus űrhajókat létrehozni,de olyan lényeket talán igen,akik ezt megtehetik.

  2. Bálint úrral megegyeztünk, az ember “a választott nép” az állatvilágból.
    Persze a zsidók erre is rátették a kezüket, kisajátították maguknak 🙂

    Tibor bá már megint keveri az élet elindulását az evolúcióval, amely a megindított élet beépített fejlődése, alkalmazkodási mechanizmusa.

    Ne dőljetek be, csak provokál!

  3. 1: “az evolució lényege a bolygóközi lény megteremtése”

    Az evolúció “nem tud róla”, hogy nekünk bármi keresnivalónk lenne a világűrben.
    Istennek viszont lehetnek olyen tervei, hogy lakjuk be a teljes világegyetemet. Csak egy kicsit elcsúszott az időtényezőn – előbb kihalunk, mint ezt megvalósíthatnánk. 😉

    ———————–
    “A neurológusok állítják, hogy az emberi agy kapacitása jóval meghaladja a túléléshez szükséges mértéket.”

    Hát, ha a mai embert (Hss) nézzük, akkor ez valóban így lehet.
    Azonban hiba lenne elfelejtkezni az ide vezető útról. Az agy mérete nem egyik pillanatról a másikra nőtt meg, hanem folyamatosan növekedett az előemberekhez képest. Fejlődésére bizonyára hatott az egyre bonyolultabb kommunikáció, az eszközök készítése, az egyre bonyolultabb társadalmi kapcsolatok, sőt, még a kialakuló hitvilág is (és vele együtt a hazudozás képessége 😛 ).

  4. Remek poszt.Nem hiszem hogy Tibor bá provokálna.Az biztos hogy az emberre válás utolso pár szazezer eve alatt az agy valtozott leginkabb ugyanakkor a mai ember elodei vidaman eleltek kisebb agyterfogattal mas agyi szerkezettel evmilliokon keresztul es sikeresen tudtak terjeszkedi Afrikan tul is…vagyis nem volt szukseg az agy tovabbi novekedesere, es megis folytatodott tovább.A neandervolgyi ember pedig meg nagyobb agyterfogattal rendelkezett mint a mai ember ám ugyanugy eltunt mint a tobbiek.Erdekes az is hogy agy fejlettsege az adott homonida faj biologiai letezese kozott forditott arányosság van mikozben a szelekcios nyomás az agy novekedesenek iranyaba hatott…de ennek veget kellett volna ernie kb Homo erectus szintjen legkesobb vagy joval korábban mert szuksegtelen volt es ráadasul nem ugy tunik hogy a nagyobb agyterfogat nagyobb tulelesi eselyt jelent..

  5. 4: “nem ugy tunik hogy a nagyobb agyterfogat nagyobb tulelesi eselyt jelent”

    Ne az utóbbi száz évből induljunk ki ennek megítélésében, és ne keverjük össze a ‘faj’ és az ‘egyed’ túlélését. 😉

    Én, mint ‘egyed’, sokkal nagyobb valószínűséggel érem meg a 80. életévemet (és hozok létre nagyszámú utódot), mint bármely kisebb agytérfogatú ősöm a régmúltból. Köszönhetően a ‘fajom’ intelligenciájának, ami azért összefüggésben van a nagyobb agytérfogattal is. Persze a mai társadalomban az adott egyed túlélése a társadalmi kapcsolatainak a függvénye, nem a természeti hatásoké (függetlenül attól, hogy még most is emberek fagynak meg, halnak éhen, vagy szomjan, de szerencsére nem ez a jellemző).
    Mindeközben ‘faj’ szinten viszont elég necces helyzetbe lavírozta magát az emberiség – de ez hosszútávú hatás. Rövid távon, egyértelműen előnyt jelent, ha valakinek több esze van – lásd pl. Mészáros Lőrinc. 😀


  6. 01 – Kalotaszegi:
    Most tévedésben vagy. Az evolúciónak semmije sincs. Az evolúció egy folyamat.
    02 – bogozy:
    Zagyvaságokat írsz össze-vissza. Ebben a témában nem kellene megszólalnod. 🙁

  7. Összekeveredik az érzet, hogy az van csak memóriaként az agyban amire emlékszünk azzal, amit az agy valóban “elraktároz”, hozzáférhetővé tesz. Szavantokról olvasva, az nagyon is elképzelhető, minden ami életünkben érzékszerveinkkel kapcsolatba lépett, annak előhívható lenyomata létezik, az agy hozzáférhet.
    Mivel a feleslegesen nagy agykapacitás dolgában mindenki csak ötletel, és mert nem állnak távol tőlem a külön vélemények sem, ezért röviden az egyik elképzelésemről.

    “Remond kutatásának témája az volt és erre is kapta a felhatalmazást a projekt finanszírozóitól, derítse ki, a természet miért végzett túlmunkát az emberi agyon és hozzott létre, soha ki nem használt agykapacitást.

    Volt arra elképzelése, mi módon lehetne aktívvá tenni, a kihasználatlan, inaktív agykapacitást.

    Rájött, ezt a látszólag ki nem használt agykapacitást valami, valakik már hasznosítják, használják
    – Eddig sem igazodtam el bonyolult világunk rengetegében hibátlanul, de most rendesen összekutyultad bennem a dolgokat. Igazíts ki, ha nem jól értem. Ez az entitás, ezek szerint amit elmeséltél olyan ellenség, aki barát is. Mint ahogy mi is szeretjük, óvjuk az állatvilágunkat, ám fenntartásunk érdekében meg is esszük egy jelentős részét, ez a valami hozzá fér agyunk feleslegesnek hitt kapacitásához és épp úgy használja, mint ahogy mi használjuk egy töredékét.

    Ez magyarázat lehet arra, hogy a természet nem dolgozott előre. Az agyunk teljes kapacitása le van kötve.
    Ha nem így van, akkor másképp.

  8. 3. Ha az élet csírája földönkivülről érkezett a földre- amit,nem lehet kizárni-akkor ezt a lehetőséget is magában kell hordoznia a földi evoluciós folyamatnak.”Tud róla”.

  9. 7: “Az agyunk teljes kapacitása le van kötve.”

    A többségnek biztosan nem. 😀

    Különben én is arra hajlok, hogy ez egy általánosan elterjedt, de téves elgondolás, hogy az agykapacitásnak csak a töredékét használnánk (valami 10%-ra emlékszem).
    Egyszerűen csak körül kell nézni, hogy mi mindent alkotott az ember (a legfejlettebb állatokhoz képest, amik kb. semmit nem hoztak létre) – máris megtaláljuk a “felesleges” agykapacitás helyét.

  10. “A neurológusok állítják, hogy az emberi agy kapacitása jóval meghaladja a túléléshez szükséges mértéket.”
    Nem állítják, ellenben cáfolják ezt az elterjedt mítoszt. Lappangó kapacitás sincs, rendesen kihasználjuk.

  11. Az emberre valas evmilliokig tarto folyamata soran az egyed tulelese es a faj fennmaradasi eselye kozott nincs egyenes aranyossag abszulot modon csak mindig adott terben es idoben es adott fajhoz tartozo populacio eseteben dontheto el ez..Ennek oka maga az evolucio lehet(?)-mely nem az egyedek szintjen mukodik hanem a populacios szinten a fenotipus nemzedekrol nemzedekre torteno valtozasa-igaz ezt a meghatarozast vannak biologusok mint Dawkins vitatjak..

  12. Tehát arra van a fölösleges kapacitás, ami a ma nem ismert érzékszervek feldolgozására felel, plusz egy olyan “fordító csatorna”, ami képes a valós döntéshozó-tároló mechanizmus felé kommunikálni. Hozzáteszem többszörösen redundáns a rendszer, ez is egy működési-rendszerszemléletbeli filozófia.

  13. 11: “cáfolják ezt az elterjedt mítoszt”

    Két különböző dologról van szó!

    Az egyik a ‘túléléshez’ szükséges agykapacitás – ahhoz tényleg túl van méretezve. Kisebb aggyal is képesek lennénk banánt majszolni és a leopárd elől elbújni.

    A másik, hogy kihasználjuk-e maradéktalanul a meglevő agykapacitásunkat?
    Aki mondjuk számítógépet tud tervezni, az biztosan kihasználja. Aki viszont 2018-ban is a fideszre szavaz, egészen biztos, hogy nem használja ki. 😀

  14. Hámori József biológus írt az agy fejlődésének történetéről kb egy évtizede:
    http://www.matud.iif.hu/06dec/06.html

    Azóta a genetika biztos tárt fel újabb titkokat is…

    Mellesleg pl a hím oroszlán a fizikai erejének nagy részét nem használja ki hétköznapi tevékenységei során, de mikor egymással harcolnak, a szelekciós küzdelemben az nyer, amelyik nagyobb csúcsteljesítményre képes…

  15. Re:01
    Vannak szerves alapú “űrszekerek” is, tisztán tervezői filozófia, hogy melyik irányba megy az az adott kultúra. Van az a szint, ahol már tervezik a DNS-t, és nem kókányolják, mint mi ma nagyképűen annak mondunk. Adott feladatra, és adott környezetre terveznek egy biológiai célhardvert, ami lehet akár egy bogár is, és megnézik hogy teljesít. Ha jól, akkor hagyják elszaporodni, ha nem, jön a revízió, vagy a teljes törlés(lásd vízözön 🙂 Ezért vannak ős nélküli fajok, és ezért vannak fejlődési ugrások is a rendszerben.

    Nem kell millió éveket várnod, aktívan űrhajózunk már mi is, igaz megy a parasztvakítás a tűzijáték rakétákkal…

  16. 08 Camelia
    Szerencsére az evolúció sokkal ötletdúsabb volt, mint az evolúció tagadói.
    Hihetetlen, milyen feltételezéseket adnak az evolúció hívei szájába. Szándékosan primitív, védhetetlen állításokat tulajdonítanak nekik, amelyeket persze éppen ők találtak ki.
    Mintha bárki állította volna, hogy a kutyából macska lehet, meg hogy az ostor egy lépésben alakult ki.
    Ez utóbbi is nevetséges leegyszerűsítése, és ellehetetlenítése a dolognak.
    Nyilvánvaló, hogy a sejtek mozgásához először arra volt szükség, hogy a sejt képes legyen valamiféle alakváltoztatásra, amely önmagában képes helyzetváltozást generálni a környezetben.
    Már ennek legegyszerűbb képessége is versenyképesebbé tenni az erre képtelen vetélytársakkal szemben, hiszen nagyobb eséllyel juthat tápanyagokhoz, mint azok, amelyek passzívan voltak kénytelenek megvárni, míg azok külső áramlás révén kerültek oda.
    És innen már el is kezdődik egy evolúciós mechanizmus, amely finomítani fogja a sejt alakját abban az irányban, hogy minél kisebb energiabefektetéssel minél nagyobb mozgási potenciált tudjon szerezni. Ez oda fog vezetni, hogy felesleges az egész sejtet mozgatni ennek eléréséhez, elég az, ha a sejt egy kis nyúlványa mozogjon, ez is képes az egész sejtet mozgatni.
    És ez a folyamat is az kezdődhet azzal, hogy a sejt nem képes térben tetszőlegesen mozogni, hanem először csak egy síkban képes mozgatni ezt a nyúlványt. De amelyik képes lesz egymásra merőleges síkokban is megtenni, az nagy versenyelőnyé válik.
    Innen meg már csak egy lépés, hogy kiépüljön a mechanizmusa annak, hogy a csillószerű képződmény ne is csak ezekben a síkokban, hanem 360 fokban bármelyik irányban mozdítható legyen. A következő lépés az lehet, hogy ezek a mozgatások összehangoltan, körben történjenek, és a csillókezdemény máris egy körmozgást fog végezni. Az utolsó fontos lépés meg az lehet, hogy a mozgatást végző elektromos sejtszervecskék mechanikusan egyre rugalmasabban kapcsolódjanak a csillóhoz, végül szűnjön meg teljesen a szilárd mechanikus kapcsolat a kettő között, és ezután a csilló képes legyen egy a sejt egészétől teljesen független forgásra.
    Ez egy fokozatos, apró lépésekből álló lépéssorozat, amelynek lépcsői között egész nyugodtan megengedhetők akár százmillió éves időintervallumok, egymást követő generációk milliárdjai, az ősi egysejtűek kialakulására volt több milliárd év a föld őskorában.
    Ehelyett jön ezzel az őrültséggel, hogy hogyan tudna ez egy lépésben kialakulni.
    Sehogy!

  17. Picit részletezzük.

    Én még úgy tanultam bioszból, hogy van “szürke” (kéreg) állomány, és “fehér” állomány. A szürkének sem egyszerűen a tömege számít, hanem a bonyolultsága. (Hofi szerint nem az a jó, ha olyan mint egy pantalló … 🙂 )

    Elvileg a szürkével gondolkozunk, a fehér pedig tárol.
    Számítógépes analógiával megfogalmazva is van operatív tár, és háttér tár.

    Olykor az operatív tár mérete sem lehet kicsi. Mondjuk egy nagy képet szerkesztünk, 2 millió színű felbontásban. Ha ezt “photoshop” -al szerkeszteni akarjuk, akkor egy kicsi tárban ez nem lehetséges, vagy pedig “overlay” technikát kell használni, (mint egy virtuális memóriát ld. windows) ami pedig bosszantó hosszúra nyújtja a műveletet. (Mondjuk támad a tigris, mi pedig azon filóznánk, mi ez, és mit akar.)

    A nem neumann elvű számítógépek esetén (data flow) pedig a memória maga is dolgozik, vagyis egy adott memóriába tett adatok automatikusan átszerveződnek, külön központi egység nélkül. Vagyis nem csak memória, hanem egyszerre művelet végzést is szolgál, kellemesen párhuzamos, vagyis az eredmény hamarabb várható, mint szekvenciális esetben.

    A nagy agytérfogat mindkét állományt megnöveli. Na most mitől lesz nagyobb agytérfogat? Szerintem attól, ha a genetikai kód tartalmazza. Ennélfogva mind a “szürke”, mind pedig a “fehér” állomány le van kódolva a genomban valahol. Erős a gyanúm, hogy még az arányok is le vannak kódolva.

    Ezen a ponton nyilvánvalóan az evolúció nyomai ott vannak, még a rasszokban is. Nem véletlenül rendelkeznek a négerek jó “futós” lábbal, meg szilárd csontozattal (box), a büdös lábú fehérek meg nem rendelkeznek ilyesmivel, ellenben az elmúlt 5000 évben nem csak azt találták fel, hogy a dolgokat a fejük tetején is lehet cipelni.

    Megemlíteném még azt, hogy a genom sejtésem szerint szintén “feleslegesen” hosszú.
    “A fehérjéket kódoló szekvenciák a teljes genom mindössze ~1%-át teszik ki. Megemlítjük végül, hogy a gerincesek genommérete nem a legnagyobb az élővilágban, mivel például egyes kétéltűek és növények genommérete akár 10 a tizenegyediken bázispár is lehet (az emberi genom 3,2×10 a kilencediken, egy tüdős hal genomja 1,3×10 a tizenegyediken, a legnagyobb virágos növényé pedig 1,5×10 a tizenegyediken bázispárból áll).” Innen van: http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/a_biokemia_es_molekularis_biologiai_alapjai/ch01s03.html

    Szóval:
    1. Minémű láncos isten haragjának köll egy virágnak ilyen hosszú genom?
    2. Miért fölöslegesen hosszú egy csomó genom, mi van a nem felhasznált részekben?

    Ezekről is beszélhetünk, érdekelne, hány logikus magyarázatot találunk együtt.

    Tibor bá’ a harmadik, és az utolsó 4 mondatodért maximális respekt, a topikért pedig külön köszönet néked.

  18. Az, hogy az agyunk 10%-át használjuk ki, egy mítosz, egyszerűen nem igaz. annyi igaz az egészből, hogy mi nem egy specializálódott faj vagyunk, hanem épp az ellenkezője, egy mindenhez alkalmazkodni akaró faj, amihez az kell, hogy az agyunk is nagyon sok mindenhez legyen képes alkalmazkodni, nagyon sok kihívásnak megfelelni, ezért a többlet, megbúvó kapacitás.

  19. Emberek!
    Ne térjünk el a tárgytól! A topik nem az evolúció. Hagyjátok már abba a gyengécske cáfolást. A topik az emberi agy felesleges kapacitása, ami a sztenderd evolúcióval nem magyarázható. – Camélia, te pedig nyalj be! 😀 Kalotaszegi: a pánspermium nem magyarázat a felesleges kapacitásra.

  20. Re:21
    Írtam már, több funkciója van, mint ma gondoljuk.
    Ha már nagyon erőltetett számítógépes példát mondjak, fut egy butított kernel a full extrás hardveren…
    Hozzáteszem a történelmemben sikerült pár embernek a teljes funkcionalitást elérnie az agyával kapcsolatban, ezeket hívták megvilágosodott személyeknek, és rendszerint vallásokat is alapítottak… 😉

  21. 21: a képes analógiához még csak annyit, hogy azt a nagy képet az agy nem betölti a memóriába, hanem nagy részét akkor generálja, kiindulva “pár”, számára releváns infóból. És ha kezdünk zoom-olni a kép egyes részleteire, akkor azokat is generálja (mindig egy kicsit másképp).
    Viszont meg kell hagyni, a képrendereléshez is órási kapacitás kell 🙂

    Amúgy a dajtás által is említett redundancia is bőven hozzájárulhat a nagy agytérfogathoz.

  22. 22 dajtás:
    Nem annyira erőltetett, de abban igazad van, hogy a számítógépeink elképesztő elmaradásban vannak egy agy működéséhez képest. (Ami pont nem baj most még.) A hardware viszont részben fejleszthető az egyed élete folyamán, bár inkább a mikroprogram szót használnám. (Nem az agysejtek számára, mert az úgy tudom determinált a születésnél, hanem a neurológiai összekötések bonyolultságára gondolok, ami egyedtől is függ, csak mi ezt tanulásnak hívjuk.)

    21 Tibor bá’:
    A génmérnöki tevékenység viszont nagyon is. Egy szükségtelenül bonyolult agy továbbfejlődésre is adhat esélyt, vagy 100%- ig biztos önkipusztításra, igénytől (programtól) függően. Ha megnézed, a társadalom nem képes kezelni a tudomány fejlődését, jócskán le van maradva. Lehetne ez véletlen is, de hogy a saját kipusztulásuk ilyen sok verziója nagyjából egyszerre lehessen esélyes, legalábbis furi.

    22 dajtás: mégegyszer.
    Igen. Egye meg a fene Mohammedet ott ahol van, ha van egyáltalán valahol a 77 hurijával együtt, meg a csavaros, zsivány agyával.

  23. 19: “Miért fölöslegesen hosszú egy csomó genom, mi van a nem felhasznált részekben”

    Divatosak itt a számítógépes analógiák. Na, ehhez a témához nem értek, de azért, ha van egy szoftver – legyen képszerkesztő – tevőlegesen mindig egy adott funkcióját használjuk /persze párhuzamosan egyéb más dolog is “be lehet bekapcsolva”, de általában nem minden/ gondolom én laikusként. Lehetnek olyan funkciók, amiket soha a büdös életben nem használunk, de a programozó ettől még beleírta.

    És akkor a DNS – ha hinnénk az evolúcióban 🙂 , akkor el lehetne azt fogadni, hogy a törzsfejlődés során megíródott DNS lánc jelentős részét cipeljük magunkban. Most csak hasalok, de bizonyára vannak bennünk olyan DNS szakaszok, amik pl. a “hal” őseink számára voltak érdekesek, de nekünk már nem azok. /Pl. egy olyan DNS szakasz, ami az uszony fejlődését kódolja (vagy még inkább csak annak kisebb darabjai)./
    Aztán vannak olyan szakaszok, amik csak bizonyos behatásra aktivizálódnak, és ha nincs ilyen hatás az életünkben, akkor passzívak maradnak életünk végéig. /Pl. egy fertőzés hatására be kell indítani egy ellenanyag szintézisét (juj 🙂 ). Mint egy szakácskönyv – mindig ott nyitod ki, amilyen kaját akarsz főzni./ Ez egyfajta segítség, hogy a környezet változásaihoz alkalmazkodni tudjunk. Vagyis több van bennünk, mint amire az adott pillanatban szükségünk van.
    Kicsit olyan az egész, mint nagyanyám volt – nem dobott ki semmit, mert hátha jó lesz még valamire. Ilyen örökséget cipelünk a DNS-ben is. Persze a dolog ennél jóval bonyolultabb. 😉

  24. 25 Observer:
    Ott a piros pont!
    1. “Lehetnek olyan funkciók, amiket soha a büdös életben nem használunk, de a programozó ettől még beleírta.”
    2. “a törzsfejlődés során megíródott DNS lánc jelentős részét cipeljük magunkban.”
    Mindkettővel egyetértek.

    1. lehetőség. Automatikák esetében, szabályozókörök, feltételes üzemmód esetén, ezzel együtt konfigurációk beállításánál ma is így csináljuk, de 10 évvel ezelőtt is már így csináltuk. Nem csak windows van a világon, vannak rendes programok, amik részelemeket használnak fel, de olykor konfiguráció beállítást igényelnek. Például szoba termosztát, ami dupla ár mentén légkondi szabályzást is tud kezelni. Teljesen ugyanaz a program van benne, de az olcsóbb verzióból ki van tiltva néhány üzemmód. Lehet úgy is, hogy benne sincs, ami nem kell, de ha a memóriába belefér, akkor inkább beletesszük, mert akkor egy setup váltás után használható a teljes verzió. Ilyenek még a nagyobb grafikai Cad és Cam programok, Nyák tervező programok, meg még sok egyéb. Praktikussági oka van annak, hogy miért van benne az egyébként nem működő programrész is.

    Génmérnöki munka lehet egy alapszintű bioszféra mentén “konfigurálni” egy fejlettebb lényt, megelőzendő a teljes véletlenszerű kialakulást, akár kompatibilitási célból, akár önpusztítási célból.

    Szó volt itt ezen a blogon a Marsról. Ha feltételezzük a génmérnöki munka létét (nem kell elhinni, csak spekuláljunk), nyilván másként kéne beállítani egy Marsra optimalizált bioszférát, és másként egy Földre optimalizáltat. Ha én írnék programot, akkor csinálnék egy alapot, amely több hasonló környezetben is “elfut” és a végső beállítást a helyszínen csinálnám, a feltehetőleg sok lehetséges környezeti változót használva.

    Sokkal kevesebb munka egy stabil, jól letesztelt programot ellátni helyi sajátosságokkal, mint mindenhol csinálni egy újat.

    2. Lehetőség. Az evolúció ki van tiltva innen, de ettől még bőven igazad lehet. 🙂 A kérdés, miért?
    A virágot nem értem. Honnan volt a virágnak lába, uszonya, tüdeje, kopoltyúja, hüllőagya, vagy mi a rossebért olyan nagy. Vagy hülyék az Elte -n a ttk-sok, és egy szó sem igaz az egészből?

  25. Re:24
    Mi innen a bányászbéka perspektívából elég nagy arcunk van, hogy minősítsük a Tervező akaratát, és munkájának minőségét. Talán nincs igazunk…
    Isten ravasz, de nem rosszindulatú, és nem gyártott egyszer használatos papír zsebkendőket… 😉

    Nagyon sok minden le van blokkolva genetikusan, és szoftveresen is. Pl tisztán genetikai blokkolás, hogy nem nő ki az ujjunk/lábunk akármink, és véges az élettartamunk. Ellenben tisztán szoftveres blokkolás, hogy nem emlékszünk pl a csecsemő korunkra, vagy még azelőtti időkre. Amit hozunk magunkkal genomként, az nagyon nagy többségben elég. Amire te gondolsz fejlődésként, az a letiltott funkciók bekapcsolása szoftveresen, amit lehet hogy később követ a genomváltozás is. Nem megyek bele miért van ez a sorrend, mert Tibor bá’ egyből harapni fog érte, de maradjunk annyiban, hogy erősebben hat a “programkörnyezet” a hardverre, mint a hardver a “programkörnyezetre”.

  26. 25 Observer:
    “Mint egy szakácskönyv – mindig ott nyitod ki, amilyen kaját akarsz főzni.” remek hasonlat, tetszik, (továbbgondolva még remekebb).

    27dajtás:
    Igazad lehet. “erősebben hat a ‘programkörnyezet’ a hardverre, mint a hardver a ‘programkörnyezetre’.

    “Isten ravasz, de nem rosszindulatú” Egyenlőre nem zárhatjuk ki az ellenkezőjét sem, de én is reménykedek.
    Ha viszont nem szándékos az, hogy 4-5 lehetséges módon is ki tudjuk magunkat pusztítani, akkor ki fog derülni, hogy véletlenül, vagy “rendkívüli vezetőink rendkívüli intelligenciája” miatt valahogy túléljük. (Én meg remélem, ha valaki(k) ennyi melót feccöltek bele ebbe a bioszférába, akkor tán hagytak némi többlet esélyt, amennyiben meg nem akkor jól kipusztulunk, és az is rendben lesz.)

  27. 26: “A virágot nem értem.”
    De remélem, azért szereted? 🙂

  28. Re:28
    Nem ez az első kipusztulási hullám, csak tudni kell olvasni a sorok között…
    Volt itt már nem egy master reset, legutóbbiról még a bestseller lista örök No.1 könyve is megemlékezik.
    Ha renitensen összefújkálják az iskola falát, és szétrúgják a WC-t, akkor kapnak pár igazgatóit a diákok, esetleg kicsapják őket a suliból, de a suli,( ami inkább az ovis szint) ott marad, és türelmesen okítja tovább a nebulókat. Mondjuk most kinéz egy rendes tatarozás… Rajtunk múlik, hogy az iskola közösség fogja megcsinálni ezt, vagy ideiglenesen bezárják az iskolát felújítás miatt. 😉

    A mostani végnapok kimenetele csak rajtunk múlik. Azt kell megérteni, hogy ez a környezet arra lett kitalálva, hogy a diákok tanulhassanak és hibázhassanak. Tanulásban bizony benne van a legmélyebb mocsok, és a legszebb dolgok is.
    Mindent meg kell tapasztalni, hogy szobatisztává válj szellemileg, mert másként nem engednek be a középiskolába…

  29. 29 Observer: “De remélem, azért szereted? 🙂”
    Hogy a fenébe ne? Még salátába is némelyiket 🙂 . (Persze csak a klorofilt is tartalmazók közül.)

    De pontosítok, mert kezd elveszni a lényeg: ” a legnagyobb virágos növény genomja 1,5×10 a tizenegyediken bázispárból áll”. Na ezt nem értem. Ez hogyan/miért van így, ha nem tévedés a szám?
    A tüdős hal, még akár meg is magyarázható lenne ezzel-azzal, bár az is furi.

    30 dajtás: “Nem ez az első kipusztulási hullám”
    Igen, ha jobban odanézünk, egynémely tényre, és nem fikázunk le MINDEN erre akár csak halványan utaló tényt, akkor ez is igaz lehet. (200 tonnás kövek a Keopsz királykamra tetejében.)

    Bizonyíték lehet a gondolatodra az, hogy nem 1 db esélyünk van, hanem egyszerre 4-5 is a kipusztulásra. Valahogy nem tűnik véletlennek.

    “Mindent meg kell tapasztalni, hogy szobatisztává válj szellemileg, mert másként nem engednek be a középiskolába.” Vajha sikerülne!

  30. 30 dajtás
    “A mostani végnapok kimenetele csak rajtunk múlik.”
    Igen!
    Nézd Fokváros példáját.
    https://24.hu/kulfold/2018/01/25/amikor-a-viz-ertekesebbe-valik-mint-az-arany/
    “A korábbi rendelet szerint április 21-én zárták volna el a csapokat, azonban ezt kénytelenek voltak előrébb hozni, így jelenleg úgy tűnik, április 12-re már nem fog víz folyni a fokvárosi csapokból.”
    A lakosság tud a vízhiányról, de ” a kialakult válság ellenére a helyi lakosok vízfogyasztásán nem látszott meg a jelentős csökkenés.”

    Ők ezek szerint meg akarnak halni.

    Nézzétek élőben, hogyan válik zombivá egy város, miután elfogy a víz (vagy bármi más létszükséglet).
    Így reménykedjetek a túlélésben. 🙁

    A poszt hitvitává fajult. A hívőkkel pedig nem lehet vitatkozni.

  31. Re:31
    Én nem titkolom, azért kezdtem el foglalkozni a metafizikával, amiben benne van az időfizika-matematika is, mert kicsit fáraszt már ami körülvesz(nem a családomat értem alatta, de ott is vannak díszpintyek…). Ennek hozadéka még az is, hogy nem rest az ember erről beszélni, de ez már csak ilyen… 🙂
    Mindenkinek lehetősége van rá, hogy fejlődjön, csak a döntésein múlik, hogy mi marad utána…

    Ebből az egészből leggyorsabban úgy lehet kilépni, ha megérted az alapokat , mert ha érted az alapokat, akkor érted az egészet.
    Hozzáteszem, ha foglalkozol ezzel, és jó úton jársz, akkor kapsz visszajelzéseket is.
    Bárkivel beszélsz arról, aki buddhává vált(esetünkben megvilágosodottat értek alatta), azt fogja mondani, hogy nem egy csapásra, hanem fokozatosan érte el ezt az állapotot, ami nem is egy végállapot, mert azon felül is lehet fejlődni.

  32. Re:32
    Erre szoktam mondani, kicsit szarkazmussal élve, hogy a pokol bugyraiban vannak jobb, és kevésbé jobb helyek. Látszat ellenére mi jobb bugyorban vagyunk 😉

    Hidd el, amikor már torkukon van a kés, és nyiszálják éppen, minden meg lesz fogadva, és annak az ellenkezője is. Eleve abszurd a szituáció, mert tenger melletti városról van szó, egy ipari léptékű ozmózisos víztisztítóval a gond nagy része megoldódna, és ráadásként 7 ágra süt náluk a nap, erre is vannak víztisztító technikák. Majd szépen rászoknak a komposztbudira, mert az is irreálisan sok vizet fogyaszt,stb,stb. Kiderült nem túl soká, hogy egymás torkának esnek-e, vagy úrrá lesznek rajta…

  33. Emberek!
    Összehordtok itt hetet-havat. Ilyen szintű posztot nem vagytok képesek kezelni. Nektek szar kell, nem minőség. Dajtás, mostantól kezdve moderálva leszel.

  34. 34 dajtás

    “Hidd el,…”
    Ezzel a szóval van baj. A hit erősebb bezártságot jelent mint a “Kínai nagy fal”.

    A poszthoz:
    Az emberi testben nem csak az agy van “túlméretezve”, hanem több mást testrész. Pl. a petefészek.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Petef%C3%A9szek
    “Egy-egy petefészekben több százezer tüsző (folliculi ovarii) van”, de mégsem törjük a fejünket azon miért nem szülnek a nők százezer gyereket.

  35. 36 – n/a:
    Ez mondjuk marhaság. A férfi egy-egy ejakuláció alkalmával minimum 100 millió spermiumot lövell ki. Nem a 100 millió utód miatt, hanem hogy egy biztos célba találjon. A rengeteg petesejt oka a múltban keresendő, amikor még halak voltunk.

  36. A biologusok tobbsege szerint az evolucio nem a genek szintjen zajlik nem a gen gyakorisag valtozasa nemzedekrol nemzedekre hanem a fenotipuse aminek a kovetkezmenye a genom valtozasa.Vagy mind a ketto.Ha tisztazzuk mi az evolucio akkor annak itt is az emberi agy eseteben is mukodnie kell kulonben a definicionk teves vagy uj mechanizmus lepett fel ami csak emberiagy eseteben mukodott sajat maga at formalasaban a termeszettol fuggetlenul de a szocialis kozeg altal befolyasoltan .Szerintem a tagolt beszed megjelenese az elvont fogalomalkotas nem pusztan csak a kepi gondolkodas tette tulmeretezette az emberi agyvelot.Csakhogy mar a kozvetlen oseink agya is eleg nagy volt es beszelni nem voltak kepesek. Ugy hogy ez sem biztos.Persze ez csak talalgatas reszemrol.

  37. 27 Tibor bá’

    “Ez mondjuk marhaság.”
    Rendben, mondjuk rá.

    “Mi okozta az emberi agy ilyen mértékű többlet kapacitásának kialakulását?”
    Ez a kérdés is marhaság.
    T e magad mondtad: “Az evolúció vak, nem racionális, a mechanizmus „gépiesen” működik, nincs prekoncepciója, nem előrelátó.”
    Ez a véletlen műve.

  38. Az emberi agy rengeteg számítást végez a másodperc töredéke alatt. Két lábon járunk, eleve a mozgáskoordináció is rengeteg számítást igényel. Továbbá egyik állat sem ismeri a matekot rajtunk kívül. Kidolgoztunk egy komplett mértékegység rendszert, ami az adott környezetünkben teljesen megállja a helyét, és képesek vagyunk a környezetünktől eltérő fizikai hatások alapján módosítani a matematikai törvényeinket. Ezen kívül rendkívül jól alkalmazkodunk, vagy ki tudjuk dolgozni az alkalmazkodásunkhoz szükséges megfelelő terveket. Igazából minden adott lenne a túlélésünkhöz, ha tényleg kihasználnánk a teljes agykapacitásunkat. De nem tesszük, élünk bele a vakvilágba és folyamatosan butulunk.

  39. 38: “az evolucio nem a genek szintjen zajlik nem a gen gyakorisag valtozasa nemzedekrol nemzedekre hanem a fenotipuse”

    Ezt így nem értem. Talán ha kitennéd a vesszőket… 🙂
    A fenotípus (külső megjelenés…) alapvetően a genom által meghatározott. Amit a környezet valamelyest befolyásol – pl. jó tápdús talajban magasabb, erőteljesebb növény fejlődik, nagyobb levelei lesznek stb., mint sovány talajon. De nem lesz más szerkezetű a virágja, más formájú magja stb.

  40. De nem ugyanolyan a ket noveny eleve-oroklodes- fajon beluli valtozatossa-es ez nem mindig latszik a fenotipuson.Ezert van az hogy ugyanolyan kornyezeti feltetelek mellett sem egyenloek a tulelesi eselyeik es ebbol kifolyolag a szaporodasi lehetosegeik sem a termeszetes szelekcio tehat maskepp hat rajuk.Ez viszont a fenotipuson keresztul ervenyesul….persze ez is csak egy mechanizmus a sok kozul ami evolucios valtozast generalhat.

  41. Kedves Fiúk-Lányok! Most bebizonyítottátok, hogy a túlzottan nagy agykapacitásotok nem csak túl nagy, túl felesleges is. Pedig Tibor bá’ most simán csak annyit akart mondani ezzel a poszttal, hogy egy olyan program van az emberi agyba konfigurálva, amelynek csak akkor volna értelme, ha azt egy nagy tudású és az emberiség jövőjét is már a kezdetektől is ismerő intelligens tervező készítette volna. Nagy labda volt de senki nem ütötte vissza.

  42. 43 inkvizítor

    Igen.
    Tibor bá’ vitát akart generálni. Ez sikerült is. Ő (is) tudja hogy értelmet nem kell keresni.
    Le is írta. Idéztem is 39-ben.

    Érezd jól magad, és ennyi.

  43. 41 – Observer:
    Neked tudni kell, és persze tudod is, hogy a (pl.) nagyobb levél a kitűnő talaj, de lehet mutáció következménye is. Ez utóbbi természetesen örökíthető.

  44. A megoldás a következő: (nem én találtam ki, szakvélemény)

    Az ősanyák saját biztonságuk érdekében preferálták az okos férfiakat is (az erős mellett). Csak úgy, ahogy a pávák a szép farktollú hímeket. Ez evolválta ki az egyre eszesebb férfiakat, felesleges mértékben. Ők aztán átadták a nőknek az x kromoszómán keresztül.

  45. 46 Tibor bá’

    Azt akartad írni, hogy “… szakvélemény szerint a megoldás a következő”

    Ez minden alatt van. 🙁

  46. Re:40
    Ez nettó módon nem igaz. Még a madarak egy része is tud számolni,nem is beszélve több emberszabású majomról.

    Re:36
    Ne lovagoljunk már a szavakon, itt nem vallási hittételről van szó…

  47. “az emberi agy kapacitása jóval meghaladja a túléléshez szükséges mértéket”
    Ez csak egy mítosz.
    Az oroszlánkaland túléléséhez nem kell gyorsabbnak lenni az oroszlánnált, elég ha a társaidtol gyorsabban futsz (=az intelligensebbek szokták túlélni a katasztrófát).
    Ha nemzedékről nemzedékre az okosabbak maradnak fenn, az egy erős evolúciós nyomást jelent.
    “ez a túlméretezett agyi kapacitás egyszerűen nem evolválódhatott ki, mert a túléléshez totálisan felesleges”
    Márpedig a 21. század genetikai vizsgálatai szerint “gyors” és erős evolúciós hatásokra alakult ki. Ha fölösleges lenne az a kapacitás, már régen elsorvadt volna, mint a barlangi halacskák szeme.

  48. 49: “már régen elsorvadt volna”

    Sorvad is, simul is.
    Csak itt nem a hülyék paradicsoma lesz, hanem a hülyék pokla, illetve nem is pokol, inkább dagonya. 🙁

  49. 48 dajtás

    Aki biztos a dolgában, az hívő, legyen a hite bármi.

    Azért linkelek sokat, hogy a szavaimat senkinek se kelljen feltétlenül elfogadnia, azt ellenőrizni tudja.
    Ugyanezt a gesztust szeretném cserébe kapni. Senki ne akarja, hogy higgyek neki.

    Mutatja az afrikai példa, hogy az emberek a belátásuk ellenére mennek a szakadék felé.
    Itt egy másik, friss: https://www.hirado.hu/kulfold/kulgazdasag/cikk/2018/01/28/elszalltak-a-nemet-atomenergia-mentes-almok
    “Cem Özdemir, a Zöldek társelnöke tavaly szeptemberben, a Szövetségi Tanácsban bírálta Merkel energiapolitikáját, mondván 8 éve nem csökken a szén-dioxid-kibocsátás Németországban. Hozzátette, Németország első a barnaszén felhasználók között. Ez a politika ugyanúgy hozzájárul az Északi-sark jegének olvadásához, mint Donald Trump politikája – szögezte le a német politikus.”

    Tudják mit tesznek, de NEM TEHETNEK MÁST. Itt a hit nem segít!
    Megírtam, hogy dajtást moderálni fogom, és azt is, aki a “dajtás” szót leírja. Ennyit azért illik tudni. — Azért ez elég érdekes nézet: “Senki se akarja, hogy higgyek neki” és amit belinkelsz, azt elhiszed? Ez nem így működik. Én beírok valamit, felkínálom elfogadásra. Aki akarja az “hisz” nekem, aki akarja az nem hiszi el amit belinkeltem. Valahogy így.

  50. 43 inkvizítor:

    Ha jól értem, korra, nemre, való tekintet nélkül butusnak nevezel itt mindenkit, aki előtted hozzászólt ehhez a topikhoz, mellesleg szólva Tibor bá’t nemes egyszerűséggel átsoroltad az “intelligens tervező” -t gyanítók közé. Ez igazán aranyos.

    Ami a provokációt illeti 02: -ben bogozy felfedezte, 06: -ban Tibor bá’ lehordta őt. Mi többiek meg ezt nem vettük észre. 🙂

    46 Tibor bá’: Jujj!

  51. Aminektégöd

    Bocsánat, ha így lehetett értelmezni. _Csupán vártam volna a teremtésben hívők véleményét is, de valószínű Tibor bá’ elrettentő haragja visszafogott mindenkit attól, hogy a magas labdát visszaüsse.

    Nekem az a véleményem, hogy az agykutatás még koránt sincs annyira jó helyzetben, hogy biztos megállapításokat tehessen. Egyébként az ember attól nem állat, hogy nem csupán ösztönlény. Fajfenntartáson kívül az agyát még rengeteg mindenre használja vagy használhatná, ha nem lenne annyira konok materialista, mint például Tibor bá’

  52. Ez az egesz akkor kapna értelmet ha a Darwini elméletböl kivesszük a céltalansagot.
    Ha az evoluciot nem egy véletlen katyvasznak nézzük, hanem egy elöre predesztinalt folyamatnak, amibe természetesen vannak ismeretlenek, de mégis van iranya.

  53. Akárki akármit mond, az anyagok véletlenszerű összeállásából nem fog tudat létrejönni. Mégpedig a világ komplex tökéletlenségében rejlik a tökéletessége. ahogy mondta nem intelligens de logikus. Az anyag nem logikus. Az agy ilyen mértékű kapacitása pedig lehetséges hogy az evolúció során bekövetkező rengeteg baleset és agysérülés szükségszerű eredménye, hogy bizonyos funkciókat át tudjanak venni az érintetlen agyi területek. Bár ez utóbbi feltevés lehet hatalmas hülyeség. Üdv

  54. Tibor bá’

    “Megírtam, hogy dajtást moderálni fogom, és azt is, aki a “dajtás” szót leírja. Ennyit azért illik tudni.”
    Tudom. Ezt, illetve hasonlót máskor is leírtál. Emlékszem rá, de most nem linkelem hogy hol.
    Nem zavar a moderálás.

    “…és amit belinkelsz, azt elhiszed? ”
    Megpróbálod kicsavarni a szavaimat. Nem ezt írtam!
    Viszont ha azt mondom, hogy nem hiszek neked, azt el kell fogadnod.
    Akarhatod, hogy higgyek neked, de erről MINDENKÉPPEN én döntök.
    Hiszek, hogy ha akarok.

  55. Curix

    “Ha az evoluciot nem egy véletlen katyvasznak nézzük, hanem egy elöre predesztinalt folyamatnak”Ezzel kapcsolatban olvastam egy határozott véleményt, tömören ezt: Az élet keletkezése nem véletlen, hanem törvényszerű.Ez az egyszerű megfogalmazás engem meggyőzött. Már csak azt kellene megértenünk, hogy honnan voltak a törvények, akkor, amikor még semmi sem volt? “Világéjszaka sötét, mindent elborító, mozdulatlan tengerének színén összecsavarodva nyugodott Ananta, a Végtelenség Kígyója, s rajta álomba merülve pihent Visnu, a mindenség létesítője és fenntartója, az egyetlen hatalom. Bensejében a világ egész tartalma mint nyugvó gondolat derengett, rajta kívül nem volt élet, nem mozdult semmi. Álmában egyszerre megrezdült benne a gondolat, és Visnu felébredt. Kinyitotta szemét, és látott. Abban a szempillantásban megindult a mozgás az odáig nyugvó “óősanyagban”.(Indiai teremtéstörténet.)

  56. 54 Curix
    Ha az evolúció irányán azt érted, hogy az élőlények mindenkori halmaza egy piramishoz hasonlítható bonyolultság szempontjából, ahol minden új lépcsőfok csak az addig meglévőkből alakulhat ki, még ha meg is haladja azok szervezettségét, akkor van iránya.
    De nincs benne előre meghatározottság, az élővilág hihetetlenül képlékeny, ha valahol az ökológiai rendszerben megnyílik egy ökológiai fülke, arra rögtön rámozdul valamelyik faj, és egy módosult változata alakul ki, amely egy idő után már az ottani életfeltételekre optimalizálódik.
    Aztán egy idő után ez olyan szintűvé válik genetikailag, hogy az eredeti faj kétfelé válik.
    És a véletlen szerepét úgy kell értékelni, hogy egy véletlen is kialakíthat ilyen új helyzeteket, ahogy az aszteroid becsapódás is lesöpörte a földön a sakktábláról a figurák jó részét, utat nyitva olyanoknak, amelyek már meglehet százmillió éve egyhelyben topogtak, mint jelentéktelen mellékszereplők.
    Ezt nehéz lenne tervezettnek, szükségszerűnek tekinteni, mégis meghatározta a földi élőlények mai összetételét.
    És az is látszik, hogy nincs előre leosztva, melyik lesz a sikeres fejlődési irány, az evolúció minden irányban próbálkozik új utakat keresni, de csak utólag, a verseny során derül ki, melyik lesz életképesebb.
    Az emlősök vonalán is volt többféle próbálkozás, mint az erszényeseké is, de a versenyben többségük elbukott.
    Az evolúció vak, mert nem látja, hogy egy vonalnak van-e hosszabb távon esélye, addig fejlődik a maga útján, míg egy életképesebb faj ki nem szorítja. Ha nem lenne vak, akkor egyből a nyerő konstrukciót hozná létre.
    És ha a piramis egyes elemeit kivesszük, akkor az addig omlik, míg el nem ér egy új piramis állapotot, ahol ráadásul egy csomó belakatlan ökológiai fülke van, és újra indulnak a fajok ezek meghódítására.
    De hogy éppen melyik lesz a nyerő? Senki sem tudja, majd amelyik gyorsabban alkalmazkodik a többinél, valami előre nem látott újszerű változással.

  57. 58: Te mivel foglalkoztál korábban? Ha nem vagyok indiszkrét…

  58. 58 – 59:
    Sose hittem volna, hogy az evolúció lényegét megérteni ennyire nehéz lenne. Már egy tucatszor leírtam: evolúciónak egy folyamatot, egy jelenséget nevezünk. Semmi mást nem lehet ráfogni. De írhatok én akármit, érzékelem, legjobb eseteben elolvassák, de aki nem tudja, annak esze ágában sincs elgondolkodni rajta, megpróbálni megérteni azt, amit írtam. -:( Ezért lesz egészből a süketek párbeszéde. Ez még csak hagyján, de aztán ilyen (58) zagyvaságokat írnak be óriási magabiztossággal. Komolyan mondom elkeserítő!

  59. 17: Látod, alapvetően itt van a lényeg, az említett ” tovább nem egyszerűsíthető komplexitás fogalmában”, és abban, hogy valaki elhiszi azt, hogy az amúgy “véletlen és céltalan” folyamatok létrehozhatnak összetett információhalmazt igénylő komplex élőlényeket és szerveket, mások pedig nem hiszik el. Én mindig baromira csodálkozom azon, hogy valaki elhiszi az előbbit, és nem veszi észre, hogy ez mekkora nonszensz… És lám, nem vagyok ezzel egyedül, ahogy olvasható:
    “Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni. Ám itt van előttem egy lista, több mint négyszáz akadémikus, tanszékvezető, impozáns tudományos fokozatokkal rendelkező kutató neve szerepel rajta a világ sok egyeteméről. A névsor fölött ez áll: „Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet bizonyítékainak körültekintő elemzésére van szükség.”
    Vagyis, a darwinizmus is egyfajta hit, teória, nem pedig bizonyított elmélet, és főként az motiválja a képviselőit, hogy nem képesek elfogadni egy tervező Isten esetleges létezését. Ki tudja, miért.

  60. 59 Observer
    Én gépészmérnök vagyok, de hobbi szinten a biológia mindig nagyon érdekelt, az őslénytan meg gyerekkorom óta kedvencem volt.
    Ma is igyekszem követni a legfrissebb híreket a témában…

  61. 60 Tibor bá’, most megleptél!
    Mivel vertem ki nálad a biztosítékot az 58-ban?
    Eddigi ismereteim szerint amit írtam, az kompatibilis a te nézeteiddel is…
    Vagy megint elcsúszott a sorszám? 🙂

  62. 62: Csak azért, mert tényleg jókat írsz. 🙂

    ____

    60: Tibor bá, már elnézést kérek, de valamit nagyon elnéztél. 😛

  63. 61: “Vagyis, a darwinizmus is egyfajta hit”

    Amiket idéztél (nem tudom honnan), abból egyáltalán nem következik az említett állítás. 🙂

    384 400 km

    Ez a Hold és a Föld közötti átlagos távolság. Állítólag! Már aki hisz benne.
    Senki nem húzott ki mérőszalagot a két objektum közé, okos(?) emberek mindenféle matematikai módszerekkel kiszöszölték, hogy ennyi. Én ebből a számításból egy mukkot sem értek, és nem is hiszem el, hogy igazuk lenne. A Hold egyszerűen nem lehet ilyen messze, hiszen jól látom, ha felnézek az égre a házunk elől, miközben Siófokot nem látom, pedig az csak 60 kilométer (és ez biztos, mert lemértem a kocsim kilométer-számlálójával).
    Szóval mindenki azt állít a Holdról, amit akar, de az hétszentség, hogy közelebb van, mint Siófok. 😀

  64. Observer

    te is érzed gondolom, hogy a hasonlatod sántít. A hold távolsága egész exakt módon mérhetö méter pontosan. Az evolúciós elmélet pedig tele van kérdéssel, még magának Darwinnak is.
    Az hogy a réti pinty harántos bögyöröje majdnem olyan mint a kuwaiti papagáj bubos pántlikája az nem bizonyit semmit….. 😀
    Bocsánat de kb. ilyen komoly a fajok eredete könyv 😀 😀 Tibor bá bocsánat csöndbe maradok.

  65. 66: “A hold távolsága egész exakt módon mérhetö méter pontosan.”

    ‘Exakt’ módon. 😀

    Na látod. Itt a különbség. Ráéreztél. 😉

  66. Még annyit talán, hogy ez egy roppant érdekes téma, és bár sokan tényleg butaságokat is irnak lehet én magam is, de alapvetöen senki nem tudja biztosra, hogy honnan van az ember, miért olyan amilyen, miért van itt…. mindenkinek van biztosnak hitt teoriája, de valojában egyik sem biztos.

    Darwin elméletének zsenialitása többrétü.
    Egyrészt ez az elmélet MINDENRE ráhuzhato. Ha a bolygon most ilyen 8. utas a halál szerü kétfejü szörnyek élnének, akkor a darwinista tudósok megmagyaráznák semmi perc alatt a fej a fejben evolucios elönyeit….. és mivel bármi megtörténhet mert ugye véletlen, akkor az meg is történik….. stb…és máris eljutottunk arra, hogy az elmélet müködik. Az elmélet minden élölenynél müködni fog.

    Az ördög azonban a részletekben lakozik. Ha gorcsö alá veszünk dolgokat, akkor meg jönnek a kérdések….. mint ami a posztban van. Vagy az általam emlitett nöi orgazmus esete, vagy az ivaros szaporodás vagy a tovább nem egyszerüsithetö komplexitás problemája, vagy az idö és evolucio viszonyának problémája….. szoval Darwin elsö látásra nagyot alkotott. Második látásra is……. de ha tovább boncolgatjuk, akkor jönnek a kérdések millio számra. De a legtöbb esetben nincs válasz.

  67. Observer és hubab:
    “Az evolúció vak, mert nem látja, hogy egy vonalnak van-e hosszabb távon esélye, addig fejlődik a maga útján, míg egy életképesebb faj ki nem szorítja. Ha nem lenne vak, akkor egyből a nyerő konstrukciót hozná létre.”
    Szerintem ez a mondat nem arról árulkodik,hogy írója érti a lényeget. -de ha nem haragszotok, a magam részéről eszeveszetten unom a magyarázkodást.

  68. Curix,
    “Az elmélet minden élölenynél müködni fog.”

    Valójában csak a fantazmagória szintjén működik. Merthogy a valóságban nem látjuk, hogy működne. A fosszíliák szintjén sem látjuk, hogy működne. A fajok hírtelen jellennek meg a maradványokban, nem pedig fokozatosan.
    Nincsenek átmeneti láncszemek, tehát nincs bizonyíték az evolúció megtörténtére.

    Sem megfigyeléssel, sem a maradványok szintjén nincs bizonyíték arra, hogy az evolúció egyáltalán létező dolog lenne.
    Erre szokott jönni az, hogy “mikroevolúció” az megfigyelhető. Csakhogy ezt inkább beprogramozott alkalmazkodóképességnek kell nevezni. Minden élőlény bizonyos határok között képes alkalmazkodni a környezetéhez, az igénybevételhez, de ez a képesség benne van a génjeiben, tehát a mikroevolúció elnevezés hibás, felrevezető.
    Ha Alaszkára költözöl, barna zsírréteget fogsz fejleszteni, mely jobban véd a hidegtől. Ha egész nap zsákolsz, akkor megerősödsz, több izmod és erősebb csontjaid lesznek és így tovább, csakhogy ez nem evolúció, hanem beprogramozott készség.

    Valójában nem evolúció van, hanem az ellenkezője, degradáció, leromlás, mind erkölcsileg, morálisan és a fizikai téren egyaránt. Egyre gyengébbek és tökéletlenebbek vagyunk.

    A mesében a király lánya megcsókolja a békát, ami erre fiatal daliás legénnyé változik.
    A darwinisták hisznek ebben, azzal a kitétellel, hogy nem szempillantás alatt, hanem néhány millió év alatt. 🙂

  69. 68- Curix:
    Gányolás címen felemlítettem néhány dolgot, amikre nem kaptam megnyugtató választ. (ondóvezeték, stb.) Most neked ide másolom egy orvos zseni mondatait ebben az ügyben.

    Miért alakulnak ki azok a fajok, amelyek később kihalnak? Így van (intelligensen) tervezve? Egyszerűbb azt feltételezni, hogy nincsenek tervezve. (Occam beretvája)
    Aki minimális információkkal is rendelkezik az emberi élettanról, az tudja, hogy az emberi szervezet normális működés mellett sem tökéletes sőt. Rengeteg anatómiai anomália és működésbeli tökéletlenség van, amik például az orvosoknak sokszor rengeteg fejtörést és munkát okoznak.
    Ha a saját immunrendszerünk nem lenne képes támadást indítani saját magunk ellen, rengeteg bajtól kímélne meg minket a természet. Mi a francnak tervez az intelligens tervező egy olyan élőlényt, ami a saját működését akadályozza? Arról nem beszélve, hogy nagyon sok olyan betegség van (pl. vérzéses vírusos lázak), ahol nem maga a kórokozó, hanem az immunológiai reakció öli meg a gazdatestet.
    De hogy anatómiai anomáliát is mondjak, ott van mindjárt a gégefő. Az anesztéziában az egyik legnagyobb probléma, hogy a nyelőcső és a légcső egymás mellett helyezkednek el, és a lélegeztetésnél nem kevés kézügyességre és leleményességre van szükség, hogy a légutakat biztosítsuk. Ráadásul az egyik legnagyobb veszély, ha az egyébként nyelőcsőbe szánt táplálék a légutakba jut. Mért pont így lett ez kitalálva? Nem lenne sokkal egyszerűbb, ha lenne néhány tíz centiméter távolság a kettő között?

    Azt írtad az ateisták (?) nem tudnak megválaszolni kérdéseket. (tegyél fel nekem kérdéseket – bár nem vagyok ateista). Akkor te válaszold meg ezeket a kérdéseket:

    Miért alakulnak ki azok a fajok, amelyek később kihalnak? Így van (intelligensen) tervezve? Egyszerűbb azt feltételezni, hogy nincsenek tervezve. (Occam beretvája)
    Aki minimális információkkal is rendelkezik az emberi élettanról, az tudja, hogy az emberi szervezet normális működés mellett sem tökéletes sőt. Rengeteg anatómiai anomália és működésbeli tökéletlenség van, amik például az orvosoknak sokszor rengeteg fejtörést és munkát okoznak.
    Ha a saját immunrendszerünk nem lenne képes támadást indítani saját magunk ellen, rengeteg bajtól kímélne meg minket a természet. Mi a francnak tervez az intelligens tervező egy olyan élőlényt, ami a saját működését akadályozza? Arról nem beszélve, hogy nagyon sok olyan betegség van (pl. vérzéses vírusos lázak), ahol nem maga a kórokozó, hanem az immunológiai reakció öli meg a gazdatestet.
    De hogy anatómiai anomáliát is mondjak, ott van mindjárt a gégefő. Az anesztéziában az egyik legnagyobb probléma, hogy a nyelőcső és a légcső egymás mellett helyezkednek el, és a lélegeztetésnél nem kevés kézügyességre és leleményességre van szükség, hogy a légutakat biztosítsuk. Ráadásul az egyik legnagyobb veszély, ha az egyébként nyelőcsőbe szánt táplálék a légutakba jut. Mért pont így lett ez kitalálva? Nem lenne sokkal egyszerűbb, ha lenne néhány tíz centiméter távolság a kettő között?

    És ne feledkezz meg az én kérdéseimről se. Tudod, miért sósav, és miért glükóz. Mind a kettő igen agresszív.

  70. Elképzelem, hogy egy 5. osztályos matektanár, hányszor kell elmagyarázza életében, hogy “a 0-val nem lehet osztani”.
    Vagy hányszor tapasztalja a magyar tanár, hogy megint a fél osztály nem olvasta el a kötelező olvasmányt.
    Gimnázium első osztályos kémia az elemek periódusos rendszere. Mit szenvedhet az a szerencsétlen tanár, míg megérteti a jónéppel, hogy a mik azok az elemek, és miért a legkülső elektronhéjon lévő elektronok határozzák meg a kémiai viselkedést. (Meg hogy mi értelme ezt megtanulni?)

    Kedves Tibor bá’, mindenki, aki a fejét arra adta, hogy mások fejébe némi értelmet “okozzon” az szembe kell nézzen ezzel a jelenséggel. Elmúltál 80 éves, életed nagyobbik részében aktívan foglalkoztál a természettudományokkal. A többiek nem a te életkorodat érték el, pláne, nem a te tapasztalataidat szerezték meg. Van itt néhány kölök, aki csak valamelyest, vagy alig haladta meg a 60-at, de ennél is többen vannak, akiknek a haja még eredeti színben pompázik, maximum egy cseppet kopasz itt-ott. (A hölgyektől ezúttal külön elnézést kérek, az ő hajuk természetesen csodás.)

    Te itt népműveléssel foglalkozol, (még ha nem is azzal akarsz foglalkozni), legfeljebb a beszélgető partnereid jobbára főiskolát, egyetemet végzett “kölkök”. Gondolom sejted, hogy többeknek van elég tudása ahhoz, hogy itt a blogon mindenki mást lemosson a saját szakmájában. Talán még téged is. De azért járnak ide, mert te is, és a többség is, részint kellemes beszélgetőtárs, részint jó vitapartner. Nyilván rengeteg munkával, de olyasmit hoztál itt létre, ami érték, de szokatlan, mert a kulturált viselkedés nem jellemző máshol az internetes kommunikációra.

    Én jókat derülök azon, (már amikor felérem ésszel) hogy olykor valaki veled akar egyetérteni, de sehogy sem sikerül. Nekem a hozzászólások legalább akkora élményt okoznak, mint a téma felvezetésed. Többnyire tanulok, máskor vigyorgok, néha bosszankodom, gondolom más is így van ezzel. Kérlek, nézd el nekünk “kölköknek”, hogy vannak dolgok, amik nem férnek a fejünkbe! Lesz ezek között olyasmi is, ami egyeseknek csak évek múltán “esik le”, mert bár mi is szeretünk gondolkodni, olykor lassan megy. De te irányítod, azt az algoritmust, aminek segítségével bizonyos információ (bárha lassan is), mégiscsak eljut oda, ahova nem feltétlen jutott volna el nélküled. Az piszok jó dolog, hogy mérnököket piszkálsz biosszal, esetleg zenészt fizikával, macska tudja ki milyen szakmában érzi jól magát, de bárkinek a javára válik a tudás, még ha nem is a szűkebb szakterülete. (Világéletemben hittem abban, hogy még a legkisebb információ is érték, mert ha nem is használom, legalább szórakoztat.)

    Kedves Tibor bá’ legyél hozzánk türelmes, mert a blogod akkor is eléri a célját, ha valakinek egyszerre “nem fér a fejébe amit át akarsz neki adni”. Majd egyszer a “fafejűek” is rájönnek, a dolgokra, ha eleget spekulálnak rajta.

    Tisztelettel: egy “fafejű”.

  71. 72:
    Téged nem is piszkáltalak. 😀
    Már korábban írtam. Apám nekem 14 éves koromba adta oda Darwint. Már nem emlékszem rá, de valószínűleg megértettem. Ezzel kb. egy időben jöttem rá, hogy a “papok” vizet prédikálnak, és bort isznak. Szerencsére egy évvel később a hittan fakultatív lett. Megspórolták nekem a felesleges bosszankodást. Ha meg tudsz szabadulni a korai beléd sulykolástól, akkor Lázár feltámasztását, Jézus mennybe menetelét, keresztre feszítését, stb. stb. abszurdnak fogod találni. Az pedig egyenesen nevetséges (és nagyon szomorú), hogy a legtöbb családban a feszület (egy hulla) ott van a falon.

  72. Pontosan én sem értem, hogyan lett most hubab kegyvesztett, pedig olyan szorgalmasan pedálozik. 😀
    Gondolom ott szúrta el, hogy “nyerő konstrukció”.
    Nincsenek nyerő konstrukciók, csak gányolások, amik más gányolásokkal versenyezve életképesebbek. Így nincs köztes és végpont sem. Legalábbis így értelmezem a darwinisták okoskodását.

  73. 69: “Szerintem ez a mondat nem arról árulkodik,hogy írója érti a lényeget.”

    Viszont én tökéletesen értettem, hogy hubab mit akart kifejezni azzal az ominózus mondattal. És hidd el nekem, hogy nincs benne hiba. 😉

    —-

    74: “olyan szorgalmasan pedálozik”
    Csak nem a helyére pályázol? 😀
    ‘Le style c`est l`homme meme.’

  74. Tibor ba ez egy megint marha érdekes dolog, mert itt megint két ideologia ütközik az emberi test tökéletessége vagy tökeletlensége során.
    Egy materialista megkeresi azokat a hibákat, amiket te is felsorolsz és rájuk mutat.
    Egy hivö megnézi az agy müködését, megnézi a vérlemezkék müködését, megnézi a dns szerkezeteket és azt mondja ez egy isteni csoda, mert minden a helyén és tökéletes.

    Egyébként a tökéletlenséget fel lehet ám roni az evolucionak is. Tulajdonkéépen megfordithatom az érvelésedet, és azt mondom kezdö állásként, hogy ha az evolucio hozta volna létre az embert, akkor nincs benne ennyi hiba, mint most. Az evolucio csak és kizárolag a legjobbat tartja meg és 4 milliárd év elég idö arra, hogy ilyen kiválaztodás mellett már csak szuper élölények legyenek a földön. Miért látni akkor ennyi tökéletlenséget mindenfelé? Darwini értelemben ki kellett volna pusztuljanak…..
    Nyilván ez csak egy késö orában elkövetett hirtelen gondolatkisérlet részemröl, de arra talán jo, hogy érzékeltesse nagyon nem mindegy honnan esünk neki a témának.

    Itt nagyon nehéz ám ítéletet mondani, mert valahol mind a két félnek igaza van. Én nem merészelek egyik mellett sem pálcát törni.

  75. Egy nagy magyar iró könyvében olvastam a legfrappánsabb érvelést az evolúció mellett.

    =Ne menjünk bele, hogy keletkezett az élet, mert végtelen vita lenne belőle, de már az iskolás gyermekek is tudják, az evolúció működését, az élet fejlődését.=

  76. 7O. Gyarmathy
    “Valójában nem evolúció van, hanem az ellenkezője, degradáció, ”

    Azt merem gondolni, hogy felyén találtad a szöget.

    A mai ember elődei miért nem lehettek más bolygóbol?
    Miért ragaszkodunk annyira a Földi származásunkra?
    A Görög Mythológia mit mond nekünk a Görög Istenekről és a származásunkkal kapcsolatban?

    Valójában egyik „isten“ sem volt földi ember,földönkívüli humanoid, akik mint(spirituális) tanítómesterként érkeztek a Földre, hogy segítsék az “új teremtésüket” új társadalmak létrehozásában, vagyis hogy folytatódhassák a nagy genetikai kísérleteiket.

  77. 78. LS

    A mai ember teljesen a földi bioszféra része, “terméke”
    Az, hogy a világűrből ide érkeztek intelligens lények, és besegítettek az ember kiválasztásába elképzelhető.
    lásd 02. hsz. 🙂

  78. Mindenkinek
    Nálam nincs bogozy vagy Curix vagy Observer. Nálam van egy hozzászólás, ami vagy megfelel az én követeléseimnek, vagy nem. Általában azt látom, hogy még az se érti az evolúciót, aki elfogadja. Könyörgöm, próbáljátok kiértékelni, hogy az evolúció egy folyamat csak egy folyamatnak az elnevezése, semmi más. Tehát azzal támadni, hogy nem tölti be a szerepét mert az alkalmatlan eredmény is életben marad, értelmetlenség. Az evolúciónak nincs szerepe.

    Vagy nézzük ezt az állítást: “Az evolucio csak és kizárolag a legjobbat tartja meg és 4 milliárd év elég idö arra, hogy ilyen kiválasztódás mellett már csak szuper élőlények legyenek a földön. ” Ez akkor lenne igaz, ha az evolúciónak lenne célja, “legjobbat tarja meg”. NEM! Azt “tartja meg” ami életképes. A hemoglobin életképes, de messze nem tökéletes. Pl. az affinitása a CO-hoz 210-szher nagyobb, mint az oxigénhez, aminek a szállítása a feladata. Tehát a CO nem mérgez, hanem megfullaszt. Ha teremtve lett, akkor gányolás. Ha kifejlődött, akkor OK, hiszen elélünk vele 80-90 évet is. De a hemoglobint leköti a glükóz is, ami a sejtek tápláléka. Ez egy súlyos tervezési hiba, de fejlődésnél elmegy, ugyanis a vörösvérsejtek átlagos élettartama 3 hónap. Folyamatosan friss vörösvérsejtek keletkeznek.

    Az ominózus mondat: “Az evolúció vak, mert nem látja, hogy egy vonalnak van-e hosszabb távon esélye, addig fejlődik a maga útján, míg egy életképesebb faj ki nem szorítja. Ha nem lenne vak, akkor egyből a nyerő konstrukciót hozná létre.” Szerintem itt arról van szó, hogy vak-e az evolúció vagy sem. Konklúzió: vak, mert nem a nyerő konstrukciót hozza létre. Frászt! Az evolúció nem hoz létre semmit az evolúció egy folyamatnak a neve. – “míg egy életképesebb faj ki nem szorítja” NEM! Egy faj életképesebb mutációja szorítja ki az eredetit. – Szóval, aki nem érti (akár elfogadja, akár nem) ne magyarázgasson. Az egyéni spekuláció ritkán szül zseniális nézetet.

  79. 78 L.S.
    A húsvét szigetek isten szobor ábrázolásai egytől egyig szakállas “fehér öregember” jellegűek, de fehér ember akkor még nem járhatott ott. Nyilván véletlen. 🙂

    70 Tibor bá’:
    No, lassan te is elkezdhetsz hinni a spiritualitásban. 🙂
    Egy ideje, (tán épp e blog miatt) én is azon töprengek, hogy a kereszt egy fenemód morbid jelkép. Ha vallást kéne alapítanom, és a működő, boldog (némileg igazságos) társadalom kiformálásához lenne kedvem, biztos nem egy potenciális lelki zsarolási lehetőséget tennék jelképpé.

    A vallás, és a hit két különböző fogalom.
    A vallás egy társadalmi jelenség, melyben egyedek hasonló vélekedése elsősorban külső megnyilvánulásokat követ. A népet adott állapotában irányítani kell, mert jobbára igényli. “Mi papok”, akik irányítjuk nyilván megérdemlünk ezt-azt fáradtságos munkánkért. Látjuk az “eredményeket”
    (Minél butább egy nép, annál könnyebb irányítani. A sok agysebész bevándorló nagy része olvasni sem tud, fel sem foghatom, minek nekik okostelefon? A koránt meg nagy részük sohasem olvasta, jobbára a hitoktatók felolvasták nekik.)
    A hit ennél sokkal bővebb, belsőségesebb. Leonardó hitt abban, hogy lehet búvárruhát építeni, vagy repülni. Egy buddhista gondolkodású egyén képes hinni a lélekvándorlásban. Semmelweis hitt a betegségek csíra elméletében, és ha már itt tartunk, Pasteur is hitt ebben, de őt legalább elfogadta a kora, míg Ignác bátyánkat utálta erősen. Lehet hinni egy entitásban, aki/amely jobb híján kitölti azon hézagokat, amelyek a tudást “körülveszik”.

    Mondjuk a vallás előnyben részesíti az imádkozást. De elképzelem, amint 7,5 milliárd ember folyamatosan zaklatja Istent, hogy ezt-azt legyen már szíves megoldani helyette, miközben az imádkozó mellesleg épp “felebarátai” kárát szeretné mondjuk a tőzsdén. Pláne, hogy egyik-másik ima akár ellentétes is lehet. Tisztesség ne essék, de majd bolond lenne Isten ennyi hülyeséget teljesíteni, naponta többször, hétvégén meg sokkal többször.

    A vallás megfelelés egy elvárásnak, a hit pedig egy belső meggyőződés, amely utat keres magának.

    Csak sajna ez a topik vadul másról szól, és bocsi ezért az eszmefuttatásért.

  80. 80 Tibor bá’:
    “Általában azt látom, hogy még az se érti az evolúciót, aki elfogadja.”

    Mit csodálkozol ezen kedves Tibor bá’? Neked 14 éves korod óta volt időd hozzászokni ehhez a gondolathoz, ezért más terminológiát használsz mint azok, akik még ha értik is, de ebben a témakörben nem volt annyi “aha” élményük mint neked.

    Idő kell, nem az elfogadáshoz, nem a megértéshez, hanem a számos mögöttes gondolat végiggondolásához, amelynek előbb-utóbb egy “aha” szerű élmény a vége, ha a “dolgok a helyükre kerülnek”. (Vagy elmaradnak, ha nem.)

    Olyan “aha” élmény is van, amely egy szerre több gondolatot is összefüggésbe hoz. Minél több “aha” élményed van, annál jobban kezd a világ számodra érthetőbb lenni, és erre mondom olykor azt, hogy “ez már nem is kerek, ez már gömbölyű”.

  81. 81 – Aminektégöd:
    Ragyogóan tudod keverni a fogalmakat.
    Hinni annyit tesz (kb. százszor leírtam már) mint valóságnak elfogadni olyat, amire nincs bizonyíték. Semmelweis nem hit, hanem ismereteket állított fel, amire volt neki bizonyítéka. Ő tudta, hogy létezik “csíra”.

  82. Tibor ba megkérdezhetem, hogy miért vagy ilyen elégedetlen az emberi testtel? Honnan jön ez nalad ez a kritizalasi kényszer, hogy ez is szar az is szar?
    Az emberi test egy fantasztikus épitmény. Kötekedni lehet, de jobbat még se evolucio, se intelligencia nem hozott létre…..

  83. 83 Tibor bá:

    De nem tudta bizonyítani, és Pasteur sem tudta, viszont mindketten bizonyosak voltak benne. (A csíraelmélet esetet különben Pasteurrel Asimovtól loptam) 🙂

    Pláne Pasteur vírusokkal melózott (selyemhernyó eset), és igaza volt, de a mai értelemben ezt nem volt képes bizonyítani, mert nem tudta felmutatni a kórokozót. Nem is tehette, lévén nem volt elektronmikroszkópja anélkül meg macerás. Közönséges fénymikroszkóppal kb: 200nm alá nem lehet lemenni. A vírusok meg jobbára 300 nm alatt vannak.

    Manapság csak a közvetlen bizonyítékot fogadja el a tudomány, amely megjelöli a kórokozót, leírja a tulajdonságait stb. A mai értelemben egyik sem tudta bizonyítani, de Pasteurt elfogadták, Ignác bátyót, meg nem. De mindkettőjüknek igaza volt, viszont csak közvetett bizonyítékaik voltak.

    Amúgy igazad van, ez is helyes megállapítás: “Hinni annyit tesz mint valóságnak elfogadni olyat, amire nincs bizonyíték.” Naná! “Hinni a templomba kell”, tartja a közmondás. Csakhogy arra, ami a tudomány határait kitágítja, egy darabig sokkal inkább a belső hit, mint a tények kényszerítő ereje vonatkozik. Ezért olyan ritka a zseniális tudós. ” Az egyéni spekuláció ritkán szül zseniális nézetet” írta Tibor bá’, ami igaz is. Ritka.

    De azért akkor is ez a sorrend. Előbb tapasztalatokat gyűjtesz, aztán meglátsz némi összefüggést, elemzed és létrehozol egy elméletet, azt összeveted a tényekkel, majd kibővíted az érvényességi kört, ha kell/lehet. Végül megpróbálod bizonyítani magad, és a mások számára érthetően, követhetően, ellenmondás mentesen. Aztán vagy sikerül, vagy sem. Lásd Fermat sejtés. (Van egy csomó elmélet, amit később bizonyítottak, pl: periódusos rendszer, ami utóbb helyesnek bizonyult, de “szépséghibás” volt.)

    Marhaság belemenni nyelvészeti kérdésekbe, de a kétféle hitre nincs külön szó, és tán nem is kell, úgysincs sok különbség. (Mármint a vallási jellegűre, meg a tudományosra.) Aki akarja érteni, az érti, a többieket meg úgysem érdekli, nem is tartozik rájuk.

    Az E=m * Cnégyzet számomra még nem bizonyított, a hit kategóriájába esik, mégis elfogadja a közbeszéd. Majd bebizonyítja valaki, ha igaz, és akkor tovább lehet belőle építkezni.

  84. Mondjuk, a hit helyett az elmélet még mindig jobb, mint a keveredés a vallással, csak az elméletet erőtlennek éreztem.

    Legyen akkor elmélet!

  85. A légcső miért nincs vagy 10-20 cm-re a nyelőcsőtől?

    Elgondolkodtam picit, elképzelek egy szép női testet. Annyi a hiba, hogy nincs orra, pontosabban az orra pl. a vállán van vagy a hátán található. 🙂 Nem beszélve róla, hogy érdekes volna a vízben való tartózkodás, úszás, vagy akár az alvás.

    Gyomorsav. Ha más összetételű lenne, vajon jól vagy jobban működne az emésztés? Le tudná bontani az emésztőrendszer a táplálékok széles skáláját?
    Az emésztőrendszer egy elképesztően bonyolult, kifinomult rendszer, ahol fizikai és kémiai folyamatok és vegyületek nagy száma dolgozik precízen. Hogy képzeli egy Tibor bá, hogy csak úgy belenyúl ebbe?

    Egyébként a gyomor 100-ból 95+ embernél remekül működik, főleg ha nem él önpusztító életet. Amíg napi 6-8 kávét is ittam (néha többet is), addig nekem is voltak gondjaim a gyomorsavval, amióta 1-2-t, azóta rendben minden. Ja, az alkoholt is heti 1-2 pohár borra mérsékeltem, fehér cukrot nem eszek, nem zabálom tele magam soha és a gyomrom úgy működik, mint a zsebóra.

    Egy elszennyezett, mérgekkel teli, stresszes világban élünk, amit mi tettünk ilyenné. Ebből adódik az emberi szervezet meghibásodásának közel 100%-a.
    Nem ilyen körülmények közé lettünk tervezve, de ez már egy messze vezető történet..

    Kedves Tibor bá és darwinista barátaim!

    A tudomány a világ megismerésében elég jól előrehaladt, de azért pl. az emberi test – kezdve a sejtektől, az agyműködésig – még mindig tart rengeteg felfedeznivalót, azaz még attól is messze vagyunk, hogy megértsük, egyáltalán hogyan működik.

    A tudomány viszont például addig nem jutott el, hogy a szervetlen anyagokat legalább addig felépítse, hogy a testünk számára hasznosítható táplálék legyen. Többször van róla szó itt, hogy ha 2-3 fokot emelkedik az átlaghőmérséklet, akkor összeomlik a mezőgazdaság és éhezés lesz.
    Hogy a fenébe nem jutott el addig a tudomány, hogy a szervetlen anyagokból legalább tápláléknak alkalmas anyagot tudjon gyártani a szükséges tömegben és összetételben?
    Nem búzaszemet, csak olyan anyagokat, amiket már táplálékként tudnánk hasznosítani. Nos ennyi a tudomány! Ennyire képes az emberi tudás.

    Mindent készen kaptunk, a testünket éppúgy, mint a környezetünket, a táplálékul szolgáló életformákat, melyeket még utánozni sem tudunk. Szükségünk van a készen kapottra, a gabonaszemre, a pontosan beállított és precízen hangolt rendszerekre, a légkörre stb.. az életünk függ tőle.

    Mégis Tibor bá elbizakodottan csak úgy belenyúlna a világegyetem legbonyolultabb szerkezetébe, az emberi testbe. Mindannyiunk szerencséje, hogy ezt csak úgy nem lehet megtenni. 🙂

  86. 81: Én csak egyetlen Húsvét szigetről tudok, nem szigetekről, az ott található moai szobrok nem szakállasak, nem europid figurák. Te miről beszélsz?

  87. 84 – Curix:
    Én tényeket közlök érzelmek nélkül. Nem vagyok elégedetlen és nincs kritizálási kényszerem. Viszont pont azért hoztam létre ezt a blogot, hogy olyasmiket beszéljünk meg, amivel máshol nem nagyon lehet találkozni. Ha nem így járnék el, a kutya se látogatná ezt a blogot.
    Különben az evolúciós folyamatot értelmetlen lenne kritizálni mert az jön ki belőle, ami az adott körülmények között kijöhet.
    Az intelligens teremtést viszont nagyon is lehet kritizálni, mert az értelemnek illik a lehető legjobbat kihozni. Amiket az emberi testben kritizáltam azokat én másképp terveztem volna, és akkor én még hol vagyok a mindenhatóságtól! Pl. Én a húgycső nyílást, a végbélnyílást, és a hüvely bemenetet egymástól messzebb helyeztem volna el. A végbélnyílásból az E-colik igen könnyen megtalálják az utat a húgycsőnyíláshoz és már kész is vesemedence gyulladás. Ráadásul szüléskor a gát bereped, vagyis eleve előtte felvágják. A hüvely nehezebben fertőződik mert a tejsav védi. A lényeg, ez egy gányolás, nem teremtés. Az általad csodált emberi testtel valóban sok mindent lehet csinálni, sok mindenre alkalmas, de messze nem tökéletes, amit egymástól is elvárunk, ki-kitől a szakmáján belül. Pl. a híd ne szakadjon le, az épület ne dőljön össze, a kabát ne legyen szűk, a csap ne csöpögjön csere után, a tehetetlen beteg ne feküdje fel a hátát, stb.

  88. 89. Ha tökéletes emberi szervezetre törekednénk, amely majdnem örök életű és önjavító, akkor eleve szaporodásra sem lenne semmi szükség. Vaginára meg pláne nem. 😀
    A tökéletesedésre irányuló változtatások részben már megvalósultak és látjuk mi az eredménye. 8 milliárd ember és teljes kilátástalanság. Jól mondta Norbi az 55-ös hozzászólásban, hogy a világ komplex tökéletlenségében rejlik a tökéletessége.
    A halál, amiben mi a legnagyobb ellenséget látjuk, az valójában a rendszer működésének egyik alappillére.

  89. 87 – Gyarmathy:
    Kár volt engem felpiszkálnod!
    Tulajdonképpen le kellene téged seperni az asztalról, mert olyan témában kritizálsz, amihez még lövésed sincs. Így aztán könnyen írsz marhaságokat. pl. emésztés. Látom fingod sincs miről van szó. A táplálékaink három csoportba oszthatók: szénhidrátok, fehérjék, és zsiradékok. Ezek lebontásához 3 különböző enzimre(katalizátora) van szükségünk. A fehérjék lebontásához pepszin nevű enzim kell, amit a gyomor állít elő, de a pepszin csak savas közegben hatékony. Ezért a gyomor a pepszin mellett előállít sósavat is (plusz intrinsic faktort). De a HCl-nek nincs semmi más szerepe, mint a szükséges pH érték biztosítása. Ebből következik, hogy kiváltható bármivel, ami savas közeget biztosít.
    Az egy blöff tőled, amit bedobsz, hogy a tudomány sok mindent nem tud. Ezt csak akkor állíthatja valaki, ha tudja legalább egy részét annak, amit tud a tudomány. Mondjuk azt a részét, amit kritizál.
    A szervetlen anyagokból felépítendő élelmiszer. — Az emberiség sokáig azt hitte, hogy szervetlen anyagokból szerveset az ember nem tud előállítani. Aztán ez megdőlt. A probléma az (amiről semmit se tudsz), hogy a táplálékokból mi energiát veszünk fel. Energiát adó tápanyag elő lenne állítható, de ehhez energiát kellene befektetni, mert az energia nem vész el, semmiből nem állítható elő. Amit eszünk az mind-mind a nap energiájából jött létre. Mondjuk a növények, amiket megesznek a haszonállatok (Mi meg őket). Tehát te azt várod el a tudósoktól, hogy semmiből hozzanak létre energiát. Ez nem az ügyességükön múlik, hanem a fizikai törvényeken. NEM MEGY.
    Mit írtam 80 alatt? “Az egyéni spekuláció ritkán szül zseniális nézetet.” Szépen kérlek, ne spekulálj!

  90. 91. Tibor bá’, ez a tejsav a vesszőparipád. Hogyan tudnál egy gyenge savból 1-2-es pH-t kicsikarni? Az erős pH a maró hatás miatt is fontos, amely a táplálék erodálását végzi, a pepszin önmagában nem érne semmit, de így dupla haszonnal jár az erős sav.
    De a lehetőség nyitva van, készíts működő tejsavas gyomrot, biztos Nobel-díjat kapnál érte.

  91. 81 Avatar:

    Olvastam régebben, hogy nem európai arcberendezésű bennszülöttek környezetében találtak szakállas szobrokat, és mutattak fényképeket is ezekről.
    A neten most nem látom ennek a nyomát. Eszerint vagy átverés volt, vagy könyvben találtam, vagy rosszul keresem. (Tv eléggé kizárt, mert csak véletlenül nézek olyasmit.)

    A Húsvét szigetek nyilvánvaló tévedés, kösz a figyelmeztetést.

  92. Tibor bá,

    “de ehhez energiát kellene befektetni”.

    Energia? Süt a Nap, sőt egyre erőteljesebben süt, szóval az energia rendelkezésre áll. Csak be kéne valahogy építeni. Nem megy? Az állítólag vak véletlen által létrejött szerkezeteknek (növények, állatok) megy, a marha nagy tudománynak meg nem megy?

    “Nem tudsz semmit” Sajna nem bizonyítottad be semmilyen szinten. Amit műveltél az a magas lóról való terelés és olcsó okoskodás. A Tervező gyalázása, akinek a legkisebb munkájához sem érsz fel, sőt még nem is érted a működését. Persze nem csak te, hanem az egész emberi tudás gyerekcipőben jár még ebben. Így aztán a kritizáláshoz egyszerűen nincs elég tudás, no meg persze jogalap se.

    Letilthatsz nyugodtan, nem fogok kiborulni tőle.

    Még annyit, hogy ha a tejsavas gyomor kész lesz, arra azért én is kíváncsi leszek. 🙂

  93. 94. Sok mindent elő lehet állítani szintetikusan, pl. cukrokat, zsírokat, csak az okosok rájöttek, hogy nem éri meg, mert a növények hatékonysága felülmúlja az ipari civilizáció gyárait. Ott van silány kísérletnek a margarin pl., meg is lehet nézni a következményeket.
    Vitaminoknál is kiderült, hogy szintetikusan előállítva rosszul hasznosulnak(vagy egyátlalán nem), szemben az élő környezetből érkezőkkel.

  94. Persze hogy nem szívódik fel,mert nem “élő” szervezetből származik. Nem túl soká olyan fogalom is bekerül a biológiába, hogy melyik fraktálról származik az anyag. A növények egy része szerencsénkre képes átfűzni egyik fraktálról a másikra az anyagot, így téve élővé, és emészthető számunkra az élelem forrást. Ezért nem egyenértékű a szintetikus, mert bár kémiailag azonos a szervessel, de másként viselkedik élő anyagban. Részben ennek tudható be a gyógyszerek mellékhatásai is, ha szintetikus a hatóanyag…

  95. Pugacsov elvtárs,

    Szerintem a margarinok növényi olajokból vannak. A vitaminok pedig nem tápanyagok(bár a mikrotápanyagokhoz sorolják őket), csak katalizátorok, ráadásul ezek nagy része sem állítható elő szervetlen anyagokból. Cukrok? Erről írj bővebben, ha van infód.

    A növények a napfény energiáját használva a szervetlen anyagokat felhasználva olyan anyagokat állítanak elő, ami táplálékul szolgál.

    Növények és gombák nélkül az élet fenntarthatatlan.

    Ha a tudomány utánozni tudná ezt legalább valamennyire, akkor nem volnánk meglőve annyira a globális felmelegedéssel például.

  96. 92 – Pugacsov et.:
    Elég érthetően fogalmazok és vannak saját ötleteim. Ne add a számba a tejsavat…. 1-2 pH? Fogalmad sincs miről beszélsz. Tényleg fogalmad sincs. Rád is érvényes: “Az egyéni spekuláció ritkán szül zseniális nézetet”

    94 – Gyarmathy:
    Tudatlanságért még senkit se moderáltam. Például nézzük ezt a mondatodat: “Energia? Süt a Nap, sőt egyre erőteljesebben süt, szóval az energia rendelkezésre áll. Csak be kéne valahogy építeni. Nem megy? Az állítólag vak véletlen által létrejött szerkezeteknek (növények, állatok) megy,…”
    1) A Nap nem süt egyre erőtejesebben. Enyhén fluktuál. 0,5 watt/m2-en belül.
    2) Valóban, a legnagyobb eredmény a klorofill megjelenése, ami lehetővé teszi a napsugár felhasználásával a tápanyag előállítását, de erre az állatok nem képesek. Hülyeséget tetszik állítani. Ezért táplálkoznak az állatok egy része növényekkel, a másik része pedig állatokkal.
    Hidd már el nekem. Tanulni kell, művelődni. Ötletelésből rendszerint butaság lesz.
    3) Tejsavas gyomor ügyben fordulj az ötlet kitalálójához, különben nem lehetetlen, én citromsavval próbálkoztam, méghozzá sikerrel.

    95 – Pugacsov et.
    A mesterségesen előállított zsírokat, olajokat beszéld meg Gyarmati et-al. 😀

  97. 97. Gyarmathy
    Én úgy emlékszem régről, hogy egyszerűbb monoszacharidokat lehet iparilag szintetizálni, csak nem éri meg, hiszen mindenütt körbevesznek bennünket olcsón a növények révén.
    Nem találok az interneten erre vonatkozó információt. Kidobja a C vitamin szintézisét glükózból. 😀

    98. Tibor bá’, te spekulálsz a gyomor alternatív működését illetően. A gyomorban az erős ásványi savnak köszönhetően feltáródnak a tápanyagok és így a pepszin is könnyebben végzi a munkát. Plusz az erős sav antibakteriális hatása. Én azt nem értem, amiről te beszélsz. Csak magadat teszed nevetségessé.

  98. Re:Tibor bá’
    Szerintem a Nap erősségének növekedése túl pongyola kifejezés volt neked, mert millió években nézve valóban nőtt a kisugárzott energia áram. Ha jól rémlik nem is kicsit, bőven kettő számjegyű százalék növekedésről van szó, és ehhez adaptálódott a földi bioszféra is. Magyarán folyamatos negatív visszacsatolással nem melegedett fel a bolygó, amit mi bolond módjára folyamatosan iktatunk ki lépésről lépésre.

  99. 99 – Pugacsov et.:
    Teljesen kiforgatjátok a szavaimat. Azt mondtam, ha isten teremtett, akkor gányolt. Pl. a gyomorsav HCl. Miközben a pepszinnek csak savas közeg kell. De különben is állandóan rohangálsz az internetre és okosakat írogatsz a mindenkori témával kapcsolatban. Mi a fenének vitázzak én az Internettel? Valójában te vagy nevetséges az örökös Internet bújással, amiket aztán bemásolsz, mintha a saját gondolatod lett volna. — Különben mi az, hogy a pepszin könnyebben végzi a munkát? Ezt hol olvastad?

  100. 101. “a pepszin könnyebben végzi a munkát”- ezt úgy értettem, hogy a sósav már önmagában is az élő anyagok szétesését eredményezi, tehát a pepszin könnyebben fér hozzá a fehérjékhez. Aprózódással nő a felület, hatékonyabb a lebontás.
    Szerves savakkal ez nem lenne megfelelő.

    Tibor bá’, azt már megtanultam itt, hogy mivel felületet biztosítasz a szórakozásunknak, a sérelmeken túl kell lépni, amolyan szükséges rosszként értékelni.
    Remélem azért te is élvezed valamennyire ezeket a vitákat és nem nyűgként tekintesz a hozzászólókra. 😉

  101. Tibor bá’

    Reflux ellen ecetes savanyúságokat fogyasztottam, majd utóbb áttértem az ételek nyers természetes citromleves megcsöpögtetésére. Hatásos.

    Érdekelne a radioaktív anyagok felezéses lebomlása.
    Millió évekkel ezelőtt a föld sokkal nagyobb radioaktív sugárzásnak volt kitéve, ami a felezési időnek köszönhetően csökkent. Gondolom ezért pakolta az evolúció a csontvelőt a csontok belsejébe.
    Mi a véleményed erről?

  102. Nemi szelekció valóban létezik, sok példa hozható az állatvilágban. Geoffrey Miller elmélete valóban ezzel magyarázza a “fölösleges” agykapacitást, bár bizonyos ellentmondások felmerültek és ő is egyre kevésbé érzi döntő fontosságúnak. Sok tényező együttes hatása lehetett, hirtelen csak egy régebben divatos elmélet ugrik be, a kannibalizmus hasznáról, ami lehetővé tette az agy növekedését a táplálkozáson keresztül.

  103. 103 – bogozy:
    A reflux megtámadja a nyelőcsőt, ami rohadtul kellemetlen, mert a sav mar. Ez ellen úgy védekeztek, hogy semlegesítették a savat. Nem jó módszer, mert csak a savas gyomor tartalom tud kiürülni u.i. a pylorus csak savra nyit. A citromlé kitűnő megoldás. Pugacsov okoskodása hülyeség, de én már nem foglalkozom vele. 30 éven át voltam anacid, vagyis teljesen savhiányos. A Betacid (HCl + pepszin) marta a gyomrom. Pepszint és citromlevet ittam minden érkezés után + havonta egy 1 mg B12-őt szúrtam a seggembe, és vártam a gyomorrákot. Ehelyett megszűnt az anacid állapot. Akkor se tér vissza a gyomorbántalom, amikor ilyen Purgacsovok felidegesítenek a tudálékosságukkal. 😀

  104. 105. Valójában nincs ellentmondás. Nem azt mondtam, hogy a gyomorba nem kerülhet szerves sav. A természet a növények által tele van szerves savakkal. Arról volt szó, hogy egy egészséges emberi szervezetnél mennyiben lenne elegendő egy kizárólag gyenge savval üzemelő gyomor. Az állatvilág tele van erősen savas gyomrú ragadozókkal, mégsem küszködnek gyomorfekéllyel. Úgy kéred számon a gyártót, hogy nem tartod be a használati utasítást. A civilizált életmód és az egészségtelen étrend mióta számít normálisnak? A példád is azt mutatja, hogy a szervezet még a rendellenes működést is milyen jól tudja kompenzálni, amennyiben a természetre hagyatkozunk. Savtúltengésre szódabikarbónát inni, vagy savhiányos állapotra sósavat szedni, olaj a tűzre.

  105. Harcz László Az evolúció filozófiája című könyvét ajánlanám a Mek-Oszk könyvtárból 15109 szám alól letölthető ingyenesen.
    Sok nyitott kérdésre ad választ, a józan ész talaján állva

  106. Egy érdekes példa az evolúció “működésére”:

    ““daluk” olyan parazita legyeket vonz, amelyek keltetőként használják őket utódaik számára. A lárvák belülről falják fel a tücsköket. Emiatt a mezei tücskök evolúciós fejlődésnek estek át: megváltozott szárnyuk nem ad ki hangot, amikor összedörzsölik őket”
    http://www.erdekesvilag.hu/hangtalanul-ciripelnek-tovabb-a-tucskok-hawaiion/

    Azok az egyedek maradtak életben, és tudtak szaporodni, amelyek valójában “gyári hibásak” voltak, valamiért a szárnyuk rendellenesen fejlődött.

  107. Említette valaki, hogy nem tűnik véletlennek, hogy egyszerre 4-5 ok is van a kipusztulásunkra. Persze, hogy nem véletlen, mert sok témában a falig megyünk, és egy-egy kihívást úgy kezelünk, hogy máshol még nagyobb problémákat generálunk, és már sok szempontból nyakig ér a szar.

    Szakállas figurák Dél-Amerikában bukkannak fel a mitológiában, pedig ott nincsenek szakállas emberek. Szerintem volt kapcsolat az Ó- és az Újvilág közt az írott történelmet megelőzően is.

    Nagy agyméret kialakulását elősegíthette egy részben vízi életmód is, például a sok hal evése sok generáción keresztül. A cetfélék is elég intelligensek lettek, pedig a tengerben az ösztönös gyilkológép cápa is több százmillió éve szinte változatlanul igen hatékony. Még ha nem is használjuk ki a teljes kapacitást, nem volt indokolt az elsorvadása, mert kicsi a hátrány miatta (+1-2 kg, illetve nagyobb energiaigény), míg az előnyök már a tagolt beszéd előtt is érzékelhetőek lehettek. Szimpatikus nekem a vízimajom elmélet minden hiányossága ellenére, mert sok furcsaságra magyarázatot ad, mint a szőrtelenség, a visszatartható lélegzet, vagy a nagy vízháztartás. Szavannai emlősökre nem jellemző, hogy annyit innának és izzadnának, mint az ember.

    http://www.matud.iif.hu/06dec/06.html
    Australopithcus aferensis 400-450 cm3,
    Homo habilis 500-800 cm3
    Homo erectus 750 és 1225 cm3
    Homo sapiens (archaikus) 1250 cm3
    Homo sapiens neanderthali 1450 cm3
    Homo sapiens sapiens 1350 cm3

    „Valójában az emberi agy törzsfejlõdés során tapasztalt gyors megnagyobbodása a következõ tényezõkkel állhatott összefüggésben:
    1.) az étrendben történt gyors változás,
    2.) szociális, illetve társadalmi csoportokban való életmód, és
    3.) talán legfontosabbak azok az újabb adatok, amelyek a fejlõdésgenetikával magyaráznak sok mindent az emberi agy fejlõdésével kapcsolatban.”

    „Valóban, azt találták, hogy a fejlõdéssel kapcsolatos gének az elmúlt néhány millió év során sokkal nagyobb arányú változásoknak voltak kitéve, mint a késõbbi, normális agy mûködéséhez szükséges gének. Ugyanezt a taktikát alkalmazva, számos gént sikerült azonosítani, amelyek az emberi agy fejlõdésében szerepet játszhattak. El is nevezték õket humanness géneknek. Ezek között két különösen fontos gént találtak, az úgynevezett ASPM és a Mikrokephalin géneket, amelyek aberráns esetben mikrokephaliát okoznak, s amelyek normális esetben a neuronok számát szabályozzák, és így az agy nagyságának speciális szabályozói. A két gén hasonló fejlõdési, evolúciós tulajdonságokkal rendelkezik. Elõször, a két gén egy szignifikánsabb, felgyorsítottabb evolúciót mutat, méghozzá, ha összehasonlítjuk a fõemlõsöket az egyéb emlõsökkel. Másodszor, a fõemlõsökön belül ez a gyorsulás abban a vonalban a legkiemelkedõbb, amely az emberekhez vezet, az emberi vonalban. Harmadszor: azt találták, hogy ez a felgyorsított evolúció az emberi vonalban valószínûleg pozitív szelekció következménye. Negyedszer: a gyorsult evolúció ezeknek a géneknek egy speciális régiójában található, ami arra utal, hogy a génváltozás által létrehozott pozitív szelekció a gének bizonyos területeit sokkal jobban érintette, mint a gének más területeit.”

    „…emberben az MYH16 géneknek két DNS-bázisa hiányzik, ha összehasonlítjuk a nem emberi fõemlõsök hasonló génjeivel. Vagyis egy redukált jellegû génrõl van szó. A valódi, a fõemlõsökben található MYH16 gén, tehát a hosszú, eredeti verzió, ugyanis elõfeltétele volt annak, hogy erõs rágóizom fejlõdjön ki ezekben a fõemlõsökben. Ez a nagy rágóizom, amely szükséges az egész napos táplálkozásnál, rágásnál (ez a nagyizom a csimpánznál is megtalálható), a koponyán, méghozzá a halántéki csonton található nagy tuberkulumhoz, nagy csontkiemelkedéshez kapcsolódik. Anatómiai tanulmányok arra utalnak, hogy ez az extra csontmegnagyobbodás valamilyen módon gátló kapcsolatban van az agykoponya kiterjedésével és az agykoponya csontjai között található növekedési gócokkal, az úgynevezett suturákkal; ezek növekedésgátlásán keresztül tulajdonképpen gátolja az agykoponya fejlõdését, az agy fejlõdését is.”

    „Hogy az emberi vonal fejlõdésében miért volt ilyen fantasztikusan felerõsített az a szelekció, ami „jobb” és nagyobb agyakat hozott létre, míg más fajoknál ez nem következett be, továbbra is nyitott kérdés. Más szóval, hogy az emberi agynak ez a fejlõdése miért volt és még ma is folytatódóan miért egy „speciális” esemény, ma még nem lehet pontosan megmondani. A válasz erre a nagyon fontos kérdésre nemcsak a biológiai tudományoktól, hanem valószínûleg a társadalomtudományoktól is várható.
    Konklúzióként azt lehet elmondani, hogy ez a speciális jelenség, az emberi agynak ez a nagyon gyors, rendkívüli fejlõdése, amely Ecclesszel szólva létrehozta az Univerzum legkomplexebb és legszebb szerkezetét, vagyis az emberi agyat, a jelenlegi hatmilliárd Homo sapiens agyát, egy olyan bonyolult folyamat lévén jöhetett létre, amelyben szerepelnek a szociális társadalmi háttér, a kulturális magatartásformák és a felgyorsult agyspecifikus génmutációk.
    A végsõ kérdésre, tudniillik, hogy mi hozta létre az emberi agy s így az ember felgyorsult evolúcióját, valamint ennek következtében az állat rokonainktól történt markáns elkülönülését – egyelõre csak hipotézisekkel lehetne válaszolni.”

    Érdemes végigolvasni a tanulmányt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük