(983) Rezisztencia

Tibor bá’ online

 

1997-ben leégett a családi házam. Közvetlen közelről nézhettem végig a tűzoltóság munkálkodását. A házam nemigen, de a berendezés egy része megmenthető lett volna, ha én fogom a fecskendő végét. A tűzoltóság ugyanis nem engem véd, hanem a „társadalmat”. Négy fecskendőből három a szomszéd házat locsolta, nehogy a tűz tovább terjedjen. Nem terjedt volna, de ők biztosra akartak menni. Miért írtam ez le? Azért, mert nem ez az egyetlen terület, ahol a közösségi érdek és az egyéni érdek ütközik. Gondold végig, ha mindenki beoltatja magát influenza vírus ellen, de te nem, ezt kockázat mentesen megteheted, hiszen nem lesz kitől megkapnod az influenzát. A tiszti főorvos tehát a társadalom érdekében mindenkit beoltatna, annak ellenére, hogy az oltás nem rizikómentes. Te viszont okosabban teszed, ha nem oltatod be magad, ha úgy különben mindenki megteszi. Ezzel azonban nem merült ki a téma. De kezdjük az alapoknál!

A múlt század elején, ha valakit elkapott egy fertőző betegség, az rendszerint végzett vele. Az orvosok kezében nem volt hatékony antibiotikum, amivel felvehették volna a harcot a mikrobákkal szemben. Ezen a helyzeten erőteljesen változtatott az 1935-ben megjelent szulfonamid, majd 1941-ben a penicillin. Mindkettő igen hatékonyan volt alkalmazható a korábban gyógyíthatatlannak bizonyult betegségekkel szemben. Ez egy hatalmas előrelépés volt a gyógyítás terén, amiről manapság keveset beszélnek. Az emberiség gyorsan hozzászokott, hogy egy fertőző betegség legyőzhető, nem kell feltétlenül belehalni a fertőzésbe.

Azonban néhány év után az orvosok riadtan észlelték, hogy egyes esetekben az alkalmazott antibiotikum nem olyan hatásos, mint azt korábban tapasztalták, sőt néha teljesen hatástalan. Egyes baktérium törzsek rezisztenssé váltak egy bizonyos antibiotikummal szemben. A sokak által agyon szidott gyógyszergyárak felvállalták a kihívást és sorra jelentek meg a különböző penicillin származékok. De ahogy jöttek az újabb és újabb antibiotikumok, úgy váltak egyre inkább rezisztensekké a mikrobák, de miért?

Az ok az emberi magatartásban keresendő. Tegyük fel, hogy jelentkezik egy beteg olyan tünetekkel, ami vesemedence gyulladásra utal. Régen ez halálos volt, most csupán egy 2-3 nap után tünetmentességet adó betegség, mert az orvos felír Norfloxacint tartalmazó gyógyszert. Az előírt adag napi kétszer 400 mg, 10 napon keresztül. A magas láz másnapra megszűnik. Három nap után a beteg kitűnően érzi magát, és első dolga, hogy nem szedi tovább a gyógyszert. Mi történik a szervezetében? Három nap alatt a kórokozók zömének már annyi, de vannak még túlélők, akik már nem fognak elpusztulni, mert a páciens abbahagyta a gyógyszer szedését. Csakhogy időközben ezek a kórokozók egy kicsit hozzászoktak az ellenük alkalmazott Norfloxacinhez. A betegség nem újjul ki, mert a maradék kórokozóval elbánik a beindult immunrendszer. Viszont néhány, kissé rezisztens kórokozó kijut a szervezetből és megfertőzhet mást. Ehhez elégséges a vizelés utáni kézmosás elmulasztása. Egy új gazdatestben a kissé rezisztens kórokozók elszaporodnak, jelentkezik a betegség tünete, majd az orvos felír Norfloxacint. Az eljárás megismétlődik, csak ez alkalommal a láztalan állapot egy kicsit később áll elő, mert a kórokozok legyőzése egy kicsit tovább tart. Persze ez a beteg se fogja végigszedni a gyógyszert, és ez így megy tovább. A végeredmény? Egy olyan baktérium törzs kialakulása, amely totálisan rezisztens a Norfloxacinnel szemben. A megfertőzött beteg láza a gyógyszer alkalmazás ellenére se megy le. Az orvos rádöbben, hogy egy rezisztens törzzsel áll szemben, és gyorsan felír egy másik antibiotikumot, mert van ilyen.

Ma már ott tartunk, hogy egy-egy fertőzés esetén a rendelkezésre álló 8-10 antibiotikumból a fertőzést okozó baktériumtörzs több, mint a felére rezisztens. Mit tehet az orvos? Mintát vesz, kitenyészteti és letesztelteti, hogy mire rezisztens és mire érzékeny a fertőző ágens. Vagy, megteheti azt, hogy felírja a legújabb, leghatékonyabb antibiotikumot, vagyis biztosra megy. De egyben (esetleg) ellövi az utolsó töltényét, mert ez a páciens se fogja végigszedni a gyógyszert és hozzá fog járulni az ágens rezisztenciájának a kialakulásához ezen antibiotikummal szemben is. Éppen ezért, mint a tűzoltók, a társadalomra gondolva, nem fogja neked felírni a tuti jó gyógyszert, hanem kísérletezni fog a régiekkel. Neked azonban nem a társadalom a fontos, hanem a saját családod. Mit tehetsz?

1)   Kérd az orvost, hogy tenyésztesse ki a kórokozót.

2)   Kérd az orvost, hogy „ütős” antibiotikumot írjon fel. Például „Levofloxacin” hatóanyagút, amiből jelenleg napi 1 db 500 mg-os tablettát kell bevenni 7 napon át.  Ez általában elégséges a fő irányelv betartásához: láztalanság beálltát követően még 72 órán át (tehát 3 nap) kell szedni.

 

De mi van geddon esetén?

Geddon alatt nem biztos, hogy szert tudsz tenni egy orvosra, vagy ha igen, majdnem biztos, hogy nem fogsz tudni hozzájutni ahhoz a gyógyszerhez, amire szükséged lehet. A megoldás a tartalékolás. Én úgy gondolom, hogy minden egyes családtagra számítva a minimális felkészülés:

1 db SUMETROLIM 400/80 mg – 20 tabletta (ez hagyományos szulfonamid készítmény, ami megint divatba jött, mert újra hatékonnyá vált)

1 db TAVANIC (levofloxacin) 500 mg – 7 tabletta.

1 db AUGMENTIN DUO (amoxicilin + klavulánsav) 875/125 mg – 14 tabletta.

Szerezd be őket, amíg lehetséges. Végül is az élelmiszer és az ivóvízen kívül sok minden másra is gondoltál. A kérdés: betegségre gondoltál? És ha már itt tartunk, fogászati problémára? Egy lyukas foggal el lehet húzni néhány hónapig, de csak addig.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

47 gondolat erről: „(983) Rezisztencia

  1. Tibor bá’!
    Ezek a gyógyszerek kaphatóak recept nélkül?
    Mennyi ideig tarthatóak el?

  2. Nagyon érzékletesen írtad le a folyamatot, ahogy a rezisztens törzsek kialakulnak.
    De szerintem ez csak a kialakulásukhoz vezető út felgyorsítása, mert ha fegyelmezettebb betegek lennénk, a folyamat akkor is végbemenne, csak valószínűleg sokkal lassabban. Mutációk mindig lépnek fel a kórokozók között, és mindig lesznek a világnak olyan területei, ahol az egészségügy gyenge lábakon áll, előbb-utóbb kitermelődnek a rezisztens törzsek, amik aztán végigrohannak a világon. Igaz, a leírt módszerrel szinte célzottan segítjük kialakulásukat. 🙁
    Erről az jutott eszembe, hogy az ember összes tevékenysége olyan eredményekhez vezet, amely végül a problémák olyan tömegét akkumulálja, hogy nem lesz annyi energia, hogy elhárítható legyen.
    Ennél a példánál is szembe megyünk a bioszféra szereplőinél természetes úttal, azaz az alkalmazkodással a változó környezethez.
    És mi a végeredmény? Nem hogy erősebbek lennénk, hanem eredeti ellenállóképességünket is leromboljuk azáltal, hogy nem a szervezet belső erői oldják meg a kórokozók legyőzését, hanem mesterséges beavatkozások. Így egyre jobban rá is szorulunk ezekre a szerekre, biológiailag kiszakadtunk abból a mechanizmusból, amivel az élőlények a saját szervezetük változásával tartják a lépést a környezettel.
    Így egyre nagyobb szakadék alakul ki a „támadó” és a „védekező” fél biológiai potenciálja között, az előbbi folyamatosan nő, a második pedig legjobb esetben is stagnál, de inkább lassan csökken.
    Ez a folyamat nagyon hasonló, mint amiről Molnár Géza beszélt a vízgazdálkodás kapcsán.
    A gátakat a folyók mentén egyre magasabbra emeljük, a hordalékkal a folyó folyton emeli saját magát, amitől még erősebb gátakra, vagy gigantikus kotrási munkákra van szükség, míg el nem érjük azt a pontot, ahol az ember már képtelen lesz ezzel energetikailag lépést tartani.
    Minden esetben megakadályoztuk a természet erőit abban, hogy kifejtsék hatásukat, de ezzel feszültségeket halmozunk, amelyek az idővel egyre nagyobbak lesznek, míg be nem következik a „földrengés”.
    De érthető, hogy így kikapcsoltuk a természetes szelekciót, ki szeretné látni, hogy gyermekei, szerettei közül meghaljanak azok, akik egy kicsit gyengébb szervezetűek?
    És persze az ember ezt a védőhálót kiterjesztette a haszonállatokra, kultúrnövényekre is, ahol ugyanezek a folyamatok játszódnak le.

  3. 1:
    Magyarországon és az EÚ-ban az összes antibiotikum vényköteles!!!

    A tablettázot antibiotikumok szavatossági ideje általában 2 év, de ha száraz, hideg és sötét helyen tárolod a hatóanyag javarésze évtizedek múltán is megmarad…

  4. 1:
    Minden igazán hatékony gyógyszer vényköteles.

    2:
    Te a másik végletet festetted le. Vannak „fertőzések” amiket észrevétlenül legyőzünk, vannak, amiket legyőzünk némi láz kíséretében, vannak, amiben a gyengék belehalnak, és vannak, amik antibiotikum nélkül mindenkire halálosak. — Mi az álláspontod a himlő, gyermek bénulás, diftéria, gonorrhoea esetében? Ne emeljünk gátakat, mert természetellenes?

  5. 4 Tibor bá’

    Természetesen én sem vállalnám fel a gyógyszerek eltörlését, végülis az ember csak azóta megy szembe a természetes folyamatokkal, mióta megpattintotta az első kőszerszámot és meggyújtotta az első tüzet. 🙂
    A gyermekbénulással személyes emlékeket is felidéztél. Mikor kisgyerek voltam, akkoriban vezették be a kötelező Sabin-cseppeket, nekem éppen jókor, életre szóló barátomnál éppen megkéstek vele, elkapta.
    Szerencséjére nem járt nagyon súlyos bénulással, csak sokáig járógépre kényszerült, majd megtanult újra járni, de végigbicegte egész életét, és most, idősebb korára újra egyre rosszabb, alig tud felkelni a karosszékből.
    A mozgásproblémáitól eltekintve egy masszív, bikaerős és életrevaló gyerek volt mindig, iskolás korunkban ellenlábasai csak messziről merték csúfolni, mert ha a keze ügyébe kerültek, azt megemlegették…
    Ha ilyent lát az ember, mindjárt elfelejti az aggályait a gyógyszerekkel szemben…

  6. Jó, hogy említed, Tibor bá, a gyermegbénulást. Erős jelek mutatnak arra, hogy a polio vírus elleni oltás valójában nem csökkenti, hanem növeli a megbetegedések számát.

    Amit Hubab kifejtett, az tökéletesen helytálló. Ezzel együtt én is úgy látom, hogy bizonyos betegségekkel szemben, bizonyos esetekben szükség van az oltásokra, de ezek az esetek csak töredékét teszik ki annak a tömegnek amiben ránkkényszerítik ezeket. Nagyon sok olyan oltás van, aminek a hatása megkérdőjelezhető, és mégtöbb olyan, ami nagyon durva mellékhatásokkal jár.

    Ajánlott lap:
    http://vedooltas.hu/

  7. Az antibiotikumok pedig legyengítik a szervezet általános védelmét, és különösen kitetté tesznek a gombafertőzésekkel szemben. Nagyon sok olyan esetben alkalmaznak antibiotikumokat, amikor pihenéssel és megfelelő táplálékkiegészítőkkel (gyümölcsök, fokhagyma, méz, gyógyteák) ki lehetne gyógyulni a betegségből.

    Arról meg ne is beszéljünk, amikor központilag adogattak az ovisoknak heti 1-1 szem augmentint megelőzésképpen… az volt aztán a rezisztens tenyésztés, orvosilag támogatva.

  8. A feketehimlőről: nagyszerű dolog, hogy eltüntettük a Föld színéről. De sajnos pont azzal az oldási kampánnyal, ami ezt elérte, azzal terjesztettük el a HIV vírust Afrikában.

  9. 6:
    Ajánlott lap? Ki ajánlja? Te, Ábel? És te ki vagy? Van neked fogalmad arról milyen felelőtlen vagy? Az emberek nagy része fogékony a hülyeségekre is, mert nem tudja megítélni mi jó és mi rossz.

    7 & 8:
    Szóval tovább terjeszted a hülyeséget. Vagyis azt állítod, hogy fertőzött lándzsával továbbították a HIV vírust? tehát az oltást végzők nem használtak steril eszközöket? Elképesztő hazugság!!!

    Szabadna kérdeznem, mi a mechanizmusa a megelőző Augmentin által okozott rezisztenciának? Ha bedobsz valamit, akkor vezesd is le! — Ja, hogy te is csak olvastad valahol? Aztán el is hitted. Most meg terjeszted.

  10. Igen, én ajánlom. Esetleg valami érdemi, tényeken alapuló érv a lap bármely állításával szemben?

    Az „megelőző” aumgentin rezisztenstörzstenyésztő hatásmechanizmusa: a szervezetben megjelenő baktériumok olyan kis mennyiségben találkoznak az antibiotikummal, ami nem képes elpusztítani őket, ellenben kiválogatja közülük azokat, amik rezisztensek rá. Mindezt úgy, hogy valójában teljesen fölösleges, mert nincs is még megbetededés, ami meg kellene szüntetni, de a rezisztens törzs garantáltan megjelenik, és később sokkal durvább járványt tud okozni.

    A HIV terjedésével kapcsolatos információ egy bőrgyógyász rokontól származik. Számomra nem elképzelhetetlen, hogy a lelkes aktivisták tízszer annyi embert oltottak be, mint amennyi tű rendelkezésre állt.

  11. 9. Tiborbá

    ” Van neked fogalmad arról milyen felelőtlen vagy?”

    Szerintem ez nézőpont kérdése.
    Talán épp tegnap fejtegetted, hogy haszon érdekében a zöldséges, a kerékpárüzletes meg a bankos szemrebbenés nélkül átveri a kedves ügyfelet.
    A te olvasatodban a gyógyszeripar esetleg különb?
    Mert a védőoltásban majdnem aakkora pénzek vannak mint a svácifrankos kölcsönben… ráadásul titkosított gyártókkal.

    Szerintem az a felelőtlen magatartás hogy be kell szopni a kincstári propagandát egészségügyben.
    Igenis, muszáj több oldalról vizsgálni a dolgokat és úgy dönteni, nem csak egyoldalú infók alapján.

    Ahol nagy pénzek forognak, azt illik egy bizonyos gyanakvással nézni, bármilyen szektorról legyen is szó.
    A bennünket vezető elit többször bizonyította már, hogy magasról szarik a tömegek érdekeire, és csak a profit érdekli.

  12. 11: Én az 1960-as években voltam gyerek. Szépen megkaptam minden esedékes védőoltást – amikor ez biztosan nem emelte senkinek sem a profitját, mert állami gyógyszergyárak voltak.

    Persze bizonyára erre is van magyarázatod.

  13. OK, akkor az én véleményem:
    Valamennyi gyógyszer tartalékolása célszerű, tűzoltás jelleggel. Ha összeomlik az orvosi ellátás, gyógyszergyártás, és elszabadulnak a betegségek, akkor nekünk annyi.
    Esetleg találhatunk új gyógyszereket, gyógymódokat, végső soron marad a „rendkívüli gyógyhatású” sárga föld.
    Tehát, gyógszert tartalékolni, hozzáolvasni az adagolást, felhasználást, esetleg tanácsokat kérni és feljegyezni.
    Ez a gyógyszer beszerzésétől számítva kb. 10 évig jó taktika, ezután – vagy eközben – gondolkodni a következő megoldáson.

  14. 11:
    Ühüm! Edward Jenner hülyére kereste magát a himlőoltáson. Gyerekkoromban én is kaptam himlőoltást INGYEN. Horthyék hülyére keresték magukat rajta. Az összes gyerekem az összes oltást ingyen kapta a pártállam alatt. Ki a picsa kereste magát rajta hülyére? Miért nem beszéled rá az embereket, hogy gyógyszer helyett menjenek el a javasasszonyhoz, aki majd ráolvas a fejükre, amíg el nem patkolnak. Aztán a halált majd a szemmel veréssel fogja megmagyarázni.

  15. 14.Ha 10 évig van gyógyszered már meg is úsztad.Akiket közben már elvitt a járvány ,már tuti nem fognak rád tüsszenteni a buszon.Akarom mondani addigra a lóvasúton.Elég hézagosra várható a népsűrűség a jelek szerint.

  16. 14: Tibor bá, az ingyen oltásokat mindig fizeti valaki! Ma az EÜP, régen az állam. Ezek a legjobb bevételek, amihez csak egy helyen kell lobbizni, és az állam kötelezően mindenkinek megveszi.

    Amúgy bizonyos gyógyszerfelhalmozásnak tényleg van értelme, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy az antibiotikumok ezek közé tartoznak. Nem véletlen, hogy csak orvosi rendelvényre szabad szedni ezeket. És még valami: aki antibiotikumot raktároz, az vegyen mellé probiotikumokat is! Elég jól csökkentik a mellékhatások egy részét.

  17. Lássuk csak.
    „Az előírt adag napi kétszer 400 mg, 10 napon keresztül.”
    „Három nap alatt a kórokozók zömének már annyi…A betegség nem újjul ki, mert a maradék kórokozóval elbánik a beindult immunrendszer”
    Geddon van, nem érdekel a rezisztencia, így egy adag háromszorra is elég.

    Más: Úgy hallottam, hogy más gyógyhatású anyagok is fogyóban vannak, pl. a jód.
    Ezt érdemes ezt is spájzolni?

  18. Bizony, az a legegyszerűbb, ha védőoltásokat „spájzolsz” magadba.
    Di-per-te, pneumovax23, tifusz, agyhártyagyulladás, évi influenza oltások. Ami éppen lejár, azt ismételtetjük.Amire meg nics ooltás, arra pedig be kell tenni a gyógyszeres dobozba amit lehet. Még geddonvárónak sem kell lenni hozzá, elég egy pici elórelátás.

    De komolyabb témára térve.
    Tudjátok-e mi a LEGFONTOSABB geddontabletta? Az kérem a Viagra.
    Merugye: Minek túlélni, ha az ember majd nem tud prütykölni? Ott ülsz majd egyedül a konzervjeid között, miközben a sok klimakült csajt befogadhatnád? Ám hogyan is ereszhetnéd be óket óvszer nélkül?. És minek megmurdelni nemibetegségben, ha az egész többéves nukleáris telet ki lehet bekkelni egy szatyor kotonnal?
    De mi történik, ha a reggeli teád helyett jóféle pálinkával kapod be nélkülözhetetlen viagrádat, és részegen – koton nélkül – indulsz el egy kis SHIFT-es fosztogatásra? Mi van, ha éppen akkor esik alád életed numerája? Az Ember Természetéből következik, hogy melyiket fogod választani: egy esetleges utolsó szerelmet vagy életre szóló trippert.
    Ha Igazi Felkészüló vagy, nem kell belehalnod Ember Mivoltodba, hisz a veszély elhárítására van otthon eldugva doxicilin egy kiváló antibiotikum. 🙂

  19. Spanyolországban recept nélkül kapható az antibiotikum a patikákban.Pld Zitromax 500 mg 3 db-os.

  20. No a második hozzászólásom is moderációra vár.

    Egyébként meg van egy ismerősöm, aki klinikai teszteléseket felügyel.
    Hát igen érdekes dolgokat mesél a statisztikai játékokról.

    De nem is kéne ezeket bizonygatni.
    Hány gyógyszerről derült ki UTÓLAG, hogy durva mellékhatásokat okoz?

    A hárítás meg körülbelül Monsanto szintű volt.
    Addig meg a gyógyszer szedte az áldozatait.

    Biztos van rendes, becsületes gyógyszergyártó is, csak nehéz kideríteni, hogy melyik az.
    Biztos van kevés mellékhatással járó gyógyszer is, csak találj rá.
    Meg légy benne bizonyos, hogy minden mellékhatás fel van tüntetve a leírásban. Nem kozmetikáztak ki „véletlenül” valamit.

  21. 21.

    Bizony, bizony! Nemrég olvastam ki G. Edward Griffin: A világ rák nélkül c. könyvét.
    Nagyon alapos munkának tűnik. Többféle okból is érdemes elolvasni.
    Nyílván gyógyszerekre szükség van és tartalékolni sem árt egy összeomlás utáni helyzetre, de addig is és azután is csak nagyon meggondolva éljünk velük.

    Ha valakinek esetleg megvan valamilyen elektronikus formátumban az említett könyv(jól olvashatóan), szívesen venném, ha megosztaná velem.

  22. A sumetrolimot összetörve porrá,nyílt seb gyógyítására is lehet használni..Én szoktam ilyen formában használni,(betadinnal bekenni,és rá szórni a porrá tört summetrolimot) nagyon jól bevált..

  23. Szomorúan veszem tudomásul, hogy az értelmes emberek vitafórumára bejelentkezők között is könnyen terjed a hülyeség. Elég megnyomni egy gombot és kijön a marhaság. Például mellékhatás persze a közönséges burgonyának is van mellékhatása. Mindennek van. És? lehet, hogy XX gyógyszer fél év alatt kinyírja a vesémet, de ha nem veszem be holnap délig elvisz a tüdővizenyő. Szamarak! A mellékhatással ott kell törődni, ahol egy adott gyógyszert egy életen át kell szedni. pl. ízületi gyulladást csökkentő nem szteroid gyógyszerek. Magas vérnyomás elleni gyógyszerek. cukorbetegséget karbantartó gyógyszerek. Koleszterin csökkentő gyógyszerek. De 5 napig szedett antibiotikum esetében hülyeség erről említést tenni.

    25:
    Nagyon okos eljárás. Adott esetben életet menthet.

  24. 26:
    „A mellékhatással ott kell törődni, ahol egy adott gyógyszert egy életen át kell szedni”

    „Az ötvenes évek végén jelent meg Nyugat-Németországban Contergan néven, mint recept nélkül kapható nyugtató. 1961-ben visszavonták, mivel súlyos fejlődési és idegrendszeri károsodást okozott. Sokan a modern idők egyik legnagyobb orvosi tragédiájának tartják.”

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Thalidomid

    Esetleg ajánlom a belinkelt prezentációt.

  25. 27?
    Még egyszer megnéztem a belinkelt prezentációt és ismét kinyílt a bicska a zsebemben.
    Mindenkinek ajánlom kávé helyett.

  26. 27:
    Mit akarsz bizonyítani a Thalidomid esettel? A nyugtatót kipróbálták patkányokon úgy, ahogy kell. Gravid patkányokon nem tesztelték le, de korábban az nem is volt szokás. Kiderült, hogy károsítja a magzatot. Tanult belőle az orvostudomány. OKÉ? de sok hisztis nő az egész terhesség alatt szedte, vagy már előtte is. Az „életen át kell szedni-t” gondolom épeszű ember nem veszi szó szerint. Nyilván huzamos időre kell gondolni, nem 4-5 napra. Antibiotikumot nem szokás 9 hónapon át szedni, Xanax-ot igen. Ezt csinálták a Thalidomiddel is. Aki csak 5 napig szedte, annak a csecsemője nem torzult. EZ A LÉNYEG.

  27. 29:
    Na akkor részletesebben kifejteném az álláspontomat:

    1.)Antibiotikumok.

    Teljesen egyértelmű, ha NINCS MÁS MÓD (kellően komoly megbetegedés esetén), akkor antibiotikumot kell szedni a gyógyulás érdekében.
    A rezisztencia kialakulásnak egyik oka az volt, hogy mindenre, ami másképpen is orvosolható lett volna, antibiotikumot írtak fel.

    Az antibiotikum kúrát nem teljesen végig vivő betegek mellett (ami ugye jól beleillik az emberekről kialakított nézeteidbe) és azért megemlítettem volna egy legalább ilyen fontos faktort, az állattartást is.
    Aminek során, hozamfokozási célból ( és profitérdektől vezérelve) antibiotikummal etet(ték)ik az állatokat.
    Ennek során kiválóan legyártottak jó pár antibiotikum rezisztens törzset, pl. (E.coli, USA, hamburger.)

    2.) Oltás

    Azt sem vitatom, hogy a régebbi népbetegségek elleni védőoltásokra szükség van.

    De pl. mostanában itt volt az influenza(madár influenza) elleni védőoltás.
    Amiről később kiderült, (Egy WHO illetékes is lenyilatkozta), hogy pl. a halálozás statisztikát rosszul számolták, ami a járványt súlyosabbnak mutatta a valósnál.
    Akinek ez egyértelműen hasznot hozott, azok az oltóanyag gyártók voltak.

    Magyar viszonylatban -mint ahogyan Attila(PV) is utalt rá-, itt van az Omnivest esete.
    Offshore háttér, biztos állami megrendelés, amit az állami pénzen megszervezett az oltás melletti médiakampány is támogatott.
    Szerintem erősen vitatható az altruista, objektív viselkedés ez ügyben.

    3.) Gyógyszerek

    Amit korábban is írtam, de most kiemelem még egyszer, hogy mivel is értettem egyet Attila(PV)-vel:

    „Talán épp tegnap fejtegetted, hogy haszon érdekében a zöldséges, a kerékpárüzletes meg a bankos szemrebbenés nélkül átveri a kedves ügyfelet.
    A te olvasatodban a gyógyszeripar esetleg különb?
    Mert a védőoltásban majdnem aakkora pénzek vannak mint a svácifrankos kölcsönben… ráadásul titkosított gyártókkal. ”

    Szóval tény, hogy manapság a gyógyszeripari fejlesztéseket nem magányos, elkötelezett, a gyógyítást mindenek felett szem előtt tartó személyek végzik, hanem cégek, akik értelemszerűen profitérdekeltek.

    Ennek meg vannak „mellékhatásai”
    Mondom jó összefoglaló az általam belinkelt prezentáció.
    Természetesen ez csak a jéghegy csúcsa.

    Na most akkor vagy Te, mint beteg, és el kéne döntened, hogy a felírt gyógyszer összességében milyen hatással lesz rád.
    Persze erre mondhatod, ez nem a Te dolgod, az orvos az elvégzi helyetted.

    Akkor viszont arra válaszolj, hogy a kiterjedt gyógyszergyári marketing (konferenciák, juttatások, ajándékok) eltéríthetik, és ha igen mennyire az orvos recept felírási szokását ( és magét az orvoslást) a beteg által elvárt optimálistól.

    És akkor az egyéb módszerekről, amiket a prezentáció is megemlít, amikor magát a tudományos életet, a publikációkat korrumpálják, a statisztikákat torzítják bele sem mentem.

    Összességében ebből nekem nem az jön le, hogy feltétlen bizalommal kell viseltetnem a gyógyszeripar termékei iránt.

    Persze szükség helyzetben rá vagyok kényszerítve a használatára.

    Az orvosok felelősségét is megemlíthetném a műhiba perek kapcsán.Milyen szépen összezár az orvos társadalom ez esetek kapcsán, Magyarországon eléggé reménytelen egy ilyen esetben bebizonyítani az igazadat.

    A családban sajnos ilyenre is van példa.

  28. 30: Egy egy új hatóanyagot kifejleszteni, a forgalmazhatóságig eljuttatni nem két fillér, mindenki csak akkor áll neki, ha kellő profitot lát benne. Éppen mert „hogy manapság a gyógyszeripari fejlesztéseket nem magányos, elkötelezett, a gyógyítást mindenek felett szem előtt tartó személyek végzik”.

    Az más kérdés, hogy mondjuk egy kevésbé jól sikerült hatóanyagból is nagy profitot lehet ‘leakasztani’ jó marketinggel és az ‘érdekelt’ döntéshozók (beleértve az orvosokat is) megfelelő ösztönzésével. Ez mondjuk valóban erkölcstelennek tekinthető, de miért pont ez a terület lenne kivétel a kapitalizmusban.

    Az Omnivest esete az teljesen ‘ül’, ahogy írod (ámbár úgy tudom, hogy visszafizették az állami támogatást), de ebből még nem vonnék le általános – negatív – következtetést a védőoltásokkal kapcsolatosan.
    Nem szakértőként is megkockáztatom, hogy rengeteg ember életét menthették meg (nagyságrendekkel többét, mint ahányét tönkretették), és emiatt másodlagos, hogy esetenként ebből egyes cégek nagy hasznot húztak – miután az élet értékét nem kellene forint- fillérre „váltani”. Az egy dolog, hogy az ‘államnak’ is alaposan meg kellene nézni, hogy mire költi az adófizetők pénzét – ahogy pl. a lengyelek beintettek a madárinfluenza oltásra.
    Generikus gyógyszerek előállítása általában fillérekből kijön, mégse kapsz ezer Ft alatt semmit. Ezen is lehetne háborogni.

  29. 31. Observer:

    Ajánlom, hogy hallgasd meg a magyar előadás hanganyagát a prezentáció párhuzamos megnézése mellett.
    A második előadó is nagyon érdekeseket mond.

    http://www.szkeptikus.hu/uploads/Klub_BigBadPharma_121218.mp3

    Ott még van egy pár szempont a profitérdek mellett.
    Generikusokról, költséghatékonyságról, impact faktorról, tudományos folyóiratok korrumpálásáról, szakértelemről kontra manager típusú vezető stb.

    Nem lehet csodálkozni azon, hogy a tudomány kezdi leképezni azokat a problémákat magán belül, mint ami a társadalomban előfordulnak.

  30. 30:
    Az ilyen álláspontok pontosan Attila (PV) féle demagógia következtében alakulnak ki. Ugyanis ezzel az állásponttal az a baj, hogy a fürdővízzel együtt kiöntöd a gyereket is. Lássuk sorra!
    A rezisztenciával kapcsolatban nincs közöttünk vita. Állatoknak nem lenne szabad adni, de ha valaki nem ad, akkor nem versenyképes a piacon, mert akkor az elhullása. Nyilván állami feladat lenne, nem csak a drogokat üldözni, hanem a állatokkal etetett hormonok és antibiotikumokat is. Az állam nem teszi, kénytelen vagy magad csirkét nevelni.
    Az oltásokkal kapcsolatban viszont torzul a képed. Sertés influenza, madár influenza veszély el volt túlozva. Olyan is beoltatta magát, aki különben nem tette volna. És…? Nem arra beszélték rá, hogy igyon energia italt (kurvára káros) hanem valami hasznosra. A marketing, reklámok, PR-ok világában élünk. Hogy lehet ezt felhasználni a vakcinák ellen? tegyük fel, hogy minden ül, amit az Omnivesttel kapcsolatban írsz, csak azért ne oltassam be magam, mert offshore cég, és profitot termel? Szarok rá! Ez a dolog kereskedelmi oldala. Rossz a vakcinája, használhatatlan, káros? Nem, hatékony. Engem és Évát hosszú évek óta megvéd az influenzától. Nem érdekel, hogy mennyi a haszna. nekem a biztonság bőven megéri a 2000 forintot. Akkor mi értelme azon zsörtölődni, hogy milyen üzleti összefonódás, stb. van a háttérben. Káros propaganda, aminek következtében a megvezetett emberek elkerülik az oltást és megbetegszenek. ha idősebb, bele is halhat. Senki nem várja el tőlünk, hogy altruisták legyenek. Ez az idő már rég eljárt felettünk.
    Gyógyszerek: – Ezt idézted tőlem: „Talán épp tegnap fejtegetted, hogy haszon érdekében a zöldséges, a kerékpárüzletes meg a bankos szemrebbenés nélkül átveri a kedves ügyfelet.” Rosszul idéztél. Nem átverik az ügyfeleket, hanem nem erőltetik rá saját nézetüket a vásárlóra. De ti mindent másképp olvastok, mint ahogy az le van írva. Úgy olvassátok, hogy az egybeessen a nézetetekkel. A védőoltásban nagy a pénz? Biztos, de fordítva ülsz a lovon. A kérdés az, megéri nekem a 2000 forint, hogy nem fogok 3 napig 39 °C lázban vergődni az ágyban. nem terhelem túl a szívem, nem esek ki a munkából 5 napra, és nem költök el gyógyszerre háromszor többet, mint a vakcina, és nem kell csúszópénzt adnom az orvosnak. IGEN, IGEN, nekem nagyon megéri. Valóban a gyógyszeripar profitérdekelt. Mellékhatása? persze hogy van, de…. a legfontosabb mellékhatása, hogy nyakukat törve fejlesztik ki a jobbnál jobb gyógyszereket. Mit gondolsz, miért nő drámaian az átlagos életkor. 30 éve még 60 környékén jött a magas vérnyomás ami ellen semmit se tudtak tenni ezért néhány év és követte a balkamara diszfunkció, majd a halál. Ma már több gyógyszercsalád is van a magas vérnyomás ellen. 30 évvel ezelőtt, akinek idős korára kialakult az inzulin rezisztencia, 10-15 évvel később néhány amputálás után eltemették. Ma ragyogó gyógyszerekkel ki lehet ütni az inzulin rezisztenciát, és vidáman lehet élni tőle még legalább 30 évet. Fleming penicillinjével már rég elmehetnénk a búsba. Nézd meg, hogy időközben több tucat antibiotikummal álltak elő. A baktérium törzsek egyre-másra válnak rezisztensekké, de a gyógyszeripar újabb és újabb antibiotikumokkal állnak elő. Igen profit éhesek, de a tevékenységük hasznos az emberiségnek. Orvos látogató? Hát persze, verseny van. Mondjuk kalimpál a szíved. Sebaj, béta-blokkolót kell szedned. Mondjuk a jól bevált, minimális mellékhatással bíró bizoprololt amit különböző fantázia nevek alatt minden gyógyszergyár előállít. Leghíresebb a CONCOR, és persze messze ez a legdrágább. A háziorvosod „jutalomban” részesül, ha ezt írja fel neked olcsóbb készítmény helyett, de ma már a patikusnak is köte4lező megkérdezni tőled, hogy ragaszkodsz-e a felírt gyógyszerhez vagy jó neked azonos hatóanyagú olcsóbb gyógyszer? És tudod mit, a legtöbb beteg ragaszkodik a drágábbhoz, mert képtelen felfogni, hogy nem a márka, hanem a hatóanyag a fontos. Tanulság? Ha ilyen bigott az átlagember, akkor Attilát meg kell nyúzni a demagóg propagandájáért. mert a hülyeséget mindenki, azonnal átveszi. Az értelmes dolgot nem lehet beverni a koponyákba.
    Neked ebből nagyon rossz dolog „jött le”. Aminek le kell jönni az, hogy műveld magad olyan témákban, ami számodra fontos, hogy tudjál függetlenül és okosan dönteni.
    Műhibák? Igen, vannak, igen összezárnak, igen védik egymást. De ez majd minden szakmára igaz. Ha kell, találd meg a megfelelő ügyvédet. – Nézd, az én anyósomat néhány éve felvágták, hogy a vastag beléből kivágjanak egy darabot daganat miatt. Semmit se találtak, összevarrták. A leleteket felcserélték. Csakhogy egy ilyen hatalmas műtét 80 évesen nem múlik el nyomtalanul. Mondtam neki, pereljünk. Válasz? Á nem, ő is ember, tévedhet, nem akarok én ilyesmit. Egy másik Attila megdumálta, hogy „nem érdemes”. Ezért veszélyesek a demagóg Attilák.

  31. 32.
    Véletlenül sem szeretnék belekontárkodni a vitába, de van itt egy nagy probléma,amire rá szeretnék világítani:

    „kalimpál a szíved. Sebaj, béta-blokkolót kell szedned. ”
    Na ez a gondolkodásmód a rossz. Felmerült egyáltalán a kérdés, hogy MIÉRT kalimpál a szíved? Talán, ha tudnánk, akkor meg lehetne szüntetni az OKOT, és nem kellene „gyógyszert” szedni rá, ami valójában csak a tüneteket tompítja.

  32. Hm, megint vár egy hozzászólásom moderálásra.

    „Nem átverik az ügyfeleket, hanem nem erőltetik rá saját nézetüket a vásárlóra.”

    A reklám nem ráerőltetése a saját nézeteidnek a vásárlóra?

    ” Rossz a vakcinája, használhatatlan, káros? Nem, hatékony. Engem és Évát hosszú évek óta megvéd az influenzától.”
    És ezt miből gondolod?

    Környezetemben jó páran beoltatták magukat és mégis megkapták.
    Tudom, nem azt, hanem egy másikat.

    Van kontrollod, hogy oltás nélkül nem kaptad volna meg?

    Valahol olvastam, hogy az oltás szövődményeit is beleszámítva 5-6% a mortalitási ráta különbség. ) A szignifikanciát általában 2%-nál szokták meghúzni.)

    „Mit gondolsz, miért nő drámaian az átlagos életkor. ”
    Egyes tanulmányok szerint ebben döntő része van a csatornázásnak.

    „hogy ragaszkodsz-e a felírt gyógyszerhez vagy jó neked azonos hatóanyagú olcsóbb gyógyszer? És tudod mit, a legtöbb beteg ragaszkodik a drágábbhoz, mert képtelen felfogni, hogy nem a márka, hanem a hatóanyag a fontos.”

    Lehet, hogy az originális készítmények gyártói terjesztik, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a vivőanyag és hogy hogyan gyártották a generikumot.

    Szép példák vannak erre, a belinkelt előadásban, arról, hogy azért a generikumoknak is vannak kockázatai, nem mindegy , hogy ki gyártotta (India vagy Kína), és még az sem garancia, ha nyugati gyártó szerepel a címkéken.
    Mert ő is veheti az alapanyagot a harmadik világból, bár ők azért talán finomítanak még az anyagon (pl. átkristályosítás).
    Jó pár ismerősöm van, akik gyógyszergyárakban dolgoznak, valami rálátásom van a dolgokra.

    „Nézd meg, hogy időközben több tucat antibiotikummal álltak elő. A baktérium törzsek egyre-másra válnak rezisztensekké, de a gyógyszeripar újabb és újabb antibiotikumokkal állnak elő. Igen profit éhesek, de a tevékenységük hasznos az emberiségnek. ”
    Korábban már belinkeltem, nem keresem elő. A lényeg, az új fejlesztésű antibiotikumok száma nagyon lecsökkent, a rezisztencia elterjedésével szemben nincs sok fegyver a tarsolyban.

    Csodálkozom, hogy még mindig nem reagáltál a szkeptikusoknál elhangzottakra, ahol jó pár tény volt arra, hogy nem minden tevékenységük olyan hasznos az emberiségre.
    És nem 1-2 betegről volt szó, hanem tíz és százezres nagyságrendről.

    Nem reagáltál a tudományos életben elkövetett hamisításokra, korrupcióra és egyéb torzulásokra, ami a nem etikus gyártói magatartásoknak kedvez és ami úgy néz ki dinamikusan növekszik.

    Attilát könnyen elintézni egy demagóg címkével.
    De az is demagógia, ha csak egy dolog egyik oldalát hangsúlyozod ki, az árnyoldalait meg elhanyagolod.
    Nevezhetjük cherry pickingnek, de semmiképpen nem felel meg ennek:

    „minek le kell jönni az, hogy műveld magad olyan témákban, ami számodra fontos, hogy tudjál függetlenül és okosan dönteni.”

  33. Tibor bá’ moderációra vár két kommentem is!

  34. 35:
    Nálam ez kiverte a biztosítékot:

    Valahol olvastam, hogy az oltás szövődményeit is beleszámítva 5-6% a mortalitási ráta különbség. ) A szignifikanciát általában 2%-nál szokták meghúzni.)

    “Mit gondolsz, miért nő drámaian az átlagos életkor. ”
    Egyes tanulmányok szerint ebben döntő része van a csatornázásnak.

  35. 34:
    A hipertonia és az extra szisztolé okait 90 százalékban még ma sem tudják. Mivel idősebb életkorban lépnek fel, valószínűleg az általános „kopás” a bűnös.

  36. 37:
    Megnyugodhatsz, az influenza oltás jobb, mint a nem oltás, csak az arányt keveslem.
    (Bocs hogy nincs link, de Te is sokszor állítasz valamit
    hivatkozás nélkül)

    Miért, szerinted ennek nem volt szerepe az átlagéletkor növekedésében?

    Egyébként régen rossz, ha nem a tartalmon, hanem a fogalmazáson lovagolsz.

  37. 39:
    Nem a linket hiányolom, hanem a meggyőző erőt. Nem kell hivatkozás, ha a saját szavaiddal bizonyítasz. de a „valahol olvastam” az egy kicsit kevés.

    Az isten szerelméért, én nem most jöttem a kapálásból. A városi csatornázás 150 éve volt. valóban hatásos volt például a kolera ellen. De a XX. század második felében a fejlett világban minden második embert a szív-érrendszeri betegség vitte el. Infarktus, szív elégtelenség, sztrók. Mi köze van ezekhez a csatornázásnak? A másik nagy halálok a rák. Mi köze a ráknak a csatornázáshoz? A harmadik ok az egyre gyakoribb diabétesz. Mi köze a csatornázáshoz?

    A fogalmazásoddal nincs semmi bajom. 🙂

  38. 40.
    „ha a saját szavaiddal bizonyítasz. de a “valahol olvastam” az egy kicsit kevés.”

    Megmondanád, hogy egy tanulmányban közölt adatot hogyan bizonyítsam a saját szavaimmal?

    Itt van pár adat Európában a várható átlagéletkorról:

    http://www.archeo.mta.hu/antropologia/paleodemo_vizsg_2011.ppt

    63.oldal

    Ebből jól látható, hogy a fejlettebb országokban 1930-ban a várható átlagéletkor:

    Anglia 60,8
    Franciaország 56,7
    Svédország 63,3
    Németország 61,3
    Olaszország 54,9
    Hollandia 64,6
    USA (fehér lakosság) 61,7

    Jelenleg az átlagéletkor 70-80 év között van, férfi-nő és országspecifikusan.

    A csatornázás 150 éve részedről durva becslés, mert gondolom fokozatosan vezették be. A csatornellátás mellett a tiszta ivóvíz ellátás is lényeges szerintem.

    Itt pár adat, hogy egyes dolgokat mikor fedeztek fel:

    „The discovery of penicillin is attributed to Scottish scientist and Nobel laureate Alexander Fleming in 1928”

    „1920-ig a cukorbetegség halálos kórnak számított, amire nem volt ellenszer.”

    „A szív- és érrendszeri betegségek elsősorban idős korban – 60 év után – jelentkeznek. A csecsemőhalandóság csökkenése, a járványok leküzdése miatt az emberek egyre nagyobb százaléka ér el magasabb életkort”

    „A rák kezelhető sebészi úton, kemoterápiával, sugárterápiával, immunterápiával és egyéb módon is.”

    „Az első korszerű kemoterápiás ágens a Paul Ehrlich által a szifilisz gyógyítására 1909-ben kifejlesztett Salvarsan (Arsphenamine) volt. Ezt olyan, széles körben elterjedt szintetikus vegyületek követték, mint az Alexander Fleming nevéhez fűződő penicillin (1928) vagy a Gerhard Domagk által kikísérletezett szulfonamidok (1932).”

    „A radioaktivitást 1896-ban Henri Becquerel francia tudós fedezte fel, amiért 1903-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. ”

    „A kolera a járványtan egyik klasszikus betegsége. Tudományos igényű leírását John Snow londoni orvos adta meg az 1854-es londoni kolerajárvány megfigyelése alapján. Ő mondta ki először, hogy a megelőzés és a járvány kordában tartásának legfontosabb eszköze a vízhálózat gondos ellenőrzése és tisztán tartása.”

    A moderáció miatt a források a megfelelő wikipedia szócikkeknél.

    A százalékokon meg lehet vitatkozni, de nehezen hiszem, hogy az egymásra szuperponálódó hatásokból lehet a részhatásokat értékelni.

  39. 41:
    Nem hiszem, hogy megértjük egymást. Én írok egy posztot fejből. Te a posztban nevesítettekkel mész a wikipédiához. Minek? Nem tudsz mit kezdeni az adatokkal. a penicillin és a sulfonamin bevezetéséről írtam. És ez a lényeg, nem a felfedezés. Penicillin nem volt 1941 előtt.

    A rák kezelhető? Aztán többnyire meghal a páciens. A kemoterápiát igen sokan megkérdőjelezik, sőt ellenzik. Ez lejön a beidézett bekezdésből? NEM. Pedig lényeges. Próbálkoznak, de ha műtéttel nem sikerül eltávolítani a rákos gócot, nincs menekülés, legfeljebb időhúzás.

    Valóban az Ehrlich-Hata 606 = Salvarsan volt az első szifilisz elleni szer, de hogy jön ide? Szifilisz kizárólag nemi érintkezéssel lehet kapni. Ez nem volt témája a posztnak, mert ha csak a feleségeddel dugsz, ilyen veszély nem fenyeget.

    De a legnagyobb hiba az átlag életkornál van. Ugyanis a halálozás érdekes módon alakul. Sok (főleg férfi) jóval 60 előtt hal meg infarktusban. Aki nem, az megmenekül és röhögve eléri a 80-85-öt, mert a gyógyszerek életben tartják a tipikus időskori betegségek ellenére, amire korábban nem volt lehetőség, mert mint írtam, ezeket kb. 30 évvel ezelőtt találták fel, és elég bőven írtam róla korábban.

  40. 42:
    „Nem hiszem, hogy megértjük egymást. Én írok egy posztot fejből. Te a posztban nevesítettekkel mész a wikipédiához. Minek?”

    Én is úgy látom.
    A cél 41. felsorolásával az volt (ez már nem szigorúan a poszt témája), hogy a

    csatornázás (+tiszta ivóvíz) és az általad felsorolt főbb halálokok (rák, szív és érrendszer, cukorbetegség) hatását és arányát a várható átlagéletkorra valahogyan számszerűsítsem.

    Az időrendiség miatt voltak az idézetek.

    Az évszámok nem azt jelentik, hogy akkora már alkalmazták őket, hanem azt, hogy az előtt biztosan nem.

    Ezért került be a penicillin, a cukorbetegség, a szív és érrendszer 60 év feletti előfordulása és a rák (azon belül a kemoterápia felfedezése és a radioaktivitásé, ami a sugárterápiához szükséges).

    Az 1930-as adatok meg azért kerültek be, hogy
    akkorra már a várható átlagéletkor megnőtt.
    Utána is nőtt még, de a növekedés nagy része már bekövetkezett.

  41. 43:
    Most aztán a várható átlagéletkor számításánál figyelembe veszik-e a születés utáni felfedezések egyén életére való hatását, azt nem tudom.

  42. 44:
    Nagyon jó példa az én középiskolás társaim. 3 párhuzamos osztályban 90-en voltunk. Most vagyunk 80 évesek és a társaság fele még él. A többiek folyamatosan haltak meg, de 70 körül volt egy nagyobb eltávozás. Az élők gyakorlatilag „virulnak”, de kivétel nélkül mind szed valamilyen gyógyszert, természetesen állandó jelleggel, már évek óta. Az 50-650 között elhaltaknál érzékelhető volt a rossz élet stílus, pl. alkoholizálás.

    Az átlagba sok minden belefér. A kezdeti átlagéletkor növekedés fő oka a csecsemő halandóság drasztikus csökkentése volt, ami az ismeretbővítés és a higiénia fokozásnak volt a következménye. A későbbi növekedés oka az életkor kitolódása 100 felé.

  43. „Amerikai közegészségügyi tisztségviselők egyszerűen rémálomnak nevezik azt a terjedő baktériumfajtát, amelyet a legerősebb antibiotikumokkal sem lehet elpuszítani, és az Egyesült Államok kórházainak 3,9 százalékában fertőzött meg betegeket 2012 első felében.

    A kórokozók gyűjtőneve rövidítve CRE, teljes nevükön Carbapenem-resistant Enterobacteriaceae. A fertőzést megkapottak fele nem éli túl a kórt, az orvosok pedig tehetetlenek, mivel nincs szer, amely elpusztítaná a baktériumokat. 2001-ben még csak egy amerikai tagállamban mutatták ki ilyen baktériumok jelenlétét, mostanra már 42-ből jelentették.”

    http://index.hu/tudomany/2013/03/06/kezelhetetlen/

  44. 21: No akkor egy újabb szép példa a gyógyszergyárak húzásaira:
    ” For more than a decade, drugmakers have battled U.S. Federal Trade Commission accusations that they have colluded to forestall the introduction of dozens of generic medicines, costing buyers as much as $3.5 billion a year. ”

    ” The court fight has been a long time coming for the FTC. The justices refused to hear the antitrust agency’s arguments in 2006 after President George W. Bush’s Justice Department urged the court to reject an appeal in a case involving Schering- Plough Corp., now part of Merck. The department switched sides on the issue after Barack Obama became president and is now backing the FTC case against the companies.

    Drug companies say the government fails to grasp the complexities of settlement talks. ”

    http://www.bloomberg.com/news/2013-03-13/bayer-joins-merck-in-fighting-generic-drugs-case.html

    Szóval a lényeg:
    Az originális gyógyszergyártók fizettek a generikus gyógyszergyártóknak, hogy az originális gyártók termékeinek szabadalmi védettsége után, a generikus(utángyártott)termékeket késleltetve hozzák a piacra.

    ” A payment is different, they say. If a brand-name drugmaker with $100 million in annual sales can pay a generic rival $20 million to wait an extra year, both companies come out ahead — at the expense of purchasers, the FTC argues.

    “It is a win-win for the pharmaceuticals, and it is a lose-lose for the consumers,” said Jon Leibowitz, who stepped down last week as the FTC’s chairman after making drug-industry settlements his signature issue. “The brands and generics are conspiring to prevent competition, and the consumers are essentially the ones who pay the premium for that.” ”

    Mondjuk a 21-ben belinkelt előadásban is vannak érdekes kitételek gyógyszergyári témában magyar viszonylatban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük