(975) Grimm vagy Andersen?

Tibor bá’ karácsonyi online

 

Azért elgondolkoztam egy darabig, hogy nem leszek-e ünneprontó ha megkérdezem, vajon melyik lesz a fátok alatt, ha van gyerek a házban, és a házban még tisztelik a könyvet, Grimm vagy Andersen? A Grimm mesék jó egy évszázaddal ezelőtt elvégzett módosítások után, tulajdonképpen mindegy. Én például második elemistaként (7 éves), karácsonyra megkaptam az egyiket, egy évvel később a másikat. Esténként az ágyban magam olvasgattam, de ha nem olvastam volna, akkor is belém szívódtak volna a Grimm fivérek: Piroska és a Farkas, Hamupipőke, Csipkerózsika, Hófehérke és a hét törpe…., és a többiek. Ezek részévé váltak a keresztény európai kultúrának. A két Grimm testvér tündérmeséit az első alkalommal több mint 200 éve (1812. december 20-án) adták ki. Különben a “Kinder- und Hausmärchen,” elnevezés alatt kiadott mesegyűjtemény az idők alatt 160 nyelvre fordították le, és számtalan művészt inspiráltak alkotásra. A gyakran alkalmazott „tündérmese” kifejezés aligha volt megfelelő a mű első 40 éve alatt (nem is akkor ragasztották rá), igaz nem is gyermekeknek volt szánva, legfeljebb a címe szerint. A kor brutalitásának megfelelően a mesékben bőven voltak véres jelenetek, kegyetlenkedések, ahogy illik. Ne felejtsük el, hogy egy-egy lefejezéshez (ami az angol királyoknál elég sűrű  gyakorlat volt) hatalmas tömegek vándoroltak – vitték magukkal a gyerekeket is – népünnepélynek számított. A fejtől való megválás hozzá tartozott a mindennapi élet realitásaihoz. Ennek ellenére jót tett a meséknek a gondos átfésülés, és a szélsőséges események enyhe moderálása. Végül is, ne felejtsük el, hogy a nagymamát elfogyasztja egy farkas [Kutatások szerint a történet középkori elődje az utazás közben rajtaütött utasok megerőszakolásának a leírása], Hófehérkét megmérgezik, Hamupipőkével szemét módon bánnak, de a nővérei lemetélik a lábujjaikat, hogy felmenjen rájuk a cipő, majd később a madarak kivájják a szemüket. Mégis, Jacob and Wilhelm Grimm 200 éve álmodni se mertek volna arról, hogy összeszedett történeteik bele fognak ülni az összes, a nyugati kultúrkörhöz tartozó nemzet emlékezetébe, mert például ki nem hallott volna (még, ha nem is látta) Walt Disney 1937-es Hófehérkéjét?

Természetesen van már hivatalos méltatás is. Az UNESCO szerint, ahol 2005-ben úgy döntöttek, hogy felveszik a világ hagyatékai közé: „A Kinder- und Hausmärchen konkáv tükörként működve különböző kultúrák hagyományos tündérmeséit gyűjti össze, majd úgy veri vissza, hogy az egész Földet átölelő, új hagyomány jöjjön létre.” Azonban 2005-ig elég sok víz folyt le a Rajnán.

Az egymást követő kiadásokban folyamatos volt a „finomítás”. A mai kiadások szövege alig hasonlít az eredetire. Ennek ellenére a mesék népszerűsége folyamatosan fennmaradt, mivel azok kulcsfontosságú tételei változatlanok maradtak. „Új szereposztásokat találunk ki, de karakterek, a motivációk maradnak” állítja Jack Zipes tündérmesék ismert kutatója „metaforikus fogalmazásban, ezek a mesék valódi problémáinkkal foglalkoznak.” Mégis a mesék legcsábítóbb eleme a helyszínt adó utópisztikus világ, ahol egy gonosz testvér vagy anya mindig elnyeri méltó büntetését. Az igazság mindig győz. Túl ezen, a mesék kedves és nagylelkű, egyszerű emberei, gyakran részesülnek valamiféle sikerben. Ez ad reményt az olvasónak, hogy a látszat ellenére sikerre vihetik az életüket.

Hanns Anker 1910-ben festett Hamupipőkéje, aki az egyik legnépszerűbb Grimm meseszereplő. 

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

12 gondolat erről: „(975) Grimm vagy Andersen?

  1. Izlés dolga Én Grimméket kedveltem de Andersent nem tudtam megszeretni.Többsincs királyfi meg a Világszép nádszál kisasszony volt a gyerekkoromban a két slágerkönyv.Én szívesen olvastam orosz ,japán.koreai, török, perzsa(Ali baba és tsai)könyveket is.Sokat nyomott a latba a grafika . Személy szerint ki nem állhattam gyerekkoromban Würtz Ádám rajzait.Tisztelem ,becsülöm a művész urat de gyerekként borsózott a hátam a jellegzetesen színezett grafikáitól.No a végére egy kis történet még. Harmadik elemis fiúk voltunk és egy lyukas órára bejött egy fiatal tanárnéni.Kérdezte kinél van mesekönyv.Valaki kezébe nyomott egy 66 ?vagy 77? magyar népmese címú összeállítást.Olvassa ,olvassa egyszer csak megakadt mert az volt odaírva ,hogy a főhős jól megkenceficélte a királylányt.Mit mondjak,tombolt az osztály a gyönyörüségtől mikor kimondta.A tanárnő elámult-Hát ti ezt értitek? Gyorsan megnyugtattuk,hogy a bánatba ne ,ezen jár az eszünk éjjelnappal meg nappaléjjel:-))

  2. Egyik sem! A jelenlegi társadalmi szinten szerintem kifejezetten káros bármelyik is a kettő közül!
    Ismétlem, szerintem!

  3. A gyerekeknek már így is külön könyvespolc van (a többségét örököltük), Grimm és Andresen is van köztük.
    A szüleimnek két 240cm magas és 150cm széles könyvespolca van, aminek a polcainak a többségén dupla sorban állnak a könyvek. Mikor vendégségbe mentünk gyerekkoromban mindig meglepődtem, hogy a legtöbb családnál alig pár darab könyv volt a lakásban.

  4. Mivel ez egy december 24.-i poszt ezért engedje meg Tibor bá (azt hiszem mindannyiunk nevében) hogy nagyon boldog Karácsonyt kívánjak Évának és Tibor bának is.

  5. 4:
    Természetesen köszönjük és mindenkinek (aki olvassa) viszont kívánunk.

  6. Boldog Karácsonyt Évának, Tiborbának, és mindenkinek aki eme honlapot látogatja.

  7. Boldog Karácsonyt és Újesztendöt Tibor bá és családjának, valamint minden kedves blogtársnak az ünnep eredeti helyszinéről.

  8. Boldog Karácsonyt Tibor bá’ !- egy már csak olvasótól…
    u.i.
    Én is Grimm-párti voltam, Andersentől megfagytam, nemkülönben Würtz Ádámtól…)

  9. Nálunk, a nagyobbik fiú tankönyveitől eltekintve, nincs is könyv.
    Olvasni csak én olvasok, azt is elvétve, de már én is csak számítógépen tárolt irományokat. A nagyfiú “májnkráft”-ozik álló nap, a kicsi a “jútúb”-ot nézi okostelefonon, az anyja meg sorozatokat néz, szintén okostelefonon.
    Mai modern család vagyunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük