(973) Ijesztgetés 2012.12.21. utánra

Tibor bá’ online

 

A gedonnal kapcsolatban vannak előrejelzők, akik optimisták, vannak akik pesszimisták, és persze vagyok én a realista. 😀 Állandóan azt hangoztatom már évek óta, hogy a  valóság rosszabb lesz, mint a halálbiztos jóslatok, mert nem számolnak időközben előálló, korábban nem is gondolt, témákra. Na most megint nekem lett igazam.

A World Economic Forum  egy sorozatot folytat „Mi van akkor ha” címen. Most azt kérdezte meg, mi van akkor ha a Föld termőrétege elfogy? A kérdés egyáltalán nem olyan hülye, mint első olvasatra tűnik. Néhány szakember komolyan aggódik, hogy a termőréteg, amitől az egész emberiség élelmezése függ, elfogyhat. A WEF megkereste John Crawfordot a Sydney-i Egyetem professzorát, hogy a következő évtizedekben milyen termőföld erózióval, és minőség romlással lehet számolni. A válasz eléggé egyértelmű volt, ezek szerint a mezőgazdálkodásra használt termőföldek mintegy 40 százaléka minőségromlást vagy nagyméretű minőségromláson fog átmenni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a növények számára hasznosítható termőréteg 70 százaléka egyszerűen meg fog semmisülni. Ezeknél a területeknél a szükséges tápanyag 10…40-szeres tempóban tűnik el, mint ahogy az képes regenerálódni. De még a legkörültekintőbben gazdálkodó európaiaknál is fennáll a fenntarthatatlan méretű talajvesztés.

Most már csak azt kell megkapargatni, mi a talajerózió mechanizmusa? Talán nem is hinnéd, de a talaj egy élő organizmus. Ha csak egyetlen maréknyi talajban számolnánk meg az ott található élő organizmusokat, akkor a szám meghaladná a valaha élt emberek számát. Ezek a mikroorganizmusok a szerves anyagokat újra hasznosítják (recycle), ami az alapja a földi élet újraéledésének, de egyúttal alkalmasabbá teszi a talajt a nedvesség megtartására. Azonban a mikrobáknak szénre van szükségük, amit a talaj különböző módon veszíthet el. Egyszerűen kifejezve, túl sokat veszünk ki belőle, és túl keveset helyezünk vissza. Az lenne a helyes, ha aratás után a szalmát a földeken hagynánk, hadd rohadjon el, helyette nagy részét elégetjük, vagy más célból elszállítjuk, hogy könnyebb legyen a következő vetés. De a túl intenzív szántás se használ. Végül, a túl sok legeltetés.

Mi következik ebből? Ha ezen a gyakorlaton az emberiség nem változtat, akkor a következő 20-50 év alatt a termelékenység vissza fog esni 30 százalékkal, miközben az igény 50 százalékos növekedés lenne. – Mire tippelsz, fog történni valami? Az én ráérzésem szerint NEM. A mezőgazdászok is a profit maximálásra álltak rá. Nem lesz ember a Földön, aki kevesebb terméssel be fogja érni, mint amennyi kihozható a földjéből. Így működünk mi Emberek.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________

195 gondolat erről: „(973) Ijesztgetés 2012.12.21. utánra

  1. Üdv!

    Egy kiskertet én is művelek, az idei évben kezdtem csak el, de a neten utánajártam, hogy miként is kéne belekezdeni.
    Alapelv, hogy a termőtalaj hasonlítson a természetben előforduló talajra, pl erdőben, ahol viszonylag háborítatlanul van az embertől.
    Ezt talajtakarással lehet elérni, azaz, a növények mellé, ahol a talajt nem fedi semmi, mindenféle zöldhulladékkal kell fedni a talajt. Növényi részek, falevelek, fűnyesedék. Továbbá minden zöld nyers növényi hulladék- krumplihéj, almacsutka, borsóhüvely stb-, tojás, kávézacc, tealevelek, csalán etc. mehet talajtakarásra.
    A kertész fő feladata, hogy a gilisztákat, amik a talajban vannak táplálja és lehetőség szerint ne bolygassa a földet feleslegesen. A giliszták trágyázzák a talajt, lazítják, így a növények jobban legyökeresedhetnek, tápanyagokat adnak a növényeknek…
    Sokan ásnak pl ősszel, ami azért káros, mert a feje tetejére állítják azt a jó talajszerkezetet, ami év közben kialakult. Ehelyett vasvillával meg kéne csak szúrkálni ősszel, vagy kis kapával meglazítani.
    A gond ott van, hogy nagyüzemi szinten tesznek a talaj önfenntartására, a lényeg a magas terméshozam, teleöntik műtrágyával, giliszta azokban a földekben már rég nincs, ha a műtrágyával nem adnának vmi kis tápot a földnek, fű se nőne benne. A szemléletmód a helytelen: nem lehet kizsarolni mindent a földből, úgy, hogy a felesleget nem adjuk vissza.
    De házilag, kiskertben ez megvalósítható.
    A föld egyébként meghálálja, ha nem zsarolják halálra, pl termettek olyan petrezselymeim meg sárgarépáim, hogy olyan méretűeket nem is nagyon láttam még..

  2. Talajtakarásról még:
    – nagy szárazság esetén a talajtakaró kicsit védi a földet a kiszáradástól
    – nagy csapadék esetén felfogja egy részét, nem lesz a föld elárasztva és majd lassan leszivárog a nedvesség
    -tápanyagot ad a talaj élővilágának
    – gátolja a gyomosodást, a talajtakarón áttörő gyomokat könnyebb kihúzni /a gyomok kapálásának semmi értelme, mert a gyökere úgyis bennmarad, gyökerestől kell kihúzni/

  3. 1:
    Mások ezt kompasztolással érik el. Annyiban jobb, hogy nem néz ki a kerted egész évben trágyadombnak.

  4. Tibor bá’!
    „…következő 20-50 év alatt…”
    Ez túl optimista! 5-10 évet mondanék.

    1-„egy érdeklődő”
    Maximálisan igazad van, de még ezt (a talaj/kert művelést) is fokozni kell(ene).

  5. 1-”egy érdeklődő” javaslata TÖBB a komposztálásnál! Élő talajt hoz létre, nem „csak” táplál és visszapótol mint a trágyázás.
    A trágya látványa szebb mint at aranyé. 🙂

  6. 4:
    Nem írhatom felül John Crawfordot. Ez ugyanaz a kategória, amivel a posztot kezdtem. Túl optimisták.

    5:
    Szerintem ugyanaz az anyag, ugyanaz az eredmény, csak esztétikusabb. Már ne haragudj, kávézacc, tojáshéj, krumplihéj, kifacsart citrom, stb. Ez szemétdomb nem trágya, de jó kompaszt lesz belőle.

  7. Végül is teljesen reális,hogy ezt a kérdést is kellően átlátjuk mint az autótartást.Persze aki piszkos kis számító az már régen se tette tönkre a talajt mert némileg hosszabb távon gondolkodott,ez amit leírtál Tibor már több évtizede tart idősebb bármelyik a blogot olvasó embernél csupán az eszközeink változtak meg egyre jobbak vagyunk.Miben? Hát ezt majd a hozzáértők megmondják.

  8. Műtrágya használata nélkül nem lennénk 7 milliárdnyian – kb. 2 milliárdnál gondok lettek volna.
    Van út előre is – tudjátok, hidroponika, vagy az óceánok átgondoltabb kihasználása stb. – de a népesség csökkenése is benne van a pakliban.

  9. Kedves érdeklődő!

    Ez (amit írtál) úgy marhaság, ahogy van! A lebomlatlan háztartási hulladék a bomlásához rengeteg nitrogént fogyaszt, amit felél a közéjük ültetett kultúra elől. A giliszta sem fog a kedvedért feljönni a felszínre, hogy csemegézzen. Te az idén kezdted el művelni a kertedet, és a pihent talaj valóban jó termést adott, ahogy írtad is. Azonban ez nem tart sokáig, mert intenzív műveléssel 2-3 év alatt elfárad a talaj. Az ásás nagyon is jót tesz neki, hiszen meglevegőzteti a talaj felső 20-30cm-es rétegét, ezáltal is segíti a szerves anyagok lebomlásást, amit egy jó érett komposzttal, trágyával még növelni is lehet. Ne gondold, hogy a sok paraszt mind hülye, hogy a kertjét hagyományosan minden évben felássa. Ha homokos talajod van, akkor szerencsés vagy, mert azt sokkal könnyebb lazán tartani, és trágyázni, mint egy kötött agyagos talajt. Nálam a komposzt mindig három kupacban van, évente forgatom át és csak a harmadik év végén rakom ki, mikor már szinte földszerűen egynemű lesz. Pont a levegőztetés miatt is kell még a komposztot is forgatni, sőt még javasolják a nitrogén műtrágya adagolását is hozzá a jobb lebomlás végett. Én a nitrogént baromfi trágyával pótolom a komposztomban. Talajtakarásnak meg legjobb a lekaszált fű, illetve ha a lehetőség adott, akkor a szalmatakaró. A kapálás sem hülyeség, mert levegőzteti a növény gyökérzete körüli földet, és a gyomok kilencven százaléka kipusztítható vele. A maradék tíz százalék a mulcsozással sem pusztul ki, pld. a tarack, melyet még ásással is eléggé macerás kiirtani.

  10. A kapáláshoz, ásáshoz, komposztforgatáshoz, trágyabeforgatáshoz, állatok alóli kiganézáshoz idő és fizikum kell…viszont van egy jó hírem: a szőlőszürethez csak kimagasló hangulat szükségeltetik.

  11. Ma, ekkora populációnak (7 milliárd fő), az élete túl szép hogy igaz legyen! A valóság úgy szakad az emberekre, mint a hajnalhasadás. Ehhez a technikai, társadalmi szinthez nem szabadott volna ennyi embert társítani. Végzetes hiba volt.
    A visszarendeződés már folyamatban van, de ez korántsem lesz békés út…

  12. 9-nobody
    ”egy érdeklődő” sokkal közelebb van legjobb megoldáshoz, mint az itteni kommentelők közül bárki. Na jó, egy azért volt, Géza.
    Nagy ellenállást érzek, ezért nem fejtem ki. Majd az idő eldönti.

  13. 9. Ne ítélj, hogy ne ítéltess…
    A talajélet kicsit másként működik, mint gondolod, a tarack pedig szépen kipusztul a mulcsozástól, mint bármely más növény, ami el van zárva a fénytől.
    Az ásás ugyanaz a hatás, mint a szántás, leforgatja a talajt. A probléma ezzel annyi, hogy a talajfelszíntől lefelé folyamatosan csökken a szerves anyag/szén és az oxigén mennyisége.
    A talajszint felső 5 centiméterében összpontosul a talajélet 90%-a, s ezek javarészt oxigénkedvelők. Ha ezt a feje tetejére állítja valaki, néhány fejreállítás után fontos talajlakók kihalnak vagy távoznak, összeomlik a tápláléklánc, indul a hiánybetegségek és fertőzések ideje.
    Ezt lehet kismértékben korrigálni komposzttal, komposztteával, sok szervesanyaggal, de a végeredmény ugyanaz lesz a forgatásos művelésnél – halott talaj.
    Ez a pusztítás okozta minden eddigi civilizációnál a bukást, tönkretették a talajt, s kihaltak. Ma csak a műtrágya képes fenntartani a mezőgazdaságot, ha az megszűnik, game over.
    Forgatás nélkül, talajlazítással, a talajszinten történő szerves anyag utánpótlással, talajoltással életre kelthető újra, de kevesen foglalkoznak ilyennel.

  14. 14
    van olyan kertész ismerősöm aki így műveli. Nem olyan nagy a hozam, de fenntartható. Alig-alig ás. viszont mániája a talajélet. Szerintem ez lehet a cél, az erdőkertek és a talajélet figyelembevételével való kiskert (a zöldségnek stb. ugyebár).
    Szántóföldi művelést idővel el kell majd hagyni. Csak azt nem tudom, hogy hogy lesz akkor kenyér, meg csirkekaja.
    Valószínű, hogy nem nagyon lesz hús az asztalon.
    Nincsenek már kapirgálós csirkefajták.
    Most gyöngytyúkban gondolkodom, az félvad és kiengedem az erdőnkbe, persze megfelelő kondíciók közé.

  15. Üdv,

    kicsit a témába vág, ezért feltennék egy kérdést.
    kb 20 éve volt egy reklám. Idős és/vagy derékfájos kertészkedőknek kínált egy talajlazító eszközt. kb úgy nézett ki mint egy vasvilla, csak a nyél végén volt egy kb 50cm-es keresztfogantyú. függőlegesen a talajra helyezed, rálépsz mint az ásóra, a villák belemennek a földbe 15-20cm mélyre. a nyél végén lévő kart elforgatod kb 40-60 fokban , ez azt eredményezi, hogy a kissé csavar villák meglazítanak egy kisvödörnyi földet. nem fordítja át a földet, viszont kellően meglazítja ahhoz, hogy a gyökerek könnyen utat találjanak benne. (lehet, hogy nem honi TV-ben, hanem németo.-ban ment) rémlik valakinek ? lehet ilyet kapni szerintetek?

  16. Félve említem, de megfelelő több éves utókezeléssel az emberi ürülék is komposztálható. Vannak erről egyetemi szintű tanulmányok a neten.

  17. 17: pl. lásd Országh József komposzt wcjét 🙂 Ahhoz nem is kell utókezelés, csak egy kis idő. (asszem 1-2 év)

    De a kaki bármilyen komposztálása többet ér mint amit a mostani „szennyvíz kezelés” címen művelnek…

  18. 9.:
    Üdv!

    Én csak idén kezdtem a kertészkedést, nyilván csak az idei évi személyes tapasztalataimról tudok beszámolni.
    Én minden zöldhulladékot visszaforgatok, jórészt talajtakarásra, kisebb részét pedig egy külön komposztálóba rakom, ami egy külön kis helyen van, ott azt csináltam, hogy tavasztól őszig gyűjtögettem, aztán szépen összeesett, jórészt ősz végére földdé is vált és rászórtam a kertben a föld tetejére.
    A gilisztákról úgy olvastam, hogy üríteni feljönnek a földfelszínhez közel, meg táplálékért is felnéznek. Én nem ástam ősszel, csak kis kapával lazítottam a talajt és beszórtam a tetejét zöldhulladékkal, falevelekkel…
    Úgy olvastam, hogy ha vki sűrűn beszórja mustármaggal ősz végén, az még kikel, de mínusz 8-10 alatt elfagy, sűrű zöld tömeg takarja a talajt, akkor lazítani sem kell külön.
    Azért választottam ezt a talajtakarásos módszert, mert ez tűnt legszimpatikusabbnak és logikusnak is éreztem, mert ez tényleg nagyon hasonlít a természetes környezet talajára.

    3.:
    Ez csak nézőpont kérdése. Nekem tetszik így a talaj, hogy fedett. Én például a díszfákat is márciusban nyírom meg és a lombját arra használom, hogy ha kikeltek a korai vetésű magok, akkor a sorok közé először ezeket szórom, jobb ha ezen lépegetek és nem közvetlen a talajon.

    14.:
    Ültettem idén 2 fát ősszel, ásót itt igénybevettem, kiásni a gödröt, kb 3 ásónyomnál lefelé már 0 a talajélet, tiszta száraz agyag.
    A talaj termékenységére jó példa volt, hogy a tavaly ősszel ültetett fáknál- a földet fordítva tettem vissza, a felső réteg a gyökérhez, alulra, az alsó pedig felülre került- a fák környékét megszórtam virágmaggal, alig keltek ki -valószínűleg a talaj gyenge minősége miatt, hiszen a fák köré a korábbi lenti talaj került fel-, a körömvirág úgy-ahogy kikelt, de később virágzott, mint a sima talajon, a rézvirág- tortavirágnak is mondják- meg ki se kelt, míg máshol, normál talajon vígan virágzott.

  19. 19.
    Jók a tapasztalataid. Nekem tetszik ahogy nekikezdtél. Magam is hasonló módon kezdtem neki ennek az egésznek. Törekedni a harmóniára. Egyéni sajnálatos észrevételem, hogy ez már nem sok helyen alkalmas Mo._n belül sem!!!Pl.:Alföld jó nagy része csak a szárazság és a vizesebb időszakok szélsőségnövekedése miatt. Az alföld egykori lápos részei-ahol a kocsányos tölgy erdők éltek egykoron- mára már sivatagosodnak. És én a sivatagosodás konkrét átélése miatt léptem le onnan. Jöttem az erdő+víz kombinációba. Erdők nagyon fontosak a klíma jelenlegi alakulását figyelembe véve. A természet részeiként kell viselkednünk, emberségünket megtartva. A nagy egész kis része vagyunk. Csak az együttműködésre való törekvésünk az ami a belépő lehet a világba! Ehhez azonban még sok-sok megértésre és bölcsességre lesz szükségünk.

  20. 15, 19. Én szántóföldön is úgy kezelem a földet, ahogy írtad, az idei télre is vastag bunda takarja a földet az őszi zöldtrágyázás eredményeként. Ez mondjuk nem újdonság, világszerte millió hektárokat művelnek direktvetéssel, szántás nélkül, s ha valaki járt már az osztrákoknál, szinte minden szántóföld zöldell ilyenkor is, az erózióvédő téli fedés alapkövetelmény.
    Ezt kiskertekben is lehet alkalmazni, sokrétű haszna van.
    A letermett vetemény helyére érdemes a lazított talajba zöldtrágya magkeveréket keverni október elejéig, amelyben szerepeljen facélia, hajdina, mustár, repce, rozs, árpa, olajretek, napraforgó – ezek mind különböző gyökérszinten aktívak, tárolják a nitrogént a tél folyamán, ami egyébként elmosódna, elnyomják a gyomokat, majd lefagynak, védett talajt biztosítva tavaszig.
    A giliszták bizonyos fajtái bizony feljönnek a felszínre és lehúzzák a növényi részeket. Ezért is érdemes a mulcsozó anyagokat aprítani, másrészt a magyar csapadékviszonyok mellett így lehet meggyorsítani a lebomlást.
    Mondjuk idén méterekig kiszáradt a talaj, máig nem pótlódott vissza a nedvesség, csúnya évnek nézünk elébe, mert az El Nino 2o13-ban is még hatással lesz a klímánkra. Ennek hatásaként erősebb aszályt várnak jövőre, mint idén volt.

    16. Érdemes házilag megcsinálni a lazítót, grelinette ill. broadfork néven ismeretes. Van verziója egy plusz kerettel is, ami segíti a talajemelést és porhanyítást, az oroszoknál láttam Чудо-лопата Пахарь néven, akár 4o centit is lazít.
    Amennyiben megfelelő minőségű már a talajélet, nem kell a lazítással sem foglalkozni, mert a rengeteg gyökérmaradvány és szerves kötésű ásványi anyag lazán tartja már a talajt.
    Ehhez legkevesebb 3 év gondos szervesanyag és talajélet utánpótlás szükséges, miután robbanásszerűen megindul a saját élete a talajnak.

  21. 2o. Akár extrém talaj és klimatikus körülmények között is lehetséges a restauráció, gondos irányítással.
    Egyik jó példa erre a jordán sivatagban, a Holt tenger mellett létrehozott farm, ahol 8.3 pH, 1oo EC sótartalmú talajon hoztak létre önfenntartó erdőt 1oo-15o mm éves csapadék mellett.
    Minden megoldható, csak ismerni és irányítani kell a növényeket és a talajéletet.
    Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy a szikesek mezőgazdasági termelésre alkalmasak, de erdő telepítésével helyre lehetne őket állítani, az erdők pedig segítenének a vízháztartást javítani.

  22. Tudnám,hogy aki ennyire otthon van a témában miért,hiszi,hogy a gilisztáknak mi bármi jót is tudunk tenni?Kicsit előbb kezdték és nélkülünk is boldogulnának de mi sajnos csak az élővilág kárára tudunk létezni.

  23. 22. Sándor, betyár jó olvasni itt mikor valaki érti is amiről beszél! Nem csak bátran lemarházza a lelkes kezdőt. Mint írod, nem kibicként osztod az észt, nagyban is vannak tapasztalataid, úgy látom elméleti tudással alátámasztava. Szerintem kincset érsz nem csak „egy érdeklődőnek” , de mindenkinek tudás, tapasztalat átadással aki ténylegesen foglalkozni akar kerttel a fenti módokon. Magam is ilyen vagyok, bár építésem mellet egyelőre csak tanulókert szinten. Tanulom, bár mg-i mérnök lettem valaha, igaz állattenyésztő és nem is ezeket a technológiákat tanították 30 évvel ezelőtt, nagyüzemi szakembereket képezve. Kérdésem lenne mindjárt, amikor azt írod 21. végén:”gondos szervesanyag és talajélet utánpótlás” a talajéletutánpótláson mit értesz? Egyáltalán tudsz-e valami magyar szakirodalmat ajánlani talajéletfejlesztés témakörben.

  24. 20, 21:

    Nálam úgy néz ki, hogy a terület két szélén van a zöldséges rész, közöttük pedig fákat ültettem, illetve egy fa már megvolt, tavaly ültettem 5 fát, idén meg kettőt, de nem nagy maga a terület, a fák között meg M9-es törpe is van, például a cseresznyefát a helyhiány miatt majd füzérorsó formára, törpésítve kell nevelnem.
    Dunántúlon lakom, Zalában, kicsit kötött a talaj alapban.
    Pontosan a természethez közeli gondolkodásmód, ami megfogott ebben a talajtakarásos rendszerben.
    A fák lemosó permetezésén kívül nem is nagyon permeteztem máskor. Krumplibogár hál isten nemigen volt, egyedül az ugráló bolhák tettek némi kárt a káposztafélékben, de leginkább csak lassították a fejlődésüket.
    Egyébiránt ez a gondokodásmód arra is ösztönzött, hogy életmódot váltsak.
    Leszoktam a kávéról, minimális húst eszem, azt sem tőkehús formájában, hanem szalonnaként. Jórészt zöldségeket fogyasztok, eltettem befőtteket, a szőlőből, málnából, eperből lekvárt és gyümölcslevet készítettem, az agyoncukrozott bolti leveket nem veszem meg. Teaként citromfüvet és mentát használok, amit magam neveltem, természetesen cukor nélkül iszom. A kenyeret magam sütöm meg, igaz nem kemencében, hanem gáztűzhely sütőjében. Már élsztőt sem használok hozzá, hanem a kovászt is magam állítom elő.
    Nem voltam igazán kövér, de ezzel az életmódváltással a kis felesleget le is dobtam magamról, ami még megvolt..:)

  25. 22,25: Kedves Nagytudású Mezőgazdász Urak!

    1. „Nem a lelkes kezdőt” marháztam le! Csupán a módszerét!

    2. Én nem vagyok mezőgazdasági tótuszfaktusz az igaz, de annyit még én is tudok, hogy lebomlatlan hulladékkal nem trágyázunk!

    3. Ha a kertben szétszórjuk a komposztálható konyhai hulladékot (tésztamaradék, narancshély, kávézacc, romlott befőtt stb.) ott előbb utóbb nem a giliszta, hanem az egér és a patkány fogja felütni a fejét.

    4. Nem a giliszta szaporítása az elsődleges feladat, mert ha az lenne, akkor vennénk biogilisztát, és mint anno a 80-as években azzal bejlódhatnánk elkülönítve. Ha a házikertben nagyon elszaporodik a giliszta, mint nálam is a jó trágyázás miatt, ott előbb utóbb a vakond is felüti a fejét. Az meg akkora kárt tud tenni a veteményesben, hogy az csak na… 🙂

    Ne keverjük a nagyüzemet a házikerttel (pld zöldtrágyázás):

    „A letermett vetemény helyére érdemes a lazított talajba zöldtrágya magkeveréket keverni október elejéig, amelyben szerepeljen facélia, hajdina, mustár, repce, rozs, árpa, olajretek, napraforgó – ezek mind különböző gyökérszinten aktívak, tárolják a nitrogént a tél folyamán, ami egyébként elmosódna, elnyomják a gyomokat, majd lefagynak, védett talajt biztosítva tavaszig.”

    Ez így igaz, csak én még nem láttam olyan házikertet, ahol volt vetőgép, és a fent említettekkel bevetették volna ősszel. Én pld a fagyokig szedem a paprikát, paradicsomot sütőtököt a kertből…

  26. 22: sandor:

    „Egyik jó példa erre a jordán sivatagban, a Holt tenger mellett létrehozott farm, ahol 8.3 pH, 1oo EC sótartalmú talajon hoztak létre önfenntartó erdőt 1oo-15o mm éves csapadék mellett.”

    Ehhez, ha tudsz, legy szives adj valami linket, mert nagyon erdekelne. Elöre is köszönöm!

  27. Szerintem ez a cikk a talaj termőerejének kimerüléséről szól, ami trágyázással ellensúlyozható.

    A talajerózió nem ez. Talajeróziónak azt hívjuk, amikor a víz lemossa a termőréteget. Ez ellen erdősítéssel, teraszos műveléssel stb. lehet védekezni. Ha a szél csinálja ezt, az meg a defláció.

  28. 28:
    Istenem, ha tudnád hányatszor van belinkelve, ez a szerencsétlen Rebeka!

  29. 28: A belinkelt film az angol farmgazdálkodásról, s nem a magyar házikerti termesztésről szól! Azt is hozzá kell tenni, hogy a filmben látott kert kialakítása teljes embert kíván. Szintén lényeges szempont, hogy Angliában jóval több csapadék hull, mint nálunk.

    Volt annakidején egy „laikus” hozzá nem értő ember, aki ezt írta:

    „A kedvező vályog- és agyagtalajokat feltétlenül ősszel kell felásni annak érdekében, hogy a rögök a téli fagy hatására szétbomoljanak. Az őszi ásás hatására az ilyen talajok tavaszra aprómorzsás, kedvező magágyat adnak a magoknak, és palántáknak.”
    /Bálint György: A Kíváncsi kertész 2005/

  30. Az angliai dolog tényleg érdekes én is megnéztem de semmi köze hozzánk egyszerűen ami érdemlegesnek látszik belőle azt át kell venni a többi pedig szimpla érdekesség.
    27 egyébként vetőgép nem kell mindenhez fűmagot se vetőgéppel szórjuk….van két kis kezünk és ráérzünk ha nem megy hívunk mást mivel,hogy nem vagyunk univerzálisak …villanyt,gázt,vizet se szerel mindenki otthon így nem is feltétlen kell tudni érteni hozzá elég ha tisztában van vele,hogy mit kell elvégeztetni.A házikertekben is ugyanolyan hiányosságok vannak mint a nagyüzemben.
    A vakondot meg ne akarjuk már azért kiirtani mert nekünk kellemetlen…talán neki is lennének kérdései hozzánk:)De végül is mind1 a sok buta állatnak nincsen atomja.

  31. 32-nobody
    „Volt annakidején egy “laikus” hozzá nem értő ember, aki ezt írta:”
    Az ez alatt olvasható idézet itt most csúsztatást jelent!!
    Bálint György-öt ismerjük, Őt nem bántjuk, de…
    Amit a közelmúltban helyesnek tartottunk, az ma már nem helyes!
    Ami ma helyes, az az összeomlás alatt (most) nem lesz az, és az összeomlás utáni stabil? helyzetben nem lesz helyes az összeomlás alatti viselkedés/életforma.
    Változó világban nekünk is változnunk kell, cselekvésben és gondolkodásban is!

  32. http://hungarian.ruvr.ru/2012_12_21/2013-a-legmelegebb-ev-lesz-1850-ota/
    2013 a legmelegebb év lesz 1850 óta

    Jövőre a globális hőmérséklet 0,57 fokkal magasabb lesz, mint a hosszú távú átlag, állítják a brit meteorológusok.
    „Nagyon valószínű, hogy 2013 bekerül a tíz legmelegebb év listájára, amelyet 1850 óta vezetnek. Nyilvánvalóan, melegebb lesz, mint 2012. év,” mondják a meteorológusok, és megjegyzik, hogy a következő esztendő 14 fokkal lesz melegebb az átlagos évi normánál.
    A tudósok szerint a meteorológiai megfigyelések történetében, azaz 1850 óta, a most véget érő 2012. év is bekerül a 10 legmelegebb esztendő listájára.

    ha ehhez aszály is lesz, akkor nagy bajban leszünk,

    milyen módon lehet majd kivédeni, vagy legalább csökkenteni a forróság, vízhiány hatását?
    ebben az évben a légköri aszály miatt még a gyümölcsfák is szenvedtek.

  33. Tibor bá 973 „……mi van akkor ha a Föld termőrétege elfogy*?” negative, Malthusian catastrophe féle gondolkozás.
    * transzformálodik a természet törvénye szerint a természet ciklusában, és az ember arra hivatott a földre, hogy a transformálás természetes folyamatát kifundálja. Az Isten
    gondoskodott róla már 6k évvel ezelőtt, hogy úgy legyen:
    Gen 2:5 Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fû sem hajtott ki, mert az Úr Isten még nem bocsátott vala esõt a földre; és ember sem vala, ki a földet mívelje;
    A tudás fáját a XX/XXI szadbaban az emberi agyba ülzette át.
    (pozitív gondolkodás. A reali godolkdást Tibopr bá megadja egy szőban: Rubbish!
    A tény azonban az, hogy az Univerzumban semmisem fogy, minden transfomálódik.
    —————-
    Erzsébeten történt egy szép tavaszi napon 1989/90 után, hogy az erzsébeti pap körüljárta híveit, elcsevegett velük, aztán tovább ment. Az egyik utcában egy 85 év körüli özvegyasszony lakott, ki nagyon büszke volt szép, nagy 100m+ virágos kertjére. Kora reggeltől, napnyugtáig, tavasszal, nyáron, ősszel a kertjében dolgozott és élvezte illatát. Az utca lakói, kik elhaladtak napnyugta táján az özvegy kertje előtt lelassították lépteik, hogy élvezzék a virágok illatát. Nos, az erzsébeti pap is arra járt egy napon, amikor a ’néni’ éppen locsolta virágait, és húzta magaután a hosszú slaugot. Persze, a pap is lelasított és megállt a kert kapuja előtt és beszólt. ’Rózsinéni’, gyönyörű a kertje és a virágok illata pazar. Rózsinéni felnézett, kiegyenesedett és, hogy jobban lássa a beszólót, levette behomályosodott szemüvegét és törölgette ahogy közelebb ment a kertkapuhoz. Közben mondogatta, – igen, igen, szép, de sok munka van vele, fáj a derekam, a hátam, amikor ezt a kurvahosszú slaugot húzom. A pap mellékelte a magyaros panaszkodást és megjegyezte: látja Rózsinéni, hogy mit lehet csinálni az Isten segítségével. Amikor Rózsinéni hallotta a megjegyzést, feltéve szemüvegét látta, hogy kivel beszél, nem valami vallásos lelkesedéssel rádörrent a papra: tiszteletes úr, látta volna a kertet, amikor az isten maga gazdálkodott itt, tele volt gazzal. A pap meggyorsította lépteit és az Anyám soha többé nem látta.

  34. 34: „Bálint György-öt ismerjük, Őt nem bántjuk, de…
    Amit a közelmúltban helyesnek tartottunk, az ma már nem helyes!”

    Miértis?

    Nálam eléggé kötött fekete agyagtalaj van. Ha nem ásom fel egy évben, akkor sajnos meg is látszik a veteményen. A gyökérzöldségek, de még a vöröshagyma, és a paradicsom gyökerei is kifelé nőnek a földből, mivel az – főleg ilyen aszályos nyarakon – olyan kemény lesz, mint a beton, hiába locsolom. A rotációs kapa sem ér annyit neki, mint az ásás. Egyébként meg mindenki azt csinál a kertjével, amit akar… felőlem. Bár nem örülnék, ha a szomszédom telehordaná konyhai hulladékkal az övét. Nekem főleg gyümölcsösöm van, azt a 150m2 veteményt meg nem tart sokáig felásni.

    „Ami ma helyes, az az összeomlás alatt (most) nem lesz az, és az összeomlás utáni stabil? helyzetben nem lesz helyes az összeomlás alatti viselkedés/életforma.”
    Egyenlőre nincs is összeomlás, látod, megúsztuk a 12.21-ét is 🙂
    Ha meg jól belegondolunk, a biogazdálkodás is a régi művelési módszerek tapasztalatán alapszik, tehát ami évszázadokon keresztül bevált, nem biztos hogy mereven el kellene utasítani, mert én ilyen meg olyan öko-bio-stb. gazda vagyok ám!

  35. 34:
    Nagyapám aki 1911-ben született, azt se tudta mi az, hogy bio, meg permakultúra, meg komposzt…

    Harmincnyócban megházasodott, az a terület ahová költözött sárga homokfőd vót. 8-10 éves munkával a szántónak, gyümölcsösnek-szőlőnek, erdőnek szánt területet barna főddé változtatta. A juhaklot minden évben máshol építette fel, minden évben trágyázta a földet, csillagfürtöt vetett…

    Mindig a talaj határozza meg, hogy mit érdemes vele csinálni nem a szóbeszéd, meg az internetes magaskultúra !
    Kötött talajokat lazítjuk, laza talajokat kötjük, magyarán ennyi.

  36. 21-re
    Sándor, köszönöm szépen, ezt kerestem ! csinálok egyet tavaszra. Nálunk homok van és derékfájós vagyok. tökéletes kombó! kellemes ünnepeket mindenkinek !

  37. 27:

    Valamit félreértesz.
    A konyhai hulladék közül a nyers növényi hulladékot, pl krumplihéj, káposztalevél… használhatjuk talajtakarásra, emellett tojáshéj, tealevelek…
    De nem használunk semmi romlott dolgot, befőttet, sem tésztát, ezt én nem írtam, hogy ezzel takarnám a talajt.
    Egér és patkány nem üti fel a fejét a talajtakaróban. Vakondom volt 1 nyáron, de nem csinált túl nagy kárt. Ha jól tudom védett állat, neki is annyi joga van élni, mint nekem.
    Én nem írtam olyat se, hogy lebomlatlan hulladékkal trágyáznék.
    Mondok egy példát. Ha kedvem szottyan paradicsomos káposztát főzni, akkor levágom a káposztafejet, a külső takaróleveleket meg szétterítem a talajon, ez pl talajtakarás, idővel lebomlik, visszakerül az a zöldtömeg a talajba, amire nincs szükségem. Amit megeszek, azt elveszem a földtől, de többet nem. És semmiféle romlott befőttet meg tésztát se borítok ki a talajra.

  38. 27. Egy kisparcellás, háztáji gabonatermesztéssel foglalkozó embertől olvastam egy történetet. Alaszkai házaspár hívta fel, hogy kellene már nekik valami egyszerű vetőgép, mert szeretnének már nagyobb területen ültetni. És hogy vetették a gabonát előtte a néhány száz m2-re? Térden, ceruzával fúrva lukat minden egyes magnak.
    Nincs lehetetlen.
    A zöldtrágyában népszerű növények megfelelően agresszívak, sekélyen begereblyézve és betaposva ugyanúgy kihajtanak, ha nedvességet kapnak, mintha 25 méter széles direktvetőgéppel vetették volna.

  39. 25. Konkrétan talajéletfejlesztésről nem nagyon tudok magyar forrást, de minimál művelés és talajélet összefüggéseiről most ősszel jelent meg Dr. Birkás Márta, a SZIE talajmágusának egyfajta életmű összefoglalója Talaj-Iskolák címen.
    Azt érdemes megvenni, 522 oldal, 4o év terepi és kutatási tapasztalata.
    Angolul Jeff Leowenfels -Teaming with Microbes és Paul Stamets – Mycelium running című könyve az induló.
    Érdemes egyszerű megoldásokkal kezdeni.
    Amerre jár az ember, szatyornyi talajt gyűjteni a szemre nagyon gazdag talajokból. Ez belekerül a „főzőbe”, amiben állandóan cirkuláló vízben, magas oxigéntartalom mellett melasz adagolásával szaporodnak el a mikroorganizmusok. Ez a komposzttea kerül a komposzthalomba és a talajba is vetés, szárzúzás, tárcsázás során.
    Emellett be lehet szerezni számos ipari baktérium és mycorrhiza készítményt, amivel fel lehet tuningolni a saját keverékeket.
    Ha valaki jobban belemerülne, itt van egy elég részletes technológiai leírás indiai parasztoknak.
    http://agritech.tnau.ac.in/org_farm/orgfarm_biofertilizertechnology.html

  40. 29. Greening the desert in Jordan projekt Geoff Lawton és Bill Mollison kooperációjában a jordán kormánnyal.
    Támogatás hiányában két év alatt leállt, de a létrehozott erdő önfenntartó lett.

  41. 38. A klíma és talajviszonyok meghatározók, de ha valakinek tippje sincs hol induljon el, Bálint gazdánál azért jobb az az internetes magaskultúra…
    Rengeteg ingyen elérhető tanulmány és szakkönyv van, amiből fel lehet építeni a saját termelési rendszert, amivel bevétel és fenntarthatóság szempontjából is elégedett lehet az ember.

  42. 36. Total rubbish.
    Olvasd el ezt a letölthető könyvet és rájössz, miért nem fog helyreállni magától a termőtalaj az emberi civilizáció időtartamán belül.

    Dale, Tom and Veron Gill Carter. Topsoil and Civilization. Norman, Oklahoma, University of Oklahoma Press, 1955

    Ha az a sok semmirekellő természetvédő szervezet nem tenne mást, csak fákat ültetne milliószám, úton, útfélen, már nem volna gondunk a klímaváltozással. Azt viszont érdekes módon egyik sem teszi, mindenki csak pandákat simogat.

  43. 4o A hagyományos mulccsal azért vigyázni kell, felém ideális pocoktanya.
    Aprítani kell és többször átforgatni megfelelő eszközökkel, hogy ne szaporodjanak túl alatta.
    Azon álombéli helyeneken, ahol nincs ilyen gond, elég rátörni és hengerezni a zöldet a talajra sorirányban, s mehet is a vetés a paplanba.

  44. Sandor 45
    Ahány ember annyi gondolat, ahány tudós, annyi cáfolat.
    Úton, utfélen a bölcsesség fái újabb és újabb virágot hajtanak,
    végül mind elhervad és egyet fordul a Black Hole-ban, a teremtés ciklusa

  45. 45 a faültetéshez nem feltétlen pénz kell hanem egy kicsi gondolkodás.

  46. 27 Kedves nobody! Szerintem áss kedvedre és legyen benne örömöd! Remélem hasznodra is válik!
    De engem inkább ne szólíts meg, főként gúnyosan, mint „Nagytudású Mezőgazdász Urat”. Nem látom értelmét. Miértis? Írod:
    ” kemény lesz, mint a beton, hiába locsolom”
    Nem tudnád, hogy locsolással nagyon jól lehet tömöríteni a talajt?
    „A rotációs kapa sem ér annyit neki, mint az ásás.”
    Nem tudnád, hogy a rotációs kapa kimondottan tönkreteszi a talajszerkezetet? Szóval én lemondok tanácsaidról, maradok inkább magam és mások marhaságainál.

    Láttam én már Bálint Györgyöt előadni egy asztal mellett állva, ami puposan volt rakva rovar-, gomba- és baktériumölő szerekkel és ő elmagyarázta, hogy az év folyamán ezt sorban mind szórjuk rá a földünkre és növényeinkre. Én meg inkább elkerülni szeretném ezt, tehát nem ő lesz nekem a kertész pápa.

  47. 43: Sandor:

    Köszönet a linkért, voltaképpen hallottam én már erről, de így konkrétan ez a két videó nagyon tanulságos volt, ezeket így még nem láttam. Ennek a Geoff Lawtonnak egész kis mozgalma van, végigböngésztem a weboldalukat, sok érdekes dologra bukkantam. Egy hírlevélre föl is iratkoztam, a mostani projektjuk nagyon érdekesnek tűnik.

  48. 42. Sandor: Kössz a választ, utánanézek a könyveknek. (A link nem működött.) Esetleges későbbi kérdésekhez, ha nincs kifogásod ellene Tibor bától megkérném e-mail címed.

  49. 37. Kötött fekete talaj és ásás.
    Meg tudja mindenki nézni, milyen művelési minősége van a földjének. Keresni kell egy részt, ahol olyan a talaj, mint a kőkemény kertben, csak épp évtizedek vagy évek óta nem volt művelve, és nő benne derékig a gaz.
    Áss bele és nézd meg, mennyivel puhább, morzsalékosabb, könnyen kezelhető, s szagold meg milyen remek illata van.
    A földed azért kemény, mert tönkre lett téve, eltűntek belőle a mikroorganizmusok.
    Ezeket visszajuttatva a mi klímánkon laza, morzsalékos, életben gazdag talajokra lehet számítani, ha ésszel vannak művelve.

    51 ok.

  50. 49:Kedves Csont!
    Távol áll tőlem, hogy megbántsalak! Valóban, én inkább ásogatok (nem rossz kis testmozgás!).
    Kérlek bocsáss meg hogy ilyen barbár primitív hülyékkel példálóztam, mint Bálintgazda! Bár én tisztelem őt, és szívesen meghallgatom a jótanácsait.
    Látod, én csak nobody azaz senki vagyok, nem is kell a tanácsaimat megfogadni, ellentétben a te okos tanácsaiddal.
    Bár nekem a csontról leginkább egy film jut eszembe, aminek a főszereplője valami suszter volt…..

  51. 54-nobody
    „Kérlek bocsáss meg hogy ilyen barbár primitív hülyékkel példálóztam, mint Bálintgazda!”
    Ez a stílus jelentősen eltér a blog beállítottságától!
    🙁

  52. 56:
    Frászt, a konzekvenciát én mérem ki.

    Eszembe jutatsz egy angol közmondást: Fool me once, shame on you; fool me twice, shame on me. But three times?

  53. 54. Szélsőségesen minősítve a Bálint gazda által képviselt vonal valóban primitív. Természetesen egy kiskertésznek lehet ő az isten, mert annak sem ideje, sem szakmai tudása nincs utánajárni minden egyes részletnek, ami eetleg homályosabb lenne az iskolai biológiaórák ellenére.
    Agrármérnöki diplomája ellenére irodában dolgozott egész életében, jól helyezkedő politikus volt, aki hol a kommunisták, hol az szdsz szekerét tolta, szakmai tapasztalata pedig az ötvenes évek uralkodó kertészeti kultúráját közvetítik.
    Ő vegyipari termékekre alapozott teljes életciklust hirdet, miközben nullához közelítő információval rendelkezik a talajéletről és annak a növényekre, környezetre gyakorolt hatásáról.
    Felismerhető jegyei, forgassuk a talajt, öntsük a műtrágyát, permetezzünk gyom-, gomba- és rovarirtókkal, s majd lesz termésünk sok. Ha mégsem lenne, adjunk még több műtrágyát, peszticidet és inszekticidet a növényeknek.
    Ez a művelés bizonyítottan halott eljárás, de a jelentős szén és mikroorganizmus veszteséget okozó forgatásos művelés is továbbra is etalon Mo-n, annak ellenére, hogy bebizonyított tény a káros hatása.
    Ez a tevékenység pusztította el a világ minden termőterületén a talajéletet, de nem csak azt, hanem a vegyipari mezőgazdaság előtti élővilágot is. Szakemberek százai vették észre ezt már egy évszázada is, de minden próbálkozásuk dugába dőlt a változásra, mert a nagy politikai hatalmú vegyipari lobbit nem lehet kikerülni.
    Nézz körül, hány énekesmadarat látsz, hányféle lepkét a mezők környékén. Nem sokat, populációjuk vagy összeomlott, vagy a közeli kihalás felé tart.
    Ez Bálint gazda és szelleme.
    Egy okos kiskertész ehelyett a barbár és fenntarthatatlan tömegtermelési metódus helyett bármilyen, a természetes folyamatokat és élővilágot figyelembe vevő, felhasználó és elősegítő gazdálkodási eljárást sikeresen alkalmazhat, mindegy melyik iskola követője is.

  54. 58: „mikroorganizmus veszteséget okozó forgatásos művelés”

    Világosíts már fel, mihez kellenek ezek a mikroorganizmusok. Én csak a bacilusokat tudom, de azok inkább betegséget okoznak. 😉

  55. 61: Igazán kedves vagy, de akkor hogyan működik a talaj nélküli termesztés? Ott aztán tutira nincs talajélet. 😉

  56. 63: Mármint a mikroelem kevés benne – de azt nyugodtan lehetne belerakni a tápoldatba.

    A kérdés a talajélet volt… – amire a példában hozott válasz az, hogy anélkül is jól el lehet lenni a növények termesztésében. A növény azt szív fel, amit adunk neki. – Az egy más kérdés, hogy miután kapitalizmus van, a legszükségesebb minimumot adják, hogy minél alacsonyabb legyen a termelési költség és minél magasabb a profit.

  57. 64. Observer: Szövetkezz PZujjal. Ő is a hidrophónia híve, aztán egyétek meg, amit termeltetek. Magam részéről maradnék a jól bevált földben termelt eledelnél.

  58. 65: Én is azt eszem, amit a kertemben termelek 🙂
    Csak szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy a növénytermesztés kapcsán is elég szélsőséges nézetek jelentek meg föntebb „Bálint gazda” kapcsán. Akit lehet fikázni (ráadásul zsidó is 😉 ) de azért az nem teljesen igaz, hogy csak az íróasztal mellől osztotta az észt.
    Lehet itt permakultúrában is gondolkozni (lusta kertészek kedvenc elmélete), de ne felejtsük el, hogy 150 éve 500 kg búzát termeltek egy hektáron (ha jó évjárat volt), most meg 5000-et.

  59. 66. Observer: Azt se felejtsd el, hogy a mennyiség a minőség rovására ment. Kb. 80%-kal csökkent a beltartalmi nyomelemek száma a búzának. Minőségi éhezést nem csak föld nélküli termesztéssel lehet előidézni.

  60. 64. Itt egy rövid leírás a talajéletben résztvevő élőlényekről.
    http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/ch04s07.html
    Azért jellemző a magyar tájékoztatásra, hogy az élővilág számára legfontosabb táplálékhálóról és az abban résztvevő több tízezer fajról egyetlen értelmezhető diagram sincs a teljes magyar interneten.

    Tápoldattal csak a növények csekély része termeszthető sikeresen.
    A technológia költségei miatt viszont csak nagyüzemi körülmények között alkalmazható gazdaságosan, amely cégek viszont csak a nagy hozamú, a termelési technológiához jól alkalmazkodó, tárolásnak, szállításnak ellenálló hibrideket preferálnak. Ez alacsony minőségű tömegtermelés igénytelen szegények táplálására, valóban a kapitalizmus találmánya.
    Sajnos vagy szerencsére ez a süllyesztőbe tűnik el hamarosan a hidroparadicsomra épülő embermilliárdokkal együtt.

  61. 67, 68: Nem vitatom az igazatokat – de van egy helyzet – 7 vagy 8 milliárd ember – akit etetni kell. Vagy ti is egyetértetek az itt is keringő 500 milliós elvárt létszámmal?
    A helyzet az, ha a földigiliszták és az emberek között kell választani, én azért az emberekre szavaznék (- nem mintha megérdemelnék).
    Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a belinkelt anyagban szereplő mikroorganizmusok a szerves anyagokat olyan szintre bontják le, amit a növények oldott sók formájában fel tudnak venni – pont, mint a műtrágyát.

  62. 53:Gloucester

    Hát azt hittem, ezt a linket anno már kitárgyaltuk.

    Az idézett hölgy úgy hivatkozik a minőségi éhezésre. meg a mikro elemek hiányára, mintha az a föld alapú művelésnél nem fordulna elő.

    „Hazai körülmények között a talajainkban hiányos pl. a szelén, amit a kenyér sütésére használt élesztőgombákkal felvetetve pótolnak az emberi táplálékláncban. Trópusi talajoknál a szintén létfontosságú enzimekhez szükséges cink kiegészítésére van szükség. A közismert betegség-megelőzésre javasolt és általánosan használt Béres cseppek hatásossága is a nyomelemek ily módon történő pótlásával magyarázható.”

    Pedig, DE!!!

    Így az a kettős mérce tipikus esete.

    Anno amikor e témát felvetettem, akkor írtam, én NEM akarom csúcsra járatni a hatékonyságot, nekem bőven elég, ha versenyképes leszek a hagyományos termeléssel.
    Ergo, ÉN bele fogom tenni a mikro elemeket is a tápoldatba.
    Annál is inkább, mert mivel mikro elemek, nagyon kevés kell belőlük, ergo a költségnövekmény elenyésző.
    Anno, le is vezettem ezt Forintra lebontva. Rá kell keresni.

    Egyéb vegyszert meg nem akarok használni, maximum csak annyit, mint a bioművelés megenged.

    Remélem harmadszor nem jön elő érvként ez a link…

    Egyébként meg arra válaszolj nekem, ha a klíma változás nagyon beindul és tartós lesz az a aszály, akkor hogyan akarsz akár permakultúrás módon talajt művelni?
    Mert ha nincs csapadék, azon hosszabb távon a mulcs se segít.

    Lehet elmenni a beidézett Jordán kollegákhoz tapasztalat cserére, de hogy a most termelt növények termelését a víz hiányában el lehet felejteni. Lehet haszonnövényeket váltani.

    Szóval akkor milyen tápanyag és víztakarékos termelési mód van még a tarsolyban? Mesélj?
    Mert én csak ezt találtam.

    Mivel a Foszfor elég közel jár a peakhez , annak a visszatáplálása a legsürgetőbb feladat, amit meg kell oldani.
    Tehát létszükséglet az azzal való takarékosság.

    Hagyományos árútermelésnél eléggé nehéz, ha csak nem a Japán Edo korszakbeli trágyakereskedelemhez nyúlunk vissza.
    Ja és akkor még a fent említett talaj eróziót meg se említettem.

  63. Na megint beragadt a hozzászólásom, pedig link sincs benne.

  64. 69. Observer: A természetes ökoszisztéma helyreállítására szavazok. A technokrata nézet rombolja az ökoszisztémát, hiába a labor, a végletekig történő természetanalizálás, a biorobotként történő növényépítés. Számold ki, hogy mennyi mikroelemet kell a vízbe csepegtetni, mérd a víz pillanatnyi elemösszetételét, tedd mérlegre a napi nyomelembeviteled. De kicsit se hibázz, mert nagy árat fogsz érte fizetni. Az életet akarod szolgálni, de az élettelen gépeket szaporítod. Környezeted steril, mindent te határozol meg. Azt mondják, hogy az ilyen ember mestere, de nem teremtője a világnak. Rendszered már akkor összeomlik, ha valamit elszámolsz. ellenben ha egy ökoszisztémát elindítasz, azt magára hagyhatod, ott a természet elvégzi a dolgát. Több milliárd embert meg végképp nem fogsz tudni ezzel a módszerrel etetni. PZujt is kétségbe esve próbáltam lebeszélni, hogy egy szintetikus biorendszer tökéletesítésébe túl sok energiát fektessen. Most téged győzködlek.

  65. 68.
    „A technológia költségei miatt viszont csak nagyüzemi körülmények között alkalmazható gazdaságosan, ”

    Több fajta hidropónikás technika létezik és az irodalom szerint eléggé nagy eltérések vannak a hagyományoshoz képest a terméseredmények terén a hidropónika javára.

    így most már csak azt kéne definiálni, hogy mekkora méretnél nagyüzem, a nagyüzem.

    „Sajnos vagy szerencsére ez a süllyesztőbe tűnik el hamarosan a hidroparadicsomra épülő embermilliárdokkal együtt.”

    Elég szép számokat olvastam, a hagyományos műveléshez képest, ami a víz és műtrágya hatékonyabb felhasználást illeti.
    Ezt a hatékonyságot a permakultúra víz és tápanyag hiány esetén nyújtani tudja?

  66. 69-Observer
    „Vagy ti is egyetértetek az itt is keringő 500 milliós elvárt létszámmal?”
    Nem! 100 milla csak. 🙂 🙁
    A giliszták és a többi nélkül nincs ember sem!

  67. 69. Igen, ezt sulykolják, hogy etetni kell a világot, mindegy mennyi a létszám.
    Sajnálatos tény viszont, hogy nem fog menni, az olajalapú mezőgazdaságnak ketyeg az órája, mert nem kellett száz év, hogy tönkretegye százezer évek termőföld keletkezési folyamatát és melléktermékként felszámolja fajok tízezreit, pótolhatatlanul fontos életterek és zöld tüdők millió hektárjait.
    Ennek táplálékhiánynak természetesen nem fognak örülni az érintettek, s ez jelentős kihatással lesz a városi népek létszámára.
    Európai szinten a lakosság 1o-15%-a érdekelt az élelmiszertermelésben valamilyen szinten. Ennek elenyésző százaléka az, aki vegyipar nélkül is képes termelni, tájfajta vetőmagokkal – efelé tartok én is.
    A többieknek sajnos pechje lesz, hacsak nem olyan ügyesek és erősek, hogy elvegyék a termést ez utóbbiaktól.

    Megfigyelésed egyébként helytálló, csak épp nem érted a rendszert. Ha nincs gázolaj a traktorba, nincs olaj a műtrágya előállításához, nem jön a foszfát Afrikából, az a föld nem fog teremni értékelhetően, de nemcsak abban az évben, hanem évtizedekig. A vegyipari mezőgazdaság előtt elég volt ugart hagyni, vagy norfolki négyesben forgatni a vetést, a föld termett, mert volt benne élet, ami elérhetővé tette az egyébként vízoldhatatlan ásványi anyagokat.
    Mostanra már a mikroelemek kimerülőfélben vannak, a humusz csökkenése folyamatos, s ha nincs talajélet, ami feldolgozza az ásványi anyagokat, nincs tovább termelés.
    Nem csoda, hogy az EU direktívában olyan erővel kezdték nyomni a fenntartható gazdálkodást, mert szép lassan a bürokraták elméjéig is eljutott, hogy néhány évtized és vége a játszmának, s akor még a klímaváltozás erősődő hatásával még nem is számoltak.

  68. 71: „A természetes ökoszisztéma helyreállítására szavazok.” „Most téged győzködlek.”
    Nem kell győzködni, az összes felmenőm paraszt volt (vagy hasonló), és én sem szakadtam el egészen a földtől.

    A tudomány fejlődése beindította a „népességrobbanást”, ami jelenleg is tart (utólag már cseszhetjük). Jelenlegi ismereteink szerint azt is tudjuk (vagy tudni véljük), hogy az erőforrások elfogytával előbb-utóbb bekövetkezik az összeomlás – ugyanúgy, ahogy bármely más állat gradációja után.
    Nekem viszont még sincs arra jogom (- úgy gondolom), hogy aláírjam 5-6 milliárd ember halálos ítéletét azon a címen, hogy helyre kell állítani az ökoszisztémát.

  69. 68:
    „Tápoldattal csak a növények csekély része termeszthető sikeresen.”
    Ez pontosítanám, a tömegtermesztésű növényekre (búza, kukorica, napraforgó stb.)

    Viszont bizonyos technikákkal ez is megoldható lenne.

    Sőt írtad a nagyüzemi termelés gazdaságosságát.

    Nos jó pár évvel ezelőtt volt hidropónikás kísérlet Indiában. ahol a költség hatékonyság volt szem előtt tartva, már a helyi körülmények miatt is.
    Állítólag még ma is műkődik, így talán nem lehet olyan drága.

    J. Sholto Douglas: Hydroponics (The bengal system)
    Ennek egy követője, tovább fejlesztője Mittleider
    http://www.hydroponics-at-home.com/hydroponics-grow-box.html.

    Összeségében, nagyjából egyet érték Bálint gazda értékelésével, aki tán a koránál is fogva túlságos a hagyományos, vegyszeres növénytermesztést preferálja.

    DE ne essünk át a ló másik oldalára se, hogy a permakultúra az egyedül üdvözítő.

    Semmi bajom a permakultúrával, ha nem változna a klíma, csinálnám ezerrel ( most is azt csinálom, bár kezdő szintem mulcsozás stb.)

    De a drasztikus klímaváltozás esetén a hatékonyabb technikákat sem lehet kizárni.
    Szép, hogy permakultúrás módszerekkel akarjuk ismét beültetni a sivatagot. Teljesen jó a gondolat.

    De mikor fogja itt a termés megközelíteni a
    hagyományost?

    Egyetértve 69-ben Observerrel, itt azért más, fontos szempontok is vannak.

  70. 72. Kíváncsian várom a hidrós millió hektáros búza, burgonya, köles, repce, napraforgó, szója és kukoricaültetvényeket a szép számokról szóló történetekben 🙂
    Sajnos efféle növényeken áll vagy bukik az élelmezés, nem a hidróval termelhető zöldségeken, epren és mikrocsírákon.
    Elméletben természetesen minden lehetséges 🙂

  71. 74: „az a föld nem fog teremni értékelhetően, de nemcsak abban az évben, hanem évtizedekig”
    Nos, az én tapasztalatom más. Tavaly ásattam egy kutat, és ami anyag kijött belőle, azt elterítettem a kertem egy részében (miközben mindenki óvott tőle). Szépen megműtrágyáztam, és mit ad isten, ugyan úgy megtermett minden ebben a nyers, termőföldnek semmiképpen nem nevezhető pannon iszapban, mint a kert többi érintetlen részén.

    A növénynek víz kell, meg tápanyag – ami lehet szerves trágya +mikroorganizmusok, amik lebontják felvehető formára, vagy műtrágya, amit meg direktben fel tud venni a növény ;).
    Ergo, hogy a tápanyagot milyen úton kapja meg, az közömbös a növény számára.

    77: Ha az emberiségre lesz bízva, akkor nem azt az irányt fogja követni, hogy legyünk csak 100 millióan, és szántsunk vessünk mindahányan, mint 300 évvel ezelőtt. Sokkal inkább marad a létszám – vagy növekszik, és megelégszik mesterségesen előállított élelmiszerekkel.

  72. Na akkor betördelem , a moderálásra váró kommmentemet.
    „53:Gloucester

    Hát azt hittem, ezt a linket anno már kitárgyaltuk.

    Az idézett hölgy úgy hivatkozik a minőségi éhezésre. meg a mikro elemek hiányára, mintha az a föld alapú művelésnél nem fordulna elő.

    “Hazai körülmények között a talajainkban hiányos pl. a szelén, amit a kenyér sütésére használt élesztőgombákkal felvetetve pótolnak az emberi táplálékláncban. Trópusi talajoknál a szintén létfontosságú enzimekhez szükséges cink kiegészítésére van szükség. A közismert betegség-megelőzésre javasolt és általánosan használt Béres cseppek hatásossága is a nyomelemek ily módon történő pótlásával magyarázható.”

    Pedig, DE!!!

    Így az a kettős mérce tipikus esete. „

  73. Idegeimre megy ez a moderálás, aminek nincs világos, publikus szabályrendszere!!!
    Tibor bá’ igazán közzé tehetnéd szabályokat, hogy mire vigyázzunk.

    A közepét nem szereit az moderálásra váró hozzászólásomnak.
    ” „

  74. Anno amikor e témát felvetettem, akkor írtam, én NEM akarom csúcsra járatni a hatékonyságot, nekem bőven elég, ha versenyképes leszek a hagyományos termeléssel.
    Ergo, ÉN bele fogom tenni a mikro elemeket is a tápoldatba.
    Annál is inkább, mert mivel mikro elemek, nagyon kevés kell belőlük, ergo a költségnövekmény elenyésző.
    Anno, le is vezettem ezt Forintra lebontva. Rá kell keresni.

  75. 79. PZuj: „Hát azt hittem, ezt a linket anno már kitárgyaltuk.” Kitárgyaltuk, csak akkor sem értettem veled egyet. Most meg Observernek mondtam el álláspontomat.

  76. 78: Sándor:

    „72. Kíváncsian várom a hidrós millió hektáros búza, burgonya, köles, repce, napraforgó, szója és kukoricaültetvényeket a szép számokról szóló történetekben ”

    Azt hiszem ez nekem lett címezve, de nálam más a számozás, mivel vár egy kommentem moderációra. Amit nagy részt betördeltem , de két semleges mondatot nem enged át.

    Lásd 77 vagy (76?) hozzászólásom.
    Egyébként burgonyát, szerintem csicsókát és batátás simán lehet termelni benne.

  77. 75. Már ne haragudj, de valami nagy szereptévesztést érzek itt. Neked mire nincs jogod? Te egy névtelen senki vagy, ahogy én is.
    A legnagyobb őszinteséggel senki le nem szarja, hogy neked mi a véleményed a milliárdok sorsáról, legkevésbé a milliárdok. Te maximum abban dönthetsz egyenlőre, mit tegyél az asztalodra, ha enni szeretnél, mert szerencsére igen jó helyére születtél a világra.
    Ebben a döntésben viszont csak az segíthet a jövőben, ha minél több olyan gazda lesz, aki képes neked akkor is táplálékot biztosítani, ha a John Deerek a pajtában vakációznak, mert elérhetetlen lett a kőolaj és a műtrágya. Ha nem lesznek ilyen gazdák, neked és a milliárdoknak bizony lőttek.

    76. ..lenne..állítólag..
    Én arról beszélek, ami van és bizonyítottan fenntartható a jövőben is.
    A permakultúra pedig aranyos játék és kiváló környezetrekonstrukciós rendszer, de nem termelés.

  78. 79:
    „Kb. 80%-kal csökkent a beltartalmi nyomelemek száma a búzának. Minőségi éhezést nem csak föld nélküli termesztéssel lehet előidézni. ”

    Ugyanezt mondta én is.
    Ha itt tolerálható, akkor a cikk szerint, a hydronál miért nem?
    Kettős mérce.

    És mivel a kizsigerelt, mikro tápanyagban szegény talaj adott, ha teljes értékű élelmiszert akarsz termelni, akkor a hydronál éppúgy pótolni kell a mikro elemeket, mint a szántóföldinél. Sőt a permakultúránál is, ha ilyen talajról indulsz.

    A tápanyagot, ha árut termelsz ( mivel eltávolítasz tápanyagot az áruval), meg pótolni kell.
    Akár a végső felhasználó, emberi ürülékkel, akár műtrágyával.

  79. 74: „csak épp nem érted a rendszert” Kedves Sandor, lehet, hogy valóban nem értem, majd reklamálok az egyeteme(ke)n az agrár- meg a kertészdiplomám ócskasága miatt. :).

    De szerintem te sem érted. Az élelmiszer termelés ‘iparszerűvé’ válása már eleve egy kényszerhelyzet eredménye. Ahogy az emberiség létszáma emelkedni kezdett (okokat nem részletezve, csak a tényt megállapítva), ‘ráfanyalodtunk’, hogy azokat a technológiákat, fajtákat stb. helyezzük előtérbe, amelyek többlethozamot adnak, ezáltal több élelmiszer előállítását teszik lehetővé. Kényszerpályán van az emberiség, ez a helyzet.

  80. 89: Sándor:
    „Én arról beszélek, ami van és bizonyítottan fenntartható a jövőben is.
    A permakultúra pedig aranyos játék és kiváló környezetrekonstrukciós rendszer, de nem termelés.”

    No akkor valamit nem értek.
    Amit írtál, talajélet regenerálás, mulcsozás, zöldtágyázás ez szerintem nem permakultúra?

    Ha nagy üzemben akarsz termelni árút (kukorica, napraforgó, búza stb.), ahol nagy tömegben zajlik a tápanyagkivétel, akkor a tápanyag utánpótlást hogyan oldod meg?

  81. 85: „Te egy névtelen senki vagy, ahogy én is.” Ki minek érzi magát 🙂
    Mondjuk én megfontolom, hogy mit mondok, vagy írok le. Pl. nem írom le fellengzősen, hogy vissza kell állítani az ökoszisztémát (sic.), ha ez mondjuk milliárdok életébe kerül. Ez a különbség kettőnk között.

  82. Jobboldal-baloldal. Fehér-fekete….Sorolhatnám még !
    Miért kell még a növényi élet dolgait is ilyen szélsőségesen nézni? Én is a talajmegőrzés híve vagyok, de azért ez sem egy száz százalékosan kidolgozott technológia. Oké ! Nem ásol. De tudod-e milyen típusú a talajod? Nyilván van olyan talaj aminek jót tenne a lazítás, és van olyan aminek nem. Komposztálsz, de biztos nem teszel a komposztba olyan anyagokat amit nem kellene? Biztos, hogy a gilisztáid olyanok amik jól alakítják át a tápanyagokat? Az a komposzt tartalmazni fogja a szükséges nyomelemek mindegyikét ? Talán….de ne mondja nekem senki, hogy ezt biztosra tudja! Ugyanígy a hidrokultúra sem tökéletes, de egyfajta alternatíva. Használni és tökéletesíteni kell. Esetleg kombinálni a „bio” módszerekkel. Miért ne lehetne a komposzt „levével” táplálni egy ilyen intenzív kultúrát ? Ami meg ezt az élelmiszer parát illeti : Egy nem túl nagy tanyán élünk ketten. Hét éve kezdtük kitanulni ezt a szakmát, és ma már ott tartunk, hogy nem tudunk mit kezdeni a megtermelt dolgainkkal. Ketten kb. 10 ember eltartására elegendő élelmiszert termelünk, és még messze nem vagyunk a lehetőségeink határán. Az állataink, és növényeink is 90%-os ridegtartásban vannak. Műtrágyát soha nem használtunk, az állatok pedig most december végén is csipegetnek, legelésznek. Nyilván a világban sok helyen lesz, vagy már van is élelmiszerhiány, de aki ebben az országban nem tudja magát a földből életben tartani az hülye. Ha majd melegszik a klíma, árnyékolni kell, és gazdaságosabban öntözni. Ennyi ! Sok olyan része van a világnak, ahol ma is gyengébb talajon, tíz fokkal magasabb átlaghőmérséklet mellett emberek élnek több ezer éve. A beduinok aggódjanak ! Nekik nincs kitől eltanulni, mit tegyenek, ha még magasabb lesz a hőmérséklet. Mi meg ha kell vegyünk tevét és olvassunk iraki mezőgazdasági újságokat.

  83. 86. PZuj: „Ugyanezt mondta én is.
    Ha itt tolerálható, akkor a cikk szerint, a hydronál miért nem?
    Kettős mérce.
    És mivel a kizsigerelt, mikro tápanyagban szegény talaj adott, ha teljes értékű élelmiszert akarsz termelni, akkor a hydronál éppúgy pótolni kell a mikro elemeket, mint a szántóföldinél. Sőt a permakultúránál is, ha ilyen talajról indulsz.”
    Nem egészen. Leírtam, hogy a te rendszered összeomlik, ha valamit elrontasz, vagy ha nem nyúlsz hozzá. A földet használó ökorendszer pedig magát felépíti, ha megadod a kezdő rendszerelemeket. A nagyüzemi búzatáblák és műtrágyázós módszer nem ökorendszer! Így nincs kettős mérce sem, hiszen a monokultúra sem tolerálható. Csakhát van egy fityeszünk, aki Csányinak és maffiájának adja a többezer hektáros állami földeket a családi gazdálkodók helyett.

  84. 82. Segítek, nincsen semmilyen egyéb gazdálkodási módszer a tarsolyomban, mert nincs rá szükségem. Ismerem az összest, ami létezik, magam is játszogattam régen akvától aeroponiáig mindenféle mesterséges termelési eljárással, mert könnyű megrészegedni a lehetőségektől manapság.
    Írod, hogy majd beleteszed a mikroelemeket is a hidropóniás valamidbe. Jól hangzik, de az a mikroelem és folyékony műtrágya csak úgy terem ám magától? Nem véletlenül import valami messze országból? Vagy elő tudod állítani házilag bármelyiket is?
    Én igen a komposztot és zöldtrágyát. Minden évben megújul, fenntartható, s egyre ellenállóképesebb lesz a talaj.
    Olyan tájfajtákat és klimatikus viszonyokra optimalizált növényeket termelek földben, amelyek teremnek aszályban is. A foszfort nálam mobilizálják a baktériumok és a hajdina, nincs szükségem pótlásra, mert nem intenzíven termelek, hisz nem a világot akarom etetni, azt meghagyom a szerencsétlen hiteleseknek, akiknek nyögni kell a részleteket.
    Ha ismernéd a talajt, azt is tudnád, hogy a foszfát műtrágyák javarésze egyébként a növények részére felvehetetlenül lekötődik a talajban, annak ellenére, hogy kötött foszfát szinte kifogyhatatlan mennyiségben van a magyar talajokban. Ha viszont van mikorrhiza, máris ömlik az oldott foszfor a gyökerekbe.
    Ezen kívül a biológiailag aktív, humuszban gazdag talaj sokszoros csapadékot képes eltárolni, így az őszi-téli csapadék kitart a szezonban, nem kellett öntöznöm idén sem.
    A búza is hozta az idei extrém időjárási körülmények között a 3.5 tonnát, azt hiszem ennyi elég is, nem termésversenyek dobogójára hajtok.
    Ilyen egyszerű ez.
    A cél a minél kisebbb külső input a termelésben, mert azt akármeddig fent lehet tartani. A hidródat csak addig, míg szállít a cég folyékony műtrágyát.

  85. 88: Ne lepődj meg, itt sokan úgy beszélnek róla, hogy a fogalmak nem teljesen tiszták. Abban nincs mulcsozás, nincs trágyázás (szerves se), nincs gyomirtás, se semmilyen növényvédelem. A természet „rendjébe” való abszolut minimális beavatkozást jelenti csak. A versenyt a növényekre hagyja, éljenek meg egymás mellett, ahogy tudnak.

    Persze ez így nem működik, szóval ha a pógár enni is akar, márpedig akar, akkor kell némileg trükközni – ezért aztán ‘igazi’ permakultúra nincs is – csak ha látogató van. 😉

  86. Egyébként meg arra válaszolj nekem, ha a klíma változás nagyon beindul és tartós lesz az a aszály, akkor hogyan akarsz akár permakultúrás módon talajt művelni?
    Mert ha nincs csapadék, azon hosszabb távon a mulcs se segít.

    Lehet elmenni a beidézett Jordán kollegákhoz tapasztalat cserére, de hogy a most termelt növények termelését a víz hiányában el lehet felejteni. Lehet haszonnövényeket váltani.

    Szóval akkor milyen tápanyag és víztakarékos termelési mód van még a tarsolyban? Mesélj?
    Mert én csak ezt találtam.

    Mivel a Foszfor elég közel jár a peakhez , annak a visszatáplálása a legsürgetőbb feladat, amit meg kell oldani.
    Tehát létszükséglet az azzal való takarékosság.

    Hagyományos árútermelésnél eléggé nehéz, ha csak nem a Japán Edo korszakbeli trágyakereskedelemhez nyúlunk vissza.
    Ja és akkor még a fent említett talaj eróziót meg se említettem.

  87. 96:
    „Olyan tájfajtákat és klimatikus viszonyokra optimalizált növényeket termelek földben, amelyek teremnek aszályban is.”

    Kérdés mekkora aszályt bírnak el.

    „A foszfort nálam mobilizálják a baktériumok és a hajdina, nincs szükségem pótlásra, mert nem intenzíven termelek, hisz nem a világot akarom etetni, azt meghagyom a szerencsétlen hiteleseknek, akiknek nyögni kell a részleteket.”

    Ha önellátás a cél, akkor nincs gond, a tápanyag utánpótlással (emberi, állati ürülék visszamegy a földekre).
    Ha eladásra termelsz, akkor nem tudod az elvett anyagot visszatenni, ergo külső inputra szorulsz.
    Ez akár műtrágyát, akár emberi, állati ürüléket jelenthet.

    „Ezen kívül a biológiailag aktív, humuszban gazdag talaj sokszoros csapadékot képes eltárolni, így az őszi-téli csapadék kitart a szezonban, nem kellett öntöznöm idén sem.”

    A kérdés az, ha nincsen csapadék, vagy nagyon kevés, akkor mit tárol el, vagy meddig bírják a növények.

    Lehet, hogy egy átmeneti korszakban jó leszel, de ha igazi aszályos évek jönnek egymást után, akkor a talajéletben gazdag talajodból IS SIVATAG LESZ.
    Ha tudsz öntözni, öntözhet, de az is input, és áram is kell hozzá.

  88. 92:
    „hisz nem a világot akarom etetni, azt meghagyom a szerencsétlen hiteleseknek, akiknek nyögni kell a részleteket.””

    OK, akkor Te túlélsz, a többi, aki nem termel éhen hal, mivel, ha árutermelésre termelsz, akkor Te is pótlólagos inputokra szorulsz, a terméssel való tápanyagelvétel miatt.

  89. 92: „A búza is hozta az idei extrém időjárási körülmények között a 3.5 tonnát”
    Arra azért kíváncsi vagyok, hogy ezt hogy érted el gépek (gázolaj) és növényvédő/gyomirtószerek felhasználása nélkül? Mivel vetettél, hogyan arattál?

  90. 89. Nem írtam ilyet, hogy vissza kell állítani az ökoszisztémát és ki kell végezni milliárdokat ezért.
    Azok a milliárdok attól fognak elpusztulni, mert a tönkretett és csúcsrahajtott erőforrások nem lesz képesek az eltartásukra. Ez aránylag közel van, mert idén már riasztóan alacsony volt az élelmiszertartalékok mennyisége világszerte, s a jövő év hasonlóan pazar időjárással kecsegtet.
    Ez a csúcspont utáni helyzet kellemetlenség lesz nekem is, mert azok a fránya éhezők valószínűleg nem akarnak csak olyan békésen elmúlni, de csak megoldjuk valahogy
    A szomorúbb része ennek a történetnek, hogy az ökoszisztéma ettől nem fog regenerálódni, s a gyerekeim már csak a romokat fogják látni.

    Szóval a kényszerhelyzetes elméleted jól hangzik, csak épp egy szűk réteg jólétén kívül senki más érdekét nem szolgálja a vegyipari gazdaság, legkevésbé az általad oly nagy becsben tartott milliárdokét. Ez az egész „kényszerpálya” a színtiszta mohóságról szól, a minél nagyobb pénzügyi és gazdasági hatalom koncentrálásáról, nem arról, hogy nem volna elég a termelés tisztán organikus megoldásokkal.
    Értem én, hogy önbecsülésed összeomlása nélkül nehéz elszakadnod a diplomádig elsajátított alapismeretektől, de saját példámon látom, van még világ a tankönyvi és médiadogmákon túl is.

    A növényeknek meg valóban tökmindegy, hogy Mikramidban kapják meg a nitrogént és a nyomelemeket vagy növényi ázalékban.
    A különbség csak annyi, hogy az egyiket végtelen ciklusban, fillérekért tudom biztosítani, míg a másikat be kell szerezni, egyre magasabb áron, folyamatosan függve gyártóktól.
    Na ez a nem mindegy.

  91. 98: Várom a választ a 97-re 🙂

    Ha te 3,5 tonna búzát termeltél hektáronként gépek nélkül, és még le is arattad (vajon hogy), akkor tényleg visszaadom a diplomámat…

  92. 91:
    „Nem egészen. Leírtam, hogy a te rendszered összeomlik, ha valamit elrontasz, vagy ha nem nyúlsz hozzá. A földet használó ökorendszer pedig magát felépíti, ha megadod a kezdő rendszerelemeket. ”

    Ez OK, a kérdés az, hogy extrém időjárási körülmények között, ki fog tudni víz és tápanyag takarékosan nagyobb mennyiségű terméket megtermelni, ami a fennálló népesség élelmezéséhez szükséges.

  93. 97. 🙂 Aranyos kérdés. Mint feljebb is írtam, afelé tartok, hogy a legkevesebb inputtal dolgozzam, még nem tartok a lovasfogatnál, de az a cél.
    A búza tájfajta volt, dupla széles sortávra vetve, az elővetemény lucerna pedig gondoskodott a gyommentességről, semmilyen gyomirtást nem kapott. A még véletlenül megmaradó évelő gyomokat kézzel egyeltem ki, ahol feltűnőek voltak, a szegélyek végig lettek kaszálva. Az aratás kévekötőgéppel történt, magas tarlót hagyva, asztagokban szárítva a viaszérésű állapotból, majd csépelve, kiváló malmi minőséggel.
    Ha nem kombájn arat, néhány év alatt egész gyommentessé lehet varázsolni a földet, mert le van szállítva a gyomok magja is a területről, nem egyenletesen elterítve.
    A gépészetet folyamatosan úgy fejlesztem kisebb energiaigényűre és hatékonyabbra, hogy etanolos (cukorcirokból majd magam is elő tudom állítani, persze most még nem 🙂 állómotorral vagy lovakkal is el lehessen vinni a minimál művelés mellett.
    Még mielőtt megkérdeznéd: természetesen nem magam bányászom és öntöm a vasat.
    Amit lehet, kihasználok a legmodernebb technológiákból, hogy megvalósíthassam az abszolut low techet.
    Természetes az is, hogy ezer hektárok egyben nem művelhetők így, de ez már nem az én gondom.

  94. 101: „az elővetemény lucerna pedig gondoskodott a gyommentességről”
    Az már tényleg kekeckedés lenne részemről megkérdezni, hogy hogyan is törted fel azt a lucernát olyan mélységben, hogy nem hajtott ki újra, miután elég mélyre megy a gyökere… 😉

    Na szép álmokat, örülök, hogy jól haladsz a gazdaságodban a kijelölt irány felé. Semmi gondom azzal, ha valaki az önellátás felé törekszik, sőt, alapjában véve valóban ez lenne a legjobb út az emberiség számára, csak kevés hozzá a termőföld. Igaz, ez legyen az ’emberiség’ baja… az ’emberség’ meg megint más tészta 😉

  95. PZuj: Tudsz ajánlani valami oldalt vízkultúrás tápoldat összeállításhoz?

  96. 88. A permakultúra valami más dolog. Ha cimkézni akarod, amit csinálok, talán biointenzív gazdálkodásnak hívható.
    A hozamot pedig összhangba kell hozni a lehetőségekkel. Annyit lehet kivenni a rendszerből (eladni), amennyit vissza is lehet pótolni. Nitrogént fixálják a baktériumok, pillangósok, zöldtrágya, ásványi anyagokat mobilizálják a különféle növények, amelyek vagy mulcsként vagy komposztként térnek vissza.
    Ez kényszerből is így alakult, mert nem tudok elég szerves trágyát beszerezni, nincsenek nagy állattartók a környékemen, de mostanra úgy látszik, megoldható állatok nélkül is a tápanyaggazdálkodás.

  97. 102,103:
    „Na szép álmokat, örülök, hogy jól haladsz a gazdaságodban a kijelölt irány felé. Semmi gondom azzal, ha valaki az önellátás felé törekszik, sőt, alapjában véve valóban ez lenne a legjobb út az emberiség számára, csak kevés hozzá a termőföld. Igaz, ez legyen az ‘emberiség’ baja… az ‘emberség’ meg megint más tészta”

    Hasonló a véleményem. Kicsibe nagyon jól csinálod, vita nincsen.
    Az igazán extrém időjárási körülmények, majd tesztelik a rendszeredet, mint írtam.

    Én még nem adtam fel azt a reményt, hogy új technikák adnak még nekünk időt, hogy ne halasszuk éhen azt a 6,5 milliárdot.

    Pl. ilyen vagy hasonló módon pótolva az állati fehérjét:

    http://index.hu/tudomany/2012/12/21/lisztkukacbol_lesz_a_jovo_hamburgere/

    Szóba jöhet még az alga is.

  98. 103:
    Visszatérve az akvaponikára, az input a halaknak, ha jól tudom kukorica is lehet.
    Lehetne még. pl földigiliszta is, amire mintha láttam volna szeparációs módszereket is. (Azt hiszem maguktól lemásznak mélyebbre, és egy hálón belepotyognak a gyűjtőbe.

    Az miért nem vált be Nálad?

    A földigiliszta ( a komposzt termelésen túl) a tyúkoknak is jó lenne, ha már a ökorendszerek egymásra építésénél tartunk.

  99. 1o6. No még egyet, aztán megyek.
    Akvaponia is jó játék, de ismét a gabonáknál tartasz. Attól a ponttól, hogy tartályok kerülnek a rendszerbe, limitált a gazdaságosan és nagy tömegben termeszthető alapvető élelmezésre szolgáló fajok száma.
    Ha akvapóniázni akarsz, kell táp a halaknak, a kukorica sem nő magától, sőt az nő a legkevésbé.
    Ha tartós aszály lenne, az akvapónia is mehet a levesbe, mert nincs input.
    Ha valóban tartós aszály lenne, évekig tartó száraz periódussal, akkor bizony minden megy a levesbe, beleértve az én földem is. Addig viszont bízom benne, mert az elmúlt évszázad eddig legerősebb aszályában is működött a rendszerem, van benne tartalék.
    A giliszták sem nőnek maguktól, külön technológiája van a tenyésztésüknek, megfelelő mennyiségű növényi termék kell hozzájuk, azt is meg kell termelni először.
    Nagyon hasznosak a talajban, de még nem érzem magam felkészültnek a kukacburger fogyasztására.
    Ismétlem, elméletben minden egyszerű, s nekem úgy tűnik, te szélesen válogatsz az elméleti lehetőségek közül, gyakorlati tapasztalatok nélkül.
    Próbáld meg valamelyiket stabilan és tartósan megvalósítani és írj a tapasztalataidról, pl. hogyan tudod üzemeltetni a hidropóniás rendszert tartós 4o C fok közeli hőmérsékleten, hogy elegendő oldott oxigén legyen a gyökereknek és ne rohadjon le az egész. Vagy ugyanebben a rendszerben -25 C fokban termelést fenntartani, napsütéses órák nélkül, ahogy az szokott lenni felénk telente.
    Ha csak ezt a két egyszerű problémát sikerül megoldanod, megyek hozzád tanfolyamra 🙂

  100. 1o2. Emberség és emberiség.
    Ami fontos nekem sorrendben, az én, a család, barátok, a közösség, aztán mindenki más, beleértve a világot.
    És ez így jól is van.
    Ha mindenki megoldja a saját gondjait, már nincs szükség mások gondjainak a megoldására.
    Ha aggódsz a szegény éhezők miatt, nosza, termelj nekik, de hálát ne várj, mert nem is fogsz kapni, csak nagyobb szaporulatot és több éhes száj fogja követelni a jussát.
    Ez megy a segélycsomagok beindulása óta, egyre romló helyzettel.

  101. 76-Observer
    „Nekem viszont még sincs arra jogom (- úgy gondolom), hogy aláírjam 5-6 milliárd ember halálos ítéletét azon a címen, hogy helyre kell állítani az ökoszisztémát.”
    Nem Te fogod Őket halálraítélni, emiatt legyél nyugodt!

    81-PZuj- „Idegeimre megy ez a moderálás,…”
    Ez a blog olyan mint a kábítószer, függőséget okoz és ha nem elérhető akkor hiánybetegség lép fel. A gyógymód hasonló mint a többi elvonási tünetnél. 🙂

    106-Sandor
    „Ha valóban tartós aszály lenne, évekig tartó száraz periódussal, akkor bizony minden megy a levesbe, beleértve az én földem is.”
    Igen, erre is fel kell készülni lelkileg. Talán még 100 millánál is kevesebb lesz a túlélők száma. Talán csak 0 lesz. 🙁
    Eddig a Te szavaid a legjobbak. 🙂

  102. 1o2. Harmadéves volt már, az meg mindegy, hogy 1o méterre lemegy a gyökér, ha megfelelő időpontokban le lett tárcsázva a rizóma 🙂 Annyi tartalék nincs benne, hogy azután is megmaradjon.

  103. MODERÁLÁS
    Egy URL-t átenged. Kettőt már leállít.
    A rendszert állandóan fejlesztik, ha a szöveg „gyanús” formai okok miatt IS, akkor kiszűr. Van egy tucat szó, ami karanténban van. Ezek kitiltott kommetezők nikjei pl. nobody.
    10 percenként nem rohangálhatok az admin oldalra. Ezért, ha leblokkol a rendszer írj azonnal egy E-mailt. Az outlook-ot ketten is monitorozzuk. Ha nagyon sürgős 🙂 hívj fel 26-337-326 és csak annyit mondj be, hogy „Tibor bá’ moderálás!’ és csapd le.
    _________________________________________________________________________

    Biztosítalak benneteket, hogy az értekezéseteket több százan nagy érdeklődéssel olvasták, akik nevében hadd köszönjem meg nektek a tanulságos elmélkedést. A szakmai oldalhoz nem szólok hozzá, mert mezőgazdasággal kapcsolatos ismereteim minimálisak, de az „emberi” részhez igen. Tehát! Az is természet ellenes, ha túlzottan humánus vagy, és magad sodrod bajba. Egy túlterhelt mentőcsónak 500 km-re a parttól nulla esélyt jelent. Ha megszabadul terhének 90 százalékától, a maradék esetleg megmenekül. Te döntesz, hogy addig imádkoztok, amíg mindenki meg nem hal, vagy gyors halál a 90 százaléknak!
    Sándor! Gondolkodj el azon, ha túl sikeres vagy hogyan véd meg magad a sikeredet látó, sikertelenek támadásától, akik megölnek a tartalékodért, de elfoglalva a helyed nem fogják folytatni a gazdálkodásod, csak felélik azt.

  104. Tibor bá, gondoltam erre is, mert mindenhez nem értek. Vannak ismerőseim, akik erőszakból élnek, talán együtt tudunk működni, ha szükségünk lesz egymásra.
    Nem kell túl sikeresnek sem lenni, a közelmúlt eseményei között előfordultak már olyan események, hogy nem volt mit enni, pénzért, aranyért sem.
    Lassan kezdhet mindenki megbarátkozni a nincs fogalmával, a semmilyen körülmények között nem létező dolgokéval, mik előtte természetesek voltak a hétköznapokban.

  105. 112:
    Ennek vagyok én is a zászlóvivője, kapok is érte (néha) hideget-meleget. Csak tudod ezt a „megbarátkozást” legjobb gyerekkorban kezdeni.

  106. 111-112
    Egyre közelebb vagytok a legjobb megoldástól!
    1. Az emberiség többsége menthetetlen, nem is kell ezzel foglalkozni.
    2. A túléléshez szélsőségesen rossz körülményekre kell készülni.
    3. Elbújni falvakba, erdőkbe, bunkerekbe nem érdemes, úgyis megtalálnak.
    4. Mégis találni megoldást úgy, hogy ezt egy publikus weblapon tárgyaljuk ki. Hiába tudják a gondolatainkat, mégsem tudnak „elgáncsolni”. Sandor, a 112-ben „rezeg a léc”!

  107. 107.
    „Ha valóban tartós aszály lenne, évekig tartó száraz periódussal, akkor bizony minden megy a levesbe, beleértve az én földem is. Addig viszont bízom benne, mert az elmúlt évszázad eddig legerősebb aszályában is működött a rendszerem, van benne tartalék.
    A giliszták sem nőnek maguktól, külön technológiája van a tenyésztésüknek, megfelelő mennyiségű növényi termék kell hozzájuk, azt is meg kell termelni először.”

    No akkor zárjuk az akvaponikás táplálék láncot.
    A giliszták azt a növényi hulladékot eszik, ami az akvaponia hidroponikás részénél megmaradt.
    Valamennyi pótlás még így is kell, de az input igény lecsökkent.

  108. 111. Tibor bá’ magánban igazán elküldhetnéd, hog a fent akadó két mondatomban mire harapot a rendszer.

  109. 118:
    Nem kideríthető. De megpróbálom még egyszer.

  110. Sándor ha nem veszed tolakodásnak engem bővebben is érdekelne a mezőgazdasági tevékenységed,főleg az alkalmazott fajták mert manapság azt a legnehezebb beszerezni.

  111. Mostanában ez a kommenthalmaz fogott meg a legjobban.

  112. 120. Ha szeretnétek bővebben beszélgetni a talajéletről, hasznos eljárásokról, írjatok!

  113. 123:
    Ez is egy megoldás, de esetleg írhatnál egy külön posztot is erről.
    Tibor Bá’ biztos feltenné vendégposztnak.
    Láthatod, hogy sokakat érdekel a téma, és garantáltan többekhez fog eljutni, mint az e-mailes kapcsolattartás által.
    Nem beszélve arról, hogy neked se kéne, többeknek külön-külön ugyanazt elmondani többször.

  114. Egyébként a talajélet serkentést mostanában kezdi felfedezni a mainstream ipar is.
    Baktériumtrágya néven.
    Van közöttük foszfor mobilizáló, nitrogén megkötő, cellulóz lebontó is.

    Megveszel egy adagot, ha tudod szaporítani a tartalmát nyert ügyed van.

    Ők is a természetben meglévő mikroorganizmusok szelektálásából dolgoznak.

  115. 124. Erről nem tudnék hasznos vendégpostot írni. Ez az egész téma csak úgy hasznos, ha egyedi esetekre lehet alkalmazni, mindenkinek más a lehetősége, talaja, gépészete vagy épp kézimunkája, mindegyikre más a megoldás.
    Ezért gondoltam, ha elég ember érdeklődik, összeülhetünk egy sör mellett megvitatni a lehetőségeket.
    Vannak közös elemek, de kiragadva a rendszerből nem sikeresek, ilyen a baktériumtrágya ügy is, szidják a parasztok, mert nem úgy használják, ahogy kellene.
    A gyári izolátumokat egyébként remekül lehet szaporítani vizes közegben is, vannak róla leírások, de ha csak a komposztot belocsolod vele, gondoskodsz a 25-35:1 C:N arányról, máris saját tenyészeted van.

  116. 126.
    Én szeretem a sört. És a megfelelő talajéletet is:-)
    1. jelentkező én vagyok, de én 8-at képviselek.:-)

  117. 126.
    Én szeretem a sört. És a megfelelő talajéletet is:-)
    1. jelentkező én vagyok, de én 8-at képviselek:-)

  118. Rendben van, én is jelentkező vagyok.

    Bár szerintem általános alapok itt is vannak, amiből szemezgetni lehet a speciális egyedi esetekre.

    „A gyári izolátumokat egyébként remekül lehet szaporítani vizes közegben is, vannak róla leírások”

    Van valami forrásod rá?
    Nálam itt üldögél a hűtőben 1 l matéria, amit ezért vettem.

  119. Emberek! Hát eléggé elmérgesedett a vita, én most a sok kommentet olvasva, még egy picit tanácstalanabb vagyok, mint előtte, de kicsit terelve a szót a vitáról, lenne egy kicsit földhözragadtabb kérdésem, mint a Jordán sivatagos projekt.
    Tehát, adva van kb. 1000m2 kert ( 10 éve nem művelt gaztenger ), Ti mit tennétek vele, mielőtt művelésbe fognátok, az egész tele van tarackkal, meg minden egyéb gyommal, (meg cserebogár pajorral) a széleken vadrózsával, tüskés szederrel. Kíváncsi lennék, hogy aki mindent elutasít, pl ásás, rotációs kapa, stb. az mit tenne vele? S még az is érdekelne, hallott-é valaki a BORA nevű készítményről ( ez egy biológiai „fegyver” a pajorok ellen ), már megvettem, de még nem tudtam kipróbálni.
    Hirtelen ennyi, kíváncsi vagyok a véleményetekre!

  120. 126:
    Kedves Sándor!
    Ne térj ki egy ügyes kifogással. Amit egy ember biztosan tud, azt össze is tudja foglalni és le is tudja írni. Ez a pohár sör melletti szövegelés, az én álláspontom szerint, nevetséges.
    Ide jöttél a honlapomra, itt ragadtál, osztottad az észt. Ez OK, de erre csak azért volt lehetőséged, mert én másképp álltam hozzá az arra érdemes társak megsegítéséhez. Próbáld ki ezt az utat.

  121. 126. Sándor! Most már össze is kell foglalnod egy vendégposztban és sört is kell hoznod. Mi mindent megjegyzünk és számon kérünk. 😀

  122. 103:
    A 117-ben második google Driveos linken van egy új file,
    Growing Tomatoes.pdf néven, az a Mittleider a szerzője, akit korábban említettem.

    Annak 34-35 oldalán találsz egy receptet.
    Az első Google drive-os linken van pár hydroponikás könyv, azokban is vannak tápoldat receptek.

    Az alap általában hasonló, aztán a növény fajtától, fejlődési fázisától függően megy az optimálás.

    Magyarul az első google drive-os linken a hidrokultura.pdf file-t tudnám ajánlani indulásképpen.

  123. 130: Attól függ, mennyi időd van rá. A cserjéket mindenképpen ki kell szedni, ha művelni akarod (irtókapa, csákány – vagy cserjeirtó gyomirtószer, lehet választani 😉 ).

  124. Sörparti, vendégposzt alighanem mindegyik csak a szemlélet alakítására elég és talán alapösszefüggésekre. De mindenre szükség van. Minél többeknek.

  125. 136:
    Csak vannak olyan érzéseim, hogy kedves Sándornak nemigen vannak altruista elképzelései.

  126. 130: Gartai:

    Geoff Lawton-nak (ö most a permakulturas mozgalom fö embere, miota Bill Mollison nyugalomba vonult) van egy videoja, ahol pont ezt boncolgatja.

    Elsö lepes: lekaszalod a gazt, es ra engedsz ugy 8-10 napig egy halom tyukot. Ök szepen kicsipigetik, ami a gazbol megmaradt, kapirgalnak, stb. stb. (közben persze szepen hiznak is meg tojast is adnak).

    Masodik lepes: kisebb cserjek (klimatol es csapadekmennyisegtöl függ, hogy micsoda) talajtakarasra, mulcsozasra

    Harmadik lepes: Kisebb (2 m-ig) fak ültetese

    Negyedik lepes: Nagyobb (2 m-töl) fak.

    Az erdögazdalkodasnak (food forest) ez az alapja szerintük. Igaz, eltart vagy 10 evig, mire lesz belöle valami, de a koncepcio nagyon jonak tünik. Egy ilyen permakulturas tanfolyamot erdemes lenne elvegezni. A legközelebbi ilyen Ausztriaban van (Sepp Holzernek hivjak az illetöt), ott meg 2 eves kepzes is van.

  127. 108. Sándor

    „Ami fontos nekem sorrendben, az én, a család, barátok, a közösség, aztán mindenki más, beleértve a világot.
    És ez így jól is van.
    Ha mindenki megoldja a saját gondjait, már nincs szükség mások gondjainak a megoldására.”

    Ezzel vitáznék.

    Szükös időkben a saját gondok megoldása felhalmozást jelent.
    Mivel senki sem tudja, hogy meddig tartanak a szűkös idők, minél nagyobb mennyiség felhalmozását …
    És innen mesterségesen mélyül a válság.
    Ha a közösség kerül az utolsó helyre, a közösség feljogosítva fogja érezni magát a felhalmozókal szembeni fellépésra.

    Egyénileg szerintem nem lehet kihúzni ebből a válságból.
    Csak jól összekovácsolt és egymáséet kiálló közösségek formájában lehet.

    Amit viszont a termeléssel kapcsolatban írsz azzal messzemenőleg egyetértek, és szívesen várom a folytatást.

  128. Köszi mindekinek aki válaszolt, elolvastam a wiki-n a biointenzív permakultúra alapjait. Az ott olvasottaktól nem sokban tértem el a talajelőkészítésnél, mély ásás stb., de meglepődve tapasztaltam, az ott leírtak nagyon kevéssé külömböztek az általam tanulmányozott a 70-es évekből származó idevágó szakkönyvek által javallt eljárásoktól ( kivéve a peszticideket ). Egyébként a cserjéket kiírtottam (ásó ,fejsze, irtókapa )csak kíváncsi voltam mit szóltok. Viszont ami nyitva maradt, az a pajorok írtása, ezt is próbáltam ásás közben megtenni, de így nagyon nehéz hatékony lenni, ezért kerestem valami vegyszermentes, de mégis jó megoldást, így találtam rá a hazai gyártású „BORA”-ra, ami egy parazita gomba, állítólag megbetegíti, majd elpusztítja a talajlakó kártevőket, csak arról nem találtam semmit, mit tesz a gilisztákkal, ezért aggódom kicsit, s érdeklődöm, hátha hallott valaki felőle.
    Amit Jancsika írt, az már csak azért sem műkszik, mert a kertet augusztus végén vettem, s már sok gyümölcsfát, málnát, ribizlit, szőlőt telepítettem, mivel nem gondolnám, hogy van erre 10évem.

  129. 131. 🙂 Rendben, értve, de aztán szidjatok mást, ha nem működik a rendszeretek a futóhomokban ugyanúgy, mint a fekete agyagban 🙂
    Egy kérésem volna, mivel amiről itt elkezdődött az egész beszélgetés, nagyon széles témakör.
    Írjátok le címszavakban, mire vagytok kíváncsiak részletesebben, s aköré építem fel a postot. Ez viszont általános lesz, adaptálás nélkül nem fogjátok alkalmazni mindegyik kiskertre.

  130. 139. A felhalmozókkal szembeni fellépésre? Kicsavart egy világ már ez, ahol az ésszerű öngondoskodással élőkkel szemben jogot formálhatnak a semmittevő jövőnélküliek, hogy elvegyék tőlük, amiért megdolgoztak. A kimosott agyú birkák szeretnék meghatározni, hogy ha ők lcd tévére költik a pénzüket, én ne költhessem tartós élelmiszerre és biztonságra?
    Erre csak egyet mondanék barátom: ΜΟΛΩΝ ΛΑΒΕ

  131. 137. Tibor bá, gondolom észrevetted, hányan becsülték meg altruizmusod. Ettől függetlenül szivesen megosztom, amit tudok, de azzal is tisztában vagyok, kutya nem fogja semmire sem becsülni vagy továbbmenni az úton.
    A legtöbb embernek a hal kell, nem a háló.
    Példa erre a 42ben belinkelt baktériumszaporítási eljárás, ami után érkezik a kérdés 129ben, hogyan is kell ezt csinálni, pedig csak olvasni kellene.

  132. 13o. Ha én csinálnám, nem törekednék első évben termelésre.
    Ha tudnék szerezni néhány kecskét, hamar megoldódna a gond, azok mindent talajig rágnak néhány héten belül.
    Ha nem akkor először leirtanék róla minden élő növényt, lágyszárúkat kaszálással, fásszárúakat machetével, s kiásnám a gyökerüket, ameddig tudom. Ezek makacsul vissza fognak jönni még évekig.
    Ha volna időm, egy ásóvillával meglazítanám a talajt is mulcsozás előtt.
    Az egészt ledarálnám ágzúzóval és kiszórnám a területre a mulcsot, belocsolva komposztteával (vagy bármilyen kereskedelemben kapható cellulózbontó baktériummal, de minél több törzs van a készítményben, annál jobb).
    Ha tudnék szerezni szalmát, kartonpapírt, leteríteném az egész területet, hogy visszaszorítsam az újra kihajtó évelőket.
    Ha nem tudnék szerezni, időről időre lekaszálnám, lezúznám és újra kiszórnám az aprítékot. Ezt lehet csíkokban is csinálni, a kaszált területet szabadon hagyni, mellette felhalmozni a kaszálékot, majd miután kinőtt a sáv, lekaszálni, s oda koncentrálni a kaszálékot.
    A nyár vége felé ha már tisztulna a helyzet, rotovátorral sekélyen végigszaladnék rajta, bedolgozva az összes mulcsot ismét komposztteás-baktériumos belocsolással, majd 2-3 hét múlva gereblyézés közepette bevetném zöldtrágyával, feloldva és kilocsolva kb. 3o kg ammónium nitrátot a területre, s ha tudnám, be is öntözném 2o-3o mm-el a gyors csírázás érdekében. Ettől masszív startot kapna a zöldtrágya és elnyomná a még megmaradt vagy csírázó lágyszárúkat.
    Következő év tavaszán indulhatna a villás lazítás, haszonnövények vetése és a kézi gyomlálás.
    A forgatástól erősen óvakodnék, mert a felszíni gyommag bankot könnyebb így felszámolni. Ha leforgatod, évekig újra és újra ki fognak csírázni minden egyes forgatásnál. Így viszont a felszínen lévők csíráznak nagy tömegben, ami jó, mert elnyomják egymást is, s virágzáskor, de mindenképp maghozás előtt érdemes lekaszálni őket.
    A makacs évelőkre szégyenszemre pontpermetezéssel ki lehet fújni valami totális gyomirtót, de csakis a vegetációs időszak végén, mikor garantáltan leszívja a gyökérbe, s minél kevesebb jusson máshova belőle.
    Bora WP-t meg fújhatod, csak tartsd be az előírásokat, mindenképp nedves időben csináld.

  133. Amit még kifelejtettem, ha nem volna egyértelmű, szerves anyag, komposzt szórása, amennyit csak tudsz.
    Ha le tudod kaszálni a szomszédos utcákat, összegyűjteni a faleveleket, saját excrementumodat, csinálj komposzthalmokat és komposztálj. Arra figyelj csak, hogy jó legyen a szén-nitrogén arány, s mindig elegendően nedves legyen a halom.
    Az a legstabilabb tápanyagutánpótlás, minden mennyiségben jót tesz a talajnak.

  134. 145:
    Ezt csinálom én. Van egy 2 x 4 méteres beton teknőm, 1,8 m mély. Az egyik fele le van takarva fóliával, tavasszal megy ki a kertbe. Ekkor letakarom a másik felét, és a megüresedett részen gyűjtöm az új anyagot. De a C:N aránnyal nem tudok mit kezdeni, mert nem tudom mérni.

  135. 146. Van rengeteg táblázat a különböző összetevők arányairól, de a legegyszerűbb a hőmérő.
    Ha jó az összetétel, akkor 5o-7o fok közötti a komposzthalom belseje.
    Ha sok a nitrogén, akkor büdös, aerob lesz, ha sok a szén, lassan bomlik le, hideg marad.
    Ha nincs elég magas nitrogéntartalmú hulladék például az őszi levelekhez, lehet belocsolni nitrogén (AN vagy karbamid) műtrágyás oldattal is.

  136. 147:
    Köszi, ez egyszerűnek hangzik, de a gyakorlatban nem könnyen kivitelezhető, hacsak nincs egy speciális hőmérő a méréshez, amit csak le kell szúrni.

  137. 143: Sándor:

    „A legtöbb embernek a hal kell, nem a háló.
    Példa erre a 42ben belinkelt baktériumszaporítási eljárás, ami után érkezik a kérdés 129ben, hogyan is kell ezt csinálni, pedig csak olvasni kellene.”

    Mivel a példázat rólam szól, reagálnék rá.

    Mivel kb. 5 napja „ismerjük” egymást kissé korainak tartom az ítélet alkotást ( hal és a háló).
    Előre bocsátom nagyon mellé lőttél az olvasás tekintetében….

    A 42 linket figyelmetlenül olvastam ( mentségemre szóljon , hogy az ünnepeket betegen ágyban töltöttem), de annyira nem, hogy az idézett műveket felkutattam és közzétettem, hogy ezzel se legyen másnak dolga.
    Bocs, hogy azokat még nem olvastam el ennyi idő alatt.

    A KONKRÉT forrás kapcsán kb. olyanra gondoltam, mint amit én adtam válaszul 103-ra
    „Annak 34-35 oldalán találsz egy receptet.”

    Egyébként köszönet, ha unszolásra is, de közzéteszed a bővebb véleményed a témáról.

    A címszavak, amit kértél:
    Nem lehetne egy olyan bontás, hogy
    kötött talajok és
    laza talajok.

    Mindkettőre pár specifikus módszer.
    Nekem mondjuk kötött, fekete, vályog talajom van.

  138. 148 Tibor’bá

    „hacsak nincs egy speciális hőmérő”

    Veszel egy 1/2″ vascsövet (PVC…akármi) , készítesz rá egy hegyes záródugót. beleteszel a csőbe egy mezei hőmérőt, és ledugózod. Letolod a megfelelő mélységbe. Néha kihúzod és megnézed. A hőtehetetlenség miatt, a mérési hibád, csak pár százalék lesz, és az egész fillérekből kijön.

  139. 130-Gartai
    Ne bonyolítsátok túl!
    Vegyél 1-2 kecskét (ha nincs). Kösd ki a telekre, naponta más helyre és azt lelegeli. Ezt fentebb már javasolták.
    Ha azt akarod, hogy a kecske mindent megegyen, 2-3 méteres kötelet használj. Ekkor takarékosan legel.
    Ha hoszabb a kötel, akkor a legelés mellett letapossa a növényket és a talajt. Ez is „pusztító” hatású.
    Persze adj a kecskének pótlást ha nem tud eleget legelni, majd a végén mehet a pörköltbe.

    Aktív talajréteg elindításához is jó a kecske.
    Tegyél alá vastagabb almot. Erre ürít, megtapossa, és beindul az erjedés. Máris van élő trágyád, máris szórhatod a füldre.
    Ha be tudod keríteni, jó a tyúk is, ahogy 138-jancsika mondta. Nem csak kapirgálnak, hanem összekeverik a földet a növényi maradványokkal. Levegőzik és puhul is a talaj.

  140. 148. Hőméréshez nem kell speciális maghőmérő, ha nincs.
    Elég egy ilyen is: http://taneszkozok.hu/termek/laboratoriumi_higanyos_homero_-20c110c_30_cm_jelzogyuruvel.html
    Ha nincs ez sem, márpedig egy igazi túlélőnek fel kell készülnie mindenre, akkor betonvasat folyamatosan benne tart az ember a komposzthalomban, majd kihúzás után megfogja. Ha még néhány másodpercig elviselhető meleg, akkor jól érik a komposzt. Ha lepörzsöli a bőrt, akkor érdemes egyet forgatni rajta vagy magasabb széntartalmút adni hozzá, ha hideg, akkor N mehet bele.

  141. 151. Ez volna a legegyszerűbb, kecske és tyúk együtt, totális biológiai gyom és kártevőirtás.
    A kikötés is fontos, mert anélkül nekiáll válogatni a kecske.

  142. 152:
    A betonvas szellemes. Nincs szükség a pontos mérésre.

  143. 151 RJ

    Mint aktív kecskeüzemeltető, a leírtakat az alábbiakkal egészíteném ki : A kecske valóban mindent megeszik. Kóró, gaz, gyümölcsfa, raklap…és más finomságok. Ebből arra gondolna az ember, hogy nem egy finnyás jószág….pedig igen ! Ahova már lépett, vagy kakkantott, onnan már nem szívesen legel. Én erre a következő módszert dolgoztam ki : Van egy (nálam 50 m.)vezetőszál ami két földbe vert nyárs között van kifeszítve. Ezen van egy karika és rajta a kecske kb. 3m. póráza. Ez elvileg 300 m2 legelési terület, de a közepét soha nem fogja lelegelni, a kecske ugyanis mindig onnan igyekszik legelni amit már szinte el sem ér. Ez egy perverz mazochista állat! A nyársakat a területen léptetgetve elérhető, hogy mindent maradéktalanul lelegeljen, és ne pazaroljon el egy négyzetmétert se a fentebb írt finnyássága miatt.

  144. 149. Értem én, s elnézést, ha ezt támadásnak érezted, de nem vagyok tanárbácsi és nem fizetnek azért, hogy okosítsam a nebulókat. Kevés szabadidőmből szakítok időt erre, ezért elvárom, hogy el legyen olvasva amit belinkelek, egyébként nem tudunk miről beszélni érdemben. Szeretnék inkább tapasztalat és információcserét az észosztás helyett, mert az nagyon unalmas, tudnék még mit tanulni ezekről az élőlényekről és folyamatokról.
    Az indiai leírásban pont olyan egyszerű receptek vannak számos mikroorganizmus készítményre, amit egy háztáji gazdaságban is meg lehet csinálni, nem kell hozzá ipari biofermentor.
    Láttam, hogy szép könyvtárat tartasz fent, így gondolom olvasol is. Nekem is meg kellene osztanom már egyszer, csak nincs tematikusan összerendezve a sok ezer kötet.

  145. 156:
    Ok, akkor ezt tisztáztuk.

    Akkor a könyvtár, hogy több emberélet is kevés az elolvasásához. A fizikai, papíralapú detto.

    Közel 1 Terrabyte elektronikus dokumentum, nem csak permakultura, tudomány, informatika, túlésés stb.
    Be van lokálisan indexelve linux alatt (recoll), arra jó, ha valamit keresek, van esélyem, hogy megtalálom.

    A rendezés macerás, már én is próbálkoztam vele, de az indexes keresés szerintem pontosabb ( és kevésbé ember idő igényesebb).
    Így Neked is azt ajánlom, nyiss egy google accountot, töltsd fel a Gdrive-ra (free 5gb).

    A rendszerezéssel ne törődj, adj valami munkát a halászoknak is… 🙂 ( no meg az index programoknak)

    Jancsika feltöltéseit is várom már nagyon… 🙂

    „Az indiai leírásban pont olyan egyszerű receptek vannak számos mikroorganizmus készítményre, amit egy háztáji gazdaságban is meg lehet csinálni, nem kell hozzá ipari biofermentor.”

    Különben jó hogy felhívtad rá figyelmet, az előtte magyar szöveget nem olvastam el figyelmesen, ott melasz szükségletet ír.
    No majd utána nézek, hol lehet szerezni még, mikor a cukorrépagyártásuk megszűnt.
    Kis szerencsével még leselejtezett fermentort is tudnék szerezni (ami azért még működőképes)…:-)

    Exponenciális növekedéssel (talajdegradáció) szemben exponenciális növekedéssel (baktériumtrágya) harcoljunk.

    Ha bakteriális talaj regenerálás hatékonyabb a hagyományos természetes módnál ( jobban lehet optimálni a feltételeket, kombinálni a törzseket, változtatni az arányukat), akkor a talajpusztulást is talán ki lehetne tolni egy kis idővel.

  146. 157. Melaszt vehetsz a kaposvári cukorgyárban, csak beszéld le telefonon.
    A cél pedig az volna, amit leírtál. A klímán nem tudok változtatni kicsiben, viszont tudatos talajoltással és szerves anyag gazdálkodással sokat lehet tenni.
    Egyszerű ötletek: önkormányzattal megegyezni, ha még nincs ilyen szolgáltatás, hogy karbantartanád az útszéleket a kevéssé frekventált utak mellett vagy összegyűjtenéd az őszi faleveleket, amit a sok töketlen kizsákol a szemetesbe, akár zsákot is biztosíthatsz. Máris tonnaszám készítheted a komposztot és tied a leggazdagabb föld.
    Ehhez viszont praktikus mulcsozó beszerzése, mert akkor érik igazán jól a komposzt, ha aprítva van.
    A talajpusztulást viszont csak kettős hatással lehet megfordítani.
    A talajélet lényeges, de a bekerülő szerves anyag és szén mennyisége is. Például szántóföldön a legnagyobb zöldtömeget a cirok-köles-szudánfű adja, jó évjáratban és talajon akár 1oo tonnát is hektáronként. Ennek optimális CN aránya van, kb. 25:1-hez, első vágást lehet automatikusan komposztálni hozzáadott nitrogén nélkül is. Ezt kiskertben is el lehet játszani, ha van hely kifejezetten komposztalapanyag termelésére, ha más nem kerítés mellett.

  147. 157-PZuj

    „Így Neked is azt ajánlom, nyiss egy google accountot, töltsd fel a Gdrive-ra”
    Csak a teljesség igénye miatt: Ha publikálod a Gdrive-det akkor az publikus lesz. Ha ezen a publikus helyen jogvédett anyagok vannak, …az baj.

    158-Sandor
    „…karbantartanád az útszéleket a kevéssé frekventált utak mellett…”
    Tényleg csak a kevéssé frekventált utak mellett célszerű, mert az útszéle szennyezett. Kipufogó ólom, csikkek, olaj.
    🙁

  148. 157: RJ
    „35. § (1)79 Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.

    (2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható. ”

    http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV

    Nem tudod, megfigyelted-e, hogy nem mindig másolják le a könyv első és utolsó pár oldalát.

    Egyébként meg ezek az internetről kis kereséssel bármikor beszerezhetőek, ha félsz, ne töltsd le.

    Az meg egy érdekes kérdés, hogy akkor miért is fizeti meg az ember minden adathordozó után a szerzői jogvédői díjat, ha azért nem kap cserébe semmit?
    Milyen szerződés az ilyen?

    Ha megfigyelted, a rendőrségi akciók VILÁG viszonylatban a film és zeneipar által szponzoráltak.

    Azoknak van nagy lobbi ereje és az üzletszerűségre és a jövedelem szerzésre harapnak.

    Holott már vannak kutatások arra, hogy pl. a zenei tartalmak ilyetén terjedésének reklám értéke is van.
    Vannak látványos akcióik, de az elavult üzleti modelljükhöz való ragaszkodással mennek a süllyesztőbe.

    A könyvek érdekes módon nem kerülnek reflektor fénybe, vajon miért?

    a.) Nincs tömeges jogsértés, mert az emberek nem szeretnek olvasni
    b.) Nincs akkora lobbi erejük
    c.) Normálisabbak a kiadók (?)
    d.) Itt még a régi hagyományok irányadók (másolás mint a kódexeknél)

  149. 117,134, PZuj
    Nagyon köszönöm.
    A hidrakultúrás könyvek nagy része megvolt, de találtam újat is. Viszont rengeteg hasznos könyv van még ott, nagyon hasonlít az én kis gyűjteményemre :).
    (többet megvettem már azután hogy pdf-ben letöltöttem,
    így nem vesz zsákbamacskát az ember…)

    Elsősorban olyan receptet keresek ami otthoni cuccokból előállítható, nem bolti vegyszerekből.
    Lehet hogy már ismered, ebben is vannak receptek:
    http://www.kert.szie.hu/resource/819.xlt
    Még csak most kezdtem és kicsiben kísérletezem (ablakfarm),
    nekem is a víztakarékosság keltette fel a kíváncsiságom.

  150. Tibor bá,136
    „Csak vannak olyan érzéseim, hogy kedves Sándornak nemigen vannak altruista elképzelései.”
    Mint maga is írta, kevés szabad idejéből nem sok jut tanításra és ez méltányolandó,ismert helyzet. De már az hatalmas dolog — mit „hatalmas” , ALAPVETŐ!!!!!! –, hogy tevékenysége és talán gondolkodása nem verseny alapú, hanem fenntarthatóság alapú! Hiszen erre az értékváltásra lenne szüksége az egész világnak, aminek persze nem látjuk jeleit, csak hasonló mikro méretekben.

    Az evolúciónak általában nem jellemzője az altruizmus. Mi is az evolúció része vagyunk, nem csoda, ha a verseny alapú evolúció részeként verseny alapuan működik az egész emberi civilizáció. Trendjeiben. Mégis gondolatkisérlet szintjén el tudom képzelni, hogy az emberi tudat (pontosan a maga különlegessége folytán) akár globálisan tudja felismerni, hogy a verseny alapú működéshez túl hatékonyak vagyunk és az a halálunkat jelenti, ezért helyette a fenntarthatóság az érték. Az ilyen felismerésre vagy példa magad is vagy Sándor, stb. Persze középiskolás korom óta kérdéses számomra is, hogy a felismerés előbb jöhet-e mint a bukta? Ebben magam is pesszimista vagyok.

    Úgy tűnik Sándor nem versenytársakként tekint az érdeklődőkre és ha halat nem is tud osztogatni, a hálókötést meg tudja mutatni és hajlandó is rá. Ne várjunk többet.

  151. 160-PZuj
    Nem bántani akartalak, csak felhívtam a figyelmedet egy veszélyre.
    Én sem szeretem a mai szerzői jogot, károsnak tartom a fejlődésre. Persze már nemigen lesz fejlődés. 🙁

  152. 162:
    Elméleti síkon tökéletesen megállja a helyét azt, amit írtál, de (mindig van egy de) Ezt a fórumot azért tartom fenn – és ez minden idelátogatónak azonnal nyilvánvalóvá válik – hogy segítsük egymást, mint a leendő 5-7 százalékba jutók sorstársak (vagy azok elődei). Nem kötelező megszólalni. Aki megszólal, az vállalja a közösségünk íratlan szabályait. Időhiányra hivatkozni nem lehet, mert akkor azonnal felteszem a kérdést: miért szólaltál meg? Sándor esetében nincs semmi probléma. Össze kell magát rendezni. Amennyi kommentet eddig összeírt azzal az e energiával kész lehetne egy komplett poszt. Vagyis én csak a „költséghatékonyságot” kérem számon. Fél tucat aktív érdeklődő helyett több százan olvashatnák, miközben neki nem jelentett volna több időt. – De szavakban már beadta a derekát. 😀

    Más különben magam nem hiszek a sikerben, de „ahhoz hogy nyerj a lottón, a szelvény megvásárlása elengedhetetlenül szükséges.”

  153. 161:tamkov

    Szívesen! 🙂
    És én köszönöm, mert ezt meg én nem ismertem.
    Ezért JÓ A KÖZÖSSÉGI OLDAL ÁLTALI TUDÁSMEGOSZTÁS, mert mindenki sokkal gyorsabban halad, mint egyedül!!!!

    Ebből is látszik, hogy nem a legdrágább folyékony műtrágyákból kell kiindulni, a jobb minőségű, tiszta műtrágya megfelelő a célnak. Pár elem van, amit kelát formájába kell bevinni (pl. a Fe), ami drága, de szerencsére nem kell belőle olyan sok.

  154. 158: Sándor.
    Neten utána néztem a melasznak, de még nem hívtam fel őket (Ünnepek).
    Hát jó pár módon hasznosítják, korántsem olyan szabadulni való melléktermék, mint régebben.
    (Biogáz, takarmány. stb.)

    Talán ez a szárított termék lenne a legmegfelelőbb.
    http://www.adexgo.hu/documents/06_meladry.pdf
    Lehet, hogy drágább lenne, mint a a folyékony változat, de nem kéne vizet szállítani, mert Kaposvár tőlem messze van.
    Meg talán jobban el is állna.

    Azon gondolkoztam, hogy a cukorcirok/takarmánycirok nem lenne -e jó tápanyagforrásnak.
    Azt ugyanis helyben is lehetne termelni.

    Visszatérve a általad kért téma specifikálására, érdekelne, hogy a szélsőséges körülmények esetén (aszály) vannak-e még plussz praktikák az öntözésen és az aszály tűrő növényválogatáson kívül.

  155. 163:
    OK
    A témához még meg annyit, ha megnéznénk hogy pl. Magyarországon hány gépen találnánk illegális szoftvert, filmet, hanganyagot, akkor valami hiba lehet a törvényben, ha a lakosság elég nagy számát kriminalizálja.
    Mind csak nem lehet őket lecsukni…
    De ez szerintem világviszonylatban is igaz.

    „After revealing that employees at Hollywood movie studios are pirating movies themselves, we now move on to some other high profile organizations. As it turns out, the Big Three record labels are also using BitTorrent to pirate movies and software. And they’re not alone, we also found plenty of pirates at the Department of Homeland Security, the Department of Justice, the U.S. House of Representatives and at various European Parliaments.”

    https://torrentfreak.com/exposed-bittorrent-pirates-at-the-doj-parliaments-record-labels-and-more-121226/

  156. 163: meg:

    „With 2012 nearing its end we begin our annual look at the most-pirated entertainment titles across various categories, starting today with TV-shows. Game of Thrones comes out on top this year, followed by last year’s number one Dexter. Episodes of both shows are shared among millions of people, with airing delays and limited legal download options among the key reasons to pirate.
    With 4,280,000 downloads for a single episode, Game of Thrones has the honor of becoming the most pirated TV-show of 2012.”

    https://torrentfreak.com/game-of-thrones-most-pirated-tv-show-of-2012-121223/

    Érdemes megnézni a cikkben a táblázatot a számosság tekintetében.

  157. 169:
    A Pi víz a végére nem kellett volna.

    Nagyon érdekes technika, bár mintha halottam volna róla.
    De könnyen megvalósítható, mi vele a probléma?

    Voltaképpen egy túlméretezett feltöltött bakhát, amit általában szoktak alkalmazni a krumplinál.

  158. 144-re Sándornak, köszi az ötleteket, hellyel közzel hasonlóakat is cselekedtem, de nem mindenhol, s természetesen én is csak olyat ültettem, ami „idő igényes”, tehát nem akartam évet kihagyni (pl.fák, szőlő, málna ) de persze lehet még böjtje ennek. De mindenképp tanulságos és hasznos volt amit írtál.Az állatok alkalmazásának, a kerítés egyik oldali hiánya (is) gátat szab (kutyák és vadak éjjel), de ha ez is meglesz ,tényleg megfontolandó.

  159. 160: Pzuj:

    NA VÉGRE valaki, aki tényleg elolvasta és ismeri azt a kurva szerzői jogi törvényt.

    Általános jogi ismeretekből és felkészültségből csillagos ötös! Te vagy az első, aki rajtam kívül idézte ennek a törvénynek ezt a szakaszát. Gratula!

  160. 172-jancsika
    Mit akartál ezzel mondani?
    Aki nem idézi a szerzői jogi törvényt az…
    Mindenki oda teszi a dolgait ahova akarja, én pedig tudom mit és hogyan kell tennem!

  161. 173: RJ:

    Nem akartam senkit megbántani, bocs, ha bántóra sikeredett. Csak a hócipőm tele van már a rengeteg tévképzettel, ami az interneten meg az emberek fejében kering a szerzői jogokról. Pl. egy időben az volt a megrögzött elképzelés, hogy letölteni még legális, de feltölteni már nem, ezért a torrent ugye illegális, hiszen ott amit lefelé töltesz, azt azonnal osztod vissza is. Példaként jött erre, hogy hány torrent szervert becsuktak itthon. Még amikor ment a DC++ (vagy fogalmazzunk úgy, hogy a virágkorát élte, menni még most is megy), akkor a legnagyobb hubokat mindig becsukatták, ott is ez volt a szöveg, hogy azért, mert ott vissza is kell osztani.

    Pedig az igazság az, hogy a rendőrség kizárólag azokban az esetekben tudott fellépni, amikor valamilyen kereskedelmi tevékenység is kapcsolódott az adott megosztó hálózathoz. Pl. ha SMS-ért lehetett letöltési kvótát venni, stb. stb. A DC-s huboknál pl. a reklámozás ment ezerrel (privát üzenetek formájában), na, ezeket a hubokat pillanatok alatt be is csukták. Azok a hálózatok, amiknél nem volt kimutatható pénzforgalom semmilyen formában (vagy csak adományok, pl. pirateclub) a mai napig nem vegzálta senki. Nincs rá jogalap.

    Az tetszett Pzuj hsz-nál, hogy végre vette a fáradságot és elolvasta a szerzői jogi törvényt. Ezer emberből egy, aki hajlandó és képes erre.

  162. 175-jancsika

    OK, beszéljünk róla.
    Nem bántottál meg, semmi gond.
    Pzuj beidézte a szerzői jogi törvényt, úgy mint valami csodaszert, Te pedig szinte rajongással reagáltál rá.
    Ha érzelmektől vezérelve írjátok a kommentjeiteket, akkor az – szinte biztosan – téves.

    Érzékeltetésképp képzeljük el ezt az esetet:
    Én vagyok a jogvédő és nem tetszik hogy publikusan tettél fel egy könyvet.
    Támadok.
    Először megnézem én is alaposan mit tettél fel és ha valami hibát találok, akkor feljelentlek.
    OK, nem találtam hibát, mert megfelel a magyar jognak.
    Nem baj, ettől én nem állok le. Rádszólok, hogy ez nem jó, vedd le. Tudom, hogy nincs igazam de a figyelmeztetés még nem nagy ügy, jogkövetkezménye nincs. Úgy fogalmazom meg, hogy ne lehessen belekötni.
    Viszont ez már téged megzavar, a nyugalmadnak annyi. El kell olvasnod a szavaimat, értelmezned kell, utánanézel, cáfolatot keresel. Megcáfolsz, és azt hiszed ezzel vége.
    A könyv jelentős értékkel bír, ezért folytatom. Hangulatot keltek ellened pl. a medián keresztül.
    Ez sem elég? Beperellek.
    Van esélyem megnyerni. Ha mégsem, van pénzem a vesztett per költségére is. Téged viszont alaposan megzavartalak. Kiestél a munkádból, költséged volt az ügyvédre, utazásra, családi életedet is akadályoztam. Emellett pedig elterjedt rólad, hogy pereskedsz, bíróságra jársz, és ez rossz fényt vet rád. Az, hogy neked volt igazad, senkit nem érdekel, csak pletykálnak rólad. Eddigi sikeres életed döcögőssé válik.
    Inkább leveszed a könyvet. Vagy nem, de akkor…

    Lehetne még fantáziálni erről, lehetne fokozni, variálni, de a lényeget remélem érted.
    Az életben semmi sem fekete vagy fehér, ez a szerzői dolog sem!

  163. 176: Ez abszolút reális forgatókönyv (gyakorlatilag a szcientológiai egyház is ezt csinálja, perel, ha nyer, ha nem, nem a jogszolgáltatás, hanem a baszogatás a lényeg), viszont azt is vedd figyelembe, hogy mennyire éri meg perelni. Magyarország kis piac, itt jogvédett tartalmakból nem sok pénz csordogál be. Amiben nagy pénz van, a szórakozóhelyek, azt az Artisjus meg a MAHISZ gyönyörűen kézben is tartja, és bizony a maffiára jellemző módszerektől sem riadnak vissza.

    Viszont a könyvek/filmek nem mozgatnak meg akkora pénzeket Magyarországon, hogy ezért tömegesen megérje perelni. Ha pedig nincs tömeges perelés, akkor nincs cseszegetés sem, így az átlag júzer nyugodtan töltögethet.

  164. Mégegy gondolat.
    PZuj nem a saját honlapján tette közzé a linket, nem a saját szerszámát használta a csalánhoz.

  165. 178. RJ

    Tibor bá honlapján nincs jogsértő tartalom.
    A link NEM AZ.

    Nézd meg a Pl. A Youtube-t. Ott effektív fent van a jogsértő tartalom ( filmek, zenék stb. )
    Mi történik?
    Bezárják az oldalt?
    Megbüntetik?
    Maximum leszedetik velük egy részét illetve szelektíven
    blokkolják a tartalmat.

    Ilyen alapon zárasd be a Google keresőt vagy büntesd meg mert kalóz
    forrásokat is felhoz a keresés során.

  166. 178. És ne legyünk már annyira álszentek!!
    Nézd már meg, hogy a mások által belinkelt könyv, film források mennyire jogsértőek.
    Vagy csak szelektíven az én linkjeim azok?

  167. 178. Ezzel kapcsolatban meg kérlek tanulmányozd a nemzetközi, EU- s bírósági döntéseket, akár a torrent oldalakét is pl. Piratete bay, mint a leghiresebb.

  168. PZuj! Nyugodj meg, tőlem nem kell félned!
    CSAK a véleményemet írtam le. Nem muszály elolvasni, nem muszály megfogadni és akkor SEMMI hatása sem lesz rád.
    CSAK beszélgetünk! 🙂 A lelki békéd maradjon meg!

  169. 182.RJ:
    Nem félek Tőled, nem tudom ezt miből gondolod.

    A beszélgetés keretén belül rámutattam, 178-ban kifejtett gondolatod ( amiben én voltam kiemelve, amit sérelmeztem és ezért utaltam mások által belinkelt dolgokra is) hamis voltára.
    Ergo, linkekért MÉG SENKIT SE csuktak le.

    Vegzálni azt lehet, ezzel egyetértek, a Pirate bay-el is ezt csinálják (http://thepiratebay.se)( mondjuk más nagyságrend…), de az oldal még működik, még ha kicsit több benne a reklám, mint előtte.

    A vegzálás és a törvényesség az meg két dolog, mint ahogyan Te is kifejtetted 176-ban.

  170. Kell még ingyen könyv, hogy okosodjatok vagy inkább rettegtek tovább kevésbé okosan?
    Én őszintén nem érdeklődöm a szerzői jogok iránt, a tudás mindenkié.

  171. 188. Sándor
    Engem érdekelne a rendezetlen könyvtárad. Akár magánban is.
    Az utolsó mondatoddal meg mélyen egyetértek!

  172. 188-189
    Beszéltek össze-vissza!!
    ersze, hogy érdekelnek a könyvek! Ezek hordozzák a tudást, az pedig hatalom!
    Ha azt úgy tartod jónak, tedd fel őket egy publikus helyre, pl. ide.
    Én (is) majd válogatok-töltögetek belőle, és megköszönöm!
    Reméljük, hogy senki sem szól rátok és így mindenki öröme felhőtlen lesz. Ha mégsem, akkor csak az enyém lesz az.

    189- „Akár magánban is.” Ez egy józanabb mondat!
    Torrent forma a legjobb.

  173. 188. Sándor

    „Én őszintén nem érdeklődöm a szerzői jogok iránt, a tudás mindenkié.”

    Mélyen egyetértek.
    Messzire vezetne, de megérne egy posztot ez is, hogy jogos-e pozitív gondolatokat „levédeni” és pénzért árulni.

  174. 190. Még nem, de nem marad el.
    191. Én abban is benne vagyok.
    No új évben visszatérünk rá.

  175. 123, 190.
    Küldenék levelet, de a kommentek között nem találom az e-mail címedet, pedig ott volt.

    Tibor bá’ elküldenéd nekem Sándor e-mail címét?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük