(942) Még egy unortodox szemlélet

Tibor bá’ online

 

Azt tudjátok, hogy legkevésbé közgazdász vagyok, viszont gondolkodom, és ezért már megéri lenni.  Nos az én álláspontom szerint mindössze annyi történt, hogy a kapitalista rendszerbe beépített végzet most kerül megvalósításra. Sorainkban Jancsika az, aki a leggyakrabban mutat rá arra, hogy a válság oka az olcsó erőforrások kiapadásának a beindulása. Ezzel nem lehet vitatkozni, mert nagyvonalakban igaz, de a közelebbi ok ennél egyszerűbb, de „hatásosabb”. Mert, például a kvázi nyersolajhiányra úgy reagálnak, hogy Kanadában Belgium-méretű területeket tarolnak le, ássák fel az olajpalát és nyerik ki az üzemanyagot, illetve vonják el a „felesleges” afrikaiak szájától az ételt, és csinálnak belőle etanolt. Messze van még az az idő, amikor a Wall Streeti pasik biciklivel fognak bejárni az asztali abakuszaikhoz. Ezzel szemben már totálisan beérett egy másik vonal. De nézzük előbb, hogyan működik az ipari forradalomból kinőtt kapitalizmus (a végtelenségig leegyszerűsítve)!

Építek egy gyárat (mások más-más gyárakat építenek), amiben cipőket fogok előállítani. Az előállított cipők árazása a következőképpen fog kinézni: Cipő ára = Rezsi + Nyersanyag/energia + munkabér + hasznom. Ezekből az első kettőt felejtsük el, mert azok mögött is vállalkozások állnak. Tekintsünk viszont a munkabér mögé. A munkabért kapó munkás javakat állít elő, de kevesebb fizetést kap érte, mint az általa előállított javak összértéke. Ez természetes, mert én, mint vállalkozó kapitalista, ragaszkodom a profithoz. Ennek azonban van egy  vészjósló következménye. Az alkalmazottak nem tudják felvásárolni azt, amit előállítanak, hiszen kevesebb bért kapnak. Akkor pedig kinek adom én el a felesleget? Kinek másnak, mint a többi kapitalistának, akik szintén hatalmas profitokat tesznek zsebre. Nem is lenne semmi probléma, ha ők, azaz mi az összes profitunkat elköltenénk mindenféle, munkások által előállított javakra, de ez képtelenség. Mint oly sok esetben itt is, az előremenekülés volt a megoldás. Lehetővé tették, hogy a termelők (bérből/fizetésből élők milliói) – hitelfelvétel útján – azt a bért is elkölthessék, amiért még nem dolgoztak meg, azért, hogy a javak jövőbéli előállítási bérköltségéből megvegyék a már előállított javakat, csak közben  további javakat állitanak elő. Az áruk tehát globálisan felhalmozódnak, nincs rá elég vevő, ezért a gyártást visszafogják vagy leállítják, ami miatt egyre több munkás válik feleslegessé, tehát munkanélküli lesz. A munkanélküli sok mindent csinál, egyet viszont nem. Nem vásárol, a felduzzadt raktári készlet nem apad, ezért a termelés egyre kevesebb (a GDP nem növekszik). Hohó, ez egy negatív visszacsatolás! Nem veszik a terméket, nincs termelés. Nincs termelés, nincs bérkifizetés. Nincs bérkifizetés, nem veszik a terméket, mert nincs miből.

De közben kialakult egy második kör is. Világviszonylatban a dolgozó kisemberek százmilliói vannak súlyosan eladósodva, mert abban bíztak, hogy mindig lesz állásuk, kvázi jövedelmük, amiből majd törleszteni tudnak. Nem tudnak, tehát elveszítik még azt is, amijük van. Ez pedig szociális felforduláshoz vezet. Ezt persze lehetne kezelni, de csak akkor, ha az oligarchák le tudnák győzni a kapzsiságukat. Nem tudják, mert ők is Emberből vannak összegyúrva. Ez a Napnál is világosabb, csak olyan népnevelők nem látják be, mint például Attila (PV), vagy Kedves Loránd.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________

62 gondolat erről: „(942) Még egy unortodox szemlélet

  1. hm.. az unortodox szemléletet kétszer egymás után is.”még egy szexundor szemléletnek olvastam..

    „Sorainkban Jancsika az, aki a leggyakrabban mutat rá arra, hogy a válság oka az olcsó erőforrások kiapadásának a beindulása. Ezzel nem lehet vitatkozni, mert nagyvonalakban igaz, de a közelebbi ok ennél egyszerűbb, de „hatásosabb””

    Szerintem akik a másik oldalon állnak ők is tudják mindezt. csak érzelmileg nem engedhetik meg maguknak az elfogadását, legalábbis a kimondását. Emberi dolog, nekem is vannak ilyen emo-dolgaim.

  2. Mi van azokkal a munkásokkal akik a szolgáltatóiparban dolgoznak?
    Az ő túltermelésük hova halmozódik?

  3. Az ő termelésük a pénzromlást segíti. Fizetek 5000 Ft-ot egy unortodox masszázsért, de nincs mögötte áru (csak az én jó érzésem, de az nem fedezet), hopp, máris értéktelenedett a pénz. Egyébként nem véletlen, hogy a szolgáltatások aránya megnőtt a gazdaságban, pont a túltermelés miatt.

  4. 2:
    A szolgáltatókat ellátják a profitból. – Különben írtam, hogy ez a végtelenségig le van egyszerűsítve, hogy a folyamat érthető legyen.

  5. elfmage999 :
    A szolgáltatóknál pillanatok alatt jelentkezik a túltermelés hatása, – úgy hogy nincs munkájuk.

  6. Dorka :
    Látszik, hogy kinek min jár a kis esze. Már korán reggel… 🙂

  7. Tibor bá’, a kérdés, hogy mi lehetne az alternatíva a kapitalizmus helyett? Mert ha ezt nem válaszolja meg az emberiség, akkor a kőkorszak lesz az, ősközösséggel…

    6: Szexundor kora reggel? Mi mehetett ott egész éjjel… 🙂

  8. Tiborbá

    „Ezt persze lehetne kezelni, de csak akkor, ha az oligarchák le tudnák győzni a kapzsiságukat. Nem tudják, mert ők is Emberből vannak összegyúrva. Ez a Napnál is világosabb, csak olyan népnevelők nem látják be, mint például Attila (PV), vagy Kedves Loránd.

    Sajnos kiesel a saját logikádból.

    Mit kezdenek az oligargák megfizethetetlen energiaárakkal és fizetésképtelen piaccal?
    Akár mennyire is „Emberből” vannak gyúrva, ha senki nem tudja megfizetni túlárazott cipőiket, akkor ők is más után kell hogy nézzenek.

    És persze Jancsikával is lehet vitatkozni.
    Mert az „olcsó” energiaárakat a felhasználásuk viszonylatában kell vizsgálni, és ahhoz a mértéktelen pazarláshoz amire használják, tényleg drága.

    Persze ne felejtsük el, hogy azok is „Emberből” vannak, akik több munkával és kevesebb haszonért bió meg más emberibb cuccot állítanak elő. Emberből vannak azok is, akiknek a becsületszó többet ét mint a körmönfont apróbetűs szerződések, és Emberből vannak azok is akik igyekeznek emberi közösségeket alkotva akár a túlélésre, de lehet hogy egyszerűen csak az életre készülni.

    Tiborbá mindig elfelejit hogy az ő Emberei éhenvesznének azok nélkül az Emberek nélkül, akiket „palira lehet venni”, akik nem mindig a hasznot nézik, és hogy hol lehet a másikat átverni. Ha mindenki gazember lenne, akkor nem lehetne ekkora különbség, és rég lemészárolták volna egymást.
    De „szerencsére” még vannak akik kenyérrel dobnak vissza és odatartják a másik orcát is, és ezért létezünk még.

  9. 4. Nem is kell ezt túlságosan bonyolítani mert valójában erről van szó. Ráadásul azt is meg lehet nézni, hogy azok akik dolgoznak és nem munkanélküliek mekkora arányban vannak azok akik valódi értéket állítanak elő (akár anyagi akár szellemi) és mekkora arányban azok, akik tulajdonképpen a lufit fújják.
    Közhely a mondás miszerint a kommunizmus szép ideológia csak a gyakorlatban megvalósíthatatlan. Szerintem a Kapitalizmusra és a „szabad versenyre” ez éppen úgy igaz. Ahogy az Olimpiáról is nyílt titok ma már, hogy nem csupán a sportolók saját teljesítménye hanem a jól ütemezett és leplezett doppingoláson múlik a siker. Ráadásul azok akik ez ellen „harcolnak” tulajdonképpen akkorát kaszálnak, hogy elgondolkozik az ember: A teljes felszámolás miért állna az érdekükben? Így, a politikusoknak miért állna érdekében a korrupció felszámolása? Miért vágná le bárki azt a kezet ami eteti és felemeli őket? Talán ha valamelyik idealista. De hát azokat meg nem hiszem hogy ne intéznék el még mielőtt helyzetbe kerülnének. Na jó szurkolást emberek!

  10. 7. Observer

    Nem a kapitalizmust kell felváltani, hanem a kapzsiságot korlátozni.

    SEMILYEN rendszer nem működhet hosszabb ideig, amiben a határtalan kapzsiság alaptétel mint a liberalizmusban.

    Nem rendszerben kell gondolkodni, mert minden rendszer jó és élhető, ha nem engedjük hogy a rendszer szélsőségei elhatalmasodjanak.

    A kapitalizmussal se lenne semmi baj, ha a pénzügyet vissza lehetne gyömöszölni a demokratikus irányítás alá.

  11. Amerikában a pénzügyi válság idején építették az autópályákat, mert lehetett munkabért adni, nőtt a vásárlóerő, autópálya meg nem halmozódott fel mert úgy is kellett. Most is ez a megoldás, olyat kell termeltetni amit nem lehet hazavinni és hasznos a társadalomnak. Be kell lépni a jövőbe végre!

  12. 11. Odüsszeusz

    Az amerikai modell nem követhető.
    Az USA megteheti, hogy „exportálja” az adósságát.
    Mivel a dollár világméretű tartalékvaluta, ráadásul az olajdollárok jóformán ingyenpénz, az USA megteheti, hogy annyi pént nyomtat, amennyit nem szégyell, és és valóban nem túl szégyenlős.

    Másutt az a helyzet, hogy nemcsak Magyarországnak tilos a pénzkibocsátás, hanem az EU-nak is az IMF-től kell kuncsorogni, ha nagyobb összegre van szüksége.

    Nem azt mondom, hogy nincs igazad, hogy az országoknak kellene saját pénzkibocsátással megoldani a gazdasági problémákat, de ahhoz meg kell szüntetni azokat a tényezőket, amelyek ezt akadályozzák. Ez pedig az a pénzügyi struktúra, ami rákként telepedett a világ gazdaságára. Ezt pedig csak fájdalmas operációval lehet eltávolítani.

  13. Tibor bá’ jól írta le, csak bőlére eresztette, hiszen Ő is (író)emberből van.
    A lényeg:Túltermelési válság van. (pont)
    Ez a természet/társadalmi törvények szerint van, reklamációnak helye nincs. (pont/felkiáltójel)

  14. 13:
    Ne bassz már ki velem. Én írom a földgolyó legrövidebb posztjait. 😀

    7:
    Talán a meritokrácia működne. (olyan társadalom amiben az egyén pozíciója a teljesítményétől függ)

  15. Nem csak a munkanélküli nem vásárol,aki dolgozik az sem,mert a hiteleket kell fizetni,így a bank szintén a reálgazdaságtól veszi el a pénzt,mert így a dolgozó is aki a hitelét fizeti,az is kevesebbet vásárol..A bank meg vagy beinvesztál a reálgazdaságba,vagy (inkább) nem..
    Arról nem beszélve hogy a pénzedért is egyre kevesebbet kapsz..
    Az oligarcháké lesz minden,és majd ők meg maguk közt is marakodnak..Vagyis már most is..
    Én az ő helyükben sem lennék.. 😀

  16. 13 RJ

    Sem a természeti sem a társadalmi törvények nem az öngyilkosság felé mutatnak.
    Az hogy a világ most az öngyilkosság felé halad az pont ezeknek a törvényeknek az ellenében történik.
    Azt kellene boncolgatni, hogy miért megyünk szembe a törvényekkel, és nem hátradőlni, hogy ez a dolgok rendje.

  17. 15. Melike

    Egy korszakon már túl vagyunk.
    Azok akiknek pénz kellett, azoknak már elég van.
    Vagy annyit csinálnak amennyi kell… Ebből már teljesen kiiktaták a termelést, mint értékteremtő tevékenységet.
    Sőt ! mostmár a termelést is bezúzzák, nehogy más használja „alternatív” vagy független értékteremtésre.

    Most a valódi és totális hatalom kiépítése folyik, ahol a pénz már kevéssé számít.

    Ha hagyjuk őket hogy befejezzék, akkor valóban eljön a Mátrix kora.

  18. 16. Attila (PV)
    Onnét kezdve, hogy nincs hivatalos uralkodó réteg, és hogy a hatalmasok sem gazdaként tekintenek a birtokukra, nem látok egyszerű menekvést a folyamatból. Az egyszerű emberek, de még a „vezetők” sincsenek abban a helyzetben, hogy érdemben befolyásolják ezt, vagy átlássák minden részletében. A lovak közé dobtuk a gyeplőt. Szerintem, magyarázható természeti törvényekkel az „öngyilkosság”, mert nem az egész emberiségnek van öntudata, hanem egyenként az embereknek, ami nem egységes.

    Mészáros László (Jövő idő IV.): „… A Homo Sapiens, aki az egyén szintjén rendkívül intelligens, minél nagyobb létszámú csoportokat képez, döntési képességében annál jobban közelít a borélesztő gondolkodási szintjéhez. A borélesztő gomba gondtalanul él a mustban, élvezi a cukorbőséget, gondtalanul szaporodik, és alkoholt ürít. Egészen addig, míg az ürüléke el nem éri a 14% körüli alkoholfokot, akkor elpusztul a saját ürülékében…”

  19. 17!
    Valahogy így..

    Én mindig mondtam Tibor bának,hogy az ördögnek a lelkünk kell,és nem a pénzünk. 😀
    18!
    Az emberek tömegben,tömegként gondolkoznak ,és nem egyénenként…

  20. Szép eszmefuttatás, de több hibás premisszára épül.

    „Nem is lenne semmi probléma, ha ők, azaz mi az összes profitunkat elköltenénk mindenféle, munkások által előállított javakra, de ez képtelenség.”

    Vajon akkor mi lesz a sorsa annak a sok-sok profitnak? Talán Dagobert bácsi módjára egy nagy trezorba összegyűjtik a kapitalisták és úszkálnak az aranypénzben? Ha így tennének, akkor az a vagyon szép lassan elenyészne, hiszen a trezort folyamatosan őrizni kell, ehhez fizetni kell az őröknek, tehát mindig kicsit kevesebb maradna meg a sok aranyból, mert sajnos a trezorban álló fém nem szaporodik magától. Esetleg arany helyett papírpénzben is úszkálhatnak, de akkor még az infláció is folyamatosan rontja a vagyonuk értékét.
    No akkor mi történhet még? Mondjuk trezor helyett valami olyanban tartják, ami hozamot termel, vagy bankbetétben, de akkor meg a bank helyezi ki, hogy hozamot termeljen.
    Márpedig a beruházások során a felhalmozott vagyonokból munkások által előállított dolgokat vesznek, pl. a gyárfalat is munkások húzzák fel. Tehát előbb-utóbb mégis elköltik azt a pénzt, amit egy ideig halmoznak.

    És az általad „hasznom” néven szerepeltetett tag sem feltétlenül pozitív értékű, bármennyire szeretnék azt a kapitalisták (különben soha senki nem menne csődbe).
    Van például olyan helyzet, amikor veszteség mellett is érdemes fenntartani a termelést, mert ha a gyárra nincs vevő, akkor jobb az, ha a gyár legalább részben kitermeli a fenntartási költségeit, mintha teljesen leáll a termelés, és a tőke csak áll és amortizálódik a gyárban.
    Van olyan, hogy a kapitalista rosszul spekulált, és legyártatott mondjuk egy csomó cipőt, amik közben kimentek a divatból, így önköltségi áron se veszi meg senki, csak ha még olcsóbban adja. Ha nem hajlandó bevállalni a negatív hasznot, akkor a nyakán marad pár konténer cipő, amit elhordani nyilván nem fog, így megint csak olyasmiben áll a tőkéje, ami csak költséget jelent neki és pénzt meg nem hoz, így érdemesebb hamar kiszállnia az üzletből, mint ragaszkodnia ahhoz, hogy haszna legyen rajta.

    „Nem vásárol, a felduzzadt raktári készlet nem apad”

    A munkanélküli is vásárol. Ha mást nem, akkor legalább az alapvető élelmiszereket, fűtési energiát, stb. Nem termel, de fogyaszt, hogy állami segélyből, korábbi megtakarításból, rokonok támogatásából, vagy esetleg lopott pénzből, az egy másodlagos kérdés.
    A raktári készlet pedig akkor is apad, ha nincs egyetlen darab vevő sem, ugyanis az áruk többsége előbb utóbb akkor is tönkre megy, ha nem használják, nem fogyasztják el. De ha nem is megy tönkre, az a minimum, hogy őriztetni kell, azaz olyan munkást kell fizetni, aki nem termel.

    A probléma szerintem az, hogy a kapitalisták jelentős része elspekulálta magát. A hitelfelvétel elterjedésével megugrott a jelenbeli kereslet a jövőbeni kárára, mert a fogyasztók előrehozták a fogyasztást, de a törlesztés ideje alatt annyival kevesebbet fognak fogyasztani.
    A döntéshozók viszont a jelenben tapasztalt növekedési trendeket kivetítették a jövőre is, és ezen elképzelések alapján hoztak meg beruházási döntéseket. Szóval ők növekvő keresletre alapoztak, de pont a fogyasztás csökkenése indult el, amikor a hitelpiac már nem tudott hova bővülni. Ez valóban eladhatatlan árukészletekhez vezetett, mivel a kapitalisták is csak emberek, és nehezen ismerik el saját hibájukat, ezért ragaszkodni próbálnak az általuk elképzelt árakhoz és a pozitív „hasznom”-hoz.
    Az egyik lehetőség, hogy hagyjuk őket, amíg el nem fogadják a tévedéseiket, és a veszteségeiket realizálják, és újra forgatni kezdik a pénzüket. A másik lehetőség meg az, hogy rejtetten leértékeljük az árujukat az infláció felpörgetésével, a pénzkínálat növelésével, így nominálisan nem kell engedniük az árból – sokan ezt könnyebben lenyelik. (Pl. ha vett valaki egy házat 10 Millióért, az utána nem akarja eladni 9-ért, inkább vár 2 évet, míg újra 10-et ér, és „veszteség nélkül” tud kiszállni.) A baj csupán annyi, hogy az igazán nagy vagyonokon ülőket sok okos ember segíti, akik jelzik, hogy az állam ilyen rejtett módon próbálja a pénzt a zsebükből, és megtalálják a módját, hogyan lehet ezt kivédeni (és befolyásolni), míg a kisember magában nem tud védekezni az infláció hatásai ellen.

  21. 14: Nagy varázssó ez a „meritokrácia”, csak az a baj, hogy meglehetősen definiálatlan dolog az, hogy mik is azok az érdemek, mi az a teljesítmény, ami alapján a pozíciókat osztogatnák, és ki dönti el, hogy kinek mekkora…
    Melyik az értékesebb, a pék, vagy az autóipari szakmunkás?
    A rockzenész, vagy az operaénekes?

    A parlamenti választások során eldönthettük, hogy azok közül, akik a képviselőséget vállalják, kit tartunk legérdemesebbnek arra, hogy képviseljen minket. A mi meritokráciánk ott ül a parlamentben, Ángyán Józseftől Zagyva György Gyuláig sokféle alakban, és ez a meritokrácia (kétharmada) maga föle emelte Orbán Viktort, mint arra legérdemesebbet, hogy vezesse az országot.
    Csak az a baj, hogy Orbán egy kókler, mint ahogy kiderült (bár a fideszesek persze nem akarják beismerni), hiába vannak fantasztikus érdemei abban, hogy megszabadultunk Gyurcsánytól, ez csak azt mutatja, hogy ért ahhoz, hogyan csinálja ki a vetélytársat, de országvezetői képességeit nem igazolja.

  22. 20!
    „A hitelfelvétel elterjedésével megugrott a jelenbeli kereslet a jövőbeni kárára, mert a fogyasztók előrehozták a fogyasztást, de a törlesztés ideje alatt annyival kevesebbet fognak fogyasztani.”

    Ezt mondtam én is feljebb..

    Apjok uram is ezen az úton gondolkozik mint Te,és reménykedik hogy egyszer majd minden helyre jön…Reménykedni azt lehet..

  23. Kollégák,

    ezt a posztot igy ahogy van közgáz órán le kéne adni. Nagyon értelmes és intelligens emberek járnak ide, most újra kiderült.

    Múlt hét pénteken voltam egy előadáson „Rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?” cimmel. Jó két és fél órán át magyarázták, hogy mi miért van, és Kína, és az adósság, és Galamb József és a Ford T-modell meg futószalagos túltermelés, túlfogyaztás stb.
    A végén az jött le az egészből, hogy a gazdasági élet szereplői a mai napig a GAZDASÁG-ot egy a „semmiben” lebegő valaminek tartják, ami mindig növekszik, és most a növekedés egyetlen gátja a hitelválság. Nem kötődik sehova, nincsenek fogyó forrásai és telítődő szemétlerakói, nem számít a környezetszennyezés stbstbs.
    SZÖRNYŰ volt ezt látni és hallani egy vezető elemző szájából, hogy az ordító problémákat csak egy-egy megoldandó kis bosszúságnak tekintik, amik az úthenger útjában állnak.

  24. 20. Avatar

    „míg a kisember magában nem tud védekezni az infláció hatásai ellen.”

    De tud.

    Először is felismerheti, hogy melyek azok a dolgok, amelyek VALÓBAN fontosak, egészségesek, és épülésére szolgálnak, aztán meg azonosítja a parasztvakítást.
    Ha megnézed, a legnagyobb haszon a szarból van.
    Alkohol, cigaretta, génpiszkált kaja, no meg a divatcikkek, kütyűk.
    Ha sikerül eljutni azokra a intellektuális szintekre, ahol ki tudjuk szűrni a reklám hülyítő hatásait, akkor elindulhatunk a függetlenedés irányába.
    De ehhez el kell fogadni alapvető változásokat az életvitelben.
    És egyre többen vannak akik ezt felismerik… Ez kezdődhet a Coca Cola bojkottjával, és eljuthat odáig, hogy elsőkézből veszi az almát a termelőtől, vagy akár magának termeli.

    Minden olyan elgondolás, amelyik nem épít arra, hogy a népesség komoly hányada visszatérjen a mezőgazdaságra, és részben önellátásra, csak a meglevő berendezkedés agóniáját hosszabbítja.

  25. 24:
    „Minden olyan elgondolás, amelyik nem épít arra, hogy a népesség komoly hányada visszatérjen a mezőgazdaságra, és részben önellátásra, csak a meglevő berendezkedés agóniáját hosszabbítja.”

    Teljességgel egyetértek. Vegyetek kertet, és kezdjétek el csinálni.

  26. az egy másik pont (szerintem) hogy én nem is látok olyan szakmát ami nagy számban tudna munkaerőt felszívni. mindig volt valami meghatározó húzóágazat.. annak idején (középkor) a mezőgazdaság, utána a gyári munkás, etc.. De most mintha nemigen lenne semmi, ami ilyen lenne.. eljut(ott)unk oda hogy a javakat e szerint a képlet szerint is elő lehet állítani:
    Cipő ára = Rezsi + Nyersanyag/energia + hasznom
    Nemigen van szükség munkaerőre mert (mint olvasható) vannak olyan automata gyárak ahol ezernyi munkás helyett robotok vannak, működtetésükhöz elég 1-2 tucat mérnök.

  27. GErgo

    Nyilván nem mindenki tud kertet venni, de kis utánajárással talál valakit, akinek van kertje, háztájija, és megegyezhetnek, hogy vagy munkával, vagy pénzzel besegít, aztán valamilyen szinten elosztják…

    20-30 éve az ország tele volt hobbikertekkel…
    Tehát van valós múltja a dolognak, csak most kevésbé hobby, inkább egy más életre való készülés a cél.

  28. 27:
    Aki nem tudná. A 70-es évekbene beindult hobbi-kert mozgalom szigorúan az volt, hobbi. Az ott termelt termények két-háromszor kerültek többe, mint az üzletben (és akkor a munka ingyen van).

  29. 24: „Ha sikerül eljutni azokra a intellektuális szintekre, ahol ki tudjuk szűrni a reklám hülyítő hatásait, akkor elindulhatunk a függetlenedés irányába.”

    Tapasztalatom szerint mindenki azt állítja magáról, hogy ő már eljutott erre a szintre, csak a társadalom többi tagjának kellene végre felismerni hogy mi az igazán fontos. 🙂
    Mert az igazán fontos csakis az egészség megőrzése/a tudás gyarapítása/az istennek tetsző élet vitele/a környezet megóvása/egymás feltétel nélküli szeretete/a valódi boldogság elérése… stb… cirka 100 féle választ lehetne sorolni, attól függően, hogy a beszélőt épp melyik mém uralja…

    26:
    „Nyilván nem mindenki tud kertet venni, de kis utánajárással talál valakit, akinek van kertje, háztájija…”

    Vagy talál valakit, aki már talált olyat, akinek van kertje, háztájija, és mondjuk pénzzel segít be, mert ideje nem nagyon van… És a középső emberke hipp-hopp átalakult kereskedővé és újra elkezdjük építeni ugyanazt pepitában…

  30. Egy tömegtermelés során előállitott terméknek csak akkor van értéke,ha azt meg tudja /akarja/vásárolni valaki. Teljesen mindegy mekkora a termék gyártási költsége. A hitel pedig befektetésre lett kitalálva, amely kitermeli a törlesztés árát plusz a kamatokat. Tehát a bankok és a gyárak gondolkodása is abnormális. Persze azoké is akik hitelt vesznek fel pusztán azért, hogy vegyenek valami olyat ami amúgy is csak újabb veszteséget termel.

  31. 27-Attila (PV)
    „Nyilván nem mindenki tud kertet venni…”
    Ez nagyon nyilvánvaló! Nincs annyi kert(terület) amennyi a városi „prolinak” kellene.
    A helyzetértékelésem: Aki most a városi házát/lakását áron alul – akár erőltetve is – eladja, az most még tud venni akkora kertet/házat, ami az éhhaláltól megmenti később.
    Nagyon jó előrelátás/jóstehetség kell ilyen döntéshez, de aki elhibázza, annak annyi.
    A termőföldek nagy része már magánkézben van, 🙁 🙂

  32. 26!
    Mondasz valamit..
    Az az igazság hogy nekem se kerülne sembibe kiváltani a vállalkozást,számítás technikában,gépeket szerelni javítani,akár üzletet is csinálni.Volna itt rá nekem kereslet ,igencsak..Kényelmesen itthon,még helyem is lenne.És ,talán még egy alkalmazottat is tudnék felvenni.Semmi akadálya.De mégis van..Annyi járulékot kell fizetni,hogy képtelenség kitermelni,és milyen árakkal kellene dolgozni akkor?Egyszerűen már ezzel tönkre teszik az embert.És hány ilyen ember van aki tudna csinálni bármit,de nem tudja kitermelni a befizetni valót..Akkor inkább nem csinálok semmit..Veszteséget nem termelek legalább..
    Ezáltal is rengeteg értékes ember megy veszendőbe,az évek meg múlnak..

  33. 30: „Egy tömegtermelés során előállitott terméknek csak akkor van értéke,ha azt meg tudja /akarja/vásárolni valaki. Teljesen mindegy mekkora a termék gyártási költsége.”

    Egyet értek, de ez nem csak a tömegtermelés során előállított termékekre igaz! Az egyedi gyártású dolgok is pont ilyenek.
    Ha mondjuk festek egy képet, arra se az alapján fognak fizetni, hogy áll 1 m2 vászonból, X gramm temperából, meg Y órán át mázoltam, amiért Z Ft-os órabért kell fizetni (+a műterem és az eszközök rezsidíja)… Ha nem tetszik a kép senkinek akkor pont 0 Ft-ot ér, ha meg van aki adna érte egy milliót, akkor annál kevesebbet semmiképp se ér. És lehet, hogy tegnap 0-t, ma 1 misit, holnap megint 0-t fog érni (na jó, azért ez elég valószínűtlen)…

  34. Nem bőlére van eresztve, hanem túlegyszerűsítve.

    Cipő ára = Rezsi + Nyersanyag/energia + munkabér + hasznom

    Egyrészt kimaradt a mindegyikből lecsípett adó, amiből állami költekezés lesz, de ez a kisebbik gond.
    A felvázolt túltermelési spirál csak az egyik lehetséges forgatókönyv.
    Az igazi kérdés, mi lesz a haszonnal. Lehet, hogy kapitalisták saját fogyasztása plusz bővítő beruházás, amiből gazdasági növekedés, több munkahely, több profit stb lesz, ez viszont egy végtelenbe tartó fenntarthatatlan növekedést okoz.
    Lehetséges, hogy kizárólag kapitalisták saját fogyasztása lesz belőle nulla növekedés mellett (az amortizációt pótló szinten tartó beruházást értsük bele a rezsiköltségbe), ami akkor ideális állapot ha kisrészvényesekről van szó, akár nyugdíjalapok tulajdonosairól, akár generációkon keresztül örökölt tőkéről (részvényről, bérbe adott lakásról stb). Ez sajnos nem jellemző a mai gazdaságokban, de nem kizárt, és az optimális helyzet lenne.

  35. 28 Tiborbá

    „Az ott termelt termények két-háromszor kerültek többe, mint az üzletben (és akkor a munka ingyen van).”

    Ez nem csak a 70-es évek hobbikertészeire igaz, hanem a mai önellátókra is. Ha megnézem, hogy a tanyám „GDP-je” mennyi éves szinten, és ebben hány munkaóránk van, akkor talán még kevés is a 2-3X szorzó. De szerintem nem ez a munka van alulértékelve, hanem a pénz van jelenleg túlértékelve. Ha igaz az, hogy a világ valós értékeinek tízszerese forog (vagy fekszik számlákon) pénz formájában, akkor kb. azt lehet mondani, hogy a havi 100eFt. jövedelmemnek valójában csak 10eFt valós vásárlóerővel szabadna rendelkeznie. Ha 10eFt-ból kellene valóban megélnünk, akkor már nem gondolnám alacsony hatékonyságúnak azt a munkát amit a saját gazdaságomban végzek. A pénzlufinak előbb-utóbb el kell pukkannia. A jelenlegi vagyonok tizedükre fognak zsugorodni, az önálló termelés képessége pedig tízszeresére fog felértékelődni. Ma még jobban járok, ha mással keresem a pénzt, és abból vásárolok élelmiszert. A pukkanás után ez a helyzet meg fog fordulni. Persze a minőség miatt ma is termelek, de tisztában vagyok vele, hogy nevetségesen drágán (ha a munkámat is számolom).

  36. 35!
    „Ma még jobban járok, ha mással keresem a pénzt, és abból vásárolok élelmiszert. A pukkanás után ez a helyzet meg fog fordulni. Persze a minőség miatt ma is termelek, de tisztában vagyok vele, hogy nevetségesen drágán (ha a munkámat is számolom).”

    Itt a lényeg Technomuzsiknál..

  37. 28: Tibor ba:

    „Aki nem tudná. A 70-es évekbene beindult hobbi-kert mozgalom szigorúan az volt, hobbi. Az ott termelt termények két-háromszor kerültek többe, mint az üzletben (és akkor a munka ingyen van).”

    Ott a pont. Ez az, amit többen nem tudtok felfogni. A mezögazdasagban nem azert mentünk el a haztaji felöl a nagyipari termeles fele, mert a „tudjukhogykik” ezt akartak, hanem azert, mert a tömegtermeles (itt is, mint a gazdasagban altalaban) OLCSOBB, mint a kisipari termeles.

    Vagyis ha – ahogy Attila allitja – csak annak van ertelme, hogy visszavaltsunk a kisgazdasagokra, akkor ezzel gyakorlatilag elismertük, hogy a nepesseg java reszenek ehen KELL halnia. Ugyanis ha ismet kisgazdasagokban termelünk, az dragabb lesz, es a helyzet az, hogy a 7 milliard emberböl 2 milliardnak mar most sincs eleg jövedelme az alapvetö igenyeinek a kielegitesehez.

    Az exponencialis növekedessel az a legnagyobb problema, hogy nem lehet visszafele lepni benne. 7 milliard embert NEM LEHET közepkori, paraszti modszerekkel eltartani, csak nagyipari modszerekkel. Radaasul a paraszti gazdalkodashoz most JOVAL szarabb feltelek vannak, mint a közepkorban (rosszabb talajminöseg, szennyezett vizek, kevesebb erdö, stb. stb.). Ha ezt tul akarjuk elni, akkor EGYSZERRE kell leallni az exponencialis növekedessel, es ugyanakkor ujabb technologiara valtani, hogy az egyre romlo környezeti viszonyokkal meg tudjunk birkozni. De barmilyen uj technologia ki fog merülni, ha nem all meg a növekedes.

    Tehat ha technologiailag visszafele fogunk lepni, akkor garantalt az összeomlas. Joseph Tainter (a Collapse of Complex Societies cimu könyv szerzöje, geddonistaknak alapmü) ertelmezeseben az összeomlas valojaban nem mas, mint a tarsadalom összetettsegenek radikalis es gyors csökkenese. Marpedig egy tarsadalom komplexitasat elsösorban a munkamegosztas hatarozza meg. Ahogy Rona Peter fogalmazott: ha mindenki ugyanazt csinalja, akkor az emberiseg össztudasa az egyes emberek tudasaval lesz egyenlö. Ha viszont mindenki specializalodik, es valami melyen összetett dolgot csinal, akkor az össztudas sok-sok millio ember tudasanak az összegevel lesz egyenlö. Melyik esetben van jobb eselyünk a tulelesre? Akkor most lehet, hogy megsem olyan jo ötlet, ha holnaptol mindenki földet tur?

  38. 37 Jancsika

    „Tehat ha technologiailag visszafele fogunk lepni, akkor garantalt az összeomlas.”

    Ebben teljesen igazad van. Nem is vissza kell lépni, hanem a technológiát arra használni ami a túlélés irányába visz. A kutyafogkefe gyártása például szerintem nem ilyen. Ezeket a baromságokat kellene végre lerúgnunk magunkról. Hogy ezt a józan belátás hozza meg arra kevés esélyt látok. Valószínűleg a gazdasági kényszer az erőforrások drágulása, a kereslet hiánya fogja ezeket a változásokat kierőszakolni. Én ezt egy saját létidőmhöz mérten lassú folyamatnak gondolom. Nem lesz napja a geddonnak, hanem halad tovább úgy ahogy már pár éve látjuk. Ha mégis konkrét lesz ez a nap, az nyilván a túl jó (pusztító)eszközeink, és egy megszállott ember, vagy csoport szerencsétlen „egymásra-találásának” lesz a következménye. Ha feltételezzük, hogy az első lassú verzió valósul meg, akkor azért senkit nem beszélnék le az önellátás képességének megteremtéséről. Tapasztalatból tudom, hogy mikor egy végrehajtó (vagy az infláció majd a jövőben)lenullázza a bankszámládat, akkor nem mindegy, hogy csak a sörödről, és az autózásról, vagy az evésről, ivásról, elektromosságról, fűtésről kell-e lemondanod (akár csak ideiglenesen). Szokás mondani, hogy az idő mindent megold. Jó !…csak amíg ez az idő eltelik addig is élni kell valahogy. Aki tud, tehát vegyen földet, raktározzon értékes végtermékké alakítható nyersanyagokat,tanuljon meg olcsón élni, és minél több dolgot saját kezével elvégezni, vagy legalább spejzoljon minél több szerszámot és értékes tudnivalót.

  39. 38 Melike

    Elég régi ez a videó. Legalább fél éves.
    Él még ez a fiú? 🙂

  40. 39: Technomuzsik:

    Megint Chris Martenson jut eszembe (hihetetlen, hogy mennyire egyetértek azzal az emberrel – valószínűleg, mert szintén orvos). Ő a Crash Course elején az alábbiakat fogalmazza meg (nem pontosan idézek és fordítok):

    „Azt hiszem, a legfontosabb, hogy elkülönítsük egymástól a TÉNYeket, a JÓSLATokat és HITünket.

    Tény, hogy változás előtt állunk: a következő 20 év teljesen más lesz, mint az előző 20.

    Az a jóslatom, hogy a változás gyorsasága és mértéke meghaladhatja a szociális intézményeink adaptációs képességét.

    És hitem, hogy minden eszközünk megvan arra, hogy jobb jövőt biztosítsunk a magunk és gyermekeink számára. Csak a politikai elkötelezettség és kezdeményezőkészség hiányzik, hogy mindezt meg is valósítsuk.

    Magam is egyetértek ezzel, viszont kiindulva az emberi természetből, 95%-ot adok rá, hogy soha nem lesz meg a kellő politikai akarat és elkötelezettség a változásra. Ez esetben viszont az összeomlás, és ezzel a specializáció, vagyis végső soron az emberi tudás nagymértékű és gyors eltűnése mindenképpen be fog következni. És itt jön be az, amit te csinálsz: igen, fel kell készülni rá, hogy az önfenntartó kis közösségekben lehet majd csak túlélni – még akkor is, ha ez már az egyértelmű agónia és végső bukás jele, ilyen kis közösségekben ugyanis nem lehet olyan mértékű tudást és technológiát fenntartani, mint egy globális rendszerben. Annak, akinek ma még elég a jövedelme, hogy egy ilyen kis közösségbe bekerüljön, meg kell céloznia ezt az életmódot.

    Egy kicsit olyan ez, mint a rulett. Lehet tenni az 5%-os valószínűségre, ami ha bejön, nagyot nyersz. És lehet tenni a 95%-osra, amivel tuti vesztesz, de talán nem olyan nagyot. Bárki bármit hisz, jobban megéri a 95%-ra tenni.

    És ami a legérdekesebb: Chris Martenson maga is készül az összeomlásra, úgy választotta ki a lakhelyét, úgy csoportosította át a befektetéseit, úgy változtatta meg az életmódját is. Hiába hiszi tehát, hogy van megoldás, a családja és a maga életét nem merné föltenni erre a hitre.

    Korábban említettem itt már az elevation group-ot, azt a befektetési csoportot (aminek egyébként Martenson is tagja), akik a geddonra alapoznak. Az ő filozófiájuk a következő:

    A közeljövőben hatalmas vagyoni átrendeződés fog végbemenni, aminek a lényege, hogy a mostani középosztály vagyonát el fogja happolni egy szűk réteg, és a többség nyomorogni fog, egy szűk kisebbség pedig egyre nagyobb hányad fölött fog rendelkezni. Az ő filozófiájuk az, hogy azzal, hogy elmondják, mi hogyan történik, az átlagos középosztálybeli befektető is profitálhat ebből, így megvédhetik a középosztályt.

    Ez persze egy hatalmas álszentség. Ugyanis az összeomlás azért következik be, mert az átlag úgy gondolkodik, ahogy. Ha az emberek nem úgy gondolkodnának, ahogy nem lenne összeomlás. Vagyis ha mindenki tisztában lenne azokkal a tényekkel, amiket az Elevation Group oktat, nem történne vagyoni átrendeződés. Ők valójában abból készülnek profitálni, hogy a többség bukni fog, méghozzá vastagon.

  41. Megszólíttatván: ismét örülök, hogy nevetségesen triviális, természetesen ismert és feldolgozott tényeket tálalsz „számomra újdonságként”. Arról pedig igazán nem tehetek, hogy a felvetett problémákra adott, a jelen pillanatban elérhető emberi természetet és technológiai eszközöket alapul vevő, legjobb (és elnézést, de az itt megnyilatkozókkal ellentétben tanult, húsz éve aktívan használt és működő) rendszertervezői tudásom szerint megalapozott elemzésem és megvalósításra érdemes javaslatom
    – NEM fér rá egy söralátétre
    – NEM lehet hangosan elordibálni az utcasarkon a „tömegek számára”
    – épp ellenkezőleg: komoly gondolkodóktól is jelentős erőfeszítést igényel a megértése.

    Számomra inkább az tűnik viccesnek, hogy ez a felsorolás bárki számára meglepő, vagy hogy te egy ilyen poszt megírásával párhuzamosan komolyan gondolod, hogy a „korrupcióellenes mozgalom” ötleted egy áprilisi tréfánál komolyabban vehető.

    Semmi gondom nincs azzal, hogy hülyének nézel, szíved joga. De azért talán ennyire ne reklámozd azt, hogy nem vagy hajlandó a megértés minimális szándékával komolyan végiggondolni azt, amit NEKED írok. Még akkor sem, ha számodra a párbeszédünk nem több, mint nyilvános demonstrációja annak, hogy hajlandó vagy meghagyni a blogodon a veled ellentétes véleményt.

    Uff, én beszéltem.
    🙂

  42. 40!
    Ez nekem is eszembe jutott Te Technomuzsik,és utána is néztem rögvest,és lám, él.. 🙂
    44!
    Ezen is gondolkoztam..Nem is láthatja tökéletesen,mert hiszen ő felette is vannak..De a lényeg a lényeg..

    Ezt belinkeltem a DK-ba is tegnap..Na,hogy én mit kaptam,minden voltam csak rendes ember nem..Úgyhogy befejeztem velük a cirkuszolást,meg azt hogy bizonygassak bármit is..Nekem erre nincs időm..Majd mindenki megtapasztalja a saját bőrén..Egy begyepesedett elvakult banda az egész,akik az orruknál nem látnak tovább,no és persze GY.F. -nél..Ezektől még a Thürmer féle társaság is értelmesebb ,egy fokkal.. 🙂
    Úgyhogy Ti vagytok nekem az utolsó ments váram,akikkel fél szavakból is megértjük egymást.. 😉
    41!
    Jancsika mond valamit..

  43. 45 Melike

    Bogár egyébként felülemelkedett önmagán. Eddig mást sem hallottam tőle, mint hogy a háttérhatalmak, meg a háttérhatalmak manipulációi…
    Mit ad isten, ebben az anyagban eljutott odáig, ami már szinte Tibor bá’ álláspontja, miszerint nincs itt semmiféle kézzelfogható összeesküvés, személy szerint minden érintett személy vagy csoport tehetetlen a folyamat befolyásolására, pusztán engedelmeskedik a törvényszerűnek, a mozgatórugó nem más, mint az emberi kapzsiság.

  44. 46!
    Igen hubab,az alap felállás ez.Minden más,csak ennek a következménye..
    Főleg hogy egyes csoportok fokozták ezt,és felismerték,hogy saját kapzsiságukból nem tudnak megélni,csak a másikéból.. 🙂
    Így lettek kifosztók,és kifosztottak..

  45. 41: „Egy kicsit olyan ez, mint a rulett. Lehet tenni az 5%-os valószínűségre, ami ha bejön, nagyot nyersz. És lehet tenni a 95%-osra, amivel tuti vesztesz, de talán nem olyan nagyot. Bárki bármit hisz, jobban megéri a 95%-ra tenni.”

    Szerintem te nem ismered a rulettet. A (francia, egynullás) ruletten ha egy számot játszol meg, vagy egy teljes színt, 100 Ft tétre a játék várható értéke minden esetben 97,297 Ft lesz (azaz várhatóan 2,7 Ft-ot buksz, ebből él a kaszinó).
    100 * 1/37 * 36 = 100 * 18/37 * 2
    95%-os esélyed a nyerésre akkor lehet, ha 2 mező híjján lefedted az asztalt, de a nyerési esély és a várható kifizetés aránya akkor is konstans.

  46. 48: Avatar:

    Atvitt ertelemben gondoltam, de köszi az alapos valoszinüsegszamitasi fejtegetest.

  47. 48!
    Szóval Avatar ,Te egy wall streeti krupié vagy.. 🙂

  48. 49: Átvitt értelemben is olyan példát érdemes felhozni, ami igaz. 🙂 A rulettben (várható érték szempontjából) egyik fogadási módszer se éri meg jobban, mint a másik.

    50: és űrgyík, de pssszt, ez titok! 😉

  49. Tibor bá “Építek egy gyárat (mások más-más gyárakat építenek), amiben cipőket fogok előállítani. Az előállított cipők árazása a következőképpen fog kinézni: Cipő ára = Rezsi + Nyersanyag/energia + munkabér + hasznom.” Pont. És gondolom a termelés beindul. Sorry Tibor bá, de ez egy echt szocialista gyártás mód, mely aszocialista világot is tönkretette. A tervgazdálkodás rendszerében a szocialista államok raktárra dolgoztak. A raktáron levő áru volt a GDP még akkor is, har ott rohadt. Tudom, ott dolgoztam, statisztikus- költség-vetés tervezője és visszavezetője. 3, 5, 15 évre terveztünk légbőlkapott adatokból. A Globális adás-vételben ez nem olyan egyszerű és mi ma abban élünk. Mielőtt a gyárépítés beindulna, a tulajdonosoknak globális market research demand and supply, and competition információra van szükségük. A market research információnak a 6 kérdesre kell vákaszolnia. What, where, when, who will do it, who will use it and WHY, azaz mennyiért tudják elkészíteni és mennyiért eladni. Érdemes-gyáratani, érdeme-e építkezni. Az igazi kapitalista világ (Kina, Japán, Németország a termelésük legnagyobb részét nem raktárra, de megrendelésre termeli. A finished stock raktára ciklikusan ürül. Ha a rendszerbe beépített tracking signal rendellenes eseteteket jelez, akkor az ok azonnal kiviszgálásra kerül. Tehát nincs ‘dormant’over-stocked finished product. Németországban, Japánban a munkás megkapja a kiegyezett bért és jólétben élnek. Kina, bár kizsákmáyolja népét, de a nép életszinvola hihetetlen módon feljavult. Angliát ne számítsátok kapitalista világnak. Iparuk eladták USA.val egyutt Kinának, Indiának. Anglia Európa betege. 1986-89 kurzusaimon több kinai volt mind európai. 89-ben az undortól inkább a korai nyugdíjt választottam mind a kinai légkört Kinában. – Kérdem én, bár próbálkoznak, de hol van ma Anglia, USA ipara ipara? Kínában, Indiában_ És hol vannak a munkanélküliek??

  50. 52:
    És akkor most te pontosan hova akarsz kilyukadni? Mert ha rendelésre gyártanak, akkor a kifizetett munkabérből meg lehet venni a terméket? És nincs profit? Csak azért kérdem, mert ha van profit, akkor simán nem értetted azt, amit írtam.

  51. Ha nem ismered fel Magyarország iparosításának gyászos következményeit ma, nézz körül jobban, vagy kérdezd meg a rózsadombos clubosoktól hogy mibe, hova invesztálták a nemzettől lopott milliárdokat. Servis industry-ba, spanyol és göprög mintára? A saját zsebükre? Magyarorszogon vannak többszörös dollármilliomosok. Miből, honnan lettek dús gazdaggá? A magyar ipar termékeiből, Moll és gáz? Hova lett Ikarusz. Mi van a csepeli gépgyárral, kinek a tulajdona_ A népé? Felvetődik a kérdés. Miért nem invesztálnak Magyarország iparába akülföldi pénzesek? A válasz, Mert máshol olcsóbb, de az olcsóbban termelt sub-standard árúikat profittal Magyarországon eladják. Sajnos Magyarország a globális kereskedelemben csak egy piachely. Az okot Tibor bá nektek kell megtalálni és orvosolni.Én, sajnos csak a nincstelenség szemlélője lehetek. A szerviz ipar minden állama a hét szűk esztendőt élik most. Sajnos. Egyéneket, kik nincsenek decision-making pozicióban nem lehet hibáztatni.

  52. Tobor bá. „….. viszont gondolkodom, és ezért már megéri lenni.”
    Eszembe juttatja Descartes latin vátozatát. Suhanc koromban a gimiben, szórakozából,a latin órán, a verzióból csak egy betü kihagyasával egy más szinten hasonló konkluzióhoz jutottunk és rötyögtött. A tanár ránk nézett és mondta: Tudatában vagyok, hogy mire gondoltok és legyetek ti is gondolataitok tudatában. És folytatta az órát. A rötyögés megszünt. A tudat szónak sulya volt. – TUDOM hogy gondolkodom, tehát vagyok. Unorthodox, de vbalami van benne.

  53. „Hova lett Ikarusz.”

    Ezt speciel tudom… Szépen csődbe ment, amikor a fő felvevőpiaca, a SZU gazdaságilag összeomlott és elmaradtak a megrendelések.

    „Miért nem invesztálnak Magyarország iparába akülföldi pénzesek?”

    Audi, Suzuki, Opel, Mercedes, Hankook, stb. hogy csak a legnagyobbakat említsem az autóiparból, akik invesztáltak a magyar iparba. De elektronika területén is lehetne sorolni a példákat. És az itt megtermelt sok cuccot a világ minden táján értékesítik. Más termékeket meg a világ más tájain termelik meg és hozzák ide eladásra.

  54. 54:
    Sajnálom Levi, nem értetted a posztomat.

  55. Avatar

    “Hova lett Ikarusz.”

    Ez része volt a rózsadombi paktumnak…
    Az országot meg kellett szabadítani a „húzó” iparágaktól, mesterségesen tönkretenni õket, hogy külföldiek olcsón vehessék a darabokat.
    Az Ikarusznak pont azéet kellett menni, hogy jöhessen a Honda meg az Audi…
    Így a profit kimehet az országból.

    Ezért égett le a Mikroelectronikai Vállalat is, ahol valóban versenyképes processzorokat gyártottak, és a Lloyds biztosító a biztosítás dupláját fizette…
    És NEM építették újjá, sõt abbahagyták az ilyen irányú kutatáasokat is…

    Ssajnos a „fejlett” Nyugathoz való tartozásnak az volt az ára, hogy lemondunk a fejlõdésrõl.

  56. Tibor bá 57
    most jöttem haza. Kissé fáradt vagyok. Ha késve is válaszolok.
    Ok? Türelmed kérem. Biztos, hogy valahol félreértjük egymást …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük