(938) Szerelem (átkozott szerelem)

Tibor bá’ online

 

Most, hogy (a hírek szerint) egy nő partnerének megtartása végett megölt egy 11 éves kisfiút, aktuálissá vált a szerelem és a „szerelem féltés” közelebbi megvizsgálása, ami talán ad egy mankót egyes szélsőségek megértéséhez.

A szerelem az éhség és a „mániás-megszállottság rendellenessége” (angolul: obsessive-compulsive disorder) kereszteződése, de én inkább azt mondanám, hogy szexualitással kapcsolatban kiváltott ideiglenes, egzaltált állapot.  Ebben az egzaltált állapotban az ember tudatával nem, vagy csak alig képes kordában tartani az ösztön által diktáltakat.

A szerelmes emberek agyában lejátszódó folyamatok kutatási eredménye hideg vizes zuhanyként hűtötte le az ősidők óta dédelgetett romantikus elképzeléseinket. Helen Fisher (Rutgers University, New Jersey) antropológus által vezetett kutató csoport felkért hét férfit és tíz nőt – akik azt állították magukról, hogy halálosan szerelmesek – hogy nézzenek meg szerelmükről egy fényképet, illetve más ismerős személyről, miközben rá voltak kötve egy mágneses-rezonancia erősítés elvén működő leképezőre (MRI). Ebből a kísérletből a következőket állapították meg:

Egy szerelmi viszony elején az indítékkal és jutalommal asszociált, dropaminben gazdag agyterületek nagyfokú aktivitást mutatnak, amikor szerelmük fényképét látják. És persze minél mélyebb a kapcsolat, annál nagyobb az aktivitás.

A kutatókat meglepte az, hogy bár hitünk szerint a szerelem nagyfokú érzelemgazdagságot jelent, ennek ellenére az agy érzelemért felelős részében az aktivitás nem növekedett meg. Ezek a részek mind addig nem aktiválódtak, amíg a kapcsolat nem ért el egy későbbi, érettebb szakaszt.

Az eredmények azt sugallják, hogy a romantikus szerelem mindössze egy indíték, egy ösztönző erő, mint amilyen az éhség vagy a szomjúság. Egy kapcsolat elején az agy tervezéssel van elfoglalva és az élvezet megszerzésére hajt. Csakhogy a „ráhajtással” foglalkozó agyterület akkor aktiválódik, amikor az ember például csokoládét majszol, élvezkedik.

Az eredmények szerint a szerelem hasonlít a mániás-megszállottság rendellenességére (MMR), (amit én egzaltált állapotnak becéztem), mivel a kutató­csoport olyan agytevékenységet észlelt, ami az MMR-re utalt. Megjegyzendő, hogy az aktivitás intenzitása egyenesen volt arányos a kapcsolat hosszával, kitartva egészen az érzelmi állapot beköszöntéséig. Ennél a pontnál az ember átlép „mániáján” és, vagy egy tartós kötődést alakit ki, vagy a szerelem megszűnik (vagyis az egzaltált állapot).

Tapasztalat szerint azoknak az embereknek az agyában alacsony a szerotonin szint, akik MMR-ban szenvednek. Ez összevethető azzal az 1999-es olasz jelentéssel, miszerint a szerelembe eső emberek vérének szerotonin szintje meredeken zuhan (NewScientist 1999-07-31. p 42.) Viszont a depresszióban szenvedőknek is alacsony a szerotonin szintje, aminek emelését antidepresszánsokkal érik el. Ez az eljárás azonban problémát okozhat az agy megfelelő részének érzékenysége miatt. Konkrétan antidepresszánsok szedése megakadályozza a szerelembe esést.

Nem megmondtam? Idegnyugtatók hatása alatt az egzaltáltság nem tud kialakulni. Illetve a nyugtatók szedése csökkenti a halálos szerelem mértékét. De ez nem minden. A hatás nők és férfiak esetében nem ugyanaz. A szerelmes nő már a kapcsolat elején nagyobb érzelmi aktivitást mutat, és partnerük fényképének láttán a férfiaknál sokkal jobban átkutatják memóriájukat, újfent átélve múltbéli emlékeiket. Az sem fog meglepni senkit, hogy a szerelmes férfiak szerelmük fényképének láttán a nemi élvezetre koncentrálódnak, Helén Fisher szerint „aktiválódik a pénisz duzzadás tartománya” 😀 .

Egy másik érdekessége a kutatásnak az, hogy bár vonzónak találjuk a partnerünket, és a fényképe vágyat ébreszt bennünk, az agyunknak legalább egy része, amelyik esztétikai bírálatokkal foglalkozik, nem vakul el. A csinosságot igen objektíven állapítja meg, megegyezően semleges megfigyelő véleményével. Magyarul, a szerelem vak.

Na jó, de miért öl? mint előbb láttuk a halálos szerelem egy nagyfokú egzaltáltsággal azonos, ahol a józan ítélőképesség megszűnik. Ilyen állapotban egy kialakult igen erős szenvedés megszüntetését a szenvedést okozó személy eltüntetésében látja. Bence esetében a dolog egyértelmű, de mi van akkor, amikor a szerelmét lövi le „szerelemféltésből”? Az összefüggés világos, ha megszűnik a szerelem tárgya, akkor megszűnik a szenvedés okozója is. Hogy a kijózanodás pillanatában ez további szenvedéseket okoz, nos eddig már nem jut el a gondolat.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

11 gondolat erről: „(938) Szerelem (átkozott szerelem)

  1. Kérdés: ha vészhelyzetben vagyunk, akkor az adrenalin okozza a vészhelyzetet?
    Vagy netán egy bizonyos részünk észleli a vészhelyzet és válaszként utasítást ad adrenalin termelésre? Az adrenalin sokat segíthet abban a helyzetben.
    Szerintem a dopaminnal is hasonló a helyzet.

  2. 1:
    Szerintem minden értelmes embernek rajta kell magát kapni, amikor ösztöneire hallgatva akar dönteni, és a legjobb barátját meg kell kérni, hogy szerinte mi lenne a racionális döntés. U.i. Egzaltált lelkiállapotban az emberi gondolkodás beszűkül. Ez olyan, mint az alkohol. Meg vagy róla győződve, hogy nincs rád hatással, csak mások veszik észre, hogy eltompultál.

  3. 2: Ennek mi köze 1-hez? Én azt értem Intuitív hozzászólásából, hogy kétségbe vonja, hogy a hormonszintek változása lenne az oka a szerelemnek. (Amit amúgy senki nem állított.) De lehet, hogy félreértem.

    2: Tibor bá, van olyan döntési helyzet az életben, hogy az ember rációja mást akar, mint az ösztönei, és az ösztönös választás a helyes. (Tipikus pl: vannak különböző rettenentes gyereknekvelési elméletek, amiknél minden ösztönös anyai reakció csak jobb lehet.)

  4. Nem olyan rossz az az egzaltáltság!
    Ebben a sokszor unalmas és egyhangú életben azért ezek kiemelt pillanatok.
    Persze csak akkor, ha viszonzott! Különben inkább pokol.
    Sajnos erre pedig igen kicsi az esély, hogy a két fél egyszerre kerüljön ilyen egzaltált állapotba. Az egyik fél valószínűleg csak hízelgőnek találja, elfogadja, és él vele.
    De ha már valami, inkább ez, mint a drog. 🙂

  5. 3:

    Igazad van, semmi. Előbb érzékeled a vészhelyzetet, és ennek hatására termelődik az adrenalin, de nagyon gyorsan.

    Valóban vannak ilyenek, de ezek nem racionálisak.

  6. A szerelmes ember naivitàsàt kihasznàlni az egyik csalàsi lehetőség. Àldozata voltam egy ilyen esetnek és csak fél év időveszteség elteltèvel jöttem rà, hogy a baràtnőm nyitott kapcsolatban él egy màsik férfival.

  7. 5: Csak az első három eset kellemetlen. Ezt is meg lehet szokni. Illetve a „szerelemről” le lehet szokni.

  8. Amúgy egyetértek, Tibor bá. Észnél kell lenni, hogy az ember mikor és kivel engedi meg magának, hogy elhatalmasodjon rajta a szerelem. Ha nem jókor, vagy nem jó irányba, akkor meg jobban jár, ha lekötözteti magát, mint Odüsszeusz, különben baj lesz belőle. Vagy ha tud, elég ha az eszére hallgat.

  9. Tibor bá, jó ez az írás, de csak egy kis részét tartalmazza annak, amit ebben a témában el lehet mondani. (Tudom, nem lehet egyszerre mindent.) Akit érdekel a téma, annak ajánlom a youtube-on dr. Glovicki Eszter előadását a szerelem hormonjairól. Ismeretterjesztő, könnyen befogadható stílus, de szakember.

  10. 8:
    Személy szerint utálom a „mindenre kiterjedő”, véget nem érő, kurva hosszú „szakcikkeket”. Következésképpen, rövid, emészthető, nem megunható posztokat iparkodok írni.

  11. Egyetértek Tibor bá 9-al. A bloggok témája, én úgy gondolom és tapasztalom itt a megjegyzésekből is, hogy informatív, és így a koncepciója a fontos. Az érdekeltet ösztönzi a további kutatásra.
    Plul., meghallgatom Gloviczki Eszter előadását. Köszi. Ábel 8.
    Amint már tudjátok, Angliában élek. Csupán rajtatok keresztül tudok valóban a magyar közéletről, melyet spontán megjegyzéseitekben írtok és őszintének, nem mesterkéltnek, egy szóval hitelesnek találom. A hivatolos hirek legtöbbnyire… blá, blá.- sorry –

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük