Tibor bá’ online
Lehet azt mondani, hogy az idei év rendkívül száraz volt, ami mindössze egy szélsőséges kilengés, és majd jövőre több lesz a csapadék. De azt is lehet sejteni, hogy hosszútávon egyre kevesebb a csapadék, ami az ivóvízbázisra is rányomja a bélyegét. Nem kell tehát különlegesen pesszimistának lenni ahhoz, hogy az ember aggódni kezdjen a víz miatt, mert a víz egy központi szolgáltatás, ami adott esetben megszűnhet egyik perctől a másikra. Felmerül a kérdés, hogy lehet ezt kivédeni, hogy lehet erre felkészülni?
Osszuk a dolgot kétfelé. Egyszer, szükségünk van ivóvízre és egyes ételek elkészítéséhez is kell víz. Aztán pedig a tisztálkodás se képzelhető el víz nélkül, az iváshoz képest elég sok víz nélkül. Egyelőre azonban maradjunk csak életben, ha piszkosak is vagyunk, mert a koszt valahogy túl lehet élni, de a szomjúságot nem.
Állapítsuk meg, hogy íváshoz nem jó akármilyen víz, ami egy kicsit bonyolítja a helyzetet. A víz lehet fertőzött, tartalmazhat mérget, és lehet láthatóan szennyezett. A tiszta, de fertőzött vízzel nincs gond, mert csak fel kell forralni. Az oldott mérget tartalmazó vízzel már komoly gondok vannak, mert az oldott méregtől megszabadulni csak egyféleképpen lehet, ami meglehetősen költséges, energia igényes, ez pedig a desztillálás, mihez ráadásul kell egy lepárló berendezés is. A láthatóan szennyes vizet meg lehet szűrni, és akkor forralás után fogyasztható. Ennyi várható nehézégből adódik a gondolat, hogy tárolni kell néhányszáz liter ivóvizet. Kézenfekvő a PET palackokban forgalmazott ásványvizek tárolása, aminek viszont van egy kellemetlen velejárója. A víz idővel a PET palackból kioldja a biszfenol-A (BpA) anyagot, ami persze mérgező, és természetesen minél tovább áll a víz a palackban annál többet old ki. Vagyis a korlátlan víztárolás csak egy álom. Illetve lehet tárolni üvegpalackban, csak az drága és nehéz, plusz törékeny. El lehet rajta gondolkodni.
Akinek van saját háza, az megpróbálkozhat az esővíz összegyűjtésével. Ehhez természetesen kell némi beruházás, és az eső nem garantált. Ráadásul az összegyűjtött esővizet szűrni, tisztítani kell és ezzel nincs vége. Ugyanis az esővizet felfoghatjuk desztillált víznek, amiben nincsenek oldott ásványi anyagok. Az pedig köztudott, hogy a desztillált víz káros az egészségre, nem egy-két pohár, hanem tömegesen.
A folyómentén lakni egy jó ötlet annak, aki meg tudja valósítani. Viszont ez se problémamentes. A folyókba rengeteg szennyet és vegyi anyagokat öntenek, ami nemigen fog változni, viszont a folyók hozama egyre inkább csökkenni fog, amivel párhuzamosan a szennyeződés koncentrációja növekedik. Fúrt vagy ásott kút esetében a szennyeződést a homok megszűri, de az oldott vegyi anyagok benn maradnak a vízben. Eltávolítása csak energia igényes lepárlással lehetséges.
Újra csak, ha van saját házad, akkor bárhol fúrathatsz egy kutat, elvileg akár 60 méter mélységig. Egy jóravaló búvárszivattyú felnyomja onnan is a vizet, ha van áram. De miért lenne áram, ha nincs víz? Ausztráliában erre találták fel a szélkerekes vízszivattyúzást, amit bemutat ez a tájkép. A működési mechanizmus ismertetése nem az én dolgom. Lehet rá jelentkezni.
Lehet, hogy Varga képviselő gyerekkorában ez alatt vacsorázott?
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
Amennyi ivóvíz kell, annyit kézipumpával is fel tudunk szívni a kutakból, ez nem gond.
Sok víz a növényeknek kell, de annyi pedig nincs és nem is lesz. Növények (és állatok) nélkül pedig mi sem leszünk, így ez a problema teljességgel megoldottnak tekinthető.
Pedig apa kezdőődik! 🙂
http://index.hu/belfold/2012/09/14/mindenkit_behivhatnak_vedelmi_szolgalatra/#
1:
Csak hogy tudd. Kézi erővel legfeljebb 8 méterről tudsz vizet felszívni. A búvárszivattyúkhoz pedig ÁRAM kell. Nézeteddel megvetted a jegyet a 95 %-hoz. Gratula! 😉
2. igen, pontosan ez jutott eszembe nekem is, ahogy elolvastam a cikket. De remélem látszik belőle, hogy azért egy kicsit félnek a polgári engedetlenségtől, mert retorziókkal fenyegetik azt, aki nem hajlandó jelentkezni.
Pedig ezen a ponton lehetne meggyengíteni a dolgot. ha senki sem jelentkezik, mindenkit nem zárhatnak börtönbe. de sajnos az „istenadta” nép fél, és bizony jelentkezni fog…:(
3-ra:
„Kézi erővel legfeljebb 8 méterről tudsz vizet felszívni”
Mélyebbről is, egyszerű technikai eszközzel, áram nélkül is.
Benne vagyok az 1%-ban. Nem 95/5 a helyes szám szerintem.
2-re: Lehet, hogy tudnak valamit és nem annyira hülyék mint amennyire látszik.
4-re:
Szerintem természeti katasztrófától tartanak jobban.
Ha folytatódik ez a szárazság, akkor megszaporodhatnak a tüzek, valamint a vízellátáshoz, csatornák, kutak, építéséhez is kellenek kubikusok.
RJ: de természeti katasztrófától mindig lehetne tartani. Úgy értem, nem kellene megvárni, amíg tényleg lesz valami (mint most a kiszáradás). És hát persze ezt „szebb” gondolat is lenne, mint a világháború, ezt megértem.
Tibor bá, a szívókút valóban csak kb. 8 m mélyről képes a vizet felszívni. De a vizet nem csak szívni lehet, hanem nyomni is, és akkor már nem érvényes a 8 méteres korlát.
8-ra:
Elárultad a tutit. Így nem leszel benne az 1%-ban. 🙂
Az emberek többségének „menni kell”. Az marad aki felkészültebb, többek között tudásban.
Na most én is „hibázok”. 🙂
Tapasztaltam, hogy a paradicsom jobban nőtt a gazban, mint ahol szépen ki volt takarítva.
A gaz felső részét a nap megégette, elszáradt, de így is árnyékolt és a paradicsoma föld közelében zöldelt, gyarapodott.
Talán ez lesz most a nyerő növénytermesztési mód.
8: ezt kifejtenéd? Van már olyan eszköz amivel ki tudom nyomatni a vizet mondjuk 20 méter mélyről (áram nélkül)?
Köszi.
Nálunk az idén 2m rel ment lejjebb a talajviz szint. Ez tuti, mert a szomszédnak kiszáradt a gyűrűskútja, és tavaly ennyi víz volt benne. Igaz én dombon vagyok, másutt talán jobb a helyzet. Nálam még a fűrtkút adja a vizet, de az is csak 4m-rel van lentebb, mint az övé.
A kútfúróember 8000 ft/m-ért fúrja a kutat. Fél millába lenne az új.
Ha már ivóvíz bajok lesznek, akkor már úgyis mindegy, mert akkor locsolóvíz sem lesz és jóval előtte elfogy a kaja.
Vizet a legkönnyebb tárolni. 200.000-ért lehet venni egy 8 m3es műanyag medencét. Kell tenni bele pár guppit, vizinövényt, és bele kell vezetni az esőcsatornát. Annyi vizet ihatsz 1 évig. Panelba bedig vegyél egy 200 l-es akváriumot. Szép is, nem szárad ki a lakás levegője. Mikor nem volt víz egy napig, a nyanya’ simán főzött vele, és leöntötte a klotyót.
Nó, de a legfontosabb, hogy MA ne haljunk szomjan. 14.00-kor indulok is Abádszalókra és pikkelyesre fűrdöm szét a bőrömet a jó meleg vízben. 🙂
Intuitív!
Természetesen van. Úgy hívják, hogy nyomókút. Régóta alkalmazzák olyan helyen, ahol a víz mélyebben van mint 8 m.
12: hm, köszi. Utánanézek.
Nem szívni! Nem nyomni! Hanem húzni! A vedret felfelé!
Akármilyen mélyről feljön, tutira nem kell hozzá áram. 🙂
Akkor majd pazarolni sem fogod.
Fúrt kútnál kötélszivattyú jöhet még szóba (rope pump).
Amúgy részemről esővíz, Országh József munkássága nyomán.
14: 15 cm átmérőjű cső esetén bajosabb 🙂
12 Says
Tökmindegy, hogy nyomókút, vagy szívókút. Az a lényeg, hogy a dugattyúja ne legyen magasabban a vízszinttől, mint 8 méter, de akár benne is lehet a vízben.( Akkor ez is már búvárszivattyú, csak kézi hajtású:-)) Ugyanúgy lehet pumpálni fent, csak egy jó hosszú rúd kell, ami közvetíti a pumpáló erőt a lenti dugattyúhoz.
De erősen izmosodni kell a mélységgel arányosan, 20 méterről már kijön a szemed is, ha fel akarod pumpálni a vizet. Vagy jó hosszú nyomókar kell, de akkor lehet, hogy egy pumpálással akár egy cm3 vizet is felnyomsz. 🙂
3. Nálunk a 17 méteres kútból csak úgy ömlik a víz kézi húzással.
„Az pedig köztudott, hogy a desztillált víz káros az egészségre, nem egy-két pohár, hanem tömegesen.”
Az esővíz nem desztilláltvíz, ráadásul vakolt földalatti tárolóban tárolva számos ásványt is tartalmaz.
Ajánlott oldal a vízzel kapcsolatban:
http://www.eautarcie.com/Vizonellato/Bevezeto.htm
Tibor bá, egyszer vagy többször volt már róla szó, hogy a PET azaz polyethylene terephthalate NEM tartalmaz BPA-t! Tessék már utánanézni, már írtam nem egyszer.
http://www.cpme-pet.org/content/do-pet-bottles-or-containers-contain-bpa
http://www.hsph.harvard.edu/news/magazine/files/bpa_and_phthalates_by_the_numbers.pdf
http://en.wikipedia.org/wiki/Bisphenol_A
17 Fantomas
Jó kondis gyerek lehetsz. Vagy nem ugyanazt értjük azon, hogy „csak úgy ömlik”. 🙂
Miféle szivattyú?
18:
Minató!
Nem hiszek nekik.
17.
A 20 méteres vízszintből? Nem lehet,hogy egy felsőbb rétegből amin átfúrtak mikor 20 m-ig lementek?
Szívó- és nyomókutak (kézi) szívó-, nyomó-mélysége max 6-10 méter az információim szerint.
Engem érdekelne egy jó manuális megoldás 30 méteren(ott a kutam)
Viccen kívül, a kötélszivattú egy ténylegesen létező szivattyú elv, nem a vödör kötéllel! Tessen rákeresni – rope pump, más fórumokon is esik szó róla. Fúrt kútnál is működik. Röviden leírom amit én láttam – hamár prepper blog.
Ilyen kötélszivattyú elven működő kutat jó húsz éve láttam Szabolcsban, vagy Nyírségben. Ráadásul közkút volt. Egy ásott kút legfelső gyűrűje le volt deszkázva. Azon volt állítva valami bicikli kerék gumi nélkül, a ráfon átvetve lánc, ami egy lyukon keresztül ment le a kútba, és egy colos-másfél-colos vascsövön jött fel, T-idomon keresztül oldalra kiengedve a felhúzott vizet. A vizet araszonként a láncra erősített vastag gumi korongok emelték. Ezek ugye kapaszkodtak a ráfon is. Valami korabeli nagy diagonál abroncs oldalából szabhatták ki, csak egy kis metszés volt a korongok közepén, az alatta keresztben álló láncszem megtartotta a helyén és támasztotta, így emelte a vizet. Ez együtt egy kellően laza illesztésű „folytonos dugattyú”.
Könnyű volt tekerni, ezért valószínűleg nem túl mélyről emelt. (Vastag csőbe sok víz fér, nagy súly.) Szerintem alsó fordító nem is volt benne, csak kicsit tovább lelógott a lánc mint a cső vége, saját súlyánál fogva. A cső vízbe lógó alsó végét kicsit ki kell peremezni, hogy ne akadozzon. Helyi barkácsolásnak tűnt, jelentős holtjátékokkal, de meglepően hatékonyan működött. Mint minden ilyesmi. Természetesen fagymentes is, ha abbahagyod a tekerést a víz a csőből leürül a korongok mellett.
Na, aki csinálós ember, rajta!
Tibor bá’-nak gyakorlatilag igaza lesz.
Habár fizikailag nem lehetetlen olyan kézi szivattyút építeni, amely a mély kútból is felnyomja a vizet, de mégsem találtam a Neten egyet sem.
Valószínűleg olyan műszaki problémákat vet fel a telepítése, hogy erre senki sem hajlandó, túl drága lenne. Pl egy olyan kút, amelynek a dugattyú a cső alján van, és 20 méteres nyomórúd közvetíti az erőt fentről a dugattyúig, igen bonyolult kivitelezésű lenne, ilyen hosszon már akkora a kihajlás, hogy több helyen meg kéne támasztani, ami mind egy-egy súrlódási ellenállást jelentene, a hosszú nyomórudat egyben kellene leereszteni a kútba, stb. Ez nagyon bonyolult lenne a hagyományos kutakhoz képest. A javítása is egy rémálom lenne, ekkora szerkezetet mindig kiemelni. 🙁
22: erről nem hallottam még, de az elv jó.
http://goo.gl/HwXRq
Nekünk van egy hatvan méteres kút a háznál, még a Vízműveknél és a katonai térképeken nyilvántartják, van saját száma, ha nem lesz valamiért vízellátás az utcában talán még jól jöhet…
A baj annyi vele, hogy a 2″-os vascsövet már meglehetősen megette a rozsda és az egyik magasabban fekvő vízadórétegből beszivárog bele a talajvíz, így aztán nem sokat ér az egész, legfeljebb csak locsolásra jöhet már szóba. Hajdanában még a hetvenes-nyolcvanas években inkább ennek a kútnak ittuk a vizét a vezetékes ivóvíz helyett, egy kicsit vasas volt, de mégis jobban esett ezt inni.
Valamilyen béléscső belehúzásán töröm a fejemet, kár volna ezt a kincset érő régi kutat végképp elveszíteni.
Nálunk az alföldön simán lehet 26m-es fúrt kutakból kézi erővel felhozni vizet, igaz izmosít néhány vödör után. Most készülünk fúratni mi is,eddig a szomszédén gyakoroltam.
Én itt szerencsés vagyok. Egy kis patak mellett lakom, amely a házam alatt ered, a fal alól-mellől folyik elő 3-4 helyen a víz. Annyira bővízű, hogy szemmel látható mértékben semmit sem csökkent a vízszint a nyár folyamán, holott a szomszédainknál lévő kutak mind kiszáradtak, legalábbis eliszaposodtak. Érdekes mód baktériumszennyezett a víz (bevizsgáltattam, azt mondták, a legtöbb nyílt víz ilyen), de ez forralással kiküszöbölhető. Szóval emiatt nem aggódom. Minden más miatt igen.
9. RJ
„Az marad aki felkészültebb, többek között tudásban.”
Szerintem az aggresszívabb marad meg. Azok között is az „intelligensebb” az aggresszivitásban… Amíg a „felkészült” kalkulál, az agresszív elvágja a torkát.
Van itt kút témában szakember? Sok a süketelés!
Ha egy kút 40-100-akárhány méterre van fúrva, az nem azt jelenti hogy 40-100-akárhány méter vizet kell megemelni.
A talajban lévő ellennyomás rásegít.
Mosolyogtam egy kicsit Tiborbá 8 méterén!
Mielőtt nem volt elektromos szivattyú, akkor is működtek mély kutak.
A régebben születettek még emlékezhetnek, voltak a pumpálós kutak, kézi kerekes fúrt kutak. A dugattyú ezeknél le- fel mozog. Hogy milyen mélyről szívja fel, az csak azon múlik, milyen mélyre tesszük le a dugattyút. Tehetjük a vízszint közelébe, vagy akár a vízbe is. Az emelt vízoszlop súlyát könnyen kiszámolhatjuk. rˇ2*pi*h. Ha túl nagy a súly, lehet csökkenteni a csőátmérőt és növelni az erő-erőkar arányát. De ki is lehet egyensúlyozni az erőkar végére szerelt ellensúllyal. A mélységet gyakorlatilag csak a szerkezet szilárdsága korlátozza.
A képen látható szélkerekes szivattyú is így működik, a forgómozgást egy forgattyús csap alakítja alternáló mozgássá.
10.Itt a megoldás!
21.Az infóid tévesek! 🙂
Egy 30 méteres vízmélységből működő szivattyút olcsón meg lehet építeni. Egy ügyes esztergályos készíthet kettős szelepet, mondjuk rézötvözetből, ami nem korrodál.
Most jut eszembe, az olajkutak is ezen az elven működnek, ott is jól látható az alternáló mozgás és az ellensúly.
Ezek 100 méterekről emeli ki az olajat!
30:
A mosolygás OK, mert azt hittem mindenki érti mi a helyzet. Nem arról van só, hogy 6 méterről a tajavíz szintje lemegy 9-re és akkor a Norton kút tehetetlen. Arról van szó, hogy 50-100 méterről kell felhozni a vizet, ahogy Indiában és Kínában. Már egy közepes minőségű búrvárszivattyú is megoldja a dolgot. De mechanikus megoldással, pláne kézi meghajtással vért pisálva se megy a dolog. A nyomó-szívó szelep OK, a nyomó kamra is OK, de semmi más nem az. 50-100 méteres kar a levegőben, rögzítés nélkül? De tegyük fel, hogy 10 méterenkét beraksz egy rögzítést, egy 120-160 mm átmérőjű lyukba? A pumpáló kart lenyomni nem lenne nagy kunc, mert baszom nagy a saját súlya, de utána fel kell emelni. És hogy dugsz be a csőbe egy 50 méter hosszú rudat? Helikopterrel? Persze ezeket a problémákat is meg lehet oldani, de több nagyságrenddel nehezebben, mint ahogy egy búvárszivattyut leeresztesz egy madzagon. Különben a képletedbe (kijavítottam) még be kellene tenni a fajsúlyt is, meg egy kis surlódást is.
32. Így igaz, de ha a dugattyút leteszed a vízszint alá, akkor a hatás ugyanaz.
Ha már nincs áram, ami meghajtja a búvárszivattyút. 🙂
„És hogy dugsz be a csőbe egy 50 méter hosszú rudat? Helikopterrel? ” 🙂
Úgy, mint a fúrósok. 6-10 méteres csődarabokban.
Egy 6 m-es csövet fel tudsz állítani, leengeded, megfogod, fölé teszed a következőt, összecsavarod, leengeded, stb.
A szivattyú szár vezetése sem probléma, mivel függőleges, csak szilárdságilag kell hogy megfeleljen a rúd súlyának, plusz, a víz súlya, plusz súrlódási ellenállások.
A súlyok összegének kell egyensúlyba lenni az ellensúlynak.
Nem sikerült kicsit túlbonyolítani a témát?
Már 100 métereken jártok, hogy ivóvizet hozzatok fel. Semmi értelme. Még ha találtok is olyat, aki ezt megfúrja, millió felett vagytok csak a kúttal.
Egy 10 köbös ivóvíz tartály telepítése (ha úgy vesszük és nem készítjük, ami jóval olcsóbb) megvan 700 ezerből, és 10 ezer forintból teleengedhetitek ivóvízzel.
Ha csak a legszükségesebbre használjátok (életbenmaradás) akkor 4-5 évig elegendő egy 4 tagú családnak. Ha addigra sem áll helyre semmilyen szolgáltatás, akkor jobb is megdögleni.
Másik.
Miért zártátok ki automatikusan az elektromos áramot? Töredék beruházással elő lehet állítani az áramot és lehet használni a szivattyúkat, akár áramfejlesztővel, akár szélkerékkel előállított energiával, és innentől fogva teljesen felesleges szívó nyomó dugattyús rendszerekkel szarakodni.
Csatlakozom a konstruktőrversenyhez. 🙂
Mondjuk legyen a cső alján egy dugattyús szerkezet amit lefele egy rugó, felfele egy drótkötél mozgat. Innentől a rudazat kérdés kilőve. Legyen a csőátmérő 63mm, mert ez egy szokásos méret és éppen ez jutott eszembe. Ha a vízoszlop 50m magas akkor a csőben 155 l víz van. Ha egyméteres kézikerékkel és 10 cm lökettel számolunk akkor a sodrony súlyát is belekalkulálva kb. 20 Kp erő kell a forgatáshoz. Ez hihető erőkifejtés még egy nyugdíjastól is. Percenként hatvanat forgatva a vízhozam 18 l/perc. Mosni, tisztálkodni, inni ez elég.
35 Curix.
„Már 100 métereken jártok, hogy ivóvizet hozzatok fel. Semmi értelme. Még ha találtok is olyat, aki ezt megfúrja, millió felett vagytok csak a kúttal.”
Ez melyik országban van ? Az én jelenlegi kutam a tanyán 80m. anyaggal együtt 80eFt. volt két éve.
Arról meg még nem is beszéltem, hogy helyismerettel számos forrásból lehet vizet vételezni.
Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismerek egy olyan vízvételi lehetőséget egy barlangrendszerben, ahová rajtam kívül alig néhányan tudnak eljutni. 30 méterről ivóvíz minőségű vizet lehet felhozni, csak meg kell szenvedni érte egy kis laposkúszással.
Túlsúlyosok hátrányban, esélyük sincs oda eljutni 😀
37!
Technomuzsik.Érdekelne az a kút.A kutad..
(mert még mindig nem jutottam el a kút fúrásig,pedig már életfontosságú lenne)
Az emilem Tibor bánál van..
36. Ennyi és még sok megoldás lehetséges! 🙂
37:
Magyarországon.
A kútfúró céget nem adtad meg, sem a felhasznált anyagokat, sem a hozamát, sem azt, hogy ivóvíz minőségű e, se a szivattyú típúsát, sem azt, hogy engedélyztetted e, sem semmilyen paramétert.
Lehet fúrni olcsó kutat, de ilyen mélységeknél keményen megboszulhatja magát a spórolás.
Tudomásom szerint szakszerűen 10-15 ezer forint/méterért fúrnak ma kutat, nem tudom te ezt hogy hoztad össze, mert 2 évvel korábban sem volt sokkal olcsóbb.
egy kis adalák mindehhez:
http://www.tomikut.hu/2012/04/kutfuras-40-50-70-000-forintert-szivattyuval-egyutt/
40!
Na ,még ilyet írjál ide Curix, hogy „megbosszulhatja magát a spórolás”..
Majd kapsz Te is, mint én az építkezős posztnál.. 🙂
41:
Nálam már most Geddon van ezért a tervezés, engedélyezés részt elegánsan ugorjuk át ! 🙂 Mondjuk úgy: Vízjogilag kissé aggályos a kutam. Egyébként szerencsémre homoki ember vagyok, ez nagyban hozzájárult gondolom a jó árhoz. Az alkalmazott anyagok és eszközök: 63mm kemény PVC cső, szitaszövet, ragasztó, kézi fúrógépből átalakított csőforgató fúróberendezés, fóliából kialakított 0,5 m3 víztartály a zagyülepítéshez, búvárszivattyú a fúróvízhez, 1m3 víz a meglevő másik kútból, önbizalom, bátorság, felfújt pofa, egy rekesz sör, 6 óra munka.
A víz jónak mondható, bár én vizet szinte egyáltalán nem iszom. Homok csak ritkán van benne, metán kicsit gyakrabban. Gondolkodom is a leválasztásán, fűtés és játékos tanyarobbantás céljából. A hozama hibátlan. Tavasztól mostanáig minden nap estétől napkeltéig ment a konyhakert locsolója, és mellette bírta a napi fürdés, mosás stb, szükségleteit. Biztos-ami biztos a főzéshez, kávéhoz való vizet a közeli bevizsgált forrásból hozom háromnaponta. Ha ez a lehetőség megszűnne akkor van egy RO vízszűrőm, de egy, a neten olvasott baktériumsűrűség teszt miatt ezt inkább hanyagolom amíg lehet. A szivattyúm mezei Tescós műanyagházas dágvány TIP vagy valami ilyesmi.
36 Technomuzsik
OK, nálam megnyerted a konstrukciós versenyt, így tényleg ki van küszöbölve a hosszú nyomórúd.
Ennek ellenére nem találtam a Neten sem kézi működtetésű búvárszivattyút. Valószínűleg nincs ilyesmire gyártó, amíg van áram a láthatáron, csak barkácsolni lehetne. 🙂
33:
Az isten szerelmérfe, éppen ezt írom a posztban is. NEM LESZ ÁRAM.
36:
Gondolkozz el a rugón! Közel két mázsát kell(ene) megemelnie. megfelelő áttétellel a kötelet egy gyerek is vissza tudja húzni, de a RUGÓ?
45:
„Az isten szerelmérfe, éppen ezt írom a posztban is. NEM LESZ ÁRAM.”
Nem, te vízkrízisről írtál, az áram hiányát csak a poszt végén említetted meg egy mondatban. Miért ne lehetne saját áramforrásom, ha már saját vízforrásom lehet?
Felesleges visszamenni a középkorba, ha nem muszáj.
A fúrt kutakkal van még egy probléma. Ezek tehetők tönkre a legkönnyebben. A vízionált geddon ideje alatt bővel lesz olyan ember, aki úgy fog gondolkodni, hogy „dögöljön meg a szomszéd tehene is”
Sőt van ilyen bőven most is, geddon nélkül.
45. Tibor’bá
A folyadékoszlop súlyát a talpszelep tartja ami a rugós szerkezet felett van. A rugó csak a dugattyús rész vezérlésében játszik. Az igazi gond itt az hogy a sodrony hogyan megy ár tömített módon a talpszelepen ? Aludni kell rá párat, és szerintem megoldható. Mire lesz kereslet, jó geddon-vállalkozóként kigondolom a módját. Így legalább lesz mit cserébe adnom a benzinért amit a búvárszivattyúmat működtető aggregátoromba öntök. 🙂
A nyugvó víz szintje nem 100 m-ren lesz egy 100m-es kútnak hanem sokkal magasabban.Így változik a kilókban számolandó tömeg. Egyszerű csigás áttéttel a húzás megoldható kézi erővel is.Lábszelepelést sem véletlenül találták ki.A nagyobb baj a kút leiszapolódása a nem intenzív húzásnak köszönhetően.Műszakilag kivitelezhető több megoldás.A víz felszínre juttatásának módjára.
48. NOD
A nyugalmi, és üzemi vízszintben igazad van. A mostani 80m-es kutam üzemi vízszintje -4m. körül van (volt egy éve – idén nem mértem). De Tibor’bá arról a helyzetről beszél ami már most van Indiában és Afrikában sok területen. Itt a vizek nyugalmi szintje van -50m körül. Ott bizony innen kell felhúzni, mert a „közlekedő edénynek” ez a legmagasabb pontja. Nálunk még olyat is ki lehet fogni, hogy a vízzáró réteg ferdesége miatt a fúrt kutadból magától feltör a víz. Így működik pl. a tőlem egy Km.-re levő dokumentáltan több száz éve folyó forrás. Majd szólok ha leáll a vízfolyása…..akkor majd kezdhettek aggódni!
49/Hát ott megoldott lesz a népességi kérdés
Ha a kút kérdés megoldott akkor szerintem elég sokáig jó lehet egy 300 wattos búvárszivattyú meg pár napelem cella és ha süt a nap akkor van víz.Ehhez természetesen kell tároló részleg is meg tartaléknak egy áramfejlesztő ami kisegíti az embert ha esetleg nem sütne a nap.Egyébként az érdekelne,hogy a geddont milyen hosszú időre tervezitek mert ha 2-3 év alatt lefut és normalizálódik a rendszer akkor azt tényleg ki lehet bekkelni a fent javasolt ivóvíz tárolókkal vagy pár száz palack vízzel esetleg üveges verzió amit Tibor bá is írt…de esetleg jó megoldás ha beszerez az ember olcsó homoki bort 5 literes üveg demizsonba vöröset-fehéret kinek mi az ízlése napi 2-3 liter folyadék kell nagyjából,ha veszel 100 darab demizsonos borocskát akkor kb 200-250 napig elvagy azon és persze nem mindig kell azt inni:)
A régi hajós sztori szerint a ivóvízes hordóban volt ezüst pénz az alján ami baktérium mentesen tartotta vagy legalább is iható volt vagy esetleg ez kicsit másképpen volt megoldva?
43:
Jó, így rendben van az ár, de azért valljuk be a többség ezt nem tudja megcsinálni, és nem mindenki lakik homokdűnéken. 🙂
Szóval normál körülmények közt a te kutad cirka 600-800 ezer forint között mozog, nyilván az adott cég is olcsóbban vállalja, ha tudja milyen talajszerkezetbe kell fúrnia.
Az árakat nem csak internetről tudom, egy ismerős nemrég furatott kutat egy céggel, és a 27 méteres kútja 300 ezer felett volt. A talaj pedig változó szerkezetű, de leginkább sziklás, mészköves volt.. szóval nem homok.
51:
A víz tárolása könnyen megoldható, itt megint nem kell feltalálni a spanyol viaszt, egyszerűen le kell másolni a természetet.
Tévhit az is, hogy a desztillált víz fogyasztása káros, sőt ellenkezőleg! A legtöbb csapvízbe, ásványvízbe olyan adalékanyagok kerülnek, ami adott esetben többet árt, mint használ, például a fluorid.
Desztillált vizet nyugodtan ihat bárki fokozott sóbevitellel együtt, persze nem az agyon jódozott, káliumozott fajtából. A többi ásványi anyag is megoldható, ha az ivóvíztározónkba mészkövet teszünk, ami egyben „tartósítja” is a vizet.
Ezer és egy trükk van, csak utána kell járni.
50-re:
„Egyébként az érdekelne,hogy a geddont milyen hosszú időre tervezitek mert ha 2-3 év alatt lefut…”
2-300 milió évre. 🙂 Amíg az újabb olajmezők ki nem alakulnak. 🙂
Furcsa hogy senki sem emliti meg azt hogy ez az idöjárás nem természetes bár az tény hogy nagyobb intenzitással ad höt nap-egész univerzum melegszik s ez miatt okés is hogy kevesebb az csapadék de de de az hogy eddig egyáltalán nem volt ez emberi szándékos beavatkozás amiröl rengeteg anyag van fent az interneten s sok szempont szerint egyik legveszélyesebb ránk nézve hogy bizonyos erök idöjárást manipulálják igy aszályt hoznak létre–akit érdekel téma az keressen rá HAARP projekt vagy chaimstrails cimszavakra-egyébként vegypermetezéssel több millio aluminiumot is légkörbe jutatnak ami megmérgezi vizet is
Pöst környékén (homokon) a 10 méteres kutam 45 ezerbe került. Apám, apósom, nagyszülők ugyanennyiért 30-40 méteres kutakat fúratnak hasonló talajon csak 100 kilóméterrel odébb, de nekik kézi felhúzójuk IS van.
Pöst lehúzós.
55:
István ez egyáltalán nem furcsa. Azért nem említi senki, mert Tibor bá szerint ez összesküvés elmélet, és falnak fut tőle.
Más kérdés, hogy egyre több tudományosan alátámasztott bizonyíték létezik az általad említett jelenségekre, de ez akkor sem létezik! 🙂
Máskülönben az Echo tv is foglalkozott vele 10-én a Világpanoráma műsorában. Szaniszló is állandóan hülyeségeket hord össze…
Ma már nyílt titok, hogy az időjárást fegyverként is használják. Hogy ez milyen hatással van a klímánkra, az már egy külön fejezet.
55.
Egy ilyen szép kerek mondatot, kár volt a végéről lehagyott ponttal elrontanod !
🙂 🙂 🙂
55:
István! Nem a ponthiány a kritikus! Csak, hogy tud, a HAARP-pal már valakit kirugtam. Ez itt szitokszónak számit. Ennél csak Krisztus feltámadása dühit engem jobban. 😀
57:
Naná, a japán cunamit is az amerikaiak csinálták. nagyfrekvenciás ágyúval idézték azt a bizonyos földrengés. Eredetileg Peking alá szánták, de eltévesztették a célzást, és egy szövetséges fázott rá, na meg Amerika nyugati partja. 😛
59:
Tudom, hogy most viccelődsz, és azt is tudom, hogy van egy ilyen posztod, ahol erről lehet írni, máshol tabu, de mégis bekockáztatok 🙂
Tibor bá
Van valami észszerű magyarázatod, hogy miért építették meg dollárd 100 milliókból azt a több hektáron elterülő antennarendszert, ha semmi értelme? Miért katonai költségvetésből üzemeleik? Miért van külön dízel generátoros áramforrása?
Miért van 12-13 országnak hasonló szerkezete, köztük persze minden nagyhatalomnak.
Szóval ebben még semmi összeesküvés, csak kérdések.
Ja és végül: Te tényleg elhiszed, hogy a sarki fényt kutatják vele?
60-ra:
„Van valami észszerű magyarázatod, hogy miért építették meg dollárd 100 milliókból azt a több hektáron elterülő antennarendszert, ha semmi értelme?”
Talán elektromágneses impulzust (EMP) kibocsátó fegyvert akarnak. A hadászati célokra bozasztó sokat tudnak költeni.
Nem tudom, csak találgatok.
60-ra:
“Van valami észszerű magyarázatod, hogy miért építették meg dollárd 100 milliókból azt a több hektáron elterülő antennarendszert, ha semmi értelme?”
Most olvasom el a mondatodat, lassan értem meg. 🙂
Ha olyat építenek aminek semmi értelme, akkor erre az ésszerű magyarázat az, hogy nem értelmesek.
Viszont nehezen hihető, hogy ennyire kevés eszük legyen.
Legjobb volna megkérdezni őket, valamit biztosan mondanának.
60 Curix
Van valami ésszerű magyarázatod arra, hogy egy ilyen eszköz kárvallottjai ne tudnának erről valamilyen úton, és nem tiltakoznának politikai szinten a károkozók felé a világ nyilvánossága előtt? Ha valakinél, náluk tudatosodna a leginkább egy ilyen rendszer káros hatása.
Ha valós lenne, már rég hivatalos állami szinten követelnék sokan az ilyen beavatkozás betiltását, hasonlóan a tömegpusztító fegyverekéhez.
Ellenben csak mindenféle bizonytalan forrásokból és szervezetektől tudunk róla. Ők a jól informáltak, a többiek meg hülyék és tehetetlenek. Gagyi…
60:
Felvetésed logikus, de nem tudsz valamit. Ha valakinek sok pénze van (és nekik mindig is volt) akkor „mit lehet tudni” alapon sok felesleges dologra is költenek. Például igen komolyan foglakozott a Pentagon a gondolat átvitellel (hatvanas évek). Levittek állítólagos gondolatátvivő pasikat tengeralattjáróval az Atlanti óceán mélyére és elrendezett körülmények között a párja Washingtonból „sugerálta”. Az eredmény, sokszoros próbálkozás után nulla volt. Ablakon kidobott pénz, amit előre tudtak. – Különben az alkalmazott tudományoknál tök felesleges kutatásokat is végeznek, mert a múltban azt tapasztalták, hogy néha a „felesleges” alapku6tatásból hatalmas haszon nőhet ki.
12-13 ország? Mert senki se akar lemaradni.
Saki fényt? IS
Megint elkezdődött a „süketelés”, legújabban a kútfúrás körbemagyarázása a téma.
Nem véletlenül született meg több megyében az a kezdeményezés, hogy a lakosság szakszerűtlen házi gányolással kivitelezett kútjait, az illetékes vízszolgáltató karöltve az önkormányzattal fel fogja mérni.
A kútfúrás egy szakma, vizsgával zárul, névjegyzékszámmal, kútfúró eszközök rendszeres műszaki felülvizsgálatával rendelkeznek eme szakma képviselői.
Általában tehergépkocsira/utánfutóra szerelt fúróberendezésükről lehet felismerni Őket.
A béléscső speciális műanyag cső, a furat és a béléscső közé bentonitot, a furat legfelső részébe kavicsot öntenek a rétegek közti tökéletes zárás érdekében.
Hála az „ocsó meg jó kókányolóknak”, már a második vízadó réteg is el lett szennyezve.
Az egy dolog, hogy a kúttalp pl. 80 méteren van, de hol van az üzemi vagy a nyugalmi vízszint…
…
Hosszú távon csak az izomerőre (állati is) lehet támaszkodni. Ehhez csiga, kötél, vedér, vagy visszacsapó szeleppel befenekelt csődarab (mint vedér) szükséges. Talán még a gumimembrános/kettős löketű dugattyús „amerikai” szélkerék egy darabig tud majd ezen az embernyúzó bajon segíteni.
Nemcsak a gányólók kútjai szennyezik a vízadó rétegeget, hanem a hálózati víz bevezetése után a kutakba engedett szennyvíz! Ez az igazi emberiség elleni bűntett! Az önkormányzatnak – tanácsnak- itt (is) óriási a felelőssége!
65. János!
A geddont nem érdekli sem a szakmai hozzáértés, sem az engedélyek, sem vizsgák! 🙂
Van víz, vagy nincs víz!
67-re:
„Van víz, vagy nincs víz!”
Ezt nagyon leegyszerűsítetted. 🙂
Kijelentem, hogy van víz, és lesz is, de egyre nehezebben elérhetően. Szakmai hozzáértés a kútfúráshoz, az jó!
A rétegek egyre szennyezettebbek, de nem lehet megmenteni, hivatalból pláne. Ennek a trendnek nagy a lendülete. A hozzáértés azért kell, hogy még ebben a helyzetben is tudjunk ívóvizet találni (esetleg készíteni, tisztitani..).
Szívesen leveleznék magánban pár gondolat erejéig Jánossal!
Tibor bá’! Megkérlek és felhatalmazlak, hogy kiadd az e-mail címemet Jánosnak! megtörtént
Az általam ismert cím nem fogadta a levelet!
62:
Ha tudsz angolul kérdezd meg őket, itt a hivatalos weboldaluk:
http://www.haarp.alaska.edu/haarp/tech.html
De ha túl sokat kérdezel, akkor elvisz a fekete autó 🙂
3,6 millió Watt teljesítmény.
Biztos nem összehasonlítható, de csak úgy a nagyságrend kedvéért:
A Kabhegyi adó 174 Kw-al sugározza az M1-et a 12-es csatornán, amivel gyakorlatilag egész dunántúlt „belövi”.
Amúgy nem gondolom, hogy egy félresikerült projekt lenne. Bármire is tervezték, használatban van.
Helló!
Nálam 6 méteren van a víz, pár házzal lejjebb meg néha a pincében 🙂
69-re:
„3,6 millió Watt teljesítmény”
Ez így nem sokat mond. Már az első magnetronok a tudtak ekkora teljesítményt, és tenyérnyi méretűek. Persze csak impulzusszerűn.
„A Kabhegyi adó 174 Kw-al sugározza az M1-et a 12-es csatornán, amivel gyakorlatilag egész dunántúlt “belövi”.”
Voyager-1-űrszonda 17 milliárd kilométerre van, és kisebb adóteljesítménnyel az egész földet „belövi”
Csak azt szeretném mondani, hogy a hasonlataiddal nem igzán tudok mit kezdeni.
71:
Én se. 😀
Bár kérdés az, hogy milyen frekvencián és mivel „lövi be”. Na mindegy, hagyjuk, nem ide való. Majd egyszer talán Tibor bá ír megint egy összesküvés elméleteket kitárgyalható posztot, ott bővebben lehet erről beszélni.
Most őszintén, ki a fenét érdekli ez a „hárfa meg repülőgépes permetezés” témakör ?! Be tudjuk bizonyítani ? Értjük mivégből épültek ezek a dolgok ?…Miért kell nekünk messzi-messzi dolgokkal foglalkozni ?
Amondó vagyok, hogy inkább azzal a néhány km2-es területtel kéne inkább foglalkozni, ahol az életünket éljük ! Nem nézegetni mindig másfelé, másfelé keresni a hiba okát.
Kollégák,
csodálkozom, hogy a csapadékhiányos állapot ellenszereként egyikőtök se emlitette az egyik legegyszerűbb ellenszert: a faültetést. A már említett Országh Józsi bácsi munkássága, illetve Paul Moray faültetéses tapasztalatai megfontolandóak, és követendőek. A túlélés alapvető pillérei ezek.
Másik, hogy a hagyományos gazdálkodás egyszintű (tehát a földfelszínen csak egyféle növény terem) kialakítása felelős a földek kiszáradása és tönkremeneteléért nagy részben. Valaki emlitette itt a paradicsom gazos környezetben történő jobb növekedését. A permakutúrában 4-5 termelési szint van, ha jól tudom lombkoronaszint,cserjeszint,földfelszín,felszín alatti valamint a kúszónövények szintje. Logikus módon ha árnyékolom a földfelszínt a sok növényi réteggel, akkor az nem szárad ki, valamint a lehulló esőt is nagyságrendekkel jobban hasznosítja. Mégis elegendő fény marad az egyes rétegek életéhez, és mindenki jól jár. Nem gépesíthető, viszont élhető életteret ad, és munkáskezeket foglalkoztat.
74-re:
Nagyon jó hozzászólás!
Szárazságtűrő és igénytelen fákat javaslok.
Ha csak árnyékban gondolkodunk, akkor akác.
Szintén gyorsan nő az eperfa. Apró gyümölcsét a baromfiak, sertés is szereti, de emberi fogyasztásra (pálinkának 🙂 ) is jó.
El ne felejtsem: A klímaváltozás gyorsulása miatt nem biztos, hogy lesz elegendő idő a fák növekedéséhez.
Én nem vagyok olyan optimista mint a kormányunk, akik halastavakat akarnak Mo-on.
http://www.origo.hu/gazdasag/20120915-jovo-nyarra-keszul-fel-a-kormany-az-aszalyra.html
De ennyire pesszimista se legyél. Fát ültetni mindig jó dolog.
2 aszályosabb évből ne vond le a következtetést, hogy ez már mindig így marad.
Ma van Tibor bánál az élő közös eszmecsere. Sok izgalmas témát, jó időtöltést, és tartalmas beszélgetéseket kívánok!
77:
Köszönjük megvolt.
78. Tibor bá’
Az a csirkeháló nem tűnt túl biztos megoldásnak ekkora kutyákhoz. 🙂 Finom volt a gulyás, köszönet a vendéglátásért.
Én is köszönök mindent,fergeteges volt a megaparty..
Bánhatják akik kihagyták.. 🙂
Szalonnát is sütöttünk. Nyamm. Mindenért köszönet.
79:
Ez most szükségmegoldás volt, be is szart. 🙂
80:
Legközelebb sóletet kaptok kerámia tálból. 🙂
81.
És hazavittél egy rakás gulyást, te éhenkórász. 🙂
csak érdekességképp:
http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2203406/The-amazing-video-shows-earths-temperature-changing-1880-present-day–26-seconds.html
bocs, nem rövidítem.
82-re:
„És hazavittél egy rakás gulyást, te éhenkórász.”
A gulyás neke is tetszett volna. 🙂
Más: Eladási nyomást érzek az állatálományban. Kevés a takarmány, és persze drága.
Most olcsón lehet vágóállatot kapni, de azt veszélik, januártól drasztikusan emelkedik a hús ára.
Spájzoljatok! 🙂
Évtizedek óta így működik a hullámvasút: ha sok a takarmány, akkor olcsú a hús, ha kevés a takarmány drága a hús.
Majd ettől az évtől számítva, egészen másképp fog festeni a mezőgazdaság. Ha fenntartják a fenntarthatatlan mezőgazdaságot ill. támogatási rendszert, akkor menni fog a szekér. Ha elvennék a támogatást, mert hirtelen másra kellene a pénz, akkor pár tízezer fő biztos jövedelemforrása megszűnne…
A drága hús együtt szokott járni a hizlaldák bezárásával.
78:
Én most értem haza.
Csatlakozom az előttem szólókhoz, köszönet a vendéglátásért.
Minden szuper volt! 🙂
Akit érdekel a szakszerű kútépítés 1971-ből, annak itt egy link:
http://www.scribd.com/doc/106169529/Kutepites-Leczfalvy-Sandor
87!
Köszönöm Pzuj…Itt vagyok,láttamozom.. 😉
Érdekelne, hogy szilvapálinkát lehet e ásványvizes műanyag flakonban tárolni. Mert egy idő után elég fura íze lesz tőle. Gondolom az alkohol oldja a műanyagban levő dolgokat. Tud erről valaki valamit bővebben?
89-re:
„Érdekelne, hogy szilvapálinkát lehet e ásványvizes műanyag flakonban tárolni.”
Lehet.
„Mert egy idő után elég fura íze lesz tőle”
Ezért viszont nem szabad!
A korábbi üvegek helyett valamedig a boltokban is műanyag palackokban árulták az olcsó pálinkát (ízesített alkoholt), de ismét visszatértek az üveghez.
Gyanítom, hogy a kereslet visszaesése miatt.
89: Nekünk saját körtepálinkánk van, és annál is megfigyeltem. Érdekes, hogy a fura, amolyan pezsegős íz idővel megszűnik. És az is, hogy a műanyag hordó, vagy 10l-es kanna már nem csinál ilyet. Csak a PET palack. Ne tárold abban.
Egyébként, hogy a poszthoz is szóljak: a nagynéném laboratóriumban dolgozott, és vizsgáltak be ásványvizeket. Azt mondta, hogy még a legdrágábbnak is a fele csapvíz, tehát ugyanazon dolgok megvannak benne. És hogy, mivel nincs benne tartósítószer, és nem hűtve, sötétben tárolják, hanem meleg raktárakban, sokszor hónapokig, még ők sem tudnak olyan tenyésztéseket csinálni, amik benne vannak. Főleg a bubimentesben, mert a szénsav még valamit segít a dolgon. Szóval, nem tudom, hogy old-e ki a víz a PET palackból PBA-t, de nem egy életbiztosítás ilyen vizet inni…
Svédország olyan szinten újrahasznosít, hogy szemétimportra „szorul”.
http://index.hu/kulfold/2012/10/01/import_szemet_kell_svedorszagnak/
A desztillált víz nem káros, hanem pont a legegészségesebb.
Már a Bibliában is benne van, hogy a zsidók esővizet isznak, ami leesik a földre az a gójoké.