(852) Még egy jó hír

Tibor bá’ online

 

A sarki jég olvadása már rég nem hír. Még talán az se, hogy pillanatnyilag az Északi-sark jéggel borított részének területe, más évek azonos naptári idejéhez igazítva, soha nem volt ilyen csekély, és ez a helyzet már hat hete tart. Tehát minden idők rekordját tartó 2007-et felül – jobban mondva, alul múlta. De akkor mi a „jó” hír? Hát az, hogy a hőmérséklet emelkedése miatt ismeretlen mennyiségű befagyott szerves szennyezőanyag fenyegeti az emberiséget és az állatokat.

A sarki jég olvadása lehetővé teszi a jégbe és hidegvízbe zárt olyan vegyi anyagok felszabadulását, mint például a DDT elnevezésű rovarölő, lindén, klorodén (ennek köszönhető az 1962-ben megjelent Rachel Carson: Silent Spring azaz a Csendes tavasz), PCB, HCB (hexakloróbenzín gombaölő szer), amelyek 2004-ben betiltották a Stockholm Convention alkalmából. Az ok nagyon egyszerű volt. Ezek a vegyszerek rákkeltők és deformált újszülötteket produkál, ráadásul a természetben csak nehezen, sok évtized multán bomlik fel. Ebből következik, hogy távolra eljutnak és összegyűlhetnek. Így az elmúlt évtizedekben jelents mennyiségű anyag fagyott be a jégbe. Csakhogy kanadai és norvég kutatók észlelték, hogy ezek az anyagok kezdenek kiolvadni, amit a levegőmérések 2004-óta kimutatnak. A tanulmányuk itt megtalálható: published in the journal Nature Climate Change.

Most már csak az van hátra, hogy megállapítsák, hogy ezekből az anyagokból mennyi van befagyva, mennyi fog felszabadulni és milyen gyorsan. – Mit köztudott, ezek a vegyi anyagok zsírban oldódnak, és ezért a halakban megtalálható, éspedig minél nagyobb egy hal, annál több, mivel a „nagyhal rendszerint megeszi a kisebb halakat”. A veszélyt csak fokozza a tény, hogy a sarkok melegedése sokkal gyorsabb, mint a mérsékelt égővé, egészen pontosan négyszerese, vagyis a személyes tapasztalatunk nem mértékadó.  

 

Az elmúlt 50 évben a Sarkok 3 °C-ot melegedtek, a mérsékeltégöv négyszeresét.  

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

19 gondolat erről: „(852) Még egy jó hír

  1. Nem emlékszem a forrásokra, de valahol olvastam, hogy kb. 2000 évvel ezelőtt volt egy sokkal melegebb időszak a világon. Azt sokkal fejletlenebb technikával nagyobb krízis nélkül túlélte az meberiség. Akkor most miért paráznak megélhetési rettegők a globális felmelegedésen?

  2. 1. padisah
    Azért nem ártana utánanézni a forrásodnak, így eléggé a levegőben lóg az érved.

    Persze gond, hogy meleg időszak van, de nagyobb gond, hogy úgy néz ki, hogy tovább melegedik, amire a mezőgazdaság nincs felkészülve, az élővilág sem, és egyre kevesebb az erőforrás, hogy legalább egy kicsit ellensúlyozzuk.

    A sarki jég olvadásának az is következménye, hogy könnyebben hozzáférhetők az ottani szénhidrogének, egyéb ásványkincsek, aminek a kitermelésével jó eséllyel elszennyezzük az ottani életteret is, és még egy komoly adag széndioxidot szabadítunk a légkörbe, tovább melegítve a bolygót. Ezek az energiahordozók nélkül is sikerült megborítani a klímát, ez az utolsó szög lehet.

    Ezekért a nyersanyagokért háborúk is kitörhetnek, ahol az oroszok komoly erőt képviselnek. Az ő tudósaik már töviről-hegyire felmérték a terepet, van polgári- és katonai jégtörő-flottájuk.

    Most épp a sHell ellen tüntetnek Greenpeace-esek, hogy ne menjen oda.

  3. 1:
    Valóban, de az egy természetes kilengés volt, ami vissza is leng. Most azonban a melegedés mesterséges beavatkozás következménye, aminek a hatása folyamatos. Ez azért verszélyes, mert ha elér egy bizonyos szintet (amit nem tudunk hol van) akkor a rendszer átugrik egy jóval melegebb egyensúlyi szintre, és ott ragad. Ezért parázunk. 😀

  4. Na azért a kérdés ennél sokrétűbb.
    Az évezredek óta szilárd jég feloldóképessége gyakorlatilag nulla, de ugyanez már nem mondható el a folyékony vízről.
    Egyenlőre senki nem tud számszerű adatot arra vonatkozón, hogy ez a jég mennyi mérget is tartalmaz valójában. Így talán nem véletlen az első bekezdés óvatos megfogalmazása sem.: ”…ismeretlen mennyiségű befagyott szerves szennyezőanyag…”.
    Szerintem lehet, sőt kell is készülni a várható rosszra, de annak elkerülhetetlen bekövetkeztét prognosztizálni nem biztos, hogy helyes dolog.

  5. 2. A 21. század legfontosabb “erőforrása” az ivóvíz lesz. Ha háborúk törnek ki, akkor ezért fognak, és nem a szénhidrogénért.
    A Greenpeace-t legjobb tudomásom szerint (sajnos nem tudom hiteles forrással megerősíteni) a német szénbánya-lobbi pénzeli, ezért tiltakoznak mindenfajta más energiaforrás ellen.

  6. 5. padisah
    Leszarom, hogy ki pénzeli a Greenpeace-t, nem szeretem őket, mert sötétzöldek, viszont néha fellépnek látványosan, és így bejuttatnak a köztudatba lényeges témákat.

    A vízért is lesznek háborúk, amit azok tudnak majd megnyerni, akik előtte rá tudják tenni a kezüket az olajra.

  7. Én speciel az emberiségért nem aggódok. Az állatvilágért és a természetért sokkal inkább. Ők megérdemelnék, hogy itt élhessenek továbbra is.

  8. 8: Camelia

    Az emberiség úgyis kihal valamikor (max. néhány 100 év vagy kevesebb), és azután a növény- és állatvilág regenerálódni tud.

  9. Megítélni nem tudom, tenni ellene nem tudok, ezért nem is érdekel.

  10. 8. Camélia
    Én pedig speciel az állatvilágért és a természetért nem aggódom. Legfeljebb a fajok változnak kicsit. tőbb lesz a csótány, patkány és a parlagfű, kevesebb a tigris a mezei nyúl és az orchidea. 🙂

    Az is leszarom, hogy több lesz a méreg a tengeri lazacban. Azt úgyis megzabálják előlem a japók. Van énnekem aranyhalam és koi pontyom, oszt’ majd megeszem azokat jómagyar főttojással. Most próbálok szerezni afrikai harcsát – tekintettel a felmelegedésre. Ha már nálam lesz a kazánházban, akkor már az is magyarharcsa.
    6 Jani
    Minek neked szénhidrogén? Ha Indiába el tudtál kutyagolni,Félútra is el tudsz, és semmi félnivalód a víz miatt. A tanyád végében ott a patak. Abban mindíg van pár lábossal.
    9. Tibor Bá’
    Neked ott a hegyoldalba’ nem tökmindegy, hogy a Marina Árokban megkrepálnak a cápák? Műanyag hordókban, hehe, frankón el lehet spájzolni az ivóvizet – a gabona mellé.
    Csak aztán nehogy összetéveszd a szárazbudival. 🙂

  11. Tényleg nem ártana utánaszámolni, hogy mennyi méreg is lehet abban a jégben. Kilométer vastag, mondjuk, hogy 100 000 év alatt gyűlt össze. Az utolsó 50 évben mindenféle méreg is volt a hóban, ami ráhullott, az az 50/100 000=5e-4-ed része. Az öt tízezrede lehet olyan hó, amiben méreg is volt. Azért ezek a mérges esők estek ide a szárazföldre is, és nem lett minden sivatag, úgyhogy olyan iszonyú tömény nem lehetett. Most annak a méregterhelésnek, amit a DDT idejében el kellett szenvednie a tergernek, belejön az öt tízezrede mégegyszer. Nem hangzik olyan nagyon ijesztően. Persze ez egy teljesen hasraütéses becslés volt, úgyhogy lehet, hogy tévedek.

  12. Na meg ugye ne feledjük el, hogy szegény jegesmedvéknek se lesz hol élni, ha elolvad a jég, és a gonosz olajmultik odamennek kitermelni a kőolajat. Szerencsére már megvan a megoldás, benzin használata helyett a jegesmedvékkel egyesítjük erőinket, és tolni fogjuk az autónkat:

  13. 14: Ezek nagyon szép elvek, csak egy kicsit von le az értékéből, hogy egy pletyka lap szerint eléggé benzinfaló az autója.
    Lehet, ami a háta mögött van?
    A jegesmaci meg nem az olajfúrrástól fél, hanem a felmelegedés miatti jég elolvadásától.

  14. 17:
    Kínában visszaesett a termelés. Az USA-ban pedig leállt.

  15. 12: Na látod, az ilyen mentalitású emberek miatt gondolom ,hogy nem kár az emberiségért. Senki nem érdemel meg valamit, amit nem tud megbecsülni, csak elpusztitani. A mai emberek legnagyobb része túl primitiv ahhoz, hogy felfogja ezt a csodát, amiben részesült akkor, amikor ide született.
    Hát akkor jobb, ha eltűnik innen, minnél előbb.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük