(819) Egy lokális atomháború hatásai

Tibor bá’ online

 

Ahogy a csehovi illúzió szerint az első felvonás színfalán lógó puska a harmadik felvonás végén elsül, ugyanúgy feltételezhetjük, hogy a németek által Izrael részére gyártott tengeralattjárókra telepített, nukleáris robbanófejekkel ellátott rakéták is ki lesznek lőve, valamelyik felvonás végén. Komikus, hogy az iráni atombombától rettegő Izrael a 200+ nukleáris robbanófejének célba juttatását már nem bízza az elhárítható vadászbombázókra, sokkal biztonságosabb azokat kilőni a Perzsa öbölből. Mert ha nem akarná kilőni őket, akkor meg se rendeli azokat a tengeralattjárókat. Tehát….

Tételezzünk fel egy helyi nukleáris háborút Izrael és Irán között, ami – természetéből kifolyólag – kissé „kiszélesedhet”. Valamint tételezzük fel, hogy „mindössze” 100 db Hirosima méretű atomtöltetet robbantanak fel. Különben ez egy nagyságrendekkel alulbecsült feltételezés, mert manapság a 20 kilótonnás fejek vicc számban mennek, és nem igazán biztos, hogy 100-nál megállnak. Ez természetesen nem jelentené a III. világháborút, mindössze egy kisebb lokális összecsapást, ezért elképzelhető, hogy „csak” 15 kilótonnás (taktikai) bombákat alkalmaznak. A nagy kérdés az, mi lenne ennek a hatása az egész Földre, illetve az emberiségre nézve?

Nos, a Londonban megtartották a Royal Society of Medicine időszakos konferenciáját Dr. Ira Helfand amerikai traumatológus szakértő előadásából kiderült egy és más, aminek a csattanója 1 milliárd ember éhhalála, plusz néhányszáz millió bizonyosra vehető halála, elsősorban betegségekből és a szűkössé vált élelmiszerekért kialakult harcok miatt. Ugyanis a helyi jellegű összecsapás hatása kiterjedne az egész Földre. Helfand kihangsúlyozta, hogy ez nem rémhírterjesztés, hanem pontos felméréseken alapuló tény. Korábban napvilágot látott tanulmányok szerint egy ilyen „konfliktus” 100 millió tonna fekete kormot lőne fel az atmoszférába, ami évekre visszavetné a Föld átlaghőmérsékletét 1,25 °C-al, vagyis a gabonatermelésre rendelkezésre álló időt 10-20 nappal megrövidítené. Tegyük ehhez hozzá, hogy jelenleg a Föld élelmiszer tartalék 49 napra elegendő, ami az utolsó 50 év minimuma. Ez a tartalék pedig nem lenne elegendő a vészhelyzet áthidalására. Következésképpen a világban beindulna az élelmiszer felhalmozás a vele járó fegyveres konfliktusok kialakulásával.

Az élelmiszer termesztés nagyfokú visszaesése már csak azért is elhihető, mert volt már rá példa. 1815-ben az indonéziai Rambora vulkán kitörése miatt 1816 volt a „nyár nélküli év”, ami az egész világra éhínséget hozott. Dr. Helfand rámutatott arra, hogy az éhezés magával hozná a kolera, tífusz és egyéb betegségek járványát is.

A konferencián Brian Toon amerikai atmoszférakutató (University of Colorado) által feltárt másik tanulmány szerint 100 darab 15 kilótonnás atombomba felrobbantása a Föld ózonrétegének 30-40 százalékos csökkenését vonná maga után, ami számtalan gazdanövény kipusztulásához vezetne. Dr Toon szerint ez egy teljesen új aspektus, amire még senki sem gondolt. Véleménye szerint ez a tényező is tömeges éhezéshez vezetne.

Nukleáris szakértők ezeket a kutatási eredményeket nem kérdőjelezik meg, de rámutatnak a nagyméretű bizonytalanságra. Mindenesetre az biztos, hogy a lokálisan megvívott nukleáris háborúból származó radioaktív hamu, sokkal károsabb lenne a konfliktusból kimaradt országok részére, mint amire a politikusok számítanak, állítja John Pike a www.globalsecurity.org igazgatója.

„Lokális eseményeknek globális következményei lesznek”, figyelmeztet Dan Plesch (University of London). Tudomásul kell vennünk, hogy egy lokális nukleáris konfliktus okozta veszélynek, az egész emberiség ki van téve. „Többségében nem vagyunk tudatában annak, hogy mindannyiunk sorsát helyettünk dönthetik el Jeruzsálemben, esetleg New Delhiben, Washingtonban vagy Moszkvában. És akkor hol van még a görög válság, vagy Orbán szabadságharca.  😀

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

 

20 gondolat erről: „(819) Egy lokális atomháború hatásai

  1. Tehát ha új, légmentes nyílászáróim vannak, venni kell hozzá légszűrőket is és a jó tiszta levegőben majszolhatom a konzervjeimet.
    Kár, hogy nem ilyen egyszerű…. 🙁

  2. Tibor bá’!
    Sajnos most dolgozó ember vagyok, nincs időm utánanézni a dolgoknak, de vajon a hidegháború évei alatt kb. mennyi légköri és földfelszíni atom- és hidrogénbomba kísérlet volt? És ezeknek globálisan volt-e valami mérhető hatásuk az általad a bejegyzésben felvázolt területeken?

  3. Tiborbá

    „Valamint tételezzük fel, hogy „mindössze” 100 db Hirosima méretű atomtöltetet robbantanak fel.”

    Ez a feltételezés min alapszik?
    Mert szerintem max 5 bomba elég Irán megállítására.
    Közelebb nem érdemes atombombázni, mert az Izraelt is lakhatalanná teszi.
    Az esetleg meginduló asszimetikus háborút meg atombombával nem lehet megnyerni.
    Stratégiailag még elképzelhető, hogy Izrael „bombáz” egy nukleáriasn szennyezett sávot 1000 km-re maga köré, és azon belül kiirtja a dühös arabokat, de utána akkor mi lesz ?

    Szerintem ilyesmire akkor kerül sor, ha Izrael a Sámson Opciót alkalmazná. De az már valami egész más.

  4. A képről egy régi humor jutott eszembe miszerint Izraelben minden hadieszközön szolgálhatnak nők kivéve a tengeralattjárókon. És nem holmi összezártság meg megosztott priccs miatt hanem mert ott néha csöndben kell lenni.

    De a szomorú helyzet az, hogy fél éve még nagy durrogtatás ment a sajtóban Irán megtámadásáról mostanában szinte semmi. Akkor 120 dolcsi volt egy hordó olaj most 85. Mindkét körülmény háborúnak kedvező irányba mozdult, több csatát indítottak már sunyiból mint bejelentve, valamint nem mindegy honnan indul el az olaj ára az ég felé. Még egy fontos körülmény van, vajon mikor borul el annyira Európa, hogy a) figyelemelterelésnek b) az olajár nyomása miatt (olaj dollárért ugye és az euro esik mint a szemét) ő is rábólintson egy tervre.

  5. 3:
    A te logikád mentén miért van az USA-nak és az oroszoknak kb. 10.000 – 10.000 hidrogén töltete, amikor 100 is megtenné azt, amit akarhatnak?

  6. 6: Sok oka van, pl a „kinek nagyobb a f@sza” verseny a két állam hadvezetése között. Mindkét országban számolatlanul kapta a pénzt a hadsereg, és míg korábban az volt a menő, akinek több katonája, majd több tankja, bombázója volt, egy idő után a menőség mértékegysége hadi körökben az atombombák száma lett.

    Ahogy a HétköznaPICSAlódások énekelte:

    „Még több ágyú, még több tank
    Kellenek a fegyverek
    Atombomba, harcigáz
    Egyszer még jól jöhet

    refr.: Kiégett föld
    Egy kis világháború
    Kiégett föld
    Hát ezt akartuk nem?
    Kiégett föld
    Modern hadi technika
    Kiégett föld
    Ez férfias, igen!

    Aknamezõ, szögesdrót
    Hidegháború, melegfront
    A lõszergyáros jó ember
    Valamibõl élni kell

    refr.”

    Ja, és akinek elkerülte a figyelmét, a National Reconnaissance Office (Nemzeti Hírszerzési Hivatal) most adott a NASA-nak két olyan műholdat, amik jobbak, mint a Hubble. És míg a NASA a Hubble minden működési percét a kutatások szolgálatába próbálja állítani, az NRO két műholdja eddig raktárban állt kb egy évtizede…
    „Egy NASA-illetékes a Hubble képességeit ecsetelve azt a hasonlatot használta, hogy az űrtávcső képes lenne egy tízcentest kiszúrni a Washington-emlékmű csúcsán, ha lefelé nézne. A most ajándékba kapott két távcső pedig tíz évvel a Hubble után épült, modernebb technológiát alkalmaz, és jobb képet ad.” (index.hu)
    Vajon milyen lehet (és mennyibe kerülhetett) az a technika, amit jelenleg használ az NRO, ha 2 Hubble kategóriás eszközt úgy kezelnek, mint más az aprót, amit a koldus kalapjába dob?

  7. 6. Tiborbá

    „A te logikád mentén miért van az USA-nak és az oroszoknak kb. 10.000 – 10.000 hidrogén töltete, amikor 100 is megtenné azt, amit akarhatnak?”

    Na, látod ez jó kérdés !

    Az én logikám szerint is elég KB ennyi…

    Két valószínű válaszom van… lehet tippelgetni, hogy melyik áll közeleb az igazsághoz:

    1.) A fegyverlobby hosszú évekig fejte az usák adófizető prolit a bombák legyártásával, ésgy szűk elitnek jó profitot biztosítva. A szovjeteknek meg muszáj volt lépést tartani.

    2.) Ha minden rosszra fordul, dögöljön meg a szomszéd tehene is alapon, a Sámson opció is benn van a kabátújjban. Tehát a világ elpusztításával való fenyegetés egy „őrült” diktátor által, valamilyen forgatókönyv szerint visszatartó erő lehet az USA-t és szövetségeseit érő támadás ellen. Oroszok dettó.

  8. 7. Avatar

    „Vajon milyen lehet (és mennyibe kerülhetett) az a technika, amit jelenleg használ az NRO, ha 2 Hubble kategóriás eszközt úgy kezelnek, mint más az aprót, amit a koldus kalapjába dob?”

    Biztos csúcsszuper…

    De valójában parasztvakítás.
    Afganisztánban az abszolút technikai fölénnyel már 12 éve vannak a szívóágon a drónokkal együtt.
    Hiába lőnek le hetente pár tucat talibán terroristát, másnap háromszor annyi lép a helyükbe. A méregdrága technika nem tudja helyettesíteni az élő erőt és a totális megszállást.

    Semilyen technikával nem lehet olyan rendszert kierőszakolni, amelyik teljesen idegen egy népességre.

    A technológia ELŐNYT jelent… de hogy használod ki az előnyeidet, ha céljaid zavarosak? Ha ez az előny mások leigázása, akkor egyelőre úgy tűnik a pénzügyi rendszerek hatékonyabbak mint amit a mai technológia tud nyújtani…

    Talán ezért állt raktáron oly soká.

  9. Avatar & Attila (PV)!

    Szóval nem tudjátok, csak nyomjátok az anti imperialista szöveget. Ez nem baj, de illik tudni a tényeket is. A tények pedig egyszerű matematika. Akár milyen pontosan és jól tervez az ember, bizonyos hibaszázalék mindig van. Erre bizonyíték Fukushima, Csernobil, Three mile island, meg az időnkét lezuhanó utasszállitó gépek. Az első csapás nyilvánvalóan az ellenfél fegyvereinek a megsemmisítésére törekszik, hogy ne tudjanak visszavágni, de a legnagyobb gondosság mellett is az ellenfél rakétáinak egy százaléka épen marad. Ha 10.000 raakétasilót kell kilőni, akkor ebből 100 megmenekül, ami éppen elég arra, hogy visszacsapva megsemmisítsék az ellenfelet. Ez MAD elv. Ha elolvastátok volna a „Van-e jövőnk?”-et (amiből már egyetlen példány sincs), vagy a „Jövőnk véget ért.” (amiből 3 árva példányt kaptam vissza a napokban) akkor tudtátok volna. 😉

  10. 10: Ezért kellenek a rakéta elhárító rendszerek. Amíg van rá esély, hogy aki a piros gombot megnyomja, túlélheti, addig azért nem lennénk biztonságban. 😉
    A rakétasilók már rég elavultak, a legtöbb rakéta valamilyen mozgó platformon van. Szóval valószínűleg nem százas, hanem ezres nagyságrendben lenne válaszcsapás (ha kellően decentralizált az indítási jog) – és ez már igazi visszatartó erő – ezért kell az a sok rakéta.

    „Ha elolvastátok volna a…” Ez nem minősül tiltott reklámnak? 🙂

  11. 11:
    Nem, mert nincs raktári készlet, három darabért már felárat kérek, és magamnak csak nem tiltom meg. 😉

  12. 12: Nekem már megvan (még felár nélkül 🙂 ). De sajnos így sem lesz meg az Antalffy összes. 🙁 😉

  13. 10. Tiborbá

    Igazad lehet…
    Bár nekem is átszaladt a fejemen a túlbiztosítás, de 100x-os túlbiztosítást nem találtam logikusnak, mint ahogy sehol máshol nem találkoztam ilyesmivel… Különösen ha a költségeket figyelembe vesszük.

    Emlékszem a botrányra Irakban, amikor vászonborítású szafari dzsipekkel küldték járőrözni a katonákat, akik úgy haltak az útszéli bombák miatt mint ősszel a legyek. Amikor az odalátogató Rumsfeldet megkérdezték a dologról, azt mondta, hogy nem olyan hadsereggel mennek háborúzni amilyennel szeretnének, hanem olyannal, amilyen van…
    Talán ezért volt olyan alacsony szinten nálam a túlbiztosítás, hogy nem raktam be harmadik pontnak.

    Az igaz, később a Halliburton a kincstári beszállító, darabonként egymillió dollárért hegesztett acéllemezeket a dzsipekre…
    Ki érti ezt ??? 😉

  14. Két egyszerű dolog:
    1,Az ember gyarló,így a katonai vezetők is rendesen sípolják a pénzt.Mint tudjuk világszerte tombol a gazdaság.A költségvetések termelik a pluszt.Ergo a karbantartások elmaradnak = műszaki hiba.Lesz nagy bumm.
    2,A képzet szakemberek totális hiánya.Alul fizetés nem fizetés ill. sógor,koma,jó barát effekt.Mert az összes hülye azt a helyet tölti be amit a bratyizás kioszt a számára.A dolog általános érvényű szerte a világban.

  15. 4:

    „De a szomorú helyzet az, hogy fél éve még nagy durrogtatás ment a sajtóban Irán megtámadásáról mostanában szinte semmi.”

    nem, mostanában is tele van a sajtó irán megtámadásával, csak a címek másként hangzanak. azt olvasod a tömegmédiában, hogy assad véreskezű diktátort el kell távolítani akár katonai beavatkozással is, ami nem egyébb, mint szíria teljes destabilizálása. szíria destabilizálása pedig az irán elleni támadás előkészítése. én nem tudom, hogy mi ebben a nem világos. irán megtámadásának megalapozása gőzerővel folyik, a klasszikus módon, legelőször a médiákban..

  16. 5:

    a swamp gas (mocsárgáz) mára egy kissé elcsépelt lett, ezért a ‘rakéta tesztek’ ugrottak helyébe. ha az is elcsépelődik, akkor majd lesz megint egy másik. mint itt is, a hitért megy a harc, mert aki hisz, az irányítható. persze csak akkor, ha azt hiszi, amit mi elhitetni akarunk vele. ha nem azt hiszi, akkor be kell bizonyítani róla, hogy egy megtévedt hülye. régi játék, hozzászoktunk, mi így szeretjük, igaz időközben már szarunk rá.

  17. 16. sky

    A tömegmédia megint váltott…
    Úgy tűnik, érdeklődés híjján Assad megdöntése után nem lehetne nyugat/izraelbarátabb rendszert építeni … Ezért most annyira nem sietnek Szíria további destabilizálásával. Legalábbis a német média ez irányban mocorog.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük