(2346) A cigánykérdés margójára

Tibor bá’ online

Elöljáróban: véleménynyilvánítás, kiértékelés helyett kizárólag adatokat fogok közölni.

Puporka Lajos és Zádori Zsolt tanulmányát (A magyarországi romák egészségi állapota) a Roma Sajtóközpont 1998-ban kiadta, közel két évtizede. Az adatokat és megállapításokat innen vettem át. Ezek szerint: „A romák körében igen elterjedtek a szenvedélybetegségek: az alkoholizmus, a dohányzás és a drogfogyasztás.” Ennek természetesen nem csak egészségügyi kihatásai vannak (a magyar cigányság várható átlagos életkora 15 évvel kevesebb, mint a magyar lakosságé), hanem viselkedés kulturális hatásai is (hogy finoman fejezzem ki magam).

Mivel a tanulmány „cigány életvitelű” csoportról beszél, feltételezhető, hogy nem a cigány származásról van szó, hanem a „cigány szubkultúráról”.

1994. január 1-jén Magyarországon 433 814 fő volt cigány életvitelű. Az 1971-es vizsgálat közel 320 ezer fős eredményét figyelembe véve, bő 20 év alatt, több mint 44%-os növekedést jelent, szemben az összlakosságnak a vizsgált időszakon belüli 1-2 ezrelékes fogyásával. 1971-ben a roma népesség az ország lakosságának 3%-át tette ki, 2012-ben 4,4%-át. Ez 5 évvel ezelőtt volt. Ha ezt az értéket interpoláljuk, akkor mára a lakosság 5,5 %-át teszik ki. Minden huszadik magyar valójában cigány életvitelű. A szerzők azonban mára 700.000 cigány életvitelű fővel számolnak, ami a lakosság 7 százalékát, vagyis minden tizennegyedik embert jelenti.

Személyes találkozás a cigány életvitellel: Negyvenöt éve vagyok borosjenői illetékességű. Ennyi idő alatt összesen háromszor szedtek rá. Egyszer kútásás ügyben, egyszer árokásás, egyszer pedig tűzifavétel ügyben. Mindhárom alkalommal a cigány életvitelnek voltam az áldozata. Ha azt vesszük, hogy minden huszadik magyar cigány életvitelű, akkor annak az esélye, hogy egy-egy alkalommal cigány életvitelű fog becsapni 1/20. Hogy ez egymást követve háromszor következzen be, annak a matematikai esélye (1/20)^3, azaz 1/8000. Más szavakkal, 8000 ember közül csak egy lehet ilyen peches. Ez pont én voltam. Személy szerint én azt gondolom, hogy a cigány életvitelű személyek sokkal nagyobb gyakorisággal csapják be a magyar társadalom tagjait, mint a nem cigány életvitelűek. Mivel ez az élettapasztalat igen erős, a magam részéről még minimális bizalmam sincs a cigány életvitelűekkel szemben. Én azonban csak egy ember vagyok. A Cozma ügy kapcsán az egyik társunknak (nevét visszatartotta) eszébe jutott saját élménye, amit a következőképpen írt le.

Kellemetlen dolog arra ébredni, hogy jé, hát engem megkéseltek. Mert azt ugyan tudtam, hogy az éjszaka leütöttek és kiraboltak, de azt nem vettem észre, hogy ezek után még hasba is szúrtak. Elég sokat ittam egy (belvárosi) kocsmában, és ezt kihasználva egy cigány csávó úgy csinált, mintha haverkodna velem, majd elment, én leültem egy asztalhoz, a barátommal beszélgettem, amikor egyszer csak a földön találtam magam, és dőlt az orromból a vér. Mint kiderült oldalról teljes erőből, ököllel megütött, egy szó nélkül. Előtte azonban gondosan kizsebelt. Senki nem sietett a védelmemre, én pedig, miután rájöttem mi történt, felkeltem és kimentem a mosdóba, rendbe szedni magamat. Visszatérve láttam, hogy az alak még mindig a kocsmában volt. Érthetően felháborodva ekkor megkérdeztem, hogy ezt miért kellett? Ő viszont tovább erősködött,  hogy „gyere, játsszuk le”, stb. A barátom látta, hogy kés van nála, ezért próbált engem lefogni, hogy ne ugorjak neki. Miközben a cigánygyerek igyekezett engem megszúrni, és mint később kiderült sikerült is neki. Mivel fájt az orrom, a szúrást észre sem vettem. A cigány elsétált, én kihívtam a rendőröket, (más nem merte megtenni!), akik meglehetősen lekezelően bántak velem, igaz nem lehettem túl szimpatikus látvány. Ezek után még két órán át iszogattam a kocsmában és csak hajnalban mentem haza taxival. Délután háromkor ébredtem fel, dagadt orral, vért köpve, és véres trikóban. Beletöröltem volna az orromat? Aztán láttam, hogy egészen más a helyzet. Azért nyugodt voltam, mert nem fájt, nem voltam túl rosszul, és gondoltam, ha súlyos lenne, már rég elvéreztem volna. Kocsiba ültem, és elmentem a János Kórházba. Ott röpke két óra várakozás után megvizsgáltak, és újabb pár óra múlva megműtöttek, mert meg kellett nézni, hogy mennyire mély a szúrás, meg kitisztítani a sebet, nehogy elfertőződjön. Az orvos szerint óriási szerencsém volt, alig kerülte el a kés a lépemet, ha az megsérül garantáltan elvéreztem volna. (A kés nem volt nagy, de a markolata nyomot hagyott az oldalamon, vagyis nem csak megkarcolni akart ez a beteg állat. És ezt volt a legnehezebb feldolgozni lelkileg. Meg akart ölni? Miért? Ilyen van?)

A János Kórház sebészeti osztályán van egy huszonhat ágyas kórterem, ahol elképesztő állapotok uralkodnak. A betegek nagy része nem tud kimenni wc-re, sokan nem csak fizikailag, de mentálisan is leépültek, éjszaka a szenvedés különböző hangjai hallhatók, és bizony gyakori vendég a halál. Az iszonyú állapotok ellenére az ápolók nagyon rendesek, a sebészek viszont lekezelően bánnak az emberrel. Megfigyeltem, hogy kerülik a beszélgetést, ha elkezdtem mondani valamit, rögtön a szavamba vágtak, kényszeredetten adtak némi tájékoztatást a kezelésemről, de annyira szűkösen, hogy amikor kiengedtek találkoznom kellett egy sebész ismerőssel, hogy ugyan mondja már el mi a tényállás. Persze a jattot elfogadják.

Tanulság? Ne kerülj áldozat szerepbe, ne fordíts hátat cigánynak, és ne tűrd el, ha lekezelően bánnak veled. Persze szar dolgok mindenkivel történnek olykor. Az ágyszomszédom egy tolószékes, beteges fiatalember volt, aki a vakbelének a perforációját igyekezett túlélni éppen. Ő egész életében a kiszolgáltatottságot tapasztalta, mégis meg tudta őrizni a jó kedélyét, ami valahol logikus, mert, ha elveszítené az életkedvét, akkor valószínűleg rövid időn belül meghalna. Mégis számomra ő volt a hős, és nem a szararcú orvosok.

Még ma sem tudok indulat nélkül beszélni az esetről, bár az pár héttel a Cozma-ügy előtt történt, és azok után már tudom, hogy szerencsém volt, hogy egyáltalán beszélhetek róla. A támadómat nem kapták el, pedig kamera is volt a kocsmában. Az eljárást (ami ismeretlen tettes ellen, garázdaság miatt indult!) lezárták.

A Cosma ügy cigány életvitelű gyilkosa 6 évet kapott. Ennyit ér az emberélet Magyarországon. Orbán kevés dolgot ígért, de a rendteremtés szerepelt az ígéretek között. Eddig még nem váltotta be. Kriminológusok szerint a büntetésnek nem megtorló szerepe van, hanem elriasztó. Nem hiszem, hogy 6 évnek (mínusz harmadolás, vagyis 4 év) olyan nagy elrettentő hatása lenne.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

18 gondolat erről: „(2346) A cigánykérdés margójára

  1. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, én úgy próbálom élni az életemet, hogy:
    Cigányoktól nem veszek semmit, nem adok el nekik semmit. ( bármennyire jó üzletnek is tűnik a dolog)
    Nem csináltatok velük semmit, nem alkalmazom őket. Nem állok velük szóba, és kerülöm a kapcsolatot velük!
    Néha azért engem is átvernek apróbb dolgokkal, mert néha eltérek a saját szabályaimtól is sajnos. De ez csak megerősít a dologban.

  2. En mar regota mondon a kornyezetemben hogy ilyen emberanyaggal -cigany eletmod-plusz migransokkal ezt a civilizaciot nem lehet meg fenntartani sem Europaban.A human tenyezo mar onmagaban is eleg egy feltartozhatatlan hanyatlashoz…..

  3. Unicornis eszembe jutott egy régi tanmese.Talán Hamvas Béla vagy Müller Péter egyik könyvében olvastam.Szóval három fiút megállit az úton valami szörny.A kérdése ,mi az ami az emberre a legjellemzőbb? Az első két válasz téves és a szörny felfalja a két legénytl.A harmadik fiú viszont jó választ ad.A felelet a következő volt.Az emberre a legjellemzőbb,hogy nem tanul a hibájából és újra meg újra elköveti azt…….Hasonló nézeten vagyok mint Te, de úgy látszik én is a tanmese szerinti emberből vagyok,csak idő kérdése mikor botlok megint és mekkorát..

  4. Egyszer hazafelé menet egy cigány asszony leszólított, hogy szívesen jósolna nekem. Hiába mondtam, hogy nem kell – jött rendületlenül utánam. Végül beadtam a derekam. Kérdezte, hogy van-e egy ezresem, mert ő azt megduplázza. Résen voltam és csak egy száz forintost (papír pénz volt) adtam neki, hogy jó legyen. Erre azt becsavarta egy papír zsebkendőbe és visszaadta, hogy tegyem el. Utána mindenféle jó dolgot jósolt nekem, majd búcsúzóul a lelkemre kötötte, hogy csak este nézzem meg a zsebkendőt. Persze nem bírtam ki, és még ott az utcán kibontottam. A pénz természetesen eltűnt, de én nagyon jót mulattam magamon, hogy egész olcsón láttam egy hatásos bűvész mutatványt.

  5. Bizonyára összefügg a cigányság létszámának növekedésével (és az általános munkaerőhiánnyal), hogy egyre több cigány munkavállalóba ‘futok bele’. Persze nem az atomfizikusok között, de a klasszikus segédmunkás kategória felett is.
    Viszont az érdekes, hogy egyértelmű férfi-dominancia van, cigány nőt elvétve láttam csak dolgozni (közmunka kivételével).

  6. Ez a cigány életvitelű kifejezés nagyon diplomatikus, de találó.
    A cigányság nagy részére jellemző, de akadnak a nem cigányok között is, míg vannak cigány származású, de a cigány életmódból kiszakadt, beilleszkedett emberek is.
    A munkahelyemen nem kevés ilyen is volt, volt köztük karbantartó csoportvezető, a beosztottjai nem cigányok voltak, de teljesen elfogadták vezetőnek, volt köztük turbinagépész, és erőművi diszpécser is, aki teljes felelősséget viselt az erőműért a délutános és éjszakás szakokban.
    Viszont a melósok közt akadtak bőven, akik semmirekellők voltak nagy vetésforgóban.
    Én ott nagyon megtanultam, hogy cigányokkal szemben megalapozott az óvatosság, amíg nem szerzek tapasztalatot velük.
    De lehet ezt olyan diplomatikusan csinálni, hogy a másik fél ne érezzen ellenszenvet, mert aki beilleszkedésre kész, azt meg kell menteni…

  7. Pontosan ezért hagytam abba már jó pár éve az éjszakába való elmászkálást. Nagyon sok hasonlót láttam és elegem lett. Sokszor csak óriási szerencse mentett meg, pedig soha nem keresem a bajt. De verték meg már barátomat minden ok nélkül kidobók úgy, hogy 30 évesen impotens lett. Rengeteg patkány embert termelt ki a rendszerváltás utáni időszak. A cigányok meg csak hab a tortán. Lenne megoldás, csak az nem kompatibilis a mai világunkkal.

  8. 3. Indiánlány.

    Erdélybe mentem Bögöz községbe a nevem után tudakozódni. Minden temetőt végigvizsgáltam, a templom anyakönyveit kétszáz évre visszamenőleg. Semmi.
    A falu kisboltájában vásároltam, kérdezik mi járatban? Mondom a nevem után kutakodtam. Fiatal cigányaszony rögtön mondja, oh múlt évben volt a falualapítás évfordulója (igaz) és ott a tanító nő (igaz) mennyit beszélt a régi Bögözy családról , (hazugság) Mondom köszönöm szépen, most jövök a tiszlendő úrtól, (akinek a felesége a tanítónő) Elköszöntem.
    Bizonyos, hgy azért kapta fel a fonalat a cigányasszony, hogy baksis ellenében elhülyítsen a bögözy családról szóló emlékekkel, szőtt volna egy legendát iziben.
    Ennyire gyorsan kapcsolnak, ha valami lehúzás lehetőséget szimatolnak. 🙂

  9. Merimeé Carmen című könyvében megírja a valódi cigány gondolkodást. Sokkal magasabb rendűnek, sokkal okosabbnak tartják magukat a nemcigányoknál. Éppúgy mint mi, az „oktalan” állatokkal szemben.
    Mi az alapja?
    Rendkívül pontosan ismerik a nem cigány embereket, a gondolkodás módot, a kapzsiságot, a hiszékenységet, a rövidlátó perc embereket, ezekre rájátsszva, könnyen becsapják a nemcigányokat.
    Ezernyi trükköt ismernek, amit a család betanít a gyermekeiknek. Mire a cigány gyermek 16 éves lesz, teljesen ki van képezve a jellegzetes cigány bűnözés minden csínjára-bínjára.
    Ezt kellene megszakítani, az iskoláztatással, az ellenálló családok gyermekeit hetes iskolába járatni, külön ovónőket, tanárokat képezni a cigányok sajátos kultúrájának kivédésére. A cigány gyermekek hatékony iskoláztatása az egyetlen lehetőség, az önismétlő megélhetési bűnözéses nyomorból való kiszakadásra.
    A nemcigányokra alapozott pióca lét felszámolása érdekében.

  10. 9 – bogozy:
    Így van, a cigány gyereket nem a munkára tanítják a szülők, hanem a másik ember kihasználására, a másik emberen való élősködésre.

  11. a cigányoknál a nehezen,munkával ,tanulással szerzett pénznek,javaknak nincs becsülete.Igazából a nemcigánytól ravaszul,fondorlattal ,csalással stb megszerzett nagyösszegű pénz vagy javak na ezek váltják ki körükben az igazi elismerést,tiszteletet.A bögözi történet tipikus példa. Kétszer igazat állítanak aztán bepróbálkoznak egy hazugsággal ,ha látják,hogy a „paraszt” megkajálta akkor már nyeregben vannak.Segítséget meg ne várjunk és ne kérjünk tőlük mert csak fokozzuk vele a bajt amiben egyébként is vagyunk. Az altruizmus náluk ismeretlen.

  12. Reménytelenek a cigány életvitelüek, átálltak a sötét oldalra:

  13. úgy látom itt köztudott, csak senki nem szól, hogy a cosma ügy 1. és 2. rendű vádlottjai
    nem 6, hanem 18-18 év börtönt kaptak.
    a harmad rendű vádlott 13 évet, a negyed rendű 5 évet kapott.
    bár lehet nekem sem kellene szólni.

  14. 13. Kriskó Mihály

    Raffael Sándor és Németh Győző 18-18 évet kapott másodfokon, az elsőfokú életfogytiglan helyett és a kispajtásuk Sztojka Iván 20 év helyett 8-at. Ezeket a férgeket ki kellett volna végezni, de minimum sóbányában életfogytiglani börtönre ítélni.
    A tételeiket még harmadolni lehet „jó magaviselettel”, így igazából csak 12 évet fognak bent edzeni, illetve 6-ot.
    Ráadásként ezek a véglények visszeső bűnözők, már több alkalommal is álltak bíróság előtt. Tényleg, rohadt nagy igazságszolgáltatás, ezért is volt felháborodva egy ország a másodfokú ítélethirdetéskor.

  15. 11.Chani

    király video! majd szétröhögtem magam. Főleg a zenei aláfestés volt páratlan. A piros polós tán meg is halt, de csúnyán járt- az biztos, ez már annyira nem volt vicces.

    Nekünk 30 évig volt Zuglóban, (a Pósa Lajos utcában) a vajda a szomszédunk. Farkas bácsi, Kozák Farkas, fia Kozák Laci, annak fia Kozák Ottó és így tovább. Én velük nőttem fel, mellettük pontosabban. Ezenkívül ott bandáztam a Bosnyák tér mögötti miskolci- telepes utca. erzsébet királyné útja aranyháromszögben.
    Láttam és hallottam(apám idejében, ő mesélte), hogyan indultak a 15.kerületi szemétégető mellől egy sárkunyhóból, kb. a mai pólus center helyéről. Nem kis birodalmat hoztak létre. Láttam hogyan kezdték műkincsezéssel, hagyatékokkal. Képek, csillárok, szőnyegek stb. Hogyan lettek Pólusban boltjaik, diszkójuk stb. Hogyan szúrt minden(15-20db) 120 kilós kan cigány bele egy-egy késszúrást egy ellenségükbe egy csodálatos nyári estén, aztán vitte el a balhét az egyik 14 éves roma kölök. Volt 4 évet javítóban, aztán mikor kijött meg volt mindene. Stb.

    Bogozy megmondta a tutit a 8-as hsz-ben.

    Másképpen szocializálódtak. Tudatosan használják a megfélemlítést már egészen kicsi kortól kezdve.Azért félnek a kutyáktól, mert azokat nem lehet megfélemlíteni, legalábbis nem szavakkal és testbeszéddel.
    Pénzlehúzási és kihasználási technikájukat -bármilyen ellentmondásos is- mi magunk fejlesztettük ilyen magas szintre.
    Kirekesztettük őket és talajvesztésükben evolválódtak bizonyos képességeik, készségeik. Nagyon sokan szenvednek emiatt közülük is.
    Sok az előítélet, nagyon nehéz nekik is. Rászolgáltak, nem kérdéses.
    Az emberek nem nagyon értik a probléma gyökerét, csak a kártékonyságukat érzik.
    Ezeket a dolgokat nem lehet úgy megoldani ahogy gondolják.
    Alapvető emberi empatikus tulajdonságokra játszanak rá, mikor lehúzó üzemmódban vannak. Azonban sokan közülük semmivel nem rosszabbak mint itt a legtöbben lennének ha javítóintézetben nőnének fel, és a gyerekszobát még elképzelni sem tudnák. És még azért is szólózni(bunyózni) kellene, hogy az alsó ágyon aludhassál.

    Társadalmi szinten a kiirtásuk lenne a megoldás, de amelyik társadalom ilyet megtesz az másért is el fog pusztulni. Integrálásuk megoldható lenne, de egy ilyen társadalom soha nem fogja ezt végrehajtani, mert maga is primitív. Ebben a helyzetben az az orosztanáros eset jut eszembe, mikor a tanár csak egy leckével jár a tanítandó diákok előtt. Vak vezet világtalant. Cigánykérdés megoldása? Haha- ezt lehet írni a cigánykérdés margójára, immáron sokadjára.
    Ha jön a balhé, ki lesznek füstölve. na nem én, majd mások.

  16. 15 – 16:
    Becsönget egy cigány, veszek-e tűzifát? olcsón adja. Mennyikért? Mondja az árast. Tényleg olcsó. Hordja be, kapun belűre. Hogy mérjük? – Számoljuk a kosarak számát, majd megmérünk egy kosár fát, és beszorozzuk. Rendben. Menet közben látom, hogy csalnak. Három-négy behúzás után behúznak egy extrát kosár nélkül. Nem érdekel, várom, hogy mi lesz. Bent van a fa, az utolsó kosarat megmérjük. 30 kg. Beszorozzuk 150-el. 45q. Kérem az Évát hozza ide a házi mérleget. Lehozza, mérés, 30 kg. Na akkor szórjuk ki a fát. Nini legalul van egy téglabrikett. Hát az véletlenül került oda. Másfél kiló, azt vonjuk le – és evvel bedobja a brikettet a kocsiba. Hadd nézzem azt a brikettet! Minek? Brikettet is szoktak kiszállítani, ezt az egy bennmaradt. Azért én megnézem. Eredmény? Öntöttvas brikett, pont úgy néz ki mint az igaz, csak másfél kiló helyett 9 kiló. Hát ez meg mi? Hát, hi-hi-hi, nekem elárulják, mert olyan szimpatikus vagyok… Évának halkan odaszólok: Hozd le a Dezsőt (40 kilós berni pásztor) Emberek 30 mázsát kifizetek, ha nem tetszik rakják vissza a kocsiba. Egyből megváltozott a hangulat. Hirtelen nem lettem szimpatikus, kezdtek fellépni fenyegetően. Ekkor érkezett meg Éva a Dezsővel. Dezső leült mellém, és élesen nézte a cigányokat. A hangulat egyből megváltozott. Mutassak pénzt. Kifizettem a 30 mázsát. Csendes káromkodás mellett elkotródtak.

  17. 😀 Tibor bá’ ezen jót nevettem. Azért lehetnél óvatosabb, ha nem veszed ezt tőlem zokon. A kutyától félnek, meg a fegyvertől, meg ha egyedül vannak, de akkor is veszélyes dolog ezekkel interakcióba lépni.

  18. Akit érdekel a cigányság valódi mentalitása, és életfelfogása, ajánlom, hogy az ingyenesen letölthető Lakatos Menyhért Füstös Képek című könyvét olvassa el. Remek stílusban íródott könyv amely kendőzetlenül mutatja a valóságot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük