(801) Tibor bá’ esete a kolbásszal

Tibor bá’ online

 

Meguntam, hogy még a méregdrágán vett kolbászokba is bele van darálva a vágóhídi hulladék, elhatároztam, hogy ezentúl elkészítem saját kolbászomat. Első lépésként beruháztam 16.000 forintot egy kolbásztöltőbe. Igaz, olcsóbban is megúszhattam volna, de a kínai kolbásztöltőben nem bíztam. Következő lépésem egy füstölő megépítése volt, ami nagyon csinosra sikeredett és persze a nyersanyag egy további 15.000 környékén volt, de egy jó kis házi kolbászért mit meg nem tesz az ember. Utoljára 25 éve vágtam saját kezűleg disznót, úgy értem, én végeztem a leszúrást is, és persze kolbász, hurka és ahogy kell. Tapasztalatom volt tehát bőven, így aztán meg is hirdettem a kolbász-tanfolyamot, amire egyetlen egy jelentkező se akadt. Jól van srácok, egyétek tovább a mócsingokat.

Nem kellett sokat várni, és a közeli CBA üzletházban akciót hirdettek, aminek következtében a sertés lapockát 899 forintért adták. Vagyis kilónként a 900 forintból még vissza is adtak egyet. Ez egy hülye szokás, de a kereskedelem ragaszkodik hozzá, azaz ragaszkodik ahhoz, hogy mi nem vagyunk épelméjűek, viszont nagyon befolyásolhatók. Minden esetre vettem 5 kilót, amit vigyorogva vittem haza. Ledarálás alatt már nem voltam ilyen vidám, mert a konyhai darálónk nem ipari tevékenységre volt tervezve. Viszont, mivel másnap dolgom volt, hát az egész ledarált húst lefagyasztottam úgy ahogy volt. Nem aprózom a szót, ez egy meggondolatlan tettnek bizonyult. Feltételezésem, hogy ennek nem lesz semmi káros következménye, nem jött be. Kiolvasztás után az 5 kiló hús alatt volt közel egy liter húslé, ami természetesen a kutyáké lett. A kolbásztöltő ragyogóan működött, ugyan így a füstölő is, amit azért a biztonság kedvéért egy nappal korábban kipróbáltam. Aztán eljött a nagy nap és minden a helyére sikeredett. Két napon át tápláltam a füstölőt, és már elő is állt a friss kolbász. A füstölt kolbász felszentelésnél kiderült, hogy kemény, mint a kő, ki van száradva. A hús a fagyástól elveszítette sejtjeinek a nedvét. A kolbász, mint a tapló. A nyers hús lefagyasztása tehát nem járható út. A megtapasztalás ára 5 kiló rágós kolbász elfogyasztása hülyére renovált fogsorainkkal.

Persze az 5 kiló száraz kolbász se tart örökké, jött tehát a második forduló. Ez alkalommal már óvatosabb voltam, és csak 3 kiló húst vettem és azt is ledaráltattam a szemem előtt. Fogok én kínlódni otthon a darálással? Egy frászt. A többi már ment, mint a karikacsapás. Töltés, füstölés, két nappal később kolbász szüret. Eredmény, büdös a kolbász. Kolbász az kukába, mert Éva szerint ezt még a kutyáknak se szabad odaadni, még a végén vérhas találnak kapni. OKÉ, de mi történt?

Valamikor régem disznót télen vágtak, amikor kint is, bent is hideg volt, ami megkönnyítette a hús kezelését. A hentes darálója nyilván fertőzött volt, de csak olyan mértékben, hogy az a hús minőségét nem befolyásolta elkészítés után, mert ugye hő hatására a mikrobák megdöglenek. De én a húst nem főztem meg, hanem füsttel akartam konzerválni. És amikor a korán beköszöntött nyári melegben a kolbászhúsban lévő mikrobáknak sikerült optimális körülményeket biztosítanom azzal, hogy két napon át 30 fokban lehetett részük. Ez az élelmiszeriparban nem következhet be még a nyár közepén se, mert adnak a húshoz egy kis nátrium-benzoátot, ami a baktériumokat ugyan nem öli meg, de nem engedi őket szaporodni.

Tanulság? Vagy karácsonykor csinálok kolbászt, vagy én is teszek bele nátrium-benzoátot. Egyenlőre barátkozom a gondolattal.  

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

45 gondolat erről: „(801) Tibor bá’ esete a kolbásszal

  1. Kedves Tibor bá!

    Amikor hirdetted a tanfolyamot, eljátszottam a gondolattal, hogy jelentkezem, (bár sok újat valószínűleg nem tudtál volna mondani)mert anno fiatalabb koromban magam is dolgoztam fel pocákat Á-tol Z-ig nem is keveset (azóta is visszasírom azokat az időket), de legalább felfrissítettem volna az emlékeimet. Nos így utólag azt hiszem valamit jól tettem! 🙂 A hegesztő tanfolyammal ugyanez a helyzet, ugyanis az itthoni biztonsági rácsot magam készítettem.Maradok továbbra inkább olvasó. 🙂
    Szép napokat!

  2. 1:
    Mint látható. Az minden esetre bitonságosabb. 🙂

    Ősszel indítok varró tanfolyamot is. hi-hi-hi. Tünde benevezhet. Ott nkncsenek baktériumok. 🙂

  3. Kínai darálóval nagyon meg lehet járni. Ne vegyetek… egy hulladék! Hiába tekered, nem csinál semmit.Így aztán ott álltunk szilveszterkor 50 kiló kolbászhússal. A frász kerülgetett minket.
    A legnagyobb baj, hogy a fellelhető boltok mindegyikében csak ez volt. Esetleg tudtok hol lehet valami jobb félét beszerezni?

  4. A füstölés akkor “tökéletes”, ha éjjel fagy, és a kolbászt átjárja a hideg. A dolog elvben úgy is megoldható, ha a nappali füstölés után két-három órára berakja az ember a mélyhűtőbe a kolbászt, aztán a hűtőbe reggelig, és utána mégegyszer ráfüstöl (vagy kétszer, ízlés szerint). Egy próbát talán megér. 😉

  5. 3. Az ónodi vásáron, minden hónap első csütörtökén. (De ott is járnak kínaiak, jól meg kell nézni, mit is vesz az ember)

  6. @lisztkukac: napokban voltam egy ócskavastelepen – nem darálóért, az anyai örökségem egy részét adtam le! 😀 -, ott hempergett több is. 🙂

    Azokat lehomokfúvoztatva, a kést megköszörülve – just like a new. 😉

    Ehhez le kell menni vidékre, valószínű… 8-as és 10-es darálókat láttam a konténerekben.

  7. Tibor bá’, a romlott kolbász is jó lett volna kerítésnek! A szomszédokat ette volna a fene 🙂

    A régi szép időkben kézi darálóval daráltuk a húst – (magyar öntöttvas) – és ment gyorsan, ha nem felejtettük el megköszörültetni a késeket előtte 🙂 )

  8. Éva Asszony!
    A romlott húst nyugodtan oda lehet adni a kutyának – lévén dögevő is – semmi baja nem lesz tőle.
    Ellenben valóban beted lesz a rommlott nővényi eredetű kajáktól, mint, romlott, savanyú leves pl.

  9. Nem kötekedni akarok, de az igazi házi kolbászhoz szerintem házi alapanyag is kell. Nem árt tudni, hogy mit zabált a disznó, milyen vegyszerekkel volt kezelve, stb.

  10. 8. Tibor bá: Értjük, kicsi a spájz. 😀 Nagyon szép lett a füstölő ajtaja is.

  11. Nem ötlet, leírom mi hogy csináljuk mióta az eszemet tudom, de talámn segíthet ha túl száraz a hús, vagy fagyasztottból lett csinálva. Mi most is vágunk 2db disznót évente, természetesen karácsony és február között, tehát hidegben. Persze régebben kísérleteztünk, kevert marha-disznó kolbásszal, nem volt rossz, a lényeg a lényeg hogy a marha része fogyasztva volt. A megoldás annyi, hogy bekeverésnél 2-3dl száraz (saját) fehérbort teszünk a húspéphet ami javít az állagán, de később meg sem érezni. Füstölésből pedig kétfajtát használunk, régebben lángoltuk a kolbászt, nálunk a csirkeól tojórésze a füstölő. Lángolás esetén egy napig akác vagy bükk majdnem ég, egy vaslemez van a betéve az anyag és a tűz közé, tehát rendesen izzad a cucc, nem lesz rossz így sem az íze, csak egy kicsit más. A másik füstölési mód esetén 3 napig, szigorúan hideg bükkfüstön megy a füstölés, napközben táplálva, éjjel csak otthagyva. Így más lesz az íze. Húst pedig ha már úgy kell venni (inkább tarts malacot Tibor bá), akkor piac, lehel piac, vagy háztól, CBA, Tesco, stb. áztatja a húst, vagy eleve le volt fagyasztva, illetve a minősége is trágya.

  12. Remélem senki nem olvasta Békés-megyéből rajtam kívül mert az biztos belepusztult a röhögésbe, én is alig maradtam állva 😀
    A teljesség igénye nélkül néhány hiba amit Tiborbá elkövetett:
    -A friss húst könnyebb (jól) elkeverni a fűszerekkel mert még meleg.
    -Töltésnél is csak ekkor lesz zárvány mentes, a vékonyat szurkálni is szokták
    -A füstölés keményfa (lehetőleg bükk) fűrészporral történik, és nem sütjük meg közben a kolbászt 😀 Tanyán a padláson volt kialakítva a kemence fölött, de még a kémény előtt egy füstölő, ide már csak hideg füst áramlott, ez egy mellék ága volt a kéménynek.
    -meg még millió fortély ami eszembe se jut, mert nálunk természetes…
    Édes istenem, mikor egy pesti kolbászt csinál, uram irgalmazz! 😀
    Mindent meg lehet tanulni, nem mindenki születik bele.

  13. Én sem veszek húst boltban,csak ismerős, letesztelt hentestől.CBA-ból meg végképp nem, Sparbol sem.Molnár Géza tapasztalata a fagyasztással szerintem megfontolandó és jó!

    Amúgy Tibor bá’ őszinte részvétem, vagy amit ilyen kolbászkatasztrófakor mondani szokás, átérzem…
    Tudom hogy nem enyhít, de tudd, hogy életem első, férjem elkápráztatására készített töltöttkáposztája hogy sikerült…
    előszöris én is SERTÉS-lapockát vettem, amit nem szokásom. Ötvenezer receptet végignéztem, és a szülinapjára a legjobbal akartam előrukkolni. Arrafelé ahol ő született, nem savanyúkáposztából, hanem édesből készítik, paradicsomosan..kaporral.kis füstölt hússal.
    Mindent grammra kimértem, mindent előírásosan készítettem, a rizst átválaogattam, stb stb.. káposztafeltekerés ügyében konzultáltam anyóssal, (kúp formájúnak kell lennie, pam pamm.stb stb..
    És remegő térdekkel , de sikerült, egy fázis volt hátra, felönteni paradicsomlével, és felrottyantani..Természetesen a tavaly eltett házi paradicsomléhez nyúltam, zöld üvegekben sorakoznak még hárman, ennyi maradt .. egyiket leemeltem, celofán le, majd a szélesszájú üvegcséből a parilé bezúdít a káposztákra… Nem az egész, mert a felénél sikerült elkapnom az üveget, miután az első döbbenetből ocsúdva befejeztem a MEGGYSZÖRP öntését a fazékba. Így is szar lett. Kudarc a köbön.

  14. Köszönjük Tibor bá, de a varrótanfolyam sem aktuális, ugyanis varrni is tudok,:) Tündinek is megvarrok mindent amit kell. Sőt évek óta magamnak varrom a nadrágokat, polárokat stb. Igaz ami igaz, már régen átnyergeltem a lábhajtósról a tűtolásos ipari (Singer) gyors varrógépre.
    Mielőtt újabb lehetőséget találnál ki 🙂 talán az elektromosságot kivéve majd mindenhez konyítok, legalább alapszinten! Nálunk Tündi az autóvezetésben, a konyhaművészetben és a szervezésben jeleskedik! 🙂

  15. Húsdaráló beszerzés ügyben: ajánlom a vidéki antikvitás boltokat, hagyatékból sok bekerül hozzájuk. Vagy a vaterán is van egy pár, 1-2ezer forintos nevetséges árakon. Vagy szintén a vidéki vásárokon, heti piacokon, a vasas embereknél mindig van ilyen.

  16. De ha már megvan a szép füstölő, meg a kolbásztöltő megéri a további kísérleteket! Sok sikert hozzá, nátriumbenzoáttal vagy anélkül!Két három négy marhanyelvet is jó lenne ott füstölni, utána bőrét lehúz, fokhagymás babéros vízben megfőz, és felszeletelve jobb mint bármilyen felvágott.. ajánlom.

  17. 5,6:
    Köszönöm a tippeket. Majd körülnézek. Néztem elektromos darálókat is, de nem vagyok meggyőződve, hogy jobbak, mint a tekerős.

    11: Nekünk nincs füstölőnk, ismerős vállalta el, de csak akácfűrészporral volt hajlandó. Ezek szerint bármilyen fa jó?

  18. Minato, Dorka, mindenki:

    Köszönöm a drukkolást. Nyilván a legjobb megoldás a malac tartás. Nade 4 kutya mellett? Jobb megoldásnak tűnik a kínai módszer. Kutyából kolbász? 🙂 Na ez hogy tetszik?
    Kisebb hibák beleférnek. Áztatott, nem áztatot, stb. de ez a hús erősen fertőzött volt. Ez pech. Normál esdetben a lefagyasztott hús még jobb is, mert porhanyósabb. De a húslé vesztességgel nem számoltam. Szóval nyugi. Nem én követtem el a hibát. Amikor tanultam se fagyasztás, se fertőzött hús nem létezett. örülök, hogy most mind a kettő kibukott. Remélem mindenki tanult beleőle.

    18:
    IGEN (csak más-más az aroma) kivéve fenyőfa, mert az gyantás.

    13:
    Örülök, hogy beszartál a röhögéstől, mert a jóked a jó élet egyik nélkülözhetetlen feltétele. De azért ne ragadtasd el magad. Tömören töltöttem és közbe Éva szurkálta a belet, ahol levegőt feltételeztt. Ki mondta neked, hogy nem keményfa fűtészport használtam? Nem a füstölő adta hőt, hanem a hirtelen beköszöntő korai nyár (de ez írtam) és még ez se lett volna baj, ha a hús csíramentes lett volna. A Budapest-vidék mecsbe nem szállok be, méltatlan lenne paraszti gyökereimmel. 🙁

    ROKI!
    Valóban lábhajtós (lenne) a tanfolyam, illetve begyakorlás. u.i. Mi úgy tudjuk, hogy nem mindig lesz elektromos áram. 🙄

  19. Tiborbá, a lé leeresztésének ötletével egy csomó időt megspóroltál – nekem!
    Én ugyanis a csontra kiszáradt kolbászt szeretem, ami úgy tavasz vége-nyár elejére marad a kamrában.
    Csakhogy rendszerint nem marad és ha véletlenül nem jó a klíma, még meg is penészedhet.
    Így ezzel a trükkel meg lehet szabadulni a fölösleges létől, köszönöm!

    MG tippjei is jók, nincs mese, be kell tartani az évszakra vonatkozó követelményeket.

    A kínai húsdarálóhoz.
    Nem olyan rosszak azok! Persze, majd kiderül, hogy mit bír az öntvény, ez idő.
    A darálás azért nem sikerült, mert gyárilag életlenek a kések.
    A kést és a szitalemezt el kell vinni megéleztetni. Otthon is lehet kísérletezni vele, de jobb földobni egy síkköszörűre.
    Ha fővárosi vagy, akkor Zuglóban, az Egresin tudok egy élezőüzemet. Lehet, hogy annyiba kerül az élezés, mint a daráló, de évekig használható lesz.

  20. 19. Kutya nem bánt, még a vidék-Pestel se “úgy gondoltam”. Békésmegyeivel meg ne vitatkozz a kolbászról 🙂 Nálunk nem lehet hiba, és ezt a gyerekkortól elsajátított és pofonokkal korigált módszerek garantálják. A disznóvágás az nem gyerekjáték, nem úri mulatság mert sokan koplalnának az idén ha véletlenül fertőzött húst vennének brrrr.
    Amúgy tévedés, mert a kolbászt nem a füstölés tartja el, hanem a fűszerek.

  21. 20:
    “a kolbászt nem a füstölés tartja el, hanem a fűszerek.”
    Ezt szabadalamaztasd! Nehogy ellopják az ötletet. 🙂

  22. 13: Szerintem a lényeg a hideg füst. Ha már bejön a jó idő, akkor nem érdemes füstölt kolbászban gondolkodni. Esetleg lehet próbálkozni hideg füst “előállításával” házilag de szerintem nem éri meg.
    Az hogy ki mire esküszik az nem vidék-város függő. Itt falun belül is van aki arra esküszik hogy hagyja a húst kihűlni és másnap gyúrja a kolbászt, van aki arra hogy frissen jobb. Szóval mindenki a saját receptjére esküszik.
    A vékony kolbász szurkálása nekem új … a szalámit műbél esetén szoktuk, de természetes bél esetén felesleges. A vékonyat meg pláne. De hát ez meg az én receptem 🙂

  23. Tiborbá,

    Jó lenne egy fénykép a füstölőről belűlről is…
    Meg pár gondolat magáról a füstölésről.

    Kenyeret már rutinosan sütök, és meghoztad a kedvem a kolbászoláshoz is…
    Így nem kellene a látogatókat nyaggatni valami jó kis Gyulai miatt…

    Előre is köszi !

  24. 23:
    Belülről csupa fűst, nem sokat láthatsz, de leirom. Élére rakott kistéglából készítsd. A kistégla mérete 12x24x6. Ezért a két oldala 24+24+6 =54 cm. Az eleje pedig 5 x 24 = 120 cm. Alúl hagysz egy 24 x 24 cm-es lyukat levegő és hamuzás céljából. Amikor felérsz mellmagasságba, akkor kihagysz egy 48 x 96 cm-es lyukat. Ez lesz az ajtó. Rakod tovább a téglát, természetesen kötéssel. 2 méter magasságban az oldalakon, bent a hátsó falnál jobb és bal oldalon egy-egy téglát lapjával raksz le úgy, hogy befelé kiálljon 6 cm-t. Húzol rá még két sort. Alázsaluzod, beraksz egy kémény csövet egy kis betonvasat és kiöntesz 10 cm vastagon betont. Ennyi. Persze én egy fal mellett építettem, ha neked ilyen nincs, akkor a hátsó falat is fel kell húznod, de ezt nem tanácsolom, valami mellé kell építeni. Amikor kész, a mellmagas lyukba beépítesz egy nyitható aljót. A fent kiálló téglákra lehet felrakni a méretre vágott rudat, rajta a kolbászokat. Füstöt úgy csinálsz, hogy izzó parazsat behelyezel az alsó lyukon, majd lefojtod egy rakás fürészporral.

  25. Kedves “abcug”!

    Békés megyei ide vagy oda, ha annyira értesz a kobászokhoz, legalább ne írjál ekkora kerek marhaságokat, pld:
    “Amúgy tévedés, mert a kolbászt nem a füstölés tartja el, hanem a fűszerek.”
    Dehogynem! A kobászt főleg a füstölés, és a benne levő só tartósítja!
    A füstölés a legjobb fertőlenítő módszer, mert képes elpusztítani és meggátolni a húsban levő romlás előidéző baktériumokat.

    “-A füstölés keményfa (lehetőleg bükk) fűrészporral történik, és nem sütjük meg közben a kolbászt”

    A szárazkobászt valóban nem, de mint az tudvalevő van hideg, meleg, és forrófüstölés, ahol igencsak megfő az alapanyag (pld. a pácolt füstölt fóliás pulykacomb, jobbfajta bacon félék).

    A kolbásszal az a helyzet, hogy valóban a legjobb a friss hús, de még elmegy a max. 1 napos, mert ennél idősebb húsból készítve sajnos nem lesz olyan omlós a kolbász. A keverést legjobb a még meleg húson elvégezni (sajnos aki nem tart disznót, itt bajban van!), és utána egy napig 5-10C-fokos helyen kell szikkasztani a kolbászt egy éjszakán át, és csak másnap szabad a füstre tenni. Én úgy szoktam, hogy először felmelegítem a füstölő hőmérsékletét kb (max) 30C-fokra, hogy leszáradjon jól a bél, és eztán visszaejtem a hőfokot 15-25 C-ra, és ezzel füstölöm tovább 1-max 2 napig, míg a szép vörösesbarnás színt el nem éri. Ezért nem jó már ilyen melegben füstölni, mert a levegő hőmérséklete 20C felett van, így szinte lehetetlen a füstölőben a fenti hőfokot tartani. (kivéve ha van füst hűtőd). Az se jó, ha túl hideg van, mert akkor nagyon lehűlhet a füst is, és a kolbászon kicsapódhat a pára, pláne nem jó, ha a füstölőben éjszakánként még meg is fagy, bár utólagos érleléskor már nem árt neki, ha egy kicsit kifagy.

    Füstöléshez mindenfajta keményfa forgács jó, van ahol az akácot favorizálják, én a tölgy-bükk-éger keveréket kedvelem.

    Egyszer már felvetettem Tiborbának, hogy a füstölésről érdemes lenne egy külön fejezetet nyitni, mert eléggé átfogó téma, nem lehet pár mondatba besűríteni mert külön az előkészítés, (pácolás, érlelés), a füstölési módszerek, és az ezzel készült finomságok elkészítése.

    Akkor sajnos azt a választ kaptam, hogy a füst rákkeltő.

    Lehet, de olyan finommmmm 🙂

    Füstgenerátor készítése:

    http://www.youtube.com/watch?v=STx7ZJdMGrE

    Egyszerű füstölő készítése:

    http://www.youtube.com/watch?v=nH4mddWa9CI

    Tibor bá!
    A precíz füstöléshez mindenesetre építs be egy hőmérőt, én a villanybojlerekhez kapható kerek mutatós hőmérőt használom, 0-120C-fokig mér. Szerelvényboltokban kapható, és nem túl drága:

    http://www.vizgazfutesbolt.hu/index.php?route=product/product&product_id=1146

    Bocs a sok linkért!

  26. Attila (PV), 23:
    Kőműves munkálatok nélkül is lehet füstölőt szerkeszteni, szükséges hozzá: felül nyitott acélhordó, jancsikályha (bármilyen kiskályha), 2-3 méteres füstcső.
    Az acélhordót felteszed egy legalább 1-1,5 méter magas “asztalra”. Az hordó oldalán az aljánál vágsz egy kis ablakot. Ebbe az ablakba dugod a füstcsövet. A cső másik végét a jancsikályhára húzod.
    A hordóba kampókat függesztesz, melyek a kolbásztartó rudacskákat tartják.
    A jancsikályhába begyújtasz puhafával, majd lefojtod a tüzet keményfa fűrészporral, faforgáccsal. A kályhát akkor kapcsolod össze a hordóval, amikor már a keményfa ég.
    A hordó tetejét letakarod egy benedvesített pokróccal úgy, hogy a füst egy része távozni tudjon.
    A füstölő bárhol felállítható és hordozható.

  27. 25:
    Drága nobody! Irj egy fűst posztot. Nem nehéz, az a hozzászólásod már majdnem poszt. 😀

  28. OK!

    Majd összeszedem a témát, (és a gondolataimat) és privátban átküldöm.

  29. 29:
    Számon fogom kérni!
    A hőmérő beépítés jó ötlet.

  30. Ha nem szakszerű a füstölés és a húsban van “borsóka” vagyis bélféreg pete akkor az ember is megfííírgesedik.
    Rendes hipochonder nem is eszik füstölt kolbászt, csak jól megfőzve, bablevesben!

  31. 8!
    Az legalább nem romlik meg.. 😀

    Én is annyit nevettem most,hogy 3 zsebkendőt fújtam el..A könnyeimtől nem láttam… 😀
    Ezért a pénzért rengeteg kiskondás kolbászt vehettél volna a Lidlben Tibor bá.. 😀
    (csak vicc volt)

  32. Sziasztok!

    Gyermekkoromban minden évben csináltunk kolbászt a saját nevelésű-vágású disznóból, nagymamámmal kettesben.
    Én voltam kb. 10 éves nagymamám 62, csak ketten voltunk a munkára, de ment szépen évről évre. Hűtőláda nem volt így majdnem az egész disznóból kolbász lett a füstölt húsokon-szalonnákon kívül. + hurka 🙂
    Aztán ennek a korszaknak vége lett.

    Ezután, gyakorlatilag 10 évvel ezelőttig folyamatosan minden évben csináltunk is apósommal, de az utóbbi 10 éve nem foglalkoztam vele. Bekeverni a húst amúgy is mindig nekem kellett, mert délutánra (disznóvágás napján) már csak én nem voltam részeg, vagy csak én nem kaszaboltam össze magam a késekkel. (kivéve egy sérülést…)
    Aztán ez a korszak is béget ért.

    Most januárban nekem is eszembe jutott, hogy kellene kolbászt csinálni. Tökéletesen sikerült!
    10 kiló húst vettem a hentesnél és előre lebeszéltem vele a tervemet. Meg voltam elégedve a kapott hússal, ledarálta előttem, és 2 kiló zsírszalonnát kevertünk hozzá.
    Hazaszállítva a “darált húst” csak a fűszereket kevertem hozzá és másnap ment a töltés.

    A Cora-ban vett bélre azt mondta az eladó, hogy 15kiló húshoz lesz elég.

    Nem!

    5 cm-es átmérőjű belet használtunk, kb 21 kiló hús megy bele.
    ( a gyakorlati tapasztalatok alapján számolva.)

    egy napot füstöltem (csak napközben 8órát) egyet állt,
    majd újra füstöltem egy napot (8óra), egyet újra pihent,
    és végül újra egy napot füstöltem, ezzel vége.

    Azóta esszük, nagyon jó! Baki kóstolta jókat mondott róla.
    Most kezdtem meg az utolsó szálat.
    kb. 1200ft/kg árban jött ki béllel, fűszerekkel stb.

    egy szál töltéskor 1,2kg, 2 hónap múlva 80dkg.

    Bocs ha hosszúra nyúlt.
    most megyek és elolvasom miket írtatok.

    Ha valaki töltőt-darálót keres, lehet, hogy jobban jár, ha vesz egyet használtan a neten nagyon sok volt februárban.

  33. Így nyár elején csak sütnivaló kolbászt szoktunk csinálni.
    A préselt fokhagymát ilyenkor 2dl vízbe(fehér borba) áztatjuk és csak a levet tesszük a húsba(megavasodik a fagyasztóban különben)
    (Az őröltbors megpenészedhet, ezért marad ki…)
    A fűszerekkel elkevert darálthúst -mint a hógolyót- érdemes gombócokká gyúrni, mielőtt a töltőbe kerül(a levegőtlenítés miatt).
    A töltés 2 emberes feladat: 1 rakja a gombócokat a töltőbe és tekeri a gépet, a másik meg a bél töltődését szabályozza -ha kiszakad ő kurvaanyázik először…)
    A forró füstölésről(lángoltkolbász) nem tudok semmit.
    Kolbászhúst egyébként a helyi hentesnél kell kérni-előre egyeztetett időponra(a fagyasztás elkerülése végett), aki előttünk ledarálja az egész cumót.

    A több hónapig eltarthatót azért kell hidegben elkészíteni, hogy ne engedje ki a szaftját, zsírját, különben egy száraz fadarab lesz heteken belül, a leggondosabb füstölés mellett is.(Töltés után 5-10 percre érdemes vízbe áztatni a füstölésre szánt kolbászt és utána egy napig szikkasztani szellős, hűvös helyen.)
    Egyébként a füstölés minimum 3 nap a vékonykolbásznál(hideg
    füstön)!

  34. —-Tibor bá’—-
    “Kolbásztöltő leckét adok, veszek” a régi zongoraleckés vicc mintájára
    😀

  35. Nekem Szarvason készült 22-es és 32-es darálóm van amihez kölönbözö lyuk nagyságú rostélyok vannak,ki milyen apróra szeretné darálni.Ezekkel a darálókkal jól lehet tölteni a kolbászt is ,a kés és rostély kivétele után.Nem véletlen,hogy a hideg beállta után készítjük a füstre szánt kolbászt.Több féle sertéshúst használva/lapocka,comb,dagadó,karaly/ehhez 30%szallonát adva.5ös rostélyon a legjobba hús mérete.Fagyasztott húst venni ehhez tilos,mert nem tudod mikori hús,gázosodik,esetenként még büdös is lehet.A FŰSZEREZÉS KÜLÖN TÖRTÉNET,AKI KÉRI ANNAK ELKÜLDÖM.Bél:vékony kolbásznak:koca bél.Vastag kolbásznak/máshol szalámi/marha selymet , vagy kulárét.vigyázat a vastag fűszerezése és töltése fél profit kíván.A füstölés bizalmi kérdés is.Békéscsabán csak néhány füstölő felel meg ennek.Hideg füst és nem nonstop füstölés mert keserű lesz.Lehetőleg bükkfán füstöljünk,vagy kukorica csutkán.Nem szárán,csutkán.Ezt még elfelejtettem:ha szépen szeletelhető kolbász szeretnél vigyázz arra,hogy a szalonnát mely részéből adják.Nem mindegy.Na isten áldjon benneteket

  36. 38:
    Köszönet. Novemberben hasznosítani fogom azt, amit írtál. majd beszámolok az eredményről.

  37. Nobody minden soroddal egyet értek.Csabárol eljöttem,de a hagyományt ápolom

  38. nagyon sok érdekeséget olvastam idàig,én hetente csinàlok 50-100kg kolbàszt télen-nyàron.Ha olyan a füstölöd a föld alol indul legalàb 50cm rel ahol a tüztér van,és jol levan szigetelve nyugotan nyàron is lehet csinàlni .Csak mikor lemegy a nap akor kel begyujtani mikor feljön kiszedni a kolbàszt és hüvös szelös hejre rakni.PL:kamra,mühely. A hust én a legtöbször az auchanban veszem ot mindig jo akciok vanak és friss a hus vagy egyàtalàn nincs én még ott rosz hust nem vetem.

  39. Üdv!

    Ezen a télen saját disznót vágunk.
    A füstölésnél mire kell figyelni?Annyi tanácsot kaptam már hogy ezen eligazodni művészet lenne./nyers bükk forgács,mindegy milyen csak keményfa fűrészpor,simán hasított fát megnyújtani,azzal füstölni stb/
    Sajnos tavaly megsütötték a füstölőn a szaláminkat,így avasodni kezdett nagyon hamar.
    Régen nagymamám füstölte/békésben/ a fél városnak a disznótorosát,így vannak emlékeim,de jó volna konkrétabb infót kapni.
    Köszönöm mindenkinek.

  40. 43:
    Kedves Zsu!
    Ezt írtad: “Annyi tanácsot kaptam már hogy ezen eligazodni művészet lenne.”
    Majd további infókat kérsz. Miből gondolod, hogy akkor jobban el fogsz tudni igazodni? 😳

  41. Segítsetek, elrontottam a szalonnát! Nagyon jó minőségű szalonnát, szépen besóztam, állt benne öt hétig. Lemostam, szikkasztottam, sajnos az akácfa közzé, bodzafa is került.
    A gyönyörű kész szalonna keserű. Átabáltam, de akkor is maradt utóíze. Sőt azt olvastam a net-en, hogy a nem mérgező bodza szár része viszont mérgező. akkor a szalonna is az?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük