(781) Majmok és emberek

Tibor bá’ online

 

A husvéti családi-zenebona lecsendesülése után, hétfőre kiderült, hogy “rengeteg” szabadidőm maradt. Körülnéztem hát könyveim között, van-e valami ”restanciám”? Mit ad isten volt. Úgy kilenc évvel ezelőtt a Sorstalanság-mánia idején én is vettem egy példányt és hősiesen átküzdöttem magam a 46. oldalig, amikor is a könyvet nagy ívben a földhöz vágtam. Gondoltam, most, néhány év késéssel bepótolom ezt az irodalmi hiányt, és folytattam a küzdelmet a magyartalan mondatszerkesztések hadával, hátha ez is hozzátartozik az általános műveltséghez.

Még csak lapozgattam a könyvben (keresvén a 47. oldalt), amikor eszembe jutott az a kis anekdota, aminek keretei között egy kíváncsi amerikai riporter megkérdezte David Ogilvyt, a reklámkirályt, hogy szerinte lehetséges lenne-e megválasztani az Egyesült Államok elnökének egy emberszabású majmot. A riporter a kérdést természetesen ugratásnak szánta (bár Bush 8 éves elnöklete után bennem felmerül a jogos kétely), de legnagyobb meglepetésére Ogilvy halál komolyan vette a kérdést, és ennek megfelelően egy határozott igennel válaszolt, de hozzátette, „csak rengetegbe kerülne”.

A párhuzam az emberszabású elnök és a Sorstalanság között nyilvánvaló. Az egyszerűség kedvéért lépjünk át a tartalmon, mert mindenki arról ír, amiről akar. Azonban az irodalom fogalmába a tartalmon kívül a fogalmazás, a mondatok szerkesztése, a stílus (bár ez utóbbi erősen ízlés dolga) sokkal nagyobb mértékben nyom a latba. Kezdjük mindjárt a címmel! A „sorstalanság” szót vagy kifejezést megszokatták velünk, azaz belénk sulykolták, de a könyv megjelenése előtt ilyen magyar szó nem létezett. Nincs ezzel semmi baj. Nem Kertész lenne az első ember a világon, aki egy új szót fabrikál kénye-kedve szerint. Kellér Dezső így szülte a „maszek” szót, amit 40 éven át használt az egész ország. Én magam is vetemedek néha új szó fabrikálására, de a sorstalanság valójában nem egy új szó, hanem egy létező főnév (sors) létező ragokkal történő összeragasztása, aminek következtében egy újabb főnevet kapunk. A fosztóképzővel bővített főnévből melléknév lesz, amiből a -ság főnévképző csinál egy új főnevet, ami tökéletesen értelmetlen (és ezzel kivívta jogát, hogy a könyv címévé váljon). Ugyanis sorsa éppen úgy van mindenkinek, mint mondjuk színe. Valakinek a sorsa sok minden lehet: bal, reménytelen, kilátástalan, csak egy dolog nem lehet, nem létező.

Persze egy rossz cím mögött még meghúzódhat egy jó könyv, egy igazi irodalmi gyöngyszem, amit aztán Nobel-díjjal jutalmaznak. Csakhogy itt nekem valami nem jön össze. Vagy az anyanyelvem változott meg születésem óta, de alaposan. Vagy a Nobel-bizottság sorsolással dönti el, ki kapja a díjat. Harmadik eshetőség nincs (illetve van, de nekem már annyi vaj van a fejemen balib ügyben, hogy inkább nem nevezem meg) 😀 .

Nem tudom, hogy olvastad-e a művet, de idézek belőle egy fél bekezdést a 140-141. oldalakról, amin elcsemegézhetsz. A két kolosszálisan hosszú mondat egyikének sincs alanya (minek az?) ami az írót a legkevésbé se izgatja (se a Nobel-bizottságot), viszont a korábbi oldalakról kiderül, hogy német tisztekről van szó, tehát ők a kertészi mondatok alanyai. ”Persze, belátom, mindez mégse egészen tréfa, ha más oldalról nézem, hisz az eredményről – hogy így fogalmazzam – a magam szemével, meg főképp az egyre hánytorgó gyomrommal is meggyőződhettem; de hát ez volt az érzésem, s alapjaiban – így képzeltem legalábbis – ez se igen történhetett oly nagyon másként. Végtére csak itt is összeültek, mondhatnám: összedugták a fejüket igen valószínűen, ha ugyan nem is épp diákok, természetesen, hanem meglett, felnőtt emberek, esetleg, sőt minden bizonnyal, ha meggondolom, urak, tekintélyes öltözékben, szivarral, rendjelekkel, csupa parancsnok vélhetően, akiket e percben nem lehet zavarni – így képzeltem.” Ígyvisszaolvasva úgy tűnik, hogy állítmány se nagyon van. Máskülönben nemigen kell hozzá magyarázat. Óriási propagandával, rengeteg PR-ral, és TV-be meghívott szaktekintélyek belénk súlykolásával sikerült velünk elhitetni, hogy egy emberszabású majom fogja legjobban ellátni az elnöki teendőket. 

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

41 gondolat erről: „(781) Majmok és emberek

  1. üdv Tibor Bá és Mindenki.
    Amikor a Nobelék pénzt adtak Kertésznek – szívük joga – esetleg lelkük rajta, hiszen ők a pénzemberek, és érzésem szerint tudják hová kell teremteni a bibliai mannát, és ha Kertész itt költi el Nálunk erősítve a Népgazdságot, az talán mégiscsak pozitív esemény. Azt viszont nem dijazom – igaz eddig csak tombolán nyertem pezsgőt és tortát – hasonlóan más Hazánk és emberfiához – , hogy a Magyar állam súlyos millókkal támogatta a könybő készült filmet, melyet egyébkén főleg divat liberális környezeti nyomásra, plánehogy csak érzelmi nyomorékok élvezhettek a vásznak előtt nyakukat kicsavarva.

    Huh… így reggel….

    idevág, esetleg, kérem, hogy Dajcslandben nem adnak-é lóvét, sajnosmódon ittszakadt, fefe-fele népnemzeti identitású – mint ÉN – meghasonult sváboknak – hogy könyvet írjon öreg szüléi Folkszbundista korabeli megpróbáltatásairól – talán, ha.

  2. Tibor bá, a hasonlatodról beugrik a nagyon hazug, a valóságot épp ellenkezőjére fordító Kabaré c. film kabaréjelenete a “menyasszonytánccal”…
    Aminek persze az ellenkezője történt, a berlini kabarékban csupa majom gúnyolta esténként az őslakók közösségi tudatát. Amíg egy főmajom hatalomra nem jutott…

    1: a Fisher Jóskát kérdezd. (gondolom, nem ad, mert ő is a sorstalanok seggében lakik…)

  3. Az irodalmi, és a béke Nobel díj annyit ér mint egy darab használt wc papír.
    Obama megkapta a béke nobelt, mert alig kezdett új háborút.
    Imre Kertész azért kapta meg, mert zsidó.

    Holokauszt TM: tagadni nem tagod, de unni azért még szabad?! 😀

  4. Ebben a témában Merle “Mesterségem a halál” című könyve messze meghaladja a Sorstalanságot. Nehéz ezt kimondani de szerintem Kertész nagyon hasonló eszközt használt. Csakhogy ő éppen a másik oldalról közelíti meg a történetet és tény, sokkal kevesebb tehetséggel mint Merle. Ezt a könyvet olvasva (többször is) engem sokkal inkább földhöz vágott mint Kertész Sorstalansága.

  5. Alkalmam volt találkozni a Kertész-könyv francia fordítóival miután elolvastam a Sorstalanságot.
    Hát… nem irigyeltem őket.
    Ők úgy találták, hogy a háborús értelmetlenséget és zagyvaságot a könyv hűen tükrözi, és ez talán igaz is.
    Valahogy úgy, hogy a káoszban a kamasz gyerek fejében ilyen kicsavart mondatok formájában tükröződik vissz az amit ő realitásnak észlel.

    Hogy Kertész a tehetségénél vagy tehetségtelenségénél fogva lett különösen alkalmas e káosz szavakba öntésére, az sok esetben világnézeti törésvonalak mentén fogalmazódik meg. Hogy ez az alkotói szabadság, vagy az azzal való visszaélés, még sok vita tárgya lehet.

  6. 5: a két idézett mondat egyáltalán nem egy kamasz gondolkodására utal, hanem egy tehetségtelen író modorosságára.

  7. A megpróbáltatások nem a Volksbundista időszakban lehettek, inkább 45 után…
    Hacsak úgy nem, ahogy azt egy nemzetiségi kalendáriumban olvastam egy történetben, ahol az érintett személy behívásakor ragaszkodott, hogy ő a Honvédséghez akar bevonulni, hiszen már a dédapja is 1848-ban a magyar hazáért harcolt.
    Ennek ellenére sajnálkozva átirányították a Wehrmacht-hoz a német nemzetiségűekre vonatkozó Hitler-Horthy megállapodásra hivatkozva…

  8. 6:
    Tökéletesen egyetértek. Szombaton felteszem az én visszaemlékezésemet (gyermeki fejet imitálva) 1944-re. Sokak számára nem új, de “ismétlés a tudás atyja”. 😀

    7:
    Csakogy ezzel nem lehet a németekhez fordúlni kártérítésért. Háború után a nemzetíségek ide-oda tologatása négyhatalmi megállapodás volt.

  9. Nekem átjött a sorstalanság mondanivalója, és nem zavart a stílusa. Féltem, hogy túl nehéz olvasmány lesz, mert általában nem értem a magasabb irodalmat, de nem volt rossz. Persze kapásból tudnék 100 jobb könyvet említeni, de ennek ellenére nem hiszem, hogy zsidó összeesküvés állna a háttérben. Azt el tudom képzelni, hogy a témaválasztást díjjazta az értelmiségi zsűri, mégpedig azért, nehogy a társadalom kiábrándult része újra a szélsőjobboldali eszméktől várja a megoldást.

  10. A könyv olyan, amilyen – szerintem egyébként egy kissé ellentmond a hivatalos holokauszt verziónak.
    Érdekesek viszont Kertész nyilatkozatai a Nobel díjjal kapcsolatban – lehet, hogy írni nem tud, de önbizalma az aztán van 🙂

  11. ‘Igen. Csak nagyon sokba kerülne.’

    Nesze neked, demokrácia. 🙂

  12. 9:
    Nemigen tudod te, hogy mit beszélsz (írsz): “Féltem, hogy túl nehéz olvasmány lesz,” Életem legnehezebb olvasmánya volt. Az idézett részt 5-szőr olvastam el, mert nem értettem. Általános szabály, minél rosszabb egy fogalmazás, annál nehezebb megérteni. A gördülékeny fogalmazás megértése automatikus, észrevétglen. Te barátom semmi mást nem tartottál szem előtt, mint Kertész megvédését ideológiai alapon. Ez az a fajta szubjektívitás, amit gyűlölök.

  13. Elnézést érte, de nem bírom ki:

    “„Nem!” – mondtam rögtön és azonnal, habozás nélkül és úgyszólván ösztönösen, igen, ösztönösen még, egyelőre ösztönösen csak, ha természetes ösztöneim ellen működő ösztöneimmel is, melyek azonban a természetes ösztöneimmé, sőt a természetemmé lesznek – lettek – lassan; nem döntés volt tehát ez a „nem”, mintha mondjuk szabadon dönthetnék – dönthettem volna – „igen” és „nem” között, nem, felismerés volt ez a „nem”, a döntés, de nem az általam hozott vagy hozható, hanem a rólam való döntés, nem is döntés: ítéletem felismerése, és döntésnek legföljebb csak annyiban tekinthető döntés, hogy nem döntöttem a döntés ellen, ami, semmi kétség, hibás döntés lett volna, mert hiszen hogyan is dönthetne az ember a sorsa ellen, hogy ezt a nagyzoló kifejezést használjam, amin – mármint a sorson – többnyire azt értjük, amit a legkevésbé értünk, azaz önmagunkat, ezt az álnok, ezt az ismeretlen, ezt a folyton-folyvást ellenünk munkálkodó tényezőt, melyet így, idegenül és elidegenítetten, hatalma előtt undorral meghajolva mintegy, mégiscsak legegyszerűbb a sorsunknak neveznünk.”

    -Kaddis a meg nem született gyermekért

  14. 12. “Az idézett részt 5-szőr olvastam el, mert nem értettem. Általános szabály, minél rosszabb egy fogalmazás, annál nehezebb megérteni.” Ezt meg akartad érteni? Tényleg nagy gyötrelem lehetett 😀

    Kertész is azt hitte, hogy tud magyarul. Aztán mégse. Szerintem felesleges erőltetni: gój agyunkkal nem vagyunk képesek megérteni a “felsőbbrendűek” gondolatait és magas színvonalú fogalmazásukat 😉

  15. 13 & 14:
    Én minden ésszerű dolgot megértek. A hülyeséget tiszta szívből utálom. Tehát a feladat írni egy 13/14 éves gyerek fejével a Holokausztról minél szívettépőbben, ami majd kap egy Nopbel-díjat. Hogy miért pont Kertészre esett a választás az lényegtelen. Lett volna értelmes zsidó, aki a feladatot kitűnően meg tudta volna oldani. Midenki boldog. Rendben, valami oknál fogva Kertészt jelölték ki írónak. Az isten szerelmére, miért nem fogadtak fel egy bértollnokot? Viszonylag kis pénzért sokat meg tudták volna oldani a feladatot. De fogni egy agyalágyult hülyét (láttam és hallottam a díj átadó beszédét, amire heteken át készült – saját bevallás) és Nobel-díjat adni egy érthetetlen zagyvaságra. Majd mindenki, aki számít dicséri ezt az irodalmi szart. Ez már non plusz negativ ultra!

  16. A véleményem csak annyira szubjektív, mint a tiéd. “Kertész megvédése ideológiai alapon?” Na látod a könyv mondataival ellentétben ezt nem értem. Hiszen azt írtam, hogy sokkal jobb könyveket is olvastam már. Vagy a zsidókat védeném azzal, hogy nem látok mindenben zsidó összeesküvést? Jézusom.

  17. “Tehát a feladat írni egy 13/14 éves gyerek fejével a Holokausztról minél szívettépőbben”
    75-ben jelent meg, valamikor 90-ben fordították németre és 2002-ben kapta a Nobel díjat. 75 és ’02 között senki nem olvasta, beszélt róla, ünnepelte. Én úgy látom, ezek alapján valószínűtlen, hogy bértollnokságról van szó, akkor nem vártak volna eddig a díjazással. Sokkal inkább hinném, hogy kellett egy szívettépő holokauszt sztori, és ezt sikerült előásni.

    Ha nem tévedek, a Nobel díjat a német nyelvű változatra kapta. Nem tudom, az vajon mennyire érthető, de bizonyos, hogy a mondanivalója egy nagy nulla, akármilyen nyelvre is fordítják. (Megvan cigányul is.)

  18. 15. Tiborbá

    “Az isten szerelmére, miért nem fogadtak fel egy bértollnokot?”

    Azt hiszem, elballagsz a probléma mellett.
    A zsidók vannak olyan intelligensek (sőt…), hogy össze tudnának kalapálni egy “tissztességes” holokauszt sztorit.

    De szerintem itt bőven nem ez a cél.
    Időnként bedobnak egy-egy “ellentmondásos” témát és ezerrel szaladnak mérni a napi antiszemitizmus szintjét.
    Hogy Kertész tudott-e róla hogy ő a csali vagy sem , talán az nem fontos.
    Bekerül a köztudatba egy vitatható mű, ráadásul tabu témában… Nyilván akinekvan véleménye, az elmondja…
    Ide sorolódhat a pár hónapja közzétett statisztika, hogy a magyarok 2/3-a antiszemita… Az összes fórum megbolydult, és … lám … tényleg…
    A másik Kertész, az Ákos is azért írdogál az Amerikai Népszavába genetikusan alattvalókról.
    Atán most egy tolnai iskolában kényszerítették a gyerekeket sárga csillag viselésére…
    Nagy hír lett belőle, és megint… hát nem kiderül a reakciókból, hogy még mindig túl sokan nem néztek szembe a múltjukkal?

    Szóval a Kertész mű is erre jó…
    A zsidóknak életfontosságú, hogy napra készen tudják az aktuális antiszemitizmus szintjét, erősségét és terjedési sebességét.
    És ehez új meg új ötletek kellenek.
    De… mivel sok intelligens tudós is van közöttük, tehát tudhatják, hogy érzékeny dolgok esetén maga a mérés befolyásolhatja a mért dolog méretét…
    És úgy néz ki, minél többet mérik az antiszemitizmust, annál többet találnak.

  19. Én annak idején “csak” a 11. oldalig jutottam. Azt is több nap alatt. Rosszabb volt, mint egy vallatóbor. Hülyének éreztem magam, hogy nem értem, miről van szó. Jancsóval ketten biztos jókat röhögnek, mikor a szakértők elemezgetik a nagy semmit.

  20. 18:
    Attila, ezt túl komplikálod. Sokkal egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb módja van bármi felmérésének. Ez egy szar könyv, nincs mögötte sedmmi öszeesküvés, vagy ötlet, elképzelés. Van még egy lehetőség. A német változat értelmesre lett fordítva, de akkor az irodalmi Nobel-dijat a fordítónak kellett volna odaítélni. 🙂

  21. Nem rendelésre írta, egyszerűen megjrta, ha már ott volt és zsidóként mi a fenéről jrjon, nem lehet minden héten Csacsifogatot plagizálni egy baráttól. Aztán az évek óta ott heverő művére böktek rá a Holóirodalom-kupacból a Nobel-muftik.

  22. Tisztelt Tibor bá’ !
    Mindenki !
    Édesanyám 76-óta él Németországban.
    Azt mondta nekem: Lehet szeretni vagy utálni a zsidókat, és a németeket,de egyben verhetetlenek ÖSSZETARTANAK !
    Ennyi a konklúzió. kertész( direkt kis betű) egy dísz- zsidó ,az elmúlt 25-év liberális németországában megfigyelhető milyen irányba megy a kultúra.
    Én 3-évet éltem Bajorországban, nem voltak liberálisok, nagyon nem… Mint ahogy megborúlt a liberális eggyensúly, az eu-ban sajnos ( nem erre találták ki…) Igy a Németeknél, arra hivatkozva ,hogy Ők csinálták a holokamut, 30- éve édesgetik a bibsiket. Egy ilyen Hatalmas multú Nemzet esetében elég kínos ,ezt látni ! Hát ez van,mit tudunk tenni,nagyjából…:)
    Bocs,ha elngedtem magam…csak szívből jött…:)

  23. 20. Tiborbá

    Szerinted milyen egyszerűbb módja lehet az antiszemitizmus felmérésének, mint az időnként a köztudatba dobott csalik szondázása?

    Szerintem nem áldozták volna be Kertészt ha nem “jártak volna jól” belőle. A könyvet már régen megírta, de nem vállalta senki hogy kiadja… ERRE meg direkt jó volt.

    A pár hónappal ezelőtti felmérés, olyan kérdésekkel, hogy túl vannak-e reprezentálva a zsidók az üzleti és a pénzvilágban, meg hogy tényleg túl sokat beszélenk-e a holokausztról, is csak a csali volt.

    Abból, hogy valaki az igazságot állítja, attól még nem antiszemita.
    De a felmérés eredményének publikálása UTÁN már igazi csemegét kaptak az antiszemitizmus kutatói… és ez a reakció SOKKAL hűebben tükrözi a valóságot, mint néhány nem PC kérdésre adott PC vagy nem PC válasz.

  24. 22:
    Ez a kérdéskőr sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy itt hozzászólásokban kitárgyaljuk. A németek 1945-ben megtanulták, hogy ne csináljanak ideológiákat, hanem szorgalmasan, szervezetten dolgozanak, és ügyes megalkuvással jól éljenek. Eddig kifizettek 70 milliárd Eurót jóvátételben, és mégis jól élnek. ha a zsidóknak törvényi tiltás kell a Holokauszt tagadásra, akkor legyen. Ha tengeralattjáró kell neki, legyen. Nem szervezkednek, nem gerinceskednek, hanem csemdben jól élnek. Ezzel szemben itt mindenki tégláva veri a mellét, roppant nagy szabadságharcos, és közben a seggünk kilóg a gatyából, és nagyon sokan nyomorognak. Szóval lehet gondolkodni!

  25. Mostmár jöhetne valami geddoncikk, mert ezekből az ideológiai baromságokból nem fogunk megélni párév múlva amikor beköszönt a szükség…

    Mondhatni semmi értelme ennek a cikknek, de ezt nem fogom több oldalas körmondatokban kifejteni nehogy érthetetlen legyen.

    Szóval a lényeg a lényeg, ideológiai baromságokat nem kérünk.
    Az emberek zöme nem érti, ezért is reagálnak ilyen kevesen.
    (bezzeg én, de én nem ereszkedem le ilyen alacsonyra mert akkor legyőznek a rutinjukkal)

    Szóval csak ügyesen!

  26. 25:
    Kurva nagy gombóc lehet, ha értelmes emberek lenyelés helyett mindíg itt köpik ki.

  27. Csendben én is elfmage mellé húzom a strigulát.
    Tiborbá múltjából sok okosság jön a jövőnket illetően.

  28. 24.

    “ha a zsidóknak törvényi tiltás kell a Holokauszt tagadásra, akkor legyen. Ha tengeralattjáró kell neki, legyen. Nem szervezkednek, nem gerinceskednek, hanem csemdben jól élnek.”

    Úgy érted, nekünk is a kiválasztott népet kellene szolgálni ahhoz hogy jobb legyen?

    Lökdössük mi is a többieket a krokodilnak, hogy minket egyen meg utóljára?

  29. Szintén többedik nekifutásra sikerült végére érni, ritka nagy szar! Bár ez koránt sem meglepő, mert az ő köreiben ez a mérce (vö. Konrád, Kornis és a többi).
    Ugyanakkor a benne foglalt tanúságtétel meglehetősen fontos!

    Ebben az elméletileg önéletrajzi írásban semmi sem úgy van, ahogy egyébként tanítják, úgyhogy igazság szerint Imre Kerteszt a Sorstalanságért simán eljárás alá vonhatnák a holotagadást tiltó törvény alapján…

  30. 28:
    Ügy értem, ha az Embernek szar a helyzete, akkor mindig keres bünbakot, aki miatt el van cseszve az élete. Ha a háború óta itt is a legalacsonyabb fokon álló segédmunkás is havi 1000 Eurót keresett volna, akkor a kutyát se érdekelné, hogy élnek zsidók is a társadalomban.

    Különben, ha előttem veted oda magad a krokodiloknak, megköszönöm és megigérem, hogy a Mennyországba fogsz jutni. Részesülni fogsz az örök boldogságban. Csücsülhetsz az isten jobbján a többi százmillió lélekkel együtt. Van ott hely bőven. 😀

  31. 30. Tiborbá

    Furcsa.
    Azt hirdeted, hogy az “Ember” olyan hogy kihasználja a lehetőségeit, és másokat is, ha teheti de ha ezt valaki a kihasználtak szemszögéből veti fel, akkor maszatolsz.
    Ha már hirdeted, akkor fel kell vállalni, hogy ez van,

    És PONTOSAN ezért nem keres 1000 eurót a segédmunkás, mert VAN aki a krokodilok elé lökdösi, és nyilván VAN krokodil.

    Nekem úgy tűnik, szerinted a krokodillal szemben kétfajta viselkedés van:
    1. Belökni neki a társakat.
    2. Elfogadni hogy mások önként ugranak bele a szájába.

    Szerintem ezt még ki lehetne egészíteni azzal, hogy vagy magára hagyjuk a krokodilt, vagy közösen felveszük ellene a harcot.
    Ugyanis így nagyobb a csoport túlélési esélye.
    Különben a végén a krokodil az utolsót, a “legerősebbet” is megeszi.

  32. 31:
    Attila, nem maszatolok, nem veszem fel a harcot, nem hírdetek semmit, stb. Tényekre hívom fel a figyelmet, megállapításokat teszek.
    Ne beszélj gyereket a hasamba!

  33. Tibor bá’:
    Ha már az elején láttad hogy nem tetszik, minek gyötörted vele magad? Kerestél volna a neten egy rövidített változatot, amiben le van írva a cselekmény, és akkor már nem kell bután nézned, ha szóba kerül ez a könyv. 🙂 Aki olvasta, az se fog többre emlékezni…
    Hú, hány kötelező olvasmánnyal hagytam fel a könyv negyede-ötöde táján, mert halálra untam őket… Az Odüsszeia olvasásakor kb 5 oldalanként elaludtam. De hála a rövid verziónak simán lefeleltem belőle irodalomórán.
    Viszont pl. Gerald Durrel könyveit szinte minden esetben egy ültő helyemben végigolvastam, mert lekötött, le se tudtam tenni.
    Az irodalmi Nobel díj épp úgy egy szűk csoport (az odaítélők) ízlését tükrözi, mint a “legjobb film” Oscar díj. Nekem speciel a Keresztapa se tetszett, pedig Oscart kapott ’72-ben. A 2. és 3. részt már meg se néztem, hiába kapott a második újabb Oscart ’74-ben.
    (De gustibus non est disputandum)

    UI: Az vajon kinek az összeesküvése, hogy az Odüsszeiát olvastatják 15-16 éves gyerekekkel? 😉

  34. 33. Avatár

    “UI: Az vajon kinek az összeesküvése, hogy az Odüsszeiát olvastatják 15-16 éves gyerekekkel? 😉 ”

    Azoké, akik azt szeretnék, hogy a gyerek egy életre megutálja mindazt a hagyományt, amiből az európai kultúra táplálkozik, és kritika nélkül igya a Harry Pottert. Odüsszeusos játékokat nem lehet kopirájtolni és a McDonaldsban adni a gyerekeknek.
    Sokkal kifizetődőbb boszorkányos, szellemes, kalózos, gótikus új meséket kitalálni… Lényeg, hogy NE legyenek gyökerei a hagyományokban.

    Ha érdekel :
    Pap Gábor – A hivatalos és valóságos tananyag konfrontálódása

  35. 18. Attila: “…hát nem kiderül a reakciókból, hogy még mindig túl sokan nem néztek szembe a múltjukkal?” erre talán már egyszer belinkeltem egy cikket, de lehet, hogy nem (vagy nem ment át).

    Részlet az írásból:
    “Ideje, hogy a zsidók és a magyarok is megtudják! Ki küldte Auschwitzba a 460.000 zsidót Magyarországról?
    Éveken át úgy tudtam én is, mint más, hogy a magyarok, a románokkal ellentétben, Auschwitzba küldték a halálba, polgártársaikat a zsidókat. Magyarországról 1944-ben százezer számra küldtek zsidókat a haláltáborba vasúton, ahonnan nagyon kevesen tértek azután haza. Az eset jól ismert és sokat hangoztatott…
    …a 2004-ben megjelent Protocoalele Kogaionului című könyvemben, de itt már azért, hogy megkövessem régebbi állításaimat ebben a témában. Most megteszem újra, kijelentve, hogy az 1944-es magyarországi zsidók tragédiájáért nem a magyarok a hibásak sem a magyar hatóság! Még nem is a németek, mondhatnám!… Hanem a zsidók!
    …Pontosítom, hogy a magyarországi zsidók sorsáról, akiket Auschwitzba küldtek, nem egy kormányülésen, se nem a budapesti parlamentben döntöttek. Még nem is egy náci gyűlésen. A döntés a legmagasabb szintű zsidó kezdeményezésre született: a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságában!
    Állításom alátámasztására Roger Garaudy, Az izraeli cionizmus pere című munkájának adatait használtam (a romániai kiadás címe: Procesul sionismului israelian). Ennek a munkának az adatait még senki nem vonta kétségbe…
    …Roger Garaudytól megtudjuk, hogy a Palesztinába jutáshoz nem volt elegendő a zsidó származás. Jó minőségű zsidó kellett legyen, magasabb minőségű anyagból gyúrva. A zsidók Palesztinába való belépésének feltétele az volt, hogy a majdani Izrael államnak ne legyenek a terhére (47-ik oldal).
    Még 1935-ben egy jelentős cionista vezető, Ytzhak Gruenbaum felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell legyen a felhatalmazásuk arra, hogy a bevándorlókat kiválogassák és ne fogadjanak be mindenkit (ugyanazon oldal). Úgy tűnik, hogy a Hitler által elfoglalt Európában azon zsidók részaránya, akik méltatlanok a Szentföldre való belépésre elérte a 90%-ot! Az Európából a nácik által elűzött zsidók problémája, akiket a cionisták nem siettek befogadni Izraelbe elsősorban a cionista doktrínából ered. A problémát nem a segítőkészség oldaláról, hanem az ország szükségleteinek szemszögéből kezelték (ugyanaz az oldal). Más cionista doktrínák szövegei sokkal kifejezettebbek, embertelen cinizmustól és pragmatizmustól átitatva.
    Íme, mi olvasható az 1943-ban a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságának Memorandumában: Vajon mindenkit kell segítsünk, akinek szüksége van anélkül, hogy figyelembe vennők az egyének jellemzőit? Nem kellene az egésznek egy nemzeti-cionista jelleget adnunk és megpróbáljuk megmenteni azokat, akik hasznára lehetnek Izrael földjének és a judaizmusnak? Tudom, hogy embertelennek tűnik a probléma ilyenszerű felvetése, de világossá kell tennünk, hogy ha meg tudunk menteni 10.000 embert az 50.000-ből, akik hozzájárulnak az ország megerősödéséhez és a nemzet újjászületéséhez vagy az 1.000.000 zsidó aki teher lesz az országnak, akkor vissza kell fognunk magunkat és meg kell mentenünk azt a 10.000-et, a kívül maradt millió elkeseredett kérése és szitkozódása ellenére is (47-48-ik oldal). Tehát a 10.000 hasznos zsidó és az egy millió alkalmatlan közül a cionistákat csak a hasznos érdekelte. A többi egy millió (vagy hat) zsidóval történhetett bármi, akár meg is halhattak, nem jelentett veszteséget a cionistáknak. Ez a lehetőség nem zavarta egyik cionista vezetőt sem!
    …Tehát zsidók, akik nem akartak zsidókat megmenteni! Miért? Mert szegény zsidók voltak, üres kézzel… Egyre világosabb, hogy a II. világháború idején a zsidó elit egy mesterséges szelekciót hajtott végre, azon zsidók között, akik a jövendő Izraelt kellett benépesítsék, akik a háborút kellett átvészeljék. Azok a zsidók, akik izraelitának voltak programálva, azok minőségi zsidók kellett legyenek: cionista eszmékkel, akik elutasították a többségi nemzetbe való beolvadást, amit egyre több zsidó hallgatólagosan már elfogadott. A másik oldalon a szegény zsidók, akik a cionisták szerint egy embertömeg, akinek semmi köze nem volt a cionizmushoz, nemzeti érzelmek hiányával és amely nem mutatott tiszteletet semmi iránt, ami zsidó vagy héber. Ezért őket a megmentésből ki kellett zárni! Vajon nem ez a tömeg volt összesen hat millió?…A híres hat millió?
    Rögzítsük még egyszer milyen gyilkosságról is van szó: a holokauszt folyamán, a magyarországi zsidók deportálása Winston Churchill szerint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága volt. Éveken át ez a gyilkosság a magyar hatóságok számlájára van írva, akik a zsidók kitelepítését olyan túlbuzgósággal végezték, amellyel még a németeket is elámították. Roger Garaudy azzal a aprósággal szolgál, amellyel megsemmisíti a magyar hatóságok érdemét: maguk a zsidók is siettek berakodni a vagonokba, hiszen a saját cionistáiktól biztosítást kaptak arra, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó. Hogy milyen könnyen elhitték a zsidók, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó, a cionista vezetők szemében még inkább egy plusz ok lett, hogy mind a 460.000 zsidó gyenge minőségű, haszontalan, aki megérdemli a sorsát, hogy vágásra küldjék, mint az állatokat, egyszóval méltatlanok voltak, hogy a Szentföldre lépjenek…
    …Vádjaimat fenntartom csak másnak kell címeznem, amelyre Roger Garaudy kényszerít: a cionizmus! A cionizmus a hibás a 460.000 magyarországi zsidó sorsáért, akiket a nácik a cionisták jóváhagyásával az Auschwitzi kemencékbe szállítottak! Ismétlem: nácik a cionista vezetők jóváhagyásával…Sőt a cionisták közreműködésével! Mert ezek azok a vádak, amelyeket Roger Garaudy megfogalmaz: a cionista zsidók a felelősek az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáért! Ismétlem: a minősítés Winston Churchilltől származik. Egy gyilkosság, amelynek 460.000 teljesen ártatlan zsidó esett áldozatul. Vagy másképpen mondva: az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága, kizárólag egy zsidó üzlet, amelynek gyilkos szerzői cionista zsidók, az áldozatok pedig haszontalan zsidók. A visszataszítóságát még inkább növeli az a tény, hogy a háború után a zsidók ezzel a gyilkossággal a magyarokat vádolták meg.
    Teljesen visszataszító. Nec plus ultra.
    Post scriptum 2011: örülök, hogy a magyarországi és a bárhol élő magyarok tudomására hozhatom, hogy nem az ő vállukat nyomja ez a népirtás. Ideje, hogy a magyarok megtudják ezt az igazságot és ennek megfelelően reagáljanak. Még fontosabb az, hogy a zsidók maguk
    megtudják az igazságot és reagáljanak ennek az igazságnak megfelelően!
    Mert ez az igazság lényege.” Ion Coja 2011.12.22.

    Teljes szöveg itt: izraelkina.blog.hu/2012/02/26/ideje_hogy_a_zsidok_es_a_magyarok_is_megtudjak

    Na most akkor mi van?

  36. 35:
    Az van, hogy amit bemásoltál az egy repetatívan primitív szöveg, elkeserítően rossz fogalmazással, és lyukas logikával. Már megbocsáss. Hiába mond le a megnevezett cinista vezetés 6 millió felesleges zsidóról, ettől még nincsenek összefogdosva, bevagonírozva. Ezeket a műveletetek el kellett valakiknek végezni. Hogy nálunk “lelkesebben” végezték, mint például Romániában, annak egyetlen oka volt. Nálunk közigazgatási fegyelem volt, a románoknál káosz.

  37. Tibor ‘bá: nem akartam a teljes szöveget bemásolni (részek vannak csak bemásolva, ezért lehet repetatív), mert az tényleg hosszú. A szerző nem magyar ezért rossz a fogalmazás (talán románul összeszedettebb volt :D). Az tuti, hogy szervezni és végrehajtani kellett a dolgokat, amit biztos valaki(k) jól meg is fizettek.
    A teljes szöveg talán érthetőbb, és nem annyira lyukas a logikája…

    De akkor most bűnös vagyok, vagy nem? Fizessem tovább a kárpótlást?

  38. 37:
    Te semmiképpen nem vagy bűnös. Bűnös az akkori uralkodó elit. Nem kötelező képviselőnek lenni, se miniszterelnöknek lenni, se kormányzó úr öföméltóságának lenni. Olyan nincs, hogy muszáj hadat üzenni, mert akkor inkább lemondok előtte. Ugyanezen logika alapján állítom, hogy hamis az a védekezés (még ha igaz is lenne) hogy a 8 év szoci uralom miatt ilyen szar minden. Nem volt kötelező átvenni a hatalmat olyan hibás 8 év után.

  39. JR69

    A dolgot részben alátámasztja a levelezés egy Randall nevezetű brit politkus és Namier, a londoni zsidó lobby között.
    Itt arról volt szó, hogy a zsidók védelmében meg kellett akadályozni a németekkel való szembefordulást a háború során.
    Gyakorlatilag az történt, hogy Magyarországon koncentrálódott a mozgóképes európai zsidóság nagy része, jórészt menekültként.
    Még az is belejátszhat, hogy a szövetségesek miért tagadták meg a koncentrációs táborokba vezető vasútvonalak bomázását…
    Hogy a német hatalomátvétel után a magyar társadalom milyen széles tömegei támogatták a deportálásokat, azt pontosan nem tudjuk.
    Valakiről tudok, aki nappal gyűjtötte, éjjel szöktette a zsidókat a Tisza mellett… A háború után a zsidók meghívták egy beszélgetésre és megkérdezték, hogy van-e valamire szüksége. Mondta, hogy nem azért tette, és az ügy lezárult.

  40. 37.Kicsit igazad lehet ,bár nem ismerem ezt a történetet kellően .Nemrégiben olvastam egy Auswitzból szabadult zsidó visszaemlékezését.48 után ment izraelbe és megvetően bántak vele mert nem harcolt a sorsa ellen.És nem egyedi volt a példája mert más lágerlakókkal is így bántak.A cionista vezetés úgy gondolkodott hogy ez volt a büntetés a süket fülekért ,amelyek nem hallgattak a hívó szóra hogy még az üldözések előtt odatelepüljenek a zsidók.

  41. 34: Szerintem rémeket látsz. Az Illiászt speciel nemrég dolgozták fel igazi csillió dolláros megaprodukcióban Trója címen, ha lemaradtál volna róla. Meg a 300 is ebbe a korba vitte a moziba járókat. A Gladiátor is az antik világban játszódik, bár az talán újonnan írt sztori, meg nem görög, hanem római. A Disney se olyan szörnyen régen nyomta a Herkulest és szórta a mekiben mörcsendájzt.
    Ráadásul az angolszász kultúrának igencsak van kalózos és boszorkányos gyökere is. A Harry Potterben meg számos antik mitológiai elem is megjelenik, pl Cerberusz.

    Szerintem kattanj le Pap Gáborról, mert sokszor igencsak gyenge lábakon állnak a rendkívül szuggesztíven és nagy meggyözödéssel elöadott elméletei.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük