(771) Nyugtalanító hírek, No 2

Tibor bá’ online

 

Tisztelt hölgyeim és uraim, itt van, már megérkezett a halálos, multi rezisztens malária és terjed-terjed. És egy jó hír is: Semmi se tudja megállítani. Nem kell már idegeskedni, hogy Israel megtámadja Iránt. Hogy összeomlik a magyar társadalom, a magyar forint, a magyar oktatás, a magyar egészségügy, mert Alcsúton 70 milliárdért stadion fog épülni….. Bocsánat, félrecsúszott a gondolatom. Újra…. Összeomlik a magyar egészségügy, mert mind ez kismiska ahhoz képest, hogy végre feltűnt egy olyan betegség, aminek a beszerzéséhez nem kell megcsalnunk élettársunkat, mint például az AIDS esetében, elég hozzá, ha zabál rajtunk egyet egy szőke, nőstény szúnyog. És szúnyog lesz elég, mert már tavaly se volt pénz szúnyogírtásra.

Megjött tehát az új Plasmodium falciparum törzs, amely ellenáll minden parazitát ölő készítménynek. Nálunk még nincs, de pártunk és kormányunk segítségével, és a helyi klíma melegedésével hamarosan lesz.

Hangnemet váltva. – A riasztás beindítója az angol The Lancet, 1823-óta a világ vezető egészségügyi szakfolyóirata, vagyis a hír minden csak nem kacsa. Ezek szerint az Artemisinin-re ellenálló falciparum malária felütötte fejét Thaiföldön és Mianmar-ban. Számszerűen: míg 2001-ben a kezelés hatására a véráramban lévő paraziták számának megfelezéséhez 2,6 órára volt szükség, addig 2010-ben ez felszökött 3,7 órára, jelezve, hogy a parazita rezisztenssé válásának a folyamata elindult.  Egyetlen évben 50 millióan fertőződnek meg maláriában, akik közül közel egy millió meghal. Ez az arány várhatóan meg fog ugrai. Mint tudjuk az Anopheles szúnyog nősténye csípéssel fertőzi meg az embert, akinek vérében a vörösvérsejt belsejébe kerül az élősködő, megváltoztatva ezzel a vörösvérsejt felületét, ami így hozzátapad az érfalhoz. Ennek következménye belső-szervi diszfunkciók kialakulása. Nem biztos tehát, hogy Molnár Géza árteres visszasírása üdvözölendő lesz. Elcseszett Földünk ezer sebből fog vérzeni.     

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

54 gondolat erről: „(771) Nyugtalanító hírek, No 2

  1. Na tessék: túlélitek az atomháborút, az Armageddont, aztán megizzadtok a hegesztésben, megcsíp a szúnyog és máris mehet a kukába az egész túl-élősdi 😀
    Eh, mennyi rossz hír, lehet megint rettegni. Inkább sírásó tanfolyamot kéne indítani, lehet az lenne a leghasznosabb.
    Mi lesz azzal a 6,3 milliárd hullával? 😉

  2. Könyörgök, valami pozitívumot légyszi mert ennyi rossz hírtől befalcolok!
    (és ne pina legyen a téma 🙂 ) Biztosan nagyon ki akarod próbálni a vasbeton házadat, hogy jól tart-e meg minden de nem lehetsz ennyire negatív 🙁

  3. üdv Tibor Bá és Mindenki.
    2. Attila
    A Föld nevű bolygónak nincs “immunrendszere”. Emberrel, vagy anélkül UGYANÚGY repked a Nap körül. Ezt a Gaia elméletet ne esküdtessük már össze az Ember ellen.

    A malária ide is bármikor bejöhet, mert van megfelelő honos terjesztő szúnyogunk. Járvány akkor indul be, ha lesz kritikus méretű maláriás betegünk, akikről a szúnyog átviszi a betegséget a másik emberre. A szúnyogot pedig hiába irtjuk. Az minden rendes élővízhez hozzátartozik.

  4. Bocsi, hogy off, de ez is nyugtalanító hír:
    Hiba az adatbázis-kapcsolat létrehozása során
    Mostanában ezt írja ki a a böngésző nekem mikor a honlapot nézegetem.
    Másnak nem?

  5. Éppen tegnap írt a maláriáról Jancsika, egy kérdésemre válaszolva az evolúciós posztban [(769) Isten és a világegyetem] Nagyon érdekes, ráadásul idevágó a hozzászólása. Olvassátok el: 117.es hozzászólás.

  6. 7 csókacsalád

    Igen, de akkor Jancsika éppen a bot másik felét fogta, ott az ember evolválódott a kórokozóval szemben, de sajnos ez oda-vissza játék, mert közben a kórokozó is evolválódik.
    Sajnos azzal, hogy megpróbáljuk mindenféle módszerekkel kizárni magunkat a világ egységes ökológiai rendszeréből, tulajdonképpen mi teremtünk meg egy hatalmas, szigorúan őrzött ökológiai birodalmat, ami tele van kincsekkel, és amelyhez az összes érintett faj keresi a hozzáférés kulcsát. Ezekbe a kincsekbe beletartozunk mi magunk, és az összes kultúrnövényünk és haszonállatunk is.
    Az élőlények meg arról híresek, hogy előbb utóbb benyomulnak minden ökológiai résbe, minden erőforrásra ráteszik a kezüket, ami rendelkezésre áll. Még a szivárgó olajmezőket is kihasználják.
    A mi birodalmunkra is feni a fogát sok emberi, növényi és állati kórokozó, parazita és kártevő lények.
    És a gátak, amelyeket ellenük építünk ugyanúgy egyre bonyolultabbak, drágábbak, ugyanúgy mint a folyóink gátjai.
    Előbb-utóbb nem győzzük a versenyt, nem lesz rá elegendő energia.
    Nekik nem kerül semmibe egy kis mutálódás, csak idő kérdése…
    Egyébként a malária mellett egy új tuberkulózis változatról is hallani, amelyet egyszerűen nem tudnak már semmilyen antibiotikummal elpusztítani, és kelet felől nyomul…

  7. 4. Pepperjohny

    A Föld nevű bolygó ugyanannak a természernek a része mint az ember, és a beleiben élő baktériumok. Ezek egy rendszert alkotnak, és ugyanúgy mint ahogy az egyednek, egy hangyának és a hangyabolynak is van ön és fajfenntartó ösztöne, a bioszféra is szeretne életben maradni.
    Ez az az ösztön, ami egyedi és rendszer szinten is biztosítja az élet folyamatosságát.

  8. 8 hubab,
    Igen a “bot másik felét” fogta és onnan írt. De szerintem a sarlósejtes vérszegénységben szenvedő emberek akikről beszélt ugyanúgy megúszhatják a malária ennek az új, -plasmodium falciparum- törzsnek is a vörösvérsejtekre való tapadását.

  9. 9: ez a Gaia elmélet tehát letaszítja a maga képzelte trónról az Embert, az evolúció csúcspontja helyett az ember egy olyan eleme az Életnek, mint a bélgiliszta…
    így érted?

  10. dédnagyapám Isonzónál kapott maláriát, állítólag abba is halt bele évekkel később. Szóval sokat már nem kell észak felé jönnie.

    4: ha immunrendszer nincs is de van egy olyan alapelv(?), hogy nyugalomra törekvés. A bolygót már annyira kitérítette nyugalmi állapotából az ember, hogy nem csodálkoznék valami radikálison. Ahogy egyre messzebb kerülünk a holtpontról egyre nagyobb lesz az ellenerő is ami visszatol.

  11. Habár én továbbra is azt az elméletet tartom legvalószínűbbnek, hogy a Neandervölgyit a mi fajunk szorította ki módszeresen és ebben jócskán szerepet játszott az fajgyűlölet, nem tartom kizártnak hogy emellett még lehetett egy ehhez hasonló az ő immunrendszerük számára teljesen kivédhetetlen kórokozó is, amit mi vígan hordoztunk, terjesztettünk. Jancsika tudná megmondani igazán de szerintem a malária mellett még számos olyan betegség van amire nem ellenszert, vagy gyógymődot találtunk, hanem egyszerűen kiszorítottuk. Azaz a megbetegedés lehetőségét csökentettük a minimumra. Most nézem például, hogy a Kolera elleni védőoltás például csak 60-70% os védelmet nyújt. De ha nem esszük meg mások szarát vagy hányadékát akkor elég jó eséllyel semmi bajunk nem lehet. De ott van még az Ebola is, amivel gyakorlatilag semmit se tudtak kezdeni kizárólag a terjedését megakadályozni a biztonsági intézkedésekkel, az áldozatok megfelelő eltemetésével.

  12. 11. Arma Gedeon

    “az ember egy olyan eleme az Életnek, mint a bélgiliszta…
    így érted? ”

    Tulajdonképpen igen…

    De a Gaia elmélet nem taszítja le az embert, mert valóban lehetne a teremtés koronája, ha nem leigázni akarná a természetet, hanem illeszkedni próbálna bele.

  13. Attila PV
    Ezzel az “ösztön” kifejezéssel megszemélyesíted a bioszférát.
    A bioszféra nem egy egyed, hogy ösztöne legyen, még csak nem is egy termeszkolónia, ami céljai elérésében egyedként viselkedik.

    Saját definícióm szerint: A bioszféra egy tagjai által többnyire versengő, egymással is harcban álló “kényszerű” közösség, aminek “börtöne”az a horizontálisan 100 m-es kéreg, amit a Föld nevű bolygóból “kisajátítottak”.

    Az Ember – technológiája által – e rendszerből egyre inkább kifelé tartó, függetlenedő faj, ami néha hullámvölgybe kerül, – mint pl. a jelenlegi poszt mutatja,- ha “létrehoz” saját túlélését veszélyeztető lényeket.

    Az Ember a legokasabb lény az ismert Univerzumban! Nyugi, majd megoldja ezt a problémát is. Igaz meghal majd pár milliárd ember. De ez csak a “férgese”. 🙂 🙁

  14. 15. pepperjohny

    “Igaz meghal majd pár milliárd ember. De ez csak a “férgese”.

    Hát ha csak úgy tudja megoldani a saját maga által okozott problémát, hogy belepusztul pár milliárd, akkor elmondható, hogy a “férgese” éli túl.

    Ha nem tudod a bioszférát egy rendszernek elképzelni, nem baj.
    Mindannyian olyan “modelleket” készítünk a minket körülveő világról amelyek bennünket segítenek a megértésben.

    Mivel soha nem tapasztalhatjuk sem időben sem térben a teljességet, különböző szögből, különböző “vetületekkel” próbáljuk a magunk számára érzékeltetni az összefüggéseket.

    Nekem a Gaia elmélet igen hasznosnak mutatkozik abban hogy elképzeljem a természetet és benne az én helyemet.

    Ha valakinek az a jó hogy magát a legokosabbnak tekinti miközben sajátmagát és a környezetét is pusztulásba kergeti, lelke rajta.

    Ahogy te is mondod, a technológia egyre jobban elszgeteli az embert attól a természettől, amibe született…
    Végtelen erőforrások esetén még lehetne értelme, de természetellenesen élni nagyon költséges.

  15. Még annyit, hogy a humán környezetet veszélyeztető kórokozóknak van egy extra jutalma, ha sikerül feltörni az ember egészségügyi védőrendszereit. Jutalmul olyan hihetetlenül nagy szaporodási és elterjedési potenciálhoz jutnak, ami az egész bolygót befedheti.
    Ez egyúttal a mutálódási lehetőségeit is nagyon megnöveli, tehát felgyorsítja a folyamatot olyan kórokozókéhoz viszonyítva, amelyek ritka populációjú és korlátozott elterjedésű vagy ritka egyedsűrűségű fajokat fertőznek.

  16. Attila, azért ez a Gaia elmélet súrolja a vallás határát. Egyébként szép és komplex sőt nincs ezzel baj ugyanúgy ahogy egyik vallással sem amelyik a békét, a harmóniát, a szeretet hirdeti. Szóval azt mondom ez mindenképp pozitív, és tiszteletben tartom ha valaki ebben hisz. De ez hit. Ráadásul még meg is személyesíti nevében az istenképet, a gondolkodó és gondoskodó olykor-olykor dorgáló és anyáskodó Gaia mama képében. Anyám! Ez egy bolygó, élet van rajta. Azon belül egy fejlett faj, tele seggfej egyeddel. Meg van egy másik faj is egy parazita, ami a maláriát okozza. Mi seggfejek, próbáluk visszaszorítani, antibiotimukat csináltunk, aztán a parazita is lépett rá egyett. De ezt nem Gaia mama irányítja, mert ha ő irányítaná akkor nyilván már régen kipicsázott volna minket innen egy jó mélyről eresztett egyetlen jól irányzott fingással.

  17. Attila PV
    Én nem azt mondtam, hogy a Bioszféra nem “rendszer, csak azt, hogy nem “egyed” Igen, a bioszféra rendszer, de MÁR nem önmagát építő, hanem egy zárt és belűl csak így-úgy átalakuló rendszer, és az Emberen kívül semmi előremutató, fejlődőképes eleme nincsen.
    Régen a dínók uralkodtak, szaporodtak el, aztán az emlősök. És? Történt IGAZI Változás? Nem.
    Csak az Ember ismerte fel, hogy az a VÉGZETE, hogy elhagyja a Földet, mert ha nem, IGAZÁN kipusztul./kihül a nap/
    És az embernek kell “csinálnia” magánok kicsi Gaiákat. Pont olyanokat, ami a túlélését szolgálja.

  18. 19. pepperjhony:
    “az Ember ismerte fel, hogy az a VÉGZETE, hogy elhagyja a Földet, mert ha nem, IGAZÁN kipusztul”
    Már egy korábbi hozzászólásomban is írtam arről, hogy ahelyett hogy ezzel foglalkoznánk inkább itt acsarkodunk egymással napról napra, évtizedekről-századokra. Azt kell, hogy mondjam nem. Az emberiség nem ismerte fel valójában hogy ez a végzete. Ennek egyetlen és egyszerű oka az, hogy valójában mindenki leszarja mi lesz akár 50-100 év múlva, nemhogy évezredek- vagy évmilliókkal később. Sajnos azt is látni kell, hogy még arra sem volnánk képesek, hogy a Szaharát lakhatóvá tegyük. Pedig lényegesen egyszerűbb és olcsóbb lenne mint egy másik bolygót keresni. Nyilván nem végleges megoldás, de jelenleg kézenfekvő lenne, tanulhatnánk belőle ráadásul szükség is lenne az élettérre.

  19. ha a fődet egy “élő” renccernek lehet tekinteni, és a benne lévő fajokat messzirő nézve organizmusoknak akkó még a földnek mé ne lehetne immunrenccere. me most éppen úgy tom hogy hőemelkedése van folyamatba. 🙂

  20. Amúgy megint a kvantumfizikánál tartunk, az ugyanis kimondja, hogy nincs független rendszer hanem minden összefügg mindennel. Így merül fel a kollektív-tudat ereje, tudományos szempontból elméletben persze, aztán majd ha elegendő bizonyíték lesz akkor foglakoznak vele. A régi több ezer éves iratok olvasóinak meg rögtön beugrik a hasonlóság mindenféle jól leírt és bejáratott rendszerekkel, csak hát az nem tudományos és kutatni sem az…

  21. csókacsalád
    Nem a “napi” gondokról beszélek én. Csak a hosszútávú irányulásról.
    Persze, egyedként bekrepálhatunk egy óra múlva is, lehet atomháború, de a a faj bizonyos egyedei túlélnek és majd tanulnak a hibákból.
    eccerű lélek
    Nem biztos az a nátha.A felmelegedés biztos rossz a jegesmedvének, de a sivatagi rókának új vadászterületet jelent.

  22. 25. Ferenc:

    68 900 / 148 939 100 = 0,00046260519

    Kitaláljátok mit jelent ez a szám?

  23. 26!
    148 939 100 km2 a szárazföld a Földön…
    68 900 km2 az Aral tó területe..

  24. 27. Így van. Ekkora részt tönkretételéhez mindössze 20 évre volt szükség. Na jó plusz az előkészületek. Szabad szemmel, fizikailag is láthatóan, tagadhatatlanul és gyakorlatilag egy az egyben megsemmisíteni. Szóval van még aki azt mondja, az ember nem képes arra, hogy teljes egészében tönkrevágja a bolygót?

  25. Tiborbá, a szúnyoglárva leghatékonyabb ellenszere a hal.
    Pontosan a gátrendszer, a “védett” ártér segíti legjobban a szúnyoginváziót, mert a belvíz föl fog jönni, a pocsolya meg lesz, de nem lesz benne hal, hogy fölzabálja a lárvákat.
    Ha szabadon járja az árteret a víz (az ártér a gáton kívüli részt is magában foglalja, a gáton belüli csak hullámtér), akkor oda a hal is ki tud úszni.

    Tehát az elcseszés sokszorosan az árvízvédelmi rendszerből ered, ami mostanra már tisztán csak a nagytáblás mezőgazdaság zöldbáróit szolgálja, figyelmen kívül hagyva egymillió ember élet és vagyonbiztonságát.

  26. 29:
    Egyetértek, de a problémát nem oldaná meg. A halak legfeljebb a csípések számát csökkentenék, de nem a maláriát, mert ahhoz egyetlen szunyogcsípés is elég, a megfelelő fajtából, az pedig jön a felmelegedéssel együtt. 🙁

  27. Szardínián a rengeteg nádassal körbenőtt mocsarak miatt volt komoly probléma a malária. A nádassal benőtt vizek amiket igazán szeretnek kis szemetek.

  28. 19 CSÓKA CSALÁD.A Gaia elmélet egy tudományos elmélet, nem
    vallás.Olvass utána dr James Lovelock munkásságának

  29. 32:
    Szerintem inkább vallás, mint elmélet, de ártalmatlan vallás.

  30. 20. Pepperjohny

    “Csak az Ember ismerte fel, hogy az a VÉGZETE, hogy elhagyja a Földet, mert ha nem, IGAZÁN kipusztul./kihül a nap/
    És az embernek kell “csinálnia” magánok kicsi Gaiákat. Pont olyanokat, ami a túlélését szolgálja.”

    Túl sok scifit olvasol.
    Mire a Nap kihűl, vagy vörös óriásként elégeti a földet, lenne elég idő, hogy legalább megtanulja az ember, hogy hogyan is működik EZ a Gaia, először is hogy ne tegye tönkre, másodszor, hogy le tudja másolni ha tényleg “forró lesz a talaj”…
    A nagy tudományával most ott tart, mint a ki okos 3 éves, aki büszke
    magára, hogy sikerült beindítania a benzinmotoros fűrészgépet.

  31. 19. csókacsalád

    A Gaia dolog nagyon régi.

    Azokba az időkbe nyúlik vissza, amikor még az Isten nőnemű volt.
    Ekkor a vallások általában az anyatermészettel való harmóniát tartották a legfontosabb dolognak. Egyiptomban, Mezopotámiában és az Indus völgyében is ez volt a “divat”. Ez él a legendákban Aranykor néven. A dolog a Sémi népek és a harcos/haragos férfi Isten megjelenésével változtak meg.

    Persze van még egy dolog: a nyelv.
    A ragozó nyelvek beszélői általában szintetikusan látják a világot, azaz egységben, és innen bontogatják le a részleteket… Ezért, például Indiában ahol a szanszkrit alapozta meg az ideológiát a vallások sokkal természetközpontúbbak.
    A hajlító nyelvek, mint a legtöbb nyugati, analitikus szemléletűek, a részletekből próbálják összerakni az egészet… ezért ezek a népek is inkább individualisták.
    Ez elég sok kultúrális súrlódást megmagyaráz, például azt a nézetbeli különbséget, hogy a természet a benne élő egyedek összessége, vagy hogy minden élőlény egy teljes egész rendszernek a része…

    Szerintem valójában egyik sem felsőbbrendű nézőpont, csak tudomásul kell venni azt hogy milyen problémához melyiket lehet jobban használni.

  32. 37:

    Attila, a jó isten áldjon meg, komolyan mondom, fölidegesítesz!

    HOGY A JÓ ÉLETBEN TUDSZ ENNYI BAROMSÁGOT ÖSSZEHORDANI?????

    Kezdjük az elején. Tény, hogy volt olyan időszak, illetve voltak olyan régiók, ahol matriarchátus, vagyis a nőközpontúság volt az uralkodó társadalmi nézet. Ezekben a társadalmakban a nőiség valószínűleg isteni funkciót is betöltött. Ezek az időszakok azonban javarészt még a neolit forradalom előtt történtek. Lásd, mi az emberiség valószínűleg legősibb szobrászati emléke? A willendorfi vénusz. Na, az egy matriarchális vallási kegytárgy. Ha nálad a matriarchális világkép istensége Gaia, tőlem lehet az is. A Gaia elnevezés már görög eredetű, a görögök meg már javában patriarchálisak, de ez végső soron részletkérdés. Tőlem úgy hívod a nőistenségedet, ahogy akarod.

    De…

    Honnan a búsból veszed azt, hogy Egyiptom, Mezopotámia meg India matriarchális vallású lett volna?????

    Egyiptomban ki az uralkodó? A fáraó, aki isteni származású. A fáraó férfi. Tehát az istenek földi helytartója férfi. Patriarchális társadalom. Az isteneik között még csak-csak találsz női isteneket is, de ettől még Egyiptom patriarchális társadalom, bizony, vallását tekintve is.

    Mezopotámia nem egy birodalom, hanem több birodalom élőhelye volt, többek között a sumér, az akkád, a babilóniai és az asszír birodalmak székhelye is Mezopotámia volt, valahogy úgy, ahogy a Kárpát-medencében is megfordultak rómaiak, hunok, avarok, magyarok meg még jó pár más nép. Ezek közül VALAMENNYI társadalom patriarchális. Ha a mezopotámiai birodalmak közül a sumérokra gondolsz, nos, ki kell ábrándítsalak: főleg asztrológiai isteneik voltak (ilyen nevekkel, hogy Anu, Enki, Enlil, Inanna, Utu és Nanna), az előkerült szobrok és műalkotások alapján szintén főképpen férfialakú istenségek. A legnagyobb mitológiai hősük, Gilgamesh PONT a sokat katonáskodó haragos férfi istenkép, amit te a zsidóknak tulajdonítasz.

    Indiában ki az uralkodó? A rádzsa, illetve a maharadzsa. Szintén patriarchális társadalom. Az Indus völgyének civilizációjában a hindu vallás volt jelen már az egészen korai időszakokban, ennek a vallásnak nagyon sok istensége van (egyes valláskutatók szerint több, mint 1500), valóban vannak közöttük állati istenségek (is), ami természetközpontú elemekre utal, de itt aztán ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy ez most patriarchális vagy matriarchális vallás-e. A társadalmi berendezkedés patriarchális, az utóbbi pár ezer évben legalábbis mindenképpen.

    Hogy mi az Aranykor, arról lehet vitatkozni, szerintem az Aranykor egyszerűen nosztalgia kérdése. Az emberek, főleg, amikor elégedetlenek a saját korukkal, mindig kitalálják maguknak, hogy régen jobb volt, ebből egyesek egészen odáig extrapoláltak, hogy nagyon régen meg egyenesen tökéletes volt minden. Elnézve, hogy a régészeti leletek alapján a születéskor várható átlagélettartam 30 év körül alakult még 2-3000 évvel ezelőtt is, meg hogy az előkerült leletek alapján az embereknek 60% fölötti esélye volt erőszakos halált halni, megmondom őszintén, nem hiszem, hogy létezett prehisztorikus Aranykor. Az olaj kora volt az emberiség valódi aranykora, ennek járunk most a végén. Tehát ha az Aranykort keresed, keresd valahol 1960-1970 körül.

    A nyelvnél követed el a legnagyobb ökörségeket. A szankszrit nyelv, elárulom neked, PONT fuzionális, vagy ahogy te nevezed hajlító (inflektáló) nyelv. Szerinted mért hívják a nyugat-európai nyelvek többségét INDOEURÓPAI nyelveknek? Nos, azért, mert az indiai és nyugat-európai nyelvek nagyon hasonlóak, többek között abban is hasonlítanak, hogy a legtöbb ilyen nyelv többé-kevésbé fuzionális.

    Azon, hogy a sémi népek említésével burkoltan zsidózol, már meg se lepődöm. De az, hogy még annyit sem tudsz, hogy Ábrahám, aki minden zsidó őse, PONT egy sumér városból (Urból) származik, már problémás, ugyanis ha Ábrahám egy sémita nép őse, akkor Ur városában már akkoriban bizony-bizony sémita nép kellett, hogy éljen akkoriban. A helyzet az, hogy a mezopotámiai civilizációk közül csak a legősibb kettő, a “proto-eufráteszi” és a sumér nem volt sémita, az akkádok megjelenésétől (kb. Kr. e. 2270) kezdve itt bizony kőkeményen fellelhető volt a sémita hatás. Ábrahám életét (már ha tényleg létezett, és nem kitalált figura) kb. a Kr.e. 19. századra teszik. Az meg egyenesen baromság, hogy a sémi népekkel jelenne meg a harcos/haragos férfi istenség képe. A sumér városok (akik még ugye nem-sémita népek) FOLYAMATOSAN háborúzgatnak egymással, valahogy úgy, ahogy a görög városállamok között is volt azért nemegyszer csetepaté (gondoljunk csak az Athén és Spárta közötti hosszú háborúskodásra). Az első jól dokumentált háború Lagash és Umma városa között történt Kr. e. 2525 körül (vagyis 250 évvel az akkádok, a első sémita nép megjelenése előtt). Gyakorlatilag a neolit forradalom után kialakult mezőgazdaságban ahogy volt annyi felesleg, hogy el tudjon tartani egy katonáskodó réteget, azonnal beindult a szomszédok intézményesített kinyírása.

    A sumér civilizáció egyik legismertebb vallásos alakja Gilgamesh, az emberfeletti erejű félisten, akiről a Gilgamesh-eposz is íródott (igaz, ezt már az akkádok írták az eredeti sumér mondák felhasználásával). A sumér hagyomány szerint ő volt Uruk városának 5. királya, és bizony, bizony, erősen katonáskodó, meglehetősen erőszakos és patriarchális félisten volt. Tehát ismét azt látjuk, hogy már a régió legkorábbi civilizációjában is megjelenik a patriarchális vallás és a katonáskodó istenségkép.

    A természettel összhangban élő nem-sémi ősi népek és a természetromboló sémi népek képéhez annyit, hogy a neolit forradalom utáni ÖSSZES civilizációnál megjelennek a természetrombolás bizonyítékai (talajerózió, deforesztáció). Olvasd el csak Gedeon cikkét a témában a blogján. A mezopotámiai térség a földművelés megjelenése előtt gyakorlatilag összefüggő cédruserdőség volt, ebből néhány száz év alatt sikerült sivatagot csinálni. Na, melyik félisten győzi le az erdőségek urát és irtja ki az erdőket, hogy Uruk városát felépítse belőlük? GILGAMESH. A híres nem-sémi néped félistene. Az egyiptomiak se voltak különbek, gyakorlatilag kiirtották a Nílus környékének élővilágát, szintén főleg azzal, hogy erodálták a talajt (öntözés miatti szikesedés) és deforesztáltak.

    Megint csak annyit tudok mondani: legalább MARGINÁLISAN informálódjál, mielőtt elkezdesz baromságokat irkálni. Az se árt, ha nem csak a kuruc.info-t használod fel forrásként.

  33. Nem lehet Attilával valódi odavissza (nyitott párbeszédbe bonyolódni) Attila egy zárt, csonthéjas dió) Én már feladtam egy hónapja. A dióhéj feszegetése energiapazarékolás. Bizony mondom néktek. Sanyil Abcug kompatibilis ővele,így alkoták meg a triumvirátust, melyet nem olvasék szememmel vala.

  34. Furi ,mert az ügyrendi hsz-eim megjelennek, de a tematikusak nem..

  35. 38:
    Biztos vagy abban, hogy Egyiptomban volt talaj szikesedés? Folyók vízének a felhasználása nem jár szikesedéssel, mert gyakorlatilag desztillált víz. Forrás vizek, föld alól feltörő vizek (artézi kutak) tartalamaznak oldott sókat.

  36. 41: Molnár Gézának volt erről egy írása, aminek most sajnos a lényegét se fogom tudni fejből felidézni. A víz megtartására a legjobb módszer az erdőségek telepítése, illetve érintetlenül hagyása. Vagyis, aki deforesztál, az már mindenképpen fenntarthatatlan vízgazdálkodási formát művel. De inkább nem akarok hülyeséget mondani.

  37. Attila .. ha képes vagy a 38-ast előítéletmentesen, a csonthéjas zárt kapuk kinyitásával olvasni, akkor menthető vagy a szabad gondolatok számára…

  38. 42:
    Ez rendben van. Én nem vagyok “vizügyes”, de úgy gondolom, hogy az egyiptomi eljárás (az áradó Nilus álta lehordott iszap befogása) volt a leginkább fenntartható.

  39. Még talán egy apróság a nyelvekhez (hogy pontosan értsük):

    A klasszikus deskriptív (leíró) nyelvészet a szóképzés szempontjából a nyelveket két nagy csoportba sorolja:

    1. Analitikus
    2. Szintetikus

    A megkülönböztetés alapja a következő: A nyelvészetben az önálló jelentéssel bíró hangsorokat MORFÉMÁKNAK hívjuk. Az analitikus nyelvekben a szóképzésben voltaképpen csak morfémákat használnak, azok összetétele nélkül, vagyis, ha úgy tetszik, nincsenek toldalékolt és összetett szavak. A szintetikus nyelvekben a szavak morfémák összetételéből (szintéziséből) keletkeznek. Erre három példa:

    A “szép” szavunk egy morféma, ami egyben szó is.

    Az “antidemokratikus” szavunk egy szó, ami több morféma összetételéből származik. Az “anti” morféma jelentése ellen-, a “demosz” morféma jelentése nép, a “-krácia” morféma jelentése uralom, az “-ikus” morféma jelentése pedig -szerű, jellegű. Vegyük észre, hogy az eredeti morfémák nem azonosíthatóak egyértelműen a szóban, megváltoznak az összetételben (elhajlanak, ha úgy tetszik)

    A “villamos-végállomás” szavunk szintén több morféma összetételéből származik, de a morfémák egyértelműen, eredeti alakjukban felismerhetőek benne.

    Ha statisztikailag akarnánk kifejezni, akkor mondhatnánk úgy is, hogy az analitikus nyelvekben a morfémák és szavak aránya 1:1, vagy aközeli, a szintetikus nyelvekben 1:1-hez fölötti az arány. Az analitikus nyelveket szokás izoláló nyelveknek is hívni, ugyanis a morfémákat izoláltan, elkülönülve, vagyis nem más morfémákkal elegyítve használják. Ha izoláló nyelveket keresünk, Kelet-Ázsiában érdemes kutakodni. A kínai, a vietnami nyelvek pl. analitikus, azaz izoláló nyelvek.

    A másik nyelvtípus, a szintetizáló nyelvek csoportja azért szintetizáló, mert több morfémából teszi össze (szintetizálja) a szavait. Statisztikusan azt lehetne mondani, hogy a szintetizáló nyelvekben a szavak és morfémák aránya nagyobb, mint 1:1-hez. A szintetizáló nyelveknek három típusa van:
    – agglutináló (ragasztó)
    – hajlító vagy (in)flektáló avagy fuzionáló
    – poliszintetikus

    Az agglutináló nyelvek jellegzetessége, hogy a szavakat úgy szerkesztik morfémákból, hogy az eredeti morfémák voltaképpen teljesen felismerhetőek maradnak (legalábbis az esetek többségében). A magyar tipikusan agglutináló nyelv. A ma használt szavaink egy jó része értelemszerűen jövevényszó, de pl. elég olyan, más nyelveken jelentéssel nem bíró szavainkra gondolni, mint a “nyakkendő” (nyak+kendő, mindkét morféma felismerhető, változatlan formában), vagy a “házban” (ház+ban). Gondolom, Attila az agglutináló nyelvekre célzott, amikor a ragozó nyelveket említette. Nos, a szankszrit nem agglutináló nyelv, hanem pont, hogy inflektáló.

    A hajlító vagy inflektáló nyelveknél a szavak képzése során a morfémák maguk is megváltoznak a képzéskor. Pl. a fenti antidemokratikus szó tipikus példa erre. Sem a démosz, sem a krácia morféma nem ismerhető fel benne egyértelműen (az antidemokratikus szó ugye jövevényszó, vagyis a magyar nyelv átvette, ezért nem lelhetőek fel benne az agglutináló nyelvek sajátosságai, mivel egy inflektáló nyelvcsoport, az indoeurópai alakította ki). A hajlító nyelvekre példa az INDOEURÓPAI nyelvek többsége, pl. szankszrit, görög, latin, orosz, német, cseh, stb. stb. Az angol egy kicsit kilóg a sorból, az angolban a többi indoeurópai nyelvvel ellentétben relatíve sok az izoláló jelleg, főleg a régi szavaiknál, valószínűleg azért, mert az angol történetében a legősibb elemek egy izoláló nyelvből eredtek (kelta ill. nordikus eredetű szavak). Az angol ettől függetlenül természetesen szintén indoeurópai nyelv, így sok benne az inflektáló elem is.

    Végül a poliszintetikus nyelveknél rengeteg morféma összetételéből nyernek szavakat, gyakorlatilag egész mondatokat állítanak össze egyetlen szóból. Ha jól tudom, pl. az inuktikut nyelv poliszintetikus. Erre sajnos nem tudok példát mondani a magyar nyelvből (hacsak a Cotton Club Singers egyik albumának a címét nem: “Sinatratenekemnemmutogatol” – de ez persze így hülyeség, mert ez itt stilisztikai elem, nem valódi poliszintetikus szóképzés)

    Hogy az indvidualizmus gyakoribb-e az analizáló nyelveknél, nem tudom, de pl. a kínai tudtommal nem igazán individualista nép, pedig analizáló nyelvük van. A rész-egész viszonyokat illetően szintén nehezen tudom elképzelni, hogy lenne jelentős különbség az analizáló és szintetikus nyelveket beszélők között, bár lehet, hogy van.

    De hogy a szankszrit inflektáló nyelv, az tuti. Ahogy az indoeurópai nyelvek többsége is.

  40. 44: Tudod, mit, Tibor bá? Egyiptom gazdálkodását illetően meglengetem a fehér zászlót. Nem tudok eleget a témáról.

    Az biztos, hogy az asszuáni gát megépítése végkép tönkre vágta a több ezer éves gazdálkodási módszert.

  41. 41: a magyar Alföldön a Tisza vizével való öntözés sok helyen okozott szikesedést, pl. a Keleti és Nyugati Főcsatornáknál. A sziksó nem a Tisza vizében volt, hanem a talaj alsóbb rétegeiben, az öntözés hatására került a termőrétegbe. Hogy pontosan hogy, az most nem rémlik.

  42. És egy újabb erős rengés lehozhatja a romos tizedikről a medencét, ami meglehetősen keresztbe tehet a mindössze néhány évtizedre nyúló felszámolási munkálatoknak.
    Mellesleg “elpusztítja a világot és civilizációnkat”
    http://theintelhub.com/2012/04/09/fukushima-has-potential-to-destroy-the-world-and-our-civilization/

    Tibor bá’: A “bulvárnak” minősíthető hírportál által közölt veszély nagymértékben túl van becsülve. Fukushima valóban felülmúlja Csernobilt, és még sokáig fog jönni belőle radioaktív anyag, de az emberiséget nem fenyegeti kihalással.

  43. Tibibá adja ég, legyen igazad!
    De 11 ezer valahány-száz használt fűtőelem kazetta kib.. sok sugárzó anyag és már a mostani sugárzásszint is sok nemcsak a robotoknak és kameráknak de még egyszerű hőmérséklet érzékelő elemek se igen bírják, ha ezek a kazetták elvesztik a vizet olyan dolgok történnek amit még senki sem próbált.

  44. 38. Jancsika

    Az Isten-anya, női Isten vallások nyilván a korábbi korok vallása volt. Írtam, hogy a harcos férfi isten később lépet színre.
    Továbbá nem kellene összekeverni a férfi uralkodót azzal, hogy a világegyetemet általában nőneműnek tekintették.
    Igaz, hogy a Gaia görög szó, de nem ők találták fel a koncepciót, hanem örökölték.

    Az anya-föld sok nyelven a mai napig tükrözi ezt, (a Fatherland is inkább politikai kötődést jelent egy struktúrához)…

  45. 53: Aha. Tehát foglaljuk össze. Valamikor régen talán volt olyan, hogy matriarchális vallás.

    Igen, volt, ez volt a willendorfi vénusz. A neolit forradalom utáni társadalmak ezzel szemben kivétel nélkül mind patriarchálisak, mind vallásukban, mind társadalmukban. Egyébként az általad említett civilizációknál külön-külön levezettem, hogy mért volt MIND a társadalom, MIND a vallás patriarchális (talán India az egyetlen lehetséges kivétel, ott 1500 isten közül válogassa ki mindenki a neki tetszőt). Vagyis amit leirkálsz, gyakorlatilag minden létező részletben oltári nagy baromság. Analitikus nyelvnek állítod be az indoeurópai nyelveket, holott azok szintetikusak. Ember, még az ALAPVETŐ fogalmakkal se vagy tisztában! Az, hogy a deskriptív nyelvészetben az izoláló-flektáló-agglutináló nyelvekre történő felosztás középiskolai anyag, ráadásul pont magyar nyelv és irodalom tantárgyban kellett volna ezeket tanulni (te pedig elvileg aztán nagyon lokálpatrióta magyar vagy, ezek szerint ennek ellenére nem figyeltél az órán), már csak hab a tortán. Pont ellenkezőleg van minden részlet, mint ahogy állítod. Ehhez képest MEGGYŐZŐDÉSSEL mantrázod a baromságot. Hát, gratulálok, Attila. Tökéletes példázata vagy a népi-nemzeti jobber gondolkodásnak. Nem baj, ha hülyeség, csak meggyőződéssel kell ismételgetni, majd elhiszik.

    Olyan ez, mint a viccben: Bemondják a jeveráni rádióban, hogy Moszkvában volgákat osztogatnak. Igaz a hír? A hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Kijevben, nem volgákat, hanem ladákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

    Vagyis ami konkrétumot leírtál, az mind hülyeség. Egyébként stimmel…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük