(752) A klímakőr négyszögesítése

Tibor bá’ online

 

Újabban az igazán menő celebek Karácsonytól egészen tavaszig Baliban futnak össze, mert most az a trendi. Ez persze nem mindig volt így. Amikor én Baliban jártam, ami legfeljebb néhány évtizede lehetett, Bali egy isten háta mögött elterülő indonéz sziget volt, a fél-dzsungelben szétszórt kunyhókkal, minimális infrastruktúra nélkül. A szigetet hosszában átszelő egyetlen úton félmeztelen asszonyok fél kézzel cipelték gyerekeiket, másik félkezűkkel pedig trópusi gyümölcseiket kínáltak eladásra, amelyeknek megvétele hajó orvosi tilalom alatt állt a fertőzés nagyon is reális veszélye miatt. Bali szigetén havonta egyszer kötött ki hajó, ami ott ünnepszámba ment. Az egy napra érkező turistáknak két dolgot tudtak kínálni. Csilingelő zenére táncoló maláj táncosnők látványát, akik már a kikötőben vártak, és ócska használt ruhákért elcserélhető, Európában tízezreket érő faragott (tényleg) művészi faszobraikat. A tűző napsütés és a 90 % feletti relatív légnedvesség miatt a reggeltől estig tartó turistáskodás tökéletesen elegendő volt. Ebből a szigetből az indonéz kormány az elmúlt 15-20 évben egy turista paradicsomot épített ki, elsősorban az ausztrálok részére, akik mennek is a lehetetlenül olcsó nyaralás reményében, mert különben hasonló klímával és tengerparttal ők is rendelkeznek.

Hogy néhány éve pont ott rendezték meg az ENSZ globális felmelegedéssel foglalkozó konferenciáját csak azoknak meglepő, akik nem tudják, hogy az uralkodó elit egyik kedvenc szórakozása földünk valamelyik kellemesnek vélt helyén összefutni egymással, nappal rágni egy kis gittet, éjjel jókat tivornyázni, amit hatékonyan elősegít a soktucatnyi, többnyire fiatal tolmácsnő. Nálunk is volt, nem is olyan nagyon régen egy ilyen botrány, amikor kitudódott, hogy a fejük búbjáig eladósodott önkormányzati vezetők elmentek egy kis megbeszélgetésre az Azori-szigetekre. Szóval így megy ez világszerte. Na, szóval ott is volt egy klíma konferencia, ahol a hegyek még egy nyavalyás egeret se szülnek. Megegyeznek abban, hogy majd egyszer a jövőben (ha a Föld nevű bolygó még ad magáról életjelt) meg fognak egyezni. Hogy miben? Ki tudja. A leglelkesebbek szeretnék elérni, hogy abból a csintalan széndioxidból ez a 7 milliárd ember 2050-ig 50 százalékkal kevesebbet termeljen, mint pillanatnyilag. (És most udvariasan ne tegyünk említést arról, hogy ez a 7 addigra minimum 9 lesz.) Az USA semmi konkrét számot nem fogad el, ám szinte bámulatba ejtette a résztvevőket, amikor kiderült, hogy már hajlandók elismerni magát a melegedés tényét.

A világ klimatológusainak véleménye meglepő módon megegyezik abban, hogy az 1950 környéki átlaghoz viszonyítva + 2°C melegedés az a körülbelüli határérték, amit a jelenlegi civilizáció még túl képes élni. Most +0,9°C-nél tartunk. Ez azonban megtévesztő, mert ha a további melegedés ebben a pillanatban le is állna, a klímaváltozás egy darabig még folytatódna. Ez eddig önmagában keveset mond, de most jön a slussz poén. A mai ismeretek betáplálásával futtatott modellek azt mutatták, hogy 2050-re akkor áll be (le) a +2°C növekedés, ha a CO2 kibocsátást a mai értéknek nem a felére, nem a negyedére csökkentenék 2050-ig, hanem nullára és nem 2050-ig, hanem most azonnal. Minden más esetben a +2°C értéket a melegedés át fogja lépni.

Erre azonban csak kevesen figyelnek oda és azok sincsenek döntési pozícióban. Ugyanis pillanatnyilag sokkal nagyobb hangsúlyt kap a világban az, hogy az USA, vagy Németország GDP növekedése 2012-ban 0 százalék körül lesz. Nálunk pedig kétségbeesett vita folyik arról, hogy az előre jelzett 0%…-1,5% (negatív) növekedés melyik kormánynak a súlyos, megbocsáthatatlan, sőt egyenesen nemzetveszelytő felelőssége.

Nem rágom tovább ezt a csontot, hiszen egyértelmű, a kapitalizmus legfőbb célja és eredményességének mutatója az állandó és folyamatos növekedés, ami úgy kell neki, mint egy falat kenyér az éhező munkanélkülinek. Miközben az ipar (és ipari termékek) által termelt széndioxid kibocsátást le kellene állítani.

Az ellentmondás túllépte a komikum határát. Bali szigetén, majd évente más és más helyen, elegáns úriemberek éjt nappallá téve vitatták, jobban mondva egyáltalán nem vitatták, hogy hát nagy baj van és a végső cél az (imaginárius) “fenntarthatóság” lenne. Magyarul annyit pusztítani (bármiből), amennyit a természet újra képes termelni. Ugyanakkor Balitól – földrajzi léptékkel mérve – egyetlen ugrásra, Szumátrán évente megyényi területeken vágják tarra a trópusi esőerdőt. Ráadásul a kitermelt fából nem bútort gyártanak, hanem papundeklit és hullámpapírt, hogy a végeláthatatlan sorozatban gyártott fogyasztói javakat nyálcsurgató módon tudják becsomagolni. Fogyassz, fogyassz, fogyassz! Azért hogy mi tudjunk termelni, termelni, termelni, mert ez tartja fenn a gazdasági fejlődést és ez hozza a profitot. Ez a legfontosabb sarokpontja a kapitalizmusnak. Ráadásul nem is rejtik véka alá, csak oda kell figyelni. Tizenöt évvel ez ellőtt, a kiotói konferencián az EU 15 % CO2 kibocsátás csökkentést javasolt 2010-ig. Ezzel szemben az USA mindössze 5,2 %-ot, majd a nagy vita végén semmit. És ki volt az amerikai delegáció vezetője? Albert Arnold Gore, vagyis Al Gore, aki később (megosztott) Nobel díjat kapott a globális felmelegedés elleni harcáért, An Inconvenient Thruth-ért.

Úgy tudom a geometriában a kör négyszögesítését még nem oldották meg, állítólag nem is lehet. Az emberiség nagy kérdése, hogy a környezetvédelmi körből lehet-e gazdasági négyszögesítést végezni? 

Éljetek a lehetőségekkel!

49 gondolat erről: „(752) A klímakőr négyszögesítése

  1. Hát az biztos, hogy ez a klímaügy jó biznisz. De csak azok számára, akik közvetlenül részt vesznek benne és részesülnek a javakból.

    1950-hez képest inkább csak 0,5-0,6 °C -nál tartunk nem? 1960-65 között még alacsonyabb volt a globális átlaghőmérséklet 0,1 °C körüli értékkel.

    A jelenlegi ismeretek alapján készített modellekre nem hiszem, hogy sokat kell adni, mert eddig az összes ilyen modell megbukott.

  2. Tibor bá! Arról már regéket írtál, hogy hogyan készüljünk fel a “geddonra”, de arról mi a véleményed, hogy hogyan kéne “megelőznünk”, vagy ha azt – ahogy kiveszem mostani szavaidból is – már nem lehet, mert túl késő, akkor hogyan lehet mérsékelni a mértékét. Úgy értem, most(!), gondolkodással, tettekkel. Hogyan lehetséges, ha lehetséges, felébreszteni és változtatásra késztetni az embereket(beleértve magamat is), és mikor és mitől jön el az az idő, amikor nem a GDP, a gazdaság meg az államadósság, hanem a környezet és a természet lesz többségben a hírekben. Elvégre utóbbiakon alapulnak az előbbiek is.

    Tibor bá, Józsi bácsit szoktál olvasni? “Józsi bácsi gondolatai a világról”

    Balit hamarosan megnézzük mi is! 🙂 Csak még pár ezer kilométert le kell tekerni odáig…

  3. -Tiborbá:)-“Al Gore, aki később (megosztott) Nobel díjat kapott a globális felmelegedés elleni harcáért, An Inconvenient Thruth-ért.”

    Gondoljuk el,hogy aki még a szólamok szintjén sem környezetvédő,az mit csinál !
    Nos, ezek fogják bevezetni az egyre magasabb környezetvédelmi adókat,s ezen taxok olyan színpompás kavalkádot fognak alkotni,mint az addigra teljesen kiirtott, őserdőkben tenyészett, virágok ezrei-tízezrei mutattak vala, ezen “gaz”-emberek “áldásos” tevékenységét megelőzően.
    Hogyan lehet a helyzetet megoldani? – A szatírikus válaszom:gyomirtóval.

  4. Józsi bá nem csak azért jutott eszembe, mert ő is bá’, hanem mert a mottója idevág: Valami nem “kerek” ebben a világban. Józsi bácsi nyomozni kezd, hogy megfejtse a szögletesség okát.

  5. 2-re nekem csak ez jut eszembe:
    Bizony, amikor már csak túlélési recepteket adunk, az annak a jelzése, hogy a hajó már elment, globális túlélésnek már nincs esélye…
    Ez valóban elkeserítő helyzet, hiszen minden normálisan gondolkodó ember azt a megoldást támogatná, hogy valamilyen műszaki-társadalmi feltételek megváltoztatásával a túlélés generálisan biztosítható legyen.
    Na most azon mindig lehet vitatkozni, hogy a pillanatnyi helyzet ezt lehetővé teszi, vagy nem, de nyilvánvaló, hogy elméletileg is léteznie kell egy olyan kritikus pontnak, amely előtt még van olyan valós stratégia, amivel a helyzet stabilizálható, és ami után már túl késő, mindenki már elméletileg sem élhet túl, legfeljebb a kiválasztottak (jól taktikázók, szerencsések stb.)
    Jó stratégia lehetne olyan globális népesedéspolitika, amely a föld népességét mindig szinkronba tartaná a biológiai eltartóképességgel (ami változik a változó klímával) és a rendelkezésre álló, életben maradást biztosító energiával (ami szintén változik a fosszilis energiahordozók fogyásával).
    Ha erre nem vagyunk képesek társadalmi eszközökkel, akkor a természet megoldja a saját eszközeivel, de az nagyon fájdalmas.
    Attól tartok, hogy a humánus népességcsökkentés eszközei már elvileg sem elegendőek.
    Ha a mai nap az egész földön abbahagyná az emberiség a szaporodást, akkor sem lenne elég gyors a népesség csökkenése a mai várható élettartamok alapján, hogy lépést tartson a rendelkezésre álló energia (jelenlegi műszaki tudásunk szerint) és biológiai eltartóképesség csökkenésével.
    És közben még mindig folyamatosan nő a népesség!

  6. A környezetvédelem egyik alapköve az lett, hogy a kormányok mindenféle jogcímeken olyan különböző új adókat tudnak kivetni, amelyekkel a büdzsé tovább foltozható. Kíváncsi lennék ezeknek mekkora hányada lesz környezetvédelemre fordítva.

    Egyébként, ha fizetsz a környezet-rombolásért, na úgy már mindjárt más…

  7. Ja, és ami még kimaradt, hogy hogyan lehetne csökkenteni a bekövetkező események súlyosságát:
    Ha van ilyen stratégia, az szerintem a hatalmon lévők titkos, nyilvánosságra nem hozott stratégiája lesz.
    Ha ugyanis a túlélés már nem lehet általános, tehát lesznek rétegek, csoportok, nációk vagy bármilyen alapon elkülönített részei az emberi népességnek, amelyek a túlélés lehetőségéből ki lesznek zárva, azok ezt a stratégiát (a saját halálos ítéletüket) semmiképp sem fogják elfogadni.
    Ezért ilyen stratégiát nem is fog senki nyilvánosan meghirdetni. Csak politikai eszközökkel gyakorolni…
    A szörnyű az, hogy még egy ilyen kegyetlen politikának is lehet elvileg létjogosultsága, hiszen létezhet jobb megoldás, amibe csak annyi ember pusztul bele, amennyi elkerülhetetlen (a kérdés csak az, hogy kik legyenek), de lehet ügyetlenebb megoldás, ami során ennek többszöröse pusztulna el.
    Nincs kétségem, hogy ha itt lesz az idő, lesz jelentkező erre az embertelen feladatra is…

  8. 6. Ati.

    “Kíváncsi lennék ezeknek mekkora hányada lesz környezetvédelemre fordítva.”

    Ne legyenek illúzióid.
    Nem a környezetvédelemre lesz fordítva, hanem a bankmafia önvédelmére…
    Gondolod, hogy azok a banok, amelyek szemrebbenés nélkül lecserélik a kormányfőket, ha a profitjukat veszélyben érzik, egy fillért is hagynának környezetvédelemre?

    Szépen megépítik a pénzünkön az atombunkereiket és kivárják a dolgok végét…

  9. Nem lesz itt gond. Szerintem a hatalmon lévőknek (mármint akiket mi is látunk) még annyi esélyük sem lesz ezeket túlélni mint nekünk. Ha hirtelen dől a szar, akkor mindenki szaros lesz, és nem lehet majd tudni ki a hatalmas és ki nem. Mindenhonnan árad majd a pöceszag. Egyetlen esélyük, ha húzzák halasszák a dolgokat, mert akkor szépen lassan adagolva a kakit, biztosíthatják túlélésüket. Minnél tovább agonizál ez a rendszer, annál több esélyük lesz nekik. Nekünk is jut ugyan idő a felkészülésre, de sajnos nekik ez jobban kedvez.

    Egyébként hubab tömegírtásos elméletére azt mondom, hogy remélem jól összerakták azt a fegyvert és gyors/kíméletes lesz majd, még akkor is ha ide dobják.

  10. 9.- Ne bízzál ilyen “humánus módszerekbe.
    A java úgy fog megvalósulni, hogy a periférikus országok a “demand destruction” áldozatai lesznek, összeomlik a gazdaságuk, és a felesleges népesség szépen éhenhal, még egy atombombába sem kerülnek…

  11. 10. hubab

    Az emberek nem szoktak szépen éhenhalni.
    Sőt… éhenhalásuk előtt nagyon csúnyán szoktak viselkedni.

  12. Offtopic, csak azért ide írom, hogy elolvassátok, mert nem hiszem, hogy rendszeresen visszanézitek a régi posztokat. Megkérném Tibor bá’t, hogy illessze be a megfelelő poszt hozzászólásai közé.

    Régóta olvasója vagyok a blognak, jellemzően a hozzászólásokat is elolvasom. Tibor bá’ szerintem igen értékes munkát végez, köszönet. Az apropó, amiért most írok egy marha gyorsan növekvő fafajta, amire mutató linket talán ennek a blognak egy hozzászólásában láttam.

    http://zoldforradalom.blogspot.com/p/kinai-csaszarfa.html

    A kínai császárfa (paulownia elongata) egy gondosan szelektált hibridjét hirdetik. Tűzifa (4500 kcal/kg), épületfa, bútorfa (könnyen szárad, nem deformálódik, szép, világos fája van). Egyenes növésű, csomómentes, könnyű (300 kg/köbméter), talajjavító, zöldtrágya, takarmány (állatok imádják, 7 éves fa évi 60 kg levéltömeget ad), bioetanolt lehet csinálni belőle (8% salakanyag komposztálható), talajra igénytelen, hideget is bírja (-29 C), köztes termesztésre szóját, lucernát, hüvelyeseket javasolnak (500 fa/ha). CO2-kvótát emlegetnek még, 4 éves fa óránként 1,7 kg oxigént termel, tehát 64 embert tudna ellátni ezzel. Egyedüli hátrányként azt írják, hogy fiatalon vízigényes.

    A leglényegesebb a gyors növekedése. Az első évben 5 métert növekszik, a 3 éves fa van vagy 20 cm vastagságú, a 8 évest már nem könnyű körülölelni. Egy tönk 24 évig újrahajt, egy évesen érdemes tarvágást rendezni, hogy a gyökereket mélyebbre kényszerítsük.

    Annyi előnyös tulajdonságát sorolják fel, hogy unokahúgom szerint biztos az ördög keze van a dologban. 🙂

    A honlapon kihangsúlyozzák, hogy ezeket a növényeket laboratóriumi körülmények között szaporítják, hogy megőrizzék a gondosan szelektált tulajdonságokat.A bökkenő ezzel az, hogy árat a honlapon nem láttam, más helyen 7500 Ft-ot emlegettek egy palántáért, tehát drága megoldásnak tűnt. Utánanéztem, Litvániából rendeltem 1000 magot 4 euro + 1,50 euro postaköltség. Most érkezett meg, bő egy hét alatt. Kicsi, 2-3mmX0,5mm-es sötét rész egy 3-5mm-es amorf, áttetsző hártyában, lapos, néhány köbcenti az egész, gondolom, csak egy töredéke fog kinőni.

    http://www.omcseeds.com/beautiful-paulownia-paulownia-elongata-1000-seeds.html

    Most, hogy újra meglátogattam a honlapot, már 6,59 euro az ára.

    Úgy okoskodtam, hogy nyilván nem tart meg minden előnyös tulajdonságot olyan szinten, mint a szinte klónozott, de ha csak a tűzifa megnő hipp-hopp a kertben, már az is nagy szó.

    Más forrásokban is láttam az 5 méter növekedést az első évben infót.

    Készítenek belőle csónakot és elektromos gitár testét is.

    Nagy tételben (min. 25 köbméter) 400-600 USD-ért lehet rendelni a faanyagot pl. török ültetvényről.

    És a fa szép is, nagy levelek, harang alakú nagy kékeslilás virágok.

  13. Kiribati vezetője kétségbeesve kérte a világ vezetőit nem olyan régen, hogy fogadják be a sziget lakosságát, mert pár év, és végleg eltűnik a tengerben a 33 korallsziget, amelyből 21 lakott. Ha bárki rákattint a sziget nevére a neten , megdöbbentő képsorokat láthat, hogy az emberi tevékenység miatt hogyan mossa el ezt a gyöngyszemet az óceán. És ez csak az egyik, nemsokára jön a többi is… Amikor még mindig ott tart a világ, hogy azon vitatkozzon, kié legyen az északi sarki jég (?) alatti elképesztő mennyiségű olaj és gáz, és ennek nyomatékot is adva, egyre nagyobb katonai kontingensekkel lepik el a környező területeteket, akkor bárki hogyan is képzelheti, vagy reménykedik abban, hogy ez a pénzéhes szabadkőműves horda, lemondva a profitról majd azzal fog foglalkozni, hogy hány fokot melegedik a föld, és mi lesz vele a jövőben.. Nekik mindig lesz lehetőségük arra, – és arra vigyázni is fognak hogy csak nekik – hogy a számukra megfelelő életfeltételt biztosító területeket elfoglalhassák, megkeressék. Naponta 30000 kisgyerek hal meg, mert nem jut megfelelő táplálékhoz. Mi lesz akkor, amikor a világ népessége drasztikusan megemelkedik.. Vajon valakit is érdekelni fog az, hogy ki , és mennyien halnak meg? Eddig sem érdekelte a tőkét, de most hogy véges a föld ásványkészlete, most már még úgy sem. Aki a Húsvét-szigeteken kivágta az utolsó fát, nagyon is jól tudta hogy mit csinál.A szigeten őshonos volt a mézpálma, amelynek az átmérője a másfél, magassága pedig elérte a huszonöt métert! Ez a sziget, valamikor egy volt a földi “édenkertekből”, és az egyik leggazdagabb tengeri madárpopulációval rendelkezett. Aztán megjelent rajta az ember… Mára kopár! Számomra ez az etalon! De maradjunk szerény hazánknál. Az ország középső része húsz éven belül teljesen élhetetlenné válik a vízhiány miatt, és az okosok már azon gondolkodnak, hogy ezen részen élőket át kell telepíteni Somogyba. Ezt nem én állítom. A tanulmány a helyi lapunkban is megjelent Nagy visszhangja volt. Valaki megmondhatná már végre egyszer, hogy még miben reménykedhetünk…

  14. Tiborbá!

    és kedves többi olvasó!
    ezt most olvastam:
    http://www.zoobudapest.com/allatkert-haboruban
    nagyon érdekes, túlélőknek kötelező.

    Ja és … más:
    1 órája a keletinél lévő K&H fiókban szerettem volna ügyintézni.
    Azt mondja a bizt. őr, -rendszerhiba miatt nem működik semmi, de befizetni lehet.
    🙂

  15. 11 Attila (PV)
    Az már csak a maradék gazdasági-katonai potenciál kérdése, hogy mennyi vizet zavarnak.
    A lényeg az, hogy észrevétlenül lesznek kivégezve, senki nem támadja meg őket, sőt lehet, hogy az ő “agressziójuk” ellen kell “védekezni”.

  16. 13:
    Nem tudom melyik a szörnyűbb, hogy ez történik, vagy pedig, hogy időnként jön valaki ide a honlapra és hirdeti, hogy az egész globális felmelegedés csak kitaláció és üzéleti fogás.

    14:
    Köszi a hír, de valószínűleg tényleg csak rendszerhibhájuk volt.

  17. 13!
    Igen a múlt héten végignéztem..
    Pedig csodálatos hely..

  18. 8. Attila (PV)

    Nincsenek illúzióim… 🙁

    Nem gondolom, hogy a folyamat megállítható vagy visszafordítható, főleg nem a jelenlegi politikai, gazdasági és morális felállásban.

    Bosszantó azonban, hogy a kialakult helyzet újabb sarcok forrása lett.

  19. 16-ra
    úgy gondolom én is, hogy rendszerhibájuk volt … van…
    csak a mentalitás ????
    szolgáltatni, nem tudnak, a bent lévő pénzünkhöz nem férünk hozzá, de BEFIZETNI azért lehet.
    🙂
    amúgy nem lepődtem meg, banktól mi mást várhatnánk

  20. 16Tibor bá’

    Igen én is sokat gondolkodom azon, hogy azok az emberek akik ennek az ellenkezőjét hirdetik, hol élnek. Tudom hogy a linkeket nem igen szereted, ezért ha zavar akkor töröld. Mindenesetre elküldöm Hetesi Zsolt fizikus előadását, hallgasd és nézd, azt hiszem nem kell tovább róla vitázni. Ajánlom figyelmedbe biztos megfog.

  21. 5. “Jó stratégia lehetne olyan globális népesedéspolitika, amely a föld népességét mindig szinkronba tartaná a biológiai eltartóképességgel (ami változik a változó klímával) és a rendelkezésre álló, életben maradást biztosító energiával (ami szintén változik a fosszilis energiahordozók fogyásával).”
    Ez most valami vicc, vagy tényleg ekkora a sötétség a fejekben? Miféle biológiai eltartóképességről beszélsz itt? Csak azt ne mond, hogy valami baromi okos ember kitalálta, hogy a bolygó hány embert tudna eltartani? Már megint ott tartunk, hogy nagyon sok nagyon okos ember van, akik nem látják a fától az erdőt. Nem az a baj, hogy sok ember él a Földön, hanem az, hogy a sok ember igen nagy hányada (szerintem úgy 98%) nem él összhangban a környezetével. Lehet itt olyasmin agyalni, hogy hogyan írtsuk ki az embereket, meg hogyan szorítsuk vissza az amúgy igen ártalmatlan céókettőt, ahelyett, hogy magunkba néznénk és elgondolkodnánk azon, hogy mi szükségünk van nekünk a házunk előtt parkoló autóra, vagy akár az előttünk lévő számítógépre? A probléma valójában abban áll, hogy elvesztettük a kapcsolatunkat a saját élőhelyünkkel. Szó szerint ki lett húzva a lábunk alól a talaj (lásd edzőcipő viacolor kapcsolat). És mindezt miért? Mert egyszerűen gyengék vagyunk. Ne szépítsük többségünk gyenge és megalkuvó. Tibor bá’ is kijelentette, hogy a sarki közértbe kocsival jár, majd utána hazamegy és megírja a blogbejegyzését a klímaváltozásról. És itt van a kutya elásva. Pontosan érzi a problémát mindenki, de a saját kényelmünk érdekében nem teszünk semmit. Mint mondtam, gyengeség, megalkuvás.
    Nézz magadba ember, mert a probléma mindig is benned volt, ugyan úgy, ahogy a megoldás is. (Ezt általában véve mindenkinek írtam, nem csupán hubab-nak.)

  22. 19: szerintem meg gondolkodj egy kicsit;
    Ha áll a rendszer, akkor nem tudják mennyi van a számládon, ergo nem tudnak neked fizetni.
    Viszont bevételezni lehet, mert a nálad lévő pénzt meg tudják számolni, adnak róla elismervényt és majd felvezetik, ha újra megy a gép.

    Btw: mi ez a vízhiány dolog? Ki fog száradni a Duna?

  23. 20:
    Én (és itt még sokan) elég jól ismerjük Zsolt álláspontját, valamint munkásságát. Nem baj, hogy belinkelted, hátha van olyan, aki még nem látta. De talán megint ismertethetem, hogy mi a fő különbség Zsolt szövege és az enyém között. zsolt hisz abban, hogy lehet még valamit “tenni” és úgy tűnik, mintha hinne a “fenntarthatóságban”. Én viszont azt vallom, hogy semmit se tehetünk sorsunk elkerülése végett (némi felesleges erölködésen kívül, ami persze késleltethet néhány évet), és fenntarthatóság nem létezik, csak a fenntarthatatlanság jelentkezését lehet késleltetni egy kicsit.

    Viszont, ha már belinkelted Hetesi 2008-as előadását, akkor elmehetnél hozzá és belinkelhenéd nála az én 2004-es könyvem, bár már nálam nincs belőle egyetlen példány se. 😀

  24. 21 inlakesh

    Nagyon szép amit írsz, de átesel a ló túloldalára.
    A földnek igenis van eltartóképessége, az persze vitatható, hogy az éppen mennyi, és hogy ahhoz képest most hol áll az emberiség.
    De nem véletlen, hogy néhány évszázaddal ezelőtt sokkal kevesebb ember élt a földön, az akkori technikai szint, és energiafogyasztás annyit tett lehetővé.
    És amíg a technikai háttér nem javult, addig a népesség sem tudott növekedni.
    Vissza lehetne lépni egy indiai átlagos vegetariánus életszínvonalára, de azon a technikai színvonalon még az ő élelmiszerigényüket sem lehetne ma már megtermelni, már az is a mai modern mezőgazdasági gépesítés és kemizálás révén lehetséges. Ehhez viszont szükséges a modern háttéripar, a mezőgazdasági kemikáliák igen energiaigényes előállítása, energetika, szóval az egész modern ipari társadalom ami ezt megteremti.
    ha már szó volt itt Hetesiről, ő említette valamelyik előadásában, hogy a 60-as évekig, míg ki nem bontakozott Indiában a zöld forradalom, a népesség nem tudta túllépni a 300 milliót. Az azóta bekövetkezett népességnövekedés éhhalálra lenne ítélve, ha kihúznák a talpa alól a modern ipar hátterét. És ez igaz az egész földre is, a modern ipar nélkül nem lennénk képesek megtermelni az ipari forradalom óta felduzzadt népesség élelmiszerszükségletét.
    A korlát a megművelhető földterületek nagysága, és az egységnyi területen megtermelhető élelmiszer mennyisége. Az előbbi már nem nagyon növelhető, sőt csökken az erózió (és most már lassan az emelkedő tengerszint) miatt, az utóbbi pedig erősen függ a technikai háttértől.
    Hát ezt a technikai hátteret manufakturális szinten már nem lehetne fenntartani, ehhez igen fejlett társadalmi-műszaki berendezkedés kell, amelynek igen magas az energiaigénye. Hát ez az építmény az, ami most már recseg-ropog, több szempontból elérte határait.

  25. 25:
    Mondanaivalódat aláhuzó poszt csütörtökön fog megjelenni.

  26. 23. Tibor bá’
    “időnként jön valaki ide a honlapra és hirdeti, hogy az egész globális felmelegedés csak kitaláció és üzleti fogás.”

    A Linket csak azért tettem be, hogy ha időnként jönnek olyanok a honlapra akik megkérdőjelezik ennek valódiságát, akkor legalább olyan szájából hallják meg a tényeket, aki egy elismert ember, és aki ezzel foglalkozik éjjel-nappal.
    A többivel egyetértek veled. Az az igazság hogy sokan lettünk.
    Ez a nagy embertömeg a saját sírjába rohan.

  27. de megy is a propaganda, hogy sokan vagyunk, de itt európában épp túl kevesen.
    Spanyolok pl.: születési arány 1.2 ! Nállunk is kevesebben születnek ha jól tudom.
    Ha meg etnikum szerinti bontásban nézzük, vagy, hogy kell PC mondani nézzük…

  28. 25. hubab

    Egyezzünk meg abban, hogy halvány lila gőzünk sincs arról, hogy a Föld hány embert lenne képes eltartani a hátán fenntartható módon abban az esetben, ha az ember nem fordulna a bolygó ellen, hanem vele összhangban élne. Meggyőződésem, hogy a mostaninál sokkalta többet, de természetesen ezt ugyanúgy nem tudom alátámasztani semmivel, mint ahogy te sem ennek ellenkezőjét.
    Egyébként jól elmentél a lényegi megállapításom mellett. Esetleg nem találtál benne logikai bukfencet, vagy csak szimplán nem foglalkozol vele a kérdés kényelmetlensége okán?

  29. 12. Jani
    Üdv Tibor Bá és Mindenki.
    A “csodafa” első olvasatra olyan jómagyar pilótajátékos-pénzkicsavarós-támogatásos üzletnek tűnik.
    Megnézném élőben.
    De, ha NEKED bejön az olcsómagos megoldás, engem is érdekelne.
    Jelenleg még akácfa hívő vagyok. Az már annyira magyar, hogy nép-nóták is szólnak róla. 🙂

  30. 29:
    Ez egyszerűen nem igaz. Molnár Gézát kellene megkérdezned. Egészen biztos tud adni elég pontos adatot a mai helyzetre és az ipari forradalom előttire is. Ha itt nem jelentkezik be, akkor kérdezd meg tőle Hetesi Zsolt honlapján.

  31. 30 pepperjohny

    Nekem is gyanús kicsit, meg nem is a magyar cégtől rendeltem, nem írnak ott árat, hanem külön egyeztetésre van lehetőség, amit én nem próbáltam. Ami külső forrásból info: első évben 5 métert nő, el lehet adni nagy tételben 400-600 USD-ért köbméterét, elektromos gitárt készítenek belőle. Kicsit kombinálva a kulcsszavakat, meg képtalálatokat nézve más felhasználások is előjöhetnek, de gondolom, senkit nem kell google-ra tanítani. Nekem már az elég lenne, ha a tűzifám megoldódna.

    Beszámolok majd itt az eredményekről. Mivel az 1000 mag nekem sok, osztok szét belőle itt a faluban, legalább olyanok is kipróbálják, akik már több növényt neveltek, mint én.

    Az akáchoz képest előny, hogy 500-at ajánlanak egy hektárra, tehát 4-5 méterenként ha négyzetrács metszéspontjaira teszed őket és köztes termesztésre szója, lucerna, hüvelyesek.

    Élőben is meg lehet majd tekinteni, ha érdekel titeket.

  32. 2, 5, 13, 29:
    peak oil=peak people=peak food
    Új egyensúly fog beállni a golyóbison, ha figyelembe vesszük a a fentiek közül elsősorban az energiamennyiség és az éghajlat változását.
    Nincs jövő, konvergálás a nullához van, lassan, félszeg lépésekkel. De addig jópofát vágok hozzá !

    “Meggyőződésem, hogy a mostaninál sokkalta többet”
    Most őszintén mi szükség lenne arra, hogy sokkal többen legyünk ? Már rég nem tudunk összhangban élni a természettel és mire újból megtanuljuk a POKOLLÁ VÁLT szülőbolygón, ahhoz biztos kellene pár ezer év…

    Molnár Géza széles látókörének és mezőgazdasági tevékenységének köszönhetően tényleg tud adni, egy viszonyszámot, hogy hány fő/km2 sűrűségre áll majd be a Kárpát-Medence…aztán persze ez a szám fokozatosan tart a nullához.

    28: korábbi posztokban szó volt a világ és Európa reprodukciós ok és okozatáról.

  33. 29 Inlakesh
    Azt megmondani,hogy hány embert tud max a föld fenntartható módon eltartani nem lehet.Hiszen ez sok alap tényezőtől függ.Pl életszinvonal, életmód,technikai fejlettség stb,és természetesen
    gazdasági-kultúrális rendszer. Bizonyos kiinduló feltételek esetén bizonyára jó közelítéssel megmondható.Jam gyökeret majszoló vadászó-gyüjtögető bushmannból többet eltartana mint
    belőlem.Ajánlott olvasmány Daniel Quinn. Gondolkodásra serkent

  34. 29 Inlakesh

    Azzal a mondandóddal, hogy az életmódunk sokkal jobban kifacsarja a föld erőforrásait, mint az szükséges lenne, nincs semmi bajom, azzal egyetértek. Én magam is kerékpárral járok amikor csak tudok, kertészkedek stb.
    Csak a másik véglet az, hogy feltételezzük, hogy egy puritánságig visszafogott társadalom képes lenne a jelenlegi földi népességet életben tartani.
    Igen, a probléma az emberi természetben van, egy hatékony, összetett társadalom csak úgy tud fennmaradni és fejlődni, ha a benne élőknek megadják azt a lehetőséget, hogy a társadalmi piramis magasabb fokaira léphessenek cserébe az átlagon felüli teljesítményükért. Vagyis a közös kosárból nagyobbat markolhatnak.
    Ha ez nem így van, akkor az értelmes emberek többsége szabotál,ha nem éri meg neki, és a felelős beosztásokat alkalmatlan emberek töltik be, akik nem tudják produkálni azt a teljesítményt, ami egy jól működő társadalmi gépezet fenntartásához szükséges lenne.
    És az az ellentmondás is fennáll, hogy a világ olyan mértékben globalizálódott, hogy még egy elmaradott struktúrájú fejlődő ország is ennek hozadékából szaporodja túl saját eredeti eltartóképességét, igaz nem a fejlett világ jószándéka miatt, hanem annak profit növeléséért.
    De enélkül létre sem jöhetett volna ez a többlet népesség!
    Ezért vagyunk csapdahelyzetben.

  35. 35 sztahi

    Azért ezzel a bushmannal melléfogtál.
    Egy vadászó-gyűjtögető kultúrában sokkal nagyobb terület kell egy ember eltartásához, mint bármilyen más gazdálkodó társadalomban.

  36. 34.
    Azt mondtam, hogy sokkal több embert is el tudna tartani, nem pedig azt, hogy a további népességnövekedés cél lenne. Más szóval: a rendszerben bőven van tartalék, csak élni kellene vele és nem pedig visszaélni.

    35.
    Pont az a lényeg, hogy nem tudjuk számszerűsíteni a Föld eltartó képességét, ezért aki a népességcsökkentést tartja megoldásnak a globális természetrombolás meggátolására az igen rossz nyomon jár.

    36.
    Örülök, hogy az alapvető dolgokban egyetértünk, viszont a mondandód második felével nem tudok mit kezdeni, mert egyszerűen nem tartozik ide. Te a népességcsökkentést helyesnek tartod, én viszont mocskos nagy képmutatásnak.

  37. 38:
    Amit Jánosnak (34) válaszoltál az nekem éppen, hogy azt jelenti, amit cáfolni akarsz. “élni vele, nem visszaélni”. Ez bizony azt jelenti rejtve, hogy több embert akarsz. MINEK?

  38. 39.
    Látom olyat is bele próbálsz képzelni, ami nincs is ott, ezért kiegészíteném a mondatot ezzel: élni kellene vele, amennyiben szeretnénk.
    Minek? Minek élsz te, minek élek én? Na látod, pontosan ezért.

    Egyébként nem válaszoltál a kérdésemre, hogy miben tévedek.

    Off, de a címben nem rövid ö-vel kellett volna írni a klímakört?

  39. 38 Inlakesh
    Szerintem itt senki nem megoldásnak gondolja a népesség csökkentést a globális természet rombolásra csak a megoldás részeként.7 000 000 000 csúcsragadozó nem sok ez?
    37 Hubab
    Valóban rosszul fogalmaztam.Egy bushmann szükségletei kielégítéséhez kell “százszor” kevesebb természeti erőforrás mint
    egy átlag “nyugati” emberéhez.Így értettem az eltartó képességet Mit értesz azon,hogy átlagon felüli teljesítmény?

  40. 41.
    Én a megoldás részeként sem tekintek rá. Szerintem nem 7 milliárd csúcsragadozó van itt, hanem 7 milliárd ember.

  41. 42:
    Majd emlékezz rá, mit írtál, amikor egy fazékban főni fogsz a szomszéd település vacsorájává válva. 😀

    Helyesírással nem foglalkozom. Ez a téma már néhányszor lefutott. Véleményem megegyezik Faludy György véleményével. Különben éppen tegnap írtam egy másik újfiúnak. Melléütéssel, helyesirási hibákkal, szórendekkel nem foglalkozunk, csak lényeges gondolatokkal.

  42. Egyébként arra a kérdésre, hogy értelmes gazdasági rendszerben el lehetne-e tartani 7 milliárd embert az emberhez méltó szinten a jelenlegi állapotokat figyelembe véve, szerintem nem feltétlenül nem a válasz. A válasz az, hogy az ember alapjában véve nem racionális élőlény, így értelmes gazdasági rendszereket csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tud kialakítani. Hogy ezek a feltételek micsodák, az megérne egy külön misét.

    A humanizmusnak azt a hatalmas baklövését, hogy az “emberi élet értékes, mert különleges”, a 21. században újra kell értékeljük. Sajnos úgy áll, hogy a humanizmus alapvetően megtévedt eszme, ugyanis az embert kiemeli a természetes környezetéből, sőt, a fölé helyezi őt. Egy ilyen szemléletmód nem lehet helyes. Csak egyetlen példa:

    Ismert tény, hogy az ember által fogyasztható haszonnövények túlnyomó többségét repülő rovarok, azon belül is főleg méhek és darazsak porozzák be. Tehát felmerül a kérdés: abban a biológiai rendszerben, amiben része az ember, a méhek és a haszonnövények, melyik faj léte kritikus a rendszer működése szempontjából? A haszonnövényekből több is van, egy-két faj eltűnése nem okozna katasztrófát. Ha az ember eltűnne, attól a haszonnövények és a méhek még élnének tovább. Viszont ha a méhek eltűnnek, akkor a haszonnövények kipusztulnak, és ezt az ember sem éli túl. Értelmes tehát a humanizmus ebben a megközelítésben? Egyértelmű, hogy nem.

    Erre írta azt Tom Murphy a blogján (Do the math), hogy “the future needs an attitude adjustment”, vagyis a jövőképünk némi kiigazításra szorul. Az ember egyáltalán nem olyan nélkülözhetetlen és fenséges, mint gondolnánk. Az emberi élet nem szent, még csak nem is speciális, maximum számunkra. Az ember létezését azonban a természet törvényei biztosítják, amik felette állnak mindenféle emberi erkölcsi vagy humanisztikus megfontolásnak. Az emberi társadalom törvényeit ezért csak a természet törvényeivel összhangban alakíthatjuk ki, ha azt akarjuk, hogy az érvényességüket hosszú távon is megőrizzék.

    Függetlenül attól, hogy eltartható-e 7 milliárd ember a Földön, egy dolog biztos: SOKKAL könnyebb lenne az élet mindenki számára, ha nem lennénk ennyien. Az értelmes megoldás tehát a tervezett, de szigorúan ERŐSZAKMENTES népességcsökkentés. Más kérdés, hogy képesek vagyunk-e erre.

  43. Tibor bá !

    Még 1995-ben olvastam 1 könyvet a geomérnöki megoldásokról.Asszem Stephen Schneider a szerző.Szó esett porbombák fellövéséről,mesterséges vulkánkitörések keltéséről meg szén dioxid zabáló algák vassal etetéséről az óceánokban./kivonnák a vízből a co-t így többet nyelhetne el a légkörből.A földet kivilágosítani genetikailag világosabbra változtatott haszonnövényekkel hogy kevésbé melegedjen. Ilyesmi nem segíthet? Valami remény kéne.Főleg akinek gyerekei vannak.Kurucinfón is dödörögtek valamit a felhőzet eddig nem várt kompenzáló hatásáról…

  44. 46:
    Rengeteg hülye ötlet van a CO2 lekötésére. Ezekből néhányat kitárgyalok a könyvemben. Nincs megnyugtató megoldás.

  45. 40 inlakesh

    Minek élsz Te, minek élek én…

    Hát ehhez ilyen passzívan nem szabadna hozzáállni. Ahogy esik, úgy puffan?
    A természet ezt a problémát mindig megoldotta,mióta élet van a földön, csak elég durva módszerekkel. Gondoskodott a bőséges túlszaporulatról, majd egy szűrővel leválogatta azt a részt, amelyiknek nem jutott erőforrás…
    Az ember részéről talán nem lenne kifogásolható, ha szeretné ezt kiküszöbölni értelmével, és nem a feleslegtől éhínségek és háborúk révén megszabadulni.
    Egyébként, ha a hétmilliárdot el is tudja tartani a föld, ha nem teszünk ellene, akkor a népességnövekedés semmi idő alatt ét fogja lépni azt a kritikus létszámot is, amit már nem tud. Tehát nincs más út, mint tudatosan valamilyen határt szabni az emberiség létszámának, ha nem akarunk egy földi pokollá válni. És ebben a létszámban inkább lefelé tévedjünk, mint felfelé…
    Természetesen én is békés módszerekben gondolkodnék, egy hatékony népesedéspolitikában. Csak kérdés, hogy erről nem késtünk-e már le?
    És az is igaz, hogy egy jobb, igazságosabb társadalmi működés is hozzájárulhatna ahhoz, hogy ez a határ kijjebb tolható legyen.
    De az óra ketyeg, és tartok tőle, hogy a szükséges társadalmi folyamatok sokkal lassabbak, mint ahogy az összeomlás felé vivő tényezők erősödnek.

  46. 41 Sztahi

    Az átlagon felüli teljesítmény alatt csupán azt értem, hogy egy rendkívül bonyolult működésű társadalmi gépezet hatékony működésben tartásához nem az átlagember képességei szükségesek, annak egyetlen szakterületén sem.
    Mindenképpen olyan mechanizmus kell, ami kiválogatja azokat a kimagasló szervező és irányítókészséggel rendelkező, a folyamatokat átlátni képes egyéneket, akiknek közös tevékenysége a legjobb működést produkálja a mindenkori pillanatnyi peremfeltételek mellett.
    Lehet rajta fanyalogni, hogy ez hányszor nem így van, de azért ennek mint alapelvnek működnie kell.
    Az élet tapasztalataiból látja az ember, hogy az emberi képességek milyen széles skálán mozognak, és bizony vannak olyanok, akik nagyságrendekkel hatékonyabban és gyorsabban tudnak jó döntéseket hozni, mint mások.
    Hát a társadalom vezető funkcióira ilyenek kellenek, rájuk gondoltam.
    És sajnos az emberiség nem talált fel még jobb válogatási eszközt rájuk, mint a magasabb anyagi megbecsülés.
    Csak ez képes ezeket az embereket arra motiválni, hogy akkora szellemi energiákat, időt, elszántságot fordítsanak feladataikra, amelyet azok megkövetelnek. Vannak olyan beosztások, amelyben egy átlagos képességű ember egy héten belül összeomlana a stressztől, amit az ott lévő viszont napi rutinként művel akár napi 16+ órás intenzív munkával.
    Ilyen erőfeszítésre csak az motiválható, aki ezért cserébe az átlagjövedelemnek is sokszorosát keresi.
    És ez a társadalom minden lépcsőfokán hasonlóan működik, ennek ára van.
    Ha minden vezető egy Ghandi puritanizmusával és megszállottságával dolgozna az emberek javáért, akkor jóval olcsóbb lenne a társadalom működtetése, de az emberi természetet valahogy nem így alkották meg. a pazarlás, a nagylábon élés ennek része.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük