(751) Fukushimai évfordulóra

Tibor bá’ online

 

Március 11-én volt egy éve, hogy a Fukushimai reaktorok elszabadultak egy Richter 9-es földrengés okozta cunami következtében. A történet egyszerű, a cunami miatt a reaktor és fűtőelem tárolok hűtése lehetetlenné vált. A négy reaktor közül három leolvadt. Szakértők szerint 60 kilométeres körzetben az emberi élet évszázadokra elképzelhetetlen. A független ügynökségek összefoglaló jelentése szerint nem is az a meglepő, hogy a baleset bekövetkezett (bár előrelátóbb tervezéssel elkerülhető lett volna), hanem az a tény, hogy gyakorlatilag borítékolható lett volna. Miért?

Mert a GE Mark 1 tartály hibás tervezéséről már negyven éve tudtak. A bekövetkezett földrengés/cunami eseménynél sokkal erősebb földlökés következményeinek ellenálló megoldásról már 20 éve tudnak. Mindezek ellenére a Tokyo Electric vállalkozás, a felügyelő japán szervek, és a nemzetközi nukleáris szervezetek profitorientáltság miatt, nem voltak hajlandók tudomást szerezni a levegőben lógó veszélyről. A japán felügyelet odáig elment, hogy pont a szerencsétlenség bekövetkezése előtt egy hónappal engedélyezte az egységek üzemelését az eredetileg megszabott 40 éven túl is, bár pontosan tudtak a szeizmikus veszélyről.  

Sajnálatos módon a Fukushima Daiichi eset nem elszigetelt. Gyakorlatilag az egész világra igaz, hogy a reaktorok üzemeltetői és a felügyeleti szervek között komoly összefonódás van. Ez szinte bebiztosítja az Emberiség számára, hogy hasonló balesetek a jövőben is előforduljanak.

____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

19 gondolat erről: „(751) Fukushimai évfordulóra

  1. Egy kicsit analóg a helyzet azzal, amit a kirúgott Ángyán panaszolt fel, hogy “egészségtelen összefonódás van a gazdasági érdekcsoportok és a kormány között”. Derék, de naív ember. A kettő definíció szerint van “összefonódva”, sőt inkább összenőve. A pénz és a hatalom nem lehetnek egymástól “függetlenek”.

  2. 1: Ángyán nem ostoba, tudja ő ezt. Nem alapjaiban ezt kifogásolta, hanem megpróbált elindítani egy rendszert, ami a kezdő és kistőkéjű mezőgazdászokat támogatta volna, de a mezőgazdasági óriás beruházók lobbija ezt nem engedte. Ez még a fenti megállapításodnál is tovább mutat. Mert nemcsak összefonódott a pénz és a hatalom, de morzsákat sem engednek hullani a kicsiknek. Inkább összesöprik és kidobják. Azzal sem törődve, hogy (a geddon, meg a várható gazdasági és klíma katasztrófa miatt) a kisgazdálkodás fellendítése az ország túlélésének egyik sarokköve lehetne.

  3. Én is ezt mondom. Ahogy Fukusima és a többi vacak japán atomerőmű esetében a TEPCO és a többi magáncég még a 30 milliós Tokió lakhatatlanná válását is megkockáztatta pármillió dollárnyi rövidtávú haszonért. Ez a tőke logikája.

  4. Ha nem zavarta őket 30millió ember esetleges elvesztése és ezzel együtt 30millió fogyasztó ami rövidtávon is fogyaszt annyit,hogy megérje őket megmenteni.Akkor,hogy van ez?
    Ez kb olyan mint amikor valakinek van egy 2milliós autója amivel dolgozik és pénzt keres de télen mindezt kockára teszi a nyárigumi használatával mert megakar spórolni 80ezret ami 3 szezonra lebontva csak évi 27 lenne.Szóval ő is vállalta a rövidtávú hasznot de ha cserébe azon 50 méteren múlik a munkahelye és a vagyontárgya akkor már nem érte meg.

  5. 4-5: Régóta gondolkoztat az a kérdés, hogy ha mi ezen “kicsi” szinten, már ilyen jól képben vagyunk a várható jövőtlenséggel kapcsolatban, akkor a “vezető elit” mennyire képben lehet. Egyszerűen nem értem a viselkedésüket. Siettetik a folyamatokat, kinyírják az embereket, a földet, mintha nekik nem számítana. Nekik nem kell a jövő? Nincsenek gyerekeik, vagy nem számít, hogy azok túlélik-e? Vagy nekik már van megoldásuk? Költöznek a Marsra, vagy atombunker várja őket a föld alatt?

    Gedeon! Te vagy az összeesküvés elméletek szakértője. Erre van valami válaszod?

  6. 5:
    Ez a “békepap szindróma” (a la Tibor bá’) Amikor felelősségre vonták őket azzal védekeztek, hogy “Ha nem én, akkor valaki más, így legalább megtettem, ami megtehető volt az adott körülmények között.”

  7. 6: Ezek szerint te úgy gondolod, hogy látják mi jön, de jó szorosan behunyják a szemüket a pillanatnyi előnyökért?
    Ezt én annyira hihetetlennek tartom. 🙁

  8. 5. bebek

    “…akkor a “vezető elit” mennyire képben lehet. Egyszerűen nem értem a viselkedésüket. …”

    Ez olyan mint “ki pislog először” játék, vagy az amerikában divatos “csirke” játék. (Ebben két autó száguld egymás felé, és az a csirke, amelyik először rántja el a kormányt)

    Tehát azok a vállalatok, amelyek a profitot “felesleges” biztonságra költik, marketing meg fejlesztés helyett, azok lemaradnak. Mindenki érzi a veszélyt, és mindenki rövid távra tervez. És ez a folyamat gyorsul minden szektorban.

  9. 5:
    Nekem van válaszom, de az itteni ludak már szavazást is rendeztek róla, hogy nem kérnek a disznóságaimból.
    Szóval igen, a legfelül levők tudatosan fokozzák a bajt.

  10. 9:
    Na ez a különbség közöttünk. Nem tudatosan fokozzák, hanem nem érdekli őket a fokozódás, nem tesznek ellene semmit, mert akkor lemaradnának a versenyben. De legyünk őszinték. Ugyanezt teszik az egyszerű éllampolgárok is. Pl. Én is autóval járok le a apostára (1100 méter) és egyedül ülök a kocsiban, ha bemegyek Pestre, pedig mehetnék INGYEN autóbusszal, de a kényelmem megéri azt a 2 liter benzint. Felmerül a kérdés, én is összeesküszök? Frászt. Azt mondom, hogy én egyedül nem osztok nem szorzok, akkor meg minek.

  11. 8. Attila(PV): A “gyáva nyúl” játékként ismerem. A klasszikus játékelméleti modell története az, amikor két fiatal beül egy-egy autóba és egymással szemben hajtanak és az lesz a vesztes, azaz a gyáva, amelyik előbb kitér. Ha kitér valaki, akkor ő lett a gyáva nyúl, de életben maradt, ezért 2 pontot szerzett, a nyertes pedig 4-et. Ha mind a kettő verseng, akkor összeütköznek, ezért 1:1 pontot szereznek, mert bátrak voltak, de meghaltak. Ha mind a kettő kooperál, azaz egyszerre rántják el a kormányt, akkor nincs győztes, de nem is tudják azt mondani, hogy a másik a gyáva nyúl. Ekkor 3:3 pontot szereznek. Ábrában így írható le:
    Kooperál / Kooperál 3 : 3
    Kooperál / Versenyez 4 : 2
    Versenyez / Kooperál 2 : 4
    Versenyez / Versenyez 1 : 1
    Ha jól értelek, akkor ezt a modellt kellene átemelni a gazdaság világába. Atomreaktor tulajdonosok esetében is igaz, hogy kooperálással, azaz profit csökkentéssel lehetne hosszabb távon fenntartani a játékot, azaz a rendszert. Viszont az időtávot tartom fontosnak hangsúlyozni. Csak nyújtani lehetne a játékidőn, azaz előbb-utóbb csak vesztes lehet. (Ezért kicsit erőltetettnek érzem ezt az elméletet ebben az esetben alkalmazni.)

  12. Egyértelműen a japán pornép a hibás. Senkinek a fejéhez nem fogtak fegyvert, hogy áramot fogyasszon. Ha nem vásárolnak mindenféle elektromos kütyüt, akkor az az atomerőmű sem kellett volna.

    A kivitelezők csak olcsó áramot akartak adni a japánoknak, és sok helyen pénzt spóroltak. Ez a kapitalizmus. Az erőmű nem tervezési hiba miatt, hanem a kapitalizmus miatt olvadt le.

  13. 11: Itt egyértelműen emberi hülyeséggel állunk szemben, ahogy a Deepwater Horizon esetében is. Amit spóroltak elenyésző ahhoz a kárhoz képest, amit okoztak és ki kell fizetniük. A Deepwater Horizon esetében 30.000.000.000 $. Fukushimánál ennek sokszorosa.

  14. 11. Gloucester

    Nem, nem kellene átmenti, hanem szerintem ez van.
    A bankok is tudták, hogy baj lesz, de azt nem hogy mikor.
    Tehát az utolsó pillanatig “dolgoztak” azaz engedelmeskedtek a profitszerzés nyomásának.
    Tulajdonképpen az történik, hogy a versenyszellem annyira kiélesedett, hogy a győztes mindent visz, a vesztes mindent vaszít. Ez a szemlélet akár a bűnözés, hazárdírozás, vagy öngyilkosság szélére is sodorhatja az embereket, sokszor azokat is akik mások életével hazárdíroznak.

  15. A vállalatok úgy viselkednek, mint az oroszlánok elől menekülő zebrák a szavannán. Ha mind megállna, és rátámadnának a veszélyt okozó falkára simán eltaposhatnák az összes oroszlánt, miközben azok 1-2 zebrát tudnának csak megsebezni/ölni. De mivel nem bízhatnak abban, hogy a többiek is így fognak cselekedni, ezért egy sem áll meg, hiszen egyedül esélytelen az oroszlán falka ellen, a szembefordulás biztos halált jelent. Így tehát mind menekül, és bízik abban, hogy van nála gyengébb, lassabb aki majd elhullik helyette. Lehet, hogy az elöl futók már látják azt is, hogy szakadék felé rohannak, de megállni ők sem fognak, mert ha a mögöttük jövők agyon nem tapossák őket, akkor jönnek az oroszlánok… Talán bíznak benne, hogy ha közelebb érnek, észrevesznek egy hidat a szakadék felett.
    Eddig akárhány világvége jóslat volt, mind hamisnak bizonyult, a beharangozott szakadék nem volt a mondott helyen.

    A veszélyek figyelmen kívül hagyása egyébként általános jelenség az embereknél, pl. a Vezúvról tudjuk, hogy bármikor produkálhat olyan kitörést, ami Nápoly nagy részét elpusztítja, mégis milliók élnek a veszélyeztetett területen bízva abban, hogy nem az ő életükben tör ki a vulkán, vagy ha mégis, akkor ők megússzák valahogy.

  16. Ja, az utolsó bekezdésben említett jelenség a regulatory capture, és a fukushimai eset a Wikin az egyik szemléltető példa erre…
    http://en.wikipedia.org/wiki/Regulatory_capture#Nuclear_and_Industrial_Safety_Agency_.28NISA.29

    A MAL vörösiszap tárolóját rendszeresen ellenőrizték a hatóságok, utoljára 2 héttel a katasztrófa előtt, és mindig minden rendben volt, míg a gát át nem szakadt. Persze a hatóság sosem felelős, ha kiderül, hogy mégsem volt rendben, amit ők ellenőriztek és jóváhagytak. Az ő felelősségük addig tart, hogy megfelelő pénzösszegért kiadják a megfelelő engedélyt.
    http://www.origo.hu/itthon/20101005-az-ajkai-gatszakadas-lehetesges-okai.html

  17. Vajon az olajárat, fogja változtatni az az apró tény, hogy Japán jelentősen több olajat exportál, mert az 54 reaktorból, csupán csak egyet üzemeltetnek ?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük