Tibor bá’ szatirikus online
A főnököm kurvára meg van elégedve a melómmal, és egy egész rugóval megemelte a fizetésemet. Kicsit ugyan meglepődött, amikor a könyvelő közölte vele, hogy ez a cégnek a járulékok miatt 1500 forintba fog kerülni. Sebaj, majd legközelebb kétszer is meggondolja, mielőtt fizetést emel, hi-hi. Én viszont majdnem gazdagabb lettem ezer forinttal. Azért majdnem, mert az ezresből csak 840-et kaptam kézhez. A hiányzó 160, mint jövedelemadó, az állam markát ütötte, és még szerencsésnek nevezhettem magam, mert néhány éve még 360 forint lett volna a levonás. Mindegy, úgy döntöttem, hogy erről a 840-ról kussolok a nejem előtt, és szépen betettem egy borítékba, a borítékot pedig a belső zsebembe. Délutánra megfájdult a fogam, ezért meló után elmentem a fogászati rendelésre, ahol fény derült az egyik fogam lyukára. A fogrenoválás nem tartott tovább 15 percnél, és már mentem volna haza, de a doki addig szöszmötölt, amíg eszembe nem jutott az intézményesített hálapénz, habár már vállalkozóként működik, és fizet helyettem a társadalom biztosítás, de a szokás nagyhatalom, nehéz megváltoztatni. Azonnal feltaláltam magam, és a 840 forintot rejtegető borítékot átadtam a fogorvosnak, aki a tartalom megtekintése nélkül, besüllyesztette a zsebébe és engedte, hogy kikecmeregjek a fogorvosi székből. Tudom nem elegáns ilyen nagyon nem kerek összeget paraszolvenciázni, de vegye tudomásul, hogy kleine Fische, gute Fische.
Nem fogjátok elhinni, de ez a doki nem szerette az izgalommal fűszerezett életet, éppen ezért a meglepően csekélyke 840 forint extra jövedelmet bevallotta a NAV-nak és kissé kerekítve ki is fizette utána a 140 forint adót. Maradt tehát a zsebében 700 forint. Másnap a feleség megjegyzéseiből kiderült, hogy akkor volt a házassági évfordulójuk, és a doki nem térhetett ki egy kis ünneplés elől. Ezért aztán munka után a feleségével beült egy budai halászcsárdába, ahol tényleg jól érezték volna magukat, ha az egyik enyhén részeg vendéget a biztonságiak nem verték volna félholtra, de ettől eltekintve mindennel meg voltak elégedve. Később bankkártyával fizettek, amire a pincér vágott egy pofát, majd egy konyharuhával lecsapkodta az asztalon maradt morzsákat, rá a feleség ruhájára. Ekkor a doki rádöbbent, hogy borravalót kellene adnia. Egy gyors mozdulattal a zsebébe nyúlt, kivette, majd átadta a pincérnek azt a bizonyos 700 maradék forintot, hogy hagyja már abba a csapkodást. A pincér sokáig nézegette a szokatlan összeget, és mivel NAV ellenőröknek nézte a dokit és feleségét, azon nyomban bejelentette extra jövedelemét, és azon nyomban a könyvelésen befizette a 215 forint adót egy nyugta ellenében. Később, zsebében a megmaradt 485 forinttal, fütyörészve indult el hazafelé a pesti éjszakában. Reggel átadta nejének a 485 forintot, aki hatalmas unalmában átment a szemben lévő fodrászhoz, hogy bemossák enyhén fakó tincseit. A kasszába fizetendő számla eléggé tetemes volt, amiből a fodrászlány egy fillért se kapott. Ezért aztán borravaló gyanánt a bemosott tincsű hölgy maradéktalanul átnyújtotta a 485 forintot a lökött fodrászlánynak. Szóval lökött volt a drágám, ami abból is látható, hogy az adóhatóságnak ő is leadta a 80 forintot kitevő forrásadót, de a maradék két darab kétszázast jó mélyen besüllyesztette a zsebébe. Később hazament, de útközben tankolnia kellett, amit a szokásos elegáns módon a kutas kezébe csúsztatott kulcscsomó átadásával oldott meg. Fizetés után a kutas hosszasan babrált a szélvédővel, hogy alkalmat adjon a lökött csajnak a 400 forint átadására. Sajnos a kutas főnöke üzemanyaglopásban utazott (a kútjai 1 liter helyett csak 9,5 decit adagoltak), amiért kényesen ügyelt beosztottainak az adófegyelem terén kifejtett tevékenységeire. Ez egy nemzetközi tapasztalat alapján működik így. Ugyanis, aki milliárdokat lop a közösből, az kényesen ügyel arra, hogy mások a filléreket is befizessék. A kutasnak tehát mindössze 3 darab 100 forintos maradt a zsebében, amikor elindult hazafelé, de nem haladhatott sokáig, mert egy toprongy az egyik piros lámpánál az orra elé nyomott egy Flaszter nevű sajtóterméket. A kutas a hajléktalannak szomorú képpel adta át a zsebében csörgő néhány százast, átvállalta az állam szerepét a hajléktalanokról való gondoskodásban. Végül is az történt, hogy a dilis főnököm rajtam akart segíteni, ami neki 1500 forintjába került, viszont mindössze az állam nyert (sok részletben befolyt) 1500 forintot, én pedig anyagi helyzetemet illetően pont oda kerültem, ahol korábban voltam, vagyis maradtam a pénzemnél.
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Az adózás egy szükséges intézmény.
Oktatás, egészségügy, rendőrség, közigazgatás stb. alappillére.
Akik mulasztják az adófizetést, vagy elkerülik, vagy „optimalizálják”, a gyermekeiket ugyanúgy beíratják az iskolába, betegség esetén mennek az orvoshoz, elvárják a rendőrtől a közbiztonság fenntartását, bár prüszkölnek ha őket bünteti a piros lámpa meghaladás miatt, de tudják, rendőrség nélkül a közutak mészárszékek lennének, a vagyon biztonság semmivé válna, a lopott vagyonok tekintetében is. 🙂
A nagyobb gond az adózással, amikor az adózók által befizetett közpénzzé vált összegek, ügyes kezekben elvesztik a közpénz jellegüket, és magán zsebekbe vándorolnak. Ilyenkor még a becsületes adózó is elgondolkodik, mire fizetett?
1 – bogozy:
Ez igaz, csakhogy a beszedőnek nem csak jogai, de kötelessége is lenne, amire a mi esetünkben az állam szarik. Ezért van az, hogy az összes közlekedési lámpánál valaki koldul. Ezért van az, hogy az esti hírekben az összes TV csatorna gyakorlatilag koldul szerencsétlenül járt, nyomorba döntött, stb. családok javára. Miközben az összeharácsolt közpénz felesleges dolgokra szétfolyik.
Az adószedés rablás.
Ha az adókulcs 1 % lenne, a megfelelően sok tranzakció utáni maradék akkor is 0-hoz tartana.
Nem baj, az a lényeg, hogy FÚJ ÁLLAM és Éljen az Anarchia! Mert mi ilyen fasza ellenzékiek vagyunk.
BTW, nem hiszem, hogy a koldusok eltartása az állam feladata lenne. Aki nem dolgozik, ne is egyék.
4. Ábel
Neked elég érdekes felfogásod és hozzáállásod van.
Az államnak igen is vannak az állampolgárok felé kötelező feladatai, amire beszedi az adót. Hagy ne részletezzem.
Aztán , ha élni akarsz , esetleg nem veszed igénybe azokat a kötelezően ellátandó feladatokat, pl. állami egészségellátást.
Amiért sokan jogtalannak-aránytalannak tartják az adót, az az állami szerepvállalás és szolgáltatás elégtelen volta.
Azért megnézném, ha mindennapi munkavégzésed közben valamilyen maradandóan fogyatékos sérülést szenvednél és alkalmatlan lennél kenyérkeresetre és korábbi életformádra, ……..akkor is fúj koldulók? Mit tennél? Kútba ugranál?
Írtad korábban, hogy az állami otthonteremtési szubvenció milyen jól jött neked.
Akkor egy elesettől a lehetőséget, vagy egy tál meleg étel is sajnálsz, miközben vastagon nyúlhattál a közösbe?
„Aki nem dolgozik, ne is egyék.”
„Amiért sokan jogtalannak-aránytalannak tartják az adót, az az állami szerepvállalás és szolgáltatás elégtelen volta.”
És az állami szolgáltatások monopolhelyzete az, ami még nem tetszik sokunknak.
Hiába járatom* a gyerekeimet magániskolába, a közoktatást továbbra is finanszíroznom kell. Sőt akkor is, ha nincs gyerekem. Ugyan ez a helyzet az egészségüggyel, nyugdíjjal, közlekedéssel stb.
* Elméleti feltevés, nem teszem, mert nincs rá pénzem.
6. gmarko
„Hiába járatom* a gyerekeimet magániskolába, a közoktatást továbbra is finanszíroznom kell.”
Viszont nem vagy egyedül.
Te járthatod a gyerekedet oda ahova akarod, de az adóból fenntartott iskolákban képzik a társadalom többi részét, aki később aztán téged vagy a fiadat szolgálja valamilyen módon…
Az is lehet, hogy te egészséges vagy, és nincs szükséged államilag fenntartott kórházakra, de ha nem lennének ilyen kórházak, kihalna a fél ország, nem lenne aki kenyeret süssön neked, vagy bekösse az okosTV-det.
Közlekedés dettó…
Lehet, hogy te elsétálsz, vagy elmész saját kocsival…
De a többiek hogyan érnek be a munkahelyükre, ahol neked sütik a kenyeret, csapolják a sört vagy vágják le a hajadat?
„pont oda kerülte, ahol korábban voltam, vagyis maradtam a pénzemnél.”
De azért a fájós fogadat megcsinálták, ha nem kaptál volna plusz pénzt, akkor kevesebb lenne most a zsebedben
6. Ha nem lenne állami kórház, nem lenne, aki süsse a kenyeret?
Ezt kifejtenéd bővebben?
Nincs semmi gond a közösségi közlekedéssel. A gond azzal van, hogy rabolt adóból működtetik, nagyon pazarló módon. Olvasd vissza Tibor bá korábbi posztját a háború előtti Bp. tömegközlekedéséről! Önfenntartó módon működött, állami dotáció nélkül, a szolgáltatást igénybe vevők nagy megelégedésére.
9. gmarko
Szerintem nem az adó rabolt, mert azt törvény szerint szedik.
Hanem a felhasználása során rabolják meg , teszik „az egyenlőbbek” zsebre a közösség javait és nagyon elfelejtik, hogy a politikus a közösségért kell dolgozzon, a közösség szolgálatára esküdött fel és nem fordítva.
És persze a hűséges de alkalmatlan közszolga személyek pazarló hozzá nem értése.
És a pék sem a semmire, a meg nem sütött kenyérért kér pénzt, hanem a kisütöttért.
Azaz ad valamit a pénzünkért…….
Sajnos vannak, kell olyan területnek lennie, ami állami monopóliumként szükségeltetik, pl. a honvédség intézménye, mert ha azt is privatizálnák, akkor abból katonai diktatúra lenne.
Persze a közfeladatok fogalmába, állami kontrollba olyan tevékenységet is belevettek mára ami teljesen felesleges és logikátlan és a „király” és követőik hatalmának kiépítését és megdönthetetlenségét szolgálja gazdaságilag, jogilag, politikailag.
10. Az adószedés megfelel a rablás definíciójának.
Erőszakkal való fenyegetéssel vesznek rá, hogy átadd a jövedelmed több mint felét.
Lehet, hogy Robin Hood a rabolt kincs egy részét szétosztotta a rászorulók között, de ettől még rabló maradt.
10. „a politikus a közösségért kell dolgozzon, a közösség szolgálatára esküdött fel és nem fordítva”
Lehet álmodozni, és várni a közjóért dolgozó politikust, aki fehér Volvón jön el, de csalódni fogsz.
A politikussá válás folyamatába bele van kódolva, hogy csak pszichopata gazemberek kerülhetnek a húsosfazék közelébe.
10. „Sajnos vannak, kell olyan területnek lennie, ami állami monopóliumként szükségeltetik, pl. a honvédség intézménye…”
Én, mint kompromisszum, szívesen kiegyezek veled egy olyan minimalista államban, ami nagyon alacsony adóteher mellett működik. Az ellátandó feladatok lehetnének honvédelem, igazságszolgáltatás, rendfenntartás.
Az a baj, hogy az állam leépítésének gondolatától minden hatalom közelébe kerülő politikus viszolyog.
4: Amit nem vettél észre, hogy itt nemcsak Tibor bá volt szarkasztikus online, hanem én is.
Abból, hogy szerintem a koldusok eltartása nem állami feladat, hogy jön az államnak ne lennének kötelező feladatai? Természetesen vannak. Hogy pontosan mik legyenek ezek, az vita tárgyát képezheti.
De édesen csúsztatsz, hol írtam én, hogy fúj koldulók? Azt írtam, hogy nem az állam feladata, hogy közpénzből jóltarsa azokat, akik nem akarnak dolgozni. Szerintem az emberek egyéni felelőssége, hogy kinek, mivel és mennyit adnak, segítenek. Aki alamizsnát ad, segít a rászorulón, az jobb emberré válik. Ha az állam segít mindnekin, aki 0 teljesítményt nyújt, attól senki nem lezs jobb ember.
Az állam feladata szerintem az lenne, hogy az elesetteknek segít felemelkedni, hogy a társadalom hasznos tagjaivá válhassanak, nem az, hogy fenntartja a dologtalan nyomort.
9: Egyetértek, hogy a baj nem azzal van, hogy az állam adót szed és szolgáltatásokat ad, hanem azzal, hogy lopnak belőle. De én még tovább megyek: a sima lopásnál is nagyobb károkat okoznak a felelőtlen vezetők akkor, amikor a működő rendzsereket szétverik, tönkreteszik, rosszabbra cserélik.
Egyetértek azzal is, hogy bizonyos dolgoknak állami kézben kell maradniuk, még akkor is, ha az állam nem a legjobb gazda. A honvédelmen kívül szerintem a közüzemi szolgáltatások is ilyenek. De azt is gondolom, hogy az állam mindent túlszabályoz. Gyereknek nézi az állampolgárokat, akiknek mindent alaposan a szájukba kell rágni, és ha valamit nem Állambácsi szájaíze szerint csinálnak, büntetni. Ezt kéne megszüntetni.
Nameg a rendszereket egyszerűsíteni. Csak az ilyen egyszerűsítésekből mindig bonyolítás és rontás lesz a gyakorlatban, az a baj.
12 Marko: ebben van ráció.
14: ” De azt is gondolom, hogy az állam mindent túlszabályoz. Gyereknek nézi az állampolgárokat, akiknek mindent alaposan a szájukba kell rágni, és ha valamit nem Állambácsi szájaíze szerint csinálnak, büntetni. Ezt kéne megszüntetni.”
+ 10 000
Miért gondolod, hogy a közműszolgáltatás csak állami kézben működne?
Az internet pl. közmű. A mobilkommunikáció is. Remekül működnek.
Az összes többi közmű is működhetne piaci alapon. A nagyszerű közüzemi ivóvíz-hálózatból a bepumpált tiszta víz 15…40 %-a elfolyik. Hajrá rezsicsökkentés!
14: Nem azt gondolom, hogy csak állami kézben működik pl. a vízszolgálatás, hanem hogy nemzetbiztonsági szempontjából fontos, hogy állami kézben legyen. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol magánkézbe került, ott drágább lett és rosszabb színvonalú. Nem beszélve arról, hogy háború esetén nem lehet más kezében. Ezt az élet fenntartásához fontos közművekkel kapcsolatban gondolom így: víz, fűtés, gáz, villany. A net meg a telefon nyugodtan lehet piaci alapon.
A rezsicsökkentéssel egyébként messzemenően nem értek egyet. Nem mondom, hogy jól esne havi 10 ronggyal többet fizetni, de jobban motiválna a spórolásra és a fenntarthatókra való beruházásra, ha drágább lenne. És ugye tudjuk, hogy a környezetkárosítás költsége nincs beépítve az árba.
16: „háború esetén nem lehet más kezében”
Miért nem? A gonosz tőkés elzárja a vízcsapot, ha olyannal háborúzunk, akivel szerinte nem kellene?
És mi lesz a háború után? Akkor kinyitja?
17: Akár. A nagytőkéseink hagyományosan nem lojálisak a nemzeti érdekkel. Nem akarok zsidózni, de akár lehetne.
16: „A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol magánkézbe került, ott drágább lett és rosszabb színvonalú.”
Van ehhez valami linked, vagy személyes tapasztalatod?
Az áramszolgáltatás szerintem kimondottan érdekes ilyen szempontból. Viszonylag kis beruházással lehetne létesíteni magán naperőmű/szélerőmű/kombinált forrású parkot, ami a környezetében versenyezhetne az állami szolgáltatóval. A verseny mindenkinek jót tesz, az állami szolgáltató ügyfelei is jól járnának vele.
Nálunk van gázvezeték a falon, de én nem használom, leszedettük az órát is.
Szóval nekem személy szerint az internet sokkal fontosabb közmű, mint a gáz.
Nincs semmi kifogásom az állami gázszolgáltató ellen, ha
1) A bevételéből eltartja magát
2) Magáncégek előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy gázt szolgáltassanak.
18: A fenntartható áramtermelés csak akkor nyereséges, ha a végfelhasználói áron tudod értékesíteni. Ahhoz, hogy ez működjön, sokkal magasabb árak kellenének.
A szabadpiac egyetlen előnye akkor tud érvényesülni, ha szabad verseny van. De hogy lenne ott szabad verseny, ahol minden házhoz egyetlen zsinór/cső vezet? Gázszolgáltatóból is van egy csomó, de nem választhatsz, felosztották a piacot területalapon. Ezzel az erővel lehetne egy állami szolgáltató is, az legalább nem a profitra hajtana.
Linket nem tudok, a 2010-es kormányváltás után volt nagy hacacáré, hogy valahogy visszaszerezzék a vízműveket az önkormányzatok a tőkésektől. Pl. Pécsett volt botrány.
14.
igen „FÚJ Állam”-ot írtál és elírtam, erre gondoltam, csak már nem volt energiám korrigálni.
A koldús mindenféleképpen a társadalmi közösség „jóvoltából” szorult peremre, mert a társadalom, azon belül az állam feladata, hogy a társadalom minden tagja képes legyen önnfentartásra, a társadalmi feladatok, közösségvállalás elfogadására.
Drasztikusabb módszer a dolgozni nem akarók, vagy önhibájukon kívül koldussá lettek azonnali likvidálása, amire volt már példa a történelemben.
Mondhatnánk, az evolúciós fejlődés is szelektálja a fajra jellemző életképtelen egyedeket, pl egy családtag súlyos betegségére való anyagi és idegi csőd, nem biztos, hogy egyébként egy zseniális lángelme kiszelektálását kellene maga után vonnia. (tudom nem ez a példa az általános, de benne van ez is).
Talán ezért vagyunk emberek és nem majmok , hogy a társadalmi közösség minden tagjáról gondoskodjon. Bár ez a norma még az állatvilágban is szórványosan megtalálható, amikor a faj egyedei az életképtelen társukon megpróbálnak segíteni.
Egyébként a biblia is mond valami olyat, az erkölcsi megelégedésen és Istennek tetsző cselekedeten kívül, hogy a szegényeknek – koldusoknak hagyd meg a termésed tizedét, azaz a gabonatábla szélét ne vágd le…..
16.-17.-19.
több olyan gazdasági terület is van, amit az államnak, vagy állami felügyelettel kellene gyakorolni, mert
pl a közmű vízszolgáltatás a társadalom lételeme, az emberek biztonsága, mert elégtelen minősége többlet egészségügyi kiadással, munkából-termelésből való kieséssel, legrosszab esetben szándékos mérgezéssel is járhat, amit egy érdekcsoport könnyedén megvalósíthat kerítésen belül.
A gáz-villany mára szintén alapvető társadalmi szükséglet, aminek hiánya rontaná az életnívót, termelési zavart okozhatna. E három közmű kiépítése-létrehozása igen nagy beruházásokkal jár és igen hosszú a megtérülése, ezért a pici környezet változásának kitéve nem lenne épeszű befektető, aki hosszú távú garancia nélkül belevágna. Energiaszektor is ilyen. A megtérülési ráta alacsony, általában 25-30 évre tervezik, ami 5szöröse egy átlag egyéb gazdasági tevékenységnek. Ezért erősen szabályozott, hogy a piaci kilengések hatását tompítsák.
A vízre Bolívia példája a leg konzekvensebb, amikor talán a 90-es években privatizálták egyik tartomány vízközmű szolgáltatását.
Rövid időn belül, a befektető kapzsisága több ezer halottal járó népi tiltakozásba torkolt. És még az ivóvizet nem is mérgezték.
Gondolhatunk a középkori Magyarország példájára, amikor a pestisjávány idején a kút vizét mérgező gyanúval segíteni akarókat lincselt meg a pórnép……
Azért, ha a pék víz-gáz-villany híján, vagy áram híján nincs benzin az autódba, vagy a számítógéped áramszolgáltatás híján áll,stb., csak érzékenyen érint, még ha a gáz lekötése nem is zavar.
Persze minden megoldható és áthidalható, de nem azonnal és kérdés nem romlik-e a hatékonyság…….
Valahogy szinte mindenki azt gondolja, ha a közmű cégek vagy bármi más üzem állami kézben van, akkor az csak vacakul működhet.
Ha a cégen belül, az igazgatótól a portásig ki van építve a felelősség és teljesítmény elvárás rendszere, megfelelő ösztönzőkkel, akkor bármilyen cég jól tud működni.
22.
Valahogy azt gondolod, hogy a tulajdonos mindenféle őrült ötletének egy cégvezetés nem kell, hogy megfeleljen, hanem mehet a saját feje után?
És ebbe a terrorizmus gondolatvilága, a skizofrénia, vagy politikai elvárás is belefér.
19: „Ezzel az erővel lehetne egy állami szolgáltató is, az legalább nem a profitra hajtana.”
Pont ez a baj. Nem a profit a motiváció, hanem a politikai támogatottság. Ezért nem hatékonyak az állami cégek.
„Minden házhoz egy cső megy”
Egyrészt elképzelhető, hogy lenne olyan magán szolgáltató, aki kiépíti a saját hálózatát. Az internet- és mobilszolgáltatók pl. kiépítették.
Másrészt bérbe is veheti a hálózat tulajdonosától, csak az ő általa olcsóbban megvett áramot/gázt/vizet szállítja.
Amíg ezek a szolgáltatások abszolút állami monopóliumot élveznek, addig esély sincs arra, hogy piacra lépjenek magánszolgáltatók.
21: Sajnos ez a tapasztalat. Vesd össze a posta és a csomagküldő szolgálatok teljesítményét. Vesd össze az állami és a magán fogorvosok szolgáltatását.
Vesd össze a 45..90 közötti szocialista és kapitalista gazdaságok teljesítményét, az ott élő emberek életszínvonalát.
gmarko
Azt mondod, hogy a rosszul működő állami cégeknél megvan szervezve a felelősség és teljesítmény irányult rendszer, a megfelelő ösztönzőkkel, és mégis rosszul működnek?
Szerintem inkább pont nincs megszervezve, és ezért működnek rosszul.
24: Nincsen megszervezve, és nem is lesz. Amíg nincs piaci verseny, addig nincs, ami hatékony működésre ösztönözze őket.
26.
Ezek szerint akár tetszik, akár nem, az a piszkos pénz, a haszon lehet az egyetlen motívációs tényező, az emberiség fejlődésének az egyetlen egy lehetősége?
Ugyanakkor a végzete is?
27: Én azt gondolom, hogy igen.
A társadalom tagjai közötti interakciók egy nagyon komplex rendszert alkotnak.
Úgy tűnik, hogy ezt a komplexitást felülről megkerülve, „társadalommérnökösködve”, központilag irányítva mindig csak rontunk a helyzeten.
„Ugyanakkor a végzete is?”
Én nem látom olyan sötétnek a jövőt, mint itt a legtöbben. Az emberi kreativitás, technológiai és elméleti fejlődés talál megoldást a problémákra. Ha maradnak viszonylag szabadon működő államok, ahová a kreatív elmék átmenekülhetnek.
Ami számomra ijesztő, az a nyugati világ menetelése a szocializmusba. Adóemelés, állami támogatások növelése, állami eladósodás, véleményszabadság korlátozása, szociális juttatások növelése.
28: „a nyugati világ menetelése a szocializmusba”
Marx megírta, hogy ez a fejlődés útja.
Ha nem lett volna a németek érdeke az I. vh. idején Oroszország szétbomlasztása, talán sose hallottunk volna a ‘szocializmusról’.
20: „A koldús mindenféleképpen a társadalmi közösség “jóvoltából” szorult peremre” – na ez az, ami általában nem igaz. Bizonyos esetekben igen, de szerintem ez a ritkább.
Van, aki eleve fogyatékosnak született, ezért nem tud érvényesülni. Róluk gondoskodhat az állam szolidáris alapon, de nem a társadalom szorította őket peremre.
Van, akit a családja semmizett ki, vagy nevelt félre olyan durván, hogy nem volt esélye végzettséget szerezni. Jó lenne, ha lenne az államnak egy működő stratégiája arra, hogy a rossz családok negatív szerepét hatékonyan ellensúlyozza, de ez még azoknál is csak nehezen és korlátozottan működik, akik tényleg motiváltak, ami egy kisebbség.
Vannak sokan, akik alkohollal vagy egyéb droggal tették magukat tönkre egy egész életre, végérvényesen haszontalanná. Ez 100 %-ban a saját felelősségük.
És vannak valamennyien azok is, akiknek a nyomora az államtól vagy a többségi társadalomtól származik, mert pl, kisemmizte őket egy válás, egy bedőlt hitel, megsérültek munkában, balesetben, háborúban, stb. Na őket tényleg az állam felelőssége lenne támogatni, de ez elenyésző kisebbség a koldusok között.
Szerintem nem kell senkit likvidálni, de nagyon fontos, hogy mindenki maga viselje a döntéseinek a következményeit.
„Egyébként a biblia is mond valami olyat, az erkölcsi megelégedésen és Istennek tetsző cselekedeten kívül, hogy a szegényeknek – koldusoknak hagyd meg a termésed tizedét, azaz a gabonatábla szélét ne vágd le…..” – Igen, erről beszélek, hogy az elesettek támogatása nem állami, hanem egyéni feladat.
21: így van.
23: „Vesd össze a posta és a csomagküldő szolgálatok teljesítményét.” – Az MPL teljesen versenyképes a többi futárszolgálat között. A levélküldéssel az a baj, hogy átvették a helyét az elektronikus technológiák, és a hatóságokon kívül gyakorlatilag senki nem használja már, lényegében nincs is mivel összevetni.
25: Dehogy nincs. 10 évente rájön a kormány, hogy mindjárt csődbemegy, és megszorít. Leépít, és a maradék ember kénytelen elkezdeni hatékonyabban dolgozni.
29: „Marx megírta, hogy ez a fejlődés útja.”
Marx elég sok baromságot írogatott össze. 😉
30:
„Az MPL teljesen versenyképes a többi futárszolgálat között.”
Nekem nagyon más a tapasztalatom, elég csak a karácsony körüli káoszra visszagondolni.
Ráadásul masszív állami támogatással működik, míg a futárcégek nem.
„10 évente rájön a kormány, hogy mindjárt csődbemegy, és megszorít. Leépít, és a maradék ember kénytelen elkezdeni hatékonyabban dolgozni.”
Nekem az a megfigyelésem, hogy az államigazgatásban még sosem dolgoztak ennyien, mint most…
gmarko
Figyelemmel olvasva hsz-idet öszinte sajnálattal arra a következtetésre jutok, hogy hazzáállásod a való , mindennapi, igazi élethez naiv, hogy azt ne mondjam gyerekes.
Ezen mentalitásodat volt alkalmam megfigyelni egy másik, a nyugati ipar teljes kiexportálásval , annak irtó súlyos következményeivel foglalkozó régi topicban, most meg az állam, az adózás zavar téged.
Nos, kedves gmarko, mutass egy államot amely adók nélkül tartja fenn magát, tessék, várom.
Adó, mint elsődleges, sőt kizárólagos államfenntartási eszköz már az ókori Egyiptomban is volt, mert nem lehetett másként.
Magyarázd el nekünk, nekem, a két osztályt is ismétléssel végzett bálintnak, hogy képzeled egy teljesen adómentes állam létét, fennállását, a nép életét, ugyanis én őszintén és komolyan kiváncsi vagyok arra, hogy te hogyan képzeled el a mindennapokat egy ilyen országban.
32, balint: „egy teljesen adómentes állam létét”
Nem teljesen adómentes, csak a jelenleginél jóval kisebb államot szeretne. Abban a hitben él, hogy úgy minden olcsóbb és hatékonyabb lenne. Amiben azért van némi ráció, csak szerintem jóval kevesebb területen, mint ahogy ő gondolja.
Épp most olvastam, hogy a magánklinikákon is megjelentek a várólisták (pedig logikus volna, hogy emberrel, műszerrel lekövetik a keresletet – hát nem.)
33.Observer
…”Nem teljesen adómentes, csak a jelenleginél jóval kisebb államot szeretne. Abban a hitben él, hogy úgy minden olcsóbb és hatékonyabb lenne. Amiben azért van némi ráció……”
Van benne ráció, kedves Observer, ha visszamegyünk az időben a régi kommunista államfilózófiához, ahol olyan volt az ember, mint a szemellenzős igásló:
Nettó fizetést kaptál, ahol nem volt feltüntetve az adólevonás, minden ” ingyenes” volt, iskola, orvos, mozi, szinh’z, opera, hangversenyjegyek, k0nyvek hihetetlenül olcsó áron, ugyhogy a kissé balga melós azt hitte, hogy mindez INGYENES!
Mert a fizetéslapon nem volt feltüntetve a levont adó!!!!!!!!!!!!!!
Ugyan már.
34: Félreérted, nem erről van szó. De nem akarom elvenni gmarko kenyerét… 🙂
31. balint
…. mutass egy államot amely adók nélkül tartja fenn magát, tessék, várom.
Hihetetlen, de igaz!
1. Katar 2. Bermuda 3. Brunei 4. Egyesült Arab Emírségek 5. Kajmán-szigetek 6. Kuwait 7. Bahamák 8. Szaúd-Arábia 9. Omán 10. Bahrein
A felsorolt államok állampolgárai akik az országukban élnek és dolgoznak anélkül, hogy jövedelmüket adóztatnák.
http://www.fortunegreece.com/photo-gallery/deka-chores-mideniki-forologia-isodimatos/#2
30.
igen, jó pár szociálisan hátrányos és lecsúszó tragédiára, vagy hozott-származási előzményekkel tisztában vagyunk. De nagyon sokkal nem.
A társadalom, állami szerepvállalásnak van-e köze a szociális helyzet és a tőkeelvárás antagonisztikus ellentétéhez?
Mert a tőke érdeke a profit minden áron, amelyben az ember csak mint erőforrás részszereplő.
Míg a szociális vizsgálódás és érzékenység főszereplője maga az ember.
Az államnak, a társadalomnak mindenféleképp alapvető túlélési érdeke, hogy a tőke -hatalom erejét és működését korlátok, törvények közé szorítsa, mert különben a tőke rátelepszik, megfojtja a még oly jól működő közösséget, társadalmat is. Erre a történelem folyamán eltűnt, lesüllyedt magas kultúrájú államok, nemzetek például szolgálhatnak.
És persze a természeti katasztrófát sem szabad kifelejteni; mert a rövidtávú emberi célok és önzés nem teszi lehetővé a társadalom minden rétege számára a túléléshez való gyors alkalmazkodást.
A csomagküldő szolgáltatás hatékonyságához:
nem vizsgált, hogy a szolgáltatás csak import technológia, avagy erőfölénnyel történő hatalmi visszaélésből származik, pl. jól fizető szerződött partnerek „hatalmi erővel lenyúlása”, az anyavállalat erőteljes anyagi szerepvállalása, vagy állami-uniós forrásokból való vaskos támogatás, ami ugyebár eleve a források tekintetében és ezért a versenyelőnyben erősen torzító tényező lehet.
36.
A felhozott államok épp valamilyen természetes erőforrásukat használják ki, ami igaz nem jelenti a mérhető adóelvonást, de a gazdaságból származó bevételből tartják fenn az állami intézményrendszert, mert azért ingyen sehol és senki nem lesz rendőr, katona, tanár, tűzoltó, stb. mert az állami feladatok ellátásában részvevőknek is élnie kell valamiből.
36 – L.S.
Első ránézésre igazad van, de ha belegondolsz a dolog ennél összetettebb. Ezekben az országokban elképesztő mennyiségű előforrás van teljesen ingyen. A kitermelt nyersolaj miért lenne kizárólag az államapparátus tulajdona, miért nem oszlik meg a vagyon a teljes társadalomra? Mert a társadalom szavazataival megengedi, hogy a vagyon az apparátushoz folyjon be, azzal a feltétellel, hogy az állampolgároknak nem kell fizetni az apparátus fenntartására. mellesleg nem csak nincs adó, de a benzin is rendkívül olcsó.
–
34 – bálint:
A szocialista adómentes országok vezetői nyíltan bevallották, hogy a munka ellenszolgáltatására adott fizetés kevesebb, mint a megtermelt javak értéke, de cserében ingyen vagy nyomott áron kapták azokat, amiket felsoroltál.
Kedves balint,
Én nem szeretnék semmit.
Úgy értem, ráerőszakolni másokra a szerintem helyes társadalomszervezést.
Mert nem tudom, hogy mi a helyes társadalomszervezés.
És szerintem akik az életünket irányítják, és behajtják rajtunk ezt a brutális adóéket, azok sem tudják.
Cserébe annyit szeretnék, hogy énrám se erőszakolja rá senki más a saját elképzelését.
Egyetértek Observerrel, a jelenlegi siralmas helyzetünkön úgy lehetne javítani, ha az állam fokozatosan kivonulna az életünk egyre több területéről, ezzel párhuzamosan csökkentve az adóterhet.
Fokozatosan.
Hogy az öngondoskodás gondolatától is irtózó honfitársainknak legyen ideje felkészülni.
Pont arról beszélek, amiről te, hogy semmi sincs ingyen.
((( „mutass egy államot amely adók nélkül tartja fenn magát, tessék, várom”
Pont erről van szó. Ha nincs adó, nincs állam.
Elméleti síkon anarchista vagyok.
De – a te lekezelő véleményeddel ellentétben – realistán látom a helyzetet.
Az általam felvetett kompromisszum egy minimalista állam.
Akik ezt a nézetet vallják, azok magukat gyakran minarchistának definiálják.
Sőt annyira realistán látom a helyzetet, hogy tisztában vagyok vele, hogy Magyarország halad a totalitárius államépítés útján.
Ebből lesz a katasztrófa, nem a profitorientáltságból.
Ezért menekül el rendszeresen ebből az országból a legkreatívabb fiatal réteg. 56 után is, és most is.
))))
További – szerintem – fontos gondolat:
Tegyük fel, hogy kompromisszumra jutunk, és leépítjük az államot, egy elfogadhatóan alacsony adó fenntartásával. Ettől még a vitaindító kijelentésem, miszerint
„az adószedés rablás”,
igaz marad. Mert az általam megtermelt javak egy részét az állam erőszakkal való fenyegetéssel elveszi.
33: „Épp most olvastam, hogy a magánklinikákon is megjelentek a várólisták”
Persze, ilyen bármikor előfordulhat, piacgazdaságban is.
A kínálat valamekkora késéssel követi a növekvő keresletet, és fordítva.
Lesznek olyan rendelők, ahol megemelik az árat, ezért csökkenni fog a várólista hossza, mert vannak olyan páciensek, akiknek megéri ha nem kell várakozni.
Sőt azt tippelem, hogy lesznek olyan klinikák, ahol ugyanaz a vizsgálat drágább, ha nem akarsz várni.
Pont mint az elsőbbségi küldemény.
Vagy a fallabdapálya bérlet ára hétköznap reggeli (és kora délutáni) csúcsidőben vagy vasárnap délután.
Akkor jön a galiba, ha az állam, meghallva a reggel fallabdázni akaró, de csóró egyetemista siránkozását, törvényt hoz, hogy a fallabdapálya tulajdonosa nem különböztetheti meg a különböző idősávok egységárát.
38.Tibor bá’
„A kitermelt nyersolaj miért lenne kizárólag az államapparátus tulajdona, miért nem oszlik meg a vagyon a teljes társadalomra?”
Mit kapott a líbiai polgár alanyi jogon? Hihetetlen. Líbia: Kadhafi “diktátor “idején 16 dolog járt alanyi jogon a líbiai állampolgároknak. Ez mára a múlté lett, az amerikai demokrácia-export jóvoltából:
1. Líbiában mindenkinek állampolgári jogon járt az ingyenes elektromos áram, vagyis senki sem fizetett villanyszámlát.
2. Líbiában a bank állami tulajdonban volt, és 0% kamatot számított fel a líbiai állampolgároknak adott
kölcsönök után.
3. A saját otthon alapvető emberi jog volt Líbiában.
4. Minden újdonsült házaspár 60 ezer Dinárt (kb. 50.000 USD) kapott az államtól, hogy az első otthont megvehesse,
és családot alapíthasson.
5. Az oktatás és az egészségügyi ellátás teljesen ingyenes volt. Kadhafi hírhedt “rémuralma”
előtt a líbiaiak 25%-a tudott írni-olvasni, a diktátor alatt ez az arány 83% lett!
6. Ha egy líbiai állampolgár gazdálkodással akarta megkeresni a kenyerét, akkor az államtól kapott földterületet, házat, gazdasági épületeket, vetőmagot, illetve az induló állatállományt. Mindezt természetesen ingyen!
7. Ha egy líbiai polgár nem talált az országon belül olyan oktatási intézményt, vagy egészségügyi ellátó
helyet, amire szüksége volt, az állam fizette a külföldi tanulását vagy ellátását. Ezen kívül havonta 2300 USD ellátást biztosított lakhatásra és autókölcsönzésre.
8. Ha egy líbiai autót vásárolt, az állam kifizette a vételár felét.
9. Líbiában a benzin ára 0,14 USD volt literenként. Ez a mai magas USD/HUF árfolyammal számolva is csak 31 Ft.
10. Líbiának nem volt külső adóssága, a háború nyomán a nemzetközi bankokban befagyasztott betéteinek összege hozzávetőleg 150 milliárd USD volt, amit az új líbiai demokrácia már sosem fog viszontlátni.
11. Ha egy líbiai nem talált munkát a diplomája megszerzése után, az állam mindaddig fizette számára az adott ágazatra jellemző átlagbérrel megegyező bérpótló támogatást, míg nem talált munkát.
12. A líbiai olajexportjából befolyó pénzek egy részét az állam közvetlenül a líbiai polgárok bankszámlájára utalta. Minden állampolgár részesedett tehát a nemzeti ásványkincsek értékesítéséből származó bevételekből.
13. Minden anya aki gyermeknek adott életet, 5000 USD-nek megfelelő összeget kapott.
14. Az élelmiszereket ártámogatással lehetett megvásárolni, 40 loave kenyér 0,15 USD, vagyis kb. 34
Forint volt. (Azt sajnos nem tudtam kideríteni, hogy hány kiló a 40 loave.)
15. A líbiaiak 25%-a rendelkezik egyetemi diplomával
16. Kadhafi öntözési projektjének köszönhetően a sivatagi ország gyakorlatilag egész területe ellátott
ivóvízzel.
http://www.magyartudat.com/libia-nem-az-volt-a-baj-hogy-diktator-volt-kadhaf
37, előforduló:
„vagy állami-uniós forrásokból való vaskos támogatás, ami ugyebár eleve a források tekintetében és ezért a versenyelőnyben erősen torzító tényező lehet”
Pontosan így van. Az összes állami és uniós támogatást azonnal meg kellene szüntetni, mert kimondottan káros a gazdaságra nézve.
Az állami támogatások nem a semmiből jönnek, adóból finanszírozzák.
Vagyis a jól teljesítő, hatékonyan tevékenykedő vállalkozásoktól elveszik a bevételük nagy részét, és olyan vállalkozásoknak adják, akik nem hatékonyak.
Vagyis a nem hatékony vállalkozást jutalmazzák.
És a korrupcióra persze ki sem tértem.
Járulékos haszon lenne a pályázati rendszereket működtető bürokrácia felszámolása.
gmarko
Azon kijelentésed, hogy én hozzád ugymond ” lekezelő” lennék nem csak nem igaz, de egyenesen sértő.
Soha senkit nem kezeltem le, sem itt a blogon, sem az életben, sajnálom, ha te őszinte , szókimondó hsz-imet lekezelésnek nézed, csak azért, mert nem mértek veled egyet ezen témában.
Véleményem mindazonáltal nem változik, és továbbra is fenntartom, hogy te az életet, a mindennapok realitását egy nagyon egyedi, sajátos szemszögből nézed, és ezen mentalitásod szerintem, ismétlem SZERINTEM, magánvéleményem szerint meglehetősen távol áll az én mentalitásomtól, de ismétlem gmarko, ez csak az én véleményem rólad.
Ja bármelyik kedves blogtárs másként itéli meg a dolgokat, nos hát nem ez a blog célja, a vita, eszmecsere?
„Figyelemmel olvasva hsz-idet öszinte sajnálattal arra a következtetésre jutok, hogy hazzáállásod a való , mindennapi, igazi élethez naiv, hogy azt ne mondjam gyerekes.”
Szerintem, ismétlem szerintem ez egy lekezelő megjegyzés volt.
Természetesen jogod van ilyen véleményt kialakítani rólam, és ennek hangot is adhatsz.
Nekem pedig jogom van ezt lekezelőnek venni, és ennek hangot is adhatok.
Részemről lezárva.
35.L.S.
Ugy 36.Előforduló valamint
37.Tibor bá megválaszolták felvetésedet, de valszeg félreértetted:
Egyszerűen arról van szó, hogy az „adómentes ” országok polgárai afféle konszcenzust kötöttek az állammal azon , hogy a nemzeti kincsek értékesitéséből befolyó pénzekből az állam fedezi a közkiadásokat és fenntartja a nemzeti jólétet.
Ezt tekintheted ugy, mint az államigazgatás leegyszerüsitett, bonyodalommentes formáját, de ehhez olyan természeti kincsek kellenek, amelyek az általad felsorolt kivételesen szerencsés országok birtokában vannak, ergo nem véletlenül szerepelnek a listádon.