(2307) Mit esznek a férfiak a sztriptízen

Tibor bá’ online

A hozzászólásokból ítélve a honlapom látogatóinak 95 százaléka férfi, vagy még az is lehet, hogy a nők nem kívánnak hozzászólni. Elképzelhető, hogy a látszat csal. Most viszont olyan téma következik, amely mind a két nem érdeklődésére igényt tarthat. Azt kellene megtudni, hogy mit esznek a férfiak a sztriptízen? Mert, hogy zabálják, az biztos. Szerencsére nem kell a sötétben tapogatózni, mert egy bizonyos Susannah Breslin újságírónőt is idegesítette a  téma, és ezért utána is járt, és mi másképpen, mint népszerű blogján közvélemény kutatást tartott. Ennek során sorra nyilatkoztak a férfiak. (Letters From Men Who Go to Strip Clubs” amiből kiderült, hogy szó sincs a korábban „nyilvánvalómnak” ítélt vélekedésről. Ellenkezőleg, kifejezetten meglepő.

„Egyedül otthon az éjszaka közepén a magány néha elviselhetetlen.” – írja egy férfi – „Késő éjjele nem sok hely van, ahová el lehet menni, és ahol emberi szót lehet váltani bárkivel.” Egy másik férfi azt tárja fel, hogy – „Senki nem beszél hozzám, senkit nem érdeklek. Huszonnégy éves magányos lény vagyok, aki egész napját egy számítógép előtt tölti olyan adatokat ellenőrizve, ami igazán senkit se érdekel. Semmi mást nem akarok, mint beszélni valakivel, aki odafigyel. Ezen kívül három percenként bedobni egy dollárt lényegesen olcsóbb, mint óránkét 250 dollárt fizetni egy therapeutának.” Na és, mit szóltok ehhez? „Éveim számát tekintve öreg vagyok – 61 – bár a szívemben csak 18, és arra gondolok, hogy a világ teli van csinos nőkkel, akik számomra nem elérhetők, de itt gyönyörű fiatal nők táncolnak és rám mosolyognak, amikor csak kedvem van hozzá.” De akad közöttük olyan is, aki boldog házasságban él, és hébe-hóba szép nők társaságában szeret lenni, amiért fizetni is hajlandó.   

Ilyen levélrészletek olvasásakor az jut eszembe, hogy kurvákról rengeteg könyv jelenik meg. Kikből lesz kurva, és miért, ki tartja ki őket, és hogyan, de arról senki se ír, miért mennek kurvákhoz a férfiak? Ez olyan magától értetődő, felesleges rá szót pazarolni? Persze erről már volt közöttünk szó. Sima ügy, nincs kötelezettség, nincs elvárás. Ez érthető, de a prosti és a sztripper között van némi különbség. A sztipper nem elégít ki nemi vágyakat, a sztripper csak látványt nyújt, felkorbácsolja az érzelmeket, de nem elégít ki. Pusztán logikai alapon sztriptíz bárba menni kész hülyeség, nem is kis pénzért. Viszont a fentiekben idézett levelekből világosan kitűnik, hogy hatalmas hiányérzetet elégítenek ki. De milyen hiányokat?

Az elmúlt évtizedekben a társadalom elidegenedett önmagától, a nagy fizetőeszközért való tülekedésben a barát már inkább legyűrni való ellenfél, mint segítséget nyújtó ismerős. Az egyed egyre jobban válik magányossá. A levél idézetek arra vallanak, hogy a megszólalok motivációja a magány feloldása, de nem csak ez. A sztriptíz bárokban készült mozgófelvételeken a pasik szemén kiül a nemi vágyakozás, aminek a levezetése nem a sztriptíz profilja. Jószerivel tehát a férfiak azért fizetnek, hogy frusztráltan távozzanak, ami nem lenne ésszerű. Nem is az, de akkor miért választják?

Az ok minden valószínűség szerint megegyezik a drogfogyasztáséval. A drogfogyasztó a hatás elmúlása után egyre kutyábban érzi magát, de az újabb és újabb adagok bevételénél sohase az utóhatásra gondol. Sztriptíz szemlélés közbe a látogató fokozódó izgalmi állapotba kerül, amihez hozzáadja saját fantáziáját. Kellemes, ámde kielégítetlen, egyre jobban frusztráló állapot. De egy olyan állapot, ami minden pénzt megér. Mert mi is történik tulajdonképpen. A férfi fizet, hogy egy nő figyeljen rá, és figyel rá, hogy azt tudja nyújtani, amire a férfi vágyik. Azt, amit nem kaphat meg a munkahelyén, de nem kaphatja meg saját feleségétől se, tehát nem helyettesíthető. Ha pedig nem helyettesíthető, akkor a kör bezárult, a férfi sztriptíz függővé válik.

De van egy harmadik csoport is, aki halálra unja már a feleségét, de ez ellen lépni se kedve, se bátorsága nincs, amire ezer oka lehet. Ezek a férfiak a sztriptíz alatt szerzett élményeket elraktározzák hitvesi használatra, és a házi aktus közben kicsomagolják, alkalmazható állapotba hozzák. Gyanítom ez nem csak a férjekkel van így. Ez esetben megnyugtatóbb megoldás, ha a házaspár közösen néz pornó felvételeket. Elfogadhatóbb a „bűn” ha közösen követik el. 😀

Ha nem akarjátok, hogy a hogy a nick alapján azonosíthatok legyetek, ideiglenesen használjátok az ABC betűit.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

15 gondolat erről: „(2307) Mit esznek a férfiak a sztriptízen

  1. Mivel az internet világában gyakorlatilag sztriptízbárra sem lenne szükség ezért azt gondolom hogy ez a sztriptízbárba járás valamelyest lefedi a kocsmába járást is ahol látja a többi felajzott kant és megnyugszik hogy nem csak ő van így. Netán még beszélgetni is lehet mással szóval le van tudva a piálás és nőzés egyben. Aztán meg hazamegy és jobb esetben alkoholgőzös lehelettel ráfordul a feleségére, rosszabb esetben leoszt neki néhány fülest és utána alszik el. Egyébként nyilván pl Amerikában ennek sokkal jobban meg van a kultúrája.

  2. Ötvenes vagyok, jól tartom magam, de nem annyira jól, hogy a huszonéves pasik észrevegyenek. Mit gondolsz mi van? Az van apám, hogy fizetek. Nem casht, á dehogy, MINDENT. Utazást, piát, menő cuccokat. De ügyes a srác, néha elhiszem, hogy engem akar, nem a paraszolvenciát.
    Köszi Tibi bá hogy elmondhattam.

  3. 2, A: Egészségedre. 🙂

    Viszont arra kiváncsi volnék, hogy mennyire van szabadsága a fiatalembernek, másfelé is kacsintgatni? Mekkora a toleranciád ebben a dologban?

  4. A férjemmel nem egy hullámhosszon muzsikálunk. Ő mindig arra gondol, én meg csak ritkán. Már elég rég mondtam neki, hogy nem bánom, ha talál magának megoldást. Úgy tűnik talált,de engem megesz a fene csak nem tudok mit tenni. Végül is az én ötletem volt.

  5. B: Hát ezt jól el B.-tad… Jobb lenne inkább azon dolgozni, hogy egy hullámhosszra kerüljetek.

  6. Én sose jártam sztriptízbárba és kurvázni se voltam. A hűségnek adózóm és csak szerelem esetén szeretkezek. Ez egy alapelv nálam. Nem biztos, hogy nekem van igazam, de ezt már régóta eldöntöttem és ehhez tartom magam. (Kíváncsi lennék erről mi a véleményetek 🙂 )

    De a haverjaim néha csoportosan elmennek sztriptízbárba vagy ugyancsak csoportosan „kibérelnek” 1-2 nőt.

    Persze mindezt más városban, mert ki egy kisvárosban élünk. Mind családos férfiak.

    Elmondhatom, hogy óriási élményként élik meg mindkét eseményt és még sok ideig ez a beszédtéma utána. Kb. 4-5 havonta fordul elő. A történetek alapján mások, így én is betekintést nyerünk ebbe az „élménybe”. 🙂

    Sok mindent pótol és egy erős sikerélményt ad mindkét kaland. Úgy érzik, hogy a sok munka és áldozat után a serpenyő másik ágába is került valami. Közben nagyon rendesek a családjukkal és állítom, hogy egy egy ilyen eset után sokkal türelmesebbek az asszonnyal otthon.

    Szerintem egyfajta levezetése ez a felgyűlt szexuális vágyaknak, a más nő utáni vágynak. Ebből a szempontból nézve részemről rendben van.

    Én nem ítélek el senkit, de szerintem a teljes kapcsolat a legértékesebb és azért „áldozatot” kell hozni. Meg is kell érni rá belsőleg, amihez az is hozzátartozik, hogy előtte „megtartóztatod” magad más nőktől, hogy „tisztán” teljesen a másikra figyelve tudj belevágni az új értékesnek tartott kapcsolatodba. Én így tettem legalább is.

    Én is érdekesnek tartom a téma időzítését … 🙂

  7. 5 – Ábel:
    Semmivel se lett rosszabb a helyzet. Nincs itt semmi elbaszás. Ha az egyik naponta akar, a másik havonta, akkor nincs mit összehozni.

  8. Két öreg órák óta próbál dugni, de nem megy nekik, végül lemásznak egymásról, és megszólalnak: ” Neked se jutott már eszedbe senki?…”

    Itthon kevés a jó strip bár, környékünkön van egy, de ott olyan ronda műcsöcsös a csaj, hogy inkább lelohasztja a kedvet, mint felspannolná. Ha már nőt akar szerezni a kanos, és magányos férfi, akkor keresgélhet, az erre szakosodott weboldalakon…
    rosszlányok.hu és hasonló helyeken még véleményezni/pontozni is lehet a csajokat… 🙂

  9. 3 B: „Ő mindig arra gondol, én meg csak ritkán.”

    Én Ábel véleményével értek egyet (mindkettővel).
    Azon kellene elgondolkodnod, hogy miért nem kívánod sűrűbben a szexet a férjeddel – fizikailag már nem tartod vonzónak, vagy nem elégít ki rendesen, ahogy szeretnéd stb. – ezeken lehet változtatni, meg kell beszélni.
    De az, hogy inkább beengedtél egy harmadikat kettőtök közé – nem tűnik jó döntésnek.

  10. Observer, köszi, erre gondolok. Igen, a nemi élet fejleszthető. Ha lelki gátak akadályozzák az élvezetét, azokat meg lehet találni és feloldani. Őszinte nyitottsággal ki lehet kísérletezni, hogy mi az, ami neked is jól esik. És le lehet feküdni úgy is, hogy a nőt nem igazán eszi a fene érte, és még jó is lehet végül.

  11. Observer, Ábel, stb.
    Elég messze álltok attól, hogy szex témában szakértők legyetek. A helyetekben én egy kicsit visszafognám magam a tanácsadás terén.
    Ebben a trémában: “Ő mindig arra gondol, én meg csak ritkán.” az a lényeg, hogy egyes nők már annyira ki vannak készülve az „örökös” zaklatástól, hogy bármit csak hagyják már békén. Ráadásul nem volt igazán őszinte. Ha ő mindig arra gondol, akkor valójában neki sohase jut eszébe, nem pedig ritkán. Rendszerint az inkompatibilitás elsimíthatatlan. A megengedett félrelépéssel valójában nem az a baj, amit az átlagos olvasó gondol, hanem az, hogy a korábban őt a tenyerén hordó férfi, most hogy már szabadon bejárhat egy másik nőbe, már messze nem olyan figyelmes, mint amilyen volt. A hölgy a dolog ezen részét finoman elhallgatja.

    őszinte nyitottság??? Szex partnerek között ez ritkább, mint a fehér holló. Aki ezt nem tudja, az elsősorban önmagát csapja be, aztán meg a gyanútlan másokat. — A többi most nem térek ki.

  12. 10 (11) Tibor bá’: Ezt most tudod, vagy csak gondolod? Mert ha neked plusz információid vannak, akkor nem fair a dolog a kioktatással. 🙂
    Amúgy a hölgy kora sem ismert, a kapcsolat időtartama, stb.

    „Elég messze álltok attól, hogy szex témában szakértők legyetek.”
    Hát, ismerve a kockázatot, merek én mást írni, mint hogy elismerem, hogy bizony, igazad van? 😀

  13. 12 – Observer:
    Az adott hozzászóló hölgyet személyesen nem ismerem. Annyit tudok róla, amit leírt. De a jelenséget ismerem. Több ilyen párral is futottam már össze. Sőt egy egészen pontos leírás megtalálható a „Született nők”-ben is. Különben az eset általában öngerjesztő. A rengeteg „nyaggatás” miatt a nő már annyit se baszik, amennyit különben nyaggatás nélkül baszna, mert végül a közösülést egy veszekedés előzi meg. Egyiknek se lesz jó emléke róla. A hozzászóló esetében a döntés logikus volt, mert így legalább a házasság megmarad. De akkor itt jön egy okos tanács, hogy őszintén meg kellett volna beszélni. Ugyan mit? Mind a ketten mindent tudtak. De ugye a férfi ötletgazda átvetíti magára és elfogadhatatlannak tartja, hogy a felesége elmenjen egy másik pasihoz („csak” azért, mert ő nem tudja eleget dugni). Következésképpen, elfogadhatatlannak találja, hogy a túl aktív férfi elmenjen egy másik nőhöz. És akkor ezt meg is osztja velünk. Óh irgalom atyja ne hagyj el!

  14. 12: „Az adott hozzászóló hölgyet személyesen nem ismerem.”

    Na, akkor megvan a hiba. 😉

  15. *A példája nem is annyira ritka a jól kereső hölgyek közt, nekem is van egy jó ismerősöm, egy fejvadász cég vezetője. Ő is ötvenes és válás után együtt él egy jóképű harmincassal, aki persze hol dolgozik, hol nem – valószínűleg nemigen van rászorulva.

    A sztriptízbárba járókat én se igen értem, én pl. nem szeretetem úgy felhúzni magamat, hogy úgy is maradjak…

    C-nek: hasonlítunk. Még egyetlenegy feleségemet se csaltam meg. Ha már nem megy a dolog, elválok és keresek egy másik asszonyt. Ami érdekes, hogy a volt második feleségem meg azt nem értette meg, hogy ha már elváltunk és én egy új asszonnyal vagyok, akkor nem fogok „felugrani hozzá egy kávéra”, amikor neki meg nosztalgiázni lett volna kedve (gondolom amikor egyedül volt két kapcsolata között)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük