(688) Ősrobbanás kérdőjdelekkel

Tibor bá’ online

 

Csillagászati megfigyelés szerint nagy erejű gamma sugár Földirányú terjedése közben áthaladt két, távoli galaxison, feltárva azok vegyi összetételét, ami új fényben világítja meg a világmindenség eredetét és felépítését. Az eseményről készült felvételek megdöbbentették a csillagászokat, mert azt mutatják, hogy ezeknek a nyilvánvalóan fiatal galaxisoknak a vegyi összetétele az Ősrobbanás-elmélet szerint sokkal idősebb galaxisokra jellemző. Konkrétan a szóban forgó galaxisokban található nehézfémek aránya jóval több, mint amit az eddigi tapasztalatok jeleznek hasonlóan fiatal galaxisoknál. Sandro Savagio német kutató, a Royal Astronomical Societyhez benyújtott tanulmány egyik fő szerzője  úgy nyilatkozott, hogy „Nem vártuk volna, hogy a Világmindenség vegyi összetételét tekintve ennyire érett legyen ilyen fiatal korában.”

Az Ősrobbanás elmélet szerint, bizonyos csillagok a könnyebb elemekből nehezebb elemeket formálnak. Az Ősrobbanáskor – a feltételezések szerint – csak hidrogén és hélium keletkezik. A csillagászok szerint sok millió év után a hidrogén felhők csillagokká sűrűsödnek. Ezt követve százmillió évekre van szükség ahhoz, hogy kellően éretté válva nehezebb elemek jöhessenek létre. Ezek szerint a csillagok nem ily módon keletkeztek, mert ez az új felfedezés szembe megy az Ősrobbanás elméletével. Ezen igen távoli galaxisokban – a jelek szerint – fejletlen galaktikus elemek helyett a nehéz elemek gyakorisága  meglepően  nagy. A kutatók a galaxisokon áthatoló gamma sugarak spektrum vonalainak az analizálásánál azt találták, hogy több nehéz elemet tartalmaznak, mint amennyi a mi napunkban van.

Ezek szerint a távoli galaxisok pont annyira érettek, mint azok, amelyek közel vannak a Földhöz, vagyis úgy tűnik, hogy a galaxisok kialakulása között nincs relatív időkülönbség. Példának okáért az igen távolálló spirális galaxisok, ahol a csillagok hatalmas körbe fonódó karokban rendeződnek el, a jelek szerint azonosak  a közeli galaxisok spirális karjainak a számával. Ez viszont összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy a korai szakaszban a  csillagászati idő a földi időhöz képes egészen más sebességgel telt. Ez azzal az elképzeléssel is összhangban van, hogy a távoli csillagok fényei meglepően gyorsan érnek a Földhöz.

A csillagászok igen gyakran találnak idősnek tűnő galaxisokat, amelyek létükkel cáfolják az ősrobbanás elméletét. Magyarul nem illenek a képbe. Hogy ezeknek a galaxisoknak miért ilyen a felépítése, nincs megválaszolva. Az Ősrobbanás önmaga nem állított elő  csillagokat és galaxisokat, hanem csak egyenletesen eloszlott anyagot. Ezt a kérdést én magam is feszegetem a „Mivolt előbb Isten vagy Ősrobbanás?” című könyvemben. Vagyis az egyenletesen eloszló anyagból milyen okból kifolyólag lett „egyenletlen” eloszlás? Mivel ez fizikailag nem megmagyarázható, szükség van természetfeletti okra. Akkor pedig ezek a természetfeletti okok megmagyarázhatják ezeknek a csillagoknak és galaxisoknak a „rendhagyó” összetételét is. Végül is azt mondhatjuk, vagy tarthatatlan az Ősrobbanás elmélete, vagy tudomásul kell venni a természetfeletti erőt. Ki-ki választhat ízlésének megfelelően.

_____________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

19 gondolat erről: „(688) Ősrobbanás kérdőjdelekkel

  1. Érdekes témát feszegetsz. Azt hiszem én is, hogy sokkal több minden van, mint amit az orrunkra kötnek, meg sok minden van, amihez még nem nőttünk fel, de a legjobb, ha igyekszünk saját válaszokat kialakítani, gyűjtögetni az információ morzsákat, hogy hátha kirajzolódok a kép. Egy ilyen morzsa az Urantia könyv, nem tudom, ismered-e? /De mindig vannak újszülöttek :)./
    Kíváncsi lennék, mi a véleményed?
    http://www.urantia.org/hu/az-urantia-konyv/elolvasom

  2. Talán abba kéne hagyni a tarthatatlan elméletek és elmék pátyolgatását. ?

  3. Mindig megnevettet a “természet feletti” kifejezés. Sok minden természet felettinek tűnik míg meg nem ismerjük az azt alakító természeti törvényeket.

  4. 1: Kedves libuc! Tiborbá materialista módon közelít a dolgokhoz, de azt nagyon jól csinálja. Amennyire lehet, logikus és objektív. Tőle nem lehet elvárni, hogy véleményt alkosson olyasmiről, amit nem lehet mérni, előidézni, reprodukálni.
    És ez helyes is, hisz kevésbé veszik el bizonyíthatatlan elméletek között.
    Az más kérdés, hogy vagyunk egy páran, akik próbálunk keresni valamit az anyagi világon túl is, egy bizonyos belső késztetés miatt. De gondban vagyunk (legalábbis én), hisz egy olyan világba csöppenünk, ahol semmi sem biztos, nincs egy fix pont, amibe kapaszkodhatnánk.
    Lehet elméleteket alkotni a világ keletkezésére, de valójában nem tudunk semmit. Mert könnyen lehet, hogy az általunk ismert világ egy elit egyetem csúcsszuper szerverén futtatott szimuláció, amelyben mi mesterséges intelleginciával felruházott objektumok vagyunk. Ha lefut a szimuláció, akkor levonják a következtetéseket, az általunk lefoglalt erőforrásokat pedig felszabadítja a garbage collector…
    Tehát simán lehet, hogy a biztosnak hitt dolgaink, csak a szimuláción belül biztosak és köszönő viszonyban sincsenek a végső valósággal. Nah, ez a lesújtó.

  5. Volt ősrobbanás !
    Az Orbán csinálta csak tagadja . 🙂

    Barroso rá is kérdezett : Akkor ki az Isten volt Viktor ? 🙂

    Most ezen leveleznek .

    Szerintem sem lehet ,hogy ennek nincsen felelőse ….
    Tuti azorbán volt lehet a Matolcsival együtt .
    Mag a Lázár is gyanús a lézerével na ! 🙂

  6. Szerintem csak az ősrobbanás elmélet finomhangolása történik.
    De hogy ez világos legyen le kell hogy írjak némi háttér információt.
    Minden csillag gyárt nehezebb elemeket, ahogy ez a magfúzió során történik. Így a napunk is. De a napunk a tömegéből kifolyólag is csak a Szénig fog tudni nehezebb elemeket készíteni. A nagyobb csillagok (8-10naptömeg) egészen a vasig gyártanak nehezebb elemeket a magjukban. Az ennél nehezebb elemek csak és kizárólag a szupernova robbanás pillanatában a gravitációs összeomlás során keletkeznek!
    Minél nagyobb tömegű egy csillag, annál fényesebb és forróbb.
    Annál gyorsabban használja fel az üzemagyag készletét.
    A nap esetében ez kb.4 milliárd év lesz. De 20-30 naptömegű csillagoknál már csak néhány tízmillió év. Ami csillagászati időskálán csak egy pár pillanat. A mai fizikai feltételek miatt az elméletileg lehetséges legnagyobb tömegű csillagok
    maximum 250 naptömegűek lehetnek. A mi galaxisunkban is csak
    néhány hasonló van. De az első generációs csillagok amelyek még a sötét és hideg hidrogén gázfelhőkből keletkeztek elérhették a 400 naptömeget is!
    Az élettartamuk csak pár millió év lehetett. És azután szupernova vagy hipernova robbanás során az anyaguk jelentős részét szétszórják a környezetükben. És nehéz elemekkel “szennyezik” be a galaxisukat. Tehát az első csillag generáció nagyon hamar megszületett és leélte az életét. És dúsította fel a galaxis gázfelhőit nehezebb elemekkel, amiből a nap és a föld is kialakult!
    Egyébként az a gamma sugárzás amiről a Tibor bá’ ír az is a hipernova robbanás eredménye. Ez a GRB azaz a Gamma Ray Brust. Naponta detektálnak belőle néha többet is!
    http://en.wikipedia.org/wiki/Gamma-ray_burst
    Egyébként szerintem az ősrobbanás elmélet szépen összevág a bibliai teremtés történettel. Csak más az időskála és az egyszerű ókori ember számára érthetővé van téve!

  7. Nincs itt semmi ellentmondás. Isten kinyitotta az esernyőjét, mert esni kezdett, ez kavarta meg kicsit a dolgokat…

  8. 11:
    A reprodukálhatóság csak egy a több bizonyítási eljárás közül, és nem kizárólagos. A gravitáció se reprodukálható, de azért van és bizonyítható. Sokkal jobb lakmuszt teszt a falszifikáció. 😉

  9. 13. Ok, de mindig ezzel jönnek (szkeptikusok társasága mantraként üzemelteti ezt az érvet) 😀
    Ha ez a fő érvük, akkor ez legyen minimum követelmény minden állításuknál 😉
    És ha már említetted, akkor a gravitációnál is rezeg ez a léc 😀
    Ha valami qrva régen és nagyon messze (réges-rég, egy messzi, messzi galaxisban) történt és nem reprodukálható, akkor az nem hangzik túl “tudományosan”. Inkább tűnik hitnek, ami nem fér meg a materializmussal egy szobában.
    De csak kötekedni akarok, és hülyeségeket beszélek 😉

  10. A galaxisok a sötét anyag hálózata mentén csoportosulnak. A sötét anyag tette lehetővé, hogy a galaxisok “idő előtt” létrejöhessenek. (A sötét anyag megléte nélkül, pusztán a látható anyag gravitációjának hatására 100 milliárd év kellene a galaxisok kialakulásához, de a mérések alapján a világegyetem csupán 13,7 milliárd éves, és az első galaxisok már kevesebb, mint 1 milliárd évvel az ősrobbanás után kialakultak.)
    Már vannak képek, amiken mesterséges színezéssel láthatóvá tették a sötét anyagot. Hogy miből áll ez az anyag, azt még nem tudjuk.

  11. 14:
    Te most rulajdonképpen kivel vitázol, velem, vagy a szkeptikusok társaságával? Rajtam ne kérd őket számon! Különben az se reprodukálható, ami a holdon történik, pedig az közel van. – – – Ja, hogy hülyeségeket beszélsz, az más. 🙂

    15:
    Ez nagyon szép és derék, de úgy kellett volna kezdened a beírást, hogy ” egyesek szerint” ez után azt írsz, amit akarsz, legfeljebb én nem olvasom el. 😉

  12. 9!
    “Egyébként szerintem az ősrobbanás elmélet szépen összevág a bibliai teremtés történettel. Csak más az időskála és az egyszerű ókori ember számára érthetővé van téve!”

    Kérdezz csak meg egy rabbit?Már az első mondat nem fog stimmelni,ugyanis Ádám első párja,Lilith volt.Nem Éva..
    Innentől kezdve az idő és a teremtés..hm..
    Kicsit össze vannak keveredve a dolgok,nem hogy összevágnának.. 🙂

  13. Melike! Igazad van! Tiszta káosz az egész. Ha Ádám párja nem Éva volt hanem Lilith, akkor nem volt ősrobbanás! 🙂

  14. 9:
    Különben ez egy utólag kitalált okoskodás:
    “Egyébként szerintem az ősrobbanás elmélet szépen összevág a bibliai teremtés történettel. Csak más az időskála és az egyszerű ókori ember számára érthetővé van téve!”
    Mert ha valóban így ldenne, akkor az úr a hetedik nap (néhány 100 milliárd év) nem pihent volna. A “teremtéshez” kell az idő, nade pihenéshez?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük