(685) Sok ezer éves gazdasági világválság

Kadlec “Sziget” Gergely vendégposztja

  

Az aranyfedezetű papírpénz egy állomás volt azon az úton ami a történelem kezdetén használt aranyrögöktől a ma ismert bankjegyhez és számlapénzhez vezetett. Tehát minden az arannyal kezdődött. A párszázezer éve két lábra állt, de mindössze 1-2 ezer éve szántogató embernek először keletkezett feleslege a történelem folyamán. Többet tudott termelni mint amennyire szüksége volt. Részben mert egyre jobb szerszámokkal, egyre ügyesebben művelte a földet, részben mert beindult a cserekereskedelem, és ezzel a Munkamegosztás, ami azóta is remekül beválik. Ahogy teltelek a száz-évek, minden egyre ragyogóbb és ragyogóbb lett, jobb szerszámok, állatmeghajtás, kényelmesebb házak. Egyre több felesleg egyre több cserélhető áru, sőt volt aki már meg tudta szerezni a szükségleteit más téren felmutatott eredményével, mondjuk remekül font takarót vagy szép agyagedényeket csinált. Olyan sok lett a felkínált áru, hogy piacokat kellett létrehozni. Talán ezer évig is elvoltak a piaccal, amíg valaki egy érdekes felfedezést nem tett. Minden többlet termelés legalább egyszer elhoznak a piacra, ahol elcserélik valamire, amit az új tulajdonosa hazaviszi. Ez az áru a piacon többé többé nem jelenik meg, mert elfogyasztják, elhasználják. De nem így az arany, mert az mindig vissza- vissza jár a piacra, nem lehet szerszámot készíteni belőle mert túl puha, de nem is rozsdásodik el mint a vas vagy törik mint a bronz. Semmire se volt jó, és csak gyűlt gyűlt, nem lehetett vele mit kezdeni, kínjukban már ékszereket kezdtek csinálni belőle. Minden mást megettek, eltüzelték, eltört, elrohadt vagy megrozsdásodott. Így lett az aranyból pénz, hogy teljesen haszontalan volt. De ritka volt, könnyen mérhető, osztható, el lehetett rejteni rablók elől és a nőknek tetszettek az ékszerek. Ettől a perctől fogva értékes is lett. Ez az első lépés a mai pénzhez vezető úton.

A történetben itt ugrunk egyet, de két dolgot szeretnék ehhez a részhez hozzáfűzni. A story időszámításunk előtti a 10. évezredtől az 5. évezredig tartó korszakban játszódik Mezopotámiában. 5 ezer év az első kapavágástól az arannyal fizető kereskedőig. A magyar nép a honfoglalással megugrotta ezt a tizenegyezer évet. A másik érdekesség, hogy az arany mint a világ leghaszontalanabb anyaga lett pénz, tippeljetek mi a világ leghasznosabb anyaga, talált, az olaj. Akkoriban tavakban állt Mezopotámia (ma Irak) területén, még a Bibliában is van róla szó. Amint rájöttek az emberek, milyen jól ég, gyorsan elhasználták az összest. A nem sokkal mélyebben fekvő maradékot pedig a most élő néhány generáció használja el.

A történet a római birodalom fénykorában folytatódik. (Amikorra a méregetett aranyból már régen érméket vertek, ez egy átugrott de fontos lépés a pénz történetében.) A légiók hódítanak, a rabszolgák dolgoznak az uraknak csak mulatni kell. Az arany pedig szűkében lesz, kiürülnek a bányák, nincs hol újakat hódítani. Persze szó sincs arról, hogy az arany elfogyna, ó dehogy, az ötezer évvel korábban kicserélt első aranyrög is ugyan úgy ott köröz valahol mint pénz. A megszokott luxushoz kellő importcikkeket ki kell fizetni valamiből de ezen kívül az arany nem fogyott a birodalomban. Csak nem lett több. Hmm, ilyesmiről már hallottunk valahol. A mai gazdaságban ha nem nő a GDP adósságcsapdába kerül az ország. A római birodalomnak vége lett, mert nem tudott egyre több aranyat szerezni. Itt valami gyanús, ami a cikk lényege lesz úgyhogy egyelőre elégedjünk meg ennyivel. A római birodalom bukásával pedig elindult a világ valaha látott leghosszabb gazdasági válsága a Sötét Középkor. Mi már csak tudjuk, 150 évig voltak itt oszmán barátaink akiknek éppen sok aranyuk volt akkoriban. Részben mert rátették a kezüket a bizánci készletekre, részben mert a derék keresztények odahordtak egy csomót korábban Keresztes Háború címszó alatt. De legalább visszahoztak egy kevéskét a Habsburgok legnagyobb örömére. Minden válságnak vége szakad egyszer, a középkor Amerika felfedezésével végződött. Amerikában hihetetlen készletek találtak, az arany ismét egyre több és több lett, eleinte Európa később az Egyesült Államok örömére. Valamikor ekkortájt a papír is képbejött és megszületett az aranyfedezetű pénz, a „sound money”. Aztán az Államok kitermeltek mindent amit csak találtak a keleti parton majd aranyláz! felkiáltással a kaliforniai készleteket is hozzácsapták az eddigre már majdnem 7000 éve gyűlő készletekhez. De egyszer csak ezek a lelőhelyek is kimerültek, ekkortájt zárta be a Monarchia is az erdélyi bányákat hasonló okokból. Megint nem került elő új arany a földből, megint az addigi készletekkel kellett volna beérni de nem ment. Kitört a Hosszú gazdasági világválság 1873-ban és nem látszott a vége. Ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz ahol nem halogathatom tovább a háttérben zajló folyamatok jobb kifejtését.

A kereslet és kínálat fogalmai mint láttuk már sok ezer évvel időszámításunk előtt megjelentek, voltak áruk, kínálat és volt pénz, kereslet máshogy fogalmazva az arany kínálata. Igen ám, de az árukkal szemben, amelyek egyszer elmentek a piacra ott gazdát cseréltek, majd leléptek a piacról és megszűntek kínálatnak lenni. De nem így az arany, az nem fogyott, bárki is vitte haza semmi másért nem kellett neki csak, hogy újra visszavigye a piacra és valamit igazán hasznosat szerezzen érte, búzát vagy egy jó lovat. Vagyis a civilizáció történetében mindenkor, (vagy mondhatnánk pénz történetében) annyi áru volt a piacon, akkora volt a kínálat amennyivel többet termeltek az emberek, mint a szükségletük, jó években többet, rossz években kevesebbet. Fejlődő népeknél sok, vegetálóknál kevés. Ezzel szemben a kereslet nem függött a pillanat szeszélyeitől, a kereslet vagyis az arany kínálata mindig csak nőtt és nőtt száz, és ezer évekig járt vissza a piacra ugyan az a kis darabka és közben száz és ezer tehenet és agyagedényt cserélt ki vevő és eladó legnagyobb örömére. A vevő és eladó, talán nem tiszteljük őket eposzi hősökként, de ők ketten kéz a kézben vezették ki az emberiséget az őskorból, tették lehetővé a munkamegosztást, és indították el fajunkat a holdra szálláshoz és Higgs boson kutatáshoz vezető hosszú úton.

Tehát az arany nem fogyott el csak gyűlt és gyűlt a végén már akkora kupacokban, hogy raktározni kellett valahol és ezzel elérkeztünk a történelem első uraihoz, uralkodókhoz, az 1 százalékhoz, Krisztus előtt már kb. hétezer évvel. Szorgos munkával vagy mások kirablásával, de valakiknek annyi aranyuk gyűlt össze, hogy el se tudták volna a saját szükségleteikre költeni, palotákat, hadseregeket tartottak fent belőle, hogy gazdagságukat mutogassák és biztosítsák. Ekkor ismét egy érdekes felfedezést tett valaki. Ugyan a bányák ontják az aranyat és a hódítások is jól mentek de a kincstárban veszteglő arany tényleg csak vesztegel. Amíg nem vitték ki a piacra, hogy valamit vásároljanak rajta olyan volt mintha nem is lenne. És ez bajokhoz vezetett. A búzát, ökröket, köcsögöket az emberek hordák a piacra eladni, mert valami más termékére volt szükségük, de elcserélni nem tudták mert aranyuk egyiküknek se volt, az csak a királynak volt a kincseskamrájában. A királyok pedig már csak olyanok, hogy uralkodnak, aranyat követelnek de csak korbácsütést ígérnek. És így a világ összes aranya amely addig mindenki hasznára járt körbe és körbe már csak egy irányba mozgott a kincseskamra felé, sőt az uralkodók még a bányákra is rátették a kezüket. Az arany eltűnt és megállt az élet, először próbáltak az emberek marhát búzára cserélni aztán búzát agyagedényre de ez olyan nehézkes volt, hogy egyszerűen nem tudtak tovább fölösleget termelni, nem is volt már mit kicserélni. Az emberiség visszacsúszott az őskorba. Hmm ilyet már hallottunk valahol, ezt nevezzük gazdasági válságnak. A történet valahogy úgy folytatódik, hogy jött egy másik uralkodó akinek éppen még működött az országa, bekebelezte a harácsoló király országát a kincseskamráját pedig hozzácsapta a sajátjához.

Ahol sok arany volt oda még több áramlott, ahol kevés volt ott még kevesebb lett. Ugyan ennek volt a hódításon kívül más módja is, például a kamatszedés vagy a rómaiaknál leírt import. Valaki ült egy csomó aranyon, többön mint amennyit el tudott volna költeni és könyörögve jöttek hozzá kölcsönért azok akiknek nem volt, sőt még azt is megígérték, hogy többet adnak vissza. Fizetnek azért, hogy cserélhessenek. Hohó mit is mondunk mi itt? Hogy értéke van annak, hogy valaki ősközösség helyett munkamegosztásban él. Hát persze hiszen hihetetlen előnyöket jelent. Akiknek sok aranyuk volt rájöttek erre és a kölcsönadás árát ehhez az előnyhöz igazították. A pénztulajdonosok vámot szedtek a piacon, elkérték annak az árát, hogy lehetővé teszik a cserét. És ezt nem azért tudták megtenni mert katonákat fizettek, hanem azért mert a csere útjába tudtak állni. Az arany a piac kulcsa helyett a piac retesze lett, és megindult az azóta is tartó folyamatos koncentrálódása. Így született meg a kamat aminek romboló hatásával gyorsan tisztába jött az emberiség és az összes vallás kategorikusan tiltotta. 

Legyen elég a történelmi képekből, és fogalmazzuk meg ugyanezt a modern közgazdaságtan keretei között. Az egyre tornyosuló aranyat ma úgy hívják, hogy pénzkészlet, a piacon csereberélőket pedig világgazdaságnak. A kínálat ma is az emberi munka termékeit jelenti amik mindig és mindenhol megjelentek a piacokon akár nyereséggel akár veszteséggel kecsegtettek. Mert cserélni KELL, ide jutott a munkamegosztás. Mára a 7 milliárd ember nagyon kis része állít elő olyan dolgokat amit el is fogyaszt, mindenki olyan termékeket vagy szolgáltatásokat állít elő ami számára teljesen haszontalan. De, hogy alakult közben a kereslet? A pénz gyűlik és gyűlik, 12 ezer éve csak egyre több lesz. A pénzkészlet nő. De a pénzkészlet nem egyezik meg a pénzkínálattal vagyis kereslettel, annak csak a felső korlátja. Keresletként csak és kizárólag az a pénz jelenik meg a piacon ami be tudja hajtani kölcsönadójának járandóságát, a kamatot. Ha nem tudja marad a kincseskamrában vagy a bankszámlán, és a visszatartásával meggátolhatja a cserét. Csere nélkül pedig ma már éhen halunk. Tudják ezt a pénztulajdonosok is és visszatartják a pénzüket ha kölcsönadása nem jár haszonnal. Ezzel szemben a kínálat állandó, de a kereslet hangulatfüggő és követelőző. Nem egyenrangú felek.

Ez az egyenlőtlen küzdelem sok ezer éve folyik és egyre több pénz koncentrálódott egyre kevesebb ember kezében ahonnan soha nem engedték ki anélkül, hogy meg ne fizették volna nekik a munkamegosztás és ősközösség közti különbséget kamat formájában. Ha ezt az árat nem tudták kitermelni az emberek magukban kellett boldogulniuk és egy ősemberhez vezető úton találták magukat. Ha ki tudták termelni ezt a pluszt minden virágzott és fejlődött, ha nem akkor hanyatlott és pusztult. A pénz nem kulcsa a piacnak hanem retesze. Ha egy birodalom hosszú ideig több új aranyat állított forgalomba mint amennyit a pénztulajdonosok kamat formájában eloroztak az bekerült a történelemkönyvbe és amint ez nem volt igaz tovább menthetetlenül bevésték a bukásának dátumát is a történetébe.

Manapság hogyan szerepel ugyan ez a gondolat a makro ökonómia könyvekben? Ha egy ország GDP-je lassabban nő mint az ország hitele és ennek a kamata akkor az az ország előbb utóbb csődbe megy. A GDP a gazdaság összteljesítménye, nagyon egyszerűen fogalmazva, hogy mennyit csereberél a lakossága. A hitel pedig az a pénz amit kölcsön kellett kérni valakitől, hogy a csere egyáltalán lehetséges legyen. Amíg fejlődés van és nő a GDP addig Kánaán, de ha egyszer nem tudja kitermelni a kamatokat akkor nincs több pénz, nincs több csere, mehet mindenki kapálni. Attól pedig már biztos nem nő a GDP, ördögi kör, a 22-es csapdája, manapság úgy mondják, hogy adósságspirál.

Tehát a pénznek mindig egyre többnek és többnek kell lennie, már messze nem magától érthetően, hogy az arany ezer és ezer éve halmozódik és kész. Kötelezően, mert a technológiák fejlődése, a rengeteg ember, az Ipari forradalom nyújtotta korlátlan energia annyi árut lök a piacra, hogy annak a kicserélésére már nem volt elég a világ összes aranya se. Ez a szükség szülte a fedezet nélküli, fiat pénzt. Nem az 1% összeesküvése ez, bár az emberiség korlátlan uraivá tette őket, hanem a rendszer működésének alapfeltétele. Az 5% kamat kis ár ahhoz a fejlődéshez képest, ami a Tigris és Eufrátesz közéből a bolygó minden szegletébe repített minket.

És most elérkeztünk az inflációhoz. Az infláció a folyamatosan növekvő pénzkészletet jelenti ami nélkül a rendszer összeomlik. Tehát a rendszer része, alapeleme, működtetője. Az embereknek viszont a növekvő árak jutnak először eszükbe. Jogos, ha egyre több a pénz, és a pénz mindig egyre több, akkor ugyan annyi áru többet is ér. Illetve, nem ér többet, csak nominálisan többe kerül. Tavaly ilyenkor a 10-es füsti virsli 500 forint körül mozgott, mostanában 700 alatt nem lehet találni. A virsli ugyan az maradt. Az infláció ami 12 ezer évig működtette a rendszert a 20. században az emberiség ellen fordult. Az exponenciális görbén a pénzkészlet a csillagos ég felé indult. Egyetlen egy okból tudta az emberiség tartani a lépést az elszabaduló kamatos kamattal, ez pedig az olajból nyerhető sose látott energia. A világ leghaszontalanabb anyaga, az arany, a világ leghasznosabbját, olajt követel cserébe, hogy azt az egy dolgot amire jó, a cserét, biztosítsa. Az infláció ellentéte a defláció vagyis a csökkenő árak, csökkenő pénzkészlet, a válság és az út az újra ősemberré válás irányába. A napjainkban hiperinflációra váltó pénzkészlet növekedés pedig a dolgozó emberek kifosztása azok javára akik pénzt kölcsönöznek és a kamatokból élnek.

Az oldal mottója, hogy “Hová tart a világ, egyáltalán honnan indul?” Egy évvel az indulás után végre leírtam, honnan indul. Hogy hová tart? Ha ezt a pénzrendszert akarjuk tovább üzemeltetni akkor egy a neten New World Order elnevezett világ felé ami az 1% korlátlan királyságát és a 99% ősemberi sorban tengődését hozza. Vagy kitalálunk valami mást és az emberiség jövőjére a káosz jótékony homálya borul, ahol igazán mérlegre kerül a gondolkodó és gondoskodó Ember nagyszerűsége.

______________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

35 gondolat erről: „(685) Sok ezer éves gazdasági világválság

  1. Úgy tűnik, ha nem konvencionális a témavezetés akkor elmegy a hangotok. Lehet hogy a sok okos hozzászólás nem saját kútfőből származik? 😉

  2. Az írás nagyon jó. Egyszerű és végtelenül logikus. Sajnos…
    A végén ugyan oda lyukadunk ki mint minden ilyen jól megfogalmazott írásban, vagyis nincs megoldás.
    Gergely a megoldást mond ne a “vagy kitalálunk valami mást”.
    Királyt csinálunk belőled ha kitalálsz valamit.

  3. Tetszett nekem is, de a végkövetkeztetéssel nem teljesen értek egyet. A felső 1%-nak (az uralkodóknak) mindig szüksége lesz megbízható kiszolgáló és rendfenntartó “osztályra”, akiket kizárólag akkor tehet hűségessé, ha kicsit legalább kiemeli őket a 99%-ból.
    Ellenkező esetben izolálódnak, és mivel önmaguk jellemzően semmit nem szeretnének csinálni, simán éhenhalnának, vagy lerohanná őket a tömeg.
    Ha viszont van kiemelés akkor nem kettő, hanem legalább három csoport alakul ki. Lehet, hogy arra gondoltál, hogy ezek a kiszolgálók is az 1% része, de szerintem ez nem lenne korrekt, ha az uralkodókkal egybe lennének mosva.

    B változatban maradnak a robotok kiszolgálni és védeni őket. Lehet, hogy csak azt várják mikor jut el idáig a technika, és már szeparálódnak is.

  4. A 70-es évekig, Bretton Woods szellemében, egészen jól működött a kapitalizmus. Legalábbis kiszámíthatóbb és békésebb volt a gazdaság. Mai ésszel felfoghatatlan módon, a független és felelős kormányok dirigáltak nem független jegybankoknak.
    A káoszt a dollár aranyfedezetének megszüntetése okozza. Azóta az egész pénzügyi trágyadomb az árfolyamok manipulálására épült.

    Szerintem az egyre mélyebb válságok hatására a leendő Világkormány előáll a farbával, és a következőt fogja javasolni: Nálam van szinte az összes arany, legyen ez a fedezete egy globális és stabil pénznek, aminek a forgalmát a Világbank fogja felügyelni. Legyen végre rend, és nyugalom!

  5. Tetszik a cikk.
    Kicsit jobban kihangsúlyozhattad volna (nemcsak így egy mondattal elintézve), hogy az arabok az olajat aranyért adják. Azt hiszem ez legalább olyan fontos, mint az NWO, amiről még kevesebbet tudni.

  6. Üdv Tibor Bá és mindenki.
    Gergely. Tetszik az írás.
    Füstli helyett ajánlom az akciós csirkecombot 480 ft/kg-ért. Több benne a fehérje és a növekedés-hormontól még meg is fiatalodsz! 🙂
    “Hová tart a világ, egyáltalán honnan indul?” Az Emberi Világ egy majomhordával kezdődött és oda tart, ahová agresszív ösztönökkel “gazdagon” befolyásolt tudatunk viszi. Utunknak két fontos befolyásolója van: a túlnépesedés mértéke és a technológiai fejlődés mikéntje.
    A manapság “túlfontos” pénznek csak gyorsító-lassító szerepe van a Világ Motorban. A Pénz mindíg megtalálja a helyét – esetleg kis világégést okozva -, most is meg fogja előbb utóbb, és a “helyükre” kerülnek majd a Pénzemberek is.
    A Pénznek inkább az EGYÉN szintjén lehet “végzetes” szerepe, Emberiség szinten csak egy jól-rosszul működő eszköz.
    Ergó: Tagadjuk meg a Pénz-Vallást!
    Ajánlom ezt egész napi pénzszámolgatástól kimerült tudattal….

  7. Kellenek az ilyen mesélő emberek !!! Mesélik a világ történéseit, valaki ez szívesben olvassa mint a száraz adatokat. Így még több emberhez jut el hogy nincs megoldás, minden hiába 🙂

  8. Köszi, megtisztelő ha tetszett.
    Gondolatébresztőnek szántam a cikket és nem hiszem, hogy hiteles lett volna benyögni valamit a végére, hogy csináljuk ezt meg ezt és akkor minden helyrebillen, paradicsom. Ha ilyet kerestek ajánlom Silvio Geselltől a Természetes gazdasági rend című könyvet, a cikk gondolatainak egy része is ebből származik.
    Arra akartam rávilágítani, hogy a világ nem ismeretlen, új problémákkal áll szemben és egy ilyen fontos dolog mint a csereeszköz milyen keveset változott miközben az emberiség szinte semmi mást nem hagyott érintetlenül maga körül.

  9. Nagyon jó volt a poszt, nekem is tetszett… 😛

    Node. Megoldást keresünk? Olyan még sosem volt, hogy nem volt sehogy. Az ember állítólag egy kifejezetten találékony állat. Vajon tényleg sikerült addig sülyeszteni az emberi értelem és kreativitás szintjét, annyira elnyomni az összes alternatív módon gondolkozó kutatót, tudóst, “nagy koponyát”, hogy itt a vége, nincs tovább? Nem hiszem. Az biztos, hogy lesz káosz néhány éven belül. De hogy végleg vége? Azt kétlem. Vagy ha atom? Akkor nekünk végünk… Fene tudja… Hmmm… Inkább abbahagyom a gondolkodást, mindig depressziós leszek tőle… 😀

  10. Tényleg jó cikk, köszönjük!
    Nekem egy logikai kapocs viszont nem tiszta:

    “A napjainkban hiperinflációra váltó pénzkészlet növekedés pedig a dolgozó emberek kifosztása azok javára akik pénzt kölcsönöznek és a kamatokból élnek.”

    Szerintem az infláció pont hogy elinflálja az adósságot, tehát ilyen értelemben a cselszövő bankár veszít, a szegény adós meg nyer rajta, nem?

  11. A megoldás közelebb van mint gondolnátok. Úgy hívják jegyrendszer. 🙂

  12. 11: A hitelkamat jellemzően nagyobb, mint az infláció.
    A hiperinfláció ebben a kontextusban viszont tényleg kétséges, mert hiperinflációnál nem jellemző a hitelezés.

  13. újraolvasva a cikk végét egyre inkább összezavarodok 🙂
    Szerintem nagyon átgondolt, szépen felépített az a rész, ami az aranyról szól. De amikor átlépünk a jelenbe, és megpróbáljuk összekötni a két korszakot.. huuh, lehet hogy csak én nem értem, pedig a közgázon végeztem (lehet éppen azért nem 😀 )

    De ez a bekezdés!!:

    ” Egyetlen egy okból tudta az emberiség tartani a lépést az elszabaduló kamatos kamattal, ez pedig az olajból nyerhető sose látott energia…”

    Itt kezdek értetlenkedni, a sztori az elején az volt hogy ha nő a csereeszköz-készlet (arany), akkor mindenki happy, regardless energia. Folytatás:

    “…A világ leghaszontalanabb anyaga, az arany, a világ leghasznosabbját, olajt követel cserébe, hogy azt az egy dolgot amire jó, a cserét, biztosítsa…”

    Oké, mindegy, megyünk az olaj vonalon, hogy van tovább?

    “… Az infláció ellentéte a defláció vagyis a csökkenő árak, csökkenő pénzkészlet, a válság és az út az újra ősemberré válás irányába…”

    Jó, vissza a csereeszköz-line-ra, ezt vágom

    “… A napjainkban hiperinflációra váltó pénzkészlet növekedés pedig a dolgozó emberek kifosztása azok javára akik pénzt kölcsönöznek és a kamatokból élnek…”

    Infláció?? Ráadásul hiper?

  14. 13: Wiki:
    A hiperinfláció szélsőségesen nagy infláció. Általában a havi 50%-nál nagyobb árszínvonal-emelkedést nevezzük hiperinflációnak.

    Provident legyen a talpán akinek ennél nagyobb a kamata 🙂

  15. 11.
    Hát ha jól tudom akkor az idén olyan 4% volt itthon az infláció, a bankok meg 12-15% adnak forinthitelt!

    Ráadásul nemcsak az adósság inflálódik el, hanem a fizetésed, a nyugdíj, stb!

    Hiperinflációnál meg mindenki szív! A Bankok bedőlnek a fizetés estére meg már csak egy doboz gyufát ér!

  16. A cikk kellőképpen színesen szemléltet néhány fontos dolgot, de egyáltalán nem tekinthető alapigazságnak. Kamat és kamat között különbséget kell tenni, hacsak nem érzelmi alapon és szem ellenzővel ítélkezünk. Tudom, hogy ez nem lesz szimpatikus hsz. de nem szimpátia keltésből válaszolok.

    Nagyon nehéz megállapítani, főleg általánosan nem lehet, hogy mi az elfogadható illetve vállalható kamat, a probléma nem itt van elásva. A probléma ott van, hogy milyen pénzre szed valaki kamatot, reális fedezettel rendelkező vagy virtuális pénz után. Ugyanis a pénz nem az arannyal kezdődött ez teljesen téves.
    Időszámításunk előtt 1500-ig élőállat főleg szarvasmarha volt a pénz, nem csereárú, hanem pénzként volt definiálva, mindenki tudta, hogy egy marha mennyi búzát jelent (arról hogy sovány vagy kövér, nem szól a fáma:-))és mint pénzt az élőállatot hordták magukkal, de ez hosszú utazásoknál igen megviselte az állatokat. Időszámításunk előtt kb. 1500 ban a Főníciaiak vasból készítettek marha szarv alakú “pénzeket” ez egyszerűbb volt szállítani mint a marhát, de marha volt a fedezete, olyan elméletek is napvilágot láttak, hogy a piramisok építésénél egy főpap vezette be a pénzt amikor az építők lázadozni kezdtek és ezzel mintegy ösztönzőként önként kubikoltak.
    A lényeg az, hogy amíg a fizető eszköz mögött valós, munkában mért és itt van a lényeg, hogy munkában mért fedezet található, addig hasznos és akár kamat is megilletheti, de ennek mértéke egy külön téma. Akkor kezd elszabadulni a pokol és ez már megtörtént, amikor valós munka fedezet nélkül bocsájtanak ki pénzt.
    az sem állja meg a helyét hogy a leghaszontalanabb az arany, ez már a múlté, ma már az arany igenis fontos és nélkülözhetetlen, pontosan ezért fogyóeszköz, először a történelemben el kezdett fogyni, habár igyekeznek újrahasznosítani, de ez még csak kis hányadban sikerül. Az aranynak igen nagy az ipari felhasználása, évente 60 tonnáról van szó,ez tíz év alatt 600 tonna amit csak úgy lehet pótolni ha elveszik valahonnan, na és honnan lehet elvenni? a pénz mögül.
    A kamat önmagában nem káros, akármilyen hihetetlennek is hangzik. Ugyanis ha már nem szarvas marha a pénz , de valaki csákányokat gyárt és valaki árkot ás, de nincs csákánya, akkor pénzen megveheti azt, de ha nem akarja megvenni mert utána soha nem akar árkot ásni akkor csak kölcsön kéri a csákányt, de ha nem felebaráti szeretetből adjuk oda, akkor ezért valami kis ellenszolgáltatást kérünk, ez lenne a kamat, ha nem akarunk csákányokkal, ásókkal marhákkal, bár egyre több van az utcákon, de vita tárgya lehet az értékük:-), járni akkor elfogadjuk a pénzt. A baj ismétlem , ott kezdődik és folytatódik amikor ellenőrízetlen, valós munka nélküli fedezetlen pénzek után számolnak kamatot. Ezt bizonyítani is tudom, ugyanis nemrég a Nemzeti Nyomozó Irodától kaptam egy határozatot, végzést, miszerint Magyarországon jogszabály nem írja elő, hogy A DEVIZAHITELEK MÖGÖTT NEM SZÜKSÉGES VALÓS FEDEZETNEK LENNI.
    A baj itt kezdődik és itt is fog folytatódni.

  17. 2. Tibor bá, mit értesz konvencionális téma vezetés alatt?

  18. Tisztelt Tibor bá’ !
    Nagyon jó a cikk,gratula hozzá !
    Az a baj, hogy mindannyian akik olvassuk, és eggyet értünk vele az égvilágon semmit sem tudunk tenni.Mi csak porszemek vagyunk a körülöttünk működő gépezetben.De legalább megoszthatjuk egymással a gondolatainkat, és ez nagyszerű dolog…Jó éjt Mindenkinek !

  19. 14: pedig a közgázon végeztem (lehet éppen azért nem 😀 )

    én meg kb a mérnököknek leegyszerűsített micro/macro tárgyig folytattam ilyen irányú tanulmányokat, mérnök szemmel is nézem a dolgokat
    az olaj és a XX. század legalább ekkora írás lehetne, az a bekezdés ténleg kicsit sűrű lett

    17: az arany remek ipari fém lenne, de a bemutatni próbált történelme miatt olyan drága, hogy nem éri meg felhasználni

    értelmezem mit írsz, én így látom: azt a rengeteg pénzt is fedezi munka amiről te fedezetnélküliként beszélsz de nem emberi hanem olajból nyert, meg nukleáris, szél. Ez is messze vezet de szintén érdemes téma

  20. “Ha ilyet kerestek ajánlom Silvio Geselltől a Természetes gazdasági rend című könyvet, a cikk gondolatainak egy része is ebből származik.”

    Silvio Gesell gondolatai figyelemre méltóak !

    Csak az a baj ,hogy a nyakunkon az erőforrás válság és a környezeti válság is . Ezekkel Gesell sem számolt (számolhatott) .

  21. “A magyar nep a honfoglalassal megugrotta ezt a tizenegyezer evet.” A MAGYAR NEP NEM UGROTT MEG SEMMIT A HONFOGLALASSAL.Ugyanis nem volt magyar honfoglalas,a mongol eredetu hunok maradeka katonailag meghoditotta az ostelepes magyar lakossagot!
    Amugy az iras vedoszarnyai ala helyezi a mindenkori rablokat!
    Pedig ti szakik tudjatok a megoldast!
    Nagyon jol tudjatok,hogy a kamat gerjeszti a csillagos egig a “valsagot”.Persze lehet azt mondani,nem tehetunk semmit,mert szar a rendszer.De,hogy mi okozza a szart,azt viszont takargatjuk ezerrel.Semmi sem indokolja,hogy tengernyi arukeszletet halmozzunk fel,csak annyit kell eloallitani,ami elfogy!Ha mar mindenkinek jutott minden arucikkbol,csak annyit kell utanagyartani,amennyit a tenyleges kereslet megkivan.Persze ez nem kedvezne a munka nelkul egyre tobb aru ertekevel egyenerteku “profitot”hajszoloknak.Keves munkaval sokkal jobb eletszinvonalon lehetne elni,az emberek idomilliomosok lennenek,es nem csak egyes kivalasztott reteg egyedeinek adodna a tanulas lehetosege,hanem mindenkinek.Persze ehhez valodi munkamegosztas kone.Az meg mindigis budos volt az uraknak.Ez a ma is mukodo rendszer a valodi fejlodes kerekkotoje,az evolucios zsakutca okozoja.
    Annak erdekeben,hogy az ujabb korocske ismet elindulhasson,kepesek akar az emberiseg 80-90%-at is kiirtani.
    Hanyadszor?

  22. 22 Honfoglalás nem volt csak “honfoglalások ”
    szerintem …
    A mongolokkal való rokonságunk kérdéses .

  23. 22: nem veszem védőszárnyaim alá őket, sőt, nem is tudok jobb fegyvert ellenük mint az információ terjesztését
    az meg, hogy
    “Ha mar mindenkinek jutott minden arucikkbol”
    egyszerűen képtelenség, legszemléletesebb az a szám, hogy az USAban 46 millióan élnek kajajegyen.

  24. 23:
    A 895-os honfoglalas korabol szarmazo emberi DNS szekvenciak vizsgalatakor talaltak tat jelzot.Nem a mai magyar lakossag van rokonsagban a mongolokkal,hanem a rajuk telepedett “kereszteny-nemesseg.Ezert gyuloltek a “Magyar”kiralysagot a korulottunk elo nepek,na meg a magyar felrabszolgak is.

  25. 25 A DNS témát már kivitattuk . Én azt szürtem le belőle , hogy egyenlőre nincsenek egyértelmü eredmének .

    Keresztény hunok ? Ez elég meredek …

  26. 24:Tartos fogyasztasi cikkekre gondoltam.A kajajeggyel semmi gond,ha megkapja erte a mindennapi kenyeret.Egyebkent Kubaban mar regota jegyrendszer letezik,sorbaallas is,de az emberek turelmesek,stresszmentes az eletuk,szegenyes az eletmodjuk.
    Ennek ellenere 70 eves emberek soha nem szorultak orvosi segitsegre.Mert ok tudjak,hogy az egeszseg jelenti a legnagyobb gazdagsagot.
    A kajajegyen elok letszamahoz illo volna melletenni,hogy hany millio azok szama ,akik mindennap dozsolnek,mert arutermeles nelkul naponta elkoltik a 46 millio kajajegynek megfelelo erteket.
    Meg egy megjegyzes:
    Az evolucios fejlodes biztositeka az egyuttmukodes,az elolenyek apro reszecskeinek harmonikus tanca
    biztositja a szervezodes tuleleset.
    A kamatos-kamat rendszer az egyuttmukodes megrontoja,a harc es a kuzdelem letrehozoja.Egy rakos sejtburjanzas.
    Aki ezt a rendszert szolgalja,az asszisztal az emberiseg zsakutcaban tartasahoz.

  27. 17:
    A kérdésedre te adod meg a választ: “de egyáltalán nem tekinthető alapigazságnak”. Én egy árnyalattal finomabban fogalmaztam. 🙂
    Mert ahogy egy új kormánynak is adnak 100 nap türelmet, úgy az első vendégposztolónak is kijár a türelem, ha ez nem lenne én nálad is keményebben fogalmaztam volna.

  28. 20. “az arany remek ipari fém lenne, de a bemutatni próbált történelme miatt olyan drága, hogy nem éri meg felhasználni”

    ez nem megéri vagy nem éri kérdésköre, ezek tények, egyszerűen nincs más mivel helyettesíteni. 1987 ben még “csak” 48 tonnát használtak évente ma már 60-at és folyamatosan nő. Olyan irányú fejlesztések történnek, hogy nélkülözhetetlen, úgy a gyógyászatban mint az űrkutatás, műholdak, számítástechnika stb.
    Az aranynak az utolsó 50 évben jobban megváltozott a funkciója mint az elmúlt 5000-ben, ezt szem előtt kell tartani.

  29. 28. ha a 19 hsz olvasom
    “Az a baj, hogy mindannyian akik olvassuk, és eggyet értünk vele az égvilágon semmit sem tudunk tenni.Mi csak porszemek vagyunk a körülöttünk működő gépezetben.”
    akkor úgy gondolom még ennyire sem szabad keményen fogalmazni. Említésre sem érdemes az ilyen vélemény, egyáltalán mi szükség akkor véleményt nyilvánítani, ha úgy is minden mindegy. Másnak két pár töke van? miért vagyunk mi porszemek, kikérem magamnak 🙂

  30. Ha valamit elmondhatsz egy szóban, akkor ne csinálj belőle három mondatot.
    Elkezdtem olvasni a posztot, de hosszú és unalmas.
    Kár érte.

  31. 20: Nem akartam hozzászólni, de annyit azért hozzáteszek, hogy az arany ipari fém szerepe a modern technológiákban nélkülözhetetlen. Nem véletlenül volt az kb. 10-15 évvel ezelőtt, hogy azt harsogták a médiában, hogy megszűnik az arany szerepe, el fog értéktelenedni. Majd miután leverték az árát felvásároltak belőle amennyit csak lehetett, pl.: a magyar állami aranykészletet is sikerült el kótyavetyélni.

    Akinek van kedve és ideje olvassa el “http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k982/arany.html” oldalon található cikket és mindjárt lesz némi fogalma az aranyról, annak felhasználhatóságáról és arról, hogy a mai M.O.-on is található még némi arany itt ott: “1933-ban jelent meg Szádeczky-Kardoss Elemér német nyelvû Kisalföld monográfiája, melyben a terület fúrásaiból és árkolásaiból származó anyagok vizsgálata alapján, a Kisalföld alatti dunai hordalékban 1 millió kg aranyat prognosztizált.” A gazdaságos kitermelhetőség más kérdés.

    Az aranynak van még egy fontos tulajdonsága, amiről általában nem beszélnek, de ez inkább Gedeon szakterülete, én nem mélyednék most bele, talán megosztja velünk. 😉

  32. Olyan jó a cikk, hogy csak a helyesírásba lehet belekötni. 🙁

  33. Kedves Gergő (Sziget)!
    Gratulálok! Nekem is tetszett a poszt.
    Annyit veséztük korábban a témát, hogy érdemben most nem is kívánok hozzászólni. A megközelítés azonban zseniális!

    Egyetlen gondolat a vitához:
    Értékes az lesz, amit a többség értékesnek tart. Teljesen mindegy, hogy miért! Ez az emberi tulajdonság az alapja annak, hogy a mai papírpénzt, ill. elektronikus bankkártyákat még elfogadják… Ugyanígy van az étkezési jeggyel, a helyi pénzzel, és az arannyal is. Ipari fémként pedig még értékesebb lehet, ha a felhasználását felfuttatják, s a készletek kiürülnek. Lásd kőolaj ár-változása 100 év alatt.
    Cs.

  34. 17:
    “de ha nem felebarati szeretetbol adjuk oda,akkor ezert valami kis ellenszolgaltatast kerunk,ez lenne a kamat”
    Mar megbocsass,de nem lenne jobb,ha kamat helyett berleti dijat mondanal?
    A kamatszedessel pont az a legnagyobb baj,hogy amint engedelyezve van vagy letjogosultsagat elismerjuk,ellenorizhetetlensege miatt munka vagy szolgaltatas nelkuli vagyonszerzes eszkozeve valik.
    “A penz dolgozik helyettem”.Semmit nem teszek,megis egyre nagyobb vagyonom lesz.
    A kezdeti alaptokem-ami helyettem dolgozni fog-,es a penz “munkavegzese”kovetkezteben szerzett vagyongyarapodas kozti kulonbseg,vagy haszon(vagyis,amit a penzem termelt meg helyettem)mogott volt valos munkavegzes reszemrol?
    Ugyanolyan valos munka nelkuli jovedelemnek szamithato,amirol hozzaszolasodban beszeltel.Ugyazaz,mint a fedezet nelkuli penz,azzal a kulonbseggel,hogy erteke %-ban van kifejezve.
    Nem eleg,hogy fedezet nelkuli penzhegyeket nyomnak,de ezt meg matematikai muvelettel sokszorositani is tudjak(kamat).
    Es ha az ados nem tud fizetni,viszik cserebe a VALOS vagyonkajat.Ezt meg megfuszerezik egy kis arfolyam manipulacioval,(mert biztosra mennek)es a szerencsetleneknek a lelkuk is ramegy,nemcsak a vagyonuk.
    Bemutatna valaki hozzaerto szaki,hogy mukodik az 5%-os kamatlabbal mukodo 20 eves futamideju kotveny?Amikor esely sincs a toketartozas kifizetesere,mert a kamat torlesztese is csak ujabb hitelbol finanszirozhato,ha nincs meg a szukseges gazdasagi novekedes.Levezetne valaki,hogyan novekszik pl.az allamadossag hatalmas mertekure megszorito intezkedesek kozepette,amikor a nep fogyasztascsokkentesre kenyszerul mindenfele tekintetben?Aztan pedig benyujtjak a szamlat,azert nagy az adossag,mert hihetetlenul sokat fogyasztottatok.
    Kik,es mikor?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük