Tibor bá’ online
Tudom, hogy ez a téma már unalmas, de most történt valami érdekes. Egy új tanulmány született ([Grant Foster and Stefan Rahmstorf]) aminek érdekessége, hogy az évről évre mért szárazföldi és tengeri hőmérséklet adatokból kivették, vagy kiegyenlítették a rövidtávú kiugrásokat előidéző tűzhányó kitöréseket, extrém napfolt tevékenységeket mind az öt rendelkezésre álló öt különböző mérésnél. Ezzel az eljárással a különböző mérések értékei közelebb kerültek egymáshoz, és megszűntek a zavaró kiugrások. Egyértelműen kimutatható, hogy a mai emberiség történetében a 2009 és 2010 évek voltak a legmelegebbek.
Nyilván kíváncsiak vagytok, melyik az említett öt mérés. Nos: NASA GISS, HadCRU, NCDC, RSS és UAH. Ezek közül a két utolsó műholdmérés. Akit érdekelnek a mérési metodikák, azoknak ajánlani tudom a HadCRU-t, ami gyakorlatilag szájbarágós.
Közben a World Meteorological Organisation is publikált (Provisional Statement on the Status of the Global Climate) volt is miért. Most már világosan látszik, hogy 2011 minden idők legmelegebb La Niňa éve, ami az El Niňo ellentéte. Általában a La Niňa évek hőmérséklete O,10…0,15 °C értékkel maradnak alul a közvetlenül mellettük lévő évekhez képest. Az ő grafikonjukat raktam be itt alul. A La Niňa éveket kékkel jelölik. Az 1960-1990 átlaghoz (14,0 °C) viszonyítva a melegedés becsült értéke a mai napig 0,41 ± 0,11 °C. Engem egy kissé zavar, hogy a referencia érték 1960-1990 közötti átlag, mert ha összevetjük az 1950-es értéket (amikor nyáron evezni jártam) és a mai értéket, akkor kiderül, hogy a melegedés 0 ,8 °C.
Na és a lényeg! A globális hőmérséklet töretlenül, megállás nélkül emelkedik. Ezeknél a grafikonoknál világosan látszik. Ha valami csoda folytán Matolcsynak sikerülne összefoltozni a gazdaságot 2020-ra (a legújabb szédítés szerint) akkor még mindig itt van a megállíthatatlan melegedés. Végszónak! Ilyen alacsony a Duna még soha nem volt. Ilyen száraz ősz Magyarországon még soha nem volt. Mindenkinek vidám Almageddont.
OldDumbMartian
felvételei a Duna alacsony vízállásáról a Tassi zsilipnél, december 4-én.
Küldtem képeket a Dunáról Tassi zsilip alatt látszik a mederfenék 4-én déltájt.
Ha melegszik akkor olvad, a sarki jég. A Kossuthon azt mondta a „szakember”, ha elolvad a Déli sark jege, kb. 100 év alatt, akkor 5 méterrel megemelkedik a tengerszint. Kérdés: ha ez a jelentős tömeg a sarkokról áthelyeződik, eloszlik a teltes vízfelületen, hogy hat a bolygó tengelyforgására, paralaxisára, a Föld-Hold rendszerre?
2: Ez igaz, de már alig várják, hogy az Antarktiszt is lerabolhassák, ez talán az utolsó nagy, eddig még érintetlen forrás. Hihetetlen mennyiségű ásványi anyag van még a jég alatt és azért kell emelni a globális hőmérsékletet, hogy ez is hozzáférhető legyen. Ugye milyen jó, hogy nemsokára bármikor hajózható lesz az észeki átjáró is? 🙂
Okosak ám akik az emberiség nagy kérdéseiben döntenek. Az, hogy ezután el lehet menni tarlót kaparni, vagy akár bele is döglik az emberiség semmit nem számít, csak a most a lényeg a jövőnk az mindegy…
1:
Köszönjük. A legütősebb képet most reggel felrakom.
Akkor nem ásom fel a kertet. 🙂
Azért van ám jó oldala is a hőmérséklet emelkedésének.
Pl.: a csajok lengébben fognak öltözködni, és mivel nem lesz annyi kaja, nem lesz elhízás sem, ezért szépek is lesznek, és amikorra beüt a geddon, és egymásnak esnek az emberek, mindenki modell alkatú lesz mint a hállivúdi filmekben. 🙂
Rövidgatyában meg bikiniben fog mindenki masírozni a 3. világháborúba. De az is lehet, hogy ruha sem lesz, mert az emberek az olaj függésében már elfelejtették, hogy hogyan kell gépek nélkül ruhát készíteni. Ha a geddon ilyen lesz, akkor azt mondom jöjjön 🙂 Legalább lehet majd bámészkodni, meg füttyögni .
6:
Sekély e kéj 🙂
Mivel tudjuk, hogy semmi sem vész el, tehát a víz sem, csak kaotikusan átrendeződik. Szó sincs arról, hogy kevesebb lesz a víz, csak nem éppen ott jelenik meg ahol szokott és amikor szokott. Tavaly annyi víz volt Mo. hogy belerohadt a termés, most meg nincs, na ehhez kell alkalmazkodni és valószínű fogunk is, ennyire nem szerencsés a Föld, hogy ily könnyen megszabaduljon tőlünk.
Még annyit fűznék hozzá, mintegy alátámasztva mondandómat, hogy amikor tavaly itt rengeteg víz volt akkor Venezuelába 500 éve nem tapasztalt szárazság. Rengeteg folyóval rendelkeznek és vízi erőművek adják az ország 90% az elektromos energiának, voltak is nagy bajban, gyárak leálltak és nem volt meleg víz a lakosságnak, Chavez elnök mindenkinek 3 perc hideg zuhanyt ajánlott…Idén meg nagy árvizek voltak.Ennyi.
8: balfasz Csávez. Azt kellett volna mondania, hogy brit tudósok legújabb kutatása szerint a civilizált emberiség túlzásba vite a mosakodást, ami nagyon káros, mert lemossuk magunkról a kialakuló természetes védőréteget! 😀
Paks mekkora aszályt bír el?
Tegnapelőtt egy könyvbemutatón voltam ahol az előadók Magyarország föld- és vízügyi kérdéseivel is foglalkoztak. Eddig is tudtam, hogy szarban vagyunk de azt nem, hogy ennyire… Néhány kivételtől eltekintve a kétségbeesést és teetetlenséget láttam a téma szakértőin 🙁
Kérdésem, hogy csak a hazai vetőmagokat érdemes-e beszerezni? Vagy érdemes belefogni délebbi haszonnövények termesztésébe és ilyen magok raktározásába is?
8: szerintem nagyon nem mindegy, hogy iható édesvízről vagy H2O-ról beszélünk, mert nekünk csak az első jó és az bizony fogy. Onnantól, hogy sós/szennyezett már igen is elveszettnek számít.
Bocs az offért, Tibor bá, nem raksz be egy bejegyzést a szatirikus rovatba, hogy a horvátok aláírták a csatlakozási szerződést a szétesőben levő EU-val?
13:
Régi emberi tulajdnoság. Ha nagy gebasz van, akkor úgy kell tenni, mintha nem történne semmi. – – – Ha már szatíra, akkor Matolcsy szerint 2020-ra lesz bevezetve nálunk az Euró, aminek akkor már csak numisztikai értéke lesz.
Ma már olyan időjárás módosító eljárásokról lehet olvasni, hogy meg fogják oldani a felmelegedés problémát is.
Én speciel örülnék neki, ha télen nem lenne ennyire hideg 🙂 Az idei nyár sem volt sajnos túl meleg, akárcsak a tavalyi, csak csapadékban volt nagy különbség.
A csapadék eloszlása és halmazállapotán kívül szinte semmit nem érezni a globális felmelegedésből itt nálunk.
A Duna miatt meg nem kell aggódni. Emlékszem mikor évekkel ezelőtt a Balatonba az alacsony vízállás miatt, már a Rábát akarták beleterelni, aztán rá pár évre nem győzték leengedni a sió-csatornán a vizet, mert az újgazdagok házának kertjéig lógott a Balaton vize.
15:
Semmit nem érezni itt nálunk? Viccelsz? Valamikor régen november 20. környékén már hó volt és -10 °C hideg. Már évej óta nem takarom be a füge bokraimat és nem fagynak el. A fák kb. 2 héttel korábban virágzanak, mint régen. Minden évben van vénasszonyok nyara és egyre tovább nyúlik be a „télbe”.
16. Hozzátenné, hogy míg november 10-étől elkezdődött nálunk a tél, hó is esett és minden elfagyott, december elején felolvadt és azóta folyamatosan esett, míg nyáron volt 3 nagyobb eső és 5x csöpögött összesen. Gyakorlatilag a jelek szerint 20 nap volt a tél, eltolódott novemberre, és elkezdődött a tavasz… Kegyetlen, de míg nyáron egy csepp se esett, addig, most novemberben kajuk az összes őszi/tavaszi esőt. Pontosan ahogy meg van írva. Időnként jeges, sokszor, hideg, szúrkáló, szeles, elfagyós, ónos, köze nincs ahhoz, amikor általánosba jártam Hosszúheténybe (Püspökszentlászlón laktam, 3,8 km séta és 250m szintkülönbség a Mecsekben) és november elejétől közepéig hazafelé minden nap átmentem a hóhatáron, ami tökéletesen látszott… És itt most 10 évről beszélek, nem 1950-el hasonlítok össze…
15. Mire gondolsz, hogy mi neked eléggé meleg tél? Plusz 1-5 fok van. Hogy lesz így kárpát medencei vízháztartás? Nincs hótakaró, nincs mi elolvadjon tavasszal. Az elfagyástól semmi nem védi a talajt, zuhog az eső, az aljnövényzet már elfagyott, ez tökéletes recept a tökéletes talajpusztuláshoz. Közben üresek a talajban a vízzárók. Szerintem… Aztán aki okosabb, mondja, ha hülyeséget beszélek, de nekem így logikus.
16. szerinted ez nem lehet annak hatása, hogy egyre több a vénasszony? Csak kérdem 🙂 🙂
20.
Hát azért vénasszonyok nyarának nem mondanám ezt az időjárást, de valóban hidegebbnek kéne lennie papírforma szerint.
Ezen a napon volt már -22 és +18 fok is. Akár hogy is veszem az 40 fok különbség. Az időjárás máskor is volt szélsőséges, csak most ez gyakoribb. Nekem a minuszok nem hiányoznak, az, hogy kevés csapadék esett, már inkább baj, de állítólag ez is változni fog, és a jövő év eleje is már jóval csapadékosabb lesz. Egyébként se temessük még a telet.
Ez van Tibor bá. Én továbbra is jobban aggódom Matolcsy miatt, mint az időjárás vagy klímaváltozás miatt.
18: Drakonisz panaszkodj odafenn én nem tudok havat varázsolni.
Almásfüzitőnél a Duna ma a Greenpeace bemutatásával:
http://bit.ly/rWyIgB
2,Nem a sarkok olvadása miatt fog emelkedni a víz!(első körben)Általános fizika ha emelkedik a tenger hőmérséklete 2 C-vel akkor a víz térfogatának tágulását könnyen kiszámolhatod csak itt(ott)kicsit sok a vizecske
A szárazság a tavalyi év miatt gáz. Hat hónap alatt levezettük azt az irdatlan mennyiségű vizet, ami a tavaly érkezett. Ha nem tettük volna, a töredéke nem ment volna el. A tájnak gyakorlatilag nincs vízmegtartó képessége. Olyan ez mint az akut hasmenés. E tekintetben a kolerabacikkal esünk egy tekintet alá. Csak az a baj, hogy a legközelebbi fertőzható élőlény (bolygó) elérhetetlen távolságra húzódik.
Ami az előrejelzéseket illeti. Nyárvégén olvashattuk: az idei ősz csapadékosabb lesz az átlagosnál. Ha a jövő év eleje is így lesz csapadékos, süthetjük…
11, freeetoaster:
Víz nélkül nincs növényi élet. A vetőmagokat csak a következő vetésig tároljuk. Természetesen hazai növényekkel érdemes kezdeni. Sokfélét ültetni és nem néhány fajtára berendezkedni.
15, Curix:
A gyenge télnek a gyümölcsfák látják kárát, amikor megbolondulva az időjárástól másodvirágzásba kezdenek !!!
Az őszi búzára nem is gondoltál még ! Ha nem lesz hó, akkor még az idén sok helyütt előveszik a tárcsát a gazdák…utána meg morog a lakosság a kenyér ára miatt.
23, Géza:
Ha jól értettem a múltkori leveledben Géza, akkor lehetne esetleg azt csinálni, hogy az almát magról elültetni, majd évek múlva az alanyról visszaoltani ?
Tartok tőle, hogy megint olyan év lesz, mint 2009.-ben: semmi eső nem lesz, ha jön, akkor árvíz-belvíz-felhőszakadás. A vizet megint nem tudjuk megfogni csak kútjainkat fogjuk apasztani.
Nálam a kertben már ásónyomnyi mélyen porszáraz a föld csak a felső pár centi nyirkos a múlt heti párától…
22:
A világóceán nem egy liter tej, amit beraksz a hűtőszekrénybe, és minden cseppje 4 fokos lesz, így az sem értelmezhető, hogy a tenger hőmérséklete emelkedik 2 C-ot. Hol? Milyen mélységig? És mi van a tengeráramlatokkal?
23:
Szárasságról jut eszembe. A szárasságot nagy eséllyel háború követi. Nos az előbbi már adott.
Ami nekem még nagyon nem tetszik, hogy egyes emberek istent akarnak játszani.
A CO2 problémán kívül még van elég:
http://youtu.be/6xXK28jA7U0
és ez csak a mainstreamben bemutatott töredék rész, a technológia valószínűleg rég sokkal fejlettebb ennél.
Ezt minden klímás posztnál leírom, de Tibor bá többnyire a CO2-vel van csak elfoglalva. Kétség kívül az is probléma, de nem feltétlen mindennek az eredője, ahogy ő gondolja.
Nem értek a klímához (még a klimatológusok sem), de azt tudom, hogy egy nagyon komplex rendszer.
Egyetlen elemébe (CO2) beavatkozni is veszélyes, hát még tucatnyiba.
Az emberiség, és több száz agyament tudós pedig pont ezt teszi.
25:
„Egyetlen elemébe (CO2) beavatkozni is veszélyes”. – – – Azt felejted el, hogy a valódi beavatkozást éppen az ipari forradalom követte el. A CO2 messze a legnagyobb tényező, ráadásul „beindító effektusa” van. De erről már több posztot is írtam, és belinkeltem valóban kitűnő előadást. Azt kellene lefordítani, mert a nagy többség simán átlép rajta, ha angol és tovább nyomja a szöveget, amit nem tenne, ha értené.
Az rossz megfogalmazás, hogy Tibor bá’ ezzel meg azzal van elfoglalva. Én nem végzek kísérleteket. Nekem csupán annyi a szerepem, hogy kiszűröm az autentikus híreket, és azokat tálalom. Amikor engem kritizálsz, akkor tulajdonképpen az angol tudásom, és eligaodásomat kritizálod az angolszász világban. Hidd el, megbizhatóbb, mint a tiéd.
26:
„Autentikus hírek”
Na ez az Tibor bá. Létezik még ilyen? Vagy ki kell olvasni az internetet, és összerakni a kirakóst?
Van akinek a Wikipédia az autentikus hírforrás, van akinek az Rtl klub.
Számomra nem létezik abszolút autentikus hírforrás, még az interneten sem.
Mindenkinek van egy világképe, és az abba leginkább beleillő híreket fogadja el autentikusnak.
Az internetről beszerzett információk helyességének csak nagyon-nagyon tört részéről tudok magam is bizonyosságot szerezni, mert a legautentikusabb az, amit látok és hallok, tapasztalok, egyszóval érzékelek.
10:
„Legutóbb 2003 augusztusában volt hasonló a helyzet, akkor a mostaninál 15 centiméterrel alacsonyabb volt a Duna vízállása.”
A Duna minimális vízhozama kb.600-700 m3/s, Paks ennek 15-20%-át használja hűtésre.
Ergo még semmi gond. Ha fele ekkora lenne a vízállás, akkor sem jutna fukusima sorsára.
25,>Természetesen nem lesz mindenütt egyforma meleg.De a felszín hőmérséklet emelkedése a mélyebb rétegeket is magasabb hőmérsékletre fogja kényszeríteni.Az áramlások ezáltal teljesen átalakulnak,az édesvíz beömlésével pedig a só koncentrációja teljesen megváltozik ami szintén az áramlásokra lesz hatással.Ekkora víztömegnél a tágulásból kb.6m-es emelkedés várható(a rétegek átmelegedésének függvényében).Ha a hold gravitációs tevékenységét is hozzá képzeljük néhány helyen elég csúnya munkát fog produkálni ez a víztömeg.De szerintem nem is ez a kérdés hanem az ,ki vagy mi fogja ezt a felborult rendszert kibírni.Válasz egyszerű!
27:
Én nem az szerint szelektálok, hogy mi illik be a világképembe. Én a világképemet módosítom az autencititás függvényébe.Például most zajlik az AGU (American Geophysical Union) 2011 őszi szimpóziuma. Mi ez az AGU, 90 éve, tehát 1921-ben jött létre. Tömöríti a Földdel és az űrrel foglalkozó tudósokat. Ime:
As the world’s largest gathering of Earth and space scientists comes to a close, one thing is clear – AGU’s Fall Meeting gets bigger and better every year. With more than 20,000 attendees, 12,000 poster presentations, 6000 oral presentations, 250 exhibitors, and numerous workshops, town halls, and social and networking events, there has been something for everyone.
Igen érdekes értekezések folynak piszok magas színten. Például 3 napja:
There were two interesting themes in the solar sessions this morning. The first was a really positive story about how instrumental differences between rival (and highly competitive) teams can get resolved. This refers to the calibration of measurements of the Total Solar Irradiance (TSI). As is relatively well known, the different satellite instruments over the last 30 or so years have shown a good coherence of variability – especially the solar cycle, but have differed markedly on the absolute value of the TSI (see the figure). In particular, four currently flying instruments (SORCE, ACRIM3, VIRGO and PREMOS) had offsets as large as 5W/m2. However, the development of a test-facility at NASA Langley – an effort led by Greg Kopp’s group – has allowed people to test their instruments in a vacuum, with light levels comparable to the solar irradiance, and have the results compared to really high precision measurements. This was a tremendous technical challenge, but as Kopp stated, getting everyone on board was perhaps a larger social challenge.
Engem ez a szöveg meggyőz. Valódi, független, magasszíntű tudományos munka. Fordítsam le? Minek? Érdekel ez itt valakit? frászt, olyan maszlag kell, hogy „én csak magamban hiszek”. Akkor menj és végezz méréseket hónapokon keresztül. Nekem elég, ha minden bejelentést 20.000 tudós ellenőriz, megvitat az egész világból, akiknek a figyelme még arra is kiterjed, hogy a különböző mérőműszereket összemérje, vajon a mérések megbizhatóak-e? Én ilyen helyekről informálom magam, és adom tovább. te meg csak hidd el azt, amit akarsz, vagyis semmit.
mi zajlik?
30, Tibor:
Engem Tibor érdekel az AGU fordításod !
Engem is!
Viszont sok lusta disznaja (engem is beleértve), ha valami nagyon érdekel titeket tessék használni egy baromi jó és ingyenes szótárt WordWeb!
32 & 33:
OK. Este kreálok valamit.
22: Ha már így az általános fizikát megemlítetted 🙂
Az óceánok hőmérsékletprofilja szerint a 4 fokos határ (természetesen a földrajzi helytől is függően) átlagosan valahol 6-700 m mélyen húzódik.
Miért említem a 4 fokot?
Mert a víz hőtágulási együtthatója különböző hőmérsékleteken más és más, például 4 fokon nulla.
β: 10−3 / K
0 °C -0,068
4 °C 0
10 °C 0,088
Tehát vegyük azt, hogy a felmelegedés hatása pont eddig tart, vegyünk 700 m-t, átlag 10 fokkal (nincs annyi).
Ha ezt egy fokkal emeljük, a víz kitágul, mégpedig 700 m * 0,088/1000 = 0,0616 métert
Még „rosszabb” a helyzet, ha a teljes óceánra vetítjük az egy fokos hőmérséklet-emelést, akkor ugyanis a 4 fok alatti víz „összemegy”
Vajon a „zöldek” többi érve is ilyen stabil lábakon áll?…
Egy nagyon jó óceános dolgozat:
http://karman3.elte.hu/doc/varai_barsy_2010.pdf
36:
Jónak jó, csak a víz tágulásával nem foglalkozik számszerűen. – – – Levezetésedben engem az zavar, hogy lineáris tágulással számolsz, jólehet itt vlumenről van szó. Ismétlem. Nem néztem utána, nem cáfolom, zavar. 1 fok melegedéshez 6 cm vízszintemelkedés így pofára kevésnek tűnik. Ha térfogatra átalakítjuk (mert mind a 3 dimenzióba tágul) akko 6^3 lenne, az pedig 216 cm. Ez hihetőbbnek tűnik.
A számításokban elhanyagolások vannak, amik miatt mindegyik oldal a maga szájíze szerit használja az adatokat.
A felmelegedés ugye a felső vízréteget érinti elsősorban, annak teljes átkeveredése során az érkező víz már hűti az alábukó vizet. Azaz ahogy haladunk lefelé már nincs meg ez a hőmérséklet emelkedés, lineárisan vagy exponenciálisan csökken a felszíntől számított mélység arányában.
A mélyebb rétegek tizedfokos változásához fent már több (akár többtíz) fokos emelkedés kell. Ennek megfelelően a teljes víztömegre számolgatni az emelkedést számmisztikának tűnik.
Ezzel szemben az alulról érkező hő viszont már nem mindegy, mert az az alsó rétegeket melegíti, legyen az egy vulkán vagy egy atom tengeralattjáró roncsa benne az atomreaktor még hűtendő hasadóanyagával.
Ezek alapján a 6 cm sem de a 216 cm sem igaz, valahol van valami igazság, de gyanítom az a 6-hoz van közelebb.
A hő egy érdekes dolog, mert ugyan ha magasabb a hőfoka egy dolognak akkor az egy állapot, de abban a pillanatban a hőáramlás is nagyobb akkor amikor nem betáplálás van (éjjel pl), tehát hamar beáll egy másik egyensúlyi állapot.
37:
senkinek sincs igaza (nekem sem)
700m élhosszú kocka tágul 700*10*0,088*0,001=0,616m oldalanként
az első és oldalsó 61,6cm is felülre kerül, ergó szabadságharcnyi cm-t emelkedik a víz :))
ha sok minden lényegestől eltekintünk
Ugye mondtam, vagy inkább leírtam, tévedtem. Nem is egyszer.
Mert nem tíz hanem csak 1 fok a hőmérséklet változás, valamint cm-t írtam mm helyett, ezért csak tizedmilliméterben 1848 az eredmény 🙁
35:Tehát szerinted a keletkezett plusz hő csak úgy a semmiben eltűnik.Megnyugtatás gyanánt nem fog eltűnni a bevitt plusz hőmennyiséged.Mert ha így volna akkor nem lenne téma a felmelegedés,meg sok más sem lenne akkor igaz a fizikában.A jelenlegi mérések pedig sajnos ezt támasztják alá,hogy melegszünk a vízszint pedig emelkedik!Nálunk jobban képzet szakemberek számolták ki az adatokat amikre hivatkoztam.Leegyszerűsítve leírtam.De nézz utána és ne csak egy szeletet emeljél ki a tortából,mert az nem az egész!
40: Azért a végére csak helyesbítettél 🙂
37: valóban benéztem, nem lineárisat kell számolni, hanem térfogatosat, de az nem 6^3, hanem 6*3 (amit oldalra tágulna, azt a tetejére kell rakni, mert oldalra nem tud tágulni)
De ez a 18 cm a maximum! Ha a 4 fok alatti hőmérsékletű víz is melegszik, akkor az összehúzódik!
Ennél sokkal jelentősebben emeli a vízszintet a DÉLI sarki jég elolvadása.
Persze ez az egész csak kukacoskodás volt a részemről 22-re, számunkra a tengerszint emelkedésénél sokkal jelentősebb az éghajlatváltozás, jelen pillanatban a csapadékhiány.
globális felmelegedés? Zsupsz 1 pofont neki…
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=500078
43:
Végre rájöttem, honnan veszi Orbán a hülye ötleteit, a kínaiaktól. 😀
A viz homersekletenek emelkedese tagulast okoz,ez o.k.De a magasabb homersekletu viztomeg parolgasa nem fokozodik?Az ember is izzad,ha no a homerseklet.Az ocean nem?
45:
A párolgás mértéke nem csak a víz hőmérsékletétől függ, függ még a környező relatív légnedvességtől, a víz felület fölött lévő levegő mozgásától, nyomásától is. De alapvetően igaz, hogy magasabb hőmérsékleten tőbb hőenergia jut a párolgásra, mert 540-szer több energia kell a párolgáshoz, mint egy fok hőmérséklet emeléshez. Vagyis a párolgáshoz hő kell, és minél melegebb a víz, annál több a hőtartalom.
43. Ricsipop
Egy központosított országban /Kína/ valóban működhet az időjárás szabályozás. Ez lesz a Jővő?
Magyarországon biztos nem működne. Jól összevesznének az esőn a parasztok.
Hm. Világszínten majd az országok vesznek össze az esőn.