(650-sz) Az én hazám

Tibor bá’ szatirikus-online

 

Történelmi visszatekintés: A magyarok névjegyét Attila hozta magával, amit a kor szokásainak megfelelően Kr.u. 451-ben adott át Katalauniumnál az ott összegyűlt romaiaknak és gótoknak. Egy kicsit összeütközött velük, mellesleg jól rájuk hozta a frászt, majd némi gyújtogatással dúsítva visszavonult miután neki adományozták „Attila az isten ostora” címet. Ez azonban sok hűhó volt semmiért. Végtére is a hunok semmit se tettek annak érdekében, hogy Európára ne boruljon néhány száz év béke és vallásos bigottság.

Valamikor a IX. század vége felé valaki egy háztetőn elrikkantotta magát „jönnek a hunok”, de ez csak részben volt igaz. Valójában a hívatlan látogatók magukat magyaroknak nevezték, akik mint tudjuk, mindössze rokonaik voltak a hunoknak, de úgy kívülről pont olyan szörnyen néztek ki. Különben a magyarok nyereg alatt puhított nyers húson éltek, amit erjesztett kancatejjel öblítettek le. Ruházatuk nyúzott ürgék bundájából készült. A német krónikások szerint két lábon járó fenevadak voltak, akik minden jel szerint össze voltak nőve lovaikkal olyannyira, hogy az éjszakai alvást is nyeregben végezték lovaik nyakára borulva. Hogy a nemzet milyen mechanizmus igénybevételével szaporodott, úgy értem lóháton vagy ló mellett, arra nézve nincsenek feljegyzések. A német lovagok esküdtek rá, hogy a magyar harcosoknak semmi közük a homo sapienshez. Még a nyelvük is jobban hasonlított a lovak nyerítéséhez, mint értelmes emberi hangokhoz. Különben ez a nézet elég sokáig tartotta magát. Pontosabban fogalmazva addig, amíg be nem léptünk az Unióba. Ugyanis azóta a magyar is hivatalos európai nyelv lett. (Ha Kazinczy erről tudna, menten sírva fakadna örömében.)

Mindent összevetve azért a magyarok a IX. század folyamán szépen betelepedtek a Kárpát-medencébe, ahol a hét magyar törzs vezérének első dolga volt megegyezni a közös teendőkben, amire aztán ittak egyet, természetesen saját vérükből (a magyar gasztronómia azóta se vált nyugativá). Az ágenda szerint először is megsemmisítették a helyszínen található kazár királyságot, majd elég nagy gyakorisággal portyákat indítottak nyugat felé. Különben a „portya” kifejezés volt az első politikai mellébeszélés. Lényegében rablást, gyújtogatást, fosztogatást jelentett. Tudományosan azt mondhatnánk, hogy a magyarok iparkodtak a keresztény világot megszabadítani bűnös földi javaiktól, mellesleg elég nagy sikerrel.

Mire a germánok összeszedték magukat egy kis visszavágásra, addigra a magyarok Koppány négyrétre vágásával pontot téve elég sokáig tartott vérengzéseikre, gyorsan megkeresztelkedtek és megpróbáltak civilizáltan viselkedni. A germánoknak nem volt semmi más választásuk, mint széles mosollyal a szájuk szélén örök barátságot kötni velük. Ez aztán olyan jól sikerült, hogy némi megszakításoktól eltekintve kerek ezer esztendőn át tartott, és végső soron hozott a magyar konyhára két elveszített világháborút is. Na de, ne siessünk annyira az eseményekkel! Először is a Mohi pusztán a magyaroknak be volt tervezve egy rangadó a tatárokkal, amit annyira nem vettek komolya, hogy előtte még rendeztek egy kis hülyéskedést a kunokkal is. Így aztán a főműsor nem tartott sokáig. Estére kiderült, a honfoglaló lendületből a keresztény államiság elég sokat lefaragott. Végül is a tatárok, miután a lakosságot többnyire kardélre hányták, az országból egyszerűen kivonultak állítólag valami örökösödési hecc miatt, de előbb a biztonság kedvéért, amit lehetett felgyújtottak.

A következő évszázadok elég unalmasak voltak. Legfeljebb egy-egy keresztes hadjárat vonult át az országon, melyek alig értek fel egy tatárdúlással. Az egyik ilyen alkalommal a jobbágyságnak is kedve szottyant egy kis vérfürdőre. Ezért aztán egy Dózsa nevű pasi vezetésével megpróbálták kiirtani a nemességet. A kísérletet nem koronázta siker. Végtére is a kiegyenesített kasza már akkor se tartozott a legmodernebb fegyverek közé. Az viszont elmondható, hogy a mozgalom egy kulináris unikumba csúcsosodott. Történt pedig, hogy egy jogász kitalálta a roston sült Dózsát á la Werbőczy, amit a még mindig meglehetősen népes sereg, nem túl nagy lelkesedéssel, el is fogyasztott „közepesen átsült” kivitelben.

A fentiekben körvonalazott nemesi dáridó nem tarthatott túl sokáig, mer a törökök is a fejükbe vették a magyar falvak felégetését. Hiába na, a középkor teli volt piromániásokkal. Igaz, vagy száz éven át sikerült őket tervükről lebeszélni elsősorban déli harangzúgások segítségével, de a végén győzött az iszlám fundamentalizmus és így 1526-ban, Mohácson, néhány hónappal a tavaszi busójárás után sort kerítettek egy kis keresztény-mohamedán vetélkedőre. A két csapat igazából még ki se lépett a pályára, a meccs már rég lefutottnak volt nevezhető. Több keresztény ország meleg hangú biztatása mellett, a Szent Atya látványos imádkozása közepette a törökök egyszerű kiütéssel győztek jóval az első menet lefújása előtt. A trófea az ország 153 évre szóló megszállása volt. Igaz, ebbe nem kis mértékben játszott bele a magyar nemesség balfácánkodása is.

De hát mi örök ebben a világban? Egy szép napon a törökök is távoztak, igaz nem teljesen önszántukból, de ez nem sokat változtat a lényegen. A még itt-ott fellelhető lakosságot a hozzájuk tartozó ingatlanokkal együtt megkapták az osztrákok, minden bizonnyal azon az alapon, hogy ők imádkoztak értük a legbuzgóbban, ami egy ilyen ízig-vérig katolikus országban nem is lehetetlen. Az csak természetes, az osztrák császárok alig bántak rosszabbul magyar alattvalóikkal, mint más nemzetiségiekkel, amiért a magyar nemesség „életét és vérét” kínálta fel. Ezt aztán az enyhén nimfomániás császárnő majdnem szóról-szóra vett.

A felvázolt árnyaltan hátrányos megkülönböztetést egyes magyarok meglehetősen nehezményezték, aminek hangot néhány felkeléssel adtak. Ilyen volt például II. Rákóczi Ferenc tárogatóval színesített szabadságharca az ezerhétszázas évek elején. Különben ez a tárogató egy klarinétszerű magyar hangszer, amin többnyire vesztett csata után játszanak valamelyik közeli hegycsúcson. Ez alkalommal a nemzetközi munkamegosztás jegyében a franciák drukkoltak értük, és éjt nappallá téve küldték jókívánságaikat, de furcsa módon ez a győzelemhez kevésnek bizonyult. Rákóczi kurucai elbuktak pontosan úgy, ahogy azt harminc évvel később megjósolta egy meglehetősen szorgalmas, rodostói tudósító.  

Ezt követve az ország erejéből egy darabig csak egyéni akciókra tellett, legfeljebb ötvenhárom résztvevővel, amire a császárnak álcázott despota látványos kivégzésekkel válaszolt. Igaz, volt kinek fejét a helyén hagyták, amiért cserében saját anyanyelvét abajgatta máig ható sikerrel.

Aztán a XIX. század derekán egy Kossuth nevű politikus némi pénzügyi visszaélést követve sikeresen ütött ki a nyeregből néhány útjában álló értelmes embert, és úgy gondolta, ha a magyar parasztot lázba hozza egy-két ceglédi beszéddel, akkor könnyűszerrel el tud bánni az egész Szent Szövetséggel is. Így aztán komoly meglepetésben volt része, amikor másfél évvel később annyi orosz jött be az országba, hogy a helyi lakosság percek alatt kisebbségi etnikummá változott. A jól bevált nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az ötlet kiagyalója külföldre távozott, hátrahagyva a fejére képzelt Szent Koronát, na meg a beosztottait kivégeztetés végett, ami rendre be is következett.

Ilyen viszontagságok közepette az ország népe egyszer csak azt vette észre, hogy ráköszönt az újkor hajnala és jobb elfoglaltsága nem lévén, szorgalmasan készülődött az I. világháborúra, amit elsősorban a hagyományok miatt természetesen elvesztett. Ez önmagában nem lett volna nagy ügy, állítólag veszett már több is Mohácsnál, de ez alkalommal a nyertesek nem hülyéskedtek holmi megszállással. Bosszantásukra kitalálták a határozatlan időre szóló elcsatolást. Ezzel a Nyugat nagy gondtól szabadult meg, hiszen évszázadokon át komoly dilemmával küszködött, miként tudná meghálálni ennek a magyar névre hallgató lelkes népecskének a keletről érkező veszélyek elhárítása terén kifejtett hasznos tevékenységét.

A többire már van, aki emlékszik a ma élők sorából. A II. világháború előkészületeiben újra a németek mellé kellett állni egyfelől a földrajzi fekvés miatt, másfelől a jogtalanul elorzott területek visszaszerzésének reményében. Hogy ezt a háborút is elveszítsék, a magyarok szinte presztízskérdést csináltak a dologból. Mint utóbb kiderült, a döntés ez alkalommal se az ő kezükben volt. Miután Churchill és Truman Jaltában elismeréssel adózott az orosz vodka kitűnő bukéját illetően, egyetlen halovány mosollyal adták beleegyezésüket Kelet-Európa szovjetesítéséhez. Persze egy átmulatott éjszakát a kijózanodás követ, de esetünkben más már nem maradt hátra, mint a szovjet hódítás mélységes elítélése és a megszokott módon történő drukkolás a rab népekért. Aztán a rengeteg biztatást komolyan véve a magyarok 1956-ban saját szakállukra megpróbálták levetni a szovjet jármot, ami a Nyugatnak jó alkalmat adott egy kis szuezi hülyéskedésre. Ami pedig a magyarokat illeti…, miért pont ez a felkelés járt volna sikerrel? Maradt tehát minden a régiben, miközben egy feltűnően éles eszű hóhér néhány év alatt gulyás kommunistává változott, amihez tízmillió lelkes sörfogyasztó egyetértően bólogatta a fejét.  

Aztán 1989 környékén anélkül, hogy bárki bármit tett volna, a szovjetrendszer egyik napról a másikra egyszerűen kimúlt és itt maradt az ország elnyomók nélkül, amitől néhány száz év alatt egy kissé elszokott. Elsőnek egy „nyugodt erőnek” becézett úriember ocsúdott fel, aki fittyet hányva tízmillió vágyának, játszi könnyedséggel pocsékolt el évezredenként egyszer előforduló lehetőséget, hogy gyermekkori rögeszméjének hódolva visszafordítsa a történelem kerekét, amire legitimitást sajátosan értelmezett „mély hivatástudata” és „klientúrájának kistafírozása” adott.

Szerencsére újabban minden csak négy évig tombol. Így 1994-ben egy úrrá vedlett elvtárs meglovagolva némi nosztalgiát, sikeresen hitette el magáról a szociális érzékenység nagyfokú birtoklását, miközben kliensei gyors ütemben tulajdonították el azt, amit elődjének kliensei idő hiányában meghagytak.

1998-ban egy kimagasló tehetséggel megáldott férfiú sikeresen hirdette magáról a nemzetmentő szerep biztos felvállalását, aminek következtében az isten adta nép beszavazta a hatalomba, ahol kiderült róla, hogy adott esetben minden idők legveszélyesebb diktátorává, vagy vérengző királyává válna. A köré sereglett „tolvajbanda” tudományos szisztematikussággal fosztotta tovább az országot, gyűrte maga alá az ügyészséget, bíróságot, rendőrséget, közszolgálati médiát és még az adóhatóságot is. A huntává átvedlett politikai vezérkar munkájának visszafordíthatatlan befejezéséhez már csak egy utolsó válasz­tást kellett volna megnyerni, amihez elég sokan voltak ugyan, csak szerencsére nem elegen.

2002-ben jobb híján az emberek visszaszavazták a „régieket” főleg, mert nem tehettek mást. Így esett, hogy egy peremkerületi proli, majd egy feltörekvő vidéki után, újfent egy elvtársból úriemberré avanzsált helyezkedő ült a legkényelmesebb bársonyszékbe, amit alig melegített fel már át is kényszerült adni, egy újabb politikai zseninek, aki vagy ügyes hazudozó vagy ügyetlen igazmondó. Hogy a kettő közül melyik, azt kétharmados határozottsággal döntötte el a népfenség, mert képtelen volt 9 évre visszaemlékezni, ugyanis  csak előre néz, a fényesre felfestett harcos jövőbe. Az újkor királyjelölt pedig rohamtempóban iparkodik befejezni azt, amire 8 évvel korábban nem jutott idő.   

Összefoglalóként megállapítható, hogy Szent István által a Szűz Máriának felajánlott országot ezer éven át tartó isteni kegyelet után végre non-szakrális szerencse érte, de ezt az ország vezetői képtelenek észrevenni, mert elsősorban kacsalábon forgó villáik építésével vannak elfoglalva. Félő, hogy mire az utolsó villa is elkészül, az alattuk lévő ország már nem lesz magyar kézen.

A dakota ló oldalairól oda-vissza áteső nép pedig nem tehet mást, mint hogy gyorsütemben megtanulja a piacgazdaságnak becézett kapitalizmust, illetve a kapitalizmusnak gúnyolt piacgazdaságot, mert csak a tökéletes azonosulás után számíthat az iszlám támadásaira, amiből, ezer éves szocializációja miatt, nem akar kimaradni.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

49 gondolat erről: „(650-sz) Az én hazám

  1. “ott van a hazám, ahol lopni lehet” – idézet orosz bűnözőktől.
    Az oroszok nagy ideológusok.

  2. Tibor bá, talán inkább szatirikusan leírt igazság.Ettől már csak a szatirikusan leírt ránk váró jövő lehet borzasztóbb, már csak a nagy számok törvényéből adódóan is, mert ha ezer év nem volt elég hogy lássunk és tanuljunk belőle akkor talán már semennyi sem lesz elég.

    Másik,
    korábban említést tettem egy általam készített túlélő kályháról, ami arra az estre készült elsősorban, ha jön a Gedon és gáz van illetve nincs, meg áram sincs. Ehhez még háború sem kell, ha jól emlékszem 98-ban Kanadába néhány napos jeges eső , semmi vihar nélkül, romba döntötte majdnem a teljes áramvezeték infrastruktúrát
    http://www.youtube.com/watch?v=U1s7gpCZQWM
    Rengeteg túlélő szakértő és film létezik arról, hogyan élj túl a vadonban, ami nagyon jól hangzik, meg szép, de egyszerűen nincs vadon hét milliárd ember részére.Tehát a túlélésre ott kell felkészülni elsősorban ahol van az ember, illetve a közvetlen közelében. A panelosok egy héten belül megfagynának, ha nem lenne gáz meg villany és elég sok van belőlük, akinek meg fatüzelésű kazánja van de zárt rendszerű és keringető szivattyúra van szükség az sem lenne sokkal előrébb. Aki kandallóval rendelkezik a főzés annak is gondot okozna és végső esetben a sparhelt a legjobb ha nem kell elhagyni az otthont, mert egy két száz kg kályhával nem lehet csak úgy szaladgálni.
    Szóval Tibor bá ha hozzájárulsz kiteszem a linket, fenn van a youtubon.

  3. Árpád,

    engem feltétlenül érdekelene a túlélő kályhád!
    ( a konzerveket már gyűjtöm.. 🙂 )

    köszi
    TomApó

  4. Kedves hunok, és nemhunok , finnugristák és sumérszkíták.
    Posztot azért nem kommentelem külön, mert már megtettem a funny guide-nál.
    *****

    Kedves hunok, és nemhunok , finnugristák és sumérszkíták, kedves magyarok, feleim, és nem feleim.
    Meglepetésként ért engem is, hogy Budapest hetedik kerületében lehet kapni KUMISZT!
    Egy kis orosz boltban,nevet nem írok mert reklám, de AR-ral kezdőik. A füstölt tokhalacskámért mentem, akkor láttam, venni nem mertem, de piszkál a gondolat, hogy milyen lehet..

    Posztot azért nem kommentelem külön, mert már megtettem a funny guide-nál. ÁRPÁD mutasd már a kályhát,és az agyag sütőharangot is!Légyszi. Akkora hogy meg lehet csinálni normál méretű koronggal, vagy felrakásos tehnikával? MUTI!

  5. Na ilyen az Tibor bá, amikor nem akarom külön kommentekben küldeni ami eszembe jut, és kijavítgatom. Benne marad az odébbmásolt sor:)) elnézést a kótyagos szerkesztésért, (pedig nem is ittam kumiszt…… 😛

  6. Dorka, az agyagharang jövő héten kerül fel, egyelőre csak a kis kályha van.

  7. Kíváncsian várom én is a kályhádat Arpád.

    Évekig használtam magam is ilyet.
    Téglából volt amit csemperagasztóval ragasztottam össze.
    Sajnos nem számoltam a különböző hőtágulási együtthatóval és végülis szétrpedezett .
    Csak a LEGJOBBAKAT tudom róla elmondani . Egy sima “tábortüz” höz képest legalább 10x a hatásfoka . Vagyis tized annyi tüzelővel lehet
    ugyan azt a kaját megsütni megfőzni .

  8. Tibor Bá’ Jó lenne amúgy lefordítani az egész könyvecskét,mert nagyon aranyosan van megírva, szerintem hiánypótló.

  9. 3: ha a Paradicsomipc-s kályhára gondolsz akkor nekem tetszik 🙂

  10. 3:
    Rakd!

    10:
    A többi rész idejét múlta. A történelem örök.

  11. 13: Jaja. Jóság. Az tetszik, hogy ilyen kis kompakt cucc. Kocsiba, vagy ha már nincs benzin, tolikocsiba be aztán már megy is tűzhely ahová akarja az ember.

    (tolikocsi = kézikordé, kézikocsi)

  12. 12. köszönöm!
    A mobil (túlélő) kályha itt megtekinthető. A video alatt van egy rövid leírás az angol szöveg alatt magyarul is.

  13. “Pisztrángmintás kezelése ráégetett növényi olajjal lett elvégezve” Én meg azt hittem csak koszos 😀

    kb ~hány kg egy ilyen kályha?

  14. 16.A végére oda van írva,10kg teljes tartozékaival együtt.:-)

  15. Árpád, ez nagyon fasza. És egyben félelmetes is egy kicsit a lábaival és a nagy kéményével.Igazi ördögi egy masina,tetszik!!!! Eszembe sem jutott, hogy főzni is lehet rajta meg pirítóst is.. Kell ilyen.Kösz a leírást.
    ( a libagágogás a háttérben külön jó volt, a gyerek meg tündér azzal a szalonnás pirítóssal)

    Egy szállítható sparhelt.

    Ki is lehet vinni a hegyre a szőlőbe, és az őszi tavaszi munkák alatt fűtögetni meg főzni rajta a kisházban.

  16. 19:
    Ne kelljen már takarítani annyit utánad. Még azt a rohadt pontot se teszed ki a mondatod végére.

  17. Jól van na. Vigyázok. Te meg azt írtad hogy dse teszede. 🙄

  18. 21:
    Én lehetek slampos és sietős, mert ki tudom javítani. De ha máshoz írok, akkor előbb vágólapra rakom.

  19. 15:
    Ilyen kályhát tudok csinálni, vagy nálam megcsinálhatja az, akit tanítottam hegeszteni. Lemezekből kell össszehegeszteni. Ennyi. – – – Különben én (szögletes) könyök helyett szélkakast raknék a kémény végére, mert itt is látható volt, hogy vissza fújta a szél a füstöt (néha).

  20. 23, igen.
    Ez egy darab lemezből van, teljesen másként viselkedik a hőtágulása. A kémény csövek is általam vannak elkészítve, a falcolásukhoz és megmunkálásukhoz azért több tudás kell mint egy video megnézése, de úgy igaz ahogy írod, házilag is elkészíthető, hiszen ez is úgy van.
    A füst visszafújás azért volt mert csak érzékeltetni szerettem volna, hogy közbe iktatható egy könyök is, a cső felfele kell hogy nézzen akkor ez a probléma megszűnik.

  21. 22 Tibor bá’!

    Ha már a helyesírásnál tartunk, kijavítanád a statisztikánál a “májúsában”-t, olyan rég óta így van, illetve a szeptemberében után stílust váltasz a sorozatban és októberben-t írsz. Amúgy gratulálok a növekvő számokhoz és az új rekordhoz! 🙂

  22. 24:
    Az ötlet ragyogó. A “kályha” igen hasznos, de minősített barkács készséggel otthon elkészíthető. Én 2 mm-es lemezre gondoltam. Mi a valóság?

    25:
    Természetesen.
    Köszönöm

  23. 26. 2mm ből van a kályha a füstcsövek pedig 0,5-ből.A részletesebb leírás róla a video alatt található angolul és magyarul is, a (több megjelenítés szóra klikkelve)

  24. 28!
    .. 😀 Ez jó volt Arma.Már azt hittem ,hogy ma nem fogok nevetni.. 😀

  25. 29: Pedig a nevetés az élet sója! 🙂 Te nem vagy rokona a vasúttörténeti Park vezetőjének? vagy a férjed?

  26. 30!
    Én senkinek nem vagyok a rokona,és a férjem sem!!Pokolba az összes rokonnal minden oldalról!.. 🙂
    Mindenkit letagadok.. 🙂
    Már még csak egy rokon hiányozna nekem ide..
    Na tessék,máris elvetted a kedvem..

  27. Tudod, szívesen nevetek magamon, magunkon.
    Volt ez a “Hungarikum” sorozat rajzfilm…de azon nem tudtam röhögni. Nem Te írtad, Tiborbá?!

    Olyan ez, mint a rádiókabaré, ahol ők röhögnek rajtunk, vajon miért nem találom viccesnek?

  28. Több önbizalmat Batka…vagy inkább önbecsülést. akkor nevetnél.

  29. 32:
    Én viccesnek tartom a kurva nagy mellébeszélést. A rablás és fosztogatás – ha mi csináljuk – akkor “portya”. De nem folytatom. Az ország gazdaságilag siralmas, kétségbeejtő helyzetben van. Ez mit jelent fideszül? Bent vagyunk az elit klubban. És ez megy 1100 éve. – – – Na jó, nekem is csak az egyik szemem röhög, a másik keservesen sír.

  30. Nem csodálom ! Fájdalom,amit csodás országunkal művelnek.
    Az emberek töbségének hozzájárulásával.
    Nagyon jó volt a cikk,gratula!
    Szomorú ez nagyon,de igaz…
    Én is éltem pár évet több országban…( de Tudod Te ezt ! )
    Szeretek itt Élni, pedig annyira élhetetlen…
    Jó pihenést Tiborbá 🙂

  31. Bocsánat az OFF-ért:

    “Európában megtalálták a 131-es radioaktívjód részecskéit, azonban koncentrációja oly csekély, hogy nem jelent veszélyt az ember egészségére.

    A NAÜ a radioaktív jód származásának helyét próbálja megállapítani. A szervezet szakértői szerint a jód nem a FUkusima-1 japán atomerőműből való.”

    Akkor honnan? Nem tud erről valaki bővebbet?

  32. Jó a kályha Árpád !
    Szellemes megoldások vannak benne .
    Szvsz jó lenne ha a teteje rozsdamentes acél lemez lenne .
    Rá lehetne szegecselni egyet (hegesztése nehézkes -lehet-).
    Könnyebb lenne tisztítani a rozsdanentes acélt .

  33. 36:
    Még nem, de azt tudom, hogy Fukisimáról beszélni egy ideje politikailag nem korrekt, mert ütközik az amerikai atom-lobby-val.
    Személy szerint én meg vagyok győződve arról, hogy most ért ide a Fukisimai J-131, ami különben kizárólag atom-balesetnél keletkezik és elég rövid a felezési ideje ahhoz, hogy régebbről nem származhat.
    Hárám hónapja az USA északi részére és Kanadára érkezett, több mint nálunk. Most átkelt az Atlanti-óceánon és itt van. Természetesen nem sok, de itt van. Azért jelentették be, hogy előre ellentámadásba lendűljenek.

  34. 34: én a nyereg alatt puhított húst még tréfára veszem, de Orbánhoz érve már nem humor, hanem riport lett a műfaj… Ezért sem röhejes.

  35. 36:
    Mohi-csata vicc volt, mert előtte baszakodtunk a kunokkal. Mohács egy vicc volt a nevetséges erőviszonyok miatt. Rákoczi vicc volt, 1848 vicc volt, Szállasi vicc volt, Rákosi vicc volt, 1956 vicc volt, és a 2/3 is vicc. Mi csak hülyeségeket tudunk csinálni és egymást becsapni, a közöst meglopni (ide tartozik az adó nem fizetés is). Csoda, hogy még létezünk.

  36. 38:

    Valóban nem hallani semmit mostanában Fukusimáról, azt sem tudni, hogy éppen milyen állapotban vannak a reaktorok, egyáltalán hűtik e még őket, vagy hagyták leolvadni és most izzik, mint a karácsonyfa égő?
    A japánok egyébként év végére valami megoldást ígértek a reaktorra (csernobilhoz hasonló), de én semmit nem olvastam erről.
    Biztos vagyok benne, hogy már legalább fél Japánt evakuálni kellett volna, de hát nekik nincs hová menni, mint anno csernobil esetén. Főleg ha a 30 milliós Tokiót nézzük.
    Tibor bá nekem az a furcsa a nyilatkozatból, hogy fogalmuk sincs(?) honnan jön a radioaktív jód, de Fukusimát azonnal kizárták.
    Most vagy baj van megint (még mindig) fukusimával, esetleg nagyobb, mint eddig. (ez lenne a kisebbik rossz)
    Vagy pedig tényleg nem Japánból jött, hanem valahol történt megint baleset és mélyen kussolnak. Persze nem feltétlen kell látványosan felrobbannia egy erőműnek, hogy jod 131 kerüljön ki a levegőbe.
    Másra egyelőre nem tudok gondolni, de sosem jelentenek jót ezek az “ismeretlen” eredetű sugárforrások.

  37. 41:
    Fukusima folyamatosan “szivárog”, ez már befejezett tény, nincs hírértéke. 😉

  38. 43:
    Géza! Tedd kezed a szívedre. Öszintén. Ezt a poént hányszor sütötted már el?

  39. 48:
    Hím? 😀 I am a kind of Moricka. Observed by you. 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük