(644) Hol kaphatsz legkönnyebben fertőzést? Kórházban!

Tibor bá’ online

A háromgyerekes Erzsikét tüdőgyulladással vitték kórházba, ahol az állapotához egyáltalán nem „illően” erős görcsökkel járó, fájdalmas hasmenés jött rá, és ami ezzel szinte azonos értékkel bírt, a híg széklete elképesztően büdös volt. Az osztályos nővér azonnal „diagnosztizált” Clostridium difficile. Ez egy potenciálisan halálos vastagbélromboló baktérium, ami ürüléktől származva szájon át terjed. A megfertőzött személy ürülékében található baktérium dezinficiálásnak ellenálló spórákat termel, amelyek a szabadban akár 5 hónapig is életképesek. Ha kézzel megérintenek egy fertőzött felületet, majd a szájhoz nyúlnak, a fertőzés már meg is történt. Remélem nem arra gondolsz, hogy kórházban nem etetnek veled szart? Mert nyugodj meg, etetnek!   

A betegséggel kapcsolatos felmérések ez ideig csak Amerikában vannak (legalább is ismereteim szerint, de majd Jancsika kiigazít). Ezek szerint, a két hetet kórházban töltött betegek 13 százaléka, a négy hetet ott eltöltött betegek 50 százaléka kapja meg a Clostridium difficilet. De a baktérium felcsípéséhez nem feltétlenül kell befeküdni, elég egy látogatás is. Az elmúlt évtizedben a Clostridium difficile sikeresen lépett elő szuper baktériummá. 2004-ben virulensebbé mutált, antibiotikumnak ellenállóvá és kissé halálossá vált. Az amerikai ÁNTSZ szerint évente 30.000 amerikai kapja meg, de független megfigyelők szerint ennél jóval többen.

Röhögni kell. Az ember azt hinné, hogy a kórház az a hely, ahol a beteget meggyógyítják, nem pedig, ahol betegséget lehet felszedni meglehetősen jó hatásfokkal. De ne hidd, hogy ezzel kimerült a paletta. Egy másik, kórházakban tanyázó korokozó a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), amelynek a számlájára irható évi 18.000 áldozat az USA-ban. A kontaktus nyílt sebeken keresztül történhet és halálos csont, vér és belső szervi fertőzést okoz. A fertőzések 90 százaléka kórházakban történik. Antibiotikumok alkalmazása hatástalan.   

A C-diff baktérium az amerikai kórházak termeinek 65 százalékában megtalálható. Bemész meglátogatni az operáción átesett édesapádat, viszel neki néhány fánkot, amit annyira szeret. Leteszed a tálcára rakott fánkokat a takaró tetejére, édesapád nekikezd a majszolásnak és megkér, hogy húzd el a függönyt, amit megteszel. Hoppá a baktériumok máris az ujjaidon vannak. Visszamész az ágyhoz, ahol édesapád közli, hogy ennyit nem tud megenni és kapjál be te is egy fánkot, és már a baktériumok be is kerültek a gyomrodba. Ez ilyen egyszerű. Nem az a szörnyű, hogy szoros kapcsolatot teremtesz baktériumokkal, ez mindig így volt, amióta világ a világ. A baj az, hogy az öntelt civilizációnk létrehozta a szuper bacikat. Fennkölt civilizációnk hamarosan össze fog omlani, de a szuper bacik itt maradnak a túlélőkkel.   

_____________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________

 

14 gondolat erről: „(644) Hol kaphatsz legkönnyebben fertőzést? Kórházban!

  1. Annyit hozzátennék, hogy a Clostridium difficile akkor tud elszaporodni a vastagbélben, és súlyos pörkös gyulladást okozni, amikor az ember nagy mennyiségű, főként ha széles spektrumú, antibiotikumot szed (mint pl. a példában is a tüdőgyulladás miatt), aminek a hatására a normál bélflóra károsodik, „nem fedi be” a bélfalat, van hely a C. diff. elszaporodásához.
    Amúgy az antibiotikum rezisztencia nagyon fontos kérdés, és hol máshol lennének a rezisztens törzsek, ha nem az AB felhasználás fő helyén, a kórházakban? Itt tudnak leginkább kiszelektálódni, és pl. a lélegeztetőgépekben jól elbújni.

  2. Naja…

    Szép új világot építettünk: a bacik ellenállóbbak lesznek, mi meg gyengülünk…

    Lehet hogy ez a Föld (Gaia) természetes immunreakciója az ember nevű kórókozó ellen? Vagy csak az antibiotikumon felnőtt higénikus városlakókat fogja eliminálni, a szemétben élő „söpredék” meg majd jól túléli ?

  3. 4. Attila!

    Egyszerűen csak beleszóltunk az evolúcióba, és az alkalmazkodik hozzánk.

  4. 2. Nincs mit! 🙂
    „megkér, hogy húzd el a függönyt” – no igen, ha volna mit….. magyar kórházak…

  5. Egy újabb tapasztalat kórházból:

    Fiamon megjelent egy furunkulus. Pont a végbél melett, ahol a kötözés majdnem minden esetben a székletet egyenesen a kötés alá vezeti. A főorvosnál egyszer bent voltunk, kitisztították. Két hét múlva csodák csodájára visszatért. Megint visszamentünk, ma azt mondták, hogy műtétet nyár előtt nem vállalnak, ismét kitisztították és hazaküldték. Azt mondták, ha újra megtelne megint kitisztítják. Egy rokon, aki gyerekosztályon dolgozott felháborodva mondta, hogy lehet hogy ez ma ritka, ahogy a védőnő mondja, de az ő idejében kitenyésztés, és megfelelő antibiotikum volt a megoldás. Most meg azt mondják, majd nyáron… Hmmm… Ha 20-30 évvel ezelőtt erre befektetés volt, és AB kúra, kitenyésztés, mert veszélyes, most miért lehet rá várni fél évet???

  6. 6: mikor kitisztították, meg is nyitották? Ha igen, kellett volna mikrobiológiai vizsgálatra leoltást készíteni.

  7. Korrekt poszt. Ivett sok mindent leírt, amit én hozzá szerettem volna fűzni.

    Csak még talán annyit: a kialakult helyzet abszurditását csak fokozza, hogy a Clostridium difficile egyébként egy békés bélbaktérium, ami a mikrobiológusok szerint az emberek 5-6%-ában egyébként is előfordul – a normál bélflóra részeként. A probléma tehát akkor kezdődik – ahogy ezt Ivett is leírta – amikor egy széles spektrumú antibiotikum leirtja a normál bélflórát, a C. diff. pedig elkezd szaporodni. Az, hogy egy látogató a fent leírt forgatókönyv szerint elkapja a C. diff-et tehát elég valószínűtlen, mivel normál bélflóra esetén a C. diff nem tud elszaporodni.

    Ketteringben egyébként, ahol dolgoztam, KÜLÖN OSZTÁLY volt C. diff-fel fertőzött betegek részére (hivatalosan fertőző osztály volt, de a betegek 90%-a C. diff fertőzött volt), ott Metronidazollal, illetve visszatérő eseteknél Vancomycinnel kezeltük a betegeket – több-kevesebb sikerrel. Az NHS-nek egyébként elég jól kiterjedt mikrobiológiai statisztikái vannak C. diff ügyben.

    Az MRSA esetében az abszurditás tovább fokozódik: a Staphylococcus aureus az emberek kb. 20%-ánál a normál bőrflóra szerves, ártalmatlan része. A probléma akkor kezdődik, amikor ez az ártalmatlan baci megszerzi a methicillin elleni rezisztencia képességét. Ekkora lesz MRSA-vá, ami már valóban óriási gond tud lenni, mivel a béta-laktám antibiotikumok TÖBBSÉGÉRE rezisztens. Ha jól tudom, az imipenemek (meropenem, imipenem) még hatásosak az MRSA-ra, de ma már legalább egy olyan enzim ismert, ami az ÖSSZES béta-laktámmal szembeni rezisztenciát biztosít (ezt találták meg először az Új-Delhiből származó „szuperbaktériumban”, de az EHEC is ezt az enzimet hordozta). Spanyolországban, például, ahol az antibiotikumokat recept nélkül is lehet kapni, a Staphylococcus aureus hordozóknak már 66%-a MRSA-hordozó. Ez elképesztően nagy szám, 100 emberből 13-14 fogja hordozni az MRSA-t.

  8. 7. Meg is nyitották és nem csináltak labort…

  9. 9: arra gondoltam, hogy pl. egy vattás végű pálcával (mint a fülpucoló, csak nagyobb) vettek-e a sebből mintát. De anélkül is adhattak volna valami olyan antibiotikumot, ami a tapasztalatok szerint ilyen jellegű gyulladásban hatásos.
    (Pl. a szokványos felső légúti fertőzésekben szinte soha nem végeznek leoltást, gondolom, mert ott, annyi esetben tényleg sokba kerülne, de már csak azért se, mert mire megjön az eredmény, a beteg már meg is gyógyult, vagy magától, vagy attól az antibiotikumtól, amit felírtak)
    Az AB rezisztencia kialakulásában fontos szerepe van annak, hogy nem szedik végig az emberek a kúrát, és így kiszelektálódik egy rezisztens törzs. Ezzel függhet össze az, amit Jancsika írt, hogy ahol recept nélkül is lehet kapni, még nagyobb a rezisztencia gyakoriság. De a baktérium is alkalmazkodik, életben akar maradni, így kifejleszt magában AB bontó enzimeket (pl. béta-laktamázok).

  10. 10. Semmit. Azt mondták, várnak nyárig… Addig semmit. A háziorvos adott egy antibiotikumot (Amoxicillin-B) rutinból, de a sebész azt mondta, hogy nem szabad. Mi meg azt mondtuk, hogy ha olyan ember azt mondja aki többet dolgozott egészségügyben, mint a teljes Nyíregyházi sebészet (Rokonunk), hogy ártani nem árthat (Már ha nincs allergia rá, de mivel se nálam, se páromnál nem áll fönn, és figyelem a tüneteket, ha mégis előjönne) kísérletet teszünk vele. Fél nappal a megnyitás után pontosan ugyanaz a helyzet mint előtte. Legutóbb 3 napig tartott, amíg elkezdett felgyűlni…

    Lehet azt kéne csinálnom, amit Tibor Bá’, hogy nyomás a privát laborba tenyésztést rendelni, de arra meg kinek van pénze… Havi 90-110-ből élünk, nagyon szépen és kényelmesen ezen a környéken, de a labor már nem fér bele. Inkább megpróbáljuk a környék másik 3 nagy kórházát, ha nincs eredmény az Amoxicillinnel. Nem adjuk fel a bürokrácia elleni harcot.

  11. Drakonisz.. 22 -23 évesen van gyereked. Ezt respekrálom,nekem is már kettő volt 22 évesen. Ha nem esztek egy hétig, akkor is privát labor, ezt javaslom. Ne szenvedjen az a gyerek, egy gyennyes furunkulus borzalmasan kellemetlen lehet. Fáj, viszket, ne mer kakilni,stb..soha ne jöjjön többet elő..

  12. Már ha úgy látod nem hat az amoxicilin véglegesen.

    Amúgy a témához. Mi ótvarat kaptunk egy súlyponti kórház gyerekosztályán. Ráadásul nem tudtuk mi a frász az és herpeszre kezelgettük a pici orrát. Mikor a háziorvos megmondta mi a helyzet,majdnem úgy kellett felmosni. Ja, én meg rühet kaptam az előző munkahelymen. (idősotthon, kínosan tiszta, elég volt bekerülni majd visszakerülni egy néninek a kórházba)…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük