(593) Szerszámok

Tibor bá’ online

 

öSokszor felmerült már, hogy mit érdemes bespájzolni a tudáson kívül. A felsorolásban igen előkelő helyen vannak a kéziszerszámok. Ezzel csak egyetérteni lehet. Valamiről viszont még nem volt szó, mert senki se vetette fel. Rendben van, vannak kéziszerszámaid, de mi van akkor, ha valamelyik elromlik, vagy eltörik. És ez vonatkozik a háztartási eszközökre is? Ma nincs semmi gond. Vagy veszel egy újat, vagy van hozzá pótalkatrész, vagy egy szerviz megjavítja, de az összeomlás után?

Álláspontom szerint abszolút nélkülözhetetlen egy ívhegesztő berendezés (trafó, pajzs, jó sok elektróda). Ez 20-25.000 forintból megvan. Ha tudsz hegeszteni, nincs gondod, mert segítségével majdnem minden meghibásodást orvosolni tudsz. Apró szépséghibája a dolognak, hogy az ívhegesztéshez szükséges a 230 Voltos elektromos áram. Ez azonban nem lehet nagy akadály, hiszen valaminek a meghegesztéséhez 10-15 perc (vagy kevesebb) tökéletesen elegendő. Ennyi ideig pedig egy agregátor is tud feszültséget produkálni, 1 deci benzin fejében.

Az egyetlen valódi akadály a szaktudásod és a gyakorlatod hiánya (már, akinek). Erre én is gondoltam. Éppen ezért, szeptembertől kezdve indítok egy hegesztő „tanfolyamot” a házamban, minden hétvégén (szombat-vasárnap) megbeszélés és beosztás szerint. Nem fogsz kapni szakvizsga bizonyítványt, de garantáltan meg fogsz tanulni hegeszteni. Ha van kedved jelentkezni, akkor rajta: evatibor kukac t-online.hu. Különben pedig, ki lehet vesézni a hegesztés témát is.

Éljetek a lehetőségekkel!

113 gondolat erről: „(593) Szerszámok

  1. Nahát. Ez már a tettek mezeje! Már épp akartam kérdezni emailben a részleteket, csak előbb megkérdeztem a nagyfiút, hogy lenne e kedve hegeszteni megtanulni. Erre kiderült, hogy “évek óta” ívhegeszt Gödöllőn a barátjáéknál. Haver apukája megtanította őket, mikor egy régi kismotorból csináltak valami csettegőt, meg egyebeket. Csak nem mondta, nehogy aggódjak hogy megvakul meg ilyesmi…
    Viszont van itt egy egy számmal fiatalabb vegyészpalánta. Korhatár van? 14.5 év akadály?

  2. Olyan jó lenne megtalálni azokat a régi öregeket akik konyítanak valamit pl az edények fazekak stoppolásához, kaszafenéshez, vagy köszörűsök.. és van lábbal hajtható köszörűjük..esetleg valakit aki szőni fonni, cserépkályhát építeni tud..vagy téglából rakott csikótűzhelyet. És mind megtanulni.. bár tudom hogy ez majdnemhogy lehetetlen. Meg a mezőgazdaság. meg az állattartás legalább alapfokon.. úristen annyi mindent meg kellene tanulni. Főleg a gyerekeinknek..

  3. A régi kovácsok sok mindent megoldottak hegesztés nélkül. Ezt a szakmát is hasznos lenne megtanulni, mert ehhez nem kellenek precíz műszerek vagy nehezen beszerezhető kellékek.

  4. trafós ivhegesztővel csak “taknyolni” fogsz. valamire az is jó, de nagyon szűk azoknak az eszközöknek a köre amit meg lehet vele “kókányolni” és a funkciója megmarad. egy lépéssel jobb az inverteres hegesztő, mert ott kevesebbet fogsz égetni. finom dolgokat viszont azzal sem lehet javítani. oda már AVI kellene, de lesz-e egy teli palack argon védőgáz?

    ha abban a scenárióban hiszel, hogy erősen csökkenni fog a népesség és te a túlélők táborába tartozol, akkor sokkal egyszerűbb lesz bármit is találni raktárakban, elhagyott házakban, szeméttelepeken, MÉH-lerakatokban, stb.

    ezzel együtt pártolom , sőt ajánlom, hogy aki teheti, az menjen el Tibor’bá-hoz hegesztőinasnak! a tudás hatalom , a jó társaság megfizethetetlen.

  5. Kedves Tibor bá!

    Ez a szakképzés igazán derék dolog, kár hogy nincs vidéki kihelyezett tanfolyamod, szívesen részt vennék én is. 😉

    Hegesztőtrafóm és néhány doboz pálcám már van, szakkönyvet is szereztem már a hegesztésről, de a gyakorlatban még elég ügyetlen vagyok. A szomszédban lakik egy bácsi, aki viszont tud hegeszteni, lehet tőle fogom ellesni a szakmai fogásokat.

    A kaszálás-kapálás tudományát sem ártana oktatni ezek is fontosak lesznek, ha már nem dolgozik az olaj helyettünk.

    Mostanában kijárok a MÉH telepekre és a debreceni Zsibogóra egészen jó kéziszerszámokat lehet vásárolni potyapénzért, pl.: jobbról-balról hajtható, kétfordulatszámú amerikáner 500 forintért, vésők, gyaluk, furdancsik, kádár szerszámok 100-200 forintért.

    A sok hülye amikor eladja a szülők nagyszülők házát a pince padlás tartalmát odaadja a cigányoknak, vagy csak konténerbe hányja és viteti a szeméttelepre. Igazuk van a fűgyűjtős fűnyírón kívül nincs is szükségük – geddonig – másra. 🙂

  6. 1:
    Az életkor nem akadály, amennyiben egyszerre tud tartani a két kezében 1-1 kg tömeget.
    Tavasszal indítok szövő-kötő tanfolyamot, csak még be kell szereznem kézi közőgépet, és szövőszéket.
    3-4:
    Két különálló vasdarabot kovács nem tud “összeragasztani”. Ásó, kapa, lapát, tővető, kasza, stb. lapja gyakran lereped a csonkról. Ezt vagy eldobod, vagy meghegeszted. A kerti szerszámaimat évtizedek óta hegesztem. De a kidőlt kerités oszlopok, leszakadt vonóhorgok, kirohadt talicska lábak, stb. stb. mind-mind hegeszthető és erősebb lesz, mint újkorában.

  7. Igen! Ez tényleg hasznos lehet, ha megtanulnak hegeszteni!
    De, hozzá teszem jól jöhet még egy köszörű,és asztali fúrógép is. A műszakibb embereknek pedig egy kis hobby marógép és kis esztergapad is hasznos lehet.
    A hegesztést CO2 védőgázassal is érdemes megtanulni. Lehet vele 1mm. alatti lemezeket is hegeszteni. És sokkal könnyebb megtanulni a használatát. Nekem 2 éve van és hát, egy ÁLOM a használata! Egy nagy palack co2 nagyon hosszú ideg elég. Geddon idején a töltött CO2 palack beszerezhető lesz. Mert nem kaja ezért nem lesz kelendő.

  8. 7:
    Ne rohanjunk be ajtóstól a házba! PC billentyűkhöz szokott férfiakat nem lehet egyik napról a másikra átformálni ezermesterekké. Én a hegesztést fontosnak tartom, és az örökös szófosás helyett akarok valamit tenni is. Megteremtem a lehetőségeket, aki akar élhet vele.

  9. 5 Pistusz:

    Kapálást annyira nem kell tanulni (maximum annyit, hogy melyik a gaz, és melyik a kukorica), ellenben a kaszálást már inkább illik gyakorolni.
    Apropó: mifelénk a szőlőt például “horolják” és nem “kapálják”. Nem is kapát használtunk erre, hanem horolót.

    Ha mezőgazdasági munkát szeretnél gyakorolni, ültess valamit és gondozd. Akár a teraszon, akár úgy, hogy néhány négyzetmétert lekerítesz a kiskertedből.

    Nézz utána, melyik növény mi, melyik haszonnövényedet milyen “kártevő” szereti és mit lehet ellene tenni, melyiknek mennyi a vízigénye, milyen talajt szeret. Ha nagyban gondolkozol, akkor számold ki, hogy mennyi ló, lószerszám, lovaskocsi miegyéb kell hozzá, a felesleg elég lesz-e az állatok takarmányozására, miegyéb.

    A mezőgazdasághoz sok munka és nagyfokú “környezetismeret” szükségeltetik. No meg annak a tudomásul vétele, hogy szünnap nincs.

  10. A szövőtanfolyamra is jelentkeznék, csak nekem ebben a pillanatban 7 órányi útra van Tibor Bá’, ami kicsit messzebb van a megfizethetőnél. De ha október közepétől – végétől (Akkora lesz körübelül legális lehetőségem vezetni) szabolcs-borsod térségéből találnék még 4 embert, akit érdekel, kölcségmegosztásos autókázással benne lennék a felmenetelben, mert Tibor bá’ tanfolyamán mindenképp szeretnék ott lenni.

    9. Hogyne lenne szünnap… Egy nagyon hosszú szünnap van, amit télnek hívnak.

  11. Tiborbá,
    hegeszteni tudok, engem a ház erődítési megoldások érdekelnének, no meg a hasonszőrű társaság vonz 😉

  12. 10: OK Drakonisz, majd megoldjuk. 4 fő tud nálunk aludni szombat és vasárnap között.

  13. 10: Még jó, hogy télen az állatok nem éhesek, és nem is szomjasak (így aztán nem is szarnak).
    Nem kell kötözőt készíteni kukoricacsuhéből, nem kell morzsolni, darálni, és szellőztetni sem, sem kosarat fonni, szerszámokat élesíteni, javítani. Nem kell disznót vágni, füstölni, sózni, ésatöbbi.

  14. 11 Erődítsd a házad és gyűjts aranyat is .
    Nagyszerű célpontot fogsz nyújtani .

  15. 14:
    Remélem, hogy te leszel az első támadó. garantáltan ott fogod hagyni a fogad.

  16. “Két különálló vasdarabot kovács nem tud “összeragasztani”. ”

    Má ,hogy ne tudna !
    Felhevíti őket és összekovácsolja . Esetleg lapolja . Aztán lehet újra edzeni .

  17. 16:
    Kihagytam, de az magától érthető, hogy alakváltozás nélkül ,

  18. 13. Nem azt mondtam, hogy az állatokkal nem kell foglalkozni, de a föld pihen, így a feladatok száma jelentősen lecsökken, amit lehet félállásnak is tekinteni a nyári pörgés után…

  19. Ma,amíg van áram,természetesen hasznos dolog a hegesztés,de nem “Gedeon havában”.
    Már a korábbiakban is vesézgettük,de lehet,hogy nem tértünk ki rá,hogy,ha egy valóban komoly összeomlás lesz,amik alatt a következőket értem:
    -Természeti katasztrófák
    -földrengés
    -szökőár
    -áradások
    -napkitörések
    -meteoritgondok
    -Technikai jellegű katasztrófák,a természetiek következtében
    -különféle erőművek működésének leállása
    -ennek következtében az elektromos hálózat részbeni össze
    omlása
    -Infrastruktúrális összeomlás
    A természeti katasztrófák következtében kialakululó technikai
    jellegű problémák,komoly zavarokat okozhatnak:
    -telekommunikációban
    -közlekedésben
    -áruszállításban(olaj is)
    -egészségügyben
    -élelmiszerellátásban
    -ivóvízellátásban(összefoglalóan:kommunális ellátásban)
    Az infrastruktúra akadozó működése visszahat a technikai jellegű bajok orvoslására,ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
    -Társadalmi katasztrófa
    A megoldatlan krízishelyzetekben, a népesség viselkedése
    kontrollálhatatlanná válik,ami tovább gerjeszti,a már így is
    elég súlyos helyzetet.
    -Polgárháborúk kitörése(vagy akár nemzetközi)
    Az erőforráshiány leküzdése,a szervezett,fegyverrel
    rendelkező csoportok részére kézenfekvő,s ezt gyorsan meg
    kell lépniűk,mert a rendelkezésre álló erőforrásaik
    (fegyver,lőszer,üzemanyag,gépjárművek,élelem…stb.)
    gyorsan kimerülnek,s győzőkből áldozatokká válnak.
    -Mindezek tetejében még jöhet ilyen-olyan típusú környezet-
    szennyezés

    A fentiek figyelembevételével,hosszú távon a letört kapanyak heggesztése helyett,a régi kövácsmódszerben kellene gondolkodnunk,azaz be kell olvasztani a nyakat a kapafejjel együtt,s újat kovácsolni.

    -2:Dorka:)-“Olyan jó lenne megtalálni azokat a régi öregeket akik konyítanak valamit pl az edények fazekak stoppolásához, kaszafenéshez, vagy köszörűsök…”

    40-50 évvel ezelőtt,egy átlagos parasztember halálra röhögte volna magát a mi éhenveszni képes,magas szinten képzett, életképtelen genárációnkon.
    Ők simán túléltek volna, akár számtalan Gedeon havát is,s fel sem tűnt volna nekik,hogy milyen hónapban vannak.
    A modernkori oktatás,s elvárosiasítási folyamatok egy magatehetetlen,here népességet eredményezett.
    A modern “szakember”,régen inas sem lehetett volna egy mester műhelyében.
    Az egyetemek ontják ki,a hasznos tudás(komplex) nélküli “fiókmanaggereket”,-bonne a rien-mondaná a francia,semmire sem jó embereket.
    Kicsit sarkosan fogalmazok,de nyugodtan le lehet kerekíteni.

    A szövés-fonás,az már döfi.Ahogy Hofi mondta,amikor a pécsi uránbányászat megszűnése miatt,a bányászok átképzésének kérdése felmerült szövőnővé:”A csöcsömet már növesztem.”-s rámutatott a pocakjára.
    Már én is készülök a szakmaváltásra.

  20. 19:
    Az én szcenárióm szerint gedeon hava nem tör ránk. Lesz viszont egy elég hosszú periódus, amikor a magunk lábán kell megállni. Hol lesz áram hol nem. Hol kapsz valmit, hol nem. Viszont pénzed az nem lesz, mert ami lesz az értéktelen lesz. Egyedül kell boldogulnod. Minél több dolgot magad meg tudsz oldani, annál jobbak az esélyeid.

  21. Nekem az a véleményem, hogy ruha sem lesz. Az összes textil szövő-fonó-kötő gépet felpakolták kamionokra, és elvitték keletre. Itt-ott még fellehető pár gép pincékben, csak nincs mit megszőni. A gyapjút az állattenyészők elássák, kidobják a szemétre, mert nincs ára, nincs aki átveszi. A bőr kikészítése pedig irdatlan pénzbe kerül. Legközelebb hozzánk a gyapot növény Törökországban terem meg. A kender termesztését is leállították, pedig az minden rossz földön megtermett. A szaktudás még meglenne, nincs kit és mivel betanítani.

  22. 19-20.

    Való igaz : Többségünk már nem tudja használni a régi eszközöket, technikákat. Ha elfogadjuk Tibibá “kihagyogat, de működik valamennyire” jövendölését, akkor ajánlom figyelmetekbe a fagáz technológiát, mint átmeneti, az előző háborúkban is bevált dolgot. Kb. 3-4 Kg. fa elgázosítása felel meg 1 L. benzin energiájának. Én idén 19 Ft./Kg. áron vettem fát, ezért ez már most is megtérülő beruházás. ( Jogilag jövedéki adócsalás az alkalmazása, de kapják be !)1 L. benzinnyi energia 80 Ft. körül nem kispálya! A fagázzal generátort, traktort, autót is hajthatsz, vagyis nem kell lemondanod az ismert uralt technológia nagyrészéről. Persze tudni kell ez nem a “beülők elfordítom a kucsot és megy” történet! Szutykolni kell vele, hogy működjön. Én most a télen, ráérő időmben – mert a tanya valóban csak “félgázon” üzemel ilyenkor – egy fagázos kerékpárt szeretnék építeni. Ha ez sikerül akkor egy nagyobbal, már nem lehet gond. Állítólag minnél kisebb teljesítményű egy fagáztermelő kazán, annál nehezebb megépíteni. Ha sikerül a dolog szívesen megosztom a tapasztalatokat bárkivel. Nálam nyáron ( szabad ég alatt szalmakazalban, vagy sátorban ) akár több százan is elfértek ! Sok más dolgot is láthattok itt. Kecskék , nyulak, kacsák, gyöngyösök, csirkéket terelő kaukázusi juhász, komposztáló, papírbrikett, falevélbrikett, napkollektor, 0 Ft.-ból működő klíma (ókori római találmány ). Ha még lesz jövő nyár, rendezzünk egy geddon fesztivált ! A bevételből persze aranyat veszek majd, ahogy Tibibá javasolta. Jelentkezni csak olyanoknak lehet, akik távolabb laknak 100 Km.-nél, hogy ne legyen majd kedvük idáig gyalogolni és elvágni a torkomat a működő generátoromért! 🙂

  23. 22. Szia, hogy működik a “klímád” ?

    Én raktam egy 200 méteres csőkígyót a kútba, nyáron azon keresztül keringtetem a radiátorokban lévő vizet, így hideg víz kering a radiátorokban. Csak két gondom van..

    1. kell hozzá keringető szivattyú ( áram )
    2. a pára lecsapódik a hideg radiátorokon, és víztócsa lesz alattuk.. 🙁

  24. Sziasztok.
    Pont a faelgázosítóról akartam írni de ZZ_tecnomuzsik megelőzött. Ha nem lessz benzin akkor is megoldható az egyszerűbb belsőégésű motorok üzemeltetése a környezetben talált természetes anyagok felhasználásával. Persze csak fenntartható módon. Ne tüzeljünk el mindent!

  25. -19:Tiborbá:)-“Az én szcenárióm szerint gedeon hava nem tör ránk. Lesz viszont egy elég hosszú periódus, amikor a magunk lábán kell megállni. Hol lesz áram hol nem. Hol kapsz valmit, hol nem. Viszont pénzed az nem lesz, mert ami lesz az értéktelen lesz. Egyedül kell boldogulnod. Minél több dolgot magad meg tudsz oldani, annál jobbak az esélyeid.”

    Ez egy nagyon szoftos szcenárió,szinte “élvezhető” is.Egy ilyen helyzettel,azt hiszem sokunk kiegyezne.
    Ha a ’60-s évek szintjére gondolsz Tibibá,az nem lenne rosz,csak ott a társadalom szerkezete egészen más volt,még életképes.Ma már nem az.

    A hol van,hol nincs eset(nyugodtan mondhatjuk)háborús helyzetben szokott előfordulni.
    Amennyiben ez békés körülmények között következik be,akkor az az alábbiakat jelenti:
    -jegyrendszer
    -az infrastruktúra elégtelenül működik:
    -ennek következtében egészségügy nem,vagy alig működik
    -oktatás összeomlik
    -közlekedés elégtelen volta miatt,a munkaerő mozgása leredu-
    kálódik
    -az autós közlekedéssel elvégezhető szolgáltatások megszűn-
    nek,vagy megfizethetetlenek lesznek
    -telefonhasználat igénye radikálisan csökken,az egyre erősödő
    helyhezkötődés okán,(nem kell,hogy mindenki rendelkezzen,
    marokkészülékkel)
    -Internetszolgáltatás nagyon energiaigényes,s csak tudásalapú
    információszerzés céljából lenne csak jó.Felhasználása,
    a költségemelkedések miatt erősen csökkenne.
    Az életkörülmények ilyen erős megromlása miatt,a hatóságok valószínűleg korlátoznák:
    -az állampolgár mozgásszabadságát
    -kommonikációképességét(telefon,internet)
    Ennek következtében még jobban lebénulna a rendszer működése, mint amennyire az emberi kreativitásnak köszönhetően még működne.

    A rendkívül beszűkült erőforrások miatt,az erőszakos cselekmények száma,s intenzitása biztosan megnőne.

    Fentiekben,csak a belügyi helyzetet elemezgettem.
    Mi van abban az esetben,ha kitekintünk nemzetközi szintre.
    Már most is látjuk a világ történéseit.Ezek szerint,egy békés vegetációra fikarcnyi esélyünk sincs,hacsak nem, a nagyhatalmak,kvázi kartellként működve,egymás területeit békén hagyják,s erejüket a belső elnyomásra fordítják.
    Erre azért nem tennék egy lyukas garast sem.

    A helyzet nagyon zavaros lesz,s abban igazad van Tibibá,hogy minél több dolgot vagyunk képesek magunktól megcsinálni,annál több az esély a túlélésre,de ez helyi,önszerveződő kisközösségek nélkül,mintegy Mad Max-ként,nem fog menni.

  26. 23 “Szia, hogy működik a “klímád” ?”

    Déli oldalon feketére festett használaton kívüli kémény. Északi oldalon talajba ásott átm. 63. csőkígyó ( Csatornacső ami előző vállakozói életemből rámmaradt ). Ha meleg van a kéményben elkezd emelkedni a meleg levegő. A keletkező vákuum a csöveken keresztül beszívja a hideg levegőt a hálószobába. Este a folyamat leáll. A rómaiak ezt a pincével, és a déli falba ágyazott kürtőkkel valósították meg. Nekem a kémény, csak egy szobára elegendő szívóerőt ad, de nagy déli fallal, és nagy pincével hatalmas épületek is klimatizálhatók. Ha jól emlékszem, valamikor fiatal koromban Siófokon ( vagy valahol a Balaton mellett)az OTP épületében láttam ezt magvalósulva. Nagyon kellemes volt ott a klíma, de nem láttam sehol gépeket, ezért rákérdeztem, hogyan működik.

  27. -22:ZZ_technomuzsik:)-“egy fagázos kerékpárt szeretnék építeni.”

    -24:Sziszifuszi:)-“Ha nem lessz benzin akkor is megoldható az egyszerűbb belsőégésű motorok üzemeltetése a környezetben talált természetes anyagok felhasználásával.”

    És hova akartok a geddonos időkben “száguldozni” ?Hétvégi piknikre? Az utak le lesznek zárva,vagy csak hatósági engedéllyel lehet kolbászolni,de lehet hogy az országúti maffia veszi el a bringát.

    Higgyétek el,kevesebb fejtöréssel jár egy lótartás.A gázosítás terén már nagymester,s oldalba-rúgással indul.
    Szánt,szekeret húz,s kirándulásra is használható,s ami a legfontosabb nem dirigál,s nem beszél vissza.

  28. Tom Apó!
    Sajnos hűtési rendszereknél a pára lecsapódás rendszerint előfordul/törvényszerű. A csöveknél megoldás a szigetelés. Radiátor helyett úgynevezett Fan-coil-okat használnak, vagy felülethűtést (fal és mennyezet). Előbbiek esetén ki kell alakítani a kondenzátum elvezetését a csatornába vagy a szabadba. Úgy működik mint egy autó hűtője amin keresztül fújja egy ventillátor a levegőt (ehhez is kell elektromos áram) és egy csepgyűjtő tálcába folyik a kondenzátum. Ebből a el lehet vezetni a vizet. A szerkezete mindenképp viszonylag korrózióálló anyagból készül (réz, alumínium, műanyag). A párás lemezradiátor sajnos hamar rozsdásodik. A felülethűtésnél pedig harmatpont követő termosztátot kell alkalmazni a hűtőfolyadék (pl. kútvíz) hőmérsékletének folyamatos szabályzása mellett. Tehát olcsó megoldás a meglévő rendszeredre a csövek szigetelése (persze ha azok falon kívül vannak, a falban elhelyezettnél a gombával is számolni kell) és egy magas falú tálca a radiátorok alá. De a rozsda miatt nem időtálló megoldás, viszont kevés primerenergia szükséges a rendszerhez.

  29. 28.

    “És hova akartok a geddonos időkben száguldozni ?”

    Pl. mondjuk menekülünk előletek ! De félretéve a viccet ! A lényeg az, hogy most ezt megépítve, a most még valamit érő pénzemből megtakarítok egy keveset. Veszek belőle tüzifát, konzervet, petróleumot, könyveket….stb. Ha esetleg valami csoda folytán elmarad az összeomlás, akkor is tettem valami értékelhetőt a jövőm(nk) biztonságáért. Volt 17 éves koromban egy motorbalesetem. Hosszában átrepültem egy kombi Ladát, és a padkán landoltam fejjel előre. A sisak hevedere kiszakadt, de megúsztam. Többek szerint akkor, és ott megállt a szellemi fejlődésem. Lehet valóban nem nőttem fel! Mindenesetre én jól szórakozom az életben, és a geddont is kihívásnak tekintem. Valamibe bele kell halnom előbb-utóbb ! Nekem az “ágyban párnák közt álmomban”, és a “játék hevében ( ez lehet háborúsdi is!)” tűnik elfogadható megoldásnak.

  30. Kedves Druszám! Ez a hegesztősdi jó ötlet és remélem ez még csak a kezdet! 🙂 Rám számíthatsz, megyek!

    Akik mélyebb & hirtelen geddont valószínűsítenek:
    Szerintem felesleges bizonygatnotok, hogy mi lesz mi nem lesz évek múlva mivel SEMELYIKÜNK sem tudja hogy pontosan mire kell felkészülni. De mivel több mint egy éve megy ezen is a vita itt a honlapon, szerintem egy év múlva is elő fog még jönni. 🙂
    Nem szabad lebeszélni senkit arról, hogy nekiálljon az egyszerűbb életre való felkészülésnek. Első körben egy “lájtos” készülődés meg kétkezi tudásgyűjtés mindenképp hasznos! Egy napi szinten a klaviatúrát nyomkodó és monitort bámuló embertömegtől ne azt várjuk el, hogy nekiállnak a tűzgyújtástól az ércfeldolgozásig alapjaikból megcsinálni mindent segédeszközök nélkül maguk mivel ennek kurvára nincs értelme… csak csalódottság és félbehagyott tanulás lesz a vége.

    Én is annak vagyok a híve hogy a régi szakmák nagyon hasznosak lesznek, DE nem kell mindenkinek mindenhez értenie szerintem. Ha pl az utcámban van egy lovász, egy pék meg egy lakatos vagy kovács akkor nem fogok nekiállni kitanulni ezt mind mert ők sokszorosan tapasztaltabbak ezekben. Egy ember meg egy család nemigen tud teljesen önellátóvá válni, de nem is kell nekik csak a KÖZÖSSÉG részeként hasznos tagok legyenek.
    Én nem vetem meg azokat az eszközöket amik árammal működnek mivel egy szélkerékkel de akár egy biciklivel is lehet áramot termelni. Természetesen nem annyit mint amit ma használunk…

  31. Tetszenek a hozzászóllások, tanulságosak. Csak így tovább.
    De egy kicsit vissza a indító poszthoz.

    Nekem is a felkészülési listámon van a hegesztés megtanulása és hozzávaló aparát beszerzése.
    Az egyik barkács áruház aktuális akciójában lehet kapni a következő berendezéseket.

    45-120A 15e Ft
    55-160A +4e
    70-200A +4e
    Melyiket érdemes megvenni?
    (Érdemes-e noname-et venni? Bár minden Kínában készül és a márkajelzésért kérnek el dupla árat)
    Érdemes-e többért inverterest venni?
    (amit tudok: -drágább, -nehezebb javítani/javítattni, ha elromlik,de +könnyebb dolgozni vele, +kisebb a térfogata és a tömege)

    A fejlettebbek: awi, tig, mig
    Érdemes ezekbe most beruházni?
    Mire jók ezek?
    Én arra számítok geddonkor ilyenekhez marék rizsért hozzálehet jutni vagy csak elhagyott telephelyeken ingyért.

    Ja, igen mert a következő a listámon generátor beszérzése.
    Majd átalakítom fagázosra, ha még nincs.

    22. ZZ_technomuzsik
    Érdekel a “geddon fesztivált”. Hol laksz?
    (én 100km-nél messzebb 🙂 )

  32. 31:
    OK, E-mail megy.

    32:
    Egyértelműen a 70-200 Amp. Elnyűhetetlen és vastag, nagy tömegű vasakhoz is megfelel.

  33. -30:ZZ_technomuzsik:)-“Mindenesetre én jól szórakozom az életben, és a geddont is kihívásnak tekintem. Valamibe bele kell halnom előbb-utóbb ! Nekem az “ágyban párnák közt álmomban”, és a “játék hevében ( ez lehet háborúsdi is!)” tűnik elfogadható megoldásnak.”

    Reméltem is,hogy nem érted félre a viccelődésemet.
    Nagyon jó,hogy műszaki érzékkel megáldott emberek a semmiből használható ötletet csinálnak.
    Vigyázni csak arra kell,hogy nehogy átessünk a dolog túloldalára,mert onnantól már csak öncélú lesz,de lehet,hogy szórakoztató.

    Az is lehet,hogy mégsem lesz geddon,vagy nem úgy,ahogy gondoljuk.

  34. 22:
    Engem is fog érdekelni, már amennyiben összejön.
    Bár a köv. évem már előreláthatóan be van tervezve, de ettől függetlenül ha lenne egy geddon feszt, akkor abban szívesen részt vennék.
    Hozzáteszem, kisgyermekes, többgyermekes család lesz addigra körülöttem! Tehát ilyesmit is kalkulálni a dologba.

    Ha már geddonfeszt és tanulás. Kérdésem a kövi: Melyik magfalut, ökofalut lenne érdemes meglátogatni? Csak hogy már a család lásson ilyet működés közben is.

  35. Hál istennek nekem ebből is vizsgám van,és az összes gépészeti dologból is (viz ,gáz ,gőz,klíma,központi fűtés szerelés) és gyakoroltam is több évig a vállalkozásunk által.. 🙂 Még mindig van itthon felszerelésem hozzá…

  36. 2: Ha gondolod, nálam lehet állatartást tanulni. Jövő márciustól kezdve. Nem kell semmi más mint egy hátizsák ruha. Ennivalót adok. 32 szürkemarha, 14 kecske, 1 ló és 1 csikó és addig lesz még néhány tehén, tehát a fejés is mehet. Ja, és mégvalami: dolgozni kell. Szénát gyűjteni, kaszálni (traktorral, lóval és kézzel). Ha jól dolgozol és nem iszol akkor lesz fizetés is.

  37. 2!
    Ebben igazad van Dorka.Pontosan ezt szeretném én is amiket most leírtál.Ezen jár már hetek óta az agyam,és apjoknak az idegeire megyek vele.. (adig még itthon van) 🙂

  38. 37: Kedves Samu!
    Nem tudom mi lesz márciusig, de engem is érdekelne az állattartás. Azt gondoltam ganézásnál kell kezdeni a tanulást. 😉

  39. 39 Nim_Rod: “ganézásnál kell kezdeni a tanulást”

    Persze, rögtön a legkönnyebbet választanád, mi? 🙂

  40. 37:
    Ha nem csak a teheneket lehet fejni, akkor én is megyek. 🙂

  41. Bármennyire irtózunk a gondolatától, de a rovarok fogyasztása is szükségszerü lehet előbb utóbb.

  42. 43,

    Igen,igen – hétköznap rovar, ünnepnapokon emberevés 🙂

  43. 43: Inkább haljak meg.
    36. Mi meg épületgépészeti tervezést csinálunk vállalkozásban/ gáz víz nagyobb helyekre klíma:-)) kollégák vagyunk !de a geddonban át kell térni az archicadről megint a nagy állványos rajzvászonra?:-)) 17 éve úgy kezdtük,tussal, pauszpapírra, csórók voltunk, apa suli mellett tervezett, ő számolt, én meg suli mellett rajzoltam éjszakánként.. közben ittuk az édesítőszeres teát, mert hó végén már cukorra se telt, én meg egy idő után nem értem el tussal a táblát a hasamtól, mert akkor vártuk az első bébinket..mennyit röhögtünk istenem..ma sokkal könnyebb minden, mégse röhögünk már annyit..

  44. 1-45.

    Miért legyél geddonhívő ?

    Mert, ha semmi különös nem fog történni, akkor is értelmesebb, racionálisabb, takarékosabb, elégedettebb életet élhetsz hívőként, mint megvezetett, függőségben tartott átlagfogyasztóként. Én pl. eldöntöttem, nem számítok arra, hogy valaha is fogok nyugdíjként pénzt kapni. Arra hajtok, hogy az állam segítsége nélkül is életképes maradjak amíg egészségem engedi. Ha mégis kapnék nyugdíjat….királyság!…majd elcsajozom. 🙂

    Ha azonban mégis történne valami összeomlás féle, akkor a már most kidolgozott megoldásaid, “geddonspecifikus” tudásod, akkora értéket fog képviselni, hogy szerencsés esetben életben fognak hagyni. Sőt lehetsz “geddonvállalkozó” aki jobb életre tehet szert tudásának, eszközeinek cseréjével mint az átlagpolgár. A lényeg szerintem, hogy nem (csak) várat építeni, és védekezni kell, hanem a többi tudatlant meggyőzni arról, hogy védjenek meg Téged, mert érték vagy. Persze a messziről jövőknek ezt nem lesz időd elmondani, ezért már most győzd meg a körülötted élőket erről ! Ők majd megvédenek (talán) akkor is, ha éppen szundizol az eperfád árnyékában.

  45. Tibor bá

    Az univerzális barkácsolás inkább taknyolásba fog átmenni ha az illető nem rendelkezik rendkivűli kreativitással.
    Az inast nem azért verték ,mert nem tudta hogyan kell csinálni,hanem azért ,mert nem tudta mit lehet kihozni belőle. 🙂

  46. 45,
    Dorka Dorkácska
    A kannibalizmust minden fajba belekodolta az Evolució.Te sem vagy ez alól kivétel.A külömbség annyi te a préda vagy 🙂

  47. 49.
    kalotaszegi, kalotaszegicske..
    Én azt a dolgot a rovarokra értettem:–AZT soha

  48. 48:
    Eddig is volt számodra néhány, ki nem mondott jelzőm, de most ezt sikerült eggyel megtoldanod. Destruktív személyiség vagy. Irigykedsz, hogy más is fel akar nőni az önellátó, hozzáértő, barkácsoló szintre? Hogy tovább nem nézheted le? Nem tudod elviselni, ha rajtad kívül más is iparkodik talpraesetté válni? Az apád fasza fog átmenni taknyolásba, nem az én kezem alatt tanulók tevékenysége. Micsoda marhaság összehasonlítani egy 14 éves, alsó néprétegbe született suhanc attitüdjét egy érett, tudást, tapasztalatot elsajátítani akaró felnőtt, értelmes férfi szándékával?

  49. 52:
    Tök felesleges kérdés. A zsidó hús kóser, a goj hús tréfli. 😀 Kivéve, ha a sachter sajátkezűleg folyatta el az utóbbi vérét. (á la Tiszaeszlár) 😀

  50. 28.ra:
    A fa elgázosítás arra is jó hogy traktort üzemeltess vele!
    A hagyományos diesel motorok is hajthatók ezzel.
    Mert ma magyar országon alig néhány ezer, esetleg tízezer ló
    van. Az 1900 as évek években pedig még millió számra volt belőle.
    Tehát nem lehet egyik évről a másikra meg többszörözni az igavonók számát, amire pedig nagy szükség lesz majd.
    Másrészt a lónak akkor is adni kell enni ha nem “használod”
    a traktornak nem. A lóhoz pedig érteni kell, mert kényes jószág, nem kecske!

    Én is most építek egy 8-10Le. teljesítményű motorhoz fagáz generátort. A “Nagy Robit” hajtanám vele azzal már lehet szántani, boronálni, kapálni, és még az utánfutóját is húzza.

  51. 22.re Engem is érdekelne egy ilyen “Geddon feszivál” 🙂
    Jó lenne személyesen tudást, információt cserélni.

  52. 55: Fagázt előállítani nem nagy dolog, de hogyan komprimálod, cseppfolyósítod, töltöd palackba? Ez a nehezebb.

  53. Apu kezdődik, de előtte még gyorsan megkérdem ZZ technomuzsikot, hogy működő faelgázosítója van? Mert engem érdekel a gázos autómmal… 😀

  54. Vagy inkább vesztek egy laptopot és ráhúztok 500gb “how to” tutorialt még egy adag ebookkal meghintve aztán hadd szóljon! Hagyományosan persze eredményesebbek leszünk 🙂

    Élelemszerzésüggyel kapcsolatban: mindig is elért a földesúr keze minden tanyájáig, bármilyen messze is volt az. Vagyis ha geddon van, így is, úgy is megcsapolnak. Akkor már inkább szerezz be egy rakás konzervet és napfény nélkül termő növényeket, egyes gombák stb. Védelmet leginkább a föld tud adni ebben az esetben..

    A Zeitgeistban említett nyersanyagcentrikus gazdaságot kiveséztétek már valahol?

  55. 57-59.

    Alaptévedés! A fagázt a motor a karburátor eltávolítása után ( vagy meghagyásával a légtorokból)egyszerűen beszívja, némi levegővel keverve. Nem kell sűríteni, tárolni stb. A begyújtás ugyanúgy gyertyával történik mint normál üzemnél. Diesel motoroknál is kell beépíteni gyertyát utólagosan. Ezek a nagyobb kompresszióviszony miatt megbízhatóbban működnek. A dolog titka a jó száraz többéves fa, mert a rákfene a kátrány ami beragaszthatja szelepeket, és tönkreteheti a motort. Vagy nagyon tökéletes égés, vagy nagyon jó kátrányszűrő kell. Ez sem gond, mert egyszerű anyagokkal ( hordó, szalma, olajos kavicsok…stb) megoldható. Nekem megvan több száz működő cucc leírása, gépkönyve, videója. Egy ausztrál elmeháborodott geddontárs oldalára regisztráltam 2000 HUF befektetéssel, és mindent megtudtam ami szükséges lehet a megépítéshez. Árul komplett barkácskészleteket is elfogadható áron.

  56. 61:
    Alap félreértés. Zárt térben fát hőnek teszel ki, és így fagázt kapsz. Ez régi dolog, de ezt a fagázt miben tárolod? Honnan megy a motorod henegerébe? Aztán, mi az hogy “némi levegő”. A robbanáshoz levegő kell. Mennyi? Milyen a keverési arány? Mi bizhtosítja ezt az arányt? Ne vágd a fejünkhöz ezt a fagáz üzemanyag dolgot a részletek elnagyolásával. Láttam én a háború alatt fagázzal hajtott taxikat. Hátul volt egy aluminum tartály, ahonnan a gáz a motorhoz volt vezetve egy csövön kereszutül. De hogy jut a fagáz a tartályba? mert ugye mi állítanánk elő.

  57. 60

    Elolvasva amit írtam, belátom nem elég világos !
    A következőt képzeljétek el : Van egy mezei hordó amit telerakok fahulladékkal. Alulról begyúlytom, de nem adok neki elég levegőt az égéshez. Füstöl. Ezt a füstöt szívja el a motor a működése során. Ha már nyitottatok ki hirtelen elzárt fáskályhát, akkor tudhatjátok, hogy ez a füst a “durranó gáz” ami szolídan pofáncsap a kályhaajtón keresztül. Nos ez történik a motorban is a gyertya szikraadásakor. Ha a motor felpörög elkezdi szívni a füstöt és így önmaga gerjeszti az égést. Macerás kicsit a dolog, mert előbb be kell izzítani a tüzet, aztán be kell indítan a motor forgását, és a végén amikor megállsz le kell valahogy állítani az égést, ha nem akarod a Tesco parkoló melletted álló autóit megsemmisíteni. Amerikában számtalam példa van az ott szokásos 4-5 literes autók fagázas működtetésére. A mi 1L körüli Suzukink tutira könnyebben fásítható. Tudni kell persze, hogy így kb. fél teljesítmény jön ki a motorból. Ez sem gond ! Vegyetek fel szalmakalapot és gumicsizmát, és akkor senki sem fog csodálkozni, hogy csak hetvennel “száguldoztok”.

  58. 62:
    Látom a srác besegít. 🙂
    De rossz taktikát tanítasz. Erre a megfelelő válasz: csak az Eszter nevűeknek van félnivalója.

  59. 65: ennyivel nem lehet megúszni. 2013, Pilisborosjenő: a géppisztollyal összeterelt civilek közül válogat egy tiszt, kék-fehér jelzéses repülősegyenruhájában. Mellette egy sakter és egy rabbi. A rabbi: “Csak az Eszter nevűek húsa kóser!”
    Mire a válogatótiszt rámutat Tibor bára és durva ivrit akcentusával magyarul rikácsolja: Esz ter-rorista! A tábori rabbi beleegyezően bólint a sakternak: mehet… 🙂

  60. 64. Elképzelem magam, amint geddon után, kolbászt rágcsálva, amikor még kevés a ló, de benzin egy csep se a kontinensen 40-el száguldok a ladával, a tetőcsomagtartón egy 80 literes hajdú boiler kályhává átalakítva, néznek rám boci szemekkel a fosztogatók, akik 3 napja kutyagolnak éhesen, és jönnek utánam az inkvizíciós papok, hogy “Boszorkányság! Ilyen sebesség isten ellen való!”…

  61. Egy sima formázással már egyedül elboldogulok. Ha a srác besegít az így néz ki 😛

  62. Basszus, ennek a szövegnek itt mozognia kéne XD, körbe körbe.Úgy látszik a marquee itt nem működik. 🙁

  63. Üdv. Mindenkinek!

    A hegesztő témához: szerintem is jobb az inverteres, nekem is az van, az olcsóbb készülékeknél vásárlás esetén, arra is figyelni kell, hogy mennyit nehet bizonyos áramok esetén a gép folyamatosan, főképp itt tér el a drága profi gép az olcsó nagyáruházitól. A szerszámokhoz mindenképp tennék egy jó minőségú menet metsző/fúró készletet, meg egy jó karos lemezollót, persze elég hosszan lehetne sorolni a többi szintén hasznosat.

  64. 72:
    Tervezem hozzácsapni a tanfolyamhoz a menetvágást is (attól függ, hogy a “tanulók” milyen lelkesek). Elsősorban csőmenetet, mert szaniter szereléshez, javításhoz arra lehet szükség.

  65. Hogy a fenébe jutottunk el a hegesztéstől a zsidó témáig?

    Megint a pinás vicc jut az eszembe… 🙂

  66. 74
    OFFTOPIC

    Tiborbá !

    Ez a “Geddonfeszt” dolog kezd nekem valóban tetszeni, mert hasznos volna! Ha Te is így gondolod, nyiss légyszíves egy “Geddon Ki mit tud” oldalt, ahol bejelentkezhetnének különböző hasznos dolgok tudói. Lehetnek akárhányan, bevállalom ( tudásszomjam okán ) hogy vendégül látom őket ellenszolgáltatás nélkül. Én első felajánlásként vállalom, hogy ha Jancsika elmondja hogyan kell, én kiveszem bárki vakbelét, mert bízom az Ő tudásában, és saját bátorságomban. 🙂

  67. 75: A vakbéllel melléfogtál, mert nem csináltam túl sokat, és azt is csak kutyákon. Kardiológus tanonc vagyok, nem sebész. Viszont be leszek osztva a baleseti sebészetre egy időre hamarosan, amit ott tanulok, azt szívesen megosztom majd bárkivel.

    Apropó “Geddonfeszt” – Tibor bá, a szeptember 25-ei találkozó még áll? Csak mert lassan szerveznem kéne a hazajutást, ha igen.

  68. 74 Jancsika, nekem is a pinás vicc ugrott be. 1 Kijelentem hogy nem szeretnék se lepkét se embert enni lehetőleg a geddonban sem. Innentől már csak két lépés volt Tiszaeszlár… Arma a katalizátor, Tiborbá meg a reagens…én meg a vivőanyag vagy mi pedig isten látja lelkem,nagyon nem akartam p…-t rajzolni. sztem nem is azt rajzoltam hanem négyzetet.

  69. De legalább belemélyedtem kis segítséggel a html szerkesztésbe.. meg a marquee-ba, ami itt sajna nem megy.. pedig “döbbenetes” hatást akartam elérni:-D

  70. Milyen Geddonfeszt?? csoportos világvégés öngyi nem lesz ugye? 🙂

  71. 80: Úgy volt, hogy Tibor bánál blogtalálkozó lesz szeptember 25-én és elvileg én is el tudtam volna menni, mert pont nem ügyelek azon a hétvégén. Kérdés, hogy lesz-e belőle valami.

  72. 80

    A “Geddonfeszt” elnevezés, lehet valóban nem jó….a “Geddon Ki Mit Tud” talán jobb. Irogatunk itt sok sok dolgot, de megnézve, megmutatva talán többet érne. Arra gondoltam osszuk meg a gyakorlati tudásunkat valami táborszerű formában. Pl. nálam lehet hegeszteni normál géppel, inverteresel, és Co-val is…mert van mindhárom. Ami a csoportos öngyit illeti, nincs tervbe véve. Azt majd, ha nincs más kiút, mindenki fakultatíve intézi.

  73. Jó ötlet, remélem lesz majd róla egy jó nagy képes beszámoló is :-)Amúgy ez a hegesztős dolog is nagyon jó..

  74. Jó estét mindenkinek! Üdvözlöm a gyakorlatias témát is! ZZ_technomuzsik által felvetett “geddon ki mit tud”-ot jó ötletnek tartom, jó volna összegyűjteni, áttekinteni, kinek miben vannak elmélyültebb ismeretei. Segíthetné munkamegosztást az ismeretszerzésben és -terjesztésben.

    Nemrég a Nagyszékelyi ökofalu találkozón magam is gyűjtöttem egy hasonló listát a résztvevőktől, de azt kell mondjam köztetek valószínüleg több hasznos tudású emberre lelnék.

    Tibor bá már biztatott, hogy írjak arról a találkozóról egy beszámolót, meg esetleg valami összegzést az ökoépítésről, amivel foglalkozom, de elfoglalt is meg lusta is vagyok egyszerre, így a fentiek halasztódnak.

    Örömmel látom, hogy fagázhajtásnak vannak lelkes hívei (mint magam is), kitartást kívánok a megvalósításhoz, hogy átadhassátok a tapasztalatot. Én örülök ha mellőzni lehet a technikát, de vannak esetek — pl. ha áram kellene a hegesztéshez — amikor igen jól jöhet a fagázhajtás. Sokoldalúan felhasználható hiszen mai belsőégésű motorjaink konvertálhatóak fagázhajtásra. Tibor bá széles ismeretköre ellenére nem járatos a témában, azért kötözködik. 🙂 Pedig nem kéne, mert aztán beleszalad olyan dolgokba, mint: “Két különálló vasdarabot kovács nem tud “összeragasztani”. ”

    Geddonfesztre már most jelentkezem, ki mit tud-ra fel fogok iratkozni!

    Dorka fiára utalva: én is középiskolás koromba próbáltam ki először nagyapám hegesztő trafóját.

    Némi kovácsolási gyakorlati ismeretet is jó lenne begyűjteni, régebben volt egy hozzászóló, aki arrafelé orientálódott.

  75. 76:
    Az író-kommentelő találkozó nem volt publikus. A geddonfeszt egy teljesen új “mozgalom”, amire ma került sor szürke ökör fejéssel és ganézással spékelve, amihez nekem semmi közöm.
    84:
    A magától érthető dolgot utólag korrigáltam. “Összeragasztás alakváltozás nélkül.” Ez a kritérium. Ami a fagázt illeti, a meghajtás nem probléma, legfeljebb kalibrálni kell. A tárolás az amire rákérdeztem. Mert az vicc, hogy a gépkocsi hátsó felében van egy kazán, amiben ég a tűz (nem tudni ki táplálja a tűzet), az hevíti zárt térben a szárazfát, aminek a gáza hajtja a motort elől. Aztán a motor olyan fordulattal jár, amennyi fagáz éppen fejlődik. A leállás pedig úgy történik, hogy elfujják a tűzet. Ha nem fújják el a tűzet és leáll a motor, akkor meg fölrobban a tartály. Szóval erre kérdeztem rá, mert amúőgy fagázt előállítani roppant könnyű.

  76. 84: Fagáz: Vicc, nem vicc, ha érdekel és utána nézel, nagyon sok helyen jól működik. Én megvalósítani szeretném, nem viccet csinálni belőle. (Amit gyerekkorodban láttál, az is BIZTOSAN olyan volt, hogy a taxi hátán vitte magával a fagázgenerátort, azaz a “kályhát”. És magad láttad, hogy taxiztak vele.

  77. 85:
    NEM A fagáz meghajtású taxikra két PB-szerű palack volt rácsatolva, amiben sűrített fagáz volt. Engem is érdekel a fagáz meghajtás, de itt nem a fagáz meghajtás a kérdés, mert a vezetőnek oly mindegy, hogy mi hajtja a motort. Hanem a házilag előállított fagáz összesűrítése, tárolása. Ez volt a kérdésem. A belinkelt URL mögött gyakorlatilag egy hirdetés van, hogy vedd meg ennek meg annak a leírését. Arra nem ad választ, amit kérdeztem. A fagázgenerátor cipelése pedig tényleg vicc. Idönként leállsz, hátramész és teszel a tűzre? Na ne már!

  78. Tiborbá!
    A lényeg az hogy nem sűrítjük össze, és nem tároljuk a fagázt.
    Ahogy ég úgy használja fel a motor. A motor a fagáz generátoron
    “kazánon” keresztül szívja a levegőt, ezzel táplálja és szabályozza az égést. A fa apríték pedig ahogy alulról ég, úgy a friss anyag csúszik lefelé a füstcsövön.
    Persze a motoron van egy keverő szelep is ami szabályozza hogy menyi fagáz, és menyi friss levegő jusson a motorba.
    Az hogy menyi időközönként kell faaprítékot ráborítani, az attól függ hogy mekkora a motor és mekkora a tárolótartály.
    De szerintem egy órát simán kell hogy tudjon egy töltéssel.
    Ráadásul ezt a fenti típust lehet járó motornál is tankolni.

  79. Van még egy 5letem a fagázosítón kívül. Olajütő, préselő gép. Lesz étolaj, és a traktort stb is hajtja.

  80. 85.

    Pedig bizony így működnek! Tenni kell időnként a tűzre. Azért van az a nagy tartály hogy beleférjen 100-150 Km. útra elegendő faapríték. 6L benzin/100Km.~= 25 Kg.fa/100Km. Ha sűrítenénk a gázt adnánk a kakinak egy pofont. A sűrítés energiaigénye olyan nagy, hogy házilagos eszközökkkel meg sem érné. Szerintem ipari méretekben sem. Ugyanaz lenne a baja mint a bioüzemanyagoknak. A megtermelés energiaigénye kb. azonos lennne a kinyert üzemanyag energiatartalmával. A link valóban egy hirdetésre(is) mutat. Én rászántam a 10 USD tagdíjat, és nem bántam meg ! Komplett könyvek és leírások vannak az oldalon egészen az 1900-as évek elejétől mostanáig. Akit valóban érdekel a dolog gyakorlati megvalósíthatósága, az nyugodtan utalja át nekik ezt a kis pénzt. Ha nincs kedve fizetni a Guglival is össze lehet bogarászni. Szinte minden anyag elérhető szabadon is, csak tudni kellene a keresőszavakat. Én sajnáltam az időmet erre, ezért inkább megfizettem a laptulajnak azt a munkát amit az összegyűjtésbe fektetett. Az autóra szerelés nekem is macerásnak tűnik, de egy stabil agregátort hajtó gép akkucsoporttal, és könnyű elektromos gépekkel, járművekkel már kivitelezhető lehet.

    87.

    Az étolajnak az a baja, hogy nagyon sok földed kell legyen a gépeid életbentartásához. Ami megterem azt inkább enni fogjuk. A kukoricaszár és csutka viszont nem ehető, de termelhető belőle gáz. Fa és szén valószínűleg egy darabig még lesz. Persze aztán majd ügyesen feléljük ezt a készletet is. Ez az egész téma csak időnyerésre jó, megoldásnak nem.

  81. A ház körüli hegesztési munkákhoz nem érdemes drága gépeket venni. Az olcsóbb hegesztőtrafók tökéletesen megfelelnek. Aki fakezű nincs hozzá huzalma az a legjobb legdrágább géppel sem fog hegeszteni! Én egy házi készítésű zoknis kábelekből megtekert trafóval is tudtam dolgozni, pár héttel később láttam szerencsétlenkedni mást egy korszerű kis inverterrel.
    Fontosabb a Tiborbá által felajánlásra került TUDÁS és GYAKORLAT!
    A mai hegesztő elektródák sokat javítanak a trafók vélt hátrányain. Egyenáram hegesztési tulajdonságai előnyösebbek, de a gyakorlatban igazán csak speciális helyzetekben érvényesül.
    Fagázgenerátor járművekre építésével szerintem semmi gond. Órmótlanok, piszkosak, kb. óránként meg kell állni utántölteni, nehézkes az üzemeltetésük, igazi gépész embereket kívánnak. Ilyen szerkezet nem való az átlag autósnak. Folyamatos üzemre szerintem tökéletesen megfelelnek, stabilmotorok traktorok átalakítására jók lesznek. Az élelmiszer termelés kisegítésére jók lesznek. Én a télen egy benzinmotoros szivattyút akarok átalakítani.
    Tiborbá amiket te láttál azok PB gáz, vagy földgáz hajtású taxik voltak. Fagáz sűrítésével nem vesződtek annakidején.
    A stirling motorok készítését is érdemes próbálgatni, üzembiztonság és egyszerűség tekintetében verik a belsőégésű motorokat. Elég kellemetlen amikor a legnagyobb szükségben csak egy kondenzátor hiányzik a benzinmotor működéséhez.

  82. Fagáz sűrítéshez kell egy öreg kompresszor, egy bicikli, egy megfelelően módosított áttétel és kész. Az asszony meg szobabiciklizés helyett “indulj gázt sűríteni” jelszóra teker egy fél órát, ez alatt lesűrít 50-60 liter gázt ami elég egy hétre (jó vicc volt, igaz asszonyok) :DD

  83. Nagy baj lehet az amiknál, ha már azt a fegvyert is bevetik, hogy mindenért az európaiak a hibásak:

    Az euró összeomlására számít Alan Greenspan (a Fed volt elnöke). Greenspan úgy vélte, hogy az amerikai gazdaság nehézségeit is az euró válsága okozza.

    Az eladósodott tagországokért indított mentőakciók nem lesznek sikeresek, és az euró végül összeomlik – vélekedett a Fed volt elnöke.

    Az európai problémák miatt fogják vissza kiadásaikat az amerikai fogyasztók, és Európa miatt tartózkodnak a létszámbővítéstől az amerikai vállalatok – mondta Greenspan.

  84. 86:-ra:
    Sokáig nem értettem a “gázgyár” kifejezést. Mit kellett a gázon gyártani? Miért volt olyan veszélyes a “városi gáz”?
    Most már világos!

  85. Még egyszer letisztázva. Semmi kifogásom, sőt nagyon jónak tartom azt, hogy fagázzal hajtunk egy aggregátort, amikor már nincs benzin vagy nagyon drága. Én a gépkocsi meghajtást tartom nehézkesnek. Legalább olyan kényelmetlen, mint a lovas fogat. OK leírások, de a gyakorlatban a fagáz-levegő keverést, a teljesimény szabályozást bonyolultnak tartom. Például az aggregátor termeli az áramot. Amikor hirtelen nagyobb teljesitmény veszek le róla, egyszerűen megnyitja a pillangó szelepet és több benzin ég el. Ez könnyű, mert ott a benzintartály teli benzinnel. De fagáz tartály nincs. Honnan lesz hirtelen több fagáz, ami kellene a nagyobb teljesitményhez?

  86. 97.

    Mivel itt nem kell egy folyékony üzemanyagot permetté porlasztani, a karburátor egyszerűbb mint egy benzinesnél. A tartályban mindig van gázfelesleg. Ha a pillangószelepeket (gáz+levegő)jobban megnyitom, akkor a motor többet szív be, jobban pörög. A nagyobb beszívott gázmennyiség a tartályban is gyorsítja a reakciót. Ilyenkor újra beáll az egyensúly és megint marad kis többletgáz a következő gyorsításhoz. Ennek a folyamatnak a méretezése a motor teljesítményéhez az igazi kihívás ebben az egészben. Erre kell nekem az a sok irodalom.

  87. Én legalább is modern gázosra alakított autóról beszéltem végig, amiben külön erre a célra beszerelt injektor van, pl egy négyhengeres autó vegyes üzemre alakítva 8 injektort tartalmaz.
    Ennél a megoldásnál a gáz végig folyadék állapotban van (sic)
    a nyomás miatt. 🙂

  88. Csak azt nem tudom, hogy a fagáz olyan-e mint a pb, hogy ha besűrítem akkor folyadék? Hány bár? 6?

  89. Hűtésre én egy kiszuperált klíma beltérit+ásott kutat+keringtető szivattyút használok.
    A beltérit ugyanúgy használom mint amikor teljes értékű klíma volt (ez vezérli a keringtetőt).
    Kondenzvíz szinte elhanyagolható. Bár itt gyárilag ki van alakítva az elvezetés lehetősége.
    Persze ez nem olyan hatékony (sokkal szelídebben hűt ami szerintem nem hátrány), de cserébe sokkal kevesebbet eszik.

  90. A fagázos kérdéskörhöz:
    a geddon alatti autókázás amugy is luxusszámba fog menni. Nem mindegy akkor, hogy 1 óra alatt érsz át 70km távolságra, vagy 2 óra alatt? Örülsz majd, hogy egyáltalán megy a kocsid!!! Ez a “hogy tárolom, meg tenni kell közbe a tűzre??” stb siránkozást igazán nem értem Tibor bánál, mikor olyan sokat tud már, mi is várható majd a geddon alatt…

    Amugy a fagázos történet tényleg csak “időhúzásra” való, szerintem. Ez arra ad(hat) majd időt, hogy ezalatt mindent meg tudjunk tenni az önellátás minél teljesebb szinten való MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT. Utána ha még működnek a fagázos cuccok, akkor gól, ha nem, akkor meg igy jártunk.

  91. 102:
    Szóval ha valamit nem fogadok el bemondásra, akkor síránkozom? Érdekes világnézet. Az ember mindíg tanul valamit!

  92. 97.

    Hosszútávon én a kellemest szeretném kombinálni a hasznossal. Állítólag a nagyobb teljesítményű fagázgenerátorok üzeme problemamentesebb. Építek egy nagy akár szálfák befogadására is alkalmas tégla+samott gázgenerárort 25-30 KW teljesítményre méretezve. A kinyert gázzal egy cirkó felhasználásával kényelmesen megoldhatom a fűtést, ha marad gázfelesleg az pedig egy aggregátort hajtva megoldhatja az egyéb energiaigényemet. Ma már KW nagyságrendben is elérhetők 24-48V üzemi feszültségű nagynyomatékú motorok (pl. golfautó motorja).Vannak magy energiasűrűségű és hosszúélettartamú akkumulátorok is. Ez megoldás lehet elektromos traktor, fűnyírő, rotakapa, kerékpár, hintószerű tákolmány meghajtására. Lehet egyetlen motor és akku valami szabványosított rögzítéssel. Arra gépre teszem a motort amire éppen szükségem van. Most is ilyet használok, csak ez még benzinmotoros. Ugyanaz a motor hajtja a szivattyút, a fűnyírót, és a rotakapát. A rotakapára kereket rakva közlekedésre is alkalmas. Hajthatna mást is ha szükségem lenne rá. Persze macerás állandóan átszerelgetni, de éppen arról szól a jövő, hogy a fentarthatóság okán, le kell mondani bizonyos kényelmi szempontokról.

  93. Ügyes dolog ez a fagáz generátor. És érdekes a törekvésetek, hogy a technikai civilizáció összeomlása után újra technológiában gondolkoztok.
    De ha már ezt teszitek, akkor inkább a gőzgépet kellene favorizálni, az 1800-as évek óta az 1960-as évekig tényleg működött ez a technológia (én még gyerekként “vezettem” gőzmozdonyt), ez a fagázos dolog meg mindig csak kényszerszülte esetekben kerül(t) elő.

  94. 103:
    Tibor bá, ez nem világnézet. Mostanában hajlamos vagy a végletes megfogalmazásokra. Szerintem ez is az volt…. de nem baj. Majd lesz ez másképp is.

  95. Amíg gyakorláshoz kezdetek itt egy kis elmélet:
    www pont mediafire pont com/?26urzgx6xl5db

    A gépvásárláshoz semmi konkrét tippem nincs azon kívül, hogy barkácsáruházból NE. Vannak elfogadható középkategóriások, érdemes megkérdezni néhány kereskedőt vagy elolvasni az index hegesztés forumát, ott is fordulnak meg gazdaságos gépeket árulók.

    A keményforrasztás is hasznos tudás lehet, akár nyílt tüzön is meg lehet forrasztani egy bronz pálcával a munkadarabot, miután látja a szem, mikor és hogyan folyik a forrasz. Ahhoz csak néhány bronz pálca kell, rozsdamenteshez ezüsttartalmú meg némi flux, erősségben azonos a hegesztéssel.

  96. Figyelem a fagázos üzemű gépekről folyó beszélgetést.

    Nem lenne egyszerűbb egy stabil gép üzemeltetése ami áramot fejleszt (aggregátor) a fagáz elégetésével amit akkumulátorokba lehet letárolni (amit nem használsz fel azonnal), és ezeket az aksikkal lehet mindenféle elektromosat megtáplálni vele? Erre a rendszerre betápként mehet egy autó generátorból fabrikált szélkerék is, vagy napelem (ha van).

    Konkrétan elektromos autóra gondoltam, solar aksikkal.

    Ha jön a geddon akkor teli lehet az ügyes ember autóindító akkumulátorokkal is, mert semmi értéke nem lesz hiszen nem lesz használható semmire ha lemerült.
    Egy autó aksi + egy kocka inverter sokmindent meg tud hajtani és kellően mobil is hogy akár km-rekre is elszállítsd (egy taligán), így akár elektromos fűrésszel is mehetsz fát vágni…

  97. Kedves Tibor bá’ és hozzászólók!
    Most találtam rá erre a blogra (a változással már jó ideje foglalkozom) és nagyon örülök, hogy ennyien gondolkodtok a “merre és hogyan tovább” kérdésein.
    A magam részéről jónak tartanám, ha létre lehetne hozni egy házi elektromos hálózatot – persze kevés fogyasztóval. Ehhez nyilván kellene valamilyen elektronikus elosztó/szabályzó egység. Kérdés, mi lesz ha elromlik – és már nem lesz a Rendszer.
    A másik, ennél súlyosabb kérdés, hogy szerény ismereteim szerint az áramtárolás (akkuk) még meglehetősen alacsony hatásfokú, tehát a mai fejlettségi szintjén még nem lehetne igazán rá támaszkodni. Értem ez alatt azt is, hogy az elhasználódó, elromló alkatrészeket, komponenseket házilag kell pótolni.
    Ti mit tudtok erről?

  98. 109:
    Kedves Bakcsó!
    Azt tudnám neked javasolni, hogy nézd át a korábbi posztokat és hozzászólásokat. Nem lesz könnyű dolog, mert közel 1100 poszt és 33.000-nél több hozzászólás van. Viszont rengeteg kérdésedre találsz választ. Aztán, amikor már nagyvonalakban képben vagy, akkor állj elő kérésekkel, és ne régebbi posztoknál, mert arra már az aktívak nem figyelnek.

  99. Ma voltam a tanfolyamon, nagyon hasznos volt. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Geddontalan időkben is jól fog egy ilyen tudás, hát még geddon esetén. Köszönöm, Tibor bá!

  100. Says:
    Én még tudom (az apámtól)hogyan kell a fazekat ,lábos,stb, foltozni,cínelni házilag javítani(a kettő nem ugyanaz!)a kasza fenést is tudom, gyakorlom,de van tőle fontosabb…a “kalapálás! az tudomány.Na nem ad doktorit” és nem is a bittek futkosnak,csak a veriték ha nem jól csinálja az ember!Ahogy apám mondotta”Fiam ha nem jól vered meg a kaszát majd ő ver meg téged”És milyen igaza volt!de még ez előtt is van egy fontos lépés:a kasza ki választása!Na nem ugy hogy ec,pec..nem is szimpátiára, hanem hallásra! pengését figyelve, és nyál + szalmaszál tesztel!Aki nem ért hozzá nem is gondolná hogy menyi mindent tud a “Buta paraszt” ráadásul ugy hogy fel se veszi.:)A hegesztésről csak anyit hogy a védő gázas csak zárt térben,a trafóval csak rutilos pálcával lehet hegeszteni!
    az inverter a jó ha van áram persze mert azzal Öntvény ,alu,réz,saváló és fém is hegeszthető(Minősítésem volt 28 évig)ma már nincs meg újítva de a tapasztalat meg maradt.

  101. 112:
    A “debreceni” Jánossal kellene felvenned a kapcsolatot. Jól megértenétek egymást.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük