(563) Élelmezési krízis 2011-ben?

Tibor bá’ online

őÉlelmezési krízisre számíthatunk 2011ben? Kellemetlen tények,amiknek olvasása után arra gondolunk, hogy az élelmezési krízis talán már el is kezdődött.

Az élelmiszer árak folyamatosan növekednek. Az élelmiszer készletek szegényesek és világszerte máris láthatunk tüntetéseket az élelmiszer ellátások miatt. A kilátások pedig katasztrofálisak. Kínában 200 éve nem volt ilyen szárazság. Ausztráliában és Brazíliában az áradások elsöpörték a termés nagy részét. Oroszország még nem tért magához a 2010-es szárazságtól. Az elmúlt 12 hónap alatt a globális időjárás a feje tetejére állt. A borotvaélen táncoló élelmiszer ellátásnak ez túl sok volt. Az élelmiszer tartalékok világszerte alacsony szinten állnak. Ha éhínség törne ki, kevés ország úszná meg a tartalékokra támaszkodva. Nem esik sok szó róla, de pillanatnyilag több élelmiszer exportáló ország csendben importálásba kezdett. Az ENSZ előrevetítése szerin a alapélelmiszerek ára 2011 folyamán tovább fognak emelkedni. Hacsak nem történik valami csoda, a világ élelmezése egyre kritikusabbá, és kritikusabbá válik a következő évek alatt.

Érdemes elgondolkodni rajta,  mi történik, ha a globális időjárás szélsőségei tovább fokozódnak,  mert ez nagyon is várható? Vagy mi történhet akkor, ha egy globális gazdasági összeomlás valóban bekövetkezik (csak idő kérdése!)? Most nézzünk néhány tényszerű adatot, ami tápot ad a sejtésre.

– Az USA mezőgazdasági minisztériuma szerint 2011 végére az amerikai kukorica tartalék kisebb lesz mint bármikor a történelemben.

– Az ENSZ szerint a globális élelmiszerárak januárban rekord magasságot értek el.

– Az elmúlt 6 hónapban a világpiaci kukorica ár megduplázódott.

– Az elmúlt 12 hónap alatt a szójabab ára 60 százalékkal nőtt(According to Forbes).

– Az ESZ szerint 2011 végére az élelmiszer árak további 30 százalékkal fognak nőni.  

– Oroszország pillanatnyilag gabonát importál (is actually importing wheat)

– Kína felkészül egy hosszantartó szárazságra (severe, long-lasting drought)

Már többször kitértem rá, hogy milyen okos dolog tartalékokat felhalmozni tartós élelmiszerekből. A várható további áremelkedések miatt ennél jobb befektetés nem létezik.

Éljetek a lehetőségekkel!

40 gondolat erről: „(563) Élelmezési krízis 2011-ben?

  1. “mi történhet akkor, ha egy globális gazdasági összeomlás valóban bekövetkezik”?
    Költői kérdés, ugyebár. Rakásradöglés a nagy népességű országokban, mifelénk társadalmi felfordulás.

  2. Kedves Tibor bá’!
    Egy ismerősöm Oldenburgban dolgozik ( Hannover mellett ) és azt mondja, hogy a kamionok egymást érik az autópályán – nyilván nem üresen – a mezők tele vannak traktorral, a helyi újság pedig tele van álláshirdetésekkel. Vagyis relatíve mindenképpen pörög a gazdaság arrafelé.

  3. No, akkor visszatérek a 2009 elején bevezetett szokásomhoz, hogy minden bevásárláskor bedobok valamilyen hosszúlejáratú konzervet a kosárba, otthon pedig elrakom a kamra egyik sarkába. 2 éve elég komoly készletet halmoztunk fel így pár hónap alatt. Persze azóta elkezdtük felélni, nehogy megromoljon 🙂

  4. “Az USA mezőgazdasági minisztériuma szerint 2011 végére az amerikai kukorica tartalék kisebb lesz mint bármikor a történelemben.”
    Ez így azért túlzás 🙂 Viszont 2012 végére meg kisebb lesz a tartalék, mint 2011 végére stb.

    USA kukorica árát nem a kínálat szűkülése, hanem a kereslet nagyarányú növekedése befolyásolja. Rengeteg élelmiszerben megtalálható a kukoricakeményítő, sok fogy el takarmányozásra is, de a legnagyobb árnövelő tényező az etanolgyártás, ami a megtermelt kukorica majdnem 40 százalékát (!) használja fel. Engem felháborít, hogy amíg az egyik oldalon a magasra felhajtott árak szabályos éhinséget okoznak, addig a másik oldalon meg vidáman elfüstölik a terményt.
    (Szója, búza dettó.)

  5. Tiborbá:)”Már többször kitértem rá, hogy milyen okos dolog tartalékokat felhalmozni tartós élelmiszerekből. A várható további áremelkedések miatt ennél jobb befektetés nem létezik.”

    A tartalékolás, nem hosszú távú berendezkedésre való.Jó szolgálatot tesz átmeneti nehézségek áthidalására,de csak akkor,ha van közbíztonság,s nem találják meg a “hörcsögraktáramat”.
    Mi van,ha jótétlelkek megszabadítanak a tartalékaim kulinális élvezetétől.Talán irány a Tajgetosz??

    Nem győzöm hangsúlyozni,hogy a túléléshez ennél sokkal,de sokkal több kell,mint tartalékolni.
    Aki csak a tartalékoláson töri a fejét,az ugyanúgy halott,mint
    a mesebeli tücsök,akinek ez az eszébe sem jutott.

    Bármennyire fájdalmas,de a jelenlegi rendszerben gondolkodva nincs komoly esély a túlélésre.
    A közösségi létformában élőknek lehet csak statisztikailag mérhető esélyük a hosszú életre.
    Mondok egy példát,szándékosan az állatvilágból:A közösségben,szervezetten együttműködő hiénák, az erős,harcos oroszlántól elveszik a koncot,de nem ám a maradékot,hanem nemritkán az egészet is.

    Az élelmiszerkrízis pedig olyan helyzetet fog teremteni,vagy olyan helyzetben fog bekövetkezni,ami nem folyamatos,lassú lecsúszással jár,hanem hirtelen,nagy mérvű zuhanással,ott pihegünk egyet,s kezdődik a következő zuhanás,s egész addig folytatódik,amíg el nem érjük az egyensúlyi szintet.
    A közösségi szerveződés (annak minden előnyével, individualisták számára, hátrányával)az a létforma,ami a zuhanások intenzitását fékezni tudja.

    A magyarországi élelmiszertermelési lehetőségek,legalább 30 millió ember eltartására lennének képesek,de most még 10-et sem tud etetni.
    Rengeteg föld parlagon hever.Ennek megváltoztatására csak szép politikai szlogeneket lehet hallani,azt is csak elvétve.
    Az élelmezési fronton ők nem úgy látják a jövőt,ahogy mi,Tibibá?

    2:)”Egy ismerősöm Oldenburgban dolgozik ( Hannover mellett ) és azt mondja, hogy a kamionok egymást érik az autópályán – nyilván nem üresen – a mezők tele vannak traktorral, a helyi újság pedig tele van álláshirdetésekkel. Vagyis relatíve mindenképpen pörög a gazdaság arrafelé.”

    Bangladesből nézve a magyar gazdaság is relatíve így néz ki.
    Egy ismerősöm Monacóban járt,s elképedt,hogy mennyi ember kaszinózik,szórja a pénzét,s rengeteg a luxusautó.
    Ebből azt a következtetést vonta le,hogy nyugaton általános a jólét.Na,ja.

  6. 4:)”USA kukorica árát nem a kínálat szűkülése, hanem a kereslet nagyarányú növekedése befolyásolja. Rengeteg élelmiszerben megtalálható a kukoricakeményítő, sok fogy el takarmányozásra is, de a legnagyobb árnövelő tényező az etanolgyártás,”

    A termeléskiesések miatt már csak etanolgyártásra lesz elég a világtermés,a maradékot meg megesszük.

  7. az elmúlt 4 hétben alkalmam volt a következő helyeken járni: kmét-szolnok-aggtelek-gyöngyös-bp-fonyód-d.földvár. ez nem egy út volt hanem 5 különböző és csak 2x mentem autópályán, a többi út “toronyiránt” történt. ezt azért írom, mert így volt alkalom több megyét is megnézni. nem vagyok mezőgazdász, de laikus szemmel a határ GYÖNYÖRŰ ! mindenhol búza, kukorica, napraforgó. pár éve amikor nagy aszály volt a napraforgó-táblák júliusban már ki voltak égve, a kukoricáról nem is beszélve. most minden csodálatosan erős , gazdag termést ígérő.

    nos, ilyen bevezető után jöhet a “költöi” kérdésem:

    kíváncsian várom mikor kezdik el jajgatást a gazdák, felvásárlók, kereskedők, politikusok, hogy milyen “nehéz, kilátástalan évet zártunk, megint mekkora a veszteség, stb,stb,

    BAB

  8. “Nem kell elemezned a közelgő vihart, hogy megbirkózz vele. Minden, amit tenned kell, hogy állsz a helyeden és árasztod a fényt. Ezért jöttél most erre a bolygóra, ez a feladatod. A Szellem megígéri, hogy elég fényed lesz és hogy a világítótornyod nem pusztul el, mert a viharra lett tervezve. Tulajdonképpen pontosan erre a viharra. Érted amit mondunk? Nem kell, hogy értsétek és nem kell, hogy mindent kiszámítsatok. A legutolsó dolog amit egy világítótoronytól várunk, hogy leoltsa a fényét, bezárja az ajtókat és elhúzzon az ellenkező irányba, mert vihar közeleg. Tudod, ennek nincs semmi értelme. És ez a korszak jó híre.”

  9. 5: Taratalékolás! —– Ismered a közmondást? (minimum 2000 éves) Aki időt nyer, az életet nyer. Na erre jó a tartalékolás. Hogy túléld az összeomlást és ott legyél, amikor a helyzet konszolidálódik, ha ez bekövetkezik. Vagyis, adsz magadnak egy esélyt, de nem garanciát.

  10. Gabonáért, szójáért nem kár. Gyakorlatilag mindkettő lassan ölő MÉREG az emberi szervezet számára.

  11. 11-re:
    Ja, LASSAN ölő.
    A hiányuk viszont GYORSAN öl.
    Ébresztő! 7 milliárd embert kell(ene) etetni – vesszek meg, ha elhiszem, hogy ez lehetséges élelmiszerIPAR nélkül (nem mintha isteníteném). Bár – a fényevés még mindíg jó lehetőség. Csak egyszer tudnám meg, hogyan kell csinálni!

  12. 10:)Szerintem is így van,ha hagynak időt a kivárásra,és meghagyják a tartalékot.
    Mi van,ha nem?
    Szálláshelyen bevárni az ellenséget? Végzetes hiba lehet.
    Meg kell lepni.-Mi legyen a meglepi?
    A vendéglátásnak alkalomhoz illőnek kell lennie!
    Ez fogas kérdés.-Talán a váratlan vendég otthagyja a fogát önszántából,ha nem el kell venni.
    Menü:Fűbehari.
    Ebben az esetben sincs semmiféle garancia,csak esély.

  13. #11:
    “Gabonáért, szójáért nem kár. Gyakorlatilag mindkettő lassan ölő MÉREG az emberi szervezet számára.”

    Felvilágosítanál? Minden nap eszünk kenyeret, műzlit, kakaós csigát. Amennyiben lassan öl, legalább finom.
    Komolyan, mi ez a teória?

    (A Monsato-féle biohulladékért viszont tényleg nem kár.)

  14. Szép jó napot!
    😀 Hát én nem is tudtam, hogy ilyen veszélyes a gabona… Ezentul vissza kell fogjam magam…
    Amugy nem tudtok valamilyen város mellet egy lerobbant házikót? Ugyanis házat kellene vegyek(pénz persze alig), s ami pénzem van nagy része euróban, s attól tartok nemhogy ősztöl valami gáz lesz azzal is, aztán fabatkát sem ér a megtakaritásom. Ja! Max olyan 5 millióig(Ft) érdekelne 😀 Az országrész mindegy, csak legyen valami nagyobbacska város a közelben, legyen valami meló is 😉

  15. #8 , #15

    Arma! szokatlanul vicces vagy ma !?

    a #7-es bejegyzést igazából azért írtam, hátha van itt vki, aki megerősít vagy megcáfol abban, hogy idén nagyon jól teljesít a honi mezőgazdaság, és ez legalább azt a biztonságot megadja nekünk, hogy hiány nem lesz. az tiszta és világos, hogy a kereskedők menni fognak a világpiaci árakkal, hiszen miért elégednének meg kisebb profittal, ha nagyot is lehet kaszálni.
    most kellene egy jó kormányzati döntés és erőskezű végrehajtás arról, hogy mennyi gabonát kell az államnak kötelezően és fix áron vennie és betárolnia. ha elszarakodják (mint ahogy elszarakodták a cukorrépa vetést is), akkor viszont lehet siránkozni, hogy multik olcsón felvásárolták ősszel és eladják nekünk tavasszal,amikor hiány lesz….

  16. 17-re:
    Ez itt off, de:
    Nyíregyháza környékén rengeteg telek, kertes ház van, gyakran egészen jó állapotban, amiket már réges-rég az “eladó” feliratú tábla díszít. Még ha sokkal többre is hirdetik, merem állítani, hogy ennyi készpénzt (5M) virítva, szinte bármit megvehetsz…

  17. 18: Az állam nem igazán tudja megakadályozni azt, hogy kivigyék az országból a gabonát ha akarják. Persze felvásárolhat és árulhat olcsóbban mint a világpiaci ár, de ezt úgy megszervezni, hogy ne a spekulánsok gazdagodjanak rajta hanem a néphez jusson, elég nehézkes megszervezni, pláne EU-s környezetben.

  18. Boccs az OFF-ért, csak itt elég tájékozottak szoktak lenni az emberek, ezért gondoltam, megkisérlem. Amugy nincs nekem 5 milkám 😀 csak annyit tudnák kb összekaparni, ha rról lenne szó… Boccs mégegyszer az OFF-ért.

    Amugy – szóljak a témához is – el tudom képzelni hogy mondjuk allami pénzen raktárakat épiteni, s kiadni a termelőknek, hogy tárolhassák a terményüket. Persze a bérleti dij az fedezze a fenntartasi költségeket, valamint hosszutávon(15-20 év), térüljön meg az épitkezés ára is. Lehet hogy igy is külföldre menne, de legalább egy csomó spekulans kiesne, mert nem lenne a gazda arra itélve, hogy szinte semmiért odaadja az összeset.

  19. 21: Vannak közraktárak ma is. Azoknak is vannak költségeik egyrészt, másrészt a piaci áraktól nem lehet függetlenedni igy sem.

    Az más kérdés, hogy a kistermelőknek meg kell végre szervezni a közös értékesítést, tárolást, ez már régi téma. Mint sok más területen, itt sem jutottak el a magyarok a megfelelő érettségi szintre.

  20. Apró példa: meggytermesztő Pesttől 50 km-re tavaly. Fán hagyja a termést, és mi szedhettünk belőle ingyen mert nem éri meg leszedetnie. Ha jó emlékszem 160-180 Ft-ért vennék át helyben.

    Hasonló minőségű meggyet akkor Pesten 500-600 Ft-ért árultak. Kérdezem: miért nem pakol fel pár mázsát egy utánfutóra és megy fel a Nagycsarnokba? Ha 250-ért átvennék már jól járna. “Áh, nem engedi a maffia”. Jó. Ennyi.

  21. 22:)”Az más kérdés, hogy a kistermelőknek meg kell végre szervezni a közös értékesítést, tárolást, ez már régi téma. Mint sok más területen, itt sem jutottak el a magyarok a megfelelő érettségi szintre.”

    Maguktól nem érnek,és azok,akik jól gazdálkodnak,s érettek is,csak a saját pecsenyéjüket sütögetik.
    Olyan ez a kör mint a maffia.Senki,senkiben nem bízik.
    Miért? – Irígységből.De csak a magukfajtára irigyek.
    A felvásárlóra nem,aki degeszre keresi magát az ostobaságukon.

  22. 22-24: Partvonalról nagyon könnyű bekiabálni … ezek szerint minden termelő/kistermelő hülye, irigy, élhetetlen, stb. 🙁

    23: Nem ismerem a konkrét esetet (bár szerintem te sem), de az fel sem merül benned, hogy aki pl. a meggyből akar megélni annak nem 1-2 utánfutónyi termése van ? Azt le kell szedni (ehhez hivatalosan embereket kell foglalkoztatnia járuékokkal), megfelelően tárolni és értékesíteni. Ja és a leszedett termés nem áll el hónapokig … főleg nem kamionnyi tételben.
    Akkor most vedd hozzá, hogy a jelenlegi üzemanyag helypénz és még a jóisten tudja milyen költségeket hozzáadva mennyire tuti üzlet lenne azt a néhány mázsa/tonna meggyet piacról piacra járva árulgatni.

  23. 25:)”ezek szerint minden termelő/kistermelő hülye, irigy, élhetetlen, stb.”

    Nem hülyék,csak nem fognak össze.Közelről ismerem őket.Rafináltak.Ami jól működne,tisztességes kereskedelemben,ott rögtön elkezdenek stiklizni.Az írányítókat rég kigyomlálták közülük,s nélkülük nincs rend közöttük.
    Nem is szándékoznak őket jól írányítani.
    Az állam részéről megszűntek:
    -hivatalos átvevőhelyek
    -feldolgozók
    Aki nagyban termel,azt kizsigereli a maffiózó átvevő.
    Aki kicsiben termel,otthonában eladva elkéri a kisker,árat,vagy jó esetben -20%-ot enged.
    Ingadoznak a két szélsőség között,mert nincs összefogva a rendszer.
    -Kívőlről nincs kellő szándék.
    -Belülről ,mondjuk úgy,hogy a bizalmatlanság,
    ismeret-/információhiány…még lehetne sorolni,de a legfontosabb a kishitűség.

    Csak szervezetten lehetne eredményt elérni,de épp azt nem akarnak.
    A múltkorában(sajnos nem volt elég időm rá)három dolgos parasztemberrel beszélgettem egy falusi kiskocsmában.
    Megvolt a józan paraszti eszük,de az “úri” huncutsággal nem tudnak mit kezdeni.
    Így simán bedarálja őket ez a rosszul működő rendszer.

  24. 26: A mai világban összefogni ? Főleg a háttérhatalom ellenében ? Ugyan ki fogna össze ? Az összefogás hiánya nem “csak” mezőgazdász jellemző, sőt még csak nem is Magyar jellemző.
    Amiket itt felvázolsz tulajdonképpen minden “értékteremtő szakmára” igaz.

  25. 27:)Persze,csak most azokról nem volt szó.
    Az értelmiség sem különb a maga helyén,sajnos.

  26. 27:)”Ugyan ki fogna össze ?”

    Látod ez a kishitűség.
    Keress és találsz.
    Ha másképp nem így:
    Én prezentálom az egyik felet,várom az ilyen társra vágyó,fiatal,nem csak csinosnak mondott….stb.jelentkezését.

  27. 27-29: Van itt általában a mafia mellett még egy probléma: hogy minden természetszerűleg feketén működik. Ha valaki elkezdene ugrálni, hogy márpedig ő is idejön árulni, akkor pillanatok alatt elkaphatják hogy nem számlaképes, ha pedig bejelent mindent, akkor meg azért nem éri meg.

    Welcome to real Hungary.

  28. 14: Olvasd el Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás című könyvét. Nem mondom, hogy minden szava igaz, de a szénhidrátokról szóló részben rengeteg a megszívlelendő igazság.

    Csak egy statisztikát mondok: Az elmúlt 30 évben az USA-ban a cukorbetegek száma megsokszorozódott, miközben a kukoricából származó fruktózszirup elfogyasztott mennyisége egy főre vetítve 0,25 kg-ról évi 25 kg-ra nőtt. Vagyis minél több gyorsan felszívódó szénhidrátot eszik az ember, annál betegebb. Mindezek alapján a
    – kukorica
    – búza
    – cukorrépa
    – cukornád
    – és még sokan mások
    az ember számára hosszú távon káros egészségügyi következmények nélkül nem fogyasztható.

  29. Üdv Tiborbá és Többiek.
    Az árak növekedésével az élelmiszer megkapja méltó helyét a fogyasztók kosarában. Bizony, rá kell jönnünk, hogy a gyógyszer/egészségünk/ mellett ez a legfontosabb anyagi szükségletünk. Tudomásul kell venni, hogy vége lesz az olcsó élelmiszereknek! Napi teszkózás helyett,ugyanúgy ELŐRE tervezni vele, mint a pénzzel – valutával, értékpapírral, bankbetéttel. Nagyban, olcsón megfelelő időben kell vásárolni, raktározni – és felhalmozni, esetleg eladni vagy átadni.
    5. Csőrmi -nek. És igen be-hörcsögölni. A hörcsög nem hülye állat. Van annyi esze hogy előre látható és nem-látható eseményekre felkészülve elássa a tartalékait. Pepperjohny-hörcsög 200 l-es műanyaghordóban ássa el a kertben. 🙂 Lehet röhögni…
    Saját élelmiszerbiztonságunk/jó szó!/ nem a magyar parasztok, politikusok, és pláne nem a “gonosz amerikai kukoricatermalők” felelőssége, hanem egyes egyedül a miénk!
    Vidám Armageddont!

  30. 31. Élelmiszerválság esetén utolsó szempont hogy ne kapjak a raktárkészletemtől tőle cukorbetegséget, elsődleges szempont a kalória. (sok legyen benne)
    A paleolithoz: szinte gyerekkorom óta hasonlóan táplálkozom, ösztönösen, sokkal régebben minthogy Szendy Gábor megírta volna.Egyszerűen nem szeretem a kenyeret meg ilyesmit. Férjem sem, totál húsevő, és vékony. Hármas a koleszterinem. Vércukor is rendben mindenkinél. Persze ha élelmiszerválság, akkor jöhet a búza zsírral csokival, meg mindennel ami elrakható termelhető.. Nomeg veszek egy raklap olajoshalat a Lidl-ben míg ilyen ólcsó 🙂

  31. 32:)Semmi baj a hörcsögösködéssel.Én hős-cincérkedem.
    A tartalékolás jó dolog,de nem hosszútávra szól,s csak egy része a felkészülésnek.Ezt írtam is.

  32. 35. Azt hogy kell? 🙂 Ha az általam eddig látott hőscincéreket veszem, akkor ha cincérkedni akarok, bemegyek egy fahasáb/locsolókanna miegyéb alá a pincében,ki tudja mit csinálok ott és mikor véletlenül leveszik rólam a tárgyat ami alatt vagyok, kissé ferde fejtartással megnézem ki volt az, majd ide oda mozgatom a csápjaimat..

  33. 34: dehogy árulta, arra számít, hogy éjjel megjelensz egy ásóval a kertjében és ingyen felásod neki! 🙂

  34. 36:)Mindjárt megérted:
    Bemegyünk a pincébe…tudom mit csinálok…leveszem a tárgyat..majd ide-oda mozgatom a…
    Na ez,a hős-cincér.

  35. – Egymilliárd ember éhezik, miközben a világ szerencsésebb részein hatalmas mértékű a pazarlás. Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, és hogyan lehetséges, hogy amíg háborúkra hihetetlen mennyiség pénz folyik el, ilyen egyszerűnek tűnő dolgokra, mint az élelmezés, nem jut elegendő forrás?

    – Főként az igazságtalanul hatalmasra nőtt globális jövedelmi egyenlőtlenségek húzódnak mindezek mögött. Két fő oka van az éhezésnek. Az egyik, hogy akik éheznek, nem rendelkeznek kellő vásároló erővel ahhoz, hogy megvegyék maguknak az élelmiszert. A másik, hogy nincs földjük, vagy ami van, az nem elég nagy ahhoz, hogy megtermeljék a betevőt. Sokak tévhitével ellentétben tehát nem arról van szó, hogy kevés lenne az élelmiszer a világban. Így az éhezést a mezőgazdasági hozamnöveléssel nem lehet fölszámolni.

    http://www.mno.hu/portal/799125

  36. Sziasztok!
    Néhány hete olvastam ezt a bejegyzést a hozzászólásokkal együtt.
    Pár napja pedig a szomszédom viccelődött a kukoricámmal kapcsolatban, -hallottam-e, hogy ha génmanipulált a vetőmag akkor ki kell vágni?
    Most, pár perce utána néztem tényleg így van-e?
    -hogy ne írjak hülyeséget.
    http://www.penzcentrum.hu/vasarlas/ismet_balhe_van_a_genmodositott_kukorica_korul.1029038.html
    Lehet, hogy lerágott az infó és csak nekem új
    (nem nézek tv-t, nem hallgatok rádiót, és nem olvasok újságot kb. 1987 óta)

    de talán egy újabb mozaikdarabka a kirakós játékban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük