Tibor bá’ vasárnapi szórakoztatása online
Néhány keresetlen szó Albert Einsteinről
Ellentétben a széles körben elterjedtekkel, Einstein nem volt egy matematikai zseni. Nemcsak arról van szó, hogy a kvantummechanikát nem értette – amit különben büszkén vallott, hiszen Lánczos Kornélhoz írt levelében a kvantummechanikát telepatikus kockajátékhoz hasonlította, és a maga részéről elfogadhatatlannak ítélte – hanem vannak bizonyos sötét ügyek is.
Nem közismert, hogy egyetemi évei alatt Einstein a matematikai előadásokra nem járt el, és így nem is vált gyakorlott matematikussá. Hogy le tudjon vizsgázni, a budapesti születésű Grossmann Marcell jegyzeteit használta fel.
Einsteinnek jók voltak a ráérzései, de a ráérzések matematikai kidolgozását rendszerint mások végezték el helyette. Az első időkben Grossmann, később pedig szerb nemzetiségű felesége, Maric Mileva. A speciális elméletét megalapozó tanulmány kéziratán, amit az „Annalen der Physik” folyóiratnak küldtek be, szerzőként még Albert Einstein és Mileva Einstein szerepel. Mire a cikk nyomtatásban megjelent, a szerző már egyedül Albert Einstein lett.
Nem nagyon kell ezen elcsodálkozni, mert tudománytörténeti tény, hogy a házaspár 1916-ban bekövetkező válása után, Einsteinnek nem volt több jelentősebb publikációja. Az is tudománytörténeti tény, hogy Einstein a téridő világhírű „felfedezője”, nem volt képes a téridő négy dimenzióját elhelyezni a Bolyai-féle nem euklideszi geometriában. Erre munkatársa, Grossmann vezette rá.
Tudományos pályafutását később asszisztensei, a magyar Lánczos Kornél és Kemény János egyengették. A relativitás elméletét pedig egészen egyszerűen Lorentztől lopta el. Ugyanezt tette a fényelektromos hatással, amit viszont Plancktól lopott el, és kapott érte egy Nobel-díjat.
Felmerül a kérdés, hogy volt ez lehetséges? Az én válaszom életszerű. Egy vérbeli tudós nem foglalkozik a PR-ral, hanem kutat. Einstein viszont karrierista volt nem tudós, főfegyvere a PR volt, amit egyesek szinte a génjeikben hordoznak magukkal. Einstein pont egy ilyen „egyesek” volt, és mivel valamit konyított a fizikához és a matematikához – kábé annyit, mint egy korabeli középiskolás tanár – ez arra jó volt, hogy hülyeséget ne kövessen el, de ahhoz nagyon kevés, hogy kutatómunkát végezzen.
Einstein messze megelőzve a későbbi kor szellemét, mindent fordítva csinált. Kitöltötte a végeredményt és mindent úgy intézet, hogy az jöjjön ki. Ez napjainkban éli fénykorát. A gyógyszergyárak megrendelnek egy kutatást és a tudósok tálcán nyújtják át az elvárt eredményt. Mire kiderül a turpisság, a gyógyszergyár már dollár milliárdokat sepert be. De nézzük a híres Einstein egyenletet, amit még az is kívülről tud, aki még a szorzótáblát se ismeri. A képleteiből több dolog is adódik, de ezek a földi ember felfogása szerint eléggé képtelenek.
Az E = mc2 képlet azt állítja, hogy nagyon pici anyag nagyon sok energiává alakulhat át. Ezt a „nagyon sokat” a különben is hatalmas értéket adó fénysebesség négyzete biztosítja, hiszen a tömeget ezzel kell megszorozni. A képlettel mindössze az a baj, hogy nem lehet tudni hogyan került bele a fény sebessége, hiszen a fénynek semmi köze a dologhoz. Ha pedig egy kicsit gondolkodunk, akkor mi magunk is megcáfolhatjuk a képlet helyességét.
Nagyon kérlek, most ne rezelj be, mert egészen biztos meg fogod érteni, ha figyelmesen, türelmesen, lassan, elgondolkodva olvasol. Akkor most kezdem!
Jól ismert tény, hogy a fény (foton) energiája frekvencia függő (minél magasabb a frekvenciája, annál több az energiája), vagyis nem a sebességétől, hanem a rezgésszámától függ. Következésképpen a tömeg energiába történő átalakításánál, ha a képletben van a fénynek szerepe (ismétlem, ha van), akkor nem a sebességével, inkább rezgésszámával kellene beleszólnia a végeredménybe.
Persze a tömeget egy hatalmas számmal kell megszorozni, hogy megkapjuk az energia egyenértékét, de az a hatalmas szám nem a fény sebessége, legfeljebb közel áll a fénysebességhez, méghozzá oly közel, hogy nyugodtan össze is cserélhetjük a kettőt.
Különben Einstein (szokása szerint) visszafelé gondolkodott, észszerű sejtése szerint az Energia egyenlő a tömeggel. Ez a matematika nyelvén így néz ki: E = m. (Figyelem, ez az m nem méter, hanem tömeg) Ki kell még hozzá találni egy arányossági tényezőt, egy jó nagy számot, de ez nem igazán lényeges. Fontos viszont, hogy egyeznek-e a dimenziók, ami alatt itt most nem térbeli kiterjedést, hanem mértékegységeket kell érteni. Hát lássuk! Az energia = erő × út. Ebből az erő dimenziója m · kg · s–2 (ezt így kell olvasni: méter-szer-kilógramm-per-másodperc a négyzeten) az úté pedig m (méter). Így az energia (emlékszel! Erő x út): m · kg · s–2 · m (az utolsó m = út), ami egyenlő a tömeggel, ami viszont mindössze kg. Na most ezt arányosítsuk!
m · kg · s–2 · m = kg · ?
Mi hiányzik a jobb oldalról? Az m · s–2 · m (hiszen a kg már ott van), vagyis m2/s2 azaz (m/sec)2. A m/s nem más, mint sebesség. Ami tehát hiányzik, az egy sebesség négyzete. Mivel pedig a tapasztalati mérések azt mutatták, hogy az anyag és energia közti arányossági tényező kb. 17-18 nagyságrendű, úgy tűnt, hogy a fény sebessége nagyságrendileg megfelelő, ugyanis 300 000 0002 = 90 000 000 000 000 000 vagyis a fény sebességének a négyzete méterben megadva durván 17 nagyságrend, azaz tapasztalati érték.
Na most a másik nagy Einstein találmány a tér görbülete. Einstein azt állítja, hogy nem a tömeg vonzza magához az anyagot, hanem a tömeg jelenlétében a tér behorpad (görbül), és az anyag egészen egyszerűen csak követi a tér görbületét. Mindennapi nyelvre fordítva a következőkről van szó. Egy 10%-os lejtőn a teherautó motor nélkül lefelé gurul, de nem azért, mert a Föld tömegvonzása lehúzza, hanem mert egyszerűen csak követi az utat. Hogy az út lefelé megy? Hát Istenem, ez van.
Most térjünk vissza a fényhez. Szóval volt egy-két furcsa eredmény, és az egész „speciális relativitást” úgy, ahogy volt, kevesen értették, de voltak olyan fizikusok, akik kifejezetten ellenezték. Azután 1919-ben volt egy napfogyatkozás, ami jó alkalmat adott arra, hogy Einstein elméletét próbának vessék alá. Mi is történt? Azt természetesen nem tudták kísérleti úton bizonyítani, hogy fénysebességnél a tömeg végtelen naggyá nő (ami szintén adódik az elméletből, csak úgy mint a fény abszolút sebessége), maradt tehát az, hogy a tömeg jelenlétére a tér begörbül, amit már lehet bizonyítani. Hogyan történt ez a bizonyítás?
A Nap elég nagy tömeg ahhoz, hogy a teret érezhetően begörbítse, ha a tömegnek valóban van ilyen képessége. Az 1919-es napfogyatkozáskor, amikor a Hold pontosan takarta a Napot, egy olyan csillagot figyeltek meg (erre lehetőséget csakis a napfogyatkozás adott), ami akkor éppen a nap mögött volt, és mint ilyen, a Nap takarása miatt nem lett volna látható. Ennek ellenére úgy tűnt, mintha látszólag a Nap közvetlen szomszédságában lenne. Tény az, hogy az 1919-es mérési eredmények szerint a fénysugár útja valóban megtört, a Nap mellett nem haladt el egyenesen, hanem „becsúszott” a görbült tér „lyukába”.
Az egész világ Einsteint ünnepelte. Véleményem szerint egy kicsit korán. A „bizonyításnak” van ugyanis más magyarázata is. Álláspontom szerint az 1919-es napfogyatkozás eredménye mindössze azt mutatja, hogy az egyenes vonalú, egyenletes mozgást végző fény a Nap hatására egyenes pályáját megváltoztatta, amit már Newton is megjósolt volna, ha történetesen valaki megkérdezte volna erről. Einstein szerint a fény követte a tér görbületét. Szerintem egyszerűen csak engedelmeskedett a gravitációs vonzásnak, magyarul a Nap egy kicsit maga felé húzta. (Ne feledjük, az elmélet szerint a fotonnak csak nyugalmi tömege nincs.)
Az természetes, hogy egy tudósnak van sejtése (amit be kell bizonyítania), tehát Einsteinnek is lehetett és persze volt, nagyon is sok. Ami viszont szokatlan, hogy Einstein egy kicsit Istent játszott, fejében eldöntötte, mi a valóság, vagyis felállított egy hipotézist, és utána mindent megtett, hogy ezt matematikai formába öntse, ami rendszerint az élő valóság megerőszakolása volt. Az ördög pedig, mint mindig, a részletekben van elbújtatva. A „mindent megtett” alatt elfogadhatatlan dolgokat kell érteni. Erre a legjobb példa a „kozmológiai állandó”. Huble felismerése (1926) előtt, abban az időben magától értetődő, meg nem kérdőjelezett tény volt a világmindenség statikus volta. Isten megteremtette, aztán kész. Csakhogy Huble kimutatta, hogy a Világmindenség tágul. Ja úgy, akkor mivel ez nem volt összhangban korábbi elképzelésével, Einstein egyszerűen megváltoztatta a képletet, behelyezte a kozmológiai állandót. Ebből a magatartásból világosan lehet következtetni.
Einstein mindig a végeredményből indult ki és onnan ment hátrafele, ügyelve arra, hogy az alkalmazott matematika formálisan ne legyen hibás.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
A PR Einstein-el egyetértek, soindenkitől összeszedte az ötleteket, összegyúrta és tálalta. Amiért illene rá orrolni, az hogy a felesége nem kapott elismerést 🙁
Viszont, a térIDŐ görbülete sokszor igazolást nyert, nem csak arról can szó, hogy a gravitáció magához vonzza a fotonokat. Nézz utána, több kísérlet is igazolja, hogy az idő is másképp jár a gracitáló test közelében, mint attól távolabb. Atomórákat hamgoltak össze, egyiket felvitték egy hegyre, majd visszahozták, más lett az eredmény. A téridő egybe van fonódva, annak torzulása a gravitáció által sokszor bizonyítást nyert már, ha Einstein ötlete, ha lopta, mindegy.
1. Minato
Másrészről a bolygók, égitestek mozgási pályáiban is vannak nem nagy, de kimérhető különbségek, ha a relativitáselmélet alapján, és ha a Newtoni törvények alapján számolnak.
És ezek is a relativitáselméletet igazolják.
Csak megyjegyzem, hogy van egy érdekes könyv Einstein munkásságáról:
Christopher Jon Bjerknes: Albert Einstein, the Incorrigible Plagiarist
Sok mindent alátámaszt a fentiekből, sőt, sok mindenben tovább is megy.
Én azt gondolom, hogy a rasszizmus és a politika is szerepet játszott abban, hogy Einsteinnek mindent szabad volt. Ő karrierista volt, mint oly sokan, de volt hozzá egy közeg is, amely lehetővé tette neki, hogy a fent említett eszközökkel kibontakozzon.
Csak erről a fajta rasszizmusról a mi világunkban tabu nyíltan beszélni, és ennek a ténynek sokkal súlyosabb következményei is vannak, mint Einstein Nobel-díja.
Ugyanezt tette a feltalalo Edison is…
1. Bolyai János azt amit a Einstein kitalált, már jóval korábban leírta! De hát ő csak egy Bolyai volt.
Egyébként sok elméletét a felesége gyúrta egybe. Amikor ezzel kapcsolatban kérdezték, hogy igaz-e, hogy az asszony segíti, azt válaszolta: Wir sind, ein stein.
5 – Bendegúz:
Én úgy tudom, hogy az „egy kő vagyunk”-at akkor mondta, amikor kérdezték, miért tűnt el a felesége neve a szakcikkről.
Az egy kőről jut eszembe. Tudtátok, hogy Einsteinnek számos követője volt. Zweistein, Dreistein… 🙂
6. Tibor bá’
Igen, így volt. Csak nem emlékeztem pontosan a kijelentés körülményeire.
Szerintem félrevezető, hogy a „kvantummechanikát nem értette”. Egyrészt, sokszor mondják, hogy a „kvantummechanikát senki sem érti”, mondta Richard Feynman, szintén Nobel-díjas fizikus.
De inkább arról van szó, hogy értette, csak a bizonyos kövekezményeit, amelyek nem illettek az egyszerű determinista világképébe, nem akarta elfogadni.
Az erről írt híres cikke az Einstein-Podolsky-Rosen paradox, amelyet ugyan cáfoltak (Bell, stb.), de nagy jelentősége tulajdonítanak a cikknek így is, mert beindította az „összefonódás” tanulmányozását.
7. hecklerk
https://starecat.com/content/wp-content/uploads/einstein-zweistein-dreistein.jpg
Klónok vagy eltitkolt iker tesók? 🙂
Azért el kellene fogadni, hogy egy zseni volt.
Lehet nem tökéletes ember, de zseni.
11 – vaki:
PR zseni. Mára az intelligencia jelképe. Ha IQ-ról van szó, fényképe mindig megjelenik.
Einstein nagyon is jól értette a kvantummechanikát, ebből tudta, hogy nem kompatibilis az ő elméletével. Ezért volt eleinte szkeptikus vele, de amikor látta a kísérleti bizonyítékokat elismerte, hogy a kvantummechanika működik. A két elméletet máig sem tudta senki egyesíteni.
A kozmológiai állandót nem utólag tette az egyenletbe, hanem eredetileg volt benne, hogy a statikus univerzumnak feleljen meg. De Hubble nyomán ő is felismerte, hogy az univerzum tágul és a kozmikus állandót élete legnagyobb tévedésének nevezte. Ez is mutatja Einstein zsenialitását, hogy képes volt belátni a saját tévedéseit.
A relativitás elméletét nem Lorentztől lopta. Felhasználta a Lorentz-transzformációt az elméletéhez. A Lorentz-transzformáció még nem volt relativitás elmélet, Einstein tette azzá. A fényelektromos hatást sem Plancktól lopta, csak felhasználta hozzá Planck eredményeit. A tudomány így működik, a korábbi tudósok munkájára épül, nem nulláról kezdik újra feltalálni a Pitagórász-tételt mert az már rég bizonyítva van. A korábbi ismeretekből jutnak új eredményekre.
Az E = mc2 tétel működik és kísérletileg bizonyítva van. A téridőt az anyag hozza létre, pontosan úgy ahogy Einstein leírta és is többszörösen bizonyítva van. A relativitás elmélet eddig minden kísérletben bizonyítást nyert. Előre jelezte a fény görbületét és pontosan úgy lett. Előre jelezte az időeltolódást és pontosan beigazolódott. Előre jelezte a fekete lyukakat és igaza lett. Ezeket csak évtizedekkel később voltak képesek megmérni, de Einstein mérés nélkül pusztán gondolatkísérletekkel előre meg tudta mérni ezeket.
Einstein Galilei és Newton méltó utóda, a fizikusok mindig ismerni és tisztelni fogják a nevét, mert a történelem egyik legnagyobb zsenije volt.
Re:12 Tibor bá’
Nem PR zseni, de jól kihasználta a helyzetét. Mivel származása azonos az akkori és mai média mogulok származásával, ezért kellően fel lett magasztalva emiatt, és kialakítottak róla egy idealisztikus képet. Ha történetesen angol származású lett volna, és hasonló relációba került volna a maga korában, akkor ugyan úgy fel lett volna magasztalva. Hmm, mintha a nagy Newton „materialista szent” jutna erről eszembe, akinek a végén akkora befolyása volt, hogy még pereskedéssel magának követelte Leibnizel szemben az integrál számítás feltalálásának elsőbbségét.
Ennek extrém túlburjánzása a mai ukrán nacionalizmus is, ami már lassan ott tart, hogy mindent is ők találtak fel, és ők a legősibb nép, és pl Munkács várát ők építették, stb, stb.
13 – dajtás:
Régebben a papok hirdették az igét. Manapság a média teszi ugyanezt csak sokkal, de sokkal jobb hatásfokkal. Mindkettő meghatározza a tömegek gondolat világát.
Re:15 Tibor bá’
Maguk korában a papok voltak a kor influenszerei :)és vélemény vezérei, nem túl rég a tehetségek, ma a semmire kellő picsát mutogató bögyös macák, így lesz dicső a korunk! 🙂
Re:13 Tilinko
„A téridőt az anyag hozza létre, pontosan úgy ahogy Einstein leírta és is többszörösen bizonyítva van. ”
Azért ez így elég erős állítás, maradjunk annyiban, hogy ma ez elfogadott nézet, de van bőven más interpretáció is: „Now: The Physics of Time by Richard A. Muller (Author)”
Egyébként a mindent az anyagra visszavezető elméletekkel az a baj, hogy nem képes jól leírni a látott univerzumot(sötét anyag, és sötét energia léte), ergo ezek az elméletek egy nem túl jó munkahipotézisek.
16 Dajtás
De, ez a legjobb elmélet jelenleg az univerzum leírására. Jobb mint Newton elmélete és ennél jobbat Einstein óta nem talált ki senki. A sötét anyag és sötét energia hipotézise is erre az elméletre épül.
Ha tudnál jobbat azt publikálnod kéne mert Nobel díjat érne.
Re:17 Tilinkó
Nem a legjobb, mert sok megoldatlan problémát nem tud épkézláb módon megmagyarázni. Avagy mennyire jó elmélet az ami a világ 96% nem, és csak a maradék 4%-ot tudja megmagyarázni…
„A sötét anyag és sötét energia hipotézise is erre az elméletre épül.”
Ez azért elég erős csúsztatás, mert előbb volt a Einstein elmélete, és ezután évtizedekkel jött a mérési anomália, amit az asztrofizikusok „kínjukban” neveztek el sötét anyagnak/energiának, mert mérni mérik(nem hipotézis), csak fogalmuk sincs mi lehet az. Persze vannak rá elméletek hogy mi lehet ez, akár elég extrémek is(multiverzum, multidimenziós téridő, stb), de nincs erről konszenzus, és láthatólag a sötétben tapogatóznak. Ezért egy darabig nem fognak fizikai Nobel díjat osztogatni, mert épkézláb módon nem lehet bizonyító mérést készíteni rá.
18 dajtás
De, a legjobb, mert ez tudja a legtöbb problémát megmagyarázni. Megmagyarázott olyan problémákat amiket a Newton elmélete nem tudott. Ez sem magyaráz meg minden problémát, de ez tudja a legtöbbet megmagyarázni, tehát ez a legjobb.
A sötét anyag hipotézis is erre épül, az Einstein féle gravitációval számol és az alapján állapítja meg, hogy a látható anyag annak csak a hatodát okozza. Ezt az egyet tudjuk róla, hogy Einstein egyenletei szerint hatszor több gravitáció van a redszerben mint amit a látható anyag okoz és ezt nevezzük sötét anyagnak. Tehát nem látjuk a sötét anyagot csak azt tudjuk róla, hogy Einstein féle gravitáció elmélete szerint ott kell lennie.
Tehát ezen az elméleten alapul, amit több mint száz éve írt le Einstein számítógépek és űrteleszkópok nélkül, és azóta sem tudott senki jobb elméletet írni még ezekkel a kütyükkel sem. Ezért nevezik Einsteint joggal a korát megelőző zseninek.
Egyszer majd jöhet valaki aki az övénél is jobb elmélettel áll elő, de addig marad az övé a legjobb.