(556) Bespájzolás (ismétlés)

Tibor bá’ online (ez most csak úgy eszembe jutott, hátha van, akinek jól jön)

~k001Naponta kapok magánleveleket szégyenlős olvasóktól, akiknek olyan kérdéseik vannak, amik szerintük nem publikusak. Hogy miért nem, azt csak ők tudják, mert szerintem vállalhatók. A leggyakoribb kérdés, hogy MIKOR? Mivel nincs kristálygömböm, erre a kérdésre állandóan azt kell válaszolnom, hogy nem tudom. Ez elég szemétség tőlem, akinek annyit jár a szája. Meg is sértődnek néhányan. A következő kérdések egyike MIT LEHET BESPÁJZOLNI? Na erre már tudok válaszolni, és hogy többé ne kelljen feltenni ezt a kérdést, most kifejtem. Először is a kérdés jogos és aktuális. Mert adott esetben (rémhír vagy valós) az emberek megindulnak és pillanatok alatt kiürülnek a boltok, lepucolják a polcokat.

d

Emlékszem rá 1956 október végén elterjedt a híre, hogy a forintnak annyi. Az emberek előbányászták a dugi pénzüket és mindent megvettek, ami eladó volt. Jártam egy cipőboltban, ahol már semmi se volt a polcokon, amikor is a raktárból előhozták a nyári szandálokat, amiket úgy vettek az emberek mint a cukrot. Kérdem én, mikor vettek az emberek október végén szandált? Mindegy, a pánik egy jelenség, ami mindenkit magával ragad. Legokosabb elkerülni, illetve megelőzni. Éppen ezért érdemes, sőt szinte kötelező a bespájzolás. Tehát, mit lehet bespájzolni? Természetesen, élelmiszerről van szó. Nem kellemes, de sok mindenről le lehet mondani huzamosabb időre is. Az ételről és az italról azonban nem. Nyilvánvaló tehát, hogy bespájzolás alatt élelmiszerre kell gondolni. A javaslatom a következő:

Rizs, tarhonya, liszt – Jól elzárva a rizs és tarhonya korlátlan ideig eltartható, energia tartalma magas (4 kalória/g). A liszt csak korlátolt ideig tárolható. Legnagyobb veszély a dohosodás.

Szárazbab, sárgaborsó, lencse – Ezek a hüvelyesek jól elzárva korlátlan ideig tárolhatók. Nagy előnyük, hogy növényi fehérjéket tartalmaznak.

Sűrített tej – felbontás nélkül korlátlan ideig tárolhatok. Felbontás után is hosszú napokig.

Étolaj, sertészsír – levegőtől elzárva, hűvös helyen tartva korlátlan ideig tárolhatók, energia tartalom igen magas (9 kalória/g)

Konzerv zöldségek és gyümölcsök – a dátumozás ellenére korlátlan ideig tárolhatók, amennyiben a konzervdoboz nem rozsdásodik. A tárolás tehát száraz helyen történjen.

Konzerv húsok, halak – Tárolás korlátlan, igen fontos tétel, mert fehérje tartalmuk nagy, és a fehérje nélkülözhetetlen.

Cukor – korlátlan ideig eltartható, de vízszívó, tehát légmentesen kell tárolni (fólia, nem pedig papír csomagolásban).

Fontos, de nem nélkülözhetetlenek: fűszerek, konyhasó, dehidrált élesztő, kávé, tea, gyufa, és gyertya vagy petróleum lámpa és petróleum. A listába szedett alapanyagokkal hosszú ideig fenntartható az emberi élet, ha van víz és energia. Ez utóbbi biztosítása egyénileg csak tűz lehet, ezért egy vaskályha vagy még jobb egy sparhelt beszerzése ajánlatos. *** Természetesen még sok minden felsorakoztatható, de a fenti lista a legfontosabb dolgokat adja meg. Ezeknek az anyagoknak a birtokában, ha a vészhelyzet beüt, senki sem találhatja magát reménytelen helyzetben.

És most jön a csúcs. A kiszárított, morzsolt kukorica, ha a rágcsálóktól (egér, patkány, pele) meg tudod óvni, és száraz helyen tárolod, életed végéig felhasználható. Ráadásul olcsó és az emberi lét fenntartásához napi fél kiló elegendő (természetesen csak kalória szempontjából). Rendeződés után, ha marad belőle, állatok takarmányozására is felhasználható.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

210 gondolat erről: „(556) Bespájzolás (ismétlés)

  1. Tibor bá, a sót szerintem szintén be kell tenni a nélkülözhetetlen kategóriába. Mégpedig tiszta sót (Parajd, vagy másik sóbányából, közvetlenül onnan vásárolva), nem pedig a bolti finomított sót. Mi vettünk 50kg-t, egy darabig elég lesz… 🙂
    A bolti sót káliummal dúsítják (meg még tudja fene mivel), ami a leírások szerint igen káros az egészségre.

    Amit viszont kérdeznék: búzát hogy lehet eltartani? Üvegekben? vagy zsákban? És meddig?

  2. Tűz ügyében a faelgázosító kis tűzhelyeket nézzétek át (pl. youtube-on “DIY WOOD GAS STOVE” és hasonlók). Hárm konzervdobozból össze lehet rakni, és pár marék rőzsével elműködik egy főzést.
    Rakassatok téglakályhát sütővel, vagy ószerestól / a nagypapától szerezzetek sparhetet, meg öntöttvas edényeket, nagyon jól használhatóak.

  3. Én mindent nagyjából így tettem el! 🙂
    De tésztából csak “durum tésztát” raktam el, mert nincs benne
    tojás. Illetve a búzát (tönkölyt) hermetikusan záródó élelmiszeripari
    műanyag hordókban lehet eltartani, szobahőmérsékleten, száraz meleg helyen. Nem pincében, mert a pára kicsapódhat a hűvösön. Érdemes beszerezni házi malmot (nekünk van). Létezik belőle elektromos és kézi is. Mindig csak annyi búzát kell megőrölni, amennyire szükség van. Világításra mi még vettünk több db dinamós lámpát is. Nagyon hasznos. Különösen fanatikusoknak ajánlott a CB rádió beszerzése is. Mi még házilag papír illetve fa hulladékból briketteket is gyártunk fűtésre. Nagyon jó a hatásfoka, mert csak elparázslik, nem pedig nagy lánggal ég.

  4. Bár máshol már felvetettem, itt is megkérdezném:

    valakinek van tapasztalata háztartási vákuumcsomagolóval?

    Esetleg több évig elrakott hűvösben tárolt dióval mogyoróval stb?

    Esetleg más biztos módszer pára- és légmentesítésre?

  5. Ami még jó ötletnek tűnik, az a fitnesscélokra kapható fehérjekoncentrátum, de mesterséges édesítőszer nélkül.

  6. 5-re!
    Ilyesmire én is gondoltam, de riasztóan magas az áruk.
    Még a “sima” családi élelmiszer tartalékot sem tudtam megnyugtató módon rendezni. 🙁

    Vészhelyzetben legfontosabb a kalória, és az olcsóság, egyszerűség. Tehát puliszka. Esetenként puliszka tejjel, vagy lekvárral. (Amúgy utálom mindenféleképp)
    Apám gyerekkorában folyamamatosan vészhelyzet lehetett…

  7. Tényleg, kinek milyen tapasztalatai vannak több évig elrakott kajákkal?

    Nescafé? Olaj? Étcsokoládé? Vitamintabletták? Mi bomlik le és mi az ami marad?

  8. A csokoládé eltartható korlátlan ideig (főkeg hűvösben) de kifehéredik, ami a minőséget nem befolyásolja. De a csokoládé elég drága. 2000 Ft/kg felett van az ára.
    Olajos magok vákuum csomagolásban nagyon sokái eltarthatók, mert az oxigén hiány miatt nem tudnak megavasodni.
    Nescafé eltartható, de légmentgesen, mert vízszívó. Olaj eltartható, de légmentesen, mert oxidál, azaz avasodik. A tojásos tészta nem romlik meg, és előnyösebb a tojás nélülinél, mert van benne albumin fehérje. A tárolásnak egyik gyenge pontja a fehérje szükséglet.

  9. Idevágó idézet az ffek-ról: “A Blacklisted News azt is állítja, hogy: “nem hivatalos információk szerint az elmúlt években az USA kormányzata volt a liofilizált tartósélelmiszer-készletek legnagyobb felvásárlója, a magánbunkerek építésével foglalkozó cégek szerint pedig a piacon hiány van a felszerelésből és építőkapacitásból”.”

  10. 3 – Unicornis , ezt a papirbrikett dolgot hogyan csinálod? Mégis hogy néz ez ki, mekkora stb?

  11. Szárított kukoricából tudomásom szerint csak takarmánykukorica létezik a kereskedelemben vagy nem jól tudom?

  12. Nem csak a csemegekukorica alkalmas emberi fogyasztásra!
    A takarmánykukorica viszont nyilván takarmányként volt kezelve/tárolva. Tehát össze-vissza járták-rágták rágcsálók.

  13. Csatlakozok az előttem szólóhoz! A takarmány kukorica is teljesen jó, ha nincs másik! Szerintem feldolgozva, pl. lisztenk őrölve, még kisebb lehet a különbség! Egyébként aki hozzájut az szárítson gombát, annak aztán lesz fehérje tartalma!!! De majdnem mindent érdemes szárítani!

  14. Üdv Tiborbá és Mindenki.
    Én egyszer kiszámoltam, hogy 1 m3 élelmiszer és az egyéb alap túlélő dolgok 700.000 ft-ból megvehetők – szép lassan, gyüjtögetve is.. Ebből egy fillér sem kidobott pénz. Felfogható egy hosszú távú befektetésnek. Az élelmiszer ára megy felfelé, a szavatosságot éppen vesztő konzerveket pedig megesszük, aztán pótoljuk.
    A kukoricába nálam következő évre beleköltözik valami féreg, de a csirkéknek azért jó. A búza viszont nem nem károsodott.
    Egy huszas ára egészségügyi cuccom is van, ami abban lejár, azt viszont muszáj kidobálni.

  15. 10. re.
    A házi brikett gyártáshoz itt egy link:
    http://www.youtube.com/watch?v=oPMT7myRghk&feature=related
    A papír csak ragasztó a brikettben. 1/3 papír 2/3 fűrészpor.
    És persze nagyobb menyiségben csináljuk. 🙂 Építettem egy pneumatikus prést hozzá. Ezzel, egy nagyság rendel gyorsabb a munka. Az a jó hogy fel lehet használni minden a ház körül a kertben keletkező gallyakat, minden fás szárú anyagot. Amivel más nem tud mit kezdeni. Csak le kell szecskázni, és esetleg kalapácsos darálón pluszban átküldeni, hogy finomabb legyen.
    Ez is jó link:
    http://www.youtube.com/watch?v=xZbWpkf24e8&feature=related
    Ez meg magyar:
    http://www.youtube.com/watch?v=y2h9RiuRCMU&feature=related
    De van aki szőlő présből készíti, azt alakítja át.
    Az a lényeg, hogy eszméletlen tüzelőanyag hiány is lesz!
    Amint elkezd csökkenni a gáz menyisége, és nőni az ára.
    Emlékezzetek amikor az ukrán gáz válság volt, napok alatt elfogyott a tüzépekről a tűzifa és a szén is.

  16. Aki már csinált hasonlót, adhatna praktikus tanácsot, például, hogy mit és hogyan lehet biztonágosan kiszárítani, tárolni, hogy ne akkor derüljön ki hogy a rizs, liszt, búza stb penészes, dohos, amikor a legnagyobb szükség lenne rá…
    Időnként hogyan ellenőrizzük a minőséget?
    Nagy koppanás lehet, ha fals biztonságérzettel nézünk a bizonytalan jövőbe fél tonna ehetetlen tartalékon ülve…

    Viszont nagyon érdekelne kézi malom… Tönkölybúzát szeretnék vele őrölni… Ideális esetben egy régi, köves tekerős darab lenne jó. De ha más nincs, egy elektromos szerkezettel is kiegyeznék.

  17. Tejsavó koncentrátumot tudom ajánlani, van belőle 90%os fehérje tartalmú is. Nem olcsó persze, de ha vesz valaki 5kg-t az 5évig nem jár le, és sokáig kitart ha úgy hozza a geddon..
    Konzerv tonhal, csoki, kakaópor, nekem ezek vannak még a spejzba.

  18. 16.ra:
    Nekünk a búza már majdnem 2 éve van műanyag hordókban (a szobában) és nincs semmi baja még. Időnként egy egy hordót kinyitok, beleszagolok hogy dohos-e. De minden oké eddig.
    És a moly sem támadta meg. Mert nem fér hozzá, és az egér sem.
    A házi malmot a Vaterán lehet olcsón venni, de nincs mindig fent.
    17. re: A tejsavót hogy lehet felhasználni?

  19. 17: Ugyanúgy, mint a többit. Van tojás-, szója-, tejsavófehérjekoncentrátum. Vízzel, tejjel lehet felhígitani és edzés után ajánlják.

    Kajára, pl tejberizsre is lehet szórni.

  20. 16-ra:
    A tejsavókoncentrátum bár valóban drágának tűnhet, de én egyszer pontosan kiszámoltam, és a fehérje/ár aránya majdnem megegyezik a csirkemellével. Olcsóbb fehérjeforrást máshol sem kapsz.
    Persze fene szeretne évekig ilyen porokat zabálni 😀
    Inkább termesztek igazi csirkét.

  21. Szerintem hasznosabb aranyban készletezni elég sokáig eláll…

  22. Ja meg nekem az lenne még a kérdésem, hogy van olyan antibiotikum, ami hosszú ideig eláll? Mert amit konkrétan néztem, az néhány éven belül lejár, és “romlottan” nemhogy hatástalan, hanem elég durván tönkreteszi a májat.

  23. Jó a poszthoz mellékelt kép. A kissrác pulóverén lévő kép egy érdekes jelenség az amerikai társadalomban. Mivel Obama, elődeihez hasonlóan nem tudta megoldani az USA problémáit (itt elsősorban a peak oil-ra gondolok), ezért az amerikaiak egy jó része ma már úgy gondolja, maga Obama a probléma. Nos, az igaz, hogy a Bush által hátrahagyott éves 677 milliárd dolláros deficitből Obama az egészségügyi reformmal és a mentőcsomagokkal csinált 1400 milliárdot. Viszont a gondok nem nála kezdődtek, az ő “bűne” csupán annyi, hogy nem látta be: a megoldáshoz vagy teljes körű szemléletváltásra, vagy valami új technológiára lenne szükség. Sajnos egyik sem lehetséges.

  24. 22: Nem tudok róla. Ezért lenne fontos, hogy a gyógyszercégek elárulnák, HOGYAN állítják elő az antibiotikumokat. A penicillineket ugyanis eredetileg egyszerű gombatenyészetekből lehetett előállítani, könnyen lehet, hogy ma is lehetne házilag, vagy legalábbis nem túl bonyolult módszerrel antibiotikus hatású szereket előállítani. Persze ezt nem fogják megtenni.

  25. 24:
    Na igen a bespájzolás célja az lenne, hogy túléljük a “frontvonalat” és ha az továbbállt képesnek kéne lenni ellátni magunk! Ahogy jancsika is írja bizony a gyógyászat lesz az egyik legdurvább dolog! Napersze a sarlatánoknak meg óriási lehetőség… 🙂

  26. 23.

    Jancsika a kissrác puloverén épp úgy szerepelhetne Angela Merkel is és a “Hoffnung” felirat. Ha jól emlékszem előszerettel is használja ezt a szót a DDR-es asszonyság. Ez nem amerikai jelenség most már, hanem “nyugati”. A németek pont olyan konzum, idióták lettes (sajnos) mint az amerikaiak, de visszatérve az eredeti témához.

    Miből gondoljátok hogy a nagy crash egyik napról a másikra fog megtörténni?? Az emberek kivéreztetése már most is folyik, csak még sokaknak, pl azoknak is akik ide írnak, még nem tűnt fel, mert minimum számítógépük, áramuk és internetelérhetőségük van. Mindezzel Magyarországon máris a jómódúak közt találja magát.
    Fogy a magyar, a német, az amerikai (amerikában a 2 évesek esetében lényegesen többségben van a jelenlegi kisebbség) nálunk se rózsás a helyzet, de Németországba se.

    Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy nem esélyesebb szerintetek egy lassú elsorvasztási folyamat, mintsem a nagy “bummm”?
    Amerika törvényben szabályozta, hogy meddig adósodhat. Ezt ha jól tudom augusztusban elérték volna, kvázi államcsőd. Mit tettek? Egy egyszerű törvénymódosítással megemelték az eladósodottsági küszöb összegét. Ergo még elvegetálnak egy darabig.
    Senkit nem érdekel már különsebben az országok eladósodottsága (Jancsikát és Orbán Viktort kivéve 🙂 ugyan is ezek nem visszafizethető pénzek.

    Ti a spájzolás esetében nyilván egy hirtelen gyors Forint leértékelésre gondoltok, vagy a rosszabbik verzió a háború. Ebben a két esetben van értelme spájzolni, de valóban kölcséges dolog, persze aki teheti az tegye meg, veszíteni való nem sok van rajt.
    Ez nyilván az én képzelőerőm gyengesége, de nem tudom elképzelni, hogy nézne ki egy ilyen világ Magyarországon.
    Ha valóban ilyen tartalékokból kéne élni, akkor itt simán tizedelődni fognak az emberek, mert a saját termelésünk az vetekszik a nullával.

    Persze ott volt Argentína, mint élő példa, meg a sok amcsi film. Még is olyan hihetetlennek tűnik.

    A globalizmus korszakában szinte mindegyik ország bedőlése elindíthat egy ilyen folyamatot, akár a görögök is, de egyre többet emlegetik a spanyolokat, sőt újabban már a franciákat is.
    Az európai nagyhatalmak közül már csak Németország tartja magát, kérdés meddig. Ha leáll az export Németország is hamar kifullad.

    Szumma: véleményem szerint nem lesz nagy crash, hanem lassú halál. Ebben az esetben kevésbé segít a bespájzolás, inkább a korábbi posztokban is leírt önfenntartó életmód felé történő elmozdulás. Ezt meg önszántukból kevesen teszik meg. A végsőkig 10 körömmel ragaszkodni fogunk a mostani életszínvonalunkhoz.

    Hát érdekes évek elé nézünk annyi már biztos…

  27. A zöldség- és gyümölcskonzervekben szerves bomlás következtében kialakulhat savas közeg, ami belülről megtámadja és átlyukasztja a konzervdobozt, ami kívülről nem biztos, hogy észrevehető.

    A hús és főleg az olajos halkonzervek (gyártástechnológiai hiba kivételével) csak akkor romlanak meg, ha kívülről átrozsdásodik a doboz.

    Az esetek többségében a lejárati idő csak egy adminisztratív határidő, ameddig a gyártói felelősség terjed.

    Javaslok eltenni gyümölcskonzerveket (befőttek mellett is, mert ezek fémdobozban vannak), jól jöhet földobni időnként az egyhangú étrendet. (Háborús visszaemlékezések igazolják, hogy ünnep számba ment egy-egy gyümölcskonzerv…)

    A zöldség és gyümölcskonzerv levét feltétlenül el kell fogyasztani, mert a hosszú tárolás során sok tápanyag kioldódik!

    Száraz hüvelyeseket tönkreteheti a zsizsik. A megvásárolt raktározni szánt tételt mélyhűtőben néhány napra le kell fagyasztani, ez biztonságosan elöli a zsizsik lárváit.

    Tároláshoz a legjobb a szigetelt fedelű műanyag hordó, mert távol tartja a rovarokat és rágcsálókat. Egyetlen probléma a lecsapódó pára lehet, ezért célszerű pára felszívó anyagot tenni bele (például szilkagélt).

    A só nagyon fontos, mert a jelenlegi országterületen nincs sóbánya. A szállítás akadozása esetén hiány alakulhat ki.
    Ráadásul most szemét olcsó a só.
    A K-os történet nem egészen úgy van. A boltban kapható egyszerű kősóban csak akkor van K, ha nem megfelelő gyártástechnológiával készült (a K tartalmú sórétegeket szórósónak bányásszák, ez elvileg nem kerül az asztalra).

    No, röviden ennyi.
    Üdv,

  28. 27: Természetesen nem mernék rá fogadni, hogy lassú, vagy hirtelen összeomlás jön. De a spájzolásnak két vetülete van. Gyors összeomlás esetén hiánypótló. Lassú esetében pedig áremelkedés, infláció kivédő. Én például több mázsa rizst akkor vettem, amikor 100 Ft/kg volt az ára. ma már az ára ennek 2-3-szorosa. Cukrot 150-ért vettem.

  29. Tibor bá! Csatlakozom az előttem szólókhoz, a cikket olvasva nekem is nagy hiányom volt a só a listából.
    Dunsztolt lekvárokat és befőtteket én beletenném a listába, savanyúságot a vitamin pótlásnak, illetve magas alkoholtartalmú pálinkát fertőtlenítés céljára.

    Még egy apró közbevetés: Vetőmagot is raknék el nagyobb tételben olyat, ami eláll, mert a spájzolásnak akkor van értelme ha hosszabb-rövidebb időtartam után el tudjuk kezdeni visszapótolni a készleteket.
    Illetve kérdésem lenne, hogy vetőmagot hogy lehet biztonságosan tárolni?
    Hosszú távú eltartásra töpörtyűt érdemes-e, vagy a sózott, füstölt szalonna is megfelel?

    14. Te listádat, ami szerinted belefér 700 000Ft-ba el tudnád küldeni, Tibor bá’ közreműködésével? Kíváncsi lennék rá.

    28. Úgy tudom, hogy a csökkentett nátriumtartalmú jódozott sóban (Norbi update és barátai) majd fele Kálium klorid, valamennyi jód és Nátrium klorid található még negyvenvalahány%. Én legalábbis így tudom. Én is hallottam a történetet, elkezdtem utánanézni és ezeket találtam (Kb. 4 évvel ezelőtt volt ez téma, linket már nem tudok). A kálium kifejezetten káros az egészségre, a mainstream média meg ezerrel reklámozza a nátriumszegény sót, hogy az az egészséges… Nekem ennek olyan margarin/vaj story hangulata van.

  30. 29.

    Ebben igazad van, írtam is, hogy a felhalmozásból baj nem lehet, ha valaki ésszel csinálja.
    Nagyon fontosak a praktikák, amit itt sokan leírnak, mert ha valakinek megengedi is a pénztárcája, hogy ezt megtegye, kellenek a megfelelő tárolóedények, helyiségek, különben a drága pénzen megvásárolt élelmiszereket, alapanyagokat pont olyan lendülettel lehet is kidobni fél év múlva, mint ahogy megvettük.

    Szóval a tárolásnak szintén költsége van, még ha egyszeri is és sajnos ma már a rizs sem 100 Ft, de ahogy Tibor bá is mondja, semmi nem lesz már olcsóbb az infláció miatt.

    A só kérdése igazából már nem is kérdés. Csak be kell írni a google-ba, hogy “kálium klorid só” rögtön az első találat leleplezi a hazai sók egészségtelen mivoltáról a leplet. De aztán még számos ilyen oldal kerül elő egy csapásra, így lehet valami a dologban.
    Egyébként az étkezi sónak tényleg NACL-nek kéne lenni, és nem KCL-nek, de ez is része a fent említett “lassú elvéreztetésnek”.

  31. 30: Elnézést! Én hosszú évek óta sótlanul étkezem. A só nem csak nélkülözhető, de egyenesen egészséges a sótlan értkezés. Persze abszolút sótlanság lehetetlen, mert mindeneben van egy kicsi. De pont ezért teljesen el lehet hagyni. Mivel én erre nem figyelek, kihagytam (nem szándékosan) a felsorolásból. De mivel nagyon olcsó vegyetek egy fél mázsát. Viszont, a só magába szívja a vízet (hidrofil), tehát folia csomagolásban kell venni.

    Az én tapasztalataim szerint a befőttel több a baj, mint amennyit ér. A lekvár még csak elmegy, de a gyümölcsöknek nincs íze, az eélkészítés nagyon munka igényes, szeret megpenészedni, a beföttes üveg könnyen törik, nehézkes a tárolás, helyigényes, stb.

    A vetőmagot légmentes zacskóban árulják. Ha nem bontod fel, akkor tárolható. Azonban a csirázó képesség az évek múlásával csökken. Van olyan növény, amelyik 2-3 év alatt már nem csíraképes, de van amelyik évekig eltartható.

  32. 5,6,17-re:
    Pontos a szám, elsőre riasztó egyben fizetve, de kiszámolva pöccre pontosan annyi a fehérjepor ára gramm fehérjére nézve, mint a hús, csak kisebb, nem romlik, könnyen kezelhető. Érdemes a pulicka mellé stockolni belőle.

  33. 32.

    Lehet, hogy sótlanul étkezel, de természetes úton módon bekerül a szervezetedbe. (nem feltétlen kell a paradicsomot, paprikát agyon sózni)
    Jancsika kiegészít, ez az ő szakterülete, de a szervezet számára igen is életmentő a NACL.
    Mivel én kórházban hozzáférek most is van itthon 0,9%-os Nátrium-klorid fresenius oldatos infúzió, persze nem só helyett használom, de sokan nem is gondolnák, hogy pl. önmagában inhalálással gyengébb felső és/vagy alsó légúti megbetegedéseknél, és egyáltalán a tüdő karbantartására (főleg ha valaki dohányzik is) nagyon hasznos természetes “gyógyszer”, de másra is lehet használni.

    Vajon miért nem KCL-ből készül ez az oldatos infúzió, ha az olyan jó, és miért használják gyógyításra az NACL-t, ha az olyan káros?

    Kiegészítésnek még egy link:

    http://t7.hu/kkz

    Aztán a só téma nagyjából kivesézve.

  34. 34: Pontosan ezt írtam én is. Nem tudod elkerülni, hogy ne kerüljön be a szervezetedbe NaCl. Még a csokoládéban is van.

  35. Üdv Tiborbá és Mindenki!
    Tibor Bá! Szerinted hogyan kezeljük családtagjainkat, akik hülyének néznek minket a “geddonozásunkért?” Esetleg egy posztot? 🙂
    És mi lesz a fosztogatókkal? Én pl. egy 220 l-es légmentes műanyag hordó kaját,vitamint, gyógyszert elástam a kertben egy depressziós pillanatomban. És TÉNYLEG! Azóta biztosabbnak érzem magam.
    30.-ra. Sajnos listám már nincs, meg azóta folyamatosan változnak az elképzeléseim /tanulok, Tőletek is/. Vezérelv, hogy olyan ételekből halmozok fel, amit amúgy is MINDEN NAP ESZEM. Így egy forint sem megy kárba /asszony sem “te hülye vagy” -oz annyit/.
    Nálam a sláger a 7 dl-es üveges borsó, zöldbab – Aldiban 170 ft, 1 kg-os babkonzerv 220 ft, olcsó még a kommersz májkrém és a vagdalthús is. Azért ESKÜSZÖM a konzervekre, mert még buta vagyok. 🙂 az így-úgy házilag tartósítgatott kajáim eddig jól rámromlottak.
    Száraz tésztát, cukrot olajat, lisztet stb, a Metróban szoktam venni, nagy kiszerelésben árulják a vendéglősöknek.
    Ez a cucc kb 1 m3.
    NAGYON FONTOS, szerintem, a kutyatáp! A kutyáim a katonáim. 150 kg az alapkészletem, az ÓCSKA táp kilója 120 ft. Ezt csak Geddon esetén etetném meg a kutyáimmal – mert tényleg ócska –
    ezért ha lejár a szavatossága, vízbe áztatva megetetem a csirkékkel – ebből lesz a biotojás. 🙂
    Mindig van még készleten 700 kg búza és kukorica és kb. ötven
    tyúk, csirke. Azért tenyésztek csak csirkét, mert ezt a leghülyébb ember is tudja – még én is.

  36. 28 Batka: Te hozzáértőnek tűnsz. A kérdésem csak az volna, hogy száraz hűvös tárolás mellett mi az, ami lebomlik és mi az, ami megmarad mondjuk 5-6 évig is.

    Pl. Vitamin? Tejpor? Fehérje?

    Nem tudjátok egyébként hol lehet vákuumcsomagolt rizst kapni?

  37. 27. Cruix
    “Szumma: véleményem szerint nem lesz nagy crash, hanem lassú halál.”

    Erre szoktam utalni én is.
    De valahogy népszerűbb “crash”-ban gondolkodni, meg abban, hogy én intelligensebb vagyok mint az átlag és spájzolással ki tudom bekkelni azt a pár szűk esztendőt.

    A felkelést, forradalmat, polgárháborút – akárhogy is nevezzük, nem lehet elkerülni.
    Azokat nem lehet a helyükön hagyni akik kilopják a szánkból a falatot.
    A mocskos munkát majd megint azok végzik el akik a piramis alján vannak, és végignézik, hogy gyerekeik éhenhelnak, vagy hogy alapvető gyógyszereket nem tudnak megszerezni.
    És itt lesz érdekes a spájzolós réteg szerepe, akik két kő között fognak őrlődni, de titokban remélik, hogy az elit rend őrei őket is megvédik az éhező tömegektől.

    Ez már filozófia, és erre is muszáj gondolni.

  38. Végigolvastam a hozzászólásokat is.Mindenki mondott valami használhatót,amit köszönök.Mindent elraktároztam a fejemben..Aztán irány a tettek mezeje.

  39. A legfontosabb amit raktározzatok : a TUDÁS

    Bármi tárgyat kaját stb elvihetnek tőletek a fosztogatók és megölhetnek , de a tudásodat nem vehetik el és élve vagy értékes .

  40. 36: Csak helyeselni tudom a tevékenységed. Talán azért, mert én is ezt csinálom. 😀 De egyénileg ennél jobbat nem lehet. A csoportba tömörülés pedig elképzelhetetlen, mert senki se tudja, vagy akarja feladni a jelenlegi életmódját.

    37: Vákuum csomagolt rizs nincs. Talán azért mert felesleges. Műanyag csomagolásban árulják, ami tökéletes.

    40: Télre tervezek egy kézi- és gépikötés tanfolyamot, amiről időben majd írok értesítést. Ma már a fiatal nők se tudnak kötni.

  41. 41. Tibor bá: Szappankészítés is érdekelne, mert amit én kinéztam tanfolyamot, az mindig olyankor van, amikor nem érek rá. Pedig összevetném János tapasztalataival, de így… 🙂
    http://messzelato.hu/hu/node/442

  42. 42: Felveszem ezt is. A csatolt recept szart se ér, mert nem adja meg a nátronlúg töménységét.

  43. 30. 31.:
    Aki Norbisót, meg hasonló szarokat vesz, annak úgy kell. Eleve legalább tízszer-hússzor drágább a szimpla kősónál.
    Akinek nem tetszik, hogy a kősó szürke, kristályosítsa át: tömény sóoldatot kell készíteni és cérnákat lógatni bele, mint gyertyaöntésnél. A cérnákon kiváló sókristályok garantáltan tiszta sót tartalmaznak.
    Tibor bá’, nem sokat izzadhatsz ezek szerint… Komolyabb folyadékvesztés esetén nem csak a vízről, a sópótlásról is gondoskodni kell.
    Rendszerint én sem sózom után az ételeket, de a főzés során ésszerű sóhasználat elfogadható. Só nélküli ételek nem tolerálhatók sokáig.

    37. Nem vagyok avatott szakember, csak ismerek közelebbről párat…
    A vitaminok hosszabb-rövidebb idő alatt elbomlanak. Például a C-vitamin megfelelő tárolás mellett (szobahőmérsékleten, napfénytől védve, csiszolt dugós -barna vagy zöld- porüvegben tárolva) ~2 évig tartható.
    Érdemes patikában vásárolni vagy attól a nagykertől, amitől a patikák veszik, mert ott gyógyszerkönyvi minőséget lehet kapni. Az élelmiszeripari aszkorbinsav nem olyan nagy tisztaságú. A patikában vett C-vitamin tasakján ráadásul ott van a gyártás és kiszerelés időpontja.
    A gyógyszerekkel az a baj, hogy a lejárati határidőn túl nem csak elbomlanak, hanem mérgező bomlástermékek is keletkeznek.

    Az élelmiszerek tárolásánál kevésbé éles a dolog. A konzerv, ha jól gyártották, akkor évtizedekig, extrém esetben esetleg évszázadig is eláll. Nem ez a lényeg, az unokáink úgysem ezen fognak élni.
    A készlet felhalmozása az átmenet idejére nyújt esélyt, amíg megtanulunk életben maradni a két kezünk munkájával.
    A vákuumcsomagoltan kiszerelt rizsnek nincs sok értelme, megsérül a csomagolás és máris oda a vákuum, miközben a rizs önmagában jól eláll.

    Arról hallottam már, hogy búzát sikeresen tartósítottak vákuumban, oxigén elvonással. Állítólag 30 év múlva is ehető marad, de nem csíraképes! De ilyen vákuumos felszereléshez nem nagyon lehet nálunk egyszerűen hozzájutni, amerikai honlapokon láttam.

  44. 42. Ez a recept érdekes.
    “250 g kókuszolaj,
    500 g olivaolaj,
    200g napraforgóolaj,
    50g ricinusolaj,
    139,57g NAOH,
    380g desztillált víz vagy ioncserélt víz.”

    Honnan a kutyafüléből fogsz ilyeneket szerezni? A kertben lesz a kókuszfa, a nappaliban az olivabokor?
    Valahonnan rémlik egy recept, de már nem emlékszem rá pontosan. Ha jól emlékszem, fahamúból lehet hamulúgot kiválasztani vízzel, és zsír kell hozzá, de hogy milyen arányban és mi kell még azt én sem tudom…
    Csapjatok le, ha rosszul emlékszem…

  45. 47: A szpamszűrőnek nem tetszett a felsorolásod. Főleg a ricinus olaj 😀

    46: Nem kell beszarnod! Ez fontoskodás, hülyeség. A tömény nátronlúg a lényeg és a zsíradék. BÁRMILYEN zsíradék. Gyerekkoromban az anyám öszegyűjtötte a konyhai hulladékot, elfáradt olajat, zsíros cafrangot, stb., amit mások kidobnak, kiöntenek és azokból főzött szappant. Majd télem bemutatom.

    44: 10 éve sótlanul étkezem. Rengeteget izzadok. Persze eszem szalonnát, amiben só van. eszem húsokat, amiben élettani sómennyiség van. Eszem kenyeret, amit megsóz a pék. Ezek elkerülhetetlenek. Tapasztalataim szereint ez elég is.

  46. 41. Tibor Bá! Kössz! Hogyan védekezzünk? Egy posztot nem-e lehetne-e?…… 🙂

  47. Lesz-e internet egy összeomlás után, helyesebben lesz-e valami korlátozott izé áramszolgáltatás esetén vagy semmi?

    Utóbbi esetben ugyanis túlélő infókat is be kell spájzolni.

  48. 50. Internetszolgáltatás nem lesz. Áramszolgáltatás lesz, ha csinálsz magadnak (dinamó készítése nem olyan ördöngösség, hogy azt már szélkerékkel hajtod meg, vagy a malomkőhöz kötöd, amit a szamár forgat, vagy a gyerek biciglijét alakítod át egy kicsit és azt hajtod egy órát, hogy feltöltsön egy kis akuumlátort már a te dolgod.). Hosszúhullámú rádió adóvevőt is lehet építeni házilag csak meg kell tanulni hogyan kell. Kommunikáció ezen formája könnyen elképzelhető. De a túlélő infókat könyvek és kéziratok formájában kell tárolni. Illetve fejben tudásként.

  49. 51: Rádió építésről (detektoros) volt poszt. Keressétek meg.

  50. Fiúk !

    Ezt a rengeteg élelmiszert hogyan és mivel fogjátok megfőzni ? Van tűzhely és a tűzhelyhez energia ?
    51, nem kell LW rádiót építeni, hanem a Sokol-t kell előszedni..
    51, Drakonisz: kíváncsi leszek, hogyan és miből készítesz generátort?

  51. Csicseriborsót nagyon érdemes bespájzolni, jó szükség-fehérjeforrás, ínség esetén sok ember életét mentette meg.
    Most táboroztunk nomád körülmények közt,pesti lakótelepi gyerekekkel a Mecsekben.. Nem vittünk gyufát, dohányos kolléganő gyújtójából pedig kifogyott a gáz. Két kamasz fiú (egyik az enyém) egy fáról szedett tapló, egy kis száraz fű, és egy másik fadarab lukában tenyér közt pörgetett-sutult ág segítségével pikk pakk tábortüzet csiholt.Le a kalappal! (Amúgy valami Discovery-csatornán futó túlélős sorozatrajongók, onnan tanulták.. )Ultimate survivor a címe, rengeteget lehet tanulni belőle, pl hogy hogyan kell sivatagban kígyóbőrből saját langyos pisit meginni.. vagy hogy mely vad növények és undok férgek ehetők 😛

    Mindent egybevetve a tábor alatt megállapítottam, hogy a gyerekek csodálatosak, és 3 nap alatt teljesen alkalmazkodnak a természethez.

  52. Viszont engem megharapott egy k… denevér… ha belehalnék a veszettség elleni oltásba amit holnap kapok kettőt egyszerre, akkor ezúton elbúcsúzom Tiborbá 🙁

  53. 54: Arra a tűzgyújtásra kiváncsi lettem volna. Én gyújtottam így tűzet, és közlöm, hogy kurva nehéz. Különben a vizelet elfogyasztása nem jó ötlet. A vese kiszűri a szart a vérből, ha ezt megiszod, akkor szegény vese hiába dolgozott. A vizelet felszívódik, bekerül a véráramba. A vér szennyezettebb lesz, mint volt. A szomjadat nem oltja, hanem fokozza. Ugyanez a helyzet a tengerviz ivással is. Sósabb, mint amennyire a vese képes a sót koncentrálni a vizeletben. Tehát a tengervíz ivással rontod a helyzeted, nem javítod.

    55: Majd teszek egy szál virágot a sírodra. 🙂 és a blog saját halottjának fog tekinteni. 😉

  54. A pikk pakk az kb.másfél óra volt, az igaz, de a fiúk azt sem hagyták hogy adjak gyújtósnak a túrára magunkkal vitt papírzsebkendőből. Csakazértis megcsinálták, én meg fotóztam. Olyan büszkék voltak, hogy megérte a vízhólyagos kezük 🙂
    56/55-re.. Hát jobb lett volna egy kis biztatás, pl, hogy nem is olyan gyakori a halálos szövődmény, meg nem is fáj a négy részletben izomba adott vírus, dehát mire is számítottam 🙂

  55. 57: Hálátlan vagy. Még senkit se tekintettünk saját halottunknak. 😀

  56. Néhány mondaton elgondolkoztam, íme az én adalékom, hátha hasznos:

    58. Egyszer kicsit hosszúra nyúlt a séta egy thaiföldi nemzeti parkban, de annyira, hogy a végén mentőegységek kerestek, de nem találtak, helyette viszont őket marta meg a piton. Nos azon tapasztalatok alapján biztosíthatlak, hogy a vizelet bizonyos helyzetekben életmentő és nem érdemes elpocsékolni 🙂

    53. Ha kaját tárol valaki, gondoskodjon elegendő vízről és tüzianyagról is. Én tárolok égőzselét, korlátlan ideig eláll és zárt térben is lehet használni, Metroban olcsó. Kiváló a mindent megevő Optimus Onifuel kempingégő, megy benzinnel, gázolajjal, gázzal, alkohollal, ezzel minden körülmények között lehet főzni.
    Tiszta vízre a Katadyn Pocket hasznos, ebayen lehet olcsóbban svájci katonait venni, az kiszűr szinte mindent a vízből, de aktív szénnel kombinálva még a vírusokra sincs gond.

    Dinamónak lehet használni a bringás agydinamót, s olyan elektromos eszközöket használni, amelyek kis energiafelvételűek, lámpa csak ledes. Én pl. a 72 órás csomagba fényként a Zebralight H51-et és a hongkongi Lumapower Connexion X2-őt használom, mindkettő egy AA elemről vagy aksiról elmegy három napot a legkisebb fokozatban, nagyban pedig 5o-1oo lument tudnak.

    46. Szappant valóban bármilyen zsiradékból csinálni, szép fehér szappant akár használt sütőzsírból is. Kemény szappanhoz nátronlúg, folyékonyhoz kálilúgot érdemes használni, a creativikys lányok tartanak tanfolyamokat. Lúgot a József körúti vegyszerboltban szoktam venni, ott nagyon sok okos vegyianyag van még, szilikonzsírok, stb.

    44. Vákumcsomagolásra nem kell semmiféle eszköz, említtem már az oxigén abszorber zacsikat. Az mindennél jobb, beledobod a tárolóba, lezárod légmentesen és viszlát, majd 3o év múlva lehet nyitni. Pontosan kell méretezni és akkor kevesebb, mint 2% O2 marad a csomagban, és helyette marad a vákum. Ez a legtöbb maggal működik, búzával a 1o éves csíraképesség is kiváló volt. A tárolásnál nagyon fontos még a hőfok, melegben minden hamar tönkremegy, még a vákumpakkok is. Pincében, állandó hőfokon emberöltőt lehet tárolni szinte bármit.

    Só hasznos. Lehet szilikagél helyett használni páramegkötésre, oldatban infúziónak, babának azt használjuk nátha ellen, spricc az orrba és tisztul, tartósítószernek és még egyebekre. Erdőben lehet állatokat állandóra helyhez kötni, nyalósót kirakva, így könnyen lehet húshoz jutni.
    Cukor ugyanígy jó, lehet sebkötözésre használni, nagy sebeket is kipucolja, tartósítószernek és mindkét anyag elsőrendű barterként üzemelt a történelem során. (mint pl. a cigi, kávé, tömény)

    Hasznos eszközként még egy kis pálinkafőzőt tudok elképzelni, amim nincs, három oszloppal tiszta etanolt is lehet kotyvasztani, az mindig jó akármire is, üzemanyagnak, fertőtlenítésre, főzésre, világításra.

    És csak olyat tárolok, amit amúgy is megennék, sajnos a konzerveket a katonaság óta nem nagyon szeretem, de lehet, hogy rá kellene szoknom.

  57. 21: “Persze fene szeretne évekig ilyen porokat zabálni 😀
    Inkább termesztek igazi csirkét.”

    Nem, te nem fogsz csirkét “termeszteni”.
    Pff.

  58. (Gyógy)növényekről szóló könyvet keresek, azaz olyan kiadványt amely fotóval együtt tartalmazza az itthon fellelhető növények használati lehetőségeit (betegségek kezelésére), és elkészítési módjukat (rágjuk, teaának készítsük, stb).

    Ezt találtam, szerintetek megfelelő, vagy tudtok jobbat/többet?

    Szalai Miklós: Halimbai füveskönyv
    link: http://www.gyogynovenyturak.hu/fuveskonyv

  59. 25. A legjobb természetes antibiotikum a mézes fokhagyma. A mégjobb, az a mézes fokhagyma tormával!
    😉

  60. Kedves szappanra éhesek! én is utána néztem még régebben , mert ha zűr lesz, attól még kosz ne legyen, szóval zsír kell hozzá és mosószóda.
    A mosószódát nagyon olcsón lehet beszerezni a biomosásal foglalkozó internetes boltokban és korlátlanul eltartható!!recept : 4 kg zsíros anyaghoz 1 kg szóda.
    vagy:
    nátronlúg:A József Körúti (65.)vegyszerboltban kapható, szintén olcsó.
    sok leírás van a neten… szerintem érdemes otthon kísérletezni, amíg még nem élesben megy a dolog.

  61. 64: Pasikám! használd egészséggel a receptedet, de nagyon szépen kérlek, ne fejts ki mellette propagandát, mert szart se ér.

  62. 66: Probléma egyse, ha megértetted az előző beírásomat. Nekem az a dolgom, hogy a hülyeségekre felhívjam a figyelmet. 😉

  63. 68. Ha jól értem erősen szkeptikus vagy a “népi” gyógymódokat illetően, biztos alaposan és körültekintően kipróbáltad a mézesfokhagymát és látád, hogy “szart se ér”.

  64. A mézesfokhagymához annyit csak, hogy bizony jó. Tehát most tévedtél Tiborbá.

  65. 70: Szoktam tévedni, néha nagyot is, de most kivételesen nem volt hozzá gusztusom. 😀
    Szabadna tudnom, hogy a mézes fokhagymát hogyan kell alkalmazni. Bevenni naponta háromszor, rádörzsölni a lerohadni készülő nemiszervre, esetleg intravénásan, netán subkután, avagy intramuszkulárisan? És mekkora a dózis? Kell-e hozzá pempő? Nem baj, ha kiikrásodott? Virág vagy akác? A fokhagyma lehet kínai import, esetleg génmódosdított, vagy csak hibrid? Ha teszek bele macska bajszot, az fokozza a hatást? És ha közben mécsest gyújtok (ez újabban divattá vált)? Szóval fiúk, mindent bele. Ha lúd, legyen kövér!

  66. 72: hmm. 🙂

    Nem akarok veled vitázni Tiborbá. Én csak a saját tapasztalataimra hagyatkozom. Nátha, megfázás, influenza idején én előszeretettel fogyasztom a mézes fokhagymát. Reggel délben este, tehát napi 3x. 🙂
    Orálisan juttatom a szervezetembe kávéskanál segítségével.
    Az eredménye a tisztább trachea, kevesebb nyák a garatban, tisztább száj, könnyebb légzés, csökkenti a láz kialakulását.
    Egyszóval könnyebbé, elviselhetőbbé teszi a betegség lefolyását.
    én 3-4 gerezdet szoktam ilyenkor fokhagymanyomóval felaprítani, majd egy kávéspohárba akácmézzel (3-4 bő evőkanálnyi) összekeverni és reggel délbe este ebből 1-1 kávékanállal megenni. Van, mikor keverek bele egy kis kurkumát, esetleg még gyömbért.
    Ha beikrásodik a méz, akkor nincs semmi. Ami érdekes lehet, hogy megzöldül a cucc a fokhagyma miatt, ha sokáig melegen hagyják. Ezért kell kis adagokat, hami 1-2 nap alatt elfogy, készíteni.
    Propoliszt magában eszem.

    Lehelőgeg hazai fokhagymát, nem génkezeltet, nem nagyipari termelésből valót fogyasztok.
    Macskabajusz akkor kerül a kezem ügyébe, ha a gyomrom vacakol, esetleg fogyni akarnék (de nem akarok).
    Mécsest akkor gyújtanék csak, ha nem lenne áram és nincs elemlámpa a kezem ügyében, hogy megtaláljam a poharat a sötétben.

    A fokhagyma amúgy egy érdekes növény. Én például szoktam belőle teát is főzni. Szintén náthás időszakban. De már kentem be fokhagymás lével sebet is magamon (hasonlóképpen a mézzel is tettem már ilyet) és még mindig megvagyok.
    A fokhagymaolaj jó az izomfájdalmakra, izületekre. Ezt például nagyanyám árulta el nekem. Ők a VH idején használták ilyeténmódon üknagyanyám fájó végtagjaira.
    Doki ismerősöm azt mondta (nem az ecserin vette a diplomáját) hogy jó a magas koleszterin ellen. Magas B és C vitamintartalma miatt talán az egyik legjobb növényünk. És én hiszek neki.
    De ha gondolod mondok egy másik recipét náthás időszakra:
    feketeretek mézzel.
    a retket meg kell reszelni, majd mézzel összekeverni. Mehet bele a leve is. ebből is hasonlóan a fokhagymás cucchoz, napi 3 kávéskanál mehet a szervezetbe.
    Ha náthás vagyok, éjszakára fél fej vöröshagymát felkarikázva odarakok az éjjeliszekrényre. Sokkal tisztább a levegő tőle.
    De ha gondolod azt is elárulom, hogy náthás időszakban szoktam sós vízzel gargalizálni, orrjáratokat átmosni.

    Rengeteg gyógyszert szedtem régebben, mikor náthás, megfázott, influenzás voltam. Mostanában maximum lázcsillapítót veszek be, ha nagyon szükséges, de inkább ott is már a régi praktikákat alkalmazom.

    Nálam bevált a fokhagyma. Lehet, hogy nálad nem, ezért ágálsz ellene. Ebben az esetben én tévedtem 🙂

  67. 73: Gorgon! Ne keverjük össze a szezont a fazonnal! Arról volt szó, hogy a méz+fokhagyma antibiotikum. Nem az. Hogy a fokhagyma tisztítja az orrt, az OK, hogy a méz enyhíti a berekedt, bedagadt torkot, az is OK. De nem antibiotikum. Én ha meg vagyok fázva, nem veszek be semmit, és mégis meggyógyulok hamarabb, mint más mézzel és fokhagymával.

  68. 74: Megkövetlek. Nem figyeltem. 🙂
    Megszokhattam volna már, hogy valami felett mindig átsiklok 🙂

    A doki ismerősöm egyik kedvenc mondása amúgy a következő:
    A betegségből ki lehet gyógyulni 2 hét alatt, de gyógyszerrel akár lehet 3-4 hét is 🙂

  69. 74-75: Ehhez engedjétek meg, hogy egy kicsit hozzászóljak. Én nem vagyok benne biztos, hogy a fokhagyma nem antibiotikum. Nem mondom, hogy az, de azt se, hogy nem. Simán lehetséges, hogy ugyanúgy, ahogy bizonyos gombafajok képesekké váltak penicillint termelni, hogy a saját természetes ellenségeiket, a baktériumokat bizonyos anyagokkal kordában tartsák, úgy feltűnő a fokhagymának az a képessége, hogy sok élősködőt képes eltüntetni a talajból (egyedül a fonálférgek “futnak még” a fokhagymával szemben). Könnyen elképzelhető (de persze nem tudhatom, mert nem oktatják az orvosi egyetemen), hogy van valamilyen vegyület a fokhagyma illóolajaiban, ami valóban baktériumölő vagy legalábbis osztódásgátló hatású (tehát anti- vagy anabiotikus szer). Ha ezt a fokhagymából valamilyen módszerrel kinyered, és például intravénás preparátumot csinálsz belőle, azzal könnyen lehet, hogy a maiakkal hasonló erejű antibiotikumot tudsz csinálni.

    És akkor jöhet a jogos kérdés: miért nem használja ma az orvostudomány ezt a vegyületet akkor? Nos, azt ne felejtsük el, hogy az orvostudománynak CSAK azok a vegyületek jöhetnek szóba, amiket szabadalmaztatni lehet, márpedig a természetben is előforduló molekulákat (még) NEM lehet szabadalmaztatni. Akkor pedig könnyen lehet, hogy a meglévő, sokféle antibiotikum mellett eddig senkinek nem volt még rá 10-15 milliárd dollárja, hogy hosszú évek molekuláris biológiai kutatómunkájával találjanak egy szintetikus molekulát ami nem PONTOSAN olyan, mint a fokhagymában lévő antibiotikum, de a hatása legalábbis HASONLÓ. Bizony, sok száz, de potenciálisan több ezer természetes molekula van, amiknek ismert a gyógyhatása, de nem adjuk őket, mert nem lehet őket szabadalmaztatni.

    Csak EGY példa, ami az utóbbi 5 évben KÜLÖNÖSEN szúrta a szememet (ráadásul Tibor bá is rájött erre a turpisságra, ezt írta meg a Szeretném, ha sokáig dobognál című könyvében):

    OMEGA-3 ZSÍRSAVAK. Én most dolgozom az 5. kórházban, ahol kardiológia is van, és eddig EGYETLEN EGY kardiológián nem dolgoztam még, ahol legalább egyszer félévente nem mondta volna el valamelyik “fejes”, hogy MENNYIRE JÓK az omega-3 zsírsavak. DE eddig EGYETLEN kórházat se láttam, ahol ténylegesen adtak volna omega-3 zsírsavakat akár lenolaj, akár halolaj vagy valamilyen kapszula formájában. Miért? Maguk a kardiológus társaságok ismerik el, hogy az omega-3 zsírsavaknak MINIMUM akkora jótékony hatása van, mint az Aszpirinnak. Aszpirint ma MINDEN szívbeteg kap, sőt, most jönnek az új ajánlások, amik szerint MINDEN 50 évnél idősebb embernek kéne kapnia. Omega-3 zsírsavat mért nem adunk?

    Nos, a válasz egyszerű: MERT TERMÉSZETES MOLEKULA ÉS NEM LEHET SZABADALMAZTATNI. Vagyis bárki gyárthatja, filléres az előállítása pl. lenolajból (Tibor bának köszönhetően pl. most már én is tudok olyan magyar cégről, akik egy liter lenolajat, amiben legalább 520 gramm omega-3 zsírsav van, néhány száz forintért állítanak elő), vagyis egyszerűen nem elég nyereséges. Na, könnyen lehet, hogy a fokhagyma is ezért maradt a mai napig “népi bölcsesség”.

  70. 76:
    Jancsika! Uncommitted magatartásodnak már számtalanszor adtad jelét, ami egy dicséretes scientist magatartás, de most nem a tudósok társaságában vagy. Ezzel a nyilatkozatoddal azt éred el, hogy néhányan betegség esetén még orvoshoz se fognak menni, hanem elkezdik zabálni a fokhagymát mézzel. És egy kicsit csúsztattál is. Tudod nagyon jól, hogy a gyógyszergyárak már régen kipróbáltak minden „népi babonát”. Ha úgy találták volna, hogy a fokhagymában van valami penicillin féle hatóanyag, akkor annak a molekuláját egy picit megváltoztatva már régen szabadalmaztatták volna, és 2-3000 forintért lehetne kapni belőle 10 tablettát vényre. A fokhagyma illóolaja távol tarthat bizonyos parazitákat, de lefogadnám a hátralévő teljes nyugdíjamban, hogy a Mycobacterium tuberculosist nem öli meg, pedig már hallottam, hogy a tüdőbajból is kigyógyít a fokhagyma (meg a saját vizelet ivása). Na ennyit erről.

  71. 73. Gordon, köszönöm!
    74. Tibor! Tehát a “ne propagáld, mert szart se ér” azt jelenti, hogy a mézes fokhagyma nem antibiotikum??

    Lehet,hogy szerencsésebb lett volna antibakteriális hatásról beszélni, mert más a vegyipari antibiotikum működése (rezisztencia), mint a természetes “szereké”. Ezért nem működik az allopatikus ok,okozat gondolkndási séma.

  72. 77:
    Az én tapasztalatom szerint a fokhagymának legalább három jó tulajdonsága van.
    – jóízű, én legalábbis nagyon szeretem.
    – valószinűleg (de NEM BIZTOS!! 🙂 ) hogy gyorsabban gyógyulok a megfázásból
    – de a legfontosabb: távol tartja azokat, akiktől a betegségeket el tudnám kapni 😀

  73. 78:
    Nézd! Én szeretném megélni a 100. születésnapomat, mert elég érdekes a világ ahhoz, hogy kiváncsi legyek rá, meg talán hasznos is tudok lenni még egy darabig. Éppen ezért, ha van egy fertőzésem, akkor a kórokozót kitenyésztetem egy maszek laborban, ahol megnézik, hogy mire nem rezisztens. Azt az antibiotikumot megveszem és a fokhagymát békén hagyom (bár ételekben nagyon kedvelem). Nem engedhetem meg magamnak azt, hogy hosszú napokig 39 fokos lázam legyen, mert már nem vagyok 18 éves. Tudom-tudom, geddon után nem lesz csak fokhagyma, vagy még az sem. Bespájzolok antibiotikumokat.

  74. Szép napot mindenkinek!
    Hirtelen még ezek jutnak eszembe.
    Tisztító-fertőtlenítőszerek, sebkötöző, fogkefe, fogkrém, valamilyen napelemes elemtöltő (ha létezik-utána kellene néznem), jó minőségű (célnak megfelelő) ruhák-cipők. Munkás/védő kesztyűk, Szakkönyvek, szerszámok, gyertyák.
    A mai otthon c. könyv utolsó 152 oldalán található háztartási tanácsok abc sorrendben.
    Lázmérő, hőmérő, voltmérő 🙂 , mérleg
    Varrókészlet. Anatómia könyv, “melyik növény micsoda”-könyv.
    Bogrács. Csereanyagok: kávé,cigi,sör-bor-pálinka?
    Én egyikkel sem élek, de lehet, hogy számomra hiányzó hasznos dolgokra cserélhető.

  75. 81:
    napelemes töltő létezik, keress rá pl. v@terán, 4-5000 pöngő, amivel telefont ill. ceruza akkukat lehet tölteni.

  76. 77: Köszönöm a dicséretet. Azt, hogy nem tudósok között vagyok, folyamatosan érzem, mert a tudósok már rég kitagadtak volna maguk közül vagy simán elküldtek volna a picsába 🙂

    Az ún. “szakemberek” általában nagyon fafejűek és merev gondolkodásúak ám – természetesen tisztelet a kivételnek.

    Abban az egyben nem osztom a véleményedet, Tibor bá, hogy:
    “Ha úgy találták volna, hogy a fokhagymában van valami penicillin féle hatóanyag, akkor annak a molekuláját egy picit megváltoztatva már régen szabadalmaztatták volna, és 2-3000 forintért lehetne kapni belőle 10 tablettát vényre.”

    Szerintem számos természetes molekula van, amivel ez nem történt meg, mivel túlságosan nagy munka lett volna (ha nem lehetetlen) a “pici változtatás”, úgy, hogy a hatás – legalábbis részben – megmaradjon. Az omega-3 zsírsav számomra a tökéletes példa. Ha valaki tudta volna szabadalmaztatni, már rég boldog-boldogtalan szedné. Így, hogy nem lehet szabadalmaztatni, csak a ködösítés megy vele. A másik vesszőparipám a CT kontra MR kérdéskör – mondjuk ott pont fordítva van a dolog. Túl sok pénz megy bele a CT-be még ma is ahhoz, hogy elavulhasson. Hidd el, Tibor bá, rengeteg módszer, anyag, technológia van, amit használni lehetne, de nem tesszük, mert a használatuk nem felel meg a tőke szabályainak. Márpedig – mint ahogyan azt a legelső vendégposztomban kifejtettem – az egészségügyben minden a pénz szabályai szerint történik, nem a beteg érdekében.

  77. 83:
    A foghagyma kutatást nem tudhatjuk, mind a ketten csak feltételezésekkel álltunk elő. A többivel természetesen egyetértek.

  78. 80. Tibor, őszintén kívánom, hogy jó egészségben éld meg a 100. születésnapod!
    Addig is egyszer kiszámolhatod, hogy mennyit kell dolgozni a labor-gy.gyár-patika kifizetésére, és mennyit a hozzád legközelebbi termelőtől vett/cserélt mézért és fokhagymáért (amit MEGELŐZÉSRE alkalmazunk), és akkor kiderülhet, hogy mi a fenntartható és mi nem, vagy mi segíti a túlélést és mi nem.

  79. Üdv Tibor Bá és Mindenki.
    Felbontottam 3db 1991-es lejáratú üveges borsó konzervet. /Még rendszerváltáskor vettem tele a kredencet, mert hátha “ellenforradalom” lesz./ A teteje belülről korrodált volt kicsit, a leve zavaros egy kicsit, de szaga, íze normális volt.
    Lével együtt etettem vele egy tyúkot, + kis kukorica dara – semmi baja. Levét leöntve felfőztem csirkefejjel, megetettem a kutyával – semmi baja. Erre én is bekajáltam belőle – semmi bajom.
    20 éves konzerv! És jó.
    Húskonzervvel ezt nem merném megcsinálni. Abban – állítólag – lehet botulizmus baktérium.

  80. Üdvözlet Tibor bá’-nak és a többi hozzászólónak!

    A túlélés téma elég sok fórumon felvetődik! Elolvasván ezeket bennem is megfogalmazódott egy meglátás erről. Egyedül nem megy! Nem birtokolhatsz minden tudást, nem fogsz tudni felhalmozott készleteidre vigyázni éberen a nap 24 óráján át. Ha nem osztod meg másokkal, el fogják venni. Egyszer minden készlet véget ér. Tök mindegy mikor halsz éhen 3 hét vagy 3 hónap múlva. Közösséget kell építeni, más módszert nem látok, mely segítene rajtad, rajtam. A közösségben legyen minél több gyakorlati szakma tudója, lehetőleg olyan szakma mely az élet alapvető fenntartásában segíthet. Orvos, kertész, ács, fazekas, szövő-fonó, nemezelő, kovács stb. stb.
    Olvastam, hogy ennek létrehozására már többek tettek kísérletet, egyenlőre eredmény nélkül. Ugyanakkor a világban egyre több helyi közösség létesül. Mostanában bukkantam az Anasztázia könyvekre, mely Oroszországban és a környező országokban beindított az 1 hektár mozgalmat. Létesülnek a kis Boldogfalvák egymás után. Szerintem a ha környező népek képes rá hogy felébredjenek, akkor mi magyarok is képesek vagyunk rá.

  81. 87:
    Ezzel a problémával mi is tisztában vagyunk, és lázasan keressük a megoldást, de most pillanatnyilag mással vagyunk elfoglalava.

  82. 87. Szerény ismereteim szerint a Krisna völgy az egyetlen ilyen közösség jelenleg, ami képes volna közösségi önfenntartásra.
    Jó volna több ilyet látni, de attól tartok ideológia közösség nélkül nem működhet egyetlen ilyen közösség sem.

  83. 87.
    A magyar embernek előnye a hátránya is. vagyis nagyon individualista fajta vagyunk.
    Lesznek közösségek már csak rászorulásos alapon is. De az biztos, hogy a mostani mulasztásoknak és az egyéni érdekek a közösség elé helyezésének árát nagyon komolyan fogjuk megfizetni.

    Az emberek fele ennyit sem okoskodnának, ha meg lenne az a képességük, hogy átérezzék a reánk váró valóságot.
    Hiába tudjuk a kis fejünkkel, hogy nagyjából mi várható, ha felkészülés hiányában ott fogunk vergődni és zavarodottan szaladgálni, hogy itt van (amiről évek óta pofázunk), jaj itt van. Jaj de lett volna kissé toleránsabbnak lennem. vagy jaj de jó lett volna kicsit több alázat stb. És akkor lehetnének közösségek. Dumából nem lesz szalonna.

  84. 91. Balázs.
    Itt van az a fránya emberi tényező. Mindenki MÁSKÉPPEN akar túlélni, mépedig mindenki a SAJÁT-jövöképének megfelelően a saját-JÖVŐKÉPÉRE igyekszik felkészül. Tibor Bá oldalán is sok-sok FÉLE geddon-hívő van. Tanulunk egymástól, de csak azt FOGADJUK el a másiktól, a mi a saját jövőképünkhöz igazítható.
    Én pl. hirtelen deddonra csak egy globáéis fertőzést, vagy egy paksi balesetet tudok elképzelni.
    A gyüjtögetős, kivárós fajtához tartozom, ezzel IDŐT NYEREK az alkalmazkodáshoz és ezzel – úgy hiszem – MEGÚSZHATOM a többi lehetséges bajt.
    Bá itt szentségtörésnek túnhet, de sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a közeljövőben letarol egy kamion, vagy infarktust kapok, minthogy megmurdelek egy Világ-katasztrófában.

  85. 92.

    Kedves Pepperjohny!

    Nem tűnik szentségtörésnek.:-) Szeretem a stílusod!
    Nincs itt semmi baj, csak nem szeretném ha az emberek hamis illúziókban ringatnák magukat.Nem tűnők valami nagyon toleránsak, de hidd el az vagyok.

    Személyes kudarcomon túltettem magam és a világot sem utáltam meg. Sőt tanultam belőle,(ük) és most úgy néz ki összeállt egy kis csapat. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy saját magunk változtatásával is megoldást találhatunk.
    De ehhez változtatnunk kell(ene).

    Bátyám a legrosszabb geddonos, mert szerinte nem lesz semmi. Ne szarjak be! Igyekszem vele megértetni, h a beszaráson már túl vagyok, csak jó volna segíteni…

    A stratégiák megválasztása pedig mindenkinek szíve-joga. Az biztos, hogy a te általad képviselt gondolkodási formából is sokat tanulok. Pl. nekem se kellett volna oly gyorsan (ezáltal meggondolatlanul) csinálnom egy-két dolgot.
    Az élet már csak ilyen, folyamatos tanulás.

  86. 93

    Én magam lemaradóban vagyok, nemrég kezdtem-kezdem a készülést.

    A lelki megvan (remélem), a család felkészítése lassabban megy kb senki sem hiszi a dolgot, de amíg az ésszerű gazdálkodásba beillik amit teszek addig nem van beleszólás (beleillik, hiszen takarékosság, kevesebb felhasználás, önellátás irányába megy).
    Kertgondozásban termelgetésben partnerség is megvan, állattartásban ellenállás van még.
    Spájzolás kell, létbiztonság alapja, talán nem baj hogy csak most teszem a készletezést legalább tovább lesz szavatos, de úgyis próbálom forgatni, egyedül a konzervekkel leszek bajban (merthogy olyat nem eszünk nagyon).
    Védelmi kérdésekben vagyok meglőve, de Molnár Géza és Gordon is sok olyan pontra világított rá ami fontos (tereptárgyak ügyes használata, helyismeret, rejtőzés, stb), ezekre majd rágyúrok.

    Na a lényeg hogy szívom az infókat és igyekszem ennek megfelelően lépni.

    Örülnék ha felesleges “hobbi” lenne, amire van valamennyi esély (egy új energiaforrás előhúzása és beüzemelése), de ez több okból sem látszik hogy lesz-e egyrészt a pénzpiaci elit válságot akar (azon lehet keresni), másrészt az olajlobbi meg pénzt akar és addig nincs alternatív energia amíg egy csepp eladható olaj is lesz.
    Az tény hogy a “feljebblépés” esetén is fenntarthatatlan lesz a rendszerünk, csak az összeomlás kerül távolabbra, de azért nem bánnám ha nem most lenne.

    Magyarul nem hiszek százszázalékosan az összeomlásban, de készülök a legrosszabbra amire lehet készülni.

  87. Ha már spájzolás, akkor lassan lehet újra feltölteni a cukrospolcot. Októberben minimum 20%-kal fel fog menni a cukor már most is irgalmatlan ára.

  88. 93. Balázs.
    Kösz a dícséretet!
    “Személyes kudarcaid” miatt igazán nem kell aggódnod. Ha Tibor Bá indítana egy posztot, mondjuk: Mit baxtam’ el EDDIG geddon-készülődésem közben – címmel -, hidd el, aranyérmes lenne a hozzászólások számában. Ez a geddon-puzzle egy olyan kép, amit majd csak a jövőből VISSZANÉZVE tudunk felismerni, hogyan is rakhatnák akkor MA ki helyesen.
    Az Én “meggonddoltságomról” annyit: pl. vettem egy házat, felújítottam, benne van 30M-ban most ér 15-öt. A 3 éves fűtést éppen most csináltatom újra, mert szar. Vizmedence, jó pince, üvegház – alapdolgok -, még mindig nincs, a pénz meg elfogyik. Új gyümölcsfáim fele kipusztult, vagy kisebb mint mikor elültettem. Még a kutyáimat is rosszul válogattam össze, állandóan egymást akarják széttépni.
    Hogy megéri-e? Persze hogy megéri! Mit csináljak, piázzak, meg kapcsolgassam a TV-t!?
    Te vagy a legbátrabb közülünk. Mert MERTÉL egy teljes váltást csinálni!
    Mert bevallom, Én még mindig nem fogadtam el, hogy a későbbiekben sok munkával szar színvonalon fogok élni majd.
    Állandóan azon okoskodom, hogyan NE kelljen sokat dolgozni.
    Meg kell találnom a módját, hogy a földem MAGÁTÓL teremjen. 🙂
    Az eső direkt NEKEM locsoljon, nap NEKEM melegítsen, meg a szél csináljon nekem INGYEN áramot. 🙂
    És legfőképpen: az agyamban fel halmoznom olyan tudást, hogy azt felhasználva MÁSOK dolgozzanak helyettem az ÉN kisközösségemben. 🙂
    No ideje felébrednem!…….

  89. 96. Pepperjohny

    “Meg kell találnom a módját, hogy a földem MAGÁTÓL teremjen. 🙂
    Az eső direkt NEKEM locsoljon, nap NEKEM melegítsen, meg a szél csináljon nekem INGYEN áramot. :)”

    Erdőkert és szélkerék.:-)

    Komolyan mondom, hogy én sem szeretném agyondolgozni magam. Tudok és szeretek is fizikai munkát végezni és abban is biztos vagyok, hogy nagyon sokat kell majd. De én ilyenkor mindig a természeti népeket hozom fel példaként. Tényleg pár órát dolgoztak naponta.

    Az én fejemben nem egy idillikus kép él az 50 évvel ezelőtti paraszti napi életvitellel kapcsolatban. Arra- szerintem- nem vagyunk képesek. Nem tudnánk annyi dolgozni.
    Különben akkor már a gondolkodásunk “romlottsága” beindulófélben volt. Nem a merdzsóra irigykedtek, hanem, hogy a köcsög szomszédnak két ló húzza a szekerét.
    Persze 1000 szer emberibb világ lehetett mint most. Még az én gyerekkoromban is (70-es évek második fele) az volt.
    Persze ez már egy nagyon régen indult folyamat.

    Az én jövőképemben alapvetően az szerepel, hogy az emberek nagyon egyszerűen élnek, mondhatnám puritánul. De természeti javakkal ellátva. És szellemi szintünk olyan magasan állna, hogy az intelligenciánk által elénk tett technológiai vagy egyéb újításokat egyetlen egy szűrön keresztül néznénk. Vagyis beilleszkedik e a minket körülvevő rendbe. nem borítja e fel az igen törékeny egyensúlyt.
    Itt gondolok az ember és természet egyensúlyára illetve az ember belső egyensúlyára, mely szerintem a problémák legfőbb forrása. Minden más ebből keletkezik.
    Igenis meg kell dolgozni azért mit szeretnénk. De ha figyelünk a minket körülvevő környezetre(itt most természeti környezetre gondolok, nem erre a rothadásra) aakor pl, rájövünk, hogy csak hagyni kell a dolgokat maguktól menni és lesz kajánk(pl. erdőkert).

    A disznót is lehet ólban tartani és elébe vinni mindent(nagyon sok munka: kukoricát ültetni, kapálni, letörni, morzsolni, bevinni, ledarálni, elé tenni, salakját kihordani stb.)
    Ellenben ha van egy erdős részed, meg mellette egy tisztás. Akkor fogsz mangalicát berakod a lekerített részbe, csinálni nekik egy kis földólat, egy lukat és néha bedobálsz nekik valamit, meg ráengeded (szakaszoltatva) a mellette kvázi szántóként használt, csicsókával beültetett nyílt részre.
    Amit ő persze fel is túr így szántanod sem kell, a trágyázást meg szintén megoldják a röfik a helyszínen. Ami meg a házikertbe kell a paradicsomra azt a ólból és a tyúkok alól(éjszakai termés) kiszeded, hígítod és felhasználod.
    Ez egyszerű példa és abszolút nem gazdaságos(mai értelemben), de én ilyesmikben gondolkodom.

    Ez persze nem ilyen egyszerű és sok tudás is kell hozzá, de én inkább ebbe az irányba indulok el.
    A keletkező szabadidőnkben meg lesz időnk elmélkedni meg egymással valójában törődni.

    Persze ez csak én jövőképem, de ez engem már kizárt a társadalomból, mert én őszintén nem értem az emberek hiábavaló igyekezetét hiábavaló dolgok iránt.
    Természetesen jó nagyokat szívok, mert még felállni nem tudtam, de a székről már a földre estem. Pontosabban leültem.

    95. Gorgon
    2 mázsa cukrot vettem a haverommal 220 ft/kg Németországból.
    Most sót veszek kb 2 mázsát abból is, meg vízhatlan hordókat a jövő héten.
    Abba megy 5-6 mázsa étkezési búza, rizs, kukorica. Plusz takarmány állatoknak, plusz még a mangalicákat is oda kell vinnem. Ezenkívül sok tonhal konzerv(sok tecsóba hiány volt belőle!!!) befőttek, gyümölcskonzerv, van vagy 30 üveg lekvárom.
    Én ilyesmikben gondolkodom.

    Kaját próbálom lábon tartani, úgy tovább eláll:-)
    Októberben meg búzát kell vetni, remélem még lesz egy-két aratás normál időkben.

  90. TUDNA VALAKI SEGÍTENI?! Sarpo mira vetőburgonyát szeretnék beszerezni,sajnos már a tavalyi évben sem sikerült de úgy látszik az idén is nehézkes lesz. Felvettem a kapcsolatot a Sárvári családdal de azt az információt kaptam hogy most minden vetőburgonyára szükségük van, így hát nem tudnak adni. Nagyobb területre terveztem a vetést /1000m2/ de kisebb mennyiségnek is örülnék. Ha valakinek van eladó kérem jelezze. Mail: varhelyi@primcom.hu

  91. 96. Permakultúra tűnik a megoldásnak. Minél jobban belemegyek a témába, egyre szélesebben nyílik ki a rendszer, miként is lehet olyan önnfenntartó mezőgazdasági rendszert létrehozni, amihez szinte nem kell hozzányúlni. Ezt kerestem évekig és megtaláltam végre, a legszélesebb klimatikus viszonyok között adaptálható. Ócska földeket is 2-3 éven belül kiegyensúlyozott, termőerőben gazdag talajjá lehet fordítani vele bármilyen permetezőszer és műtrágya nélkül.
    Sepp Holzer két könyve rendkívül hasznos, azok alapján már el lehet kezdeni a rendszer tervezését a tavaszi munkákra.
    Hétvégén voltam az Arche Noah bemutatókertjében, ez az osztrák génmegőrzők hálózata, kb. 6000 tag termeszt őshonos, ellenálló fajokat és adja közre a magokat. Csak paradicsomból több, mint 600 fajtájuk van! Le voltam nyűgözve, miféle fajtákat lehet nálunk is termeszteni sikeresen, úgyhogy tervezem a rendszerem én is az önfenntartó erdőkertre.

  92. 99:
    János tudna neked segíteni, de ő néha 2 hetet is kihagy az olvasással. ha nem reagál, majd irok neki E-mailt.

  93. 101. Tibor bá köszönöm a segítséget. Esetleg János beleegyezésével megkaphatnám az elérhetőségét?

  94. Üdv Mindenki !

    Spejzolgatok aktívan, és mivel őrült “műszaki” vagyok mérek, kiszámolok mindent. Talán értékes infó amit most megosztanék veletek. Ár/kalória alapon arra jutottam, hogy a rizs és a tarhonya a leggazdaságosabban eltárolható vészélelmiszerek egyike. Tudom majd sokan megköveznek érte, de én a Lidl és a Tesco kínálatát átnézve 190 körül találtam elfogadható rizst, és 300 körül tarhonyát. Kérdés, hogy tároljam ezeket, nyilván a szavatosság vége miatt akciózott termékeket? Nos arra jutottam, ha nem kapnak nedvességet, nem lehet bajuk. Megvettem. Meglepő módon mindkét termék tömege grammra 1000 volt a saját mérlegemen is. Felbontottam a műa. zacsikat és sparhelten elkezdtem szárítani a cuccot. Folyamatosan félóránként megmértem. Amikor kb. három órán keresztül 90 C körül volt már az anyag hőfoka 890 gr. a mért érték, és további csökkenés nincs. Tehát a rizsre és a tarhonyára is igaz, hogy a gyári kiszerelésben 1 dl. víz van. Miután ezt “kisütöttem” belőle a rizst egy légmentes katonai teahordozó edénybe zártam. Alul 1 Kg só vászonzsákban, rajta 10 Kg. rizs, tetején megint 1 Kg. só. A tarhonyát langyosan Pet palackokba töltöttem és lezártam. A flakonok hűlés után kicsit behorpadtak, ebből gondolom, hogy megfelelően légmentes a zárás. Szerintem ez így jó módszer.

    Szerintetek ?

  95. 103:
    Ügyes vagy, de azt tudnod kell, hogy minden száraz élelmiszerben van természetes víz. Tehát a rizsnél nem csaptak be, ennyi viznek kell benne lenni. Még a szoba levegőjében is van víz.
    A rizzsel az a probléma, hogy csak szénhidrát van benne, semmi fehérje, és semmi zsírsav. Tehát pusztán energia. A tartósításod jónak tűnik. A PET palackba hogyan töltötted be a rizst? Tölcsérrel? Különben, ha légmentesen volt nylon zacskóban, akkor az áttöltés felesleges volt. A nylon fólia nem engede hozzá vizet.
    Különben a hétfői poszt élelmiszer tárolásról (is) fog szólni.

  96. 104.

    Igen tudom, mindennek van természetesnek mondható nedvességtartalma, csak azt gondoltam, a továbbszárítással biztonságosabbá tehetem a készlet további sorsát. A hús esetéből indultam ki. Természetes nedvességtartalma mellett kevéssé eltartható, kiszárítva meg sokáig eláll. A másik dolog meg az, hogy mivel egy negyedórára 100 C fölé engedtem a hőmérsékletet, talán az esetleg benne levő fene tudja miféle élőlényeket is elpusztítottam. A sót két okból csomagoltam mellé : Egyrészt a még esetleg megmaradt , vagy bejutó nedvességet is magába szívja, másrészt majd jó lesz a patkányfalatkák tartósításához. 🙂 A palack töltéséhez nem volt jó tölcsérem. Az átlag tölcsérméretbe beleszorulnak a szemek. Elvágtam egy másik palackot, és azt használtam. Egyik kéz összefogja a két palack száját, másikkal lehet tölteni. Ha tele van, még kb. 10%-ot lehet ütögetéssel tömöríteni. Utána pótlás, és zárás. Hasonló módszerrel tervezek valamennyi babot, borsót is eltenni.

  97. 105:
    A 100 fok valóban elpusztítja az élőlényeket. A tölcsér megoldás igen jó ötlet. A babfélék melegítése 100 fokra még fontosabb, mert azokban gyakran van zsizsik pete, ami kikel és mindent összerág. Persze, ha megdöglik a hőtől, akkor nem tud kikelni. 🙂

  98. Mosószappan készítésére ez elfogadhatóbb recept?
    http://bit.ly/vEFr97
    ” 2 liter víz
    1 kg jégszóda vagy trisó
    1 kg faggyú (vagy disznózsír)
    35 dkg porrá tört mész
    A mosószappan készítését szabad levegőn végezd, mert elég szagos tevékenység. A szappanfőzés első lépéseként töltsd a vizet egy nagyobb fémedénybe, majd tedd bele a szódát vagy a trisót, és addig melegítsd a vizet, amíg a szóda vagy a trisó teljesen elolvad. Ekkor tedd a keverékbe a porrá tört meszet, és ezt főzd negyed órán keresztül.
    Ezután vedd le a tűzről, és hagyd lehűlni – nem kell megvárni, hogy teljesen hideg legyen. Ruhán keresztül szűrd át a folyadékot, majd a ruhában maradó szappanalap kétharmadát tedd fel főni a faggyúval. A maradék egyharmadot apránként add a keverékhez. Nagyjából két és fél órát kell még ezután főzni, hogy a szappan teljesen összeálljon. Ha elkészültél a főzéssel, bélelj ki tiszta vászondarabbal egy edényt, és ebbe öntsd a masszát. Hagyd állni egy éjszakán át, hogy teljesen megszilárduljon.”

  99. Sziasztok!

    Az lenne a kérdésem hogy a tejpor, hermetikusan lezárt hordóban
    meddig tartható el?

  100. 108, Unicornis:
    Hol lehet tejporhoz hordószámra hozzájutni ?

  101. A műanyag zsák vízhatlan, talán rágcsáló van a raktárodban azért akarod hordóba tenni a tejport ?

  102. Nemcsak az esetleges rágcsálók miatt, hanem a nedvesség miatt is. A hordó előnye: nem szakad ki, egér sem rágja ki, és vissza
    zárható! Én szinte minden ilyesmit hermetikusan záródó hordóban tárolok!
    Pl.: Búza, tészta, fehér rizs, lencse, stb..

  103. Unicornis:
    Mondd már meg nekem őszintén, hogy mire való ez élelmiszer-felhalmozás ?! Amit Ti vártok, amire készültük az garantáltan 16-18 év múlva jön el ! Érdemesebb volna a fennmaradó időt gyakorlati tapasztalatszerzésre fordítani…
    Addig lehetne jártasságot szerezni: a kerti budi használatában, ruházat megjavításában, favágás fejszével/keresztvágó fűrésszel, gyűrűs kút ásásában, a téli szabadidőt a tudás továbbadására fordítani, szappanfőzés, disznótor, aszalás, füstölés, piacolás…
    Annyira túlbonyolított világban élünk nem gondoljátok ?! Mitől vagytok beijedve, ez lesz életetek legnagyobb kalandja ! Eddig csak a filmekben meg a neten látattok ilyesmit.

  104. ???

    Miért 16-18 év?
    Van erre valami ésszerű indokod?

    A gazdasági stagnálás már most komoly konfliktusokat okoz, mi lesz ha kevesebb olaj lesz mint most?
    Mi lesz itt ha a fogyasztott energia tömeg nagyobb % megy mondjuk kínába? Értelemszerűen itt kevesebb lesz.
    Hamar el fog jönni az 500 Ft-os benzin is, fel se fog tűnni nyáron hogy átlépjük azt is.

    Nagyon sok idő ám az a 16-18 év, csúnyán lehet az alatt teljes gázon égetni mindent. Csak nem lesz mit…

  105. János!
    De jó is volna, ha csak 16-18 év múlva jönne el!
    Én ezt maximum 10 év re saccolom, de valószínűleg sokkal kevesebb lesz. A jártasságok megszerzésében pedig köszönöm szépen jól állok. Tudod mi a vicces? Az hogy minden általad felsorolt tevékenységet végeztem már! 🙂
    Napról napra jobban állok abban hogy minél kevésbé legyek
    rászorulva az ellátó rendszerekre. És mindenre a csövön és dróton jön!
    Ha te ezt életed nagy kalandjának fogod fel, akkor biztos nincs családod.
    Amúgy semmi olyasmit nem halmozok fel amit nem fogyasztanék.
    Ugyanolyan a spejzom mint másnál, csak nagyobb a készlet.

    Kedves Geopárt!
    Úgy látom te semmit nem olvastál ebben a témában….. 🙁
    De nem is baj, ilyennek is kell lenni.
    Mond, nem látod, hallod, érzed a zsigereidben hogy merre tartunk? Nem veszed észre hogy a rezsi és a kaja költségek
    sokkal gyorsabban emelkednek mint a fizetésed? Hogy a közbiztonság rohamosan romlik? Persze mondhatod hogy, ez csak a válság miatt van. De ha elmúlik, akkor jön a tejjel és mézzel folyó…….
    Megsúgom, csak neked most: NEM LESZ JOBB. Nem lesz kilábalás, a válságból csak egyre rosszabb lesz. De ne hidd el. Majd érzed a bőrödön.
    A ti minél gyorsabb elpatkolásotok, segíti majd az én és a családom túlélését.

  106. “Megsúgom, csak neked most: NEM LESZ JOBB. Nem lesz kilábalás, a válságból csak egyre rosszabb lesz. De ne hidd el. Majd érzed a bőrödön.
    A ti minél gyorsabb elpatkolásotok, segíti majd az én és a családom túlélését.”

    Ez egy kicsit csúnya hozzászólás volt…
    Attól függetlenül hogy igazad van.

    Jó kis holnapot találtál.
    Árakról van infód?

  107. 116:
    8)

    117:
    A hozzászólásokat nem szépségre mérik, hanem valóság tartalmára. A sérelmezett megállapítás abszolút tényszerű.

  108. Elfmage!
    Megkérdeztem az árakat:
    A sovány tejpor 850ft/kg. A zsíros tejpor 1100/kg. De a zsíros pillanatnyilag nincs nekik. Ez lényegesen olcsóbb mint a hiperekben, kis kiszerelésben.

  109. mai hir: Jónak bizonyult egy amerikai disznózsírkonzerv tartalma dacára, hogy már „elmúlt” 64 éves.

    A konzervet Hans Feldmeier, egy német férfi kapta Rostock közelében még diákként 1948-ban amerikai segélycsomagban. Azóta őrizte, bár nem heves nosztalgia okán, hanem egyszerűen nem volt szíve kidobni. A minap azután az immár 87 éves férfi – aki vegyészként dolgozott nyugdíjba vonulásáig – kíváncsi lett, hogy ehető-e még a disznózsír.

    „Önerős” kóstoláshoz nem volt bátorsága, ezért elvitte az élelmiszer-biztonsági hivatalba, ahol megállapították, hogy a zsír ugyan valamelyest veszített illatából, zamatából, és látványra sem tűnik frissnek, állaga meg a betonhoz közelít, de mindent egybevéve kielégítő minőségű, emberi fogyasztásra alkalmas – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

    zsidany

  110. A görögök már spájzolják a konzervet és a száraztésztát. Du. mondta a Gazdasági Rádió. Miért mondták?…

  111. 122:
    A Nagytestvér az utolsó pillanatig hülyeségeket fog ontani a Kossuth-Rádión. Beszélnek, mondják, olvassák, fantáziálgatnak az eseményekről, de csak nem történik semmi eget rengető. Az élet megy tovább, egyre kevesebb munkalehetőséggel.

    A rádió nemrég pofázta, hogy a munkanélküliségi ráta csak 11,5 %, évek óta. Aztán csak kibökték pár perc múlva, hogy a munkaképes férfiak csak a 60%-nak, míg a nők 55%-nak van munkahelye, a pályakezdő fiataloknak meg kb. 30%-a tud dolgozni.

  112. Kérdések a nálam okosabbakhoz.

    124 Jani belinkelt egy víztisztító berendezést amire az átlag ember hozzáállásával, azt gondoltam ez nem jó, mert desztillált vizet állít elő ami a szervezetnek értéktelen. Aztán elkezdtem agyalni a dolgon. Igaz, hogy ha desztvizet iszunk az nem csillapítja a szomjat, de a szervezetnek a párologtatáshoz viszont nyilván kell a víz, akár ilyen vegytiszta formában is. Akkor mi is az a szomjúság ? Ilyenkor a vizet, vagy a benne levő sókat, nyomelemeket, mittoménmiket kívánjuk? Vagy mindkettőt egyszerre ? Megoldás-e, ha desztillált vizet iszunk és az egyebeket valami pasztilla formájában vesszük magunkhoz ? Az esővízzel kapcsolatban is rendszeres vita van, Jó, vagy nem jó? Desztillált víz jellegű é, vagy inkább olyan mint a tiszta forrás vize. Erről én azt gondolom a második verzió az inkább nyerő. Mikor a víz elindul a felhőbe átmegy a légkörön, és bizony a levegőben van minden a “szartól a repülőig”. Ezeket nyilván magába oldja útközben. Ott a felhőben nem nagyon változik az összetétel. Lefelé nyilván végbemegy ugyanez még egyszer. A tetőcserepemről diszkréten lemossa a légyszart, és a többi hasznos dolgot. Ezt követően kiold minden lehetséges káros anyagot a műanyag IBC tartályomból. Nem gondolom ezek után, hogy jogában állna az előkelő desztillált jelzőt használni. Akkor most hogyan is kell sós vízből ivóvizet készíteni?

  113. 127 Fantomas.

    Ezt ismerem, csak provokátorként teszem a hülyét, de ez nem válaszol arra kérdésre : Mi van, ha valóban csak sós víz , vagy valami szennyezett trutyi áll rendelkezésre alapanyagként? Ez a belinkelt egyszerű berendezés megoldja a tisztítást desztillációval, de mit kell még tenni, hogy ez teljes értékű ivóvíz legyen?

  114. 128: Technomuzsik!
    Kérd el a Kavin Costner-től a pompás pumpás hidrószűrőjét és megoldódik a problem!

    Amúgy meg a deszt.víztől nem kell annyira tartani, ez az ásványi ag. téma kicsit túlliheget. Ha rendes zöldségeket eszel meg lesz a szüks. ásványi ag.
    Szerintem.

  115. Technomuzsik

    Az RO szűrűk is tökéletesen tiszta vizet adnak ha jól tudom, mert a mikroszűrőn csak a vízmolekulák mennek át.

    Az így megszűrt vizet simán meg lehet inni utánsózás nélkül is, de ha hosszútávon akarsz desztillált vizet inni, akkor úgynevezett bázikus port kell belekeverni.

    Egy hsz-t idézek:

    ” bázikus port kell belekeverni
    Permalink 2011, március 26 – 23:42

    bázikus port kell belekeverni az ozmózis vízbe.
    Amit a patikában vehetsz, vagy ha nincs készen, kevertethetsz ki! S akkor minden olyan nyomelemet megkapsz, s vissza lúgosítod szervezeted az optimálisra.
    A rákot, autóimmunt és gyakorlatilag az összes gombás fertőzést elfelejtheted!
    Bázikus keverék összetétele (gyógyszertárban kapható) :
    Natrium phosphoricum 10 gr.
    Kalium bicarbonicum 10 gr.
    Calcium carbonicum 100 gr.
    Natrium bicarbnicum 80 gr.
    Magnesium carbonicum 50 gr.”

    Itt olvashatsz erről:

    http://www.zoldhaz.info/ozm%C3%B3zis-v%C3%ADztiszt%C3%ADt%C3%B3-berendez%C3%A9s

    De hogy hogy kell adagolni, nem tudom. Biztosan utána lehet nézni.

  116. 130 Fantomas

    Nem győztél meg! Van ilyen szűrőm, és mióta az alább linkelt cikket olvastam nem használom :
    http://viztisztitos.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1145536

    A baktériumszám sort érdemes nézni. Elég aggasztó !
    A cikk amit linkeltél elég reklámszagú. A bázikus keverék meg egy kommentelő ötlete.
    Reménykedtem, hogy egy köztünk levő “Dr. Doctorovics Doctor” is megszólal a desztillálás jó/nem kérdésben. Fontos túlélőtudás lenne nem csak geddon esetére. Elég egy pénzhiány esetén leégő szivattyú, vagy elfertőződő kút a tanyán, és máris aktuálissá válhat a kérdés.

  117. Hát nemtudom…

    Nekem Ország prof elég “Dr. Doctorovics Doctor”- nak tűnik és ő ajánlja a fordított ozmózis rendszerű szűrőt.

    NO meg évtizek óta esővizet iszik, amit RO szűrőn ereszt át és ha megnézed, hetven valahány évesen elég jó bőrben van. 🙂

    A linkelt cikk nekem meg kicsit hitelrontásnak tűnik, pontosabban rejtett reklámnak. Nézd csak meg a kettes pontot. 😀

    A módszer: Lehúzzuk a konkurenseket és ajánlunk egy márkát.

    Szóval ne dobd el azt a szűrőt. Ha elfertőződik a kút, akkor biztosan hasznát veszed majd, mégha nem is lesz tőle a víz desztillált. Ha félsz a baktériumoktól, legfeljebb felforralod a szűrt vizet.

  118. A vízben oldott ásványi anyagok nagy része csak vesekövet gyárt. Mivel az szervetlen ásvány formában van jelen.
    A szerves kötésű ásványi anyagok jobban hasznosulnak, azok meg inkább a növényekben vannak.

    A jól leszűrt víz nem káros, sőt segít a lerakódások feloldásában és kiürítésében.

    A desztvízről meg ezt találtam:
    Egyébként a szervezet elektrolit háztartásáról szóló könyvek szerint nem a desztillált víz ivás, hanem az egyidejű hiányos konyhasó pótlása okozhat csak vízmérgezést, az is csak akkor, ha valaki (egy felnőtt) napi 15 liternél (!) is több desztillált vizet inna.
    (by Tejfalussy)

  119. Nem lehet karsztvíz-szerűt előállítani? Arra gondoltam, hogy a tisztított vizet pl. mészkő-kádban gyűjteni, amiből kioldhat valamennyi ásványt. A CaCO3 szervesnek minősül, nem? A felsorolt bázispor-összetevők nevében is ott van a carbonicum.

    Ha valamelyikőtök létrehoz egy víztisztítót, majd esetleg a bevált módszerrel többet is, akkor én vevő lennék egy-két példányra, hamarosan komoly piaca is kialakulhatna a terméknek.

  120. Bespájzolás:
    200-250 forint a besztercei szilva kilója most a piacokon.
    Már ráncos és nagyon édes, szinte vizet kell rá inni ha megeszel egy szemet. Most először kipróbáltam a leges leghagyomásnyosabb szilvalekvárfőzést, amiről azt hittem, lehetetlen, és mindenütt azt olvastam, rézüstben kell főzni vagy nyolc órán keresztül a lekvárt, állandóan kavargatva.
    Nos, egy egyszerű módszerrel ugyanazt az eredményt lehet elérni.
    A kimagozott szilvát nagyfazékba rakom, amit előtte ecettel kell kiöblíteni. Kézzel jól összenyomkodom, dzsamiszkolom az egészet. Alágyújtok és időnként megkeverve csak addig főzöm, míg levet enged. Ezután a pépet átöntöm két magasfalú tepsibe, és kb száz fokos sütőbe rakom. A sütőajtót kipeckelem egy vizes konyharuhával, és néha kavarok egyet a pöszörgő lekváron. KB öt órán keresztül sűrűsödött a lekvárom, és teljesen ugyan olyan lett, mint amit a parasztnéni árul aranyárban a piacon.valóban, ezer forinton felül van kilója a rézüstös lekvárnak! Cukor egy gramm sem kellett, tartósítószer sem, sem sűrítő, zselésítő anyag.Mindenkinek ajánlom.

  121. 133-elfmage999
    Jók a hozzászólásaid. Köszi.

    135-Dorka
    Rezet én semmiképp nem használnék. Oxidálódik, leoldódik róla ez-az, mérgező is lehet.
    A befőzés többi része OK, pláne az utolsó mondatod nagyon jó.
    Megismétlem: “Cukor egy gramm sem kellett, tartósítószer sem, sem sűrítő, zselésítő anyag.”
    Tapasztalatból mondom, ezt meg lehet ismételni más gyümölcsökkel is. Egy kis főzés sürít, fertőtlenít, és a sűrű gyümölcscukor és savak természetesen tartósítanak.
    Forrón kell eltenni, szárazdunsztba.

  122. 136, Nem haszláltam rezet természetesen, talán rosszul fogalmaztam. Nincs is itthon rézüstöm, egyszerű tescos vastepsi volt. Viszont az eredeti verziót rézüstben főzték falun, hagyományosan.

  123. 137 Dorka

    Köszi a tippet, kipróbáljuk ! Egyébként szerintem a rézüst jelentősége régen az volt, hogy mivel szabadtűzön, vagy sparhelten, fával fűtve készült a lekvár és a pálesz is, nehéz volt a hőmérsékletet megfelelő keretek között tartani. A réz nagyon jó hővezető lévén, teljes felületén elosztotta az esetleg túl erősen égő tűz hőjét, meggátolva ezzel az odakozmálást. A mai gáz és villanytűzhelyeknél ezt már réz nélkül is meg tudjuk oldani.

  124. Rézűst:

    Mielőtt teljesen összezavarjátok egymást, egy kicsit közbeszólok.
    1) A réz valóban nagyon jó hővezető (csak az ezüst jobb nála), de ez nem akadályozza meg az odaégést. U.i. nem a rézlemezen műlik, hanem azon, hogy a szilva pép rossz hővezető, ezért a lemezzel közvetlenül érintkező szilvapép a hőt nem adja tovább a massza felé, hanem inkább odaég.
    2) A réz nem oxidál (főzés közben) hanem a szilvában lévő savval alkot rézsót, ami nem igazán emberbarát. Persze a mennyiség minimális, ezért nem dobod fel tőle a talpad, de semmiképpene nem egészséges.
    3) A szilvának valóban magas a cukor tartalma, ezért ha kellően be van sűrítve, akkor nem romlik meg. De ez nem fruktóz, hanem glükóz, vagyis cukorbetegeknek tilos! És leendő cukorbetegeknek (vagyis mindenkinek) se ajánlatos, mert nem mindegy, hogy 40 vagy 70 éves korodban leszel inzulin rezisztens.
    4) Régen nem az íz miatt főzték rézüstben, hanem azért mert 40-50 literes fazék nem létezett. Űst viszont volt, mert nélküle nincs disznóvágás.

  125. 139 Tibor’bá

    Megszokhattad már, hogy ha igaznak vélem amit írok akkor nem hagyom könnyen magam. Az első pontodat ezért részben cáfolnám. Igaz, hogy az odaégés fő oka a lekvár hővezető képessége, ez viszont igaz a legtöbb anyagra, például a pörköltre és más ételre is. Ha a rézüst alját egy jó hővezető lángelosztónak tekintjük (merthogy az), akkor ugyan a leégést teljesen nem gátolja meg, de mértékét jelentősen csökkenti. Azt meg, hogy régen azért főztek volna rézüstben, mert az volt 40-50 literes méretben, semmi nem indokolja. Ha a rézüst nem lett volna valamilyen szempontból sokkal jobb, akkor nyilván nem az akkor is drágább rézből, hanem az olcsó vasból készítették volna.

  126. Képesek vagytok a jó bercencei szilvából lekvárt főzni, mikor pálinkát is lehetne… 🙂

    Azt olvastam, hogy a jó pálinkafőző fedele, vagyis a sisak rézből készül és ez főleg a párlat ízanyagai miatt. Ez nem káros az egészségre? (Most készülök egy főzőt beszerezni vagy építeni.)

    Egyébként mivel egy liter pálesz kb. 3000 kalóriát tartalmaz, ráadásul nem romlik meg időtlen időkig, csereterméknek kiváló, mondhatnám igazi keményvaluta lehet belőle baj esetén, szóval ebből bespájzolni nagyon ésszerűnek tűnik.

  127. 141: Ez olyasmi lehet, mint hogy a jó whiskyt füstölt tölgyfa hordóban kell tartani (ha jól tudom, de aki jobban tudja, majd kijavít), mert attól lesz meg az íze… Szerintem a rézüstben főzés adhat a pálinkának (vagy lekvárnak, kinek a pap, kinek a papné) egy olyan mellékízt, amitől jobban élvezhető lesz.

    Egy csomó kulináris élvezet egészségtelen, pl. a húsok füstölése (a nitrogéntartalmú égéstermékek miatt), japánoknál a forró alkoholtartalmú italok (nem csoda, hogy a legtöbb száloptikás gyomorvizsgálati technika a japánoktól származik, sokkal gyakoribb volt náluk a nyelőcső- és gyomorrák), vagy a feketére/sötétbarnára sütés/pirítás. Ettől még csináljuk mert jó.

  128. No én aztán egy piculát sem adnék akármilyen szilvapálinkáért, szerintem egyszerűen szörnyű. Kóstoltam már egész híreseket,szatmárit, háziakat, és kósert… mindegyiket azonnal küldte volna vissza a gyomrom a feladónak, mind a három centet..maximum fertőtlenítésre használnám, vagy begyújtásra. Pálinkából esetleg a birsalmát, ha nagyon jól van csinálva, pektinbontó enzimmel, bársonyos-illatosra. De azt sem nagyon.

    Tibor bá’kösz az infót, ha abban a rézüstben főzik a szilvalekvárt a kendős nénik amiben előtte a malac belsőségeit, akkor ez eggyel több ok hogy inkább otthon főzzem be. 13 kiló beszterciből lett mindösszesen 6 üveg lekvár, úgyhogy tömény koncentrátum, és giga sikerélmény 🙂

  129. 144:
    Ha jövőre is lesz kedved szilvalekvárt főzni, akkor gyere és szedd le a szilvánkat. Terem vagy 30 kiló és csak elrohad, mert mi nem szedjük le.

  130. Rendben, köszönöm 🙂 Nem is láttam a szilvafát a kertben.

  131. 144 Dorka

    Rokonaidnak üzenem : Minden ünnepre nyugodtan lepjenek meg valami minőségi szilvapálinkával. Ha kell gyalog érte megyek ! 🙂

  132. A legnépszerűbb nap-tűzhely-márkák összehasonlítása angolul. Előnyök, hátrányok, átlagár.
    http://www.solarcooker-at-cantinawest.com/solar_oven_comparisons.html

    Szintén angol nyelvű, de a lényeg nyelvtudás nélkül is megérthető. Egy egyszerű, olcsó sufni jellegű megoldás. A videóban látható hullámpapír szerkezetet értelemszerűen tükröző anyaggal kell bevonni belülről. Szabásminta is letölthető.

  133. 148:
    Tessék mondani Januárban, vagy éjjel 12-kor, hogy fogok magamnak teát főzni? 🙂

  134. Kíváncsiságból megkérdezem a poszt elején írtakról: ma is szoktál ezügyben kérdéseket kapni? Vagy ez most, illetve e cikk megszületése után kiment-e mint divatos kérdés?

  135. /elnézést ha írtatok róla, de még nem volt időm a hozzászólásokat elolvasni/
    Néhány hete volt egy cikk valamelyik fő-sodratú oldalon, hogy a Németek kérik a lakosságot – “mindenki a lehetőségeihez képest raktározzon el létfontosságú anyagokat”
    majd a cikk erre alapozva kérdezte a nagy nemzeti okos embereinket, hogy nálunk mi a helyzet, hiszen itt /valami előző cikkre hivatkoznak/ …itt megszüntették még az intézményt is amely a stratégiai tartalékokat kezeli,
    a cucc – már nincs meg – lesz új hivatal és lesz új cucc, majd valamikor, ez volt a hivatalos válasz,
    most nem indokolt …

  136. 154: Te most kérdeztél valamit?

    Stratégiai élelmiszertartalék nincs, de ha lenne, sem lenne eszköz eljuttatni a rendeltetési helyre, ha az infrastruktúra összeomlik.

    Szerintem a kormány “nagy terve”, hogy rekvirált autókkal (ezeket már összeírták) szállítja ki a multiktól einstandolt élelmiszerkészleteket, ha gebasz van. Csak hát ahhoz /esetleg/ lánctalpas csapatszállító-járművek kellenének /amiket eladtak/. Amit pedig kétlek, az az, hogy lenne a multiknál 2-3 napi mennyiségnél több tartós élelmiszer /bár ebben tévedhetek/.

    Szóval spájzoljon mindenki, az a biztos. Baj esetén a kormánytól max egy sms kapsz majd (kapnál, ha működne), hogy ha elfogyott az élelmed, menj át vacsorázni a szomszédhoz. 🙂

  137. 154 Feri
    Az úgy kezdődött, hogy ősapáink éltek egyik napról a másikra, gyűjtögettek.
    Később fejlődtek és termeltek, egy kicsit többet mint amennyit fogyasztottak, így tartalék képződött.
    Ez jó volt, és újabb fejlődésre adott lehetőséget, többet tartalékoltak, és már közösséghez méltóan közösségi szinten is.
    Voltak nemzeti raktárak/magtárak.
    Fejlődünk tovább, de már új irányba. A nemzeti élelmiszer raktárakban egyre kevesebbet tartalékolnak, az élenjáró nemzeteknél pedig meg is szűnt a tartalékolás.
    Egyénileg is kevesebbet tartalékolunk, és egyre többen gyűjtögetési szintem élnek egyik napról a másikra.
    Ha előretekintesz és modern gondolkodású vagy, akkor nem tartalékolsz, sőt nem is gondolsz erre.
    Én ne legyek példaképed, konzervatív vagyok!

  138. 157.
    Így igaz, akkor még sokan gondolták, hogy eddigre vége lesz a világnak, kifogy az olaj, mifene…
    Úgy látszik a mindenkori vezető jóslatok mindig elavulnak, valahogy mindig kitalálnak valamiféle haladékot képviselő trükköt.
    De tartok tőle, hogy ezek egyre rövidebbek, mint a teknős és a nyúl versenyfutásában azok az intervallumok, amíg a nyúl lefutja a teknős előnyét… 🙂

  139. 96. pepperjohny
    Kutyáim nincsenek, és nálam eddig kisebb arányú a facsemeték vesztesége, de egyébként szinte szó szerint ugyanazt leírhatnám, mint te a hozzászólásodban.

    Ha már bespájzolás újra. Gyűjtöm az üvegek egy részét, amit praktikusnak látok. Városi ismerősöktől is elkérem, ha látom, hogy a sarokban gyűlnek. Főleg töményes-üvegeket teszek félre, illetve befőttesüvegeket is. Majd ha főzök pálinkát, szörpöt, lekvárt, jól fognak jönni, de addig is ki tudok segíteni néhány falusi ismerőst, ha épp szűkében vannak. Apróság, de sok ilyen apróság megkönnyítheti az életünket vész esetén. Néhány dolgot vödrös kiszerelésben veszek. Tejet literes PET-palackban szoktam venni, aminek nagy a szája. Ezt is félreteszem, mert praktikus, most is napi szinten használom különböző dolgok tárolására, tartalékolásra is jó lesz. Dohányzom, így fogyasztom az öngyújtókat. Csak tölthető (átlátszót, hogy lássam, mennyi van még benne) öngyújtót veszek, amit félreteszek, amikor kiürül. Már van vagy 200 darab piezzo gyújtós, ami tapasztalatom szerint jópár feltöltést kibír. Ha lesz hozzá gáz-utántöltőm, akkor ez is hasznos lehet, jó cserealap, vagy ajándék. A gyűlő papír nagyját elégetem, de félreteszem a klasszikus újságpapírt, ami nem színes, fényes, mert az a legjobb gyújtós. Ismerősök lecserélt bútorait, szőnyegeit befogadom. A házban, esetleg egy melléképületben úgyis fel lehet használni, átalakítani, vagy továbbadni valakinek. Ezek eddig szinte ingyenes dolgok, amolyan városi gyűjtögetés. Ehhez csak odafigyelés kell, illetve vastag arcbőr, mert sok ember lenézi az ilyesmit, bár egyre kevesebben.

    Hirdetésből, bolhapiacról is egy csomó hasznos dolgot össze lehet szedni, mint például Salgó polcokat. Sokmindent összegyűjtöttem már, de csak töredéke van meg annak, amit jónak látnék, és egyre több dolog felmerül, hogy jó lenne tartalékolni belőle. Még ha azzal nem is számolok, hogy fosztogatóktól meg kell védeni, a tárolás akkor is kihívás. Némely dolgot meg kell védeni nedvességtől, melegtől, rágcsálóktól, egyéb kártevőktől. Kellenek épületek, polcok, tárolódobozok, hordók különféle méretekben, anyagokból. Egy idő után rendszert is érdemes kialakítani, hogy meg is találjuk, ami éppen kell.

    Ha fel is halmozunk készleteket, az elfogyhat, tönkremehet, elvehetik tőlünk. Legjobb, ha olyan eszközöket, tudást és kapcsolatokat is összegyűjtünk, amivel kevésbé szorulunk rá a készletekre. És persze eszközöket, alapanyagot, amivel ezeket az eszközöket elő lehet állítani, könyveket, amikben a tudást tovább lehet adni. Meg persze nem árt néhány bánya, erdőség, hogy az alapanyagokat pótolni tudjad. 🙂 Végtelenül lehet folytatni a láncolatot attól függően, hogy milyen időtávra tervezel, mekkora méretű közösség fenntartásában gondolkozol, és hányféle forgatókönyv megvalósulására szeretnél felkészülni.

  140. 158.
    Bizony-bizony. Ezért nem ér semmit a farkaskiáltás sem, idáig sem ért mondjuk túl sokat.
    Én öt éve 2-3 évet adtam magunknak mire mindenki észreveszi a “JELEKET” és bepánikol.
    Ma már látom az akkori őrületemet, de inkább a mostaniakra koncentrálok.:-)

    154.
    A mai sikeres boltok (mint a “Lidi” ahogy parasztéknál hívják) titka éppen abban áll, hogy a raktárkészletük és választékuk a polcokon van. just in time logisztikájukat tökélyre fejlesztették.
    Tehát itt már nem lesz polcsöprés,legalábbis nem sokaknak.

    Pár éve(kb. 5-6 éve) komoly tejzsírhiány volt Európában. A nagykerekben nem lehetett jó minőségű túrót kapni(nagy tételben).
    Az senkit ne zavarjon meg, hogy annyiféle tejtermék kapható, ez is pont azért van. Szétszedik a tejet: tejjé, sovány tejjé, reggeli italért, sovány joghurt stb., mindezt azért, hogy lehessen egy kis tejszín és vaj is. Persze ezekkel szemben a margarint és tsait dotálják. Az 1200 fts-os sajt meg mindenből lehet csak tejből nem.

    Ezt a kis adalékot csak azért szúrtam ide, hogy egyértelműsítsem ami-szerintem- vszínű. Kurvára nincs elég kaja nemzeti szinten.
    A hülye hírek a gabonatanács elnökétől, hogy kiváló az idei termés meg efféle szarságok csak a külföldi gabonamogulokat érdekli.
    Sok van, de mind viszik ki. Az árpát idén 3500 ft-ért vettem(aratáskor), egy hónappal később nem lehetett kapni. A jó hír, hogy a gazdák se spájzolnak be, mert kell a della a szarvas jános traktorra meg a hitelekre.

    159.Jani
    Magam is így vagyok vele.

    Egyébként egy újabb dolgon töröm a fejem, mely esetleg megoldás lehet a bespájzolás, az összefogás az egészségesebb élelem beszerzése városiaknak, az összeomlás utáni idők problematikájára.
    Jó! a megoldás erős kifejezés, de hívhatjuk próbának.
    Egyfajta együttműködés minimális elköteleződéssel termelő vidékiek és kiúttalan városiak számára.
    Egyfajta “kosárközösség” melyben tudatos városiak egy bizonyos helyről szereznék be az amúgy is szükséges javaikat. És ha dől a vár, akkor tudnák, hogy hova menjenek, ráadásul kajájuk is ott várja őket. Ha nem akkor mit veszíthet, megkapja a disznóját feldolgozva(jót annyiért mint az átlag), tojását, vagy faszulykáját:-) stb.
    Előnye? Nincs az az elkőteleződés amitől úgy félnek, nincs életmódváltás, tudja kitől mit vesz, nem mellesleg van a vagy b-terve is. A gazdálkódónak is előny, megélhetés, társak a bajban stb.

    Persze fontos a megfontolt kivitelezés.

  141. 160 Balázs írásához

    “Selco egy kisvárosi átlagember, akinek életét teljesen felforgatta a délszláv háború (‘1992 és ‘1995 között):
    …a kisvárosban áram, üzemanyag, csapvíz, élelmiszerellátás vagy bármilyen más termék nélkül, semmilyen törvény és kormány nem létezett. A város egy éven át volt bekerítve, elzárva a külvilágtól és az tényleg egy SHTF szituáció volt.

    …Alig egy-két hónapon belül megjelentek az első szervezett rablóbandák, a kórházak úgy néztek ki, mint a hentesbolt, az egészségügyi alkalmazottak 80%-a nem ment be dolgozni, a rendőrség eltűnt.

    …3 hónappal később kezdtek el terjedni az első pletykák éhhalálról, halálra fagyott emberekről.

    …Én a szerencsésebbek közé tartoztam, mert ekkoriban nagy volt a családom (15-en laktunk egy nagy házban, 5-6 pisztollyal, 3 kalasnyikovval), úgyhogy legtöbben közülünk túlélték a helyzetet.”

  142. “Néhány szó még az üzletek és benzinkutak kirablásáról. Annyira gyorsan és hirtelen történt az egész, hogy mire a lövöldözés egyáltalán elkezdődött, már minden üres volt. Törekedtek ugyan a biztonságra a szervek, de néhány hét alatt darabjaira hullott az egész.”

    …”Bármilyen biztonságos is a házad, bármilyen jó is a fegyvered, ha azt látják az emberek, hogy téged érdemes kirabolni, akkor ki is fognak. ”

    http://shtfschool.com/

  143. 160. Balázs
    „Egyfajta együttműködés minimális elköteleződéssel termelő vidékiek és kiúttalan városiak számára.
    Egyfajta “kosárközösség” melyben tudatos városiak egy bizonyos helyről szereznék be az amúgy is szükséges javaikat.”

    Sokaknak a fejében megfordultak hasonlók, több kezdeményezés is van, vagy volt, csak érdeklődés hiányában abbamaradt. Sok elhalt, mert nem is jutott el a hírük sokakhoz, majd a vevők lelkesedése másra irányult, és a keménymag nem tudta eltartani a boltot.

    Szerintem kulcsfontosságú, hogy milyen piacot tudsz elérni, mekkora kezdőtőkével indulsz, és hogy mennyire van tartósan motivált munkaerőd. Ha minden költséget, adót beleszámolsz, akkor nehéz árban versenyezni a multikkal. Egy csomó kistermelővel nehéz az állandó minőséget biztosítani, a termény egy része rádrohad.

    Ha ennek a blognak az olvasóközönségét nézzük, akkor az már egy megfelelő méretű mag lehet ahhoz, hogy egy jó boltot felfuttassunk. Lehetne egy zöldség-gyümölcs része, ahol feldolgozott termékeket is kapni, esetleg hentes, illetve egy barkácsbolt-szerű, ahol olyasmi termékek lennének, ami jól jön, ha van egy vidéki házad. Abból viszont csak azt, amit nem tudsz potomért beszerezni minden áruházban. Például be kéne szerezni valahonnan (akár Indiából) rendes kovácsolt kaszapengéket, ásófejeket, és azt emberi árban árusítani. Vagy a valaki által említett pedálmeghajtású cséplőgépet is be lehetne szerezni, ha megvan mondjuk 20 megrendelő. Megrendelhetné a cég nagy tételben a cukrot például, és minimális haszonnal továbbadhatná. Ha Tibor bá’ blogján lenne egy poszt, ahol az épp aktuális akciókat meghirdethetik, akkor lehetne előrendelni kedvezményesen, vagy a meglévő készletből kis felárral venni. Ehhez raktárkapacitás is kellene. És ha már a bloghoz kötődik, akkor kéne egy rész, ahol kényelmesen le lehet ülni beszélgetni, van internet, néhány könyv… Ha a blog olvasói eladó terménnyel, vagy vásárlóerővel beszállnak, az már egy komoly piac. Ha valaki a termesztést/eladást, vagy a megrendeléseket összehangolja a falujában több emberrel, akkor lehet rendszeresített furgonnal hozni-vinni az árukat. Az élelmiszer-biztonságra is oda kell figyelni.

    Kéne egy tucatnyi hozzászóló, aki tőkével, munkaerővel, ingatlanbérlettel hozzájárulna egy ilyen vállalkozáshoz. Ha felfut, akkor lehet egy-egy alkalmazott minden részlegben, de akkor is a tulajok közül legalább egynek jelen kéne lennie. Az olvasóknak is motiváció, hogy hétfőnként például Observer, vagy Balázs vezeti a boltot, vagy időnként Tibor bá’-val is összefutni. 🙂

  144. Jani:
    töltő palackot az öngyújtódhoz tudsz venni a hiperben öccázé, különféle fejek is vannak hozzá.

  145. 163 Jani
    “Az élelmiszer-biztonságra is oda kell figyelni.
    Kéne egy tucatnyi hozzászóló, aki tőkével, munkaerővel, ingatlanbérlettel hozzájárulna egy ilyen vállalkozáshoz.”
    Én nem a TESCO-ból veszem a csikehúst. Nálam ez az élelmiszerbiztonság.
    Ott 1000-ért megkapnám, de én tyúkkal keltetek és kapirgálósan nevelem őket. Egy év alatt nő vágósúlyra,
    a TESCOS 3 hó alatt. Vgayis nekem négyszer több időt vesz el, legalább négyzser több a munkám is vele.
    Nem baj, nekem megéri. Viszont pl. Te adnál ezért a csirkéért 4000 Ft-ot?
    Azt akarom mondani, hogy álmodozol.

  146. 166. n/a
    Az élelmiszer-biztonságot azért említettem, mert sok termelő áruját kéne teríteni, ahol könnyen becsúszhatnak hibák. Az kell, hogy mindegyik termelő rendelkezzen a megfelelő jogosítványokkal, és vállalja a felelősséget az áru minőségéért.

    Nem venném meg 4.000 Ft-ért. Valóban több munka a háztáji, mint a nagyipari. A munkaerőt nem számolva lehet esetleg annyiból kihozni, mint a Tesco-st. Ennek ellenére a háztáji csirke kilóját is ki lehet hozni 4.000 Ft alatt. Ha 100 csirkéd van, az nem tízszer akkora meló, mint a 10 csirke. Nyilván nem olyan dolgokat kéne elsősorban árusítani, amiben képtelenség versenyezni a nagyokkal. Jófajta sonkát például jóval olcsóbban meg tudok venni falun, mint a boltokban. Szezonban a legtöbb gyümölcsöt is. A nagyok töredékéért vásárolják fel a legtöbb dolgot, mint amennyiért a polcokra kerül. Házi lekvárral, szörppel, pálinkával, aszalt gyümölcsökkel be lehet törni a piacra. Nem kell feltétlenül csak a városból kiszakadt geddonistákra alapozni, meg lehet egyezni olyannal, akinek eddig 10 tehene volt, és versenyben tudott maradni, hogy tartson többször annyit, mert van rá stabil felvevőpiac. Az ilyen emberek általában még örülnek is, hogy valaki foglalkozik helyettük az értékesítéssel, ha az nem akarja kihasználni.

    Nyilván álmodozom, viszont hajlandó lennék résztvenni egy ilyen próbálkozásban akkor is, ha nem kecsegtet sok sikerrel.

  147. 166-167.
    Nálunk kb. 7-8 hónaposan érik el a vágósúlyt a jércék-kakasok. Ekkor kb. 1,5-2 kg a súlyuk, de ezek nem olyan dagadt jószágok, mint a tecsóban, ahhoz képest vékonyak. De még ekkor is ránthatóak, én előtte fokhagymás tejben szoktam hagyni egy éjszakára.

    Volt már olyan próbálkozás, ahol előre le lehetett foglalózni csirkéket, amit később házhoz szállítottak volna pucolva, és kizárólag takarmányt kaptak volna, nem tápot.
    A dolog ott fuccsolt be, hogy nem háztáji fajtát vettek, hanem nagyüzemit, amik vagy megdöglöttek, vagy alig nőttek, mert azok már úgy vannak kitenyésztve, hogy a bélrendszerük harmada a normális pipinek és csak a tápot tudják rendesen feldolgozni, a takarmányt (búza, kukorica) nem.

    A szomszéd faluban olyat csinál egy gazda, hogy 6 hétig táp, majd 2 hétig felesben szemes takarmány, és ezt adja el. Ezek is dagadt felfújt csirkék, de már a színűk, ízűk jobb és a húsa is keményebb kicsit, nem az a szétmálló.

  148. 167 Jani

    “Jófajta sonkát például jóval olcsóbban meg tudok venni falun, mint a boltokban. ”
    Ez igaz lehet, de ekkor egyértelmű, hogy az eladónak nincs reális értékítélete. Ekkor viszont (ilyen emberekkel) nem is lehet sikeresen együttműködni.
    Az a sonka amit lucernán, vörös parén, kukoricán … nevelt sertésből van, az biztosan többször annyit ér mint a bolti.

  149. 169. n/a
    Elég sokat el szokott adni az illető, akire gondolok, és elég régóta hentes. Szerintem nem ő neveli az állatokat, nem tudom, min nevelték őket. A sonka viszont finom, tartalmas, csak sok a só benne, így sütésnél, főzésnél óvatosan kell adagolni. A kolbásza is ízlik nekem, pont úgy fűszerezi, mint nagyapám annak idején.

  150. 163.
    Jani

    Nagyon sok próbálkozás nem futott zátonyra. Hanem jól működnek.
    Az én koncepcióm az lenne amit nagyjából te is felvázoltál. Az elképzelés nem szigorúan üzleti kapcsolat lenne, csak az képezné az alapját. Az élelmiszerbiztonság lenne az első-szerintem is.

    Az, hogy Indiából hozzunk dolgokat jó ötlet. A problémám ezzel az ami a saját elképzelésemmel is, a többiek:-)
    A blogtalálkozón -végre- konkrét dolgokról kéne beszélni és nem fotelforradalmat végrehajtani.

    166. n/a
    Lehet fehér húshibrideket is tartani kis helyen, ami gazdaságosabb.
    Nyilván nem egy 6 hetes hajóút alatt,tojásból vágó broiler szint. És nem is egy 4000-es kapirgáló szint.
    Hozzátenném, hogy nemcsak az ára miatt nem veszik meg, hanem mert olyan kemény a húsa a házinak(ami már-már félvad), hogy csak levesnek vagy pörköltnek jó.
    Nekem ilyenek vannak, de lehetne több igény szerint is nevelni állatokat.
    Nem kell fekete-fehéren gondolkozni.
    Mi kecskesajtot is készítünk és azt sem feltétlenül kell 5000-ért árulni mint mindenki.
    Sok a munka vele, de én csak annyit kérek amennyiből megélek, megélünk ketten a testvéremmel.
    Persze mi nem csak gomolyában gopndolkozunk, csináltunk már kecsketrappistát, -mozzarellát, camambert. Most éppen kéksajtot készítünk karácsonyra.

    Az élelmiszerbiztonság pedig szerintem nem az amiről itt sokszor szó van, hanem az, hogy tőlem veszik, vagy vkitől akiben megbíznak. Lejönnek hozzám, szétnéznek, hogy ki vagyok egyáltalán. Nem kell a tartósított cuccokból egyből a kézel fogott fácánra minőségre ugrani. Ez egy illúzió szintén.

    Pár éve volt egy hasonló ötletünk egy barátommal még Tiszaalpáron. Megcsinálta az én pénzemből(is) a saját munkájával. Ma is működik a neve: Magyar Családellátó, rá lehet nyugodtan keresni.
    Naív kis fasz voltam nem vitás, ő meg ezt tudattalanul ki is használta, felhasználva a Magyarok Szövetsége névlistáját. Nagy “magyaros” dumát lökve. Jól megcsinálta, ezt nem lehet elvitatni tőle. A gond, hogy ő kereskedő lett, maga semmit sem állít(ot) elő. Összekötötte a termelőket a vásárlókkal. Ez önmagában nagy kihívás, nem is lenne ideje nevelgetni állatokat.
    Az én koncepcióm az, hogy nem egy-két fajta termékkel minél több emberhez eljutni, mert akkor mérethatékonysági szempontból nincs esélyed. Hanem egy bizonyos számú vásárlónak minél több fajta terméket eladni. Sajtot, húst(csirke, kecske, disznó, marha, nyúl, nekünk ezek vannak), tojást dió, lekvárok, aszalt gyümölcsök, idényzöldségek, – gyümölcsök stb.
    Mindazzal amit magunknak állítunk elő, ami nálunk van. Nyilván ez nem jelenthet sok embert, vásárlót.

    Most volt egy ilyen csoport nálunk és jó párakat komolyan érdekel-ahogy látom. Az én gondom csak az ezzel, hogy nincsen közös kapcsolódási pont, a termékeket leszámítva. Ott beszélnek a helyes, egészséges táplálkozásról meg a háttérhatalomról stb.
    nem bírom már a habverést, meg a szépelgést, untat. Ugyanaz az út, csak még az eleje, és már nincs olyan sok idő.
    Ha azt mondanám nekik, hogy védeni is kéne a hátterüket, azt hinnék a betörőkre gondolok.

    Nyilván nem ringatom magamat nagy illúziókba, az emberek érdektelensége miatt lehet, hogy a másik út fog menni(amin most is vagyunk, 5-en őstermelők szövetkezetet létesítünk és a “hagyományos” módon érvényesülünk)

    Ahogy Loránd nagy és jó elképzelése nem valósulhat meg, így ez is erre a sorsra juthat jóval kisebb volumene eelenére is. Az ok ugyanaz. Nem párhuzamot akarok vonni, mert nincs.
    Ő paradigmát akart váltatni, én mindenki számára érthető alternatívát ajánlok fel, ennél egyszerűbb nincs is annak aki egy kicsit is tisztábban van a helyzettel. Tisztábban van vele, hogy 3-5 év múlva is ennie kell és egyedül nem fog semmit se tudni megoldani! Az eddigi elutasításaim alapja itt nem az intellektuális értetlenség, de mégis ugyanazon okokra vezethető vissza.
    Sokszor, sok mindennek próbálkoztam. Amit eredménynek látok, hogy nem gárgyultam bele, hanem folyamatosan módosítgatom a közeledés szintjeit részemről. Persze van egy szint(kb. ez) aminél lejjebb már nincs, maximum, hogy írásban beszélgetünk róla.
    A probléma, hogy az emberek nem hiszik el, hogy mi mindenre képesek(akár arra is azok lennének amiről Loránd beszélt) és így ássák alá önnön magukat a bányászbéka segge alá.
    Persze magunógnka azt mondják, hogy ez ilyen -olyan, én megfontolt vagyok stb. duma(ezeken mindenki átmegy).
    Nem ugrom semmibe felelőtlenül, aztán persze így mind beleugrunk a kakába és senki nem csinál semmit.
    Persze választásunk mindig van.

  151. 171. Balázs
    „A blogtalálkozón -végre- konkrét dolgokról kéne beszélni és nem fotelforradalmat végrehajtani.”
    Egyetértek, bár nem volt fotelforradalom a célja a blogtalálkozóknak, hanem egy jó beszélgetés, személyes ismerkedés. Örülök, ha eljössz/eljöttök a blogtalálkozóra.

    „Az élelmiszerbiztonság pedig szerintem nem az amiről itt sokszor szó van, hanem az, hogy tőlem veszik, vagy vkitől akiben megbíznak.”
    „Az én gondom csak az ezzel, hogy nincsen közös kapcsolódási pont, a termékeket leszámítva. Ott beszélnek a helyes, egészséges táplálkozásról meg a háttérhatalomról stb.
    nem bírom már a habverést, meg a szépelgést, untat. Ugyanaz az út, csak még az eleje, és már nincs olyan sok idő.”
    Ezért kell egy bolt Budapesten, hogy pufferként szolgáljon. Ott lenne lehetősége az érdeklődőknek beszélgetni akár a háttérhatalomról is, és megvehetik az ismert forrásból, ismert módszerrel készült élelmiszert. Ha a vevőnek falusi turizmusra, beszélgetésre van igénye, akkor meg elküldhetik hozzám. 🙂

    A hozzászólásod második, pesszimista részéhez azt fűzném hozzá, hogy nehéz tömegekkel elfogadtatni, hogy nem vak vagy egy természeti törvényszerűségre, hanem a dobozon kívül gondolkodsz, és a szabály szerinted nem létezik, csak a fejekben. Mivel a túlnyomó többség fejében ott van a szabály, ezért az létezik, ennek cáfolatát árral szemben úszva meg kell valósítani kicsiben, és ha működőképesnek bizonyul, akkor van esély propagálni. Én nem látom túl nagy esélyét felülről, egycsapásra megváltani a világot, inkább csírákat lehet elültetni, és a nekünk nem tetsző tendenciáknak tőlünk telhetően ellenállni.

  152. 172.
    “Én nem látom túl nagy esélyét felülről, egycsapásra megváltani a világot, inkább csírákat lehet elültetni, és a nekünk nem tetsző tendenciáknak tőlünk telhetően ellenállni.”

    Ez igaz.

    Boltra nincs pénzem és nem is szánnám arra. Volt, hogy 8 boltot üzemeltettünk,még rétesboltos koromban, kurva nagy macera.
    Nem beszélve a hatóságokról és engedélyeikről, ezért hagytam abba.
    A bizalmat nem külső kényszerítés alatt kell elérni.
    pufferként pedig óriási szívás lenne. Minek ahhoz bolt? Hogy lehúzzanak és többe kerüljön minden?
    Én hetente-két hetente jövök fel Bp.-re. Ráadásul-ahogy írtam- nekem nem sok vevőre van szükségem. Gondold végig 30 család mennyi értékben vásárol hetente. A barátnőm ma szappant főz kecsketejből, sok allergiás veszi. Sok rákos prlagfüvet legelt kecske tejéből készült sajtot akar közben meg mérgeket tömnek beléjük kemoterápia formájában.

    A világot nem célom megváltani, nem is lehet, ha az nem akarja.
    Egyáltalán nem vagyok pesszimista, még ha írásaimból ez (is) érződik ki.
    A pesszimizmusom normális mértékű, a depresszió nem kínoz mint itt oly sokakat( már meg volt a harcom vele, hogy rájöjjek, minél jobban harcolsz annál mélyebbre gázolsz a sárba, aztán elég lesz kikecmeregni), de nyilván a nem vidám dolgokat nem vidáman fejtem ki.

  153. Zöldségközösségről hallottatok már? Röviden a lényege az, hogy egy hozzáértő megtermeli a kertjében a zöldségeket, a többiek pedig havonta adnak egy előre meghatározott összeget, mely a költségeket fedezi. Az összegért cserébe minden héten szétosztják a terményt. Ez nem vásárlás, elméletben a költségekhez járulunk hozzá.

    Mi idén tagja voltunk egy ilyennek, jövő hétvégén megyünk az utolsó adagért. Nagyon meg voltunk vele elégedve, gyakorlatilag bio zöldséget kaptunk, rendes mennyiséget, és nagyon finom volt. Emellett nem kellett vesződnünk a kerti munkákkal, és közvetlenül a termelőt támogattuk.

  154. 174.
    Persze. Erről beszélek. Képzeld el, hogy akitől a zöldséget hozzátok(és még sok minden mást is lehetne) hasonlóan gondolkodna ahogy te. És a vásárlóival együtt készülődnének mondjuk 30-an. Nem a meztelen seggel kéne mindenkinek egyedül kezdenie a shtf-ben.
    A gond, h a termelő legtöbbször csak egy gazdasági kapcsolatot épít, más szempontból(mint a zöldség) abszolut felkészületlen.

  155. Balázs,
    mi eljutottunk odáig, hogy a családommal ki tudunk húzni pár hónapot, de nem látom, jelenleg hogy tudnánk erről a szintről továbblépni. Nem tudok állatokat tartani, mert lakásunk van és nyaralónk, védekezés terén az íjászatnál feljebb nem tudok lépni, és gazdálkodni sem tudok, és őszintén nem is akarok, amíg nem feltétlenül szükséges. Leginkább a szakértelem hiányzik, és persze nehezen mondunk le a kényelemről…

    Egy gazdasági válság nem jelent gondot, egy országbénító terrorista támadással, vagy természeti katasztrófával is megbírkóznánk, de ha komolyabb háború lenne, ami nem múlik el 3-4 hónap alatt, szerintem elvéreznénk.

    Jól értem, hogy Te erre a problémára tudnál valamilyen megoldást nyújtani? Egyfajta közösséget, ami nem igényli, hogy a tagok összeköltözzenek, de támogatnák egymást a normál hétköznapokban és ez az egész egy alapot képezne shtf esetén?

    Ha igen, érdekelne a dolog. Ha privátban szeretnél elérni, írj légyszives a kalmanka1047 kukac gmail pont com-ra. Köszi a választ előre is.

  156. Kálmánka

    oké!
    én nem tudok semmire se megoldást. de pontosan ez foglalkoztat engem is, és még sokan másokat is-véleményem szerint.
    Leírom privátban(holnap), hogy mire gondolok, de nagyjából fent kifejtettem és te is szépen összefoglaltad.
    Ugyanis másfajta közösség nem elképzelhető az általad is ismertetett okok miatt(is).

  157. 159 Jani
    A józanság azért maradjon meg!
    “Tejet literes PET-palackban szoktam venni, aminek nagy a szája. Ezt is félreteszem, mert praktikus,…”
    Itt már beszéltünk a PET-ről, mire (nem)jó és hol van belőle sok,
    “Ismerősök lecserélt bútorait, szőnyegeit befogadom.”
    Beszéltünk itt az ágyi poloskáról is.
    Javaslom, hogy gondold át a gyüjteményed többi darabját is!

    163 Jani
    “Az élelmiszer-biztonságra is oda kell figyelni.
    Kéne egy tucatnyi hozzászóló, aki tőkével, munkaerővel, ingatlanbérlettel hozzájárulna egy ilyen vállalkozáshoz.”
    Én nem a TESCO-ból veszem a csikehúst. Nálam ez az élelmiszerbiztonság.
    Ott 1000-ért megkapnám, de én tyúkkal keltetek és kapirgálósan nevelem őket. Egy év alatt nő vágósúlyra,
    a TESCOS 3 hó alatt. Vgayis nekem négyszer több időt vesz el, legalább négyzser több a munkám is vele.
    Nem baj, nekem megéri. Viszont pl. Te adnál ezért a csirkéért 4000 Ft-ot?
    Azt akarom mondani, hogy álmodozol.

  158. 178. n/a
    „Itt már beszéltünk a PET-ről, mire (nem)jó és hol van belőle sok,”
    Örülök, hogy rébuszokban beszélsz. Szerintem alkalmas liszt, só, cukor, gabona, vetőmagvak, és még sok más szárazáru tárolására.

    „Beszéltünk itt az ágyi poloskáról is.
    Javaslom, hogy gondold át a gyüjteményed többi darabját is!”
    Ami párnázott bútor, azt a beszerzési forrástól függően ellenőrzöm, kitisztítjuk. Régi ágybetéteket a pajtában gyűjtöm, vagy elégetem. A vendégházban és a saját házamban nincs újonnan vett bútor, csak használt.

    A hozzászólásod második felét már leírtad egyszer, én meg válaszoltam is rá.

    Kedves tőled, hogy állandóan a józanságomért aggódsz. 🙂

  159. Balázs
    Szerintem a boltnak az lenne az előnye, hogy nem kell a termelőnek közvetlenül kapcsolatot tartania az összes vevővel (persze a lehetősége megvan rá), nem kell a heti-kétheti találkozókat alaposan összeszervezni, hanem bármikor elmehet a vevő az áruért, ráadásul más termelők esetleg egyébként nem járnának rendszeresen a fővárosban. Ha több termelőt, falut összefog a kezdeményezés, akkor a boltfenntartási költség, macera töredéke annak, mintha mindenki külön boltot tartana fenn, furgont is lehet közösen, vagy felváltva használni, egy-egy útvonalon több helyen összegyűjteni-leadni terményeket.

    Én azt előnynek tartom, ha nem csak olyanok vásárolnak, akik pont ott tartanak az úton (és pont azon az úton), mint te, hanem bárki. Az emberek nagy része látja már azt, hogy nincs rendben a rendszer. Ez bőven elég közös alap. Én nem szeretek zárt közösségekben gondolkodni. Miért ne vehessen olyan is egészséges zöldséget emberi áron, aki nem is hallott a kifogyó erőforrásokról?

    Egy céget azért is lényegesnek tartanék, hogy legyenek olyanok, akik meg vannak fizetve azért, hogy ezt a közösségi együttműködést működtetik. Közös lónak túros a háta alapon.

  160. 179 Jani
    “A hozzászólásod második felét már leírtad egyszer, én meg válaszoltam is rá.”
    Az oldalon technikai problemak vannak. Nem érzékelted?
    “Kedves tőled, hogy állandóan a józanságomért aggódsz. ”
    A világnézetről is sok poszt volt itt. Tanulságképp mindig az maradt, hogy mindenki önző.
    Én nem tagadom meg emberi mivoltomat.

  161. 174 Kálmánka
    “… többiek pedig havonta adnak egy előre meghatározott összeget, mely a költségeket fedezi.”
    Vannak ilyen emberek? Mutass be nekik! Nekem is szükségem volna olyanokra akik a “költségek fedezése” után ingyen dolgoznak.

  162. 181. n/a
    Én önzésből próbálok meg együttműködést kialakítani másokkal. Talán még annak is meg lesz a haszna, hogy itt írogatok.

    182. n/a
    Itt pont arról van szó, hogy akik fizetnek, azok nem a földön dolgoznak, hanem „normális” munkával keresik a pénzt.

  163. 183 Jani
    “Itt pont arról van szó, hogy akik fizetnek, azok nem a földön dolgoznak, hanem „normális” munkával keresik a pénzt.”
    Csúsztatsz! Amit írtál “…mely a költségeket fedezi.”
    Most akkor munkadíj vagy költség.
    Ha nem egyről beszélünk, nem érjük meg egymást.

  164. n/a:
    megmagyaráznám, de nem látom értelmét, kicsit sokat kötözködsz a megoldás keresése helyett.

  165. 185 Kálmánka
    “…kicsit sokat kötözködsz a megoldás keresése helyett.”
    Ok, nem kötözködök!
    Költség a munkaeszköz. Ezt fedezem. Veszek neked egy kapát.
    Ezzel megkapálod a kukoricát. Ezt a munkát én NEM fizetem meg, de a terményt viszem.
    Jó így neked? Hova vigyem a kapát?

  166. 184. n/a
    “Csúsztatsz! Amit írtál “…mely a költségeket fedezi.”
    Most akkor munkadíj vagy költség.
    Ha nem egyről beszélünk, nem érjük meg egymást.”
    Csúsztatsz, mert nem én írtam. 🙂 Én feltételezem, hogy Kálmánka a munkadíjat is beleértette a költségekbe.

  167. 187 Jani
    Jól van, ezt ne folytassuk, mert nem vezet sehova, és a poszt témájától is eltér. Aki úgy gondolja hogy igaza van velem szemben, jelezze és igazat adok neki.
    A téma egyébként lassan okafogyottá válik.
    Olvastátok: “Nincs állami élelmiszer-tartalék, ha beüt a krach”
    Vagyis az állam nem vásárol fel a termelőktől és nem raktároz.
    A termelők pedig nincsenek felkészülve a raktározásra, így aratás után minden megy ki az országból.

    Nincs miből bespájzolni.
    Itt a vége fuss el véle.

  168. 188.
    Azért nekem sikerült bespájzolnom 15 mázsa árpát, 10 mázsa búzát , 6 mázsa zabot és most jön a kukorica. Csak nem egyedül szeretném megenni.

  169. 189: “Csak nem egyedül szeretném megenni.”

    Majd besegít a zsizsik, meg az egér is… 😀

  170. Közös lónak – közös cél, rátermett vezető, szakértelem nélkül – túros a háta…

    …egy nagyon jól működős kis családi bio kertészettől vásárolom a betevőm ( http://www.molnarbiokert.hu/ ) de, ha megkérdeznénk Őket, hogy mit spájzolnának be – maradva a bejegyzés témájánál – biztosan azt felelnék, hogy szerintük is tartós – Tibor bá’ által javasolt – élelmiszert, amivel túlélhetnek egy bizonyos helyzetet, időszakot…

    Legelőször is – maradva a bejegyzés témájánál – SPÁJZOLJUNK BE!..Ha társadalmi összeomlástól, háborútól, lázongástól, katasztrófától, és akármitől tartunk, de elsősorban – maradva a bejegyzés témájánál – legyen kialakított védelmi mechanizmusunk…

    Egyet biztosan állíthatunk. Nem az tesz sikeres túlélővé, ha sokat “blogolunk” róla olyanokkal akik csak ötletelnek, vagy jó sok túlélő műsort nézünk a televízióban, hanem az, ha gyakorlati ismereteket sajátítunk el… De sok mindenre elég, ha “csak” bespájzolunk!

    Ha ennél többet akarsz, és ehhez hiányzik a szakértelem…: http://shtfschool.com/

    …de mindenképpen olvassunk el ezeket…: http://www.antalffy-tibor.hu/?cat=298

  171. n/a:
    köszi a konstruktív hozzáállást, akkor felvázolnám, hogy működött a zöldségközösség:

    Egy bio szemléletű házaspár hölgytagja a saját kertjében a szaktudásával és az eszközeivel a munkaidejét rászánva megtermelt sokféle zöldséget. Hetente találkozott a közösség egy megbeszélt helyszínen a városban, és mindenki megkapta a fejadagját.

    Hivatalosan nem vásároltunk, mert gondolom akkor adózás szempontjából rosszabbul járt volna a termelő, hanem a szerződés szerint a költségeket fedeztük. Ebben benne van a haszonáldozat költség is (munkaidő). Így végül a termelő megkapta azt az öszeget amit szeretett volna, a közösség 15 tagja pedig bio minőségű zöldséget kapott.

    Bevallom, soha nem hasonlítgattuk az árakat, hogy most ez nekünk megérte-e vagy sem. Finom volt, nagy adagok voltak, jövőre is megyünk. Jó érzés volt ennek a közösségnek a tagja lenni, és sokat tanultunk. Nagy pozitív hozadéka volt, hogy az ő indíttatásukra vettünk egy házi malmot, és megtanultunk házi kenyeret sütni, ami sokkal finomabb, mint gondoltuk, és nagyon egyszerű elkészíteni.

    Ha szárazság lett volna, akkor is fizettünk volna, ez volt a mi kockázatunk.

    Remélem így sikerült árnyalni a képet, és elnézést, ha korábban pontatlan vagy félreérthető voltam.

  172. 188. n/a
    “Aki úgy gondolja hogy igaza van velem szemben, jelezze és igazat adok neki.”
    Tegnap délután a haverom hét éves gyerekével megálltunk egy defektes kerekű BNV mellett amelyiknek a számunkra ismeretlen gazdája- szombat délután lévén minden zárva vidéken – rémülten telefonálgatott.
    A kérdésünkre, hogy kér-e egy pumpát zavartan válaszolta, hogy persze, megköszönné. A haverom kihozott egy kisméretű tartályos kompresszort és felfújta a kereket. Az persze sziszegve engedett mert egy hatalmas szög volt benne. Hová szeretnél eljutni kérdésre felhívtam az ottani gumis barátomat, megadtam a fickónak a gumis telefonszámát, a kezébe nyomtuk a kompresszort, hogy ha leengedne menet közben akkor fújja fel újra de ha így sem ér oda akkor hívja fel és a kölyök elé megy. Ott állt a kompresszorral a kezében és nem tudta, hogy hol van. Ma reggel visszahozta a kompresszort- meg egy üveg bort- , a gumisnál fizetett háromezer forintot és szerintem még mindig nem nem érti a dolgot.
    “Tanulságképp mindig az maradt, hogy mindenki önző.”
    Tanulságképp pedig mindig az marad, hogy a ti egoista, önző fajtátok miatt tartunk ott ahol tartunk.

  173. 193 +1

    Csak egy példa.

    Miután a kormányzati agrár területen kitelt a becsületem, készítettem egy részletes rendszertervet helyi termék kezelésre és elosztásra, mert csak így lehet versenyezni a nagy kereskedelmi láncokkal. Elküldtem valami országos gazdaszövetségnek. A válasz az volt, hogy hagyjam őket békén, mit akarok még én is ellopni tőlük. Ők is abban éltek, hogy “mindenki önző” – az meg nem jutott el a tudatukig, hogy én tisztában lehetek vele: ha ők jobban tudnak dolgozni, az nekem is jó.

    Az önzéssel semmi baj, alapelem. Az viszont nem szerencsés, ha egy szűk látókörű ember önmagából általánosít. Az meg még nagyobb baj, ha ezt a szemléletmódot rendszer szinten bátorítják, szemben mindennel, amire a mai emberi civilizáció valójában épül.

  174. 195 Kedves Loránd
    Szavaid értelmezése mindig gondot okozott nekem.
    “…szűk látókörű ember…”
    Senki sem láthat mindent (na jó, Isten)
    “Az viszont nem szerencsés, … ha egy önmagából általánosít.”
    Akkor honnan? Abból gazdálkodik mindenki amije van, egyébként kuka lenne.
    Eltértünk megint, itt megállok.

  175. 195 Kedves Loránd
    Elismerés kell?
    Tibor bá’-nak gondja van a rendszerével. Én keveset tudnék segíteni, a Windows-os rendszereket kevéssé ismerem.
    Most mutasd meg! Segíts! Az neked is jó.
    Egy őszinte elismerést kaphatsz tőlem ezért.

    Szeretnék ide írni spájzolási tippet, de így nem megy.

    Tibor bá’!
    A szavazásnál ismét beragadt valami.

  176. n/a – megsértenélek, ha válaszolnék. Tibor bá meg majd elmagyarázza a “beragadást”, ha szükségesnek érzi. Csak a konkrét példa miatt ugattam bele, nem azért, hogy a konstruktív gondolkodás alapelveit próbáljam (teljesen feleslegesen, újra) emlegetni.

  177. 193: “egy defektes kerekű BNV mellett” Na, már csak ezért sem veszek “BNV”-t ( Ez NEM a Bayerische Motoren Werke terméke, mint tudjuk 😉 ), még egy nyamvadt pótkereket sem adnak hozzá. 😀

  178. “Mindennapi betevőnket add meg nékünk ma…”
    Ez a legfontosabb! Van gabonád/liszted, vettél, kaptál, loptál, de van.
    Meg kell őrizni! Úgy, hogy ne segítsen be “…a zsizsik, meg az egér…” ahogy 190 Observer írta.

    A recept:
    Fogj egy csavaros tetejű befőttesüveget, töltsd meg gabonával/liszttel, tedd rá a tetőt, tedd be a hideg sütőbe,
    melegítsd fel 120-130 Cfokra, tartsd ezen a hőmérsékleten 30 percig, majd kapcsold ki a melegítést és 10-20 perc alatt engedd lehűlni 40-50 Cfokra.
    Ezután vedd ki a sütőből és helyezd a polcra. Az így elrakott “befőttnek” a szavideje 1000+ év.
    Van kérdése valakinek?

  179. 199.Observer
    Van abban a pár sorban más elütés is nem csak a BMV, de én is rohadtul meglepődtem, hogy semmiféle eszköz nincs egy tizenmilliós új autóban ilyen esetre. Még egy emelő, vagy defekt spré sincs benne nemhogy pótkerék!

  180. Németek vészhelzetre készülve törvényt hoztak miszerint lefoglalható a gazdálkodók és feldolgozóüzemek kész és nyersanyagkészlete ha a lakosság élelmiszerhiányban szenved:
    https://www.welt.de/politik/deutschland/article159857238/Bundesregierung-beschliesst-Enteignungen-im-Notfall.html
    Fegyvereskonfliktus, radioaktivszenyezés, elektromoshállózatszétesése, járványok kitörése esetén lépne életbe az élelmiszerek lefoglalását lehetövétevő törvény…
    Germánoknál is megjelent a balsejtelem a bekövetkező jövőről !!!

  181. 202.

    Bennem hála nincs ekkora pesszimizmus, mert hirtelenjében a kötelező beszolgáltatásra, vagy holodomorra gondolok, vagy az jutott eszembe, amikor Erdélyben fa kérget kevertek a kevéske liszthez, mert a Habsburgok mindent elvittek.

    A hatalom mindig az ismert, bevált módszereket követi.

  182. Ebben inkább azt tartom különösnek, hogy októberben hozták meg a rendeletet vagyis javaslatokat és “reklámokat”, hogy mennyi élelmiszer otthoni eltárolását várják el a németektől (2 hétre talán 75 euróból hozták ki az otthonra elvárt víz és kajamennyiséget). Lévén Németország eljótékonykodta tartalékait.
    És most az olasz és osztrák szavazások előtt még szigorítottak a szabályokon. Láthatóan nagyon tartanak az euró összeomlása utáni időtől.

  183. Ha rápislantunk a naptárunkra láthatjuk hogy a karácsony és az újév is hétvégére esik 2016-ban. Nelegyen igazam de ezt azok is látják, tudják akik nagyon magas szintről irányitanak bennünket. Két hétvége egymás után amikor dugig telve vannak a hütőszekrények, TV-k rádió bekapcsolva emberek otthonaikban …
    Ideális helyzet NAGY változások elinditására!
    Adja az Isten hogy ne legyen igy ……..

  184. 202: “Germánoknál is megjelent a balsejtelem a bekövetkező jövőről”

    Ha olyan jövőképet látnak, mint itt sokan, akkor azon pár kiló élelmiszer nem sokat segítene.

    Inkább arról lehet szó, hogy a polgár konzumidiótává formálása gazdasági és politikai szempontból ugyan kedvező hatású, de ennek során teljesen kihalt belőlük az önfenntartás képessége – ami viszont már komoly társadalmi veszélyekkel jár egy krízishelyzet esetén.
    Németországban a migránsok ellátásának a nehézségei ráébresztették a vezetőket, hogy sok tízmillió ember ellátását képtelenek lennének biztosítani. Gondolom, náluk ugyan úgy felszámolták az állami tartalékokat, mint nálunk. Ahelyett hogy az állam készletezne, kényelmesebb ezt rátolni másokra és szükség esetén ‘rekvirálni’.

  185. 206 Observer igazad van, a németek felszámolták a tartalékeikat – ezért kell mindenkinek 2 hétre való élelmiszert és ivóvizet.

    És ami miatt ideírtam: Jim Sinclair a weblapján megosztott tanácsokat preppereknek.
    A közeljövőben várható átalakulásokról és az arra felkészülésről.
    Sinclair több cikkében fogalmazott úgy, hogy a háttérhatalomtól származó információkkal rendelkezik a pénzügyi rendszer és a világ jövőjéről.
    íme a tanácsai: https://www.jsmineset.com/2017/09/05/be-prepared-series/

  186. 207. Bazs
    Ami a linkben van ott a hurrikánra való felkészülést említi.

    Nem olvastam még a cikkeit,de gondolom a háttérhatalomtól valami gazdasági összeomlást hallhatott (?)

    Nem ismerem az embert, de a honlapja jobb oldalán ott lifeg a 129$-os éves előfizetői díj speciális tartalomért.Nem mondom hogy csaló a manusz,de ez is benne van a pakliban.
    Ha azt írja hogy a háttérhatalomtól van infója akkor nyilván sokkal többen előfizetnek, főleg fotelprepperek. 200 előfizető évi 6 millió Ft:C

  187. 208.

    Egy ember, aki kapcsolatban van a háttérhatalommal és rászorul a 129 dolcsis előfizetői díjra? Esélyes.
    Nekem inkább olyan csávónak tűnik, aki tőzsdézik vagy munkájából adódóan jobban belelát ezekbe a folyamatokba és leesett neki a tantusz, hogy itt biza’ gáz van. A többi meg körítés, hátha többen előfizetnek a sztori miatt.
    Az oldalon látható cikkei teljesen alapdolgokat írnak le, amiket ezer más helyen is lehet olvasni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük