(543) – Honfoglalás (folytatás)

János közreadása

T.j.Valószínűleg emlékeztek, hogy Tóth János elment Nagyszékelyre terepszemlét tartani, amiről egy posztban be is számolt. Most közzé teszi az alábbi felhívást, ami lehetővé teszi, hogy aki akar saját maga szétnézzen Nagyszékelyben és megízlelje, mivel jár egy életstílus váltás.

 

XVII. NYÁRI ÉLŐFALU TALÁLKOZÓ

Nagyszékely, 2011. július 15-17.

Az idei Élőfalu Találkozót a Nagyszékelyi KÖRTE szervezi.

Előprogram: A találkozót megelőző hét során, július 11-15. Között. Előprogramként 9 háztartásnál lehetőséget biztosítunk a helykeresőknek és gyakorlati tapasztalatokra vágyóknak, hogy bepillantást nyerjenek egy-egy család hétköznapjaiba, aktuális munkálataiba önkéntesként, cserébe szállást és étkezést biztosítunk. Jelentkezési határidő az előprogramra: július 4  A tervezett program:

 Péntek (július 15.)

 12 órától kemencés kenyérsütés az érdeklődők számára

 16 órától regisztráció, jelentkezés a választható programokra, szálláshelyek

kijelölése

 Helyi kézművesek és termelők vására és termékbemutatója

 Esti koncert és batyus vacsora

Szombat (július 16.)

 Batyus reggeli

 Bemutatkozás

 13 és 15 óra között közös ebéd

 Műhelybeszélgetések (tájfajták, permakultúra, iskola, önellátás, stb.)

 Esti batyus vacsora, tábortűz, közös zenélés

Vasárnap (július 17.)

 Batyus reggeli

 A Nagyszékelyi KÖRTE bemutatkozása

 13 és 15 óra között közös ebéd

 Helytörténeti gyűjtemény megtekintése és séta a faluban

Fontos tudnivalók:

Szálláshely családoknál, illetve saját sátorban lesz. A reggelik és vacsorák batyus megoldásúak lesznek, tehát mindenki hozzon magával hideg élelmet, amit aztán egy asztalra elhelyezünk, és mindenki csillapíthatja éhségét a kínálat alapján. Vegetáriánus ebédet főzünk mindkét napon. Minden étkezést közösen fogunk lebonyolítani, több turnusban, így lesz bőven idő a kötetlen beszélgetésekre is.

Szeretnénk kiemelni, hogy sok szeretettel látjuk a gyermekes családokat. Ne hagyják otthon a gyerekeket, mert a hétvége folyamán több program is várja őket (íjászat, népi játékok, természetismeret, kirándulás stb.)! Mindenki hozzon magával hálózsákot, derékaljat, evőeszközt, tányért / csajkát, poharat / bögrét, törölközőt, elemlámpát, esti zenéléshez hangszert vagy énekes kedvet és a sátorozók sátrat!

A tisztálkodáshoz, mosogatáshoz szükséges környezetbarát szereket biztosítjuk.

A találkozóra a jelentkezés határideje: július 8. (A létszám korlátozott, a jelentkezéseket időrendi sorrendben fogadjuk.) Jelentkezés Bócsó Renátánál a neonata kukac freemail.hu email címen vagy a 06704293843-as telefonszámon.

A részvételi díj a teljes hétvégére előreláthatóan 2500 Ft/fő lesz. Szállás házban

benti fürdőszobával +500 Ft. Gyermekeknek kedvezményt biztosítunk: 6 éves korig

ingyenes, 6-14 éves kor között 50%. Az érdeklődők számára a fogadó családok

bemutatkozását és a találkozó további részleteit június 1. után tesszük elérhetővé

a www.elofaluhalozat.hu honlapon. Bócsó Renáta Nagyszékelyi KÖRTE

Éljetek a lehetőségekkel!

39 gondolat erről: „(543) – Honfoglalás (folytatás)

  1. Tibor !

    Közben el is felejtkeztem a táborról, de örülök, hogy a gyakorlati tapasztalatokra vágyó olvasótáboroddal megosztottad a hírt.

    Fontos, hogy rövid és hosszúszárú cipőt is vigyenek az Érdeklődők, mert, ha kora hajnalban befogják Őket kaszálni, akkor a harmat ne okozzon problémát ! Ezenkívűl: kalap, hosszú szárú ing és nadrág (erős napsütés).

    A nagyszékelyi csapat egyébként a permakultúra útmutatásai szerint műveli a kerteket… ezt elfelejtettem megírni a “nagyszékelyi élménybeszámolómban” !

  2. Nem tolonganak az érdeklődők… 🙂

    Mi a barátnőmmel elmegyünk ha minden jól megy, tehát valszeg lesz hely a kocsiban Pestről, ha valakit érdekel.

  3. Mifelénk a kalákában végzett munka esetén a koszt-kvartély ingyen van (a wc használat is). Mi kerül 2500 Ft-ba, ha még a kaját is vinni kell? 😀

  4. 3 ra Hogy is van : A vendég két napig vendég de a 3. nap hajnalban meg kell fogja a villanyelet a gazdával .

    Szóval : 2 napig vendég vagy . a 3.napra fizetsz a 4. nap villanyél 🙂
    Vagy majd megmondják hogy van 🙂

    szvsz a 2500 még villanyéllel együtt is méltányos

  5. 3:Nem olyan drága ez:),ismerek valakit, aki egy hétre fejenként 100 000-Ft-t fizetett egy egy hetes fogyi-táborért.felhajtották Őket a hegyre “uphill” majd lejöttek, ez volt a “downhill”. Közben nem kaptak enni,csak inni, mondtam is is neki hogy hozzám jöhetett volna teljesen ingyen is, nem adok egy falat kaját se, ott aludhat és futkoshat fel le a lépcsőházban.
    De félretéve a hülyeséget végülis lesz kétszer vega kaja, előadások, meg minden. Jó lesz az, magam is megnéznék egyszer egy ilyesmit. Közösen dolgozni dolgoztam már egyszer Igricen az uborkásban, jó volt.

    A nagyszékelyi KÖRTE az mi? (spéci körtepálesz?)

    Ja bocs, nem láttam. A szervező társaság.

  6. Olvasta valaki közületek anno a 3. Part című újságot? Vagy jó húsz évvel ezelőtt rendszeresen vásároltam. Akkoriban is divat volt a vidékre menekülés. (New Age) Főleg értelmiségiek körében. Leköltöztek, cikkeket írogattak, hogy milyen szépen fütyülnek a rigók, aztán pár hónap múlva sikítva menekültek vissza. Én gyerekkorom óta vágyom vissza falura, de borsózik a hátam ha belegondolok, hogy mindent újra kellene kezdeni. Ráadásul tisztában vagyok vele hogy a gazdálkodáshoz nem értek. No majd a szükség! Az nagy úr. Ha nem lesz más választásunk az majd talán segít hogy észre térjünk.
    3: A látogatókból van egy kis pénz, amúgy totál nihil. Nem figyeltétek meg hogy akik fennen hirdetik az életforma váltást tulajdonképpen megélhetési előadás tartók? Néha szerveznek valami kis bulit, persze jó pézé, paticsfal építés meg hasonlók. Még kevesen vannak akik igazán güriznek, és eredményt is tudnak felmutatni.
    Na, de nem akarok negatív lenni, mégis csak ők azok akik legalább próbálkoznak. Aztán ha mégis sikerül nekik valami, mennyivel frankóbb lesz a finomba beleülni. 🙂

  7. Megjegyzem – saját tapasztalat 😐 -, hogy a villanyél (első alkalommal történő) megfogása még nem nem jelenti azt is, hogy estére már nem folyik le a fű | széna | pláne tehénganyé a szerszámról… 😛

    Magyarul és röviden: nem olyan egyszerű a villát kezelni, mint azt az újdondászok HISZIK. :-p Addig pedig a gazdának csak sűrűbben vannak a népek, de nem többen… 😛
    (Ez a “mi a fax kerül ezen ennyibe” felhánytorgatóinak szólt)

  8. “Magyarul és röviden: nem olyan egyszerű a villát kezelni”

    Kesztyűt, vagy ragtapaszt se felejtsetek vinni a vízhólyagra. 😀

  9. Flektort is vigyetek.A vasvillázás masszív jobboldali hátfájást “csinál”:)

  10. Rá kellett keresnem mi is az a Flektor. Az fájdalomcsillapító? Nekem olyanra sosem volt még szükségem, pedig a kaszálás is hasonló mozgás. Igazából a kesztyű sem jó. Az a legjobb ha megkeményedik a bőr. 😉

  11. ztroiu, nekem sem volt egészen addig, míg fel nem akasztottam após seicentóját a járdaszegélyre, és nem próbáltam meg titokban egyedül leemelni róla.

  12. 12. nem, de mikor elküldtem , már éreztem, hogy úgy hangzott 😀

  13. Vízhólyag ellen : beleköpni a tenyérbe. Mondjuk köpés helyett én a homlokomat szoktam megsimítani ha izzad (márpedig munka közben…) és az izzadt kézzel fogom a kasza-villa nyelet. Stabilabb, nem csúszkál, nem horzsol, nem hólyagosodik. Bár lehet csak hozzászoktam.

  14. Azt hittem a permakultúrás gazdaságokban inkább sarlóznak. Kaszálni baromi nehéz, majdnemhogy művészet.Sarlóval tisztán szépen precízen lehet dolgozni guggolva, szerintem kevésbé veszélyes (laikus szemmel, mint egy csapat dilettánst ráengedni kaszákkal a búzára.. Extrém sport.. vagy inkább groteszk horrorvérfürdős jelenetek ugtanak be, elpocsékolt ledúrt búzával.. De ne legyen igazam, és nem is biztos, hogy a táborozók dilettáns kaszások:)Mindenesetre a sarlóval a veletek menő feleségek is tudnak bánni, kaszával biztosan nem. A kasza brutál..Bár ha már profin megy, biztos gyorsabb mint a sarló.

  15. Dorka!

    A sarló brutál hátfájást okoz 🙂 A kaszálás sokkal “könnyebb” Kaszálni is lehet precízen, és van egy olyan teknika amivel hosszabb távon lehet bírni. Én is csak hobbi kaszás vagyok, vannak gépeim, de amikor tehetem kézzel kaszálok.
    A legnagyobb bánatom az, hogy nem találok olyan öreget, aki ért a kasza kikalapálásához.. Azt megtanulnám szivesen!

  16. A két szerszám nem is egy célra lett kitalálva. Végeredményben. 😀

  17. 16.

    http://cgi.ebay.de/ws/eBayISAPI.dll?ViewItem&item=360375289961

    Ha tudsz németül, jobb forrást nem találtam sajnos.

    (előre is elnézést kérek ha nem jól linkeltem, ez az első hozzászólásom… Amúgy Tiborbának szívből gratulálok az oldalhoz, nagyon örülök, hogy ilyen színvonalas tartalommal és vitakultúrával rendelkező fórumok léteznek a neten.)

  18. nem? hisz a sarló a kasza őse, csak a kaszára raktak egy nyelet, hogy ne kelljen hajolni. majd egyre nagyobb lett, és ezzel átkerült a férfiak kezébe, akik meg bírják mozdítani.(mondjuk ez nem baj)
    kaszakikalapálás… nem tudom. akit ismerek, öreg, és kaszálni szokott, az biztos kikalapálja magának, de innen 400 km-re él. Nyulazik. nekik kaszálja a füvet. Aratós kaszálós bácsit szerintem Erdélyben találsz.. max.

  19. 16, Dorka:

    Július közepén nem szokás aratni búzát. Ha lesz kaszálás, akkor valószínűleg a sarjúszéna miatt kell.

  20. Úgy emlékszem, aratáskor a nők sarlóval a learatott rendet szedték össze. Majd jól utánaolvasok.

    Egy ismerősöm mondta, hogy a nagyapja tudja, de ez kb egy éve volt. Majd megsürgetem A tudást nem szabad veszni hagyni! Még ha nem is akadémiai tudás ez.

  21. sietni kell. saját bőrömön tapasztalom mennyire. még annyi mindent meg akartam kérdezni, tanulni pl. nagyitól, de már késő. mikor még nem volt késő, nem érdekeltek ezek a dolgok. igyekszem előkaparni a gyerekkori emlékeket, mert a nagyi mesélt. Nagyapák, nagyanyák, ha vagytok , meséljetek. a gyerek mindent megjegyez. akkor is, ha úgy tűnik, nem figyel.

  22. János!

    Elmennék szívesen de sajnos én is mezőgazdaságban dolgozom (szőlész vagyok) és ebben az időszakban nincs időm rá. Majd legközelebb. 😉

  23. Kasza kalapálás: A lényege, 1) hogy sok apró ütést kell alkalmazni kis súlyú kalapáccsal (nem lehet sietni). 2) A fémlemez legszélén kell kezdeni. Inkább az üllőre ütni, mint beljebb az éltől. 3) Az ütés nem merőlegesen történik, hanem 45 fokos szögben, azaz a kalapácsot “elhúzzuk” a fémen a szél felé. Ha nem így teszünk, akkor a fém felhullámosodik, mivel az ütés következtében az anyag lapul, megnyúlik, és ugye két pont között a legrövidebb út az egyenes. Tehát a nyúlás csak kifelé törfténhet. A többi csak gyakorlás kérdése. Kiverés után viszont kaszakővel elég gyakran kell fenni, amit szintén meg kell tanulni. A kaszakőnek a fémen hegyes szögben kell csúszni (közel párhuzamosan) ellenkező esetben nem fenünk, hanem tompítunk.

  24. 27: Túl kicsi kalapács nem jó, nincs elég húzása. Kasza üllőt általában vasboltban, gazdaboltban most is lehet venni, meg kell egy tuskó, amibe bele lehet ütni az üllőt. A kasza fenése elég balesetveszélyes (eleinte), jó ha van a környéken, aki tud sebet összevarni 🙂 Meg akinek van lánghegesztője, mivel célszerű a kaszapenge és a nyél közti szöget a delikvens méretéhez igazítani, mivel nem jó ha “nagyra áll” a kasza. Fontos vigyázni a vakondokra is, ne nyársaljuk fel a kasza hegyével kaszáláskor, mivel védett állat 😀

  25. 29. Multkor kis mezei nyúl esett áldozatul majdnem. Elsuhintottam felette, de maradt a helyén szerencsétlen 🙂 Ugy kellett noszogatnom, hogy elhagyja a helyszínt, akkor is csak egy sorral ment arrébb.

  26. 19. Az a kék ruhás bácsi 14 euróért szerintem is megéri, biztos ért máshoz is. 🙂 Legutóbb Tibor bánál én is épp azt panaszoltam, kaszakalapálásra nincs mesterem, pedig már három módszert is ismerek. Azóta tovább gyakoroltam autodidakta módon, lehet hamarosan átkerülök a haladó csoportba.

  27. Kezd elárasztani a mizantróp aspektusom… sz’al rövid leszek. 😀
    Kaszával _jobban_, csendesebben és megkockáztatom, hogy élvezetesebben lehet füvet nyírni, mint fűnyírógéppel. 🙂
    Nem tartoznak ide a Magyarországon kapható kaszák… :-\ Idősebbek mesélik, hogy amiről hallucinálok, azok voltak itt, a sváb öregeknek… konkréten a kaszapenge dőlésszögéről (volt fenneb, lánggal beállítás) és a fogantyú pozíciójáról, kialakításáról beszélek. Az összes székely azon kacag, amikor a “dunnatévé” vetíti, hogyan kaszál a magyarországi… mintha attól félne, hogy levágják a lábukat. 😀 Majd megmutattam több rokonomnak is, mifélék a magyarországi kaszák. Mindegyik székely egyöntetűen “boldogtalannak” aposztrofálta a szerszámot. 😛
    Jó kaszával, jó technikával le lehet naponta húzni fél hektár füvet. 😉

    De, hogy építő jelleggel is szolgáljak tápos tesóimnak: orosz piacon körülnézni – ha van még olyan :-S -, ezüst és piros színre festett legrövidebb (60 cm) pengét venni, a csavarokkal rögzítő kengyelből kidobni a pitsába a csavarokat, helyette keményfából rögzítőéket készíteni… és elkezdeni kaszálni. 😉

    Mondjuk, nekem szerencsém van, mert apósomtól még el tudtam lesni a technikát… 😀 Nincs még hetven… 😀

  28. 32, zapverho:
    A nyíregyházi “KGST” piacon lehet venni az ukránoktól jó minőségű acélból készült eszközöket.

  29. A villázás vízhólyag témához:
    Tapasztalatom szerint ( kérges tenyérbőr az igazi természetesen ) ha az ember előre tudja, hogy ilyesmit fog csinálni, előtte pár napig gyakran testápolózza a kezét, jól felpuhítva a bőrt. A szerszám nyelére erőssen fonjuk azt ujjainkat, a marokban csúszkáló, elmozduló nyél okozza a vízhólyagot. Minden nyél fogásakor a fogás erejét a kisujj adja!

  30. 34: Tévedés. A mechanizmus a következő: A bőr erősen tapad a szerszám nyeléhez. A szerzsámhasználata közben a szerszám iparkodik kicsúszni a szorításól, de mert a bőr felülete a szorítástól és a tenyérbe köpéstől jól tapad az elmozcdulás az irha és az alhám között történik. vagyis az irha leválik az alhámról és a kettő között nedv gyűlik össze. Így alakul ki a vízhólyag. Megelőzni nem lehet. A tenyérnek meg kell edződni. Sima bőrkesztyű használata segít megelőzni a vízuhólyag kialakulását.

  31. Üdv Minenkinek!
    Voltam tábort előkészíteni Nagyszékelyben hétfőtől péntekig. Hétvégére már nem tudtam maradni, mert csak van saját dolga is az emberfiának a saját kis kertjében. Érdekes és tanulságos volt, mindenképpen megérte az 5 nap szabit a melóból és a családtól. Leírni a tapasztalatokat lehet, de átélni és elhinni csak ott helyben!!!! Ki kell próbálni!!!!

  32. 36: Amíg mi is eljutunk kipróbálni, leírhatnád a tapasztalatok egy részét legalább 🙂

  33. Szevasztok,
    én 5 éve költöztem Nagyszékelybe, hamar meg kellett tanulni kaszát kalapálni. Mostmár megyeget, ha valaki meg akarja tanulni, jöjjön. Kaszálást is gyakorolhatja, van rét elég sok.

    Nem szoktunk pénzt kérni, ha segíteni jön valaki. Ez a hétvége nem kalákás volt, a vendégeknek nem kellett dolgozniuk. Kértünk 25oo-öt a 3 napra, lehetett volna kevesebb is, hát ez van. Ebben a két ebéd, szállás, szervezés, táborépítés, stb volt benne. Máskor-máshol több szokott lenni, nem is kevéssel.

    Kedves “Post humusz”, a 6-os hozzászólásoddal a saját lustaságodat próbálod igazolni? Ja mert hallottál pár emberről aki visszafordult, akkor már biztos az összes így tett, mi? Nem is érdemes semmit tenni, csak ócsárolni másokat, igaz? Mi lenne, ha körülnéznél, mielőtt ilyeneket írsz?

    Gabcsi, mégegyszer köszi a segítséget, az alomszék tuti lett, mindenki dicsérte. A legszebb a környéken 🙂

    Beszámolókat majd az elofaluhalozat pont hu honlapon olvashattok, gondolom pár héten belül elkészülnek.

    Géza

  34. Az új hazát keresőknek figyelmébe ajánlanám a következő két falut: Gömörszőllős (100-an lakják), Rozsály (példamutató mintafalu).
    Gömörszőllősön mindent ki lehet próbálni: különféle kerti szerszámok szakszerű mozgatását, jószággondozást, gyapjúfeldolgozást, kerti budit…
    Rozsályban pedig a cigányság is be van fogva a “hámba”…
    A tapasztalatokat átélve, pedig meg lehet hozni a döntést a környezetváltozásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük