Ózonlyuk, avagy a lesülés története
Ha megnézünk egy viktoriánus korban játszódó filmet, egészen biztos találkozunk olyan jelenettel, ahol enyhén szeplős, hófehér bőrű angol lányok napernyőt forgatva sétálgatnak a többnyire ködös Albion tengerparti sétányán. Ennek oka roppant egyszerű, ami csak kevés magyarnak jut eszébe, az angol lányok félnek a naptól, mert „kijön” tőle a szeplőjük. Viszont a napernyő alatt sosem sültek le.
Nem így a pórnép, akik a szabadban dolgozva szép barnára pörkölődtek a nyár végére. Az úri nép fehér volt, a paraszt pedig barna. Nem volt nő széles ez Európában, aki le szeretett volna barnulni. A két világháború között ennek a szokásnak alaposan keresztbe tettek az amerikaiak, ahol egy mokány cowboy, vagy sportos üzletember bizony napbarnítottnak látszott a hollywoodi másfélórás termékekben. Nem kellett hozzá sok idő, hogy a „darling” szivarkát [A dohányleveleket először szivarba csavarva szívták, a kisebb változat magyarul a „szivarka” nevet kapta, ami csak később változott cigarettává.] szívó magyar úrinő eldobja a napernyőt, és helyette főtt rákká süttesse magát valamelyik divatos pesti fürdő női napozójában. Egyszeriben az volt a menő, aki csoki barnára sült, lehetőleg már május végén. A cél érdekében elképesztő áldozatokra is mutatkozott hajlandóság a divatban mindig élenjáró ifjúság köreiben. Ötven évvel ezelőtt bergamottal [a bergamott egy közel-keleti, gyümölcsöt hozó növény, ami – többek között – a népszerű Earl Gray tea aromáját adja]. dúsított napolajjal kentük magunkat abban a hitben, hogy a kívánt célt így hamarabb elérhetjük. Ma talán már komikus, de a mi házilag bütykölt napolajunkra is rá lehetett volna írva, hogy 32-es faktor, de az ellenkező irányban lett volna értendő.
Ebben az időben, vagy talán egy kicsivel korábban jöttek rá az orvosok, hogy a napfény hatására az emberi bőrben D vitamin keletkezik, és ez milyen elképesztően egészséges. Ez alapvetően megfelel a valóságnak, de a szükséges D-vitamin mennyiség beszerzésével nincs probléma, ezért felesleges leégni a napon. Mégis a dolgot annyira komolyan vették, hogy a kvarclámpa gyártása, amit felfoghatunk a mai szolárium ősének, bekerült a nemzeti programba. Nyolcéves koromban anyám minden másnap elcipelt a kvarcoló központba, ahol rászorultsági alapon, ingyen részesültem D-vitamin gerjesztésben.
A lesülési mánia valamikor a születésem környékén indult, mire tinédzser lettem a strandokon már szép számban voltak pergament-bőrű nők, akik minimum tíz évvel voltak fiatalabbak, mint a szomorú látszat. Ez a tény azonban a legkisebb mértékben sem hatott ki a fent említett mániára, olyannyira, hogy a barnaság fenntartása érdekében télen is folytatták a „napozást” a már említett kvarclámpák segítségével. A nők – mert náluk a külcsín fontosabb – egyszerűen nem akarták tudomásul venni, hogy a napozás öregíti a bőrt, és a bőrön keresztül az egész testet.
Ugyanilyen fontos, vagy talán még fontosabb – ez ízlés dolga – a napfény bőrrákokozó képessége. Ráadásul melanomát, a legkellemetlenebb bőrrák fajtát, váltja ki. Azt mindenki tudja, hogy rákot gyógyítani még ma is csak radikális műtét segítségével lehet. A kemoterápia, a citosztatikumok alkalmazása főleg csak a beteg megnyugtatására jó, és persze az orvos önámítására, hogy gyógyít. A műtéti beavatkozásnak azonban van egy feltétele, időben kell elvégezni, még mielőtt a rák áttevődik más területekre. Nos, a melanoma a lehető legszemetebb az összes rák között, mert mire manifesztálja magát, már rég áttételeződött. Egy jelentéktelennek tűnő elváltozás a bőrön, és az illető hat hónap múlva halott, ráadásul mindezt az egészségesnek titulált napozás okozza. Nem árt megismerkedni vele!
A Nap sugárzása igen széles spektrumot ölel át. Magyarul van benne mindenfajta sugárzás, amiket egymástól legkönnyebben hullámhosszuk segítségével különböztethetünk meg. A látható fény 400-800 nanométer közé esik. Az ennél „lágyabb” sugarak (infravörös) hőt adnak át, ezek hősugaraknak nevezik. A látható fénynél „keményebb” sugarakat „ultraibolyának” (rövidítve: UV) nevezik és három alcsoportra osztják fel őket: A, B és C, a következők szerint.
l = 100-280 nanométer: UV-C
l = 280-315 nanométer: UV-B
l = 315-400 nanométer: UV-A
A legkeményebb sugárzás, vagyis az UV-C élettani hatása szörnyű lenne, de szerencsére ezt az atmoszféra gyakorlatilag maradéktalanul kiszűri. Az UV-B esetében más a helyzet. Ezek a sugarak okozzák a bőrrákot és teszik tönkre a bőrt, de szerencsénkre ennek is kiszűri hatalmas hányadát a felső atmoszférában található ózon. Az UV-A sugarfakat nem szűri ki semmi, de nincs is rá nagy szükség, ez a sugárzás okozza a lebarnulást.
Akkor most ejtsünk néhány szót a „napfénypótló” kvarclámpákról. A lámpa lelke a megfelelő sugarakat kibocsátó üvegcső, ami egy kisnyomású higanygőzzel töltött kisülő-cső. Különben azóta a kisülő-csöveket fénykeltésre is befogták (higanygőzlámpák, nátrium-gőzlámpák, xenonlámpák, stb.). A látható és láthatatlan fényt az adja, hogy a csőben lévő atomok gerjesztett állapotból normál állapotba való visszatérés alkalmából a két állapot közti energiakülönbséget foton formájában kisugározzák. Ezek az energiakülönbségek azonban konkrét mennyiségek, amik konkrét hullámhosszt eredményeznek. Egyszerűbben fogalmazva a kisülő-csőben lévő elem megszabja a kibocsátott fény színét, ezen kívül a kibocsátott fény spektruma minden csak nem folytonos, azaz néhány konkrét szín és semmi más. A láthatatlan tartományban színekről természetesen nem beszélhetünk, csak nagyon konkrét hullámhosszról.
Ahogy ezt már említettem, a mesterséges fényforrásokkal szemben a napból érkező fény spektruma folytonos, vagyis minden hullámhossz megtalálható. Ez azt jelenti, hogy a napfény pontos mását nem tudjuk előállítani, ami általános világítási igényeknél nem jelent különösebb problémát, azonban napfénypótlásnál igen.
A problémát az okozza, hogy barnulást előidéző UV-A hullámhosszt nem tudjuk előállítani, csak az UV-B-t. Ezért a kvarclámpák és a szoláriumok vörösítenek, azaz gyulladásba hozzák a bőrt, de nem barnítanak, ellentétben az UV-A-val, amelyik első lépésben vörösít, de ez a gyulladás pigment képződést vált ki, vagyis lesülünk tőle. Ezt a tény azonban az emberiség 70 éve nem hajlandó tudomásul venni.
Időközben kiderült, hogy a jó öreg Nap jóval több UV-B sugarat bocsát ki, mint amennyi leérkezik a Földre, csak a légkörben található ózon (O3) ennek hatalmas hányadát elnyeli, és csak annyi érkezik le a Föld felszínére, amennyi éppen megfelel a földi életnek. Csakhogy azóta volt egy újabb „időközben”, amikor is az derült ki, hogy baj van az ózonnal. Egészen pontosan egyre kevesebb van belőle, mert az emberi tevékenység pusztítja [A hűtőgépekben évtizedek óta alkalmazott freon gázról van szó, amit „újabban” hajtógáznak is használtak különböző sprayekben. A légkörbe jutó freon reakcióba lép az ózonnal, ami így oxigénné válik, és tovább nem vesz részt az UV-B sugarak kiszűrésében.]
Ózonlyukról pedig azért beszélünk, mert az ózon „eltűnése” nem egyenletes, hanem elsősorban a déli-sark fölött jelentkezik, és ott egy kvázi lyukat alkot, vagyis alig van ózon. Máshol, például hazánkban, az ózonlyuk következménye azt jelenti, hogy a felettünk lévő légrétegben az ózon mennyisége 5-10 százalékkal kevesebb, mint valaha volt. Ez az érték időről-időre változik, és bár nem tűnik soknak, hatását tekintve igen hátrányos. Tudomásul kell vennünk, hogy a régi szép napozások felett eljárt az idő. Az életet adó Napot szívós lassúsággal halálos ellenségünkké sikerült változtatni.
Sajnos még mindig van folytatás! Az UV-B sugarakat nem csak mi nem szeretjük, de a növények sem. Amennyiben a napsugár UV-B tartalma tovább növekszik, az a növények lassú pusztulását vonja maga után, aminek hatása egyszerűen beláthatatlan.
Ezt az írást már valahol olvastam… talán valamelyik könyvedben?! Máskülönben nagyon jó és tanulságos, sajnos én is azt tapasztalom hogy a környeztemben lévő nők „süttetik” magukat és öregszik a bőrük 🙁
Miért épp a déli-sark fölött vékonyodott el az ózon leginkább?
1: Kissé átdolgozva az eredetit ez az írás nem vadiúj, de aktuális mert valamelyik nap a kommentelők feszegették, és jön a nyár. Az idősebbek tapasztalják, hogy ez a Nap nem olyan, mint a régi Nap. Máskülönbene podig a napokban volt „hír” a televíziókban, hogy az új, eurókonform szolárium már biztonságos. Pejparipapimpili a popojukba!
2: Mert az ózon okos, tudja, hogy jön a pólusváltás 😀 avagy a hülyeség nem privilégizálható!! 😀 😀
3.köszi a kimerítő tudományos magyarázatot humorherold, neked is pejparipapimplit a popódba
Csak erre ne tévedjen egy onkológus, mert megkapod a magadét Tibor bá. 🙂
Ez így ebben a formában egyébként nem igaz, hogy a kemoterápia teljesen hasztalan, bizonyított tény, hogy a kemosók túlélési esélyei jobbak, de valóban érdemes mérlegelni az előnyeit hátrányait együtt.
Ha nem operálható a rák, mert ilyen eset is van, akkor nincs alternatíva, áttét esetén is segít a kemo az élet meghosszabbításában.
A naptól pedig ez után az írás után sem félek. Csináljatok egy felmérést, hogy az ácsok közt mennyire növekszik meg a bőrrák előfordulása. Ha valakik, hát ők csokibarnák már május végére. A hirtelen nagy mennyiségű napozás veszélyes, fehér bőr esetén. Magyarán a leégés. Lehetőleg ezt kell elkerülni, de ez mellett meg minél több időt a napon tölteni. Nem csak a D vitamin miatt, hanem az általános jó közérzetet is növeli. Antidepresszáns hatása van. Egyszóval: NÉLKÜLÖZHETETLEN.
Napfény az élet éltető ereje és energiája, még a kőolajban is napenergia van eltárolva.
Pucéran nem dolgozik egy ács sem!
6.
Még jó, hogy nem 🙂
Miért, ha csak a test 50%-át éri a sugárzás, akkor nem alakul ki rák? Muszáj hozzá mindent ledobni?
2!
Az antarktiszi ózonlyukhoz vezető egyik tényező a szélsőségesen alacsony sztratoszférikus hőmérséklet.Ugyanis a salétromsav és a jég sztratoszférikus jégfelhőzetet alakít ki ,amik nem stabilak magas hőmérsékleten.Tehét a jégkristályok felszínén a HCL és a CLONO2 reakcióba lép egymásal,és salétromsav valamint klór molekula CL2 keletkezik.A klór molekula stabil,nem lép reakcióba az ózonnal,de a napsugárzás hatására könnyen felbomlik és kettő CL+ gyököt képez,amik megtámadják az ózont.Ennek következtébenm az antarktisz felett minden év szeptemberében és októberében figyelhetjük meg az ózon lyukat.A láncreakció egészen addig tart,míg a jégben lévő más reagensek fel nem olvadnak,és a CL+ gyököket más módon el nem távolítják.Végül az egész folyamat nem lenne ilyen hatással az ózon rétegre,mert a CLO vegyület forrásai általában magasan vannak.De a sztratoszférában a lefelé irányuló mozgás az , ami a CLO-t alacsonyabb magasságokba szállítja. Ez csak a sarkkörök fölött játszódik le,poláris örvényben.Az Antarktisz körül,sarok körüli szél,speciális meteorológiai feltételeket ad.
Remek írás, benne több száz év tapasztalat összefüggése.
Nélkülözhetetlen a süttetés, de a CFC- kel elb…tuk azt is, de hát mindenki a saját jövőjének kovácsa, ha nem hiszi nem kell olvasni. 😀
8. Köszi Melike00! Neked is pejparipapimpilit a popódba, de neked jutalomból 😀
Még hogy nincs nő, nincs sírás!?
10: Micsoda fazon vagy, az embernek megáll az esze! Ha én lenmnék Melike férje, szétverném az agyad, és még élvezném is.
10!
igaza van Tibor bának. 😀
Arról hogy nem érted mit írok,én nem tehetek.Javaslatom,tessék egy kis légkör fizikát olvasni… 😉
Köszönöm Tiborbá, hogy a bocsánatkérésemet is kimeszelted, a rád vonatkozó kritikával együtt! Igazán köszönöm, honlapkarbantarásból öt-ös.
13 én voltam, csak más gépről
Hát ahogy látom 3 gépről csinálod minimum, vagy mindig mást írsz be? 😀
13: Kritikát nem „meszelek ki”. Személyeskedő obszcenitással viszont nem fogsz nálam bevágodni.
valamit azért megpróbálok becsempészni a madárka agyadba. Bizalommal közelítek meg minden emberi lényt. Nálam hozzászólhatsz regisztrálás, bejelntkezés, E-mail cím megadása nélkül, csak úgy pucéron. Viszont, ha visszaélsz vele és elfogadhatatlan stílusban közlekedsz, akkor moderálásra leszel utalva, és csak akkor jelensz meg, ha megütöd a mértéket. És ha túl sok munkát okozol nekem, akkor kitiltlak. Ez ilyen egyszerű.
Tudom, hogy nem ide tartozik, de meg akarok pályázni valami állást egy cégnél, aminél elvileg nincs üres állás! Azt viszont tudom, hogy most volt főnökváltás, és lesznek még személycserék! Senki olyat nem ismerek aki számítana a cégnél!
Van esetleg valakinek jó tipje, hogy hogyan érdemes megpróbálni!
Az előző posztban már bemásoltam a forrást, ebből egy idézet:
„Ha a mágneses mező csökkenése nagy mértékű sugárzással párosul, a légkör kémiai összetételét is megváltoztathatja” –közölte Charles Jackman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa. A kutató szerint a légköri ózon jelentős részének átmeneti eltűnésére lehet számítani.”
Aztán ennyit a CFC gázokról, meg az emberi beavatkozásról. Na pufff…
18: Őszintén, te érted ezt a mondatot?
“Ha a mágneses mező csökkenése nagy mértékű sugárzással párosul, a légkör kémiai összetételét is megváltoztathatja”
Mert akkor okosabb vagy, mint én. Milyen mágneses mező? Milyen sugárzás? Mi a légkőr kémiai összetétele? Hogyan változik meg? (nitrogénól oxigén lesz? 🙂 ) Csupa nagyvonalú általánosítás. Lehet beszopni!
Bocsánat! Most látom, hogy te a National Geographic Magazint olvasod. Ez olyan, mintha a hireket a Blikkből venném át. A National Geographic Magazin egy tudományos színben mutatkozó, szenzációt hajhászó blablaméker, félművelt amerikaiaknak találták ki, akiket levesznek a lábukról a szép színes fényképekkel. Most átjöttek ide is, mert fél művelt emberekből Dunát lehet rekeszteni.
Szerencsére akit mi félműveltnek nevezünk az ott egyetemi professzor, akit pedig ők félműveltnek neveznek, az nekünk „Józsi a munkaügyiben várja a segélyt, mert nem igazán tudja mi az…”
Egyébként a föld mágneses erővonalainak gyengüléséről, a közröhelyt jelentő national geographic magazin témáról, stb.
A föld mágneses mezője és a pólusok polarizáltságára hatással van (Nem attól van, mielőtt valaki rám süti, hogy ilyet mondtam) a nap napfolt/napkitörés ciklikussága, ez tudományosan bizonyított tény, ahogy az is, hogy a föld mágneses pólust vált időnként (Számot nem mondok, mert nem tudok), ez mindenképpen a mágneses mező változásával jár. Mivel a nap elég messze van tőlünk, és elég nagy és meleg ahhoz, hogy valójában értékelhető adatot vagy jóslatot annak saját ciklusairól érdemben adni lehessen (Ha nem így lenne, előre meg tudnánk mondani mondjuk 10 évre a föld összes bekövetkező földrengését és vulkánkitörését órára pontosan az erősségét 0,01 érték pontossággal, hiszen akkor ilyen jól meg tudnánk mérni a dolgokat), semmi nem garantálja, hogy ez a váltás nem holnap, vagy nem félmillió év múlva lesz. Természetesen erre van teológiai magyarázat, ami nagyon hangzatos, geddonvárós, de azt inkább máskor/máshol.
20: Lefogadom, te is tudod, hogy Amerikában 1 millió egyetem van és 100 millió professzor. Amelyik professzor olvassa a National Geographic Magazint, az nálunk általános alsó tagozatban se taníthat(ott), legalább is az én időmben. Természetesen arról is értekezhetnénk, hogy kik és hogyan fordítják magyarra a National Geographic Magazint, de ez messzire vezetne.
Kiegészítés:
D-vitamin a koleszterin anyagcsere egyik köztitermékéből képződik UV-B fény hatására. (Hogy mi a 7-dehidro-koleszterin abszorpciós maximuma, nem tudom, de felteszem ebben a tartományban van.)
Az UV-A fényt a bőrben leginkább a kollagén molekulák szeretik elnyelni (ettől fognak kinézni a 30-as csajok idősebbnek), de sejtszinten UV-A fény hatására mindenféle, egyébként hasznos funkciót betöltő molekulák is kicsapódnak, ezáltal védve a sejtet a további káros sugárzástól. Ez értelemszerűen funkciókárosodással jár a sejt számára.
UV-B fény hatására,felteszem a fent említett folyamat közrejátszásával jelátviteli utak aktiválódnak, ami a sejtmag fölé kerülő fényelnyelő molekulát szintézisét indítja be.
Ha megnézzük, láthatjuk, hogy a különböző tartományba eső, a Földet elérő UV sugárzások intenzitása a nap folyamán kb. párhuzamosan változik: http://www.met.hu/UV-B/
Én minden más- vagy harmadnap kint tanulok 9-10 órától kb. délig, így kondícionálom bőrömet a nyárra. Majd 15 év múlva megírom, hogy mennyire sikerült fiatalosnak maradni. 🙂
Egy kis olvasnivaló: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18377099 Felületes, de nem szakiknak teljesen megteszi.