(502) Tibor bá blogja – Egy lokális háború hatásai

önarcképMost, hogy jól kicsámcsogtuk magunkat a csernobili és a fukusimai reaktor baleseteken, dobjunk be egy hasonló csemegét, ami bármikor felkerülhet az asztalunkra. Ugyanis, már elég sok országnak van termonukleáris fegyvere, és a nagy mesemondók szerint, ha az első felvonásban a falon látható egy vadászfegyver, akkor a harmadik felvonásban az el is sül. Ilyen alapon ez a rengeteg atombomba egyszer egészen biztos fel fog robbanni. Máskülönben mi a fenének tartogatják őket. Tehát vigyázz, kész, start!

Tételezzünk fel egy helyi nukleáris háború kirobbanását India és Pakisztán vagy Irán és az USA között, ahol „mindössze” 100 db Hirosima méretű atomtöltetet robbantanak fel. Ez természetesen nem jelentené a III. világháborút, mindössze egy kisebb lokális összecsapást, 15 kilótonnás (taktikai) bombákkal, hiszen a világ hidrogén tölteteinek a száma jócskán meghaladja a 20 ezret, aminek ez a 100 bombácska mindössze 0,5 százaléka. A nagy kérdés az, mi lenne ennek a hatása azokra akik  csak kívülről néznék?

Dr. Ira Helfand amerikai traumatológus szakértő felmérései szerint kiderült egy és más, aminek a csattanója 1 milliárd ember éhhalála, plusz néhányszáz millió bizonyosra vehető egyéb halála, elsősorban betegségekből és a szűkössé vált élelmiszerekért vívott harcok miatt. Ugyanis ennek a lokális jellegű összecsapásnak a hatása kiterjedne az egész Földre. Helfand kihangsúlyozta, hogy ez nem rémhírterjesztés, hanem pontos felméréseken alapuló tény.

Korábban napvilágot látott tanulmányok szerint egy ilyen „konfliktus” 100 millió tonna fekete kormot lőne fel az atmoszférába, ami évekre visszavetné a Föld átlaghőmérsékletét 1,25 °C-al, vagyis a gabonatermelésre rendelkezésre álló időt 10-20 nappal megrövidítené. Tegyük ehhez hozzá, hogy jelenleg a Föld élelmiszer tartaléka még 50 napra se elegendőek, ami az elmúlt fél évszázad minimuma. Ez a tartalék pedig nem lenne elegendő a vészhelyzet áthidalására. Következésképpen a világban beindulna az élelmiszer felhalmozás a vele járó fegyveres konfliktusok fellángolásával. Az élelmiszer termesztés nagyfokú visszaesése már csak azért is elhihető, mert volt már rá példa. 1815-ben az indonéziai Rambora vulkán kitörése miatt 1816 volt a „nyár nélküli év”, ami az egész világra éhínséget hozott. Dr. Helfand rámutatott arra, hogy az éhezés magával hozza a kolera, tífusz és egyéb betegségek járványát, amire szintén vannak történelmi példák.

Dr. Helfand véleményével nincs egyedül. Brian Toon amerikai atmoszféra kutató (University of Colorado) által feltárt tanulmány szerint 100 darab 15 kilótonnás atombomba felrobbantása a Föld ózonrétegének 30-40 százalékos csökkenését vonná maga után, ami a ki nem szűrt UV sugárzás miatt számtalan gazdanövény kipusztulásához vezetne. Dr. Toon szerint ez egy teljesen új aspektus, amire még senki sem gondolt. Véleménye szerint, ez a tényező is tömeges éhezéshez vezetne.

Végül, ne feledkezzünk meg a radioaktivitásról se. Nukleáris szakértők a fenti állításokat nem kérdőjelezik meg, mindössze rámutatnak a nagyméretű bizonytalanságra. Abban viszont nincs semmi bizonytalanság, hogy a lokálisan megvívott nukleáris háborúból származó radioaktív hamu, sokkal károsabb lenne a konfliktusból kimaradt országok részére, mint amire a politikusok számítanak, állítja John Pike a www.globalsecurity.org igazgatója.

„Lokális eseményeknek globális következményei lesznek.” Figyelmeztet Dan Plesch (University of London). Tudomásul kell vennünk, hogy egy lokális nukleáris konfliktus okozta veszélynek, az egész emberiség ki van téve. „Többségében nem vagyunk tudatában annak, hogy mindannyiunk sorsát helyettünk dönthetik el Islamabadban, New Delhiben, Washingtonban vagy Moszkvában. Tel-a-Vivról már nem is beszélve  🙂  .

81 gondolat erről: „(502) Tibor bá blogja – Egy lokális háború hatásai

  1. Amikor ilyen név: John PIKE (!) felmerül egy új lokális (világ)háború kapcsán, annak fele sem tréfa:

    ld. Albert PIKE gondolatait a három világháborúról!

  2. Nyami!
    Kb. 3000 töltetet robbantottak már fel, igaz többé-kevésbé egyenletesen elosztva 1945-től napjainkig.
    http://www.youtube.com/watch?v=jfpQNfcRE1o&feature=player_embedded
    Biztos hogy a dezodorok felelősek az ózonlyukért??
    Volt olyan, ami a robbanás időtartamáig (39ns) a nap teljesítményének 1%-át produkálta. A jól megkonstruált termonukleáris bomba viszonylag tiszta, azaz alig marad utánna radioaktív szennyezés! Olyan is van viszont (neutronbomba) aminek éppen a szennyezés a célja. Ezek rendelkezésre álló eszközök, előbb utóbb elhanyagolják őket, gazdátlanná válnak. A hidrogénbombák hasadóanyag tartalma viszonylag kicsi, lehet nem fogják mindet erőművi célra leszerelni. Az a sokadik rossz az egészben, hogy a jelenleg esélyes bevetések „hagyományos” bombával (egyfokozatú urán v plutónium) történnének. Pakisztán szerintem komoly balhék helyszíne lesz rövidesen. Ivóvíz és kaja hiány, természeti katasztrófák túlnépesedés, atomfegyver. Minden adott.

  3. Ha a WikiLeaks infója igaz az Európában az Al-Kaida által elrejtett atomtöltetről (aminek azért elég kicsi a valószínűsége – ha lenne, már felrobbantották volna, – de teljesen nem zárnám ki), akkor egy moszlim ország elleni akár hagyományos (nem nukleáris) támadás kiválthatja ennek a felrobbantását is. Vagyis lehet, hogy sokkal közelebb ülünk a színpadhoz, mint ahova jegyet váltottunk.

  4. Ha bevezetik a „hét tevét” én disszidálok a marsra.

  5. 4: A Marsra induló utolsó hajó megtelt. 😀

  6. Szilvas, valami nagyon összekeveredett benned, nem akarok vitát, mielőtt írkálsz itt olvass utána kérlek. (pl: a neutronbomba épphogy tisztának készülne, hogy minnél kevesebb legyen a kiszóródás és nagyobb a robbanáskor felszabaduló neutronsugárzás)
    http://bit.ly/iPM3nz
    A „normál” atombombában pedig kb. 9ns (kilenc nanosecond) alatt játszódik le a teljes láncreakció: Az pedig hogy a termonukláris bombák tsizták lennének, csak féligazság, mindaddig igaz ameddig a „fojtás” (tamper) nem U238-ból készül, hanem pl. ólomból, viszont ebben az esetben a végső hatásfok is kevesebb 70%-al…

  7. Minato, feljön atyánk a kertböl aztán szorulsz a linkeddel! 😀

  8. A neutronbomba helyett kobalt bombát kelett volna írnom. Bocs.
    Bár gyanús, hogy a nagyerejű neutronsugárzás nem gyárt-e a neutronbomba esetében izotópot pl. az ellenfél harcjárműveinek páncélzatából!
    A cár bombáról írtakat a wikipédiából vettem: (39 nanosec)
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Cár-bomba
    Ez is ólom folytással került kipróbálásra, és egész „tisztára” sikerűlt. U238-al nem merték!

  9. 9.)
    A nyereségről az USA katonai ipari komplexum nem fog lemondani,

    Ez így egyre nagyképűbben hangzik.
    Lassan elfogy a pénz…
    A Pentagon is kölcsönökből operál, és az USA-ban már szimte minden kölcsön visszafizetése egyre neccesebb.

    Mondják, lehet hogy háborúba kezdene az USA, hogy megszabaduljon adósságaitól…
    De ez is egyre valószínűtlenebb. Már kis és közepes országokkal sem bír… Igaz, bombázhat, de abból még nincs pénz.
    A nagyokhoz meg már nem mer nyúni…

  10. 10. A háború a legjobb üzlet. I. vil.háb. óta tudjuk, hogy a háborúnak gazdaságfelpörgető hatása van. A muníciót meg kell rendelni. Kutatás-fejlesztés húzóágazata a hadiipar. Kipróbáláshoz a legjobb helyszín a frontvonal. Az már csak bónusz, ha netán a zsákmány között olaj is van.

  11. 11: valami megváltozott, mintha az iraki és afganisztáni háború nem pörgette volna fel az USA gazdaságát…

  12. 6!
    Ez a link monitoron túlra lóg.. 😀
    igaza van okos.kodo-nak..Majd lesz ne mulasss.. 😀

    Én ezt az élelmiszer mizériát spekulációnak tartom..Vagy a gén kezelt holmiknak az előkészülete..Nem tudom.Valami itt nem stimmel.Nem olyan egyszerű ez hogy nincs terület meg a föld nem tud eltartani ennyi embert.

    Erről a Bancor nevezetű globális fizető eszköz előkészítéséről tud valaki többet?Okosabbat?..

  13. 11!
    igen ez igaz.
    Csak most se pénz, se posztó,búcsúzik a hírlaposztó…

  14. Korábbi megvitatáshoz. Az atomhulladék kezelésére, rövidebb felezési idejű vagy stabil izotópokká alakításra (kaszkádok útján), nem bombát kellene dobni a reaktorra. Borzalmasan rossz ötlet. Van neutrongenerátor is. Az ún. spallációs neutrongenerátorokkal nagyon
    nagy fluxusokat lehet elérni, elektronikusan teljes mértékben szabályozhatóan. Ez egy aktívan kutatott terület. Az atomhulladék kezelésére egy alkalmas technológia.

    Viszont ez egy új hír, megint provokálják a körülmények a nukleáris energetikát:

    http://surl.hu/i7Al35

    „A reaktorok az ilyenkor szokásos vészüzemmódnak megfelelően álltak le, az erőmű dízel áramfejlesztői működésbe léptek és azok látják el elektromos energiával a létesítmény biztonsági rendszerét.”

    Az igazság az, hogy a biztonsági rendszerek legalján a diesel-motoros generátorok vannak. Ezen a blog-on már mindenki elgondolkodott azon, hogy ez az egész valójában mit is jelent.

  15. Elnézést mindenkitől a linkért, kiváltképp Tibor bától mivel elcseszi az oldalt, nem vagyok jártas a „linkelfedős” oldalak használatában, de mostantól fogom használni!
    Kérlek Tibor bá, cseréld ki erre a 6-ban lévő hosszú linket.:
    http://surl.hu/b8fA2C
    Köszönöm!

  16. Lényegében azt jelenti, hogy az atomerőművek legkényesebb biztonsági problémái egyszerűen teljesen a mindennapok problémái
    közé vannak utalva: vihar, villámcsapás, csőtörés, főtengelytörés, hajtórúdtörés, gyújtógyertya, transzformátor,
    kábelszakadás, tűz, közlekedési baleset, szivárgó üzemanyagtartály, eszközhiány, kommunikációs problémák, akármi.

    Közben érdekes dolgok történnek Japánban is:

    http://surl.hu/470gEa

    Ez egy jól ismert jelenség a geológiában, a talaj szinte folyadékként viselkedik.

  17. 15!
    „Az atomhulladék kezelésére, rövidebb felezési idejű vagy stabil izotópokká alakításra (kaszkádok útján)”.

    Na erre kiváncsi vagyok mit reagál Tibor bá,mert én már világgá voltam zavarva.. 😀

  18. 18: Elvileg alkalmas lehet, de a gyakorlati megoldáshoz minden
    hiányzik!!! Infrastruktúra, szállítmányozás, protongyorsító,
    szeparációs üzemek, stb… egyszerűen vállalhatalan! Nem is
    beszélve az egésznek a finanszírozási építési és üzemeltetési problémáiról. Én magam elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt a
    megoldást napjainkban az emberiség – akár kényszerből is -, de
    képes legyen végigvinni úgy, hogy: egyik oldalon bemennek a hordók, a másik oldalon kijönnek a hordók…

  19. 19: Természetesen arra a hulladékra gondoltam ami nincsen részleges vagy tökéletes kontroll alatt. Mint az egész
    Fukushima-1 depo. A szállítás újabb kockázat, az egész processzust pedig robotizálni kellene. Nem lehetetlen, de hogy nem vagyunk rá képesek jelenleg, azt szerintem biztos.
    Meg különben is igazából mit számít már? Az számít ami most van,
    amivel most rendelkezünk. Pillanatnyilag még egy markológép
    sincsen. Hatalmas gépszörnyek kellenének amik ripsz-ropsz szétkapnak egy roncs létesítményt, föléjük persze konténer meg
    porszívó. KÉPTELENSÉG.

  20. 11. Micsoda örökérvényű magasztos gondolatok! Talán inkább dugják fel maguknak a Cár-bombát, az például egy jó megoldás lenne.
    A lokális háborúnak egy csomó éhező nyomorult lesz a hatása, és egy pár idióta milliomos konzervzabáló bunkerlakó! Nem kéne hazavágni a földet mert az a legkissebb élőhely az emberiség számára és ingyen fenntartható csak okosan kell gazdálkodni vele.
    Amihez annyi energia meg nyersanyag kell az mind fölösleges! Nem ezért vagyunk itt,hogy tönkre tegyük a homokozót! Valaki szóljon már az óvónéniknek, vagy Atom-Antinak hogy állítsa már le az erőművészeket! Vagy teljesen kiveszett már ebböl a világból a józan gondolkodás csírája is??

  21. 21: „Vagy teljesen kiveszett már ebböl a világból a józan gondolkodás csírája is??”

    Igen. Teljesen. Ha kinézel az utcára egy nagyvárosban, vagy
    mondjuk délután 5 órakor már láthatod. Hova ez a mérhetetlen
    munka és szenvedés? Pl. Tokióban mi mindent kellett építeni
    azért hogy tíz- és százezrek minden nap időben (!) beérjenek
    a munkahelyükre és fénymásoljanak meg telefonozzanak egész nap.
    Volt lakótársam napi ~ 200 kilométert utazgat(ott) egy call-center állás miatt. Az egész emberi világ valójában egy bolondokháza.

  22. És ki az igazgató? Mert azt kéne megrángatni!

  23. Ez az elmebetegek és idióták világa akik MINDIG biztosak abban, hogy jobb csinálni valamit, mint semmit nem csinálni. Csinálni
    kell valamit mindig! Menekülnek minden olyan körülménytől,
    amelyben szembe kellene nézni saját magukkal. Emiatt gyártják a
    sok vackot, látszólagos de valójában ostoba kreativitásukkal még
    a hétköznapokban is fokozzák a szenvedés és a felesleges munka
    terhét. Legyen szó bármiről: nézz körbe a lakásodban! Nézd meg
    pl. a fürdőszobát. Az ember elkezdheti végiggondolni mi minden
    redukciót kellene visszafelé végrehajtani az egész konstrukción
    hogy az életem idejéből ne menjen el rendszeresen több óra a fenntartására. Csaprögzítő csavarok rejtett helyen; fürdőszobaszekrény (minek), minden be van építve ahelyett hogy állványokon állnak amit pl. simán függönnyel tudnál takarni. Így kapsz egy takaríthatatlan, extra szenvedés nélkül javíthatatlan, bemászós-javítós, berohadós, pótolhatatlan, stb… el kell utaznom csavarért problémakomplexumot. Hasonlóan a konyha, az összes eszköz, a szép belmagasság, minden…

  24. Semmi gond, költözz jurtába, még építési engedély sem kell és bármikor odébb álhatsz. Ha éhes vagy és unod a bogyót csak lecsapsz egy szép tarka bárányt és a szőrmével még takarózhatsz is. Aztán meg ott vannak a faluban a manyecskék is…

  25. Szerintem lélektanilag a probléma egyik gyökere a munkamegosztás miatt degenerálódó gondolkodás is volt. A túlzott specializáció
    az egész ismerete nélkül szimplán hülyéket termel, tudományban,
    mérnökségben, mindenhol. Konkrét példákat hozhatnék egészen elképesztő pl. IT project-ekre, amikben még egy kisegítő iskolás
    is megtalálja a fundamentális de rejtett hibákat, koncepcionális
    tévedéseket. Akkor is, ha pl. 200 szakembernek ez nem sikerült
    és a terméket még sikeresen létre is hozták.

    Ahogyan Tibor bá mindig mondja: magával az emberrel van baj. Az
    emberi gondolkodással, ösztönvilággal.

    Ezen csak akkor kezd el gondolkodni, amikor a tevékenysége nyomán valami nagy baj történik és az szenvedést okoz. Ilyenkor gyakran még a belső kérdésekig is képes az ember eljutni. Nagyon lassú fejlődésről van szó.

  26. Való igaz, a „keleti” gondolkodású ember inkább leült aztán végiggondolja nem baj ha sok évig tart mert felelős gondolkodású, következményekben gondolkodik. A „nyugati” csináljuk, aztán majd lesz valahogy…

  27. Hiány van „egész” gondolkodású emberekből. Vagy ha nem is hiány, nem ők irányítanak és ez baj. A farok csóválja a kutyát, vagy inkább bolhák csípik jobbról, hogy balra menjen..Gedeon?
    Legalább az okosbolháknak lehetne annyi esze, hogy nem csinálok pernyét a világból mert bunkerben nem olyan jó élni!

  28. 12. Gedeon: Teljesen igazad van. Ezek a háborúk nem világháborúk voltak, így nem beszélhetünk gazdasági felpörgésről sem, inkább csak szintentartásról, hiszen már lehúzhatták volna a rolót, ha nem puffogtatnak. Persze így is lehúzhatják majd. (… velünk együtt.)

  29. Ma például a fiatalok többsége sem kisgyerekként sem kamaszként
    már nem barkácsol. Soha, semmit. Mindent készen kapnak, meg lehet vásárolni. Ha elektronikus hangot akar, akkor nem hangfrekvenciás oszcillátorokat kezd építgetni, hanem letölt egy csengőhangot. Az a „gap” amit ezzel átugrik, később már pótolhatatlan lesz. Egyszerűen átugrott egy „fejlődési ablakot”. Azok akiknél a hasonló élmények kimaradnak, (barkácsolás, építgetés) azok később sem
    lesznek igazán képesek arra, hogy a munkájukra teljesen egyedül
    oda tudjanak figyelni. Ez a tudományban is így van. Csinálja, csinálja, de hogy mit csinál azt valójában nem tudja.
    Most a szakemberekre és a képzések problémájára utaltam picit.

    Nézzétek meg pl. a Portfolió oldalt. Micsoda hangulat és gondolkodásmód tükröződik az egészből. A fizikának a legtöbb
    esetben elég a második derivált és maximum néhány paraméter, ebből pedig látjuk mire képes.

    Egy közgazdász még a kamatoskamat következményeit is képtelen megérteni azon túl hogy _növekszik_valami_.

  30. 30!
    Ebben van valami..De sodródunk az árral..Biztos Te is ,meg majd a gyereked is.És senki nem akar kilógni a sorból,mert az „ciki”..
    Mindenki tudja mit kellene tenni,vagy mit nem kellene tenni,de senki nem akarja elsőként meglépni.Aki meg kiköltözik a jurtába mégis,azt meg kinevetik,és kidobják maguk közül..De aki feljebb jut,feljebb viszi,azt is kilökik.

  31. 12: a FED elnök tegnapi beszéde szerint 8,8 % amerikában a munkanélküliség, szerintem ez egy szépített szám
    képzeld el mi történne ha hazahívnák a 50ezer katonát Irakból meg a 90ezret Afganisztánból
    még csak ötletük sincs mit tudnának ezekkel az emberekkel kezdeni, csak akkor fognak visszakerülni az USAba ha már a lakosságot kell lőni

  32. 31: Szerintem az egyik lényegre is rámutattál. A „cikire”. Ezt szerintem az USA-ból kaptuk akáhogyan is, nem tudnám explorálni
    hogyan. Kisgyerek koromban, emlékszem, hányszor förmedt ránk a
    Nagynéném hogy „Mi az hogy ciki?!”, mert egyszerűen elkezdtük
    mondogatni. Aztán szép lassan minden ciki lett. Ciki lett biciklizni, ciki lett otthon maradni, olvasni, barkácsolni,
    papírrepülőt hajtogatni, egyedül futni, nem labdajátékot sportolni, nagymamánál ebédelni, … szerintem történt valami ilyesmi váltás nagyon hirtelen és nagyon rejtetten itthon Magyarországon is a 90-es évek közepén. Ahogyan Neked is azonnal a „ciki” reflex ugrott be. Ezeket csak amolyan szélső
    gondolatokként írom le, mert többször eszembe jutott már.

  33. 21: Azért vagyunk már jó néhányan, akik folyamatosan szólonganak az óvónéninek meg az Atom Antiknak, de mit tehetsz, ha a szeme helyén is meg a fülébe is vastag bankók vannak, hogy ne is lássa és ne is hallja, mit próbálsz vele megértetni. A nagyobbik probléma az, hogy ezek hoznak döntéseket felettünk, s még nagyobb probléma, hogy mi meg tűrjük ezt.
    32:Szerintem nem a „ciki” miatt nem költözünk jurtába, hanem a kényelmünk féltése miatt. Állítom, hogy 10-ből 8 biztos nem hiszi el, hogy a következő lépés tényleg a jurta lesz.

  34. 33.
    A „hagyomány” általában ciki.
    Azok, akik valami miatt képtelenek beilleszkedni egy adott környezetbe, rögtön azon morfondíroznak, hogy hogyan lehet a hátrányt előnnyé változtatni.
    Tulajdonképpen ezt nevezik fejlődésnek.
    A legtöbb tudósról tudjuk, hogy valami miatt nem passzoltak a korukba. Az ő számukra előnyösebb volt felrugdosni a hagyományos, klasszikus rendszereket, hogy rövidtávú „fejlődést” idézzenek elő, amiben már ők osszák a lapokat…
    Hát nem szédületes, hogy már mindenki önként süti az agyát a mobiltelefonok mikrohullámaival, miközben olyan őrült fontos dolgokról beszélget, hogy „itt megyek a körúton, oszt nagy a tömeg…” – Hol lenne a világ mobiltelefon nélkül?
    Vagy internet nélkül ? Legfejjebb a kocsmában beszélnénk meg a dolgainkat, nem sokszáz kilométerről…
    Ennyi időspóroló eszköze sosem volt az embernek, de ilyen stresszes élete se !

    Amit az USA-ból kaptunk, az a „Preceived obsolescence” és a „Planned obsolescence”, azaz a vélt elavulás és tervezett elavulás…
    Az amerikaiak rájöttek, hogy hatalmas termelőkapacitásuk sokkal nagyobb mint amit a normális fogyasztás le tud kötni.
    Ezért a termékekbe beépítették az elavulást. A vélt elavulás tulajdonképpen a divat. A tervezett elavulás pedig apró alkatrészek alúlméretezéséből adódó meghibásodások, ami miatt sokan inkább lecserélik az elromlott szerkezetet. Ide tartoznak olyanok, mint az autóhoz egy 700 forintos csapágy kicserélésése lehetetlen a 14000 forintos alkatrész nélkül, amibe bele ven építve.
    Igy fordul elő az hogy a szeméttelepre termel az egész világ.
    Az csak részlet, hogy a gyár és a szeméttelep között néhány napot, hónapot a termék az otthonunkban tölt.
    Ez őrület.

  35. A poszt utolsó sora („Tel-a-Vivról már nem is beszélve”) juttatta eszembe az alábbi meghökkentő fenyegetést (vajon igaz lehet, vagy csak piti zsarolás?):

    „Martin Van Creveld izraeli tanár, és hadtörténész néhány évvel ezelőtt kijelentette Jeruzsálemben, hogy «Izrael, ha akarná, megbosszulhatná a holocaustot: – több millió németet és más európait megsemmisíthetne, mert Izraelnek olyan képességei vannak, hogy atomfegyverekkel lebombázhatná bármelyik európai várost. Több száz robbanófejünk és rakétánk van, amelyek minden irányba indíthatók, talán még Rómára is. A legtöbb európai főváros légierőnk célpontjában van.»

    Creveld azzal érvelt, hogy «Izrael nem fog sokat töprengeni azon, hogy ellenséges gaz állammá váljék vagy sem. Hála a fegyveres erőinknek Izrael nem a harmincadik legerősebb a világon, hanem a második vagy harmadik. Nálunk van a képesség, hogy a világ elpusztuljon. Biztosítok mindenkit, hogy ez meg is történik, mielőtt Izrael eltűnik a föld felszínéről.»”

  36. 36!
    Már megint holokaust?..
    ” nem megmondtam hogy bontott csirkét hozzál..Bontott csirkét..”
    Olyan mintha állandóan az orromat piszkálnák ,bökdösnék minden órában ezzel a holokausztal..
    A pénzes zsidók mért nem segitettek nekik?Mert el akarták venni biztos a többi pénzét vagy mittomén..
    Ők csinálták a cirkuszt maguknak.Csak egy ürügy hogy megint b@sztassák a gójokat..
    Bombázzák magukat..
    Persze hogy a legerősebbek!!! Mindenkin élősködnek..!!Igy én is a legerősebb tudnék lenni.!
    Dolgoznának 3 műszakba 30 ezerért..
    Na csak megint sikerül rohamot kapnom mindjárt!Nincs valami más témád?!! (mérges)

  37. 35: ezt hívják gyönyörű kifejezéssel a műszaki életben
    „üzemidő tervezésnek”. Finom trimmer-elések, IC-alapú vezérlések
    oda is ahova ez nem szükséges; idióta szereléstechnika.
    Jól ki van ez találva. Ahogy mondod Attila: a szeméttelepre
    termelünk.

  38. 37.melike00

    Van más témám: két éve tartozik egy cég tervezési díjjal. Az alábbi levelet küldtem a vezetőnek, aki most 10 perccel ezelőtt jelentkezett, hogy ötvenezer forintot utalt percekkel ezelőtt a tartozásból, a többit májusra ígérte. (A feleségem nem hitte el, hogy ilyen jámbor szöveggel lenne esélyem…):

    „…gondolom nem vonod kétségbe, hogy évek (évtizedek) óta hellyel-közzel a valóságnak megfelelő képet alkottam – időnként évekkel korábban – azokról a hazai és világfolyamatokról, amik mindannyiunkat a mostani reménytelen állapotba taszítottak.
    Az az igazság, hogy sajnos a folytatásról is vannak vízióim…
    Én mindig arra törekedtem – és most így a végkifejlet felé közeledve ezt még inkább tudatosabban teszem – hogy az engem ismerő embertársaim szemében-lelkében több legyen a pozitívum, mint az ellenérzés, ha meglátnak, meghallják a hangom, vagy csak egyszerűen eszükbe jutok. Én viszonzásul ezt nem kérhetem, csak bízom benne, hogy némi hatással vagyok a környezetemre. Amikor beteljesül a magyarságra kirótt sors, és nincstelenné, hontalanná válnak nagy magyar tömegek – lehet, hogy Te is, én is köztük leszünk. Ezt szem előtt tartva, kölcsönösen törekedjünk arra, hogy abban a helyzetben minél kevesebb lelki teher nyomasszon bennünket, mert elég lesz a megmaradásra koncentrálni minden erőnket!
    Enyhíts valamit azon az érzésemen, hogy lassan a reményt is fel kell adnom: végül a nagy kavarodásban mégsem kapom meg a járandóságom Tőled!
    Májusban jelentős adóelmaradást kell teljesítenem, amihez már nem kaptam fedezetet nyújtó megbízást – az az ötszázezer forint még felszínen tudna tartani, mint céget. Tudom, hogy tudod, de ennél lépjünk már tovább!
    Üdvözlettel:….”

    Elnézést kérek a személyes jellegű beírásért, bár lehet, hogy tanulságos is egy kicsit.

  39. 6: Minato! Az mégse lehet a belinkelési szempont, hogy az a kurva URL minél hosszabb legyen, lehetne figyelni a tartalomra is. 😀

    15: Ez azt jelenti, hogy az olajcsúcs miatt egyre több atom erőművet kell építeni. A globális felmelegedés miatt pedig egyre szélsőségesebb időjárások következtében az atomerőművek tömegesen fognak kritikus üzemmódba kerülni. A következő leolvadáshoz nem kell várni 25 évet. Ezt jelenti.

    16: Már kicseréltem, mert nekem sincs másfél méter széles monitorom.

    20: OK. A robot nem döglik bele a sugárzásba „csak” üzemképtelenné válik. Ez nem elmélet, ez a gyakorlat.

    32: Az igazi szám 20 százalék felett van. De nem kell odamenni. A Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt 3 hónapban nálunk is majd 2 százalékkal nőtt a munkanéküliség. Nő-nő-nő aztán majd 9 év múlva hirtelen lesz 2 millió munkahely 😀

    34: Dehogy! 100-ból 99. Ez sokkal közelebb van a valósághoz.

    37: Melike ne hisztiz, mert ez egy kurva komoly téma, és sajnos valós.

  40. Ja tényleg a mobiltelefonok! Én magam valószínűleg sokkal
    érzékenyebb vagyok az EM szennyezésre az átlagnál. A mobiltelefonoktól én még akkor is fejfájást kapok ha 5-10
    centire tartom el a fejemtől beszélgetés közben. Headset-tel
    már jó. Emlékszem gyerekként sokat kísérleteztem pl. indukciós
    fűtéssel, nagyfrekvenciás EM terekkel. Rendszeresen előfordult,
    hogy borzalmas rosszullét fogott el: szédülés, hányinger,
    elgyengülés. Ilyenkor MINDIG le kellett pihennem néhány órára.
    Most ugyanezek a rosszullétek jönnek rám mobiltelefonálás közben. Nagyon érdekes.

  41. 39!
    Stati.!Egyet tisztázzunk..Nem rád vagyok dühös ,meg mérges.

    Egyébként nekem is volt vállalkozásom (épületgépészet,gáztervezés stb.),és ráment egy miskolci lakásom,ugyanilyen adózási ,nem kifizetési,és egyéb procedúrák miatt..Tudom miről beszélsz,ha már itt tartasz és leirtad nekem.
    És pontosan ez inditotta el a fejlődést előre felé nálunk,( a családban,) hogy abbahagytam az egészet,és elmentem tanulni tovább,és a férjem is egy másik irányu szakmába,ami szerintem jobban sikerült,és jobban sikerül kihasználni,meglovagolni mint az addigi agonizálást itthon..
    Azóta kisebb nagyobb hullámzásokkal ,de jobban haladunk,éldegélünk..
    Mindeninek meg kell vivni a maga harcát az életben..És mindenkinek a magáé fáj a legjobban,mert azt érzi..

  42. 41: „Headset-tel már jó.” Persze vezetékessel 😀

  43. 40!
    Meg is akartam kérdezni Minatot hogy elolvasta?Mert én el,de beletelt vagy 3 órámba.. 😀

    !1!
    Zavart érzel az (tér)erőben?.. 😀

  44. Mielőtt még kitörne az a fránya lokális (atom)háború, megüljük nagyobbik lányunk 25. születésnapját (május 1-én született, amikor a csernobili titokra is fény derült – az egy „bilis” nap volt). Én így köszöntöm majd vasárnap (az anyák napja miatt a feleségem dupla zsebkendőt fog eláztatni):

    Zsófi 25

    Lám, tágra nyílt szemed, szájad:
    hogy elsuhant negyedszázad!

    Nem voltál – majd ki buszon jött -,
    lettél: egy, két, s ím huszonöt

    földi évvel bölccsé, s vénebb.
    Tündérlány, ki nővé érett.

    Keringj hát, s ha jön az ötven –
    Te légy büszke ilyen körben!

    Szüleid

  45. 46: Ha életképes, akkor OK. De ha rendelni lehet, akkor 8 lábút felezővel. 😀

  46. 30: „Ha elektronikus hangot akar, akkor nem hangfrekvenciás oszcillátorokat kezd építgetni,”
    Kotoszkodok megint. A hang az egszeruen hang. Nem elektronikus, nem mechanikus, csak hang. OK, ertettelek.
    Egyebkent lehet hangszert kesziteni pl. fuzfaagbol sipot, nadbol hegedut. Ez a valami. 🙂

  47. @32 Az USA lakosságának 8.8%-a az ~26.5 millió ember. Még 200 000 munkanélküli katona nem sok vizet zavarna .)

    @36 A holokauszt egy nagyon érdekes kérdés. Mivel a hatásai a zsidókra nézve – khm, hosszú távon – kedvezőek (megszüntette az ezeréves nyílt, törvényi üldözésüket és korlátozásaikat), nekem az a gyanúm, hogy Leninhez hasonlóan Hitlert is zsidók pénzelték. Lehet, hogy ez elsőre kicsit erős, de ha így van, akkor semmi okuk megbosszulni bármit is.

  48. 40!
    na tessék.Má megin én kapok.. 🙁 Duzzogok.. 🙁
    Egy hosszú URL-ért sem jár ekkora szidás..
    Bockó nem kap fejére?.. 🙂

    45!
    Stati !Gratulálok nektek..

  49. 48: Igen, sípot is lehet faragni, dorombot lehet készíteni, nagyon sokféle módon lehet és mindegyikben van szép és élvezet.
    Komolyabb hangszerekkel is lehet kísérletezni.
    Csak ez jutott eszembe, a saját példám miatt. Meg leginkább azért mert már elárasztották a mindennapjainkat az elektronikus kütyük. Szinte már egy őrület ami a „smartphone” területen zajlik. Ezért
    hoztam példának elektronikus hangot.

    De bármilyen példát lehetne hozni, pl. a repülőgépmodellezést. Nem az előre gyártott makettekre gondolok. Sokmindent csináltak
    régen a gyerekek amit ma már annyira nem. Kerékpárt javítottak,
    vízkereket építettek, bunkert építettek, íjat, akármit. A lényeg hogy ma az ilyen játék és tanulás nagyon ritka. Meg is
    van a hatása. Ahogyan annak is, hogy már egészen kicsi kortól kezdve a meséket készen képekben kapják és nem a mesélő nagymamától vagy szülőtől. Ez a belső világ gazdag épülése ellen van, ez pedig később például a fogalmi gondolkodás, az empátia satyaságához vezet.

  50. Elnézést ha kicsit off,de már úgyis elkanyarodtunk…

    40-re: Tibor bá megosztanád a módszert hogyan lesz 1 hoszú
    link megfelelő formátum?Hátha tanulunk is valamit 🙂

    41-re:
    mobiltelefon:ha nadrágzsebben hordom fél órán belül
    enyhe de tartós görcs áll a lábamba.Főleg dect készülékkel.
    Hasonló tapasztalat esetleg valakinek?

  51. 51: Tudok konkrét példát mondani mint mintát. Többször előfordult velem, hogy mai tizenévesekkel beszélgettem és mondjuk kérdeztem tőlük valami kifejtést igénylő, de általánosan feltett kérdést.
    Pl., hogy milyen játékokat szeretne örömmel látni pl. mobiltelefonra. Nem voltak hülye gyerekek, de mégis egyszerűen nem tudtak válaszolni. Tovább kérdeztem: olyant ami inkább akciókban bővelkedik, vagy amelyiknek inkább „narratív” többlete van (mint pl. egy kalandjátéknak), amikben az kép hatások kidolgozottabbak vagy amik egyszerűbbek. És a válasz végül az volt hogy rámutatott a képernyőre és azt mondta: GÉTÉÁ (mint GTA). Egyszerűen nem tudta elmondani hogy milyen játékokat szeret. Mintha nem lettek volna fogalmai, kategóriái
    hozzá. Elég feltűnő volt ahhoz hogy meglepő legyen. Ez már nézegetős és mutogatós világ. Ebben formálódnak. Ha nincs éppen mit megmutatni – mert nincs előtte -, akkor döcög a dolog.
    Elképesztő.

  52. 52 és akinek szükséges: Rámész erre: http://bit.ly/ aztán a hosszú URL-t vágólapra rakod és visszamész ide: http://bit.ly/ . Ott már ki fogsz igazodni, mert a vágólapról bemásolod az URL-t egy adott helyre, az átváltoztatja és a megfelelő helyre kattintva már rajta is van az új URL a vágólapodon.

    53: És annak mi az oka, hogy a napi durván 1000 látogatóból, mindössze 20 kommentál, ami 0,2 %? Ez persze egy költői kérdés, de ezen is el lehet gondolkodni.

  53. 49. Hogy miért is van szükség többszázezer katonára és hatalmas hadiparra, Nato-ra, közel-keleti feszültségre ?
    Itt egy érdekes video-részlet, mely szerint úgy intéztek mindent, hogy továbbra is szükség legyen mindezekre – azért érdekes (összeesküvés)elmélet.

  54. 56!
    Van egy olyan könyv is talán,hogy mért vérzik a közel -kelet..
    54!
    Írni még okos.kodo is tud.. 🙂
    52!
    Bizony,tessék csak röviditeni,mert azt sosem tudni kinek van igaza,de azt mindig lehet tudni ki a Főnök.. 😀 😉

  55. 56. Teli a hócipőm már az efféle videókkal, mert ezt bámuljuk ilyen szemszögből meg olyan szemszögből, de mind arról szól,hogy hát itt nincs mit tenni, ez a nagykutyák harca mi csk porszemekvagyunk meg minden. Nem pont ezek a videók allítják így be az agyunkat? Miért nem olyanokat nézünk,hogy mi lehet a megodás, ők azt gondolták ki, ők meg azt gondolták ki, mi meg ezt gondoltuk ki és hogy kéne összehozni, hol vannak a szakértők? Azt már nem vállalják be, hogy megszerveznek, csak lelepleznek?
    Nem sántít ez egy kicsit? Vagy már ez is mutogatós generációs probléma?
    Tiborbá! több pozitívumot mert depis lettem 😀

  56. 44: Melcsike, el, igen, a releváns részeket elolvastam, ami érdekelt, pár percembe került, mivel nagy részét már tudtam eddig is. Igazából engem a gombafelhő belsejében lejátszódó folyamatok érdekeltek, illetve a tartalma, de igen érdekesnek találtam hogy a láncreakció utolsó 1 nanosecundumában szabadul fel az energia 99%-a.

  57. 57: Nem jól tudod. Első pont) A főnöknek mindig igaza van. Ha nincs igaza, akkor automatikusan érvénybe lép az első pont. 😀

    58: Ezek a videok azzal a céllal készülnek, hogy a nép felkeljen. Ennek csak egy apró baja van. A forradalomban akik meghalnak, nem élvezik a vívmányt. Ezért senki se akar az első sorban haladni. magyarul: várják a sűltgalambot, hogy berepüljön a szájukba. —– Több pozitívum? OK. 10 év múlva másfél millió munkahely teremtődik. 😀

    59: Érdekes, de mit számít? Különben én inkább pikoszekundomokra fogadnék. Kicsik a távolságok és hatalmas a sebesség. valaki utánaszámolhatna.

  58. Kösz, az 58at,úgy értem pozitív konspirációt…

  59. 59!
    Hűű ez igen.Na ne mond má.. 😀
    Te nagyon ügyes fiú vagy akkor.. 🙂

    52!
    A permeabilitásod más..és más a dielektromos állandó..
    Egyébként ezt sok minden befolyásolja.A külső hőmérséklet,az emberi test viztartalma,de a testméret-hullámhossz arány is..Az embernek a frekvenciafüggő elnyelését 4 szakaszra szokták bontani:
    szubrezonáns tartomány
    (20 MHz alatt), rezonáns tartomány (20–300
    MHz között) , inhomogén lokális elnyelõdés
    tartománya 300 MHz–2 GHz, felszíni elnyelõdés (10 GHz felett)…

  60. 56

    A fehér emberfaj mindig a hóditásra alapozta a jövőjét a Történelem során.Ez csak egyszerű hagyományápolás,fegyverrel,fortéllyal,ármánnyal,ravaszsággal. Most azomban a portyázó gépezet beleütközött a bolygó határaiba és ez csúnyán visszarúg és elégeddetlenséget szűl saját társadalmában.
    A Hold ,a Mars meghoditását sem a józangondolkodás szűlte ,hanem a hóditás,birtoklás vágya.

  61. 64:
    „Rájuk most mégis, ki vigyáz?!”
    A FÉRFI VIGYÁZ.
    De ebből az állatfajtából napjainkra alig maradt. Ez az igazi tragédia!

  62. Igen Tibor bá, fogytán a férfiember. A Mindentudás Egyeteme új sorozatához kapcsolódó, két nappal ezelőtti tv-s stúdióbeszélgetésben Kopp Mária magatartáskutató a magyar középkorú férfiak Európa szerte kiugróan magas halandósági statisztáját SZEREPVESZTÉS-sel magyarázta – „A FÉRFI VIGYÁZ” (írod Te a dalszövegre reagálva). Ez a legfőbb férfiszerep, ami léket kapott!
    Szarka Tamás dalszövegei egyébként legtöbbször túlmutatnak a kézenfekvő értelmezésen. E dalban is lehet találni allegorikus elemeket: Sátán, mint világrossz; szűz, mint bűntelen; ostorszíj, mint háború; árvaság, mint kiszolgáltatottság; stb.

  63. Az összeesküvés elméletekhez.
    Nyilván érzékelhető a „háttérhatalom” működése, ez nem vitatható.
    Csakhogy ezek nem olyan nagyon működnek ám tervszerűen, ahogy láttatni akarják! Sok az improvizáció.
    Itt van például Líbia példája.
    Megtámadták Líbiát (mivel ez a facebookos „forradalom” tekinthető annak is) és most nem tudnak mit kezdeni vele.
    Holott addig a líbiai olaj elérhető volt a piacon, most meg nem elérhető. Az egész mögött pedig valami eszement, világtól elrugaszkodott, newage-es hülyeséget feltételezhetünk, ami persze nem működött a valóságban és most ott tartunk, hogy lassan mennek a szárazföldiek…

    Az atomháborúhoz.
    Az okfejtés hibája, hogy nem nagyon tudom elképzelni mondjuk száz atomfegyver bevetését. (Lehet, hogy szegényes a fantáziám…)
    Lehet, hogy nem sok a robbanófejek teljes számához képest, de a pusztító erőhöz képest elég sok!
    Nem nagyon lehetne ennyi robbanófejnek értelmes célpontot se találni a szóba jöhető hadszíntereken, első helyen India-Pakisztán térsége. (Talán a Sámson-doktrína esetén igen.)

    Néhány atomrobbanófej robbanása a célpontokon olyan borzalmas hatást váltana ki, hogy valószínűleg tárgyalóasztal mellé kényszerítené a feleket.
    Terror célú robbantás pedig egyedi, elszigetelt eset lenne, aminek hatása a tragédia megélése után semlegesíthető.

    Totális atomháborútól lehet tartani, hiszen az esélye nem elenyésző. De a helyi konfliktusokban nem fognak ~20 töltetnél többet fölrobbantani, mert egyszerűen senki nem engedheti meg ennél tovább menni (a résztvevők és a nagyhatalmak sem).

  64. Ez úgy működik, hogy valami idióta, a háttér hatalom emberei közül,vagy akár maga a háttérhatalom, a kis piros gombját előveszi a búra alól,és megnyomja! Nem 20, hanem minden atomtöltetét autómatikusan kilövi a bárhova és nem gondolja, hogy elhibázott döntés volt, hanem meghal. Nem mérlegel, mert zavart és nem lát tovább az orránál, hanem megnyomja! Aztán huss, volt élhető világ, nincs élhető világ. Az is lehet, hogy a gomb, máris meg lett nyomva az atomerőművek elterjedésével és ez már most csak agonizáció amit művelünk!! Miért nyomta meg? Mert „rövidtávú” anyagi megfontolásból felelőtlenül így döntött. Mert barom. Elszált. Nem látja a fától az erdőt! Nem tudja, mi a külömbség a szabadság és a szabadosság között. A világ ura, azt gondolja és teszi. Helyzetben van, lő, és góól. De a pénzt nem lehet megenni! 1db föld van, még élhető. Mindegy ki él rajta, még élhető.
    Változhat a hozzáálása, ujra mérlegelhetne valamikor, amikor felnőtt hozzá de véglegeset tett és már nem. Valami olyasmi mint a mondás a közlekedésből, hogy jobra nézett, csak aztán balra, most már bánja, de már halva!

  65. 68 & 69: Igen, az egyik szcenárió okos.kodo leírésa: elmeháborodásból indítják el. A másik scenárió, hogy a támadást az egyik fél meglepetésből indítja, mert így van a legjobb pozícóban. Tehát az összes rakétáját egyszerre, hogy a másiknak ne legyen esélye az ellencsapásra. Persze a rakéták jól el vannak rejtve, tehát lesz esély egy totális ellencsapásra. Mind a két fél az összes rakétát kilövi, se idejük, se kedvük nem lesz ésszerű tárgyalásra. Minden háborúban az összes tartalékot bedobják a végén. Ez mindig így volt.

  66. 70.
    Nem valószínű, hogy egyes -mégoly befolyásos- személyek egyszerre elindíthassanak mindent, ez egy sci-fi helyzet.

    A tömegtámadás lehetősége a legerősebb nagyhatalmaknál áll fönn. De akkor sem indítják el egyszerre az összes rakétát. A jelenlegi technikai színvonalon és politikai környezetben nehezen kivitelezhető például az összes tengeralattjárót pozícióba küldeni anélkül, hogy a megtámadni szándékozott fél erre föl ne figyeljen. (És itt jön az, hogy ez nem kivitelezhető egyetlen személy vagy szűk csoport szándékából.)

    Kisebb hatalmak, mint például India sem fog mindent bevetni mondjuk Pakisztán ellen, hiszen közben ellensúlyoznia kell leginkább Kínát, de a többieket is.
    Amit írtok, az hidegháborús helyzet, jelenleg multipoláris világ felé haladunk, a potenciális ellenség is multiplikálódik.
    A hidegháborúban pedig működött a MAD (Mutual Assured Destruction), ezzel a támadó fél is tisztában van. A nagyhatalmak doktrínájában az atomfegyverek tulajdonképpen védelmi célokat szolgálnak, ami kizárja még a komolyabb hagyományos háborút is közvetlenül két atomhatalom között, ezért háborúznak „közvetítőkön” keresztül.

  67. 71: A hatalmas nagy gond ott van, hogy a világ JELENLEGI nukleáris fegyerkészletének egy egészen kicsi része (akár 1%-a) is elég, hogy a Föld az ember számára lakhatatlanná váljon. Vagyis nem kell tömeges indítás. Ráadásul valamennyi nagyhatalom tovább akar fegyverkezni, mint Oroszország, mind az USA a nukleáris fegyverzet korszerűsítésén dolgozik, Kína pedig pont most kerül olyan anyagi helyzetbe, hogy úgy „rendesen” fölfejlessze az arzenálját. India dettó. Pakisztán elvileg szegény, de atomjuk már van, és jó eséllyel fejleszteni akarnak, mivel a nagy ellenség, India is azt teszi. És persze ott van még Észak-Korea, Irán, és a végére a hab a tortán… Izrael. Izrael abban a pillanatban, hogy azt érzi, összeomlani látszik a gazdasági-politikai helyzete (ami óhatatlanul be fog következni), atomcsapást fog mérni az egész világra – pontosan ez a Sámson-doktrína. Én egyébként az USA vagy Izrael részéről várom a világvégét. Nem véletlen az sem, hogy az eddigi összes nukleáris agresszió ebből a két országból jött (Hiroshima, Nagasaki, és az első iráni dúsító üzem szétbombázása a 80-as években).

    A „best case scenario” egyébként az, hogy a nagyhatalmak leszerelik a nukleáris fegyvereket, a nukleáris üzemanyagot pedig „eltüzelik” erőművekben – Fukushima pontosan ezt a célt volt hivatva szolgálni. Ez az opció semmivel sem jobb, mint a nukleáris háború, csak lassabb, hiszen ez pontosan azt jelenti, hogy 10-15 évente jön egy leolvadás. Ha csak a nukleáris üzemanyag 1%-a szóródik szét a fukushimaihoz hasonló balesetekben, megint ott vagyunk, mint a nukleáris háborúval.

  68. 71: de ismered a neokonokhoz köthető „nuklear primacy” elméletet, ami az elsőcsapás előnyeire épít és e lehetőség megszerzésére törekszik? (elmebeteg ötlet, de az iraki háború is az volt, mégis megcsinálták)

  69. 73: Az iraki háború nem volt elmebeteg ötlet, ha tudod az igazi okokat. Lásd a hétfői posztom.

  70. 72.
    Kína a világ 3. legnagyobb atomfegyver-potenciáljával bír ma is.
    Észak-Koreának nincs bevethető atomfegyvere, Iránnak sincs – és várhatóan már nem is lesz. A pakik és India a fent leírtak miatt nem fognak tömeges atomcsapást mérni.
    A korábban valaki által emlegetett kobaltbomba nem létezik, csak elvileg.
    Izrael kétségtelenül sötét ló, tőlük bármi kitelik, reméljük a világ közös erejével sikerül megfékezni őket. (Egészen pontosan iraki atomreaktort bombáztak, nem iránit. Az atomdúsító létesítményt (?) pedig most nemrég bombázták Szíriában.)
    A létező atomfegyverek puszta tömegükkel kétségtelen veszélyt jelentenek. Abban az esetben is, ha a geddon miatt már nem vetik be őket. Például egy bázison porosodva néhány évtized alatt instabillá válhat a bombát indító robbanóanyag, ami vezethet balesethez.

    De szerte a világban az atomerőművek (van vagy 500) szerintem jóval nagyobb veszélyforrást jelentenek (feltételezve, hogy nem lesz nukleáris háború). Ahogy most is kiderült, ha nincs felügyelet, nincs áram, az erőművek elszállnak.
    Még akkor is, ha ez nem jelent gombafelhőt, közelebbi-távolabbi környezetükben elég komoly problémát fognak jelenteni.

  71. 75: „Izrael kétségtelenül sötét ló, tőlük bármi kitelik, reméljük a világ közös erejével sikerül megfékezni őket.”

    Konkrétan hogy képzeled? Én addig ábrándoztam ilyesmiről, mjg úgy 2-3 éve össze nem állt előttem a kép, hogy az „antiszemita” retorikájú országok élén is zsidó eredetű vezetés áll, az oroszokat, törököket, Iránt és bizonyos értelemben Kínát is beleértve…

  72. 76: Érdekes dolog ez egyébként. Mármint a zsidósággal. Egyrészt a holokauszt elmélettel vannak nyilvánvaló problémák (a haláltáborokban bajosan lehetett volna annyi embert kivégezni, mint amennyi a hivatalos vélemény, de persze azt senki nem tagadja, hogy a zsidókat alapvető emberi jogaiktól fosztották meg a koncentrációs táborokban), és valóban, logikusnak tűnik, hogy a zsidóság kreál egy „alibit” ami mentén megszüntetheti az ellenében kialakult természetes kirekesztést, arra hivatkozva, hogy ez antiszemitizmus. Ezzel szépen beszivárognak mindenhova, magukhoz ragadják a gazdasági kezdeményezést, stb. Ez még úgy is elképzelhető, hogy finanszírozzák a náci pártot, akik aztán „elvégzik a piszkos munkát”.

    Viszont aki ismeri a németeket, annak abszolúte nem elképzelhetetlen, hogy a holokauszthoz hasonló dolgokat tegyenek. A NÉMETEK GYŰLÖLIK A MÁS NÉPEKET. Németországban a mai napig az a helyzet, hogy bizonyos helyeken 10 üzletből 6-ban nem szolgálnak ki, ha külföldi vagy. Szóval lehet, hogy a zsidók finanszírozták az NSDAP-t, de a németeknek nem kellett sok „biztatás”.

    Gedeon, ezt a könyvet egyébként ismered?

    Shomo Sand: The creation of the Jewish people

    Mi a véleményed róla? Hihetetlen érdekes elmélet, amit több dolog is alátámaszt.

  73. 77: jancsika! A honlap foglalkozott Shlomo Sand-dal. Űsd be a keresőbe. (l-betűvel!) —- Lehet, hogy egy kicsit többet kellene itt olvasnod?

  74. 73.
    Hallottam róla. Agyrém.
    Szerintem ezt már nem tudják megcsinálni. Technikailag semmiképp, de attól még lehet, hogy megpróbálnák.
    Inkább szerintem a hadsereg ellenállásán bukna meg. Az iraki hadjárat kutyafüle ehhez képest, a hadsereg szerintem meghúzná a vonalat, hogy eddig és nem tovább.
    Egyébként pedig ki lenne a célpont? Kína? A globalistáknak komoly érdekeltségeik vannak ott, próbálkoznak bevonni a kínaiakat a játszmájukba. A kínaiak meg úgy tesznek, mintha játszanának…csak ők pár ezer évvel hamarabb jöttek le a falvédőről…

  75. 76. Akkor mi a gond? Egymást csak nem fogják leatomrakétázni, csakhogy fönntartsák a látszatot… 🙂

  76. 77: a könyvet nem olvastam, csak recenzióit. Szerintem a világ összes népe úgy jött létre, ahogy Shlomo Sand írja a zsidókról…
    Számomra nem kérdéses, hogy Hitler a zsidó nagytőke terméke. A németek jól befogadták a zsidókat előtte. A zsidók viselkedése váltotta ki az antiszemita érzéseket az első vilgáháború után a németeknél és nálunk, úgy értem, a lelkileg nem asszimilált zsidóké.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük