(500) Tibor bá blogja – Hány Csernobilt engedhet meg magának a Világ?

jelzésMa, április 26-án van pontosan 25 éve, hogy a csernobili atomreaktor kigyulladt,  miközben 50.000.000 curie radioaktív anyagot lövellt fel a levegőbe, és évezredekre lakhatatlanná tett 50.000 km2-t, ami több mint egy fél Magyarország. Katasztrófák esetében borítékolni lehet, hogy a kormányok nem  mondják meg az igazat, hát ha még az adott kormány egy totalitárius rezsim élén áll. Így esett, hogy a világ az eseményről csak 3 nap késéssel értesült, ugyanis a Csernobiltől 1600 (nem téves a szám) kilométerre lévő svéd reaktorba érkező dolgozók automatikus ellenőrzése radioaktív port fedezett fel a ruháikon. A gyors nyomozás kiderítette, hogy a radioaktív port a Szovjetunió felől fújó szél hozta. A számítások 1600 kilométeres távolság ellenére nagyméretű balesetre utaltak. Svédország riasztotta a világot. A csernobili felhő a svédektől délre fordult és halálos terhétől Németország majd Ausztria felett szabadult meg (mi jelentéktelen mennyiséget kaptunk, de egy kölcsönbe kapott GM-cső az ereszcsatorna kiömlője alatt piszkosul ketyergett). A világ egyszeriben felébredt, és rádöbbent arra, hogy az ATOM nem vicc, de az igazi következményeket nem fogta fel ésszel. A mainstream média pedig nem tette meg azt a szívességet, hogy feltárja a kényelmes és olcsó atomreaktorokból nyert energiának igazi árát. A kezdeti riadalom hamar elült, mert még a szakembereknek is az volt a véleménye, hogy ilyesmi kizárólag a kommunista országok tipikus hanyagságának a következménye. A nagyfokú biztonságra törekvő nyugati reaktoroknál ilyesmi el se képzelhető. Arról nem is beszélve, hogy a csernobili reaktor elavult.

El se telt a negyed század, és egy sokkal szörnyűbb balesetet élhetett át a világ a roppant precíz munkájáról ismert, igen fegyelmezett munkásairól híres Japánban. A fukusimai baleset még nem csengett le, de előzetes sejtések szerint a végeredmény Csernobilt messze maga mögött fogja hagyni. Miért is? Mert a TEPCO hivatalos beismerése szerint, jó esetbe az év végére (még 8 hónap) a helyzet stabilizálódhat (az összeégett fűtőelemeket kellő mértékben tudják hűteni) és az egész biztonságosan befejezhető (szarkofágok?) a következő 10 év alatt. Mindenesetre Fukusima kitűnő alkalom volt arra, hogy április 19-én a megélhetési világpolitikusok összefussanak Kijevben egy kis fontoskodásra. Lásd az alábbi ábrát.

csoport

A téma a 30 évre szavatolt szarkofág újraépítése, mert a meglévő erősen repedezik, a réseket már egy ideje buzgón tömögetik. Sajnos a folyamatos radioaktív bombázásnak se a beton, se az acél nem tud ellenállni (!!!) a végtelenségig. Az új szarkofág költségvetése 1600 millió €, amiből 740 millió hiányzik. Ukrajna ezt az összeget akarta összekoldulni. A résztvevő 50 állam össze is dobot 550 milliót, de ugye még mindig hiányzik 190 €. Ezt jó eséllyel a részt nem vevő államok között sikerül majd összekalapozni, elvégre Csernobil az egész emberiség végtelenbe nyúló koporsója.

Viszont a láthatatlan gazdik utasítása egyértelmű volt, amit a küldöttek közös közleménye visszhangzott: az atomreaktorok nem biztonságosak, de az emberiség nem tud meglenni az energiája nélkül (“Nuclear power is not safe, but the world needs it.”). Legyünk őszinték, ragyogó stratégia, nem sumákol, nem csúsztat, beismeri, hogy nem biztonságos, deeeee fogd be a pofádat, mert te se vagy hajlandó lemondani a világításról, TV-től, mosógépről, mikrohullámú sütőről, számítógépről, mobil telefonról, estébékről. De, ez nem minden, számítások szerint a nukleáris energiaforrások elhagyása 10.000 milliárd dollárba kerülne. Kinek van erre ennyi pénze? Már csak azért, mert ez a világ GDP-jének 10 százaléka. Aztán pedig az alternatív energia források messze hátul kullognak. És ugye az se megvetendő szöveg, hogy a szénerőművek is elég jelentős mennyiségű radioaktív füstöt eregetnek ki. Tehát minden marad a régiben, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a BIZTONSÁGRA.

Ez azonban maszlag, megmondom miért. Vegyük a gépkocsi közlekedést. Kiderült, hogy a kényelmes közlekedésért a fizetendő ár, az elkerülhetetlen balesetek bekövetkezése. A technológia mindent megtett, hogy a gépkocsi közlekedés biztonságosabb legyen, de a balesetek száma nem csökkent. Biztonsági öv, légzsák, ABS, extra merevítők, harmonika motorház, védőkorlátok…. Ezek hoztak is eredményt, de a gépkocsik számának növekedése lenullázta az eredményeket. Ugyanez fog történni a reaktorokkal is. Tízszer biztonságosabbak lesznek, de tízszer több lesz belőlük, az eredmény ugyanaz. Huszonöt évente egy leolvadás. A konferencia résztvevői jelentős mennyiségű szót csépeltek a nukleáris jövővel kapcsolatban, de úgy tűnik, hogy vagy süketek vagy vakok, vagy mind a kettő. Csernobil mindössze 90 km-re van Kijevtől! A 25 éve bekövetkezett baleset következményeinek a megtekintéséhez nem kell átutazni a fél világot. Itt látható a tőszomszédságban az elkerített 50.000 négyzetkilométer, most pedig Fukusima. Ki tudja hány tízezer négyzetkilométer megközelíthetetlen, mindörökre. A nagy kérdés, hány Csernobilt engedhet meg magának a  világ? Fukusimánál most engedtek a tengerbe 12.000 tonna radioaktív vizet, hogy további radioaktív víznek helyet tudjanak biztosítani. Marin-biológusok szerint több nagytestű halfajta kipusztulása várható. Arról nem is beszélve, hogy ki fog ezek után tengeri halat enni? A kaliforniai tehenek tejében már megjelent a radioaktív jód. Nem sok, de már ott van és napról-napra egyre több lesz. És ne feledjük, hogy a  Csernobil affairnek még messze nincs vége. Az ott használt fűtőanyag 95 százaléka a szarkofág alatt van, létezik, sugároz. A régi szarkofágot most készülnek felváltani egy újabbal. Lásd az alábbi képet.

szarkofág

Egyértelmű, hogy a régi, használhatatlan, szarkofágot a helyén hagyják, és húznak fölé egy nagyobbat. Aztán majd 25-30 év múlva egy újabb szarkofágot építenek, még nagyobbat, hogy a régi alatta maradhasson. Aztán 50-60 év múlva még nagyobbat, és így az előttünk álló ezer meg ezer évig. Aztán majd lesz egy szarkofág Fukusima felett is, eleve jó nagy, mert ott több reaktor is leolvadt, és majd ott is 25 évenként újabb és újabb szarkofágok. Tényleg, hány Csernobilt engedhet meg magának a Világ? Ötöt, tízet, százat? Mert csak idő kérdése és a Föld fele zárt terület lesz, ahová belépni életveszélyes. De még ezzel se lesz megoldva minden. Ezek a radioaktív elzárt részek akkor se biztonságosak, ha ember a közelükbe nem megy. A radioaktív anyagokat az eső bemossa a földbe, ahonnan bekerül a talajvízbe és szép csendben elvándorolhat ki tudja hová. Pusztíthat erdőtűz és akkor a radioaktív hamu elszállhat messze a kijelölt határvonal mögé. Lehet úgy élni egy szobában, hogy a padlón 4-5 helyen van egy rakás szar, amiket kerülgetni kell, csak nagyon büdös, és a szagokat nem lehet kikerülni. Kell nekünk ez? Aligha.

A megépítendő, új szarkofágot a reaktor mellé építik vasúti sínekre, és amikor elkészült, egyszerűen rátolják a meglévő tetejére, és 25 évre nincs több gond, hacsak a hasadó anyagnak, ott legalul, nem lesz más ötlete. A nukleáris ipar egy Terra incognita, sok minden nincs még feltérképezve benne.  

Az egész probléma mögött az emberi agy egyik sajátossága áll, vagyis előrelátása lehatárolt, mert csak saját életére van szabva. Végig annak vagyunk tanúi, hogy a döntéshozókat nem érdekli, mi lesz 50 vagy 100 év múlva se klimatikus, se pedig nukleáris területen, hiszen pénzükkel biztosítani tudják a kellemes jelenüket, jövőjük pedig mindössze néhány évtizedre terjed. Minden más okoskodás érvénytelen. Tényleg, mi a fenének siratjuk mi az emberiséget? Megérdemlik?   

Éljetek a lehetőségekkel!

128 gondolat erről: „(500) Tibor bá blogja – Hány Csernobilt engedhet meg magának a Világ?

  1. Az acél szarkofág állítólag 100 évig fogja birni, hogy ez most sok vagy kevés, az nézőpont kérdése. 1000 év alatt még 10db kell akkor is, egyre nagyobbak…összeomló társadalomban? Mad Max borítékolható

  2. 1: Az acél szarkofág becsült élettartama valóban 100 év, de az állandó és nagy dózisú radioaktív sugárzás hatása nincs beszámítva, mert nem beszámítható. Senkinek sincs még fogalma se, hogy miként viselkedik az acél ennyi ideig tartó, ilyen extrém körülmények között. Windscale-nél pont ez volt a hiba. Fogalmuk se volt, hogy a moderáló grafit neutron bombázás hatására nem csak kiterjed, de hővezető képességét is megváltoztatja.

  3. Statikusként (mint tervező) valószínűleg találnék az acél radioaktív sugárzás hatása alatt várható viselkedésére vonatkozóan adatokat – nincs kedvem… Helyette – engedelemmel – egy megint aktuális rövid versem teszem ide:

    Akkor

    A fény után a hamu földet ér,
    a csend szétfolyik és megfagy.

    Kár mondanod: az élet többet ér –
    csak egy pillanat, s már nem vagy!

    Hazudj magadnak istent, s higyj neki –
    segít megásni sírodat

    és virághamut fog rád hinteni
    radioaktív ég alatt…

    Csorba Tibor

  4. Az igazi veszélyt ez a hihetetlen energiakoncentráció jelenti.
    Csernobilban összeolvadt a mag teljesen?
    Az ilyen esetekben szerintem csak akkor elkerülhető hosszú távon is a katasztrófa, ha “higítani” lehet a radioaktiv anyagot. Csernobil, Fukushima esetében ez már esélytelennek tűnik. A kellően “szétaprított” cucc békében pihenhetne jó mélyen egy hegy gyomrában. Csakhogy láttam egy filmet Csernobilról, amiben a távirányítású robotok lerobbantak a sugárzástól. Hogy a fenébe lehetne egy több száz tonnányi írtózatosan sugárzó, izzó reaktormaggal bármit csinálni? Ez az a pont ahol mindannyian megtéríthatőek lennénk. “Mindössze” arra lenne szükség hogy a nagyhatalmú jógik összefogjanak, a leolvadt reaktormagok megzabolázása érdekében. Én is kántálnám a hare krisnát az tuti.

  5. 3: Kedves Druszám! Ez egy remekbe szabott, ragyogó kis vers, ami az alkalomhoz kikűnően illik.

  6. 4. Kántáljad kis karrierista, ne várj a tutira mert azért tart itt a világ, mindenki arra vár.

  7. Jo ez a poszt! Koszi Tiborba!
    Azonnal nehany jo gondolat is van a kommentek kozott, a megoldast illetoen.
    1:
    Az acel (vas) a legtomorebb es legstabilabb atommag, ezt roncsolja legkevesben a sugarzas. Ez jo epitoanyag.
    4:
    “A kellően “szétaprított” cucc békében pihenhetne jó mélyen egy hegy gyomrában.”
    Igen, szerintem is ez a megoldas. Csinaljak is. Bataapati, vagy a tengerbe sullyestett vashordokban (tengeralattjarokban) a hulladek.

  8. Atomot neki! Mit atom, egyből hidrogénbombát! Az majd szétszórja! 🙂

    De például ki lehetne használni! Át kellene alakítani börtönné! Sőt a rabok munkája az lenne, hogy karbantartják! Mingyá nem vóna gond az életfogytosokkal!

    De én példának okáér a tájékozatlan kisebbséget is beengedném a zónába vasat gyűjteni… 🙂 -sőt hogy nehogy elfogyjon időnként vinnék is be, főleg a reaktor környékére, ahol nagy a dózis!
    Bár van egy olyan sejtésem, hogy ezek még a szarkofágból is kilopnák…

    De hamár ennyire útban van, mért nem visszük mingyá az Antarktiszra! Az elég messze van, sőt lőjük ki a napba! Bár a hold is bőven elég lehet, legalább mindig világítana! 🙂

  9. Mindannyian atomsugárzásban fogunk megpörkölődni és így is van ez rendjén, mindaddig míg az ember alapvető természete ilyen marad amilyen. Nem mondom, hogy tudom a tutit,de rávilágítottam valamire amin érdemes lenne elindulni …
    http://www.kaslerarpad.hu
    de nem indulunk, inkább siránkozunk. Azt is mondhatjátok, hogy a sértett önérzet beszél belőlem, bár nem hinném, de lehet hogy az ,még nem értem rá gondolkodni rajta. Annyit azért megjegyeznék, hogy a média kussol rendesen, úgy a mainstream mint az underground , bár azt nem mondhatja egyik sem, hogy nem szerzett róla tudomást. Már önmagában az is hírértéket kellene képviseljen, hogy egyáltalán eljutottam oda, állami támogatás nélkül. A magyarok akik nagyra vannak feltalálóikkal….egyedül tűztem ki a magyar zászlót és minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a kiállítás leglátogatottabb standja volt. De ez nem atom, nem izraeli, tehát kussolni kell róla.

    Csak azt tudnám, hogy ezt az izraeli csodát miből töltik majd fel.
    A Dél-Koreaiak érdeklődnek eddig a leginkább a találmányom iránt,meghívtak hogy tartsak néhány technikai szemináriumot ott erről a kütyüről. Be jó is lenne…majd ha fizetnek előbb, utána lehet koppintani, de fizetni senki sem szeret,nem előre, tehát marad a siránkozás.

  10. Tiborbának van ilyen ötlete, hogy a napba lőni!! Az meg az én ötletem, hogy kavitációval felzabáltatni!
    Az antarktiszt hagyjuk mert már így is olvad, a holdon meg jogilag problémás mert csökkenti az eladó telkek értékét!

  11. 9: Az indokolatlan közönséges kirohanásodat kitöröltem. Ha 3 méter hosszú URL-t akarsz belinkelni, akkor előbb rövidítsd le. Arról nem beszélve, hogy kilóméterekre OFF vagy.

  12. 9.re Már megbeszéltük, hogy kevés ha csak korlátlan energia van…
    De egyébként mekkora ereje van az álltalad feltalált forgókának? Mekkora a szakító erő, mikor old el?

  13. Kiváló bejegyzés. Talán annyit tennék hozzá (nem először), hogy vajon milyen nemzetiségű volt a hőskorban az atomtudósok 90%-a?

  14. 8-ra:
    és ki lessz az életfogytos kedves barátom?
    Ezen elgondolkoztál már?

  15. 11.köszi, az indokolatlan azért nézőpont kérdése,nemde?A kilométerekről off-ról meg már ne is beszéljünk.

  16. 12. olyan nincs hogy korlátlan energia,illetve az is nézőpont kérdése,hogy mit tekintünk korlátlannak.Amire az “indokolatlan” kirohanásommal rá akartam világítani az mindössze az, hogy nagyon sokan hintik az igét meg osszák a semmit anélkül, hogy tennének is valami kézzel foghatót. Ez olyan mint mikor a politikusok versenybe szállnak a szavazatokért de semmi sincs a tarsolyukban amivel jobbá tehetnék a nagy közös valamit.Mert kivétel nélkül egy sem tud felmutatni semmilyen önálló gondolatot,hozzáadott értéket a közös ügyhöz.

  17. 3.”Hazudj magadnak istent, s higyj neki –
    segít megásni sírodat”
    Kiváló, mély és józan gondolkodásod tanúbizonysága.

  18. 16.Na tessék, nem elég ha nem elég, még nincs is. 🙂
    Arra céloztam, hogy ha a világ rendelkezne korlátlan (ingyen)
    energiával, akkor sem fenttertható mert a nyersanyagkérdés ezzel mégh nincs megoldva.
    Szóval a kütyüd milyen erős?

  19. Ma még egyszer átolvastam a csernobili balesetet megelőző néhány óra történéseit, és újra meg újra elképedek azon, hogy mennyire alábecsülik a reaktorok veszélyességét, és mennyire semmit nem tud a legokosabb atomfizikus sem a reaktor minden lehetséges viselkedésmódjáról.

    Szinte csak a normál üzemre és a kisebb rendellenességekre vannak használható forgatókönyvek, minden egyéb helyzetben egyszerűen kicsúszik az ellenőrzés alól a reaktor.

    Németország komolyan ki akar szállni az atomiparból.
    Nem egy írást olvastam már, amelyek sárba döngölik a szélerőműveket, napelemeket és csak az atom.
    Kiszámolták, hogy hány szélturbina tudná helyettesíteni a 17 erőművüket, és ezzel Németország tele lenne magasba emelkedő propellerekkel.

    Csak kérdem én hol van az kőbe vésve, hogy nekünk ennyi energiát kötelező zabálni???
    Mert ez sehol nem vetődik fel, hogy az energiafelhasználásunkat is csökkenteni kéne, nem pedig növelni. Legalább addig, amíg fel nem találnak egy valódi alternatívát a kőolaj és atom utánra.

    De nem. Mi csak menetelünk és menetelünk a szakadék felé. Kell az olaj, kell az atom.

  20. 18. eléggé.Lényegében bármilyen erős generátort meg lehet vele hajtani, mármint a megfelelő méretezéssel megépítettel.
    Tudod sokan megfeledkeznek valami lényegesről e téren, mikor megpróbálják a kütyüket összehasonlítani, szén, gáz, víz, atom stb. Mindössze arról feledkeznek meg hogy mindez a technológia halmaz azért van hogy mágneseket forgasson és ezáltal indukáljon, gerjesszen és nem fordítva, nem a mágnesek vannak az atomreaktorért hanem az atomreaktor a mágnesekért. Tehát akik lebecsülik ezekben rejlő potenciált, lényegében az egészről nincs fogalmuk.És még egyszer mondom, ez még távolról sem tuti, de nem látom hogy nagyon sorakoznának itt az ötletesnél ötletesebb megoldások.

  21. 18. egy munkavégző korongra annyi kis meghajtó korongot tudunk rátenni amennyi elfér, vagyis körbeér. ezáltal megnöveljük a mágneses csatlakozási felületet egyúttal a mágneses kapcsolat szakító szilárdságát is. Amit bizton állíthatok, hogy lásd a dologban rejlő lehetőségeket, arányokat. Egy 30méter átmérőjű korongot meg tudunk forgatni 1:1 arányban egy 196cm-es koronggal.

  22. 21. Ez igen, a nagy korongnak már jó nagy a kerületi sebessége, ha az anyag bírná akkor a hangsebességet is elérhetné…
    Használni kellene a Györgyi Viktor féle vertikális szélerőműnél, az atomenergia súlyának csökkentése érdekében.
    Karöltve a hidrogén akkumulátorral ami szintén magyar találmány, és egy olyan terméket létrehozni, ami lokalizálná az energiatermelést házi vagy legfeljebb néhány háznyi méretre.
    Azért írom ezt mert szerintem nem lehet globalizált méretű reaktorokat vagy erőműveket korrupció nélkül üzemeltetni, túl nagy a kisértés, a mai ember nem képes ellenálni mert már nincs meg az erkölcsi gát. Értem, hogy gazdaságos nagyban, de többet is lehet lopni! Akkor gazdaságos?! Most meg ki fizeti a számlát a szarkofággyártásét? Na ugye, a mai ember nem képes már akkora léptékben összefogni hogy egy országrész közös erőművet üzemeltessen felelőséggel. Megint itt tartunk, a globalizáció ellenszere a lokalizáció. Aki majd atomerőművet akar az odamegy ahol van egy és fizeti a számlát, akármennyi az, majd meglátja melyik olcsó! Sajnos nem így megy, pedig már látszik Csernobil és Fukusima ota, hogy ilyen globális hatású kérdésekben nem a gazdasági érdekeknek kellene dönteni. Ez már nem az a kategória, hogy átfolyik a trágyalé a szomszédba…Ez emberiség ellen elkövetett bűntett. Az egész emberiség ellen és minden utódunk ellen 10000 évekre! Ennek mi a büntetési tétele, atommáglyahalál?

  23. Egy filmben hallottam:
    Ha megölsz egyet, gyilkos vagy – ha milliókat hódító.
    Soha senkit nem állítottak még bíróság elé ilyen súlyú bűncselekmények miatt -kivéve a vesztes 3. birodalom prominenseit. Hasonló volumenű perekre csak hasonló volumenű balhé után van lehetőség egyértelmű végkifejlet esetén.
    Amit 23-ban felvázolsz, technológia váltás. Máshol már írtam erről, szerintem túl késő ehhez. Arról nem beszélve, hogy csak akkor várható ezen új berendezések tömeggyártása, ha a feltalálók vagy lemondanak a jogdíjakról, vagy tömeggyártási kapacitásokkal rendelkező multicégek béreseivé alacsonyodnak.
    Lokalizálni kellene a gyártó kapacitásokat, eltörölni a szellemi tulajdont! A tudásnak, információnak ingyenesnek kell lennie! Aki nem ennek szellemében vág neki a világ megváltásának, csak új színt jelent a palettán.

  24. @21: Árpád, jól értelek-e, Te itt nyomaték többszörözésről beszélsz? És/vagy fordulatszám többszörözésről?

  25. 23.

    Pont ez a lényeg, amit említesz. Ma mindent olyan mércével mérnek, hogy mi gazdaságos és mi nem.

    Csak alapvetően rossz a viszonyítási alap, mert a szélerőműveket nem kéne a kőolajhoz, vagy az uránhoz hasonlítani.

    Vajon az egyiptomi piramisok megépültek volna, ha anno felteszik a kérdést, hogy ezt gazdaságos megépíteni?

    Mindig csak a profit, a profit és a profit. Aztán jön minden egyéb.
    A kőolaj olcsó, az atom olcsó, oszt jónapot.

    Na persze most olcsónak tűnik, de végül a természet benyújtja a számlát.
    Aztán így jártunk.

    Még “csak” 34 vagyok, de emlékszem mikor hétfőnként nem volt adás a tv-ben. Vazze nem tudom hogyan, de túléltük, sőt még csak nem is háborogtunk, mert ez volt természetes.

    Ma már azért is hőbörgünk, ha egy boltocska vasárnapra be mer zárni.

    Előbb utóbb úgyis megszűnik a GDP növekvés és elindul majd visszafelé, de nem mindegy, hogy az utolsó csepp olaj kiaknázása után, vagy az olaj, és atom tervszerű, kigondolt visszaszorítása és fenntartható technológiák bevezetése mellett.

    A másik nagyon jó ötlet pedig amit okos.kodo mondott. Nem feltétlen kellenek az egész országba tornyosuló hatalmas szélerőműparkok.
    Ezer és egy helyen, közel a lakóközösségekhez (pl. panelek tetejére), családi házakhoz is felállíthatóak kis erőművek.

    Biztos, hogy van megoldás, de amíg a profit mindent felülír, addig marad az atom, és jól meggyőzik a közvéleményt, hogy ha tévét akarsz nézni, és esténként világítani, akkor fogd be, és nyugodj bele, hogy szükség van az atomra.

    Kína aki pár éven belül átveszi a világhatalmi szerepet sem mutat jó példát. Gazdaságát teljes mértékben az olajra, atomra, szénre, és az occó kici kínaira alapozza.

    Kína pont úgy halálra van ítélve, mint az USA. A döglött ló adja a stafétát a döglődő lónak.

  26. 26. Azért is jó a néhány családra leszűkített energiatermelés, mert ellenőrizhető hétköznapi szinten.

    -Te józsikám miért van az, hogy ma csak 25kw termelődött tegnap meg 30, pedig ma jobban fujt a szél?!
    -ÖÖÖ..Ö
    -Nesze itt egy pofon, máskor meg ne próbáld!

    Országos szinten nem lehet ekkora hatékonysággal ellenőrizni semmit sem. A székely rendtartás is jó példa egy működő rendszerre.
    Nincs idő, nincs idő, el kell kezdeni az átalakítást aztán majd kiderül van-e idő rá! Mért ha jön a fa nem fékezel? Pedig nincs idő megállni!

  27. A II. vh. végén az USA (és a SZU is) óriási mennyiségben ontotta a hadianyagot, de 0 fejlesztés mellett. A mennyiség győzött. Az elmaradt fejlesztéseket a Von Braun félék begyűjtésével megspórolták. Azóta tecnológiai áttörés nincs. Nem is lesz, amíg a feltalálók(az igaziak, nem az Egely-félék) meg nem értik, hogy nem azért nem foglalkoznak velük, mert hitetlenkednek, hanem mert nem akarnak fizetni nekik!
    Árpád találmánya izgalmas, a vertikális szélerőmű is az. De kinek az érdeke hogy elterjedjen? Miért várják el egy General Elektric-től hogy fizessen? Hiába tudna, nem fog! Mára úgy összefonódtak a gazdasági érdekek, hogy gyakorlatilag nincs konkurrencia. Lehet más cégeknél kopogtatni, de azok igazi tulajdonosai, döntéshozói ugyanazok. Ki kell rakni a részletes tervdokumentációkat a netre, és hátradőlni. Szoftverek esetén működik a dolog.

  28. Amúgy az egyiptomi piramisok lehet, hogy gazdaságosak voltak mert hallottam már olyat,hogy valamilyen energiatermelésre használták,de ez egy másik téma, legfeljebb úgy kapcsolódhatna az atomerőművekhez, hogy épp jó lenne egy piramis atomszarkofágnak. 🙂

  29. 28. Jó a mi érdekünk az emberiségé és teljesen igazad van, a feltaláló kicsiben ugyanaz a karrierista mint a multicégek és ugyanazt erősíti a globalizációt mint ami most készül összeomlani ha megtartja az információt. Akkor most 3ra mindenki tegye ki a netre az összes találmányát mert ez az emberiség érdeke, levezettük!
    Várjál elment a net és itt vannak a ballonkabátos MIBesek… 😀

  30. Tibor bá, az urán 235 kitermelése már túl van a csúcson, a mostani reaktorokat nagyjából a felhalmozott készletekből és leszerelt atomfegyverekből etetik. Már nem lesz tízszer több belőlük.

  31. 31-re!
    Tóriumos még lehet. Legalábbis elvben.
    Vagy ha netalán összejön a fúziós – rendesen sugárzó használt alkatrészeket az is termel(ne).

  32. @32 Hát persze. Sőt, gyorsítós transzmutáció is lehetne, meg toronyóra is, lehetőleg lánccal. (Nem akarlak megbántani, de nem lesz.)

  33. Nem bántassz meg, én is tudom, hogy nem lesz. De nem a “felelős” döntéshozókon múlik.

  34. 27: Sirba kergettek a slamposságotokkal. kW nem egyenlő kWó-val! Az előző teljesítmény,az utóbbi energia.

    31: Egy ilyen vén fasznak, mint én, kell rámutatni a breeder reactorokra?

    Árpád: Én nem mentem el a honlapodra, de ennek olyan perpetuum mobile szaga van. 😀

  35. 35!
    Én meg azt nem tudom,hogy ebben az Árpád projektben mi az újdonság.. 😮

  36. Az energiatermelés és -fogyasztás növekedése nem véletlen és nem is egyszerűen szándékoktól függő folyamat. Nem lehet kevesebbet fogyasztani. Alább megkísérlem megvilágítani, miért:

    Nagyon tetszett okos.kodo 27-es szám alatt jegyzett hasonlata a fékkel és a fával, s ha megengeditek, árnyalnám egy kicsit. Képzeljük el, hogy egy buszon ülünk és jön a fa. Nyomni kellene a féket, de sajna bomba van a motorban. Ha a jármű 60 km/ó sebesség alá lassul, robban. A helyzetet bonyolítja, hogy az utasok közül sokan csak a fát látják, s a bombáról nem tudnak. Akik viszont tudnak a bombáról, nem látják a fát. Azt a néhány szerencsétlent, aki mindkét körülményt észleli, nem veszik komolyan. Ráadásul a busz vezetői közül nagyon sokakanak jól jövedelmez a motorban ketyegő bomba. A fáról ezen az oldalon már volt szó, ezért hadd mondjak el néhány dolgot a bombáról.

    Tanult barátaim szerint a pénzügyi tankönyvek első leckéi között olvasható a kamatról az alábbi meghatározás: a kamat a jövőbeni fogyasztásnövekmény. Ha nem nő a fogyasztás, nincs fedezete kamatnak, enélkül pedig nincs hitel. Ha nincs hitel, akkor beszélhetünk hitelválságról. Ez önmagában még nem baj, mondhatni csupán a gyújtózsinór. A gond ott van, hogy a világban az élelmiszerkészletek nagyobb részét az iparszerű gazdálkodásban állítják elő, amelynek nagyon nagy az energiaigénye. Bogár László szokta volt elmondani, a magyar mezőgazdaság iparosítása 16-szoros energia- és 44-szeres vegyszerfelhasználás-növekedéssel járt. A fejlettebb országokban e szorzó valamivel nagyobb. Az iparszerű élelemtermelés hihetetlen energiaigényes folyamat, és az esetek jelentős hányadában hitel nélkül finanszírozhatatlan. Hasonló a helyzet a szállítással. Egy átlagos termék, amit megeszünk olyan 1400 km-t utazik a termelőtől a boltig. ilyen nagy tételben a szálítás is hitel függő.

    Na már most, ha a hitelválság eléri az élelemtermelést (akár a mezőgazdálkodást, akár a feldolgozást), vagy a szállítást, a bombánk robban. Ezért (is) kell a kamat, a növekvő fogyasztás, a gazdasági növekedés, és a növekvő energiafelhasználás. Ahogy lassul a gépezet, úgy akadozik a motor, és ha egy bizony mérték alá csökken, akkor robban a bomba. Tehát van egyfelől a fa, másfelől a bomba. Ha fékezünk akkor is robbanunk, ha neki megyünk a fának akkor is robbanunk. Egyetlen megoldás azért akad: nézni a sebességmérőt és mondjuk hatvankét km/ó-nál ugrani. Sok eséllyel ez sem kecsegtet, de még mindig jobb mint a buszon maradni. (Egyébként ezt az esélyt csillantotta meg Tibor bá a Honfoglalás c oldalon.)

  37. 34.

    Az a baj, hogy igazad van.

    Csak olyan nehéz ép ésszel felfogni, hogy ennyire hülyék vagyunk.

  38. Mindenki a saját bőrén kell megtapasztalja azt, hogy mi a következménye annak,amit létrehozott. Ukrajnában a pajzsmirigy betegség ma már népbetegség. Az ukránok többsége mostani közvélemény kutatás szerint már nem kérnek semmiféle atomprogramból. A japánok nemsokára ugyanígy fognak gondolkodni. A németek szintén. Még annak árán is, hogy korlátozzák az energia felhasználásukat. De tényleg, miért van szükség arra, hogy műholdról egy kivilágitott földet lássunk éjszaka ? Szóval nem ússzuk meg, az energiakorlátozást hosszútávon, ami nem is baj.
    Régen az ember együtt élt a természettel, este feküdt, reggel kelt a felkelő nappal. Ma már megszokta, hogy tőle függetlenül él, korlátlan uraként a Földnek.
    Na ennek vége lesz nemsokára.

  39. Kicsit elcsúsztak a számozások Árpi kirohanása miatt, nekem egy kérdésem azért lenne a találmányhoz, ami önmagában nem rossz, csak nem ismerem a lehetőségeit.

    Bár azt mondtad Árpi nem írsz többet, azért még a kérdésemre hátha válaszolsz. Azt írtad fenn, hogy egy kb. 2 méter átmérőjű kerékkel meghajtanál egy 30 méteres kereket 1:1 arányban. Rendben.
    Mi van akkor, ha a 30 méteres keréken van egy 20 méteres ékszíjtárcsa, vagy lánckerék, és az újra meghajt egy 2 méteres lánckereket?
    Elvileg ugya a fordulatszámot megtízszereztük, vagyis a meghajtott 2 méteres mágnes ha 10 ford/perc fordulattal tekertük, akkor a kimeneten kapunk egy 100 ford/perc fordulatú kereket.

    Kérdésem. Meg tudod ezzel a szerkezettel bárhony növelni a befektetett energiából kinyert energiamennyiséget? A legjobb hatásfok ugye 1. Ennél jobb nem lehet, és ezt is csak elméletben lehet elérni. A te szerkezeted elvileg ebben az esetben 10-es hatásfokkal működik?
    Ez ugye nem lehetséges.

    Árpi, tulajdonképpen mi a forradalmi ebben a szerkezetben? Főleg ami az áramtermelést illeti? Tényleg nem lebecsülni akarom a munkádat, hanem megérteni.

  40. Üdv!

    Szerintem pedig Árpád találmánya nagyon nagy ötlet, egy rakás konstrukciós korlátot ledönthet a jövőben a géptervezés területén. Eddig a fogaskerék és a szíjhajtás volt a legelterjedtebb,de ha ez az új technika beválik,ezek mind ki fognak kerülni a repertoár szélére.
    Engem az érdekelne leginkább ezzel a találmánnyal kapcsolatban, hogy mekkora forgatónyomatékot képes átvinni a berendezés, mondjuk 1:1 áttételnél?

  41. KÁSZLER ÁRPÁD NEM TALÁLTA MEG A SZÁMÍTÁSÁT ÉS ELŐJÖTT BELŐLE AZ ÚRIEMBER. MIVEL NEM CSAK NEKEM ÍRT, HANEM MINDENKINEK, EZÉRT A MÁSOKRA IS VONATKOZÓ RÉSZT KÖZREADOM:

    35. ha azt írom hogy Neked meg hülye szagod van akkor egy bunkó paraszt vagyok, igaz?. Elvileg ez a Te blogod és én CSAK vendég vagyok itt. Ha meg arra sem méltattál hogy rámenj a honlapomra, bazd meg, akkor ne nyilatkozz. Én nem csak pofázok, hanem kitalálom, pénzt szerzek rá, megvalósítom, a világ legrangosabb találmányok kiállításán aranyéremmel jutalmazzák és annyira hülye vagyok itt baszom az időmet, bekaphatjátok, faszkalapok.

    CURIX! NEKED AZT JAVASLOM, HOGY ADD MEG NEKI AZ E-MAIL CÍMED ÉS KÉRD MEG, HOGY A KÉRDÉSEIDRE ADJA MEG A VÁLASZT. kaslerarpad@yahoo.com

  42. Tudtam,hogy Lenz tévedett!Csak akkor miért nehéz tekerni a biciglit ha sok vagy nagy teljesítményű az izzom…..

  43. Megnéztem a videókat Árpád honlapján.

    Nem rossz ez egyébként szerintem. Energiatöbbszörözésre természetesen nem alkalmas, hiszen ha nagyobb tehetetlenségi nyomatékú kereket akarsz meghajtani ugyanakkora hajtókerékkel, akkor a hajtókeréken nagyobb forgatónyomatékot kell kifejts. Az energiamegmaradást nem ilyen egyszerű legyőzni. A lényeg az ebben, ahogyan én látom, hogy nincs mechanikus kapcsolat a hajtókerék és a meghajtott tárcsa között, így egyrészt kenőanyagot spórolsz, másrészt energiát, mivel csak magnetostrikció lép fel, mechanikai súrlódás nem. Arra alkalmatlan a dolog, hogy forradalmasítsa az energiatermelést, bár a generátorok hatásfokát valószínűleg valamelyest lehet javítani vele az áttételeken történő energiaveszteség csökkentésével. Összességében van fantázia a dologban.

    Kár, hogy Árpádból előjött a jobbik természete… ha jól értem, akkor mostantól ő persona non grata lett a blogon? Vagy a kellő tisztelet és udvariasság megadása mellett még posztolhat? Érdekes embernek tűnik egyébként.

  44. 43!
    Nod, erről nekem ez jutott eszembe.

    Két rendőr teker felfelé az emelkedőn tandem biciklivel. Ahogy felérnek a csúcsra, az amelyik elől ült, megszólal:
    – Hű, de nehéz volt tekerni, hogy ide felérjünk.
    Erre a másik:
    – Hát még nekem milyen nehéz volt végig fékezni, hogy vissza ne guruljunk!.. 🙂

    42!
    Árpád szépen magyarul elmagyarázta a projektjét.Most már értem,világos.Nincs több kérdésem..

  45. Tibor bá érdekesebb lett volna itt megbeszélni, hiszen az atomenergia az áramtermelésről szól, és ez a posz témája. De ha Árpi besértődött, akkor azzal nem tudok mit kezdeni.

    A mágnes motorokról is ódákat zeng egy két weboldal, de valamiért nem terjed el, és ez nem az olaj- vagy atomlobby miatt van. Élőben még nem láttam ilyet működni, csak youtube videón. Ok látom, hogy forog, csak baromira nem mindegy, hogy milyen nyomatékkal. Nem értek hozzá, de ha ilyen egyszerű lenne a free energy, akkor mit kinlódunk itt atomerőművekkel.

    Egyébként most éppen ideális szél fúj a szélgenerátoroknak. Most megközelítőleg leadják a névleges teljesítményüket.

  46. 45: A személyes sértegetés lepereg rólam. Ha mindezt E-mailben írja meg, nem tiltom ki, és még válaszolok is neki. De azt mindenkinek tudni kell, hogy ilyen ormótlanságot nem engedek meg. 3 éve dolgozok ezen a honlapon, 980 posztom van fenn, ma is túllépjük az 1000 egyéni látogató számot. Ez minőség, ez érték. Árpád honlapját a kutya se látogatja, de ha ilyen a stílusa, csak azzal nyájas, akiből haszna van, akkor nem csodálom.

    46: Ez nem free energy. Az én megítélésem szerint megspórolja a kenőanyag és a surlódás egy részét. Cserébe hatalmas mágneses mezőt kell fenntartani, ha nem játékszert akarsz. Kétlem, hogy a gyakorlatban beválik. persze minden feltalálónak a saját “gyermeke” kivételes. Az első találmányomat 19 évesen nyújtottam be. Nem lett belőle semmi. Nem nagy ügy. Árpád a kiállításokat is félreérti. Kiállítás, vásár, termék bemutató, stb. annyi van mint a szemét, mert a rendezőknek hatalmas üzlet, a kiállítók 99 százalékának pedig ráfizetés. A díjakat természetesen osztogatják, hogy kedvet adjanak a költésges játékhoz.
    Különben, ha akarna neked válaszolni, akkor meg tudná találni a módját, de te is csak FASZKALAP VAGY, végülis kitalálta, hogy a találmányát nem veszed meg, nem szponzorálod, és korábban azt is kifejtette, hogy pénz lefizetése nélkül a lényeget nem lesz hülye közölni. Itt csak a drága idejét vesztegette. A fiúból még nagy ember lesz, meg van hozzá a képessége, csak az ilyenektől mentsen meg az isten.

  47. 44!
    Nod,nekem erről ez jut az eszembe.

    Két rendőr teker felfelé az emelkedőn tandem biciklivel. Ahogy felérnek a csúcsra, az amelyik elől ült, megszólal:
    – Hű, de nehéz volt tekerni, hogy ide felérjünk.
    Erre a másik:
    – Hát még nekem milyen nehéz volt végig fékezni, hogy vissza ne guruljunk!.. 🙂

    43!
    Árpád világosan szépen magyarul leírta a projektjét.Értem,világos,nincs több kérdésem..

  48. Lehet, hogy maradi vagyok, de továbbra is a szél, nap, föld belső hőjénak kiaknázásában látom a fenntartható energiaforrást.
    Földünk tele van energiával (nem kőolaj, atom stb..) de nem tudunk vele mit kezdeni, ésw ami a legrosszabb, hogy nem is akarunk. Miért? Mert nem éri meg.
    Sokkal egyszerűbb a FED-nek dollárt nyomogatni és azért lehet venni energiát. Na ez a free energy USA módra, csak a Föld, illetve mi döglünk bele.

    Ha valaki feltalálná a jó öreg ólom akku helyett egy igazán hatékony áramtárolási lehetőséget, akkor annyi energiánk lehetne, hogy akár árammal is fűthetnénk.

    Tibor bá, lehet hogy félreértettél, én a 46-osban már a mágnes motorokról beszéltem, Árpi találmánya inkább az erőátvitel, ahogy Jancsika is írta.

  49. Igazolva látom minden feltételezésemet. Nem azon a szinten vagyunk már technikailag, hogy bárki a garázsban, vagy egy közepes tmk műhelyben összedobja a jövő zálogát. Komoly volumenű céltudatos fejlesztésekre volna szükség, a költségek figyelembe nem vételével, válogatott tudós, mérnök gárda összehangolt, fegyelmezett munkájával. A példa ugye adott…
    A föld mélye rengeteg energiát adhatna, nade belefúrni a magmába, hááát, az kihívás a javából!
    Egy jó kis háború felkavarhatná az állóvizet, de az atombombák korában ez már nem opció. Hosszú távon akkor járna jól az emberiség, ha egy idegen civilizáció megpróbálná leigázni. Nem sikerülne nekik az tuti, mi viszont túllépve ezen a megéri-neméri játékon ugranánk annyit technológiailag, hogy kiléphetnénk a földi korlátok közül.

  50. 48 & 49: Megértem, hogy lázasan keresitek a fenntartható energiaforrást, de a kívánt volumenben, rövid időn belül ilyen nem létezik. Ráadásul a világon a kapitalaizmus uralkodik. Csak az történik, ami a Tőkének rövidtávol hasznot hoz. A Tőkét nem érdekli az emberi sors, a jövő, a túlélés. A tőke csak profitot akar termelni. De ez nem minden. Geotermikus energiával hogyan lehet acélt gyártani? Fűtés, elektromos energia OK. De már konvertálni közlekedésre, az is óriási erőforrás felzabálást jelent, hiszen a különböző akkumulátorok élettartama rövid, súlyuk hatalmas, műanyagok nélkül elképzelhetetlen, az pedig olaj. Mindig oda lyukadunk ki, vagy megtanulunk újra együtt élni a természettel, vagy eltűnünk.

  51. Kedves Tibor bá!
    Megtanulni a természettel együtt élni – az ember lényege ellen való. Ha a világmindenség célja az ember, akkor ez így helyes. A világmindenség – had írjak Istent!
    Az Isten célja valami olyasmi lehet, mint a mienk a mesterséges intelligenciával. Túl akar lépni önmagán.
    Ez a bejegyzés már nem ide való – ha való egyáltalán valahová.

  52. 52. Kár, hogy minden vallás azt hiszi, hogy “isten” felette áll a saját teremtésén, és nem benne van. Ez annyira belerögzült az emberekbe a sok évszázad alatt, hogy végre jó lesz visszatérnie a “valóságba”.
    Persze az embernek először még szembesülnie kell azzal sok mocsokkal, amit teremtett. 🙂

  53. Tibor bá ha valaki, te biztosan emlékszel még ezekre:

    http://t7.hu/ivf

    Azért némi előrelépés is történt ezen a területen, pedig egy ránctalanító krémbe több kutatás fejlesztésre szánt pénzt nyomnak, mint az energiatárolásba.

    Nem veszed figyelembe az újrahasznosítás fogalmát sem. Ma szinte mindent kidobálunk kommunális szemétként, mert NEM ÉRI MEG külön gyűjteni. A műanyagot sem kellene eldobni, sőt vedd figyelembe, hogy mennyi felesleges műanyagot használunk!
    Régen jó volt a visszaválthatós üveges üdítő. Ha ma ilyet keresel hülyén néznek rád. Még a visszaválthatós műanyagot is megszüntették.

    Az acélt is újra fel lehet dolgozni, ami meg szétrozsdásodott, az újra visszakerült a természetbe.

    Az ólom akkukat is újra lehet hasznosítani és a sor végtelen…

    Én hiszek abban, hogy az olajon túl is van élet, annálkül, hogy nekiálnánk pattintott kővel hadonászni, és barlangokba lakni, de a hosszútávú fennmaradás helyett a rövid jólétet választottuk(?).
    Vagy inkább ezt erőltetténk ránk, ilyen olyan módon. Fogyassz, had nőjjön a GDP! Ez a lényeg.

    Igen minden bajok forrássa abban van, amit leírtál:

    ” A Tőkét nem érdekli az emberi sors, a jövő, a túlélés.”

    Minden más megoldható lenne.

  54. Szerintem…
    Árpi találmányának sikere egyedül abban rejlik, hogy a megfelelő minőségű – tartósságú és erősségű szerkeztetet össze tudja -e rakni a jelenlegi fogaskerekes szerkezetek bekerülési költségének max. 2-szereséből. Ha sokkal többe kerül, hiába jó ötlet, hiába jobb a hatásfok, érdekesség marad, mint mondjuk a “levitációs földgömb”. A jelenleg elérhető megújuló technológiákkal is ez a baj. Pl. egy passzívház egyedi tervezést, sőt egyedi kivitelezést igényel, nem lehet összetákolni, mint egy kunyhót és nem lehet tömeggyártani sem, mint egy panelházat. Emiatt iszonyatosan sokba kerül, és lehet, hogy 30 év múlva megtérül, de ki tudja megfinanszírozni ma egy összegben majdani fogyasztásának költségeit?

    Árpi kirohanásán meglepődtem. Mindegy, kitettem a honlapomra, ennyit sztem. minimum megérdemel a munkája. Ha gyakorlatilag nem válik be, az már az ő dolga. Ha meg beválik, ez a legkevesebb, amit a népszerűsítéséért segítségként megtehetek. Itt jegyezném meg, hogy az ilyen találmányokkal az a baj, hogy a nagy multi konszernek is folyamatosan törik a fejüket, de lépni csak akkor lépnek, ha már megvan hozzá a piac, vagy megteremtették hozzá ezt a piacot (lásd méregzöld faszságok tömkelege). Magyarországon pl. majd 10 évvel ezelőtt indult az Antro csoport Solo-duo, hibridhajtású kisautójának a fejlesztése. Ma már piac- és szériaképes a modell, de mégis esélytelennek látom a tömeggyártás indítását, mert közben már nincs olyan autó-világmárka, amelyik ne rukkolna elő sokkal olcsóbb megoldással (lásd elektromos autók, amelyek nem környezetbarátak, de valamivel jobbak és nemsokára jól eladhatóak is lesznek). Az árukat a globális világ keretei között szabják, hiszen bármennyibe is kerüljön a valós előállítási költség, ugyanannyi terhet fog jelenteni a fenntartásuk, mint a jelenlegi kocsiknak, csak az üzemanyagár is a megvásárlásba épül. Ugyanez van a szélturbinánál és a napelemnél. 1. Mindenki, korlátlanul nem juthat hozzá, 2. Aki hozzájut, összességében ugyanúgy tejel, mint aki a jelenlegi technológiákat kényszerül használni. Sokan épp azért nem váltanak, mert képtelenek megfizetni a teljes költséget egyszerre, inkább részletfizetéssel maradnak egy korszerűtlen technológia üzemanyagának finanszírozásánál.

    Érdekes lesz majd a helyzet, amikor az üzemanyag megfizethetetlenné válik. De ne áltassuk magunkat! Abban a pillanatban messze nem lesz elegendő kapacitás a “megújulók” előállítására, sőt fenntartására – karbantartására sem! Jobban járunk egy cserépkályhával… Persze amíg van erdő. A jelenlegi kormánynak ezen kéne törnie a fejét, hogy hogyan tudnánk határokon belül mindenkinek enni és tüzelőre valót adni. Elvileg, megfelelő szabályok kialakítása mellett lenne erre mód (ahogy már volt is a történelem során). De basznak rá… Még az elvi hátterét sem hajlandóak áttekinteni. Szóval nekünk az a feladatunk, hogy magunknak oldjuk meg, milyen módon tudunk biztos erőforrásokhoz jutni majadan. Sokféle megoldás létezhet, és nincs tuti recept rá.
    Cs.

  55. 54: Ezt lapos elemenek hívták, és 4,5 V volt a kapocsfeszültsége, mert három 1,5 voltos ceruza volt sorba kötve belül. A ceruza elemeket 1972-ben is tudták volna kisebbre gyártani, de ez egy 1930-as évekből visszamaradt szabvány volt.
    Tudsok én is az újrahasznosításról, meg sok minden másrül is, de hidd el a gyüjtögetést követő emberi életformák nem tarthatók fenn örökké. Ezt újra és újra le kell írnom 6 havonta. Bármit találsz ki, mindössze az aggonizálást hosszabbítod meg.

    52: Nekem nincs kifogásom az isten fogalom ellen. Én csak az emberek által kitalált vallásokkal nem értek egyet. Ha meg hittérítenek, arra már alergiás is vagyok. A világmindenséget valaki, valammi csinálta, valahogy lett, hiszen itt van. E mögött lévőt bárminek lehet nevezni, lehet isten is, de ez nem Allah, vagy Jehova, vagy a Szent háromság, az tuti.

  56. 54.
    Két északi országban igen erősen odafigyelnek az újrahasznosításra.
    Minden városban, a szeméttárolók zöme úgy van kialakítva, hogy a papírnak, (karton, külön újság)fémdoboznak, műanyagnak, elemnek,égőknek, neoncsöveknek külön konténere van, s a háztartási kisgépeknek, apró hulladékoknak. A lakosság nagy része így gyűjti, szelektálja otthonában már a háztartási hulladékot. Minden petpalackot visszaváltanak, minden 3dl 5dl fémdobozt szintén. A gond a visszaváltás alacsony ára, így a fiatalok elhajigálják, de van aki összeszedi helyettük is. Nem tudom hány év munkája van benne ezen országoknak, de működik. A város ahol élek, a szemét elégetéséből fűti a lakásokat. Svédország 5. legnagyobb városa. Nem fáztam idén télen sem, pedig rekord hideg volt, -29 fok. Igaz csak egy éjszaka:-)) Nyersanyag bőven van:-DDDDD

  57. A fenti szemléletre jó példa ez a táblázat:

    http://www.mszet.hu/index.php?mid=53

    No hány magyar szélerőmű üzemel hazánkban?
    Kinek is termelnek a saját pénztárcájukon kívül?

    No ezaz mikor mindenben csak a profit a lényeg.

    Egyébként csupán 10-szer ennyi szélerőmű névleges teljesítménye meghaladná Paksét.

    Mint fentebb említettem, csak az energiatárolás a probléma jelenleg.

  58. 54-re:
    Igazad van! Biztos vagyok benne, hogy mielőtt az ember újra harmóniába kerülne a természettel, vagy inkább a földdel válik egyenlővé, egy darabig még 10 körömmel próbálja majd szeméttelepek hasznosítható lomjait és anyagait “kibányászni”.

    Számomra a jelenlegi újrahasznosítás semmit sem jelent. Mondhatnám azt is, hogy átbaszás, önámítás. 1. Az újrahasznosítás során nem készülhet bármilyen új-áru, nem lehet bármit így legyártani, ill. annak is piac kell (pl. műanyagflakonokból vállfa, műanyag tálca, esetleg fűrács készül), 2. Az újrahasznosítás mellett rengeteg plusz energiafelhasználás zajlik: a szelektált hulladék mozgatásától kezdve, a másodnyersanyag előállításának helyszínére történő szállításán keresztül, az újrahasznosított termék eladásáig, rengeteg kamion és km! Szinte érthetetlen, hogyan éri ez meg egyáltalán, hogyan működhet ennyi üzemanyag-felhasználás mellett gazdaságosan? Arról nem is beszélve, hogy legtöbb esetben az újrahasznosítás csak álca, a termékdíj letejelése, aztán a zacskó ugyanúgy a szemétben végzi, mert csak néhány termékcsalád újrahasznosítására alakult ki “piac”. Megint ideértünk!

    Akkor már inkább az újrahasználat (ruháknál bevált, és sztem. a házt. berendezések javítását is meg lehetne így oldani), vagy a felesleges felhasználás abszolút kerülése! Ezt mindenki beütemezheti magának…
    Cs.

  59. 57

    Tibor bá a gyűjtögetés pedig nem emberi létforma, tehát itt rövidre zárult a kör.
    Tömören röviden azért létezünk a Földön, hogy annak erőforrásait kiélve aztán kipurcannjunk, mindamellett, hogy lakhatatlanná válik a bolygó is. Ez blöd.

    Ennek így semmi értelme. Ennyi lenne az emberi faj “küldetése”?

    Úgy látszik…

    No de nagyon elkalandoztunk Csernobiltól.

  60. 59-re:
    Tegyél mellé egy széltérképet is!
    Jelenleg olyan helyeken vannak szélparkok telepítve Mo-n, ahol a szélsebességből adódóan a beruházás az átlag felett, vagyis 2x,3x gyorsabban megtérül. Naná, hogy külföldi tulajdonúak többségében, hiszen valami csurran-cseppen belőle a hazaárulóknak is, s nyilván legjobban az a befektető jár, aki telepíti a “mi szelünkre”, a saját erőművét! Hát még, amikor nem nekünk, hanem pl. Ausztriának adja el magasabb vételáron a termelt energiát…

    És könyörgöm! Számolj már utána! Teljesen más dimenzió, nagyságrendnyi különbség mutatkozik az így megtermelt energia és az országosan kívánt – felhasznált között. Az elmélet itt még messzebb van a gyakorlattól…

    Arról se feledkezz meg, hogy a szélkereket elő kell állítani, meg kell finanszírozni. Egy bizonyos megtérülési időn túl, többe kerül a leves, mint a hús! Akkor lenne igazad, ha a szélturbinák az égből potyognának.

    Egy reális megoldás azért lenne, és itt az energiatárolás is megoldódna (hiszen az akkumulátorok környezetkárosító hatásával és a jobb hatásfokúak szintén épp kimerüőben lévő ritkaföldfém, valamint veszélyes nehézfém tartalmának problémájával nyilván tisztában vagy). HA mindenkinek lenne helyben termelt energiája (pl. saját napelem, szélkerék), az internethez hasonló “intelligens” e.hálózatra táplálva meg lehetne oldani, hogy amikor nekem kell több energia, vételezzek, amikor kevesebb is elég, feladjak a hálózatra. A kérdés még ekkor is fenáll, hogy mekkora max. kiterjedésű hálózattal dolgozhatunk, ill. van -e abszolút túltermelési csúcs vs. lyuk a rendszerben… Nyilván szabályozás nélkül nem menne, de ha pl. nem egyszerre mosnánk és nem a globális szabályok szerint élnénk, működhetne. Izland pl. nemrég szerződött arra, hogy egy tenger alatti kábelen a geotermikus többletből származó energiáját, ill. az abból termelt elektromos áramot Európának eladja. Legegyszerűbb lenne, ha az afrikai Szahara napenergiáját hoznánk el drótokon Európába. Próbálkoznak is vele, vannak már konkrét tervek, szerződések is. De mit gondolsz, miért nem mozdul semmi érdemleges a dologgal kapcsolatban? A legjobb akkumulátor egyébként a kaja. Ezt vésd az eszedbe, ha a jövőben élni akarsz.

    58-ra:
    Nem fáztál, lehet, de aztán lélegezz mélyeket! A dioxin pl. nem játék! Vagy tán még nem is hallottál róla? Mindennek ára van!!
    Cs.

  61. 60

    Amíg a józan észt, a logikát, az észszerűséget újra és újra felülírja a profit, addig mindig itt landolunk, hogy semmi sem éri meg, ami a jövő generációkat óvná.

    Egy ismerősöm kamionos. Törökbe hordják a húst hűtőkocsival. Utána Spanyolból hozzák be hozzánk a nagyon magyar Sió, Globus stb termékeket. Tudna mesélni az átcimkézésekről stb…

    További fuvarok lennének Iránba, Irakba, de oda már nem megy, pedig ilyen diesel árak mellett is megéri leszállítani.

    Erről ennyit.

    Ami pedig a műanyagot illeti, meg a sok kínai szart.
    Betiltanám őket azonnal. Ha észszerűen használnánk az olajat, akkor nagyságrendekkel tovább is tartana, az újrahasznosítás csak egy szelete a fenntartható életvitelnek.
    Egyébként olvastam róla, hogy az olajkutak is újratermelik az olajat, persze messze nem olyan tempóban, mint ahogy kiszivattyúzzák. Ha ez igaz, akkor nem lehet meghatározni, hogy X hordó olaj van még rendelkezésünkre.

    Az elektromos autók is jóval többet tudnának már most, ha nem gondoltuk volna még pár évtizede, hogy a benzin csak úgy van, és lesz is.
    Miért is fejlesztették volna a macerás elektromos autókat, mikor ömlött a kőolaj a kutakból, és az Ottó-motor igen csak hasznos találmánynak bizonyult.

  62. 63-ra:
    Kommented első részével egyetértek.

    A második rész végéhez két megjegyzés:
    1. Gazdaságosság. Ez egy kulcsszó, és igaz minden körülmények között. A technológiai fejlesztések iráyát mindig ez az elv szabta meg, az más kérdés, hogy mikor, milyen körülmények között, mit tekintettünk, ill. mit tekinthetünk gazdaságosnak.

    2. Az olajkutak nem termelik újra az olajat, bárhol olvastad is… A kőolaj majd újratermelődik, pl. akár a mi testünkből, ha egyszerre elpusztulunk és a radioaktív hamu maga alá temet bennünket. Pár millió év múlva a “vorgok” majd örülnek neki, ha megtalálják és kitalálják hogyan lehet elégetni, hogy ők is kipusztulhassanak. 🙂

    Mesterségesen próbálják a folyamatot felgyorsítani, s legutóbb egy elviekben ígéretes eljárás azzal kecsegtetett, hogy CO2 + napenergiából versenyképes áron mesterséges benzint készíthetnek. Azóta mély csend… Nicsenek csodák?!
    Cs.

  63. Csernobil üzenete -és az egész energetikai hacacáré üzenete erre fűzve- számomra az, hogy az ember képes sokat kockáztatni, ha arról van szó, hogy ne veszítsen. Ez az ördögi kör lelke! Meg kell tanulnunk kicsiket veszíteni, különben minden elveszik! Ezt pedig a teremtő nem fogja hagyni…minket ellenben nem biztos, hogy sajnálni fog!

  64. 63: Miért nem használod az eszedet. Nincs? 😀 Ha ekkora marhaságot olvasol azt azonnal el kell lapozni, és semmi körülmények között nem szabad rákérdezned, mert leégeted magad.

    64: Te nem olvasod el a fiókjaid tartalmát? De tulajdonképpen nem is fontos. Ha ilyen bőszen kommentálsz, akkor minden OK:

  65. Egy valamit azért nagyon figyelmen kívül hagytok. Ti a mai energiafogyasztás mellett számoltok mindent. Mennyi szélturbina kéne, napelem stb…

    Én egyszer sem említettem, hogy kéne nekünk ennyi energia.
    Csak pazaroljuk most is, mert az 50 FT/kWh-val még mindig rohadt olcsó. Nekem is 40 W-os izzó ég az asztalamon, pedig van már 4W-os LED lámpa E27-es foglalattal, csupán 9000 Ft-ért. Ki a bánat fogja megvenni? Egy két fanatikuson kívül senki.

    1-2 atomerőmű csak azért megy a világon, hogy a kicsi stand by ledek világítsanak. További reaktorok azért mennek mert éjszaka a fél bolygót is ki kell világítanunk, New york, Peking, Tokió. Hány MWh-ot zabálnak a csilli-villi szökőkutak, épületek, reklámtáblák stb…mert nekünk sok az energiánk.
    További reaktorok azért mennek, mert elavult ócska energiazabáló berendezéseket használunk.
    Még néhány reaktor azért megy mert páran nem bírják a meleget, és légkondi kell.

    Na én nem az ilyen életvitel melletti energiafelhasználásra gondoltam, amikor fenntarthatóságról beszéltem, de hát most ez van.

  66. 67: Lehetetlen alak vagy. Nem akarod megérteni az elhúzódó aggonizálást. Ha így gazdálkodunk az energiával, akkor elég az olaj 30 évre. Ha a felét megsporoljuk, akkor 60 évre. Ha a 90 százalékát megspóróljuk (elég?) akkor 300 évre. Sikerül ezzel meghosszabbítani az emberiség aggonizálását 270 évvel. ÉÉÉÉÉÉÉÉs? Neked OK, mrert már rég nem élnél, de az Emberiség?

  67. A kőolajtémában kinevethettek, és lehet, hogy igazatok is van, azért ezt mégis ajánlom figyelmetekbe:

    http://t7.hu/ivh

    Ha másra nem is jó, azért elgondolkodtató.

  68. Feladom. Tessék elolvasni a 7. osztályos kémia, és az 5-6. osztályos földrajz tankönyveket. Utána röhögni fogsz Te is az ilyen cikkeken. Csak a mennyiségek miatt gondolj bele, hogyan tudna szerves eredet nélkül ekkora mennyiségű szénhidrogén kialakulni! A dinók nem tudom hogyan jönnek ide, a kőolaj tudtommal parányi tengeri élőlényekből képződött. Pont az a lényeg, hogy egyszerre pusztultak el, pl. egy vulkánkitörés maga alá temette őket. Aztán a hegységképző erők megforgatták a tetemeket, majd a megfelelő körülmények között, nagyon hosszú idő alatt átalakultak. Ha ezt a nagyon hosszú időt le tudnánk rövidíteni mesterségesen, megoldódna minden jelenkori probléma. De hát ezért “nem megújuló”, vagyis kurva lassan megújuló…
    Cs.

  69. A zöld forradalmárok elektromos kocsikról,nap és szélenergiáról álmodnak.Persze tehetik ,de csak addig ,amig van elég kőolaj a mezőgazdasági rendszer fenntartásához.
    Ott az alternativ energia nem érvényesűl, de az atomerőművekből származó elektromos energia sem.
    Elektromos traktor,elektromos aratógép???
    Micsoda vicc!

    Na és a hadiipar? inkább ott kellene kezdeni a nagy zöld beruházásokat ! 🙂

    Erre mindenféle zöldvérű aktivista a nagyvárosok éjjeli világitását és a személyi közlekedést látja a legégetöbb problémának.
    Nem látják a lényeget.
    Küszködésük és a zöld energia annyit ér ezen a világon ,mint döglött lovon a patkó.A politikusok ezt nagyon jól tudják,és azért jóérzésből néha úgy tesznek,mintha komolyan vennék öket.
    De a nullponti eneergiával azért már ök sem foglalkoznak.
    🙂

  70. Nem az a kérdés, hogy meddig elég az olaj, vagy az energia. A gazdaságunkat növekedési kényszer jellemzi. (lásd a 37) A kérdés az, meddig növelhető oly mértékben az energiafelhasználás, amit ez a kényszer még megkövetel. A helyzet tökéletes zsákutca. Tényleg egy megoldás létezik, amit Tibor bá (52) felvetett: “vagy megtanulunk újra együtt élni a természettel, vagy eltűnünk.”

    A természettel való együttélés viszont nem feltétlen jelent gyűjtögetést. Egy tájtörténeti vizsgálatsorozat eredménye szerint több olyan helyszín is volt a Kárpát-medencében ahol a rendelkezésre álló adatsor által kijelölt 8-10 ezer éves tartományban a következő tájszerkezetet találjuk:
    erdő 90-95%
    rét 5-10%
    vizesélőhely 5-10%
    szántó-kert 1-2%
    A vizes élőhelyek átfednek a rétekkel (mocsár- és láprétek) és az erdőkkel (mocsár- és láperdők)

    A vidék viszonylag sűrűn lakott volt, tehát a szerkezet tartós fennmaradása arra utal, hogy az ott élők békén hagyták a tájat, nem élték le. Ráadásul néhány helyen dokumentálható az emberi tevékenység elmaradása, vagy a terület elnéptelenedése, ami jelentős változásokkal: az erdők 10-15%-os gyérülésével és a mocsarak hasonló arányú előretörésével jár. Ez viszont arra utal, itt nem egyszerű alkalmazkodásról volt szó, sokkal inkább tájfenntartó emberi tevékenységről.

    Ahhoz, hogy lássuk, mit is kellene tennünk, elég volna ezeknek az embereknek az életmódját és gazdálkodását ismerni. A feladat nem olyn nehéz, mint elsőre gondolnánk. Az Észak-Alföldön e tájszerkezet valamikor az 1600-as éveket követően kezd megváltozni. Innentől számítva mintegy 200 év alatt alakul át a vidék. Ennek az időszaknak a története rejt egy fajta kulcsot. Az azt megelőző mintegy 10 ezer évé egy másikat. Ha mindez megvan, akkor már csak arra kell felkészülni, hogy erre építve rendezzük be az életünket.

  71. 71 & 72: Mint a legtöbb esetben kalotaszegi értékeli helyesen a témát. A régebbi posztokban és kommenteimben többször kifejtettem, maga a mezőgazdálkodás se tartaható fenn, mert szikesedéssel, föld errózióval jár. Kizárólag a halászás-vadászás, gyűjtögetés tartható fenn a “végtelenségig”. Ez nem lehetetelen, mert Észak Ameriában az indiánok ezt az életformát gyakorolták egészen a fehér ember megjelenéséig. Amint az ember hozzányúl a természethez az életmód végessé válik. Aki ezt nem látja be, az nem gondolja végíg például a Tigris és Eufrátesz közötti “kánaán” műveélésének történetét. Tessék tudomásul venni, életképes ötlet vagy javaslat, ha megvalósításra kerül, kizuárólag csak időhúzást jelent, magyarul meghosszabbítja az emberiség aggoniáját. Sajnos Licaj Vuv a természettel való együttélés bizony gyűjtögetést jelent, nem szánthatjuk fel a földet.

  72. 72 Meghalt Mátyás, oda az igazság! Aztán a Rákocziak kora volt, Török, Habsburg uralom…
    Ezt a tájszerkezeti fejtegetést nagyon érdekesnek találom, van róla bővebben valahol? Foglalkozol vele intenzíven esetleg,vagy csak beugrott valahonnan?

  73. 73. Tiborbá! Nem csak felszántással lehet “termelni”, ott van a permakultúra, pl. akkor erdőgazdálkodásra példa a templomos lovagok féle áztatómedencés história. Vagy ott van a Jean Pain módszer energiagazdálkodásra, valamilyen szinten gyűjtögetés de beavatkozással! Természettel élni lehet, csak vigyázni kell az atomerőművek környékén majd azért 😀

  74. Tibor bá! Két dologban is félreértesz. Szerintem sem lehet szántani, de az az 1-2% szántó, vagy kert, amit az ember fel tud ásni még belefér. Én magam végiggondoltam a Tigris és Eufrátesz közötti vidék történetét. De a Tisza nem a Tigris, a Duna pedig nem Eufrátesz. Ami itthon történt a Tisza és a Duna mentén évezredeken keresztül az nem volt gyűjtögetés és nem volt földművelés. Lehet, hihetetlen, de tényleg tájfenntartó gazdálkodás folyt. Mondok rá még egy példát. Az Észak-Alföldön vizsgáltunk néhány tavat, amelyek történetét 4-5 ezer évesre becsültük. Ezekben a tavakban ez alatt az idő alatt mintegy 1-1,2 m-nyi üledék halmozódott fel, ebből 0,8-1 m az utolsó 300 évben. Az adatok itt teljesen egybe csengtek mindazzal, amit a tájszerkezetről mondtam.

    A magyar paraszt 1000 éves álma a földről hazugság, a legtöbb helyen ez az álom “csak” 300 éves. Ezzel együtt itt nálunk a szegénység nem földet akart, ellenkezőleg: sokáig a vizet sírta vissza. A maiak persze már nem emlékeznek erre.

    Szóval abban egyetértünk, hogy fenntartható szántógazdálkodás nincs. Viszont a természettel való együttélés nem csupán gyűjtögetés. Bizonyítható, hogy évezredeken keresztül a magyar halászat jelentősen növelte a Kárpát-medence folyóinak, különösen a Tiszának és a Dunának a halállományát. Mindez megérne persze egy misét, de itt erre nincs lehetőség, viszont egy érdekes adalék. Amikor ez feltűnik az utazóknak, Európa még szabályozatlan folyóival vetik össze a magyarországi halgazdagságot. Hazánkban akkoriban a halászati jogot nem korlátozták, tehát bárki szabadon halászhatott, tőlünk nyugatra a halászat ekkor már kevesek kiváltsága. Ezzel együtt nálunk volt több hal. Tudom, ez érvnek kevés, de talán érdemes elgondolkodni rajta.

  75. A civilizáció már halott, csak nem mindenki látja be. Az emberiség önszántából nem fog megváltozni. Ha nem változtat elpusztul. Majd belőlünk lesz a következő intelligens faj kőolaja, ahogy azt előzőleg írtátok. Ha a civilizációnak vége leolvadnak az atomerőművek, elszabadul a sugárzás… The End
    Akkor már hiába kapirgáljuk fenntartató módon a földet a kőkapáinkkal. Pár százezer év múlva talán ismét lakható lesz a bolygó, és jön az új hódító faj. Lehet, hogy a dínók is felélték a környezetüket, mert túlszaporodtak, és ezért haltak ki? 🙂

  76. 70.

    Csak érdekességképpen másoltam be, ez is egy nézőpont az olaj keletkezésére, nem feltétlen igaz. Meg az sem, amit az ált.isk. könyvekben tanítanak.

    73.

    A jelenleg élő, főleg nyugati életmódra szocializálódott népeknek nincs többé halászat, vadászat, gyűjtögetés.

    Ha tényleg nincs tovább akkor csak a vég van. Kár ezt szépíteni. Ki fog kiugrani az Audijából, hogy aztán bogyókat szedjen?

    Szumma: mai tudásunk mellett nincs megoldása ennek a helyzetnek. Minden nyersanyag tart, amíg tart. Addig relatív jól élünk, aztán majd lesz valami.

  77. 74 1987-től kisebb nagyobb megszakításokkal, 1999-től pedig szinte csak ezzel, ideértve a gyakorlati kísérletezéseket is magán gazdálkodástól, országos programok kidolgozásáig. Abban a tájtörténeti munkában magam is részt vettem. A Miskolci Egyetem kutatása volt, de ezeket a vizsgálatokat szegediek végezték. A teljes kutatás összefoglalója két példánya még adott, ezt érdeklődés esetén szívesen elküldöm, ha kapok címet, vagy leadhatom valahol, ami útba esik jövet menet. (Sárospatak-, illetve Nyíregyháza-Pécs vonalon közlekedem kocsival v. vonattal.)

  78. Uff! Ez több mint gondoltam, Tiborbának megadom a címemet, nagyon megköszönöm ha elküldöd!

  79. Ilyenek is beugranak így a tájgazdálkodás kapcsán, hogy szerte európából csodájára jártak a csümölcsfáinknak (még Mátyás idejében). Állítólag kis tulzással biztos, de el kellett zavarni a halakat, ha egy vödör vizet szerettél volna meríteni. 🙂 Biztosan tudtunk valamit amit más nem.

  80. 81

    Többek között az ilyenek miatt sem temetném a jövőt, mint ahogy Tibor bá ezt el akarja hitetni.

    Nem hiszek abban, hogy csak és kizárólag a gyűjtögetés az egyetlen fenntartható életforma, még ha most ez így is tűnik.

    Tuti, hogy ez az életvitel, ami most a mindennapjainkat meghatározza, el fog tűnni. Nem is olyan sokára. Az is lehet, hogy az emberiség 50-70%-a el fog tűnni, sok minden lehetséges, és sok mindenről nem tudunk semmit, így szerintem ilyen dolgot kijelenteni, hogy a gyűjtögetés abbahagyásával elkezdtük végleg felélni a jövőnket, merész kijelentés.
    Hangsúlyozom, még akkor is, ha ez most éppen logikusnak tűnik.

  81. @79 Nagyon tetszik, amiket írsz, van esetleg olyan hely a neten, ahol bővebben lehet olvasni róla?

  82. Az újrahasznosítás nem oldja meg természetesen a feleslegesen kifejlesztett termékek problémáját, csak rámutat azok növekvő számára.
    Egy dologra biztos jó, sokan szembesülnek vele, mennyi kárt okozunk.
    A tanulságot nem fogjuk levonni, szelektíve gyűjtve ,magunk dobjuk ki az emberiséget a szemétbe. Ugyanannak az időhúzásnak egy része, amit Tiborba a 68-as hszban írt.

    Nekem az igazi újrahasznosítás nagyanyámhoz kötődik. Igaz neki nem kellett üdítős palackkal, elemmel, és számtalan más hasznosíthatatlan dologgal megbirkóznia.

    Visszatérve a svéd példára. Látom, hogy ez ugyanannyi energia felhasználással jár, néha többe kerül a leves mint a hús. Ők legalább nem egy másik ország nyakába varrják az egészet. Biztos a svédek is exportálnak szemetet gazdaságilag fejletlenebb országba, de maguk is próbálkoznak a sajátjuk eltüntetésével,nevezzük újrahasznosításával. Egy újabb munkahelyteremtő lehetőség, egy újabb beruházási lehetőség, politikai csatározások helyszínének sem utolsó……vagyis takargatjuk,kendőzzük a valóságot, milyen kártékonyak is lettünk/ vagyunk mi a saját Földünkre nézve.

  83. 62. Tudom, hogy a hulladék égetés káros. Ezért írtam az előbb 60-ra válaszolva, bele fogunk fulladni a saját szemetünkbe előbb utóbb. Átvitt és valós értelemben egyaránt.

  84. 84. Nagyanyáink idejében még csak a tejeszacskó volt hulladék de abból is lábtörlőt horgoltak. 🙂
    Én például még egyenesítettem szeget nagyapámnak mert nem dobta ki! Mindent ujrafelhasználtak.

  85. Egy valamit nagyon fontos tudni és megérteni: jelenleg az ipari
    szinten megtermelt (más energiából átalakított) elektromos energia nem tárolható. Az atomerőművek üzemviteli tulajdonságai, de maga a kiterjedt elektromos energia elosztási hálózat sem teszi lehetővé a takarékossághoz szükséges szabályozást. Ami elektromos energiát termelünk azt fel lehet használni, de tárolni nem tudjuk. A rendszer centralizált, atomerőművek esetében kellő rugalmassággal még csak szabályozni sem lehetne. A reaktormag remanens teljesítménye miatt még a leállítás után is folyamatosan biztosítani kellene a hűtőközeg transzportfolyamatait. Ez az az inherens veszély az atomerőművekben amit nagyon jól láttok. Lehetne rá valamilyen
    passzív megoldás amikor pl. mélyen a földbe süllyesztett reaktor van és a hűtőközeg cirkulációja passzív módon, a saját konvekciója által biztosítva lenne. Ilyen reaktort azonban még nem készítettek. Sőt, talán nem is terveztek. Az elképzelés azonban megszületett már. Mindez valójában semmit nem segít. Műszaki rendszerekben és ott ahol emberek vannak… Az ember, mint szellemi lény fundamentális tévedésein és a társadalom eleve hibás organizációján kívül más valamivel is hatalmas baj van:
    a tudomány egyszerűen képtelen felmutatni már igazán jelentős eredményeket. Sajnos vagy szerencsére persze. De véleményem szerint nem csak azért nincsen még H-izotópos fúziós reaktorunk ami termelni is tudna, mert hatalmas műszaki és tudományos problémákat kell megoldani… hanem mert akiknek meg kellene oldani azok diplomamunkát meg PhD-t akarnak nem reaktort. A problémák megoldása is ebben az impotens formában zajlik.

    Asszociáció:

    Ez éppen olyan dolog, mint annak idején a Holdutazásért folytatott verseny volt. Igazából nem lehet érteni, hogy ehhez miért kellett kifejleszteni a Saturn V (USA) és az N-1 (CCCP)
    nagyrakétákat. Mert maga a feladat nem igényelte. A Zond vagy Apollo holdűrhajókat egy Szojuz ill. Saturn 1B hordozórakétával is pályára állíthatták volna. Mondjuk másnap u.ilyen rakétákkal
    a holdkompot és a többletüzemanyagot a pályaelhagyáshoz. Az űrben ezeket összekapcsolták volna még a Föld körüli pályán és irány a Hold. Nem ezt a megoldást választották hanem a nagyrakétafejlesztést, amibe a szovjetek bele is buktak. Minden járulékos technológiai és technikai eredménye ellenére érthetetlen számomra a nagyrakétafejlesztés mert maga
    a feladat nem igényelte. Ilyenkor nem tudok másra gondolni mint arra, hogy Wernher von Braun és Szergej Pavlovics Koroljov megkapta a feladatot.
    De ők nem a Holdra akartak menni, ők nagyrakétát akartak építeni. Előbb utóbb valamelyikőjük vezetésével csak sikerült a dolog. A példa jól mutatja az alkotó és a feladatmegoldó kreativitás kínlódásait.

    Egy érdekesség a Szovjetunióból, amitől ma agyhúgykövet kapna mindenki:

    http://englishrussia.com/index.php/2009/03/17/russian-mobile-nuclear-power-plants/

  86. 76: Ez nem szép tőled 😀 Amikor azt írom, hogy gyűjtögetés, akkor nem írom ki a teljes elnevezését a társadalami rendnek (az angol se írja ki: “hunter gatherer” huiányzik a halászat), mert hosszú. Halászó-vadászó-gyűjtögető. A klasszikus eszkimók halásznak, de ugye nincs mit gyűjtögetni, viszont vadásznak is például rozmárt. Az É.A. indiánok vadásztak-halásztak és gyűjtögettek. A D.A-ak viszont kukoricát termeltek. Egyik civilizáció ment a műsik után. A Tigris és Eufrátesz között mezőgazdálkodtak. Ezt tették a Nagy Alföldön is KÉSZ. Ne tessék félreértelmeznia szavaimat.

    78: “mai tudásunk mellett nincs megoldása ennek a helyzetnek” Megoldás teremészetesen van, lenbne, de saját pszichénk áll az útban.

    82: “Tibor bá ezt el akarja hitetni.” — Akarja a fene. Mondom a véleményem, ahogy mindenki más. De egy kicsit részletezd, hogy gyüjtögetés nélkül hogyan lehet életben maradni dfenntartható módon.

    86: Francokat használtak fel mindent újra. Számodra az idő távolsága mindent megszépit. Egyszerűen csak spóroltak, takarékoskodtak. Az én nagyanyám azt mondta, hogy egy jó háztartásból nem mmegy más ki csak a fűst és a hamú. Azaz, amit már nem tudtak használni, azt elégették. Ez bizony nem újrahasznosítás, hanem az erőforrások felélése. Még a marhaszart is elégették, miután a napon kiszáradt. Ennyit a régiek újra hasznosításáról.

    87: von Braun gyerekkori álma volt a Holdra utazás. (a pontosság kedvéért). — A garvitzásiós cirkuláltatás ekkora volumennél kivitelezhetetlen, mert elméletileg elfogahatatlan cső keresztmetszetekre lenne szükség.

  87. 89 Itt ismét félreértés van. Az a halászat nem az a halászat. Andrásfalvy Bertalan mutatott rá először a magyar halászat és a magyarországi folyók legendás halbősége közötti összefüggésre. Ő mutatott rá arra is, hogy ez a halbőség nem a természet ingyen ajándéka volt, hanem emberi beavatkozás eredménye.

    És hogy hogyan lehet fennmaradni fenntartható módon?

    Először meg kell ismerni a tájat, ahol élünk, fel kell fogni, hogy az adott természeti rendszernek mi a működése, meg kell vizsgálni, miként avatkozhatok be e működésbe úgy, hogy az adott rendszer egészét gazdagítsam. A részletek mennek drótpostán…

  88. “Azaz, amit már nem tudtak használni, azt elégették”
    Vagy elásták. Én meg rácsodálkozom az anódtelepre, vagy a zománcos fazékra, mikor pincét, alapot ások. Nincs olyan talpalattnyi föld, amit ha megforgat az ember ne találna üvegszilánkot.

  89. 90. Pontosan erre gondoltam, ha lerabolni lehet, akkor gazdagítani is lehet a rendszert!Hálás lesz érte a kis ősközösségem… 😀

  90. 88

    Okés Tibor bá, megpróbálom részletesebben kifejteni hogy a gyűjtögetés, halászat, vadászatnál hogyan élhetnénk egy magasabb életszínvonalon a természet kifosztása nélkül, de most elvileg dolgozom, és ez azért átgondolást igényel, és úgy is bele fogtok kötni, mert a világunk már olyan szövevényes, hogy azt 1 ember nem láthatja át, nem térhet ki minden részletre. Na majd én leegyszerűsítem 🙂

  91. 87, 89: A megvalósítás módja és a verseny miatti nyomás viszonyára utaltam (implicit módon), nem a célra. Van egy gyerekkori álom és van egy felnőttként választott rendkívül széles és mély szakterület ahol zseniális volt. Utóbbiban a rakétaépítés éppen olyan erős vágy volt mint a gyerekkori álom ami a rakétamérnökség felé vitte. Amikor a Holdra készültek, Ő már a Marsra akart menni. Ernst Stuhlinger már az ionhajtóműveket tervezte a 60-as években. Most kezdik igazán fejleszteni őket (VASIMR). A NASA-val éppen azért rúgta össze a port, mert nem értette mit akarnak még a Föld körüli pályán csinálni az elkövetkező évtizedekben. Nem értett egyet az iránnyal.

    Teljesen igazad van Tibor bá, ekkora hőteljesítmény elvezetést biztosan képtelenség konvektív-gravitációs elven realizálni.
    Bár nyilván nem számoltam semmit, de talán nem lenne túl nehéz
    egy becsléssel negatív ítéletet mondani a dolog felett. Csak megemlítettem az ötletet. Arra is gondoltak, hogy az esetleg
    felrobbanó reaktor így mintegy saját magát temetné be. Az egészet pedig megfelelő geológiai struktúrába építenék. A gyakorlat szempontjából az egész persze túl bonyolult lenne, sokkal egyszerűbb egy csarnokot építeni. A gondokat is vállalta vele az emberiség.

    Igaz, hogy a bulvárból, de itt van egy érdekes cikk:
    http://www.borsonline.hu
    “Japánnak már csak pár éve van hátra”

    http://t7.hu/iwd

  92. A kutyaharapást szőrével megoldás teljesen őrültség?
    Kilakoltatni egész japánt, majd rádobni a legnagyobb hidrogénbombát!
    Nem maradna egyben a mag az tuti, megszűnne a másodlagos izotópok keletkezése. A szétpárolgó urán jól felhígulva már nem jelentene akkora veszélyt. Az ukránoknál dettó. Kijev -et, Tokiót persze nem lehet beáldozni. De még elvi szinten sem lehet ez megoldás?
    Az az urán ami a reaktorokban van, eddig is ott volt a természetben (jól elzárva kőzetekben persze) jól elosztva. Vissza kellene oszlatni!

  93. 95. Kérdezd meg a japókat, és beszéld rá őket, hogy barátkozzanak az ötleteddel 😀
    Amúgy hidrogénbombákat nem nagyon dobálunk manapság csak úgy, mindenképen kell a beleeggyezésük XD

  94. Hát most ihletet adtál öregem, mert már hallom előre: nem gazdaságos, a ledobandó hidrogénbombával évekig lehetne táplálni a még meglévő erőműveket 😀

  95. Nekem meg elment az ihletem, pedig akartam írni valamit a fenntartható társadalomról. Na mindegy.

    95.

    Vazze ez azért kicsit meredek ötlet 🙂 Szerintem elég lenne az erőművet berobbantani a tengerbe. Egyébként meg tök mindegy. Elsüllyednek ezek maguktól is:

  96. 95:98: Uraim nem ártana utána nézni egy kis atomfiziai ismeretnek! Az atombombában FISSZIÓS folyamat megy végbe. Tehát az U-235 szétesik (magától, hiszen radioaktív izotóp), de az anyag egy részéből energia lesz. Szörnyű nagy energia. Ehhez uránium kell, amiből nincs sok. Van viszont egy másik folyamat a FUZIÓS amikor két különböző, közönséges (nem radioaktív) atomot összelőnek és lesz belőle egy harmadik, de marad egy kis felesleges tömeg, ami átalakul energiává. A baj csak az, hogy ehhez a folyamathoz iszonyatos hőfok kell. Na ezt adja az atom bomba. Tehát a hidrogénbomba nem más mint egy olyan bomba, ahol egy atombomba mindössze a “gyutacs”, ami berobbantja a hidrogént. Abból pedig van elég a Földön. —- Még csak annyit, hogy egy reaktorban mindig több radioaktív anyag lesz, mint amennyit beletettek, mert a rengeteg neutron mindenből tud radioaktív izotópot csinálni (ha elszabadul a pokol). Ami pedig a szétrobbantásukat illeti. Nos, a katasztrófa abban van, hogy egy radioaktív izotópot semmivel se lehet megsemmisíteni. Mondom SEMMIVEL

  97. 89. Áttételesen napenergiát használtak:-)))
    Természetesen nem lehet mindent újra hasznosítani, habár az udvar hátuljába a pottyantós WC-hez az összetört tányérok,bögrék gyönyörű színkavalkádján vezetett az út. Ha még volt ideje az ember lányának, ugrálgathatott a mintákon.

  98. Én nem tévedésből írtam hidrogénbombát, az elvét ismerem. Sőt úgy tudom létezik 3. fokozat is, “normál” urán töltettel. Nem lehet az izotópot megsemmisíteni, ez világos, de ha koncentrációja elég kicsi, nincs “rengeteg” neutron. A koncentrációt csökkenteni gondoltam a szétbombázással.

  99. 101: Ha egy hidrogén bombát nem a levegőben robbantanak fel, hanem a talajon, akkor kiszámíthatatlan dolgok törrténhetnek attól függően, hogy a talajban milyen elemek vannak és milyen arányban. At erőmű felrobbantása egy hidrogén bombával orosz rulet lenne.

  100. Pontosítok: (Wikipédia alapján)
    A Szovjetúnió tervezett 3 fokozatú bombát U238 -as végfokozattal, 100 Mt hatóerővel, de a túlzott szennyezés miatt a 3.fokozatot ólomköpenyre cserélték. Így mindössze 50 Mt hatóerővel is a Cár bomba lett a csúcs.

  101. 101:
    A robbantassal szetszorodnak a sugarzo reszek. Nem csooken a sugarzas osszessegbe, csak mindenki ugyanannyit kapna belole. Pl te is. 🙂
    A fuzios bomba reteges. Gyutacs belul, majd nehezviz, ismet uran, stb. Az otleted Fukushimaban egy szuper fuzios bombava alakulna, mert plusz retegkent jelentkezhetne az ott levo sugarzo anyag es viz. (persze ez csak az en atgondolatlan velmenyem)

  102. A harmadik fokozat a helyileg adott anyagokból nem indulhatna be, mert azt már nem veszi körül köpeny. Köpenyként nem viselkedik egy jókora földréteg sem, robbantottak már víz alatt, föld alatt is hidrogénbombákat!

  103. 105. Nem tudom, de frászban lennék ha bemondaná a tv, hogy bocs elbasztuk Paksot és most szeretnénk rádobni egy bazi nagy termonukleális bombát mert így jobb lesz! Légyszi költözzetek ki a kárpátmedencéből mert nagy lesz a huzat! 🙁

  104. 105: Csak annyit, hogy az első hidrogénbomba ereje négyszer volt nagyobb a tervezettnél. Vagyis állandóam orosz rulettet játszanak.

  105. Kedves hozzászólók!
    Valamiért van bennünk egy félelem a “vadászó-gyűjtögető” életmód iránt. Mi az ami ennyire rossz ebben? Belegondoltak azok akik ennyire lehetetlennek tartják ezt?
    A mai társadalmunk egy rendkívül egyenlőtlen, egymás munkáját kihasználó társadalom. Úgy is mondhatjuk, hogy valójában rabszolgatartó társadalomban élünk.
    Miért van az , hogy napi 8-10-12 órát kell dolgoznunk verejtékkel, hogy megéljünk, miközben egy vadászó-gyűjtögető napi 2 órát foglalkozott az élelmezésével és lakhatásával, a többit közösségi élettel töltötte.
    Vagy szerintetek egy oroszlán napi 12 órát szalad az áldozata után? Mi 12 órát szaladunk egy illúzió után amivel nem csak a földet, a többi élőlényt, de saját lelkünket és egymást is tönkretesszük.
    Nincs más út , mint visszatalálni az élet közösségébe és újra ennek a részévé lenni. Itt a földön 3,5 milliárd éve minden erről szól, miért jelentenénk pont mi a kivételt?
    Akiben ez viszolygást kelt az nagyon jó, mert legalább el tud indulni valahol! Fel tudja tenni magának a kérdést, hogy miért taszítja ez? (Az európai fehér embereket is taszította az indiánok szabadsága és ezért is mészárolták le őket)
    Legjobban Jankó András fogalmazta meg a “blag”-jában:
    “Valamint annyi vágyunk kötődik az ipari civilizáció folytatódásához: bennem is egyrészről él a vágy, hogy megnézhessem a Harry Potter utolsó fejezetét a moziban, vagy megjelenjen a Starcraft 2 számítógépes játék. Azonban felismerem, hogy ezek a vágyaim messze nem a legmélyebbek, és valójában a legigazibb: egy igazi közösség részének lenni, nem csak emberi társaim közt, hanem egy táj minden lakója közt. Ez szerintem egy mindannyiunknak egy mély emberi ösztönünk, csak oly gyakran betemeti a domináns kultúra által belénkdumált rengeteg áligény, hogy fel se tudjuk fogni, hogy igazából mit is jelenthetne.”
    http://jand.info/2010/02/mekkora-bajban-vagyunk-es-miert-nem-cselekszunk/

  106. 107. Abban sem voltak teljesen biztosak, hogy nem “gyullad be” az összes hidrogén a földön bombaként. Mégis felrobbantották.

  107. 108. Való igaz, most olvasok egy böjtröl szóló könyvet, ebben szó van érintőlegesen fényevésröl is. Fény az lesz bőven, mindenki jollakhat. 😀
    Vicc nélkül a böjt csodákra képes, de nem minden alkat számára megfelelő a hosszas böjt. A fényevés meg érdekes, állítólag még vizet sem isznak 1 hétig. Sejtem ennek a lényegét, de nem fér bele a materialista világnézetbe az tuti…

  108. Egy ismerősöm rendszeresen böjtölt, most epeproblémái vannak.
    Nem a materialista világnézet tehet róla.
    Egy hétig nem inni semmit az élettel összeegyeztethetetlen, világnézettől függetlenül. Olvastam én is a jógiról akit 2 hétig feküdt a kórházban megfigyelés alatt, s nem evett, nem ivott. Az ilyenek nem fényt esznek ez idő alatt szerintem, hanem nem élnek. Ez is hülyén hangzik persze, de inkább el tudom képzelni, hogy egy hihetetlen akaratú ember totális kontrol alatt tartja még a szívverését is, s lelassítja az életfunkcióit. Mint a téli álom. Még azt is elhiszem, hogy 400 éve él. De azt már nem, hogy 120-nál többet.
    Tehát az ilyesmi csak időhúzás, mint a takarékos izzó.

  109. 111 Persze mert tiszta ideg lett a nem evéstől. Nem mindenkinek jó hosszasan böjtölni, az Ajur-védikus felosztás szerint a tüzesek, de főleg a levegősek, kerüljék a hosszas böjtöt!
    A probléma mint mindig most is az, hogy általában éppen a levegősek akik elhanyagolják az evést mert csak futva gyorsan bekapnak valamit, a vizesek meg akiknek igazából kell a böjt, zabálnak és híznak mint a disznó. 🙂 Epe probléma az mindig valami gyűlölködésre utal, erre jó egy májtisztító kúra nevű kúra:
    http://fogyokura.ws/majtisztito-kura/
    Ez kitisztítja a máj vastag ereiből is a zsírdugókat és szép szineset lehet tőle pottyantani, az a “kő”.Zsírkréta szerű inkább.
    Na ezt a tisztítókúrát ha végigcsinálod, akkor tuti nem leszel ideges, mondhatni jámbor ember leszel egyszeriben. Nem (csak) mert kimerítő, hasmenés egyebek, hanem kihajtja a szervezetből az “ártó-tűz” energiát ami az ideget, mérget okozza éés tartósan epekövet. Megkövül a harag 🙂
    Namost ha ezt a kúrát meg még 2 másikat is megismételsz évente a megfelelő időben, és még pár dolog amitől Tiborbá nemlétező haja égnek áll 😀 akkor elélhetsz vagy 150 éves korig szerintem.
    Bibliai időkben többszáz, Nagardzsuna 1600 évig élt (állítólag) legalább is látni vélték…Párszáz után már röpül az idő szerintem 🙂

  110. 111!
    Ezt én is olvastam.Még ma sem tértem magamhoz tőle.. 😮

    Egyébként azért vana vese meg a máj hogy méregtelenítsen.Jancsika hol van?…

  111. 112: okoskodó! Te egy olyan helyes fiú lennél (még humorod is van) ha ezeket a hülyeségeket el tudnád felejteni. A máj a legcsodálatosabb biolaboratorium. Ő méregteleníti az egész testet, őt nem kell méregteleníteni. Átalakítja a zsirokat, a fehérjéből is csinál glükózt. Kiszűrei a vérben lévő mérgeket és benyomja az epehojagba, vagy ha tudja átalakítja és átgpasszolja a vesének. És nincsenek benne zsírcsomók. Ez a méregtelenítés, salakanyag ÜZLET, ne dölj be neki.

    113: Most én helyettesítem 😀

  112. 113: Itt vagyok, dolgozom. Csak röviden annyit, hogy igen, a maj meregtelenit (a vesevel együttmüködve), viszont teny, hogy egyes mereganyagok fel tudnak halmozodni mindket szervben – pl. nehezfemsok. Zsircsomok pedig lehetnek benne – ezt hivjak zsirmajnak, latin neven steatosis hepatis. Ez egy visszafordithato folyamat, a kezdo alkoholistaknal lehet latni, ebbol lesz aztan kesobb a mar visszafordithatatlan majzsugor (scirrhosis). Az epekokepzodes viszont maskepp mukodik, az epe lenyegeben egy tultelitett oldat, amiben szamos tenyezö hatasara megindulhat a krisztallizacio.

    Hogy ezekben a tisztito böjtökben mennyi az igazsag, azt nem tudom, nem probaltam egyiket sem, az orvosi szakirodalomban ilyesmi nincs, de olvastam en is egy-ket konyvet ilyesmirol, nemelyik megdöbbentöen logikus es jol kifejtett volt. Szoval a magam reszeröl se pro se kontra nem foglalnek allast az ugyben. Zsirmaj letezik, mereganyag-felszaporodas a majban, veseben letezik, de hogy ezek az alternativ modszerek mennyire tudnak meregteleniteni, azt nem tudom megitelni. A legtöbb embernek egyebkent azert alakul ki zsirmaja, mert alkoholista vagy mert tulsulyos – szoval nem biztos, hogy kell a böjt, egyszerüen nem kell az embernek hülyere zabalnia meg innia magat, akkor nem lesz zsirmaja.

  113. 114.
    Nem biztos, hogy hülyeség pl. hogy ez a Nagardzsuna 1600 évet élt. Az állítás nem tartalmaz olyan kitételt, hogy ezt a hagyományos földi években kell érteni. Holdévben az 1600 OK. 🙂
    A témáról: ha ez a Csernobili szarkofág most összejön, a következőt már biztos nem fogják megépíteni. Már most mindenfelé azt olvassa az ember, hogy a lezárt terület micsoda éden, egyre több dokumentumfilmest engednek be, filmezik a háborítatlan, csodás természetet. 30 év múlva már nem fogja a közvélemény elhinni, hogy van ott valami ártalmas. Minek költeni rá? Az lesz az igazi tragédia!

  114. 118: TV hírek szerint a normál háttérsugárzás 37.000.000-szorosa. —- És, ahogy majd 2 hónapja írtam. NINCS MEGÁLLÁS.

  115. Tiborbá

    És miért nem tölttik fel betonal az egészet?
    Amúgy tetszik ez a blog.

  116. 120: Ha valamit hűteni kell, azt nem lehet hőszigetelni, mert akkor mi lesz a folyamatosan termelődő hővel? Márpdig a beton szarkofág hőszigetel.

  117. Üdv mindenkinek.
    Valamit feltaláltam eladom 1 milliard ft-ért.
    Segéd energia nélküli forgó mozgást végző berendezés lelkét ,jelenleg csak 0,8 KW ot tud,de fejlesztve 4-5KW ot is elehet érni amely alkalmas egy családi ház áram ellátására.
    no lehet jelentkezni.üdv kalman

  118. 122: Érdekelne, de nincs egymilliárdom. Diszkont áron mennyiért adod? 🙂

  119. Én azt hallottam, hogy Csernobil megint robbanni fog, mert a szarkofág alatt forr az uránium.

    Ja van egy sztorim, ki tudja igaz vagy sem:

    Állítólag 2000 orosz katonát vezényeltek ki csernobilba, hogy véget vessenek a sugárzásnak. Nem tudták, hogyan lássanak neki, azt a parancsot kapták, hogy ássanak a reaktor alá és fagyasztják le a reaktorokat(hidrogén vagy nitrogénnal, nem emlékszem) Azt mondják a katonák van itt egy kis gond:
    – Gyorsan kell ásni legalább 1-2 nap alatt el kellene érni a reaktorokat mert megöl mindenkit a sugárzás.
    Elértek a reaktor alá, van itt még egy gond:
    – Ha fölmennek a reaktorhoz azonnal meghalnak és több sugárzás jut ki a gödrön át.
    Válasz:Ne menjenek fel hanem ássák le a raktorokat és úgy fagyasszák le őket.
    Nekilátnak a munkához……… 2000 orosz katona meghal.

  120. Tibor !

    Mi a teljes igazság Csernobillal kapcsolatban ? Elszállt a robbanáskor a teljes nukleáris fűtőanyag és nem maradt semmi vagy maradt a reaktor alján még valamennyi ? Valerij Legaszov kollégáról készített film szerint, a reaktorban nem maradt semmi…az alján csak helikopterekről ledobált homokzsákok vannak.

  121. A hó súlya alatt 600 négyzetméternyi tető omlott be szerdán a csernobili atomerőmű egykori gépháza felett. Állítólag nem nőtt a sugárveszély. Na megint hazudnak. Most csak a havat kellett volna letakarítani és megelőzhető lett volna a baj. Ennyire nem képesek karbantartani azt az ingatlant, ami nem hoz hasznot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük