A növekedés határai című mű 45 éve látott napvilágot.
Mérföldkő lehetett volna, de nem lett
mert megszívlelés helyett támadták.
Az évfordulóra való tekintetettel, most megismétlem a közlést.
„A növekedés határai„ (The Limits to Growth) címen az MIT egyik kutatócsoportja (Dennis Meadows, Donella Meadows, Jorgen Randers and William Behrens III.) 1972-ben kiadta első könyvét. A könyv összefoglalta a néhány évvel korábban, Római Klub (Club of Rom) néven megalakult értelmiségi csoport tanulmányának eredményeit. A tanulmány az egész világ gazdaságának alakulását vizsgálta egy „system dynamics” nevű matematikai modell segítségével, amit korában Jay W. Forrester fejlesztett ki. Az akkor még újdonságszámba menő számítógép felhasználásával az LTG (Limits To Growth) világmodell követni tudta néhány változó kölcsönhatását az idő függvényében. A szerzők különböző feltételezések mellett létrehoztak néhány szcenáriót a Föld jövőjét illetően, és arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben bizonyos lépéseket nem tesz meg az emberiség, a világgazdaság (értsd: civilizált társadalom) valamikor a XXI. században össze fog omlani. Az összeomlásnak az erőforrások kimerülése, a túlnépesedés, valamint a növekvő szennyezés kombinációja lesz az oka (Ma, 45 évvel később, pontosan ezek következtek be, illetve a közelgő bekövetkezését világosan látni).
Csakhogy 1972-ben az emberiség a II. világháborút követő, két évtizeden át tartó, töretlen gazdasági fejlődését élte meg. Széleskörű volt az optimizmus, és a minden problémát megoldó technológia fejlődésében vetett hit. Az, hogy a természeti kincsek mennyisége véges, fel se merült, és úgy tűnt, hogy a „növekedés határai” – ha ilyenről egyáltalán beszélni lehetett – oly messze volt a távoli jövőben, hogy az emberiségnek semmi oka se lehetett az aggodalomra. De, ha netán közelegne, akkor is itt van a folyamatosan fejlődő technológiai, ami majd mindent problémát megold. Az atomerőművek sorra épültek, lassan minden család gépkocsihoz jutott, az első ember nemrég járt a Holdon, a jövő fényesebbnek tűnt, mint bármikor a múltban. Ilyen viszonyok között az LTG hirtelen közzétett eredményei sokkolóan hatottak.
Rögtön a megjelenése után a tanulmány komoly viták tárgyát képezte. Az érdeklődés óriási volt, a könyvet 30 nyelvre fordították le és 30 millió példány talált gazdára. Az általános optimizmus ellenére az emberiség gondolkodó részében felmerült a kérdés, lehetséges lenne, hogy a növekedés nem folytatható a végtelenig? És ha tényleg nem, akkor meddig tarthat a növekedés? A kérdésre az LTG adott egy választ, nem egy hízelgő választ, de adott. Számomra a képlet egyszerű volt, minden tépelődés nélkül megértettem, hogy egy véges Földön a végtelen fejlődés fizikai és matematikai képtelenség. És elképesztően furcsának tartom, hogy ma, 45 évvel később igen sokan (még az olvasóim, sőt kommentelőim között is) nem tudnak különbséget tenni a végtelen és a véges között.
Elméletileg az LTG tanulmány sikere meg volt alapozva, komoly tudományos eredményként könyvelhette volna el a köztudat: Származási helye a nagy tekintélynek örvendő MIT volt, a Római Klub nevű briliáns tudós társaság állt a hátterében, a legmodernebb számítógép technikát alkalmazták és ott volt az 1970-es olajválság, amit előszélnek lehetett felfogni. Ennek ellenére a kezdeti siker után az egyetemes tudomány megfeledkezett róla. Illetve húsz év múlva az általános vélemény a visszájára fordult. Ahelyett, hogy az évszázad tudományos forradalmát váltotta volna ki, az LTG szép lassan a nevetség tárgyává vált. Kivételt, néhány különc (és valószínűleg kissé agyalágyult) tudós + én képeztem, akik úgy gondoltuk, hogy a világvége, emberi mércével mérve is, közel van.
Az LTG-vel kapcsolatos felfogás megfordulása fokozatos volt és évtizedekig tartó viták kísérték. Kezdetben a kritikusok mindössze hitetlenkedésüknek adtak hangot, érdemi cáfolat nélkül. Volt néhány cikk, például William Nordhaus 1973-as tanulmánya, valamint az University of Sussex kebelén belül működő kutatócsoport felvetett néhány figyelemreméltó szempontot, de nem bizonyították, hogy az LTG tanulmány kiinduló feltételezése hibás lett volna. Sajnos az ellentábor reakciója egyre inkább eltolódott a politika felé. Például a Mordhaus dolgozatát kinyomtató szakfolyóirat nem volt hajlandó leközölni Forrester válaszát.
1997-ben Giorgio Nebbia, olasz közgazdász megjegyezte, hogy az LTG tanulmány ellenzői négy nagy csoportba oszthatók:
1) A többtermelésben érdekelt iparmágnások.
2) Hivatásos közgazdászok, akik az LTG tanulmány miatt veszélyeztetve látták szakmai hozzáértésük megbecsülését, és tanácsadói szereplésük elfogadását.
3) A Római katolikus egyház, akik a nagyobb hívőlétszám miatt tiltakoztak a népszaporulat visszafogása ellen.
4) Végül a politikai baloldal vezető személyiségei, akik az LTG-ben az uralkodó elit trükkjét látták, annak bizonyítására, hogy „munkás paradicsom” mint célkitűzés, csak egy elérhetetlen utópia.
De ezek mellett ott voltak még a vallási fundamentalisták, a végtelen fejlődésben hívők, a politikusok (napjainkban lásd a magyar politikusokat), akik minden probléma megoldását a gazdasági növekedésben látják. Mindent összevetve a fentiekben felsoroltak tisztességes erőt képviselő koalíciót jelentettek az LTG ellen, akiknek sikerült a nagyközönség és hozzáértők jelentős hányadát az LTG ellen fordítani. Arra hivatkoztak, a Római Klub világvég kijelentései nem jöttek be. Azóta is fontos hivatkozási alap azok számára, akik szerint nincs is probléma és nem is kell tenni semmit, hiszen a Római Klub is farkast kiáltott, oszt egy farkaskutya kölyök sem lett belőle. Az ellenzőknek segítségére sietett az 1979-ben kulminált olajválság, ami közben az Északi Tenger lelőhelyeinek a felfedezése okán a nyersolajár lezuhant a régi szintjére. Ez oda vezetett, hogy az ellenzők az olajválságban a profitéhes olajkitermelők mesterségesen keltett, de elbukott kísérletét látták. A felületes szemlélő szemében mindig is bőségesen volt nyersolaj, és mindig is bőségesen lesz. A Szovjetunió felbomlott, vége a hidegháborúnak, éljen a globális kapitalizmus és a korlátlanul szabad piacgazdaság. Az emberiségnek megszűnt minden problémája, és más dolga sincs, mint élvezni a technológia szülte kényelmes életet.
Ez volt az a pillanat, amit Ronald Bailey a Forbes magazin tudományos rovatának szerkesztője alkalmasnak ítélt, hogy megadja a kegyelemdöfést Jay Forresternek a System Dynamics atyjának, és magának az LTG könyvnek. Bailey szerint az elmélet ennél messzebb nem állhat a valóságtól. Bailey állítását azzal bizonyította, hogy (szerinte) a „Növekedés határai” 1972-ben előre jelezte néhány erőforrás kiapadását. Nevezetesen 1981-re elfogy az arany, 1985-re a higany, 1990-re a cink, 1992-re a nyersolaj, 1993-ra a réz, ólom és a földgáz. És ugye 1993-ban Bailey büszkén közölhette, hogy ezek közül egyik esemény se jött be. Bailey vádjai azonban nincsenek megalapozva! Ugyanis azt tette, hogy az LTG szövegéből kiragadott egy arra alkalmas részt és segítségével, az összefüggésektől megfosztva, kritizálta a könyvet. A könyv második fejezetének 4. táblázatában (második oszlop) talált néhány adatot, amit a könyv jóslataként fogott fel és úgy tett, mintha a tanulmánynak ez lett volna az egyetlen előrejelzése, teljesen ignorálva a könyv többi részét. Valójában a kiválasztott számok nem voltak előrejelzések. Ellenkezőleg, a második fejezet egyértelműen jelezte, hogy a kivetített exponenciális növekedés folytatódása nem várható el. A könyv további része a gazdasági összeomlás különböző szcenárióit mutatta be, amelyekre a XXI. század első évtizedei előtt semmi esetre se kerülhet sor.
Az Ember azonban olyan, amilyen. Ebben az esetben azt érdemes kiemelni, hogy van egy intrinsic agyi tulajdonságunk, ami szerint a kellemetlen tényekkel nem szeretünk szembenézni. Az LTG figyelemfelkeltésére senki se volt hajlandó emlékezni, de mindenki hallott a be nem vált, nevetséges jóslatairól, amiket a könyv természetesen nem tartalmazott. Robert Stavins a Harvard Egyetem közgazdásza például a következőket írta: „Ha megvizsgáljuk, hogy egyes erőforrások, mint például az arany, ezüst, higany, cink és ólom megjósolt kifogyása hogyan áll, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez egyáltalán nem következett be.” Az persze nyilvánvaló, hogy Stavins semmi mást nem olvasott csak Bailey-t. Nagy igyekezetében Stavins megfeledkezett a tanulmányírók első számú szabályáról, vagyis az idézni kívánt forrás megbízhatóságának leellenőrzéséről (ami természetesen rám is vonatkozik). Sajnálatos módon a harvardi professzor munkája lehetővé tette, hogy a „hibás előrejelzés” legendája egyre messzebbre terjedjen. Az egyik tudós, újságíró vagy bárki után a másik gondolta úgy, hogy neki is meg kell ismételnie Bailey kitalációit, vagyis, hogy az LTG olyan katasztrófákat jósolt meg, amik sose következtek be, tehát az egész koncepció, úgy ahogy van rossz. Ráadásul ennek az elterjedését nagyban segítette az Internet folyamatos szélesedése. Egy idő után a „vaklárma” ismerete olyan széleskörűvé vált, hogy már nem is kellett részletezni.
Viszont napjainkban az LTG-vel kapcsolatos általános nézetek újra kezdenek megváltozni. Az első hang a 2000-ben megszólaló Matthew Simmons, nyersolaj kitermelő szakemberé volt, aki beindította a nyersolaj kitermelési csúcsértékkel kapcsolatos aggodalmakat. Ez újfent felkeltette az LTG iránti figyelmet. Időközben a klímaváltozással kapcsolatos tanulmányok is ráirányították a figyelmet az erőforrások felhasználására.
Végül a tiszta vizet Graham Turner (CSIRO) öntötte a pohárba 2008 júniusában „A Comparison of ‘The Limits to Growth’ with Thirty years of Reality.” („A növekedés határai” összemérése harminc év valóságával) című tanulmányával, aminek kicsengése egyértelműen az, hogy az ipari és mezőgazdasági termelésben és a szennyezésben bekövetkezett változások egybeesnek a könyv megállapításával, miszerint a XXI. században egy gazdasági összeomlás várható.
Rehabilitálták volna a „Növekedés határait”? Szó sincs róla. Nem a tudományos megállapításokkal van a baj, hanem az emberekkel. A Dunning-Kruger effektus szerint minél kevésbé van valakinek igaza, annál kevésbé képes felfogni azt. Az eredeti megfogalmazás szerint ez egy „cognitive bias in which „…people reach erroneous conclusions and make unfortunate choices but their incompetence robs them of the metacognitive ability to realize it”. They, therefore suffer an illusory superiority, rating their own ability as above average. Ami magyarítva valahogy így hangzik: A Dunning-Kruger effektus egy kognitív elfogultság, aminek következménye a helytelen következtetés és a hibás döntés, de az egyént ez az inkompetencia megfosztja önvizsgáló készségétől, és így a hibázások nem jutnak el tudatáig. Az ilyen egyén a felsőbbrendűség illúziójában él, saját készségét átlagon felülinek képzeli.
Turner megállapítás világos és egyértelmű: „The Limits to Growth” presented some challenging scenarios for global sustainability, based on a system dynamics computer model to simulate the interaction of five global economic subsystems, namely: 1) population, 2) food production, 3) industrial production, 4) pollution, 5) consumption of non-renewable natural recourses. The analysis shows that 30 years of the historical data compares favourably with key features of a business-as-usual scenario called the „standard run” scenario. The date does not compare well with other scenarios involving comprehensive use of technology or stabilizing behavior and policies. The results indicate the particular importance of understanding and controlling global pollution. Megint csak magyarítva: A „Növekedés határi” a globális fenntarthatósággal kapcsolatban merész szcenáriókat ír le egy „rendszer dinamika” elnevezésű számítógépes modell segítségével, szimulálva öt globális gazdasági tényező kölcsönhatását, melyek a következők: 1) népesség, 2) élelmiszer előállítás, 3) ipari termelés, 4) szennyezés, 5) nem megújuló természeti erőforrások fogyasztása. Az analízis azt mutatta, hogy 30 év adatai egybeesnek a „sztenderd futtatás” elnevezésű szcenárióval, amit úgy vettek fel, mintha az emberiség élne bele a vakvilágba. Nem volt viszont egybeesés más szcenáriókkal, ahol célirányosan alkalmazták a technológiát vagy megrendszabályozták az emberi viselkedést.
Valamennyien nagyon jól emlékezhetünk, az emberiség az elmúlt – most már 45 évben – csak úgy „élt bele a vakvilágba”, ami azt jelenti, hogy ha ezen nem változtat, akkor az előre jelezett gazdasági összeomlás be fog következni valamikor 2020 előtt.
Adalék 2017-ben: az utóbbi napokban megszaporodtak a gazdasági összeomlás jóslatai, egyesek 2018 január elsejére teszik.
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Tibor bá, annyit még hozzátennék, noha ezt le is írtad, de érdemes hangsúlyozni: Turner 30 évre rá következő vizsgálatai, miszerint a BAU pályán haladunk, azért is megdöbbentőek, mert az a forgatókönyv omlik össze a leghamarabb, úgy 2020 környékén, a többiben legalább valami látszat-erőfeszítés hatására kicsit ez kitolódik és csak egy van, amiben mehet minden tovább, de abban nincs 7 milliárd ember….
És köszönöm a posztot. Nem volt elég időm sosem utánaolvasni, hogyan siklatták ki az eredeti tanulmányt.
Azért érdekes ezen gondolkodni, mert ugyan pénzügyi válságból sokat generált a pénzügyi elit hatalom átrendezés, gyarapodás céljából, de valódi gazdasági összeomlás szerintem még nem volt. Az az érdekes, hogy míg a pénzügyi válságokban vannak komoly tényezők, akik érdekeit szolgálja a jelenség, addíg a teljes gazdasági összeomlás mindenkinek kellemetlen, tehát ennek kivédésében mindenki érdekelt. Amúgy jelenleg még nem a külső környezet okozza a nagyobb problémát, mint inkább a társadalmi-gazdasági rendszer irányítóinak teljes dilettantizmusa, és ezt energetikai alapon is tudom bizonyítani, tehát nem csak egyszerűen hülyének nevezem őket. Tudatlanok, mert olyan gazdaság tudományi valótlanságokat vallanak, amelyk nem veszik figyelembe a valóságot, és ez zajlik évtizedek óta. A mai „projektelő” világban álca nélkül megmutatkozik, hogy ahol a pénz, onnan nagyon távol a józan ész.
Mindenki csak fikäzni tudja a rendszert, de csak iszonyat kevesen probälnak meg valodi megoldast felväzolni.
3 – Curix:
Esetleg azért, mert valódi megoldás nem létezik. Ez eszedbe se jut?
3. Curix
„Mindenki csak fikäzni tudja a rendszert…”
Van egy mondás, miszerint nem kell ahhoz tyúknak lenni, hogy megállapítsuk egy tojásról hogy záp-e.
Mindannyian benne élünk a rendszerben, és nem mindannyiunk számára alakul kedvezően.
Ráadásul a döntéshozók „elérhetetlen” tévolságban vannak, és hiába születnek valóban hasznos megoldások.
Attila gözöm nincs mit akartäl mondani.
4: Tibor bä
„Esetleg azért, mert valódi megoldás nem létezik. Ez eszedbe se jut?”
🙂 Ez a lehetö legrosszabb hozzäälläsi modszer, ami csak letezhet az egesz Földön.
Megoldäs mindig van. Max nem a te gondolkodäsi rendszeredben.
7: „Megoldäs mindig van.”
Ha így lenne, nem lenne számtalan eltűnt civilizáció…
A – végzetes – különbség az, hogy ami eddig elpusztult, az mind „helyi érdekeltségű” (lokális) civilizáció volt.
Most sikerült odajutnunk, hogy az egész mai emberi civilizáció globálisan tűnhet el a Földről.
Attila meg kb. azt írta, hogy aki tehetne a kedvezőtlen folyamatok ellen (meg van hozzá a hatalma), az nem tesz (lásd pl. Trump), mi meg a magunk szintjén hiába érzékeljük a bajt, érdemben nem tudjuk befolyásolni a következményeket. (Eg. ha én átülök a kocsiból a biciklire, akkor mondjuk 1/hétmilliárdod másodperccel lesz később vége a világnak… számít az? )
7: Van, amikor nincs.
Különben korábban írtam, hogy én mit csinálok. Szerintem – és objektív skálán is elég – jó. Sajnálom, ha nem tudom elérni, hogy Trump, vagy mások nem követnek ebben sőt fel sem hívnak… 🙂
Ti nagyon összekeveritek a szandekot az akaratot a tenyleges megoldasokkal.
Szandek akarat nincs.
Megoldas van.
Curix
Persze, hogy van, mint mindig, a háború…
Te kint élsz N.o-ban, biztosan jobban látod, hogy miért áll nyerésre Merkel? Ha én egy echte német lennék, utálnám azért, amit az országommal tett, hogy beengedte a túlszaporulatot mindenhonnan a világból. Ennyire konzumidióták már a németek is? Szemük láttára teszik tönkre a hazájukat.
Olvasgatva a híreket, itt most még mindenki bank / pénzügyi válságról csacsog, ami egészen más, mint egy igazi válság. Az a gond ma, hogy kaszinózva felskálázták a nyilvántartott pénzügyi vagyonokat, majd felvásárolták a világ materiális gazdaságát. Amíg korábban elegendő volt bármely gazdasági tevékenységnek megtermelni önmaga fenntartási költségeit (anyag és energia költség, munkaerő költség, fenntartási és fejlesztési költségek, értékesítési hálózat költségei), ma a jelen sem lévő „befektetők” az adott szegmens értékének bizonyos százalékát is meg akarják termeltetni, azon felül, hogy a szegmens teljes működési költségvetése legalább nullás. NA ez az elvárás az, ami nem teljesülhet, és a mai válság harsogók még csak erről beszélnek, a környezeti problémák, nyersanyag kimerülések teljesen más dolgok, erről az okos „befektetői” sajtó nem ír, mert szerintem nem is értenek hozzá, és ez a gond, mivel ennek a valódi rendszernek az a növekedés a végső döfés, a pénzügyi alrendszernek álom, kívánság. Itt a dilemma, de erről senki nem beszél, a valóság ezen aspektusát a 99 % nem is tudja értelmezni.
Korn
szerintem egy magyarnak semmi jogalapja a nemeteket kritizälni. Amig Orbän a haverjainak osztja fel az orszägot a magyarok jobban teszik, ha sajät häzuk täjän sepregetnek.
Mellesleg nem itt eheznek a gyerekek, hanem ott.
Egyebkent en nem a haborura gondoltam. A haboru meg soha semmit nem oldott meg.
„Növekedés határai” 1972-ben előre jelezte néhány erőforrás kiapadását
Na most az a gond ezzel az 1972-es( 45 éves!!!) Római jelentéssel , hogy akkoriban egy akkori tudós szerintem kevesebbet tudott mint ma egy átlagember az internet által.
Egy tudóscsoport sem isten, főleg nem a 70-es években amikor minden papíralapú volt , és a kutatási eredmények is még papíron cseréltek gazdát.
Sőt még ma sem sokat tud egy tudós, mert csak egy részterületbe van belemerülve, és sokszor hallom hogy a tudós is csak olvasott egy cikket itt meg ott….
Illetve amikor írták ezt a tanulmányt még a technológia gyerekcipőben járt . Honnan a francból tudták volna hogy ma beköszönt a számítógép, az újrahasznosítási technológia, a megújulók (?) stb… Úgyhogy az a tanulmány mára egy ősrégi dolog lett.
Erőforrás szempontból:
Inkább a bundeswehr pár évvel ezelőtti tanulmányát kellene kielemezni, mert az csak pár éves, illetve a Festa tanulmányt , de még ezen friss tanulmányok kielemzése sem ad választ a MIKOR-ra, mert pl. az olaj 3-4%-os éves hanyatlása biztos, DE egy afrikában megépülő naperőmű ami 7 millió e autót tölt majd EU-ban , illetve a nagy lítiumlelőhelyek felfedezése kitolhatja az összeomlást ( lehet nem 500 millió autó lesz EU-ban hanem csak 300 millió 5 év múlva)
Szerintem a Festa és a bundeswehr tanulmányát kellene elemeznünk egy posztban az picit frissebb. A bundeswehr 2020 körülre ellátási zavarokat jósolt, de át kellene olvasni újra, mert még ők is mellényúlhattak az elemzéssel hiába hogy nem régi és német precizitás, még 5 -7 éve ők sem tudták milyen újrahasznosítás, elekrtomos autó technológia lesz kibontakozóban(illetve még ma sem tudjuk ebben a pillanatban hogy lesz e belőle tömegcikk…)
10. Curix
„Szandek akarat nincs.”
Döntéshozói szinten.
A nép elfogadná az alacsonyabb életszínvonalat, mint már sokszor láttuk, meg hatékonyan lázadni se tudna már, de az elit más paraméterekkel számol.
Ők úgy számítanak, hogy az emberiség 90%-a kipusztulásával megoldható a poroblémák döntő része…
14 – Andrew:
Figyelmedbe ajánlom a poszt így kezdődő részét: „A Dunnin-Kruger effektus szerint minél kevésbé van valakinek igaza, annál kevésbé képes felfogni azt.” Mert ez kurvára érvényes rád. Különben 45 évvel ezelőtt már volt számítógép, csak még kényelmetlen volt az alkalmazása. De ez téged nem fog zavarni. Tovább fogod osztani az észt.
Az erőforrások nem egyik napról a másikra tűnnek el, hanem átmenettel.
Ezért a piaci értékük követi a készletek és igények arányát, nem?
Ha valami drágul, akkor megéri mással kiváltani.
Melyik az az erőforrás, amelyik szemmel láthatóan el fog fogyni nagyon hamar, és nincs, ami helyettesítse?
„Melyik az az erőforrás, amelyik szemmel láthatóan el fog fogyni nagyon hamar, és nincs, ami helyettesítse?”
Én ugy látom, hogy a tiszta viz lesz az. A réz meg a köolaj miatt en egy cseppet sem aggodom.
Amugy szerintem minden problema forrása a kapitalizmus. Amig ez a rendszer mőködik, addig nincs megoldasa a helyzetnek.
Mindenki azt mondja nincs jobb.
Biztos hogy nincs jobb vagy csak károgja mindenki mert ezt hallotta?
Dehogy nincs jobb.
De ha fogy a tiszta víz, egyre értékesebb lesz, ezért megéri jobban vigyázni rá.
Illetve megéri messziről odavinni.
Illetve megéri tisztítóberendezést telepíteni.
Szerintem másban nem nagyon bízhatsz, csak a piac önszabályozásában.
Ez a véleményem itt nem túl népszerű, de az államok mindig csak rontanak a helyzeten.
Magyarországon pl. az ivóvízhálózatokból a betáplált tiszta víz több 10 %-a elszivárog.
Ha nem lenne ez a rezsicsökkentés marhaság és a hatósági árazás, akkor a szolgáltatónak megérné felújítani a kritikus részeket. Illetve csökkenne a pazarlás.
„Szerintem másban nem nagyon bízhatsz, csak a piac önszabályozásában.”
Tökeletesen igazad van, ez jelenleg igy müködik, de ez az a mechanizmus ami a kapitalizmust megbuktatta.
Vagy a lélelszámot kell drasztikusan lecsökkenteni vagy a kapitalizmust feláldozni.
Leginkább mindkettöt.
A piac a kapitalizmus szerint mindenhato. A problema ott van, hogy a Föld nemsokára beint a kapitalizmusnak és a piacoknak….. ezek meg feldughatják a mindenhatoságukat.
De miért gondolod, hogy a piac önszabályozása megbukott?
És miért kellene drasztikusan csökkenteni a létszámot? Láthatóan elférünk. Az extrém szegénységben élők száma annak ellenére rohamosan csökken, hogy közben nő a létszám.
Érdemes megnézni több videóját ennek a kutatónak, nagyon mások a valós számok, mint ami a fejünkben él.
18- „Illetve megéri messziről odavinni.” Na ez egy nagy hülyeség, ahogy a piac önszabályozása is 😀 Csak viccesen, nem haragszom, de emlékszem, olvastam egy olyan cikket az olajról és szakember nyilatkozott benne (valami mol nagyokos), hogy ha a kőolaj fogy, akkor nincs gond, mert van pénz és azokat a készleteket is ki lehet venni, amelyek ma drágának számítanak. Na itt jön az, hogy a kapitalizmus érzéketlen a fizikára, mert ha az olaj fele elfogy és 1 liter olaj kinyerése (vízzel kevert emulzióból rengeteg felszivattyúzása, majd szétválasztása) több energiát fog igényelni, mint amennyit a megnyert 1 liter tartalmaz, akkor mellé rendelheted a pénzügyi szektor által kaszinózott számokat, az energiáról szóló törvényszerűségek felül irják a seggfej gazdagok elméleteit. Na ez a vízzel is így lesz, ha majd elolvadnak a gleccserek és a szárazság melletti özönvíz szerű esők nem tudnak a cserép keménységűre égett talajba beszívódni, hanem lerohannak a folyókon a tengerekbe, akkor majd lehet tengervizet sótalanítani, szállítani 1000 km-ekre, aztán megnézheted miből finanszírozod a szükséges energiát, ha már a kőolaj eroei 1 alatt lesz, aki meg meginná, képtelen a fent említett nagyságrendű munkát önerejéből elvégezni. csak azok értik, akik felüle emelkednek a pénz fátylán, és kicsit is konyítanak az energetikához. Egyébként lenne rendszer, ami jobb a kapitalizmusnál, a tisztán energia alapon gondolkodó rendszer irányítású társadalom, de akkor a hiteket (nem az istennel kapcsolatosakat, hanem a tudás helyett alkalmazottakat) félre kellene tenni és a tudásnak kellene a helyébe lépni, de ez az embernek még nem sikerült történelme során 🙂
„Na ez a vízzel is így lesz, ha majd elolvadnak a gleccserek és a szárazság melletti özönvíz szerű esők nem tudnak a cserép keménységűre égett talajba beszívódni, hanem lerohannak a folyókon a tengerekbe, akkor majd lehet tengervizet sótalanítani, szállítani 1000 km-ekre, aztán megnézheted miből finanszírozod a szükséges energiát, ha már a kőolaj eroei 1 alatt lesz, aki meg meginná, képtelen a fent említett nagyságrendű munkát önerejéből elvégezni.”
Jól látod, ez is egy megoldás. De mivel a gleccserek és egyéb vízforrások nem hirtelen tűnnek el, lehet hozzá alkalmazkodni. Pl. elköltözni.
Ha sokan költöznek a tengerpartra, akkor nem kell messzire vinni a sótlanított vizet.
15.Tiborbá
Nem osztom az észt csak leírtam a véleményem ami szerintem helytálló.
Miért te látsz esélyt arra hogy 2020 előtt bekövetkezik az összeomlás?
A másik hogy érdemes megvizsgálni hogy az elmúlt 200 évben mennyi nagyobb összeomlás volt. Talán a 29-es tőzsdeválság és a világháború után voltak nagy összeomlások. Viszont az is megfigyelhető hogy összeomlás után 1-2 éven belül rendeződött a helyzet, (élelem,energiaellátás alapszinten stb….)
Az 1929-es válság az tecnikai jellegű volt, mert technikailag csináltak gebaszt és abból lett ideiglees áruhiány.
A VHII utáni válság pedig anyaghiány miatt volt .
Ma anyaghiány miatti hirtelen válság nem lehet mert nem fogy el egyből semmi.
Technikai válság esetén (pl csinálnak bankcsődöket) pedig az anyag megmarad , csak a technikai részt kell újraindítani , nem hinném hogy évtizedekig nem történne semmi.Mert a technológiánk fejlett és nem hinném el hogy pont most nem normalizálódna a helyzet 1-2 éven belül. (pl. lokális élelemtermelés újraszerveződése stb….), bár arr a is van esély hogy nem. De az anyag az energia nem tűnik el a rendszerből hirtelen.
Azt valóban mondja/ta sok neves guru hogy a világtörténelem legnagyobb összeomlása jön.az egyik 2 éve mondta de eddig beégett.
Én meg már rohadtul nem tudom hogy mi a fene várható.
Szabolcs, szerinted a kőolaj fog hirtelen, egyik évről a másikra elfogyni, ezért komoly energiaválság lesz?
23 – szerintem igen, energia válság lesz, én úgy érzem, hogy már van is, ez az Iszlám állam történet is úgy alakult, hogy lerombolták sorra az arab országokat, így lehetett a belső fogyasztásukat levinni, és a kitermelt exportjukat növelni. Az elektromos autókról amit olvasok, elkeserít! A belsőégésű motor hatásfoka 33 %, az elektro motor elvileg 95 % körüli, az akkuk 85 % körüliek ideális töltési idő mellet, de most erőltetik a központi villanymotoros autókat, amelyk mechanikai vesztesége 5 % körüli, és erőltetik a luxus autó nagyságrendet (nagy tömeg,nagy végsebesség, nagy gyorsulás, gyorstöltés) amelyben a gyorstöltés miatt az akku hatásfok lemehet szerintem 60 %-ig, így ha hozzá számolol a villamos hálózatok veszteségeit, nagy hű-hó árán csinálunk a 33 % hatásfokból 43 %-ot ? Ez nem egy normális hozzáállás, és ha az autó elektromos, és nem lépünk a tükörmezős, vízforralós-generátoros szahara projekt néven emlegetett naperőművek irányába, akkor mivel töltjük az akkut az autóban ? Gázmotorokkal és a bakonyt tüzelő hőerőművekkel ? Talán atom energiával ? De az is kimerőlőben van és rettentő szennyző is…
Szerintem a közlekedés nem akkora gond. Ha jelentősen drágul a közlekedés költsége, akkor egyre kevesebbet fogunk utazni.
Már most a munkahelyek többségét otthonról is el lehetne látni.
A hobbi célú utazgatás pedig az egyik első olyan fogyasztás, amiről a legkönnyebb lemondani.
Ha nő az élelmiszerek szállításának a költsége, akkor pedig egyre inkább megéri helyben termelni, illetve egyre kevesebbet fogunk pazarolni. A fejlett világban az élelmiszer kb. fele szemétbe megy.
A fűtésköltségek emelkedésével pedig egyre inkább megéri hőszigetelni, szóval itt is nagy tartalékok vannak.
És mivel az olaj nem két év alatt fog eltűnni – ha egyáltalán – ezért van lehetőség az alkalmazkodásra. Persze ha valamely állam hatósági árasítja az energiahordozókat, akkor ott a lakosság lemarad a fejlesztésekkel, mert „nem éri meg”.
A közlekedés valóban nem igazi probléma, de ma az azt szolgló iparágak sokasága tartja el a lakosságot, így jutnak pénzhez, hogy tudjanak szükségleteik szerint vásárolni. Az utazgatás, a palackozott ásványvíz valóban nagyon környezet terhelők. Régebben voltak szenvedélyes rejtvény fejtők, sokan a kiskertjükben töltötték a szabadidőt, mások tekézni jártak, vagy pecázni. Ma csak az megy, hogy beülnek az autóba aztán had rohanjon a világ körülöttük, olyanok, mint egy hiperaktív kisgyerek, az alacsony nívójú szellemüknek csak a folyamatos, nagyon intenzív környezet változás az egyetlen szórakoztató kikapcsolódás.
Szabolcs, örülök, hogy találunk közös pontokat.
Amiket írsz, az mind igaz, de te magad is írod, hogy ezeket a környezetterhelő szokásokat szépen le lehet építeni, ha nő a költségük.
A turizmusra épített gazdaságok bajba kerülhetnek, de hát ez van.
Szabolcs,
” Na itt jön az, hogy a kapitalizmus érzéketlen a fizikára, mert ha az olaj fele elfogy és 1 liter olaj kinyerése (vízzel kevert emulzióból rengeteg felszivattyúzása, majd szétválasztása) több energiát fog igényelni, mint amennyit a megnyert 1 liter tartalmaz”
Az olajjal a fő gond az lehet hogy rohadt sokan vagyunk . Ma már a világ minden táján van autó, és a nagyvárosok fröcsögnek a benzingőztől. Ha kiállunk pesten egy utca mellé, iszonyat sok autó húz el csak hogy érezzük ennek az erejét.
Én a fő gondot ebben látom hogy a világ nem bír lemondani a fogyasztásról és őrült tempóban húzza magába az olajat amiből igenis lehet gond pár éven belül. És mindez fokozódik majd Kínával meg egyébként is.Az olcsó olajjal működik jól az uránbányától kezdve minden…Ez olyan mintha egy tálból minél többen akarnánk kiszívni szívószállal a vizet.
Itt majd az lesz a kérdés hogy az évi 3-4% olaj kiesést (+ a palaolaj bedőlést) hogyan tudja majd helyettesíteni a megújuló. Most épül afrikában egy naperőmű ami EU-ban 7 millió autót tud majd tölteni. Azt nem tudjuk hogy pl. ez 5 év múlva édeskevés lesz e vagy elég lesz. (és ez egy gigaberuházás nem csak egy kis telep) .
Ugyanúgy azt sem tudjuk hogy egy kitermeléscsökkenést hogyan reagál le a világ. Vajon lereagálja egyből a logisztika átszervezésével és lokalizálással vagy rohatd nagy golbális hisztivel, esetleg háborúval?
24. Andrew
Én kérek elnézést, de miért nem olvasol történelmet?
Az 1929 válság pénzügyi válság volt.
Semmiféle áruhiány nem volt.
A gyárak üzemképesek, a munkások munkaképesek voltak, a bányák nem merültek ki. A gazdaság működéséhez minden szükséges természetes kellék teljesen rendelkezésre állt.
A pénzt tüntették el, nagyon ügyes emberek.
29 – én ma ezzel kezdtem, hogy nem mindegy, hogy válság lesz vagy (v)álság 😀
Gmarko
„De miért gondolod, hogy a piac önszabályozása megbukott?
És miért kellene drasztikusan csökkenteni a létszámot? Láthatóan elférünk. ”
Állitolag ha szorosan egymás mellé áll a 7 milliárd ember, akkor elférnénk Washingtonban.
Szerinted is elég ennyi élettér az embernek? Álljunk majd szorosan egymás mellé?
A kapitalizmus, meg a közgazdaságtan alaptétele, hogy az eröforrások megujulási képessége gyorsabb, mint ahogy az ember használja.
Szerinted is igy van Gmarko?
A piacokat hamarosan be fogja korlátozni az a tény, hogy ha ilyen mértékü populácio növekedés van akkor hiába lesz kereslet bizonyos dolgokra, nem lesz elérhetö.
És ez már nincs olyan nagyon messze. Amikor ez megtörténik, akkor bukott meg a kapitalizmus és a piacok.
Az ember ökologiai lábnyoma nyugaton már 1,5 Föld. Es ez egy szolid számitás.
Na ezért fog a kapitalizmus bukni.
32. Curix
„A piacokat hamarosan be fogja korlátozni az a tény, hogy ha ilyen mértékü populácio növekedés van akkor hiába lesz kereslet bizonyos dolgokra, nem lesz elérhetö.”
Ezt mire érted? Egyenlőre még pénzért minden elérhető legfeljebb az ár fog emelkedni.
Andrew
fent említettem a vizet. A viznek nincs világpiaci ára. Annyit használunk belöle, hogy nem szállithato ugy mint a benzin.
Ha helyben már nem érhetö el több tiszta viz, akkor mit csinálsz? Ezzel most szembesül ha jol tudom Kalifornia.
De ez nem sokára nem helyi problema lesz hanem globális. A hangsuly pedig a tiszta vizen van. Viz lesz nagyon is sok.
Andrew szerinted miért cserélik le Europában 20 éven belül a belsöégésü motorokat elektromosra? Azért mert sok köolaj lesz még olcson?
34 Curix
Ivóvíznek Reverz ozmózis víz jó. Nekem most is ilyen szűrőm van.Személyenként napi 2 liter kell inni, 2 főzni. California egy részén már ilyen RO víz van mint vezetékes víz de csak ivásra!!!! Nekem 1 liter víz szűrése pár forint , az éves szűrőcsere kb 10Eft.
Szóval ivásra ott a reverz ozmózis víz majdnem ingyen.
Mosásra ki lehet találni olyan szűrőt mint a reverz ozmózis csak picit nagyobb szűrési átmérővel pl. 300 mikron vagy mittudomén , így mosásra is gyorsan és olcsón szűrhető lenne a víz. Illetve zuhanyzásra is az a pár liter.
A szar lehúzásra meg nem kell ivóvíz jó a kútvíz is.
Falum meg használjanak újból kinti WC-t.Én kiszámoltam 30literx365nap *40 év=440 m3 víz két főre nézve csak a szar lehúzására 40 év alatt.Ez majdnem fél millió Ft csak a szar lehúzására 😀 Ha a Wc papírt is beleszámolod akkor kb 800 Eft de ha illatosat használsz akkor 1 milla 40 év alatt 😀 . Azért komoly.
Na visszatérve régen a tanárom mondta h 2 vagy 3 vízcsatorna lesz a jövőben. I ivóvíz meg külön szálon egy a szart lehúzni meg akár még 1 mosni vagy locsolni.
Ha szorulna a hurok megkezdődne a rendszer kiépítése.
Andrew és a többiek!
Most már abbahagyhatnátok bizonyítani, hogy létezik határtalan butaság. Köszönöm ez irányú szorgos tevékenykedéseiteket.
13 Curix: a háború sokmindent megold, az elit kedve szerint.
Rombol, aminek a helyrehozása munkaigényes és munkahelyeket teremt. Ez kell a gazdaságnak.
A mostani válság megoldásának is fizetőeszközcsere lesz a vége.
Felelősek mindezért az iszlám terroristák lesznek, az ő nyakukba varrják az egészet.
A megtakarítók elveszítik a pénzügyi megtakarításaik értékét és ők is a muzulmánokra mutatnak a felelősség tárgyában.
Fizetőeszközcserénél megszűnik a régi lecserélt fizetőeszköz mögötti minden kötelezettség: debt jubilee, szentév vagy hol hogyan is nevezik.
24 Andrew: tudod, hogy a 2. VH Albert Pike tervei szerint alakult.
A tervek szerint – Bundeswehr nyomán – ez a 3. VH is rövid lesz, egy hónapnyi igaz nagy emberveszteséggel
Mindenkinek az az érdeke, hogy rövid legyen és megszűnjenek az államok régi kötelezettségei (nyugdíjjogosultság és társai).
A történelemben felváltva jöttek „tiszta papírpénz”, majd nemesfém fedezetű pénz és ismét nem nemesfémpénz. A mostani pénzt is nemesfémpénz követi majd. Talán már 2018-tól.
Igaz a Bundeswehrtől kiszivárgott információk alapján már erre a hétre számítottak akciókra és az még nem történt meg. Vannak ott tisztek, akiknek a családja már beköltött a „kaszárnyába” – ott azért mégis nagyobb a biztonság, mint egy városban.
Ez egy igen jó könyv. Nem olvastam, de ha rálelek, akkor pótolom. Sajnos a hibát ott követték el, hogy évszámokat adtak meg, amibe lehet kapaszkodni. Sokkal hasznosabb a folyamatokra koncentrálni. Az egyértelműen a könyvben megírt irányba halad (már amennyi infó itt átjött) . Új technológiák, újrahasznosítás csak kitolja a dátumot, de a folyamat eddig szerintem még ugyanabba az irányba mutat.
Sokat gondolkodtam a piac önszabályozásán. Egyes közgazdászok cáfoják mostanában, hogy a piac képes lesz minden helyzetben önszabályozásra. Megint csak a saját véleményem, hogy a piac szabályozni fog minden helyzetben. Ennek mértéke olyan nagy lehet azonban, ami drasztikus változást fog okozni a világgazdasági és a termelő folyamatokban és nyomokban sem fog emlékeztetni a korábbi piaci folyamatokra. Azt gondolom, hogy a helyi termelés fog erősödni egyrészt az erőforrások fogyásával párhuzamosan. Másrészt pedig a kizárólag bizalomra épített pénz értékközvetítő szerepének leépülésével helyét átveheti a személyesen ismert közösség által nyújtott bizalom.
UI: Valahogy egyre többen adnak nyomatékot a saját igazuknak trágár szavakkal. Szeretném látni, hogy ez továbbra is az értelmes emberek vitafóruma.
Mi szól a mihamarábbi „összeomlás” mellett?
A mostani pénzrendszert már nem tudják tartani: az aranyár lenyomásához szükséges fizikai arany elfogyott: már a bankok ügyfeleinek az aranyát használják fel erre a célra (az unallocated aranyat). A részvényárak és a kamatok manipulálására rendelkezésre álló eszközök kimerültek. Ezek csak elhalasztják a problémát, az összeomlást – nem születnek megoldások közben.
És azért nem látjuk és nem érezzük az egészet, amiről szó van, mert minden adatot manipulálnak, eltitkolnak, meghamisítanak, hogy az emberek biztonságban érezhessék a vagyonukat, életüket.
37 Bazs
Amit írsz az valóban lehet egy forgatókönyv, nagyon jó írás.
„A mostani válság megoldásának is fizetőeszközcsere lesz a vége.”
Ez is benne van a pakliban hogy a nagy államadósságokat ezzel akarják megoldani.
De a szálak olyan bonyolultak hogy nincs ember a talpán aki azt kibogozza és alátámassza hogy így lesz. Mégegyszer van rá esély de én már nem hiszek teljes mértékben az összeesküvéselméletben.
„A tervek szerint – Bundeswehr nyomán – ” -ez honnan jött ? forrás kellene hogy szabadidőmben olvasgassak 😀
Ha már a hétre számoltak akciókkal akkor lehet megindul az nemsoká,a válságok ősszel indulnak.
Most hogy egy kis összesküvés elméletet beleszőjjek , ha jól tudom most adták ki a 0 eurós bankjegyet ami ugyanolyan papírra van nyomtatva mint a sima euró.Akkor ezzel azt akarják sugalni hogy mindjárt itt az euró nullázása,halála és minden pénz vége?
https://www.google.hu/search?q=0+euro&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwi85Ijd3oTWAhUCOBQKHaqwAaoQ_AUICigB&biw=1920&bih=1012#imgrc=c7sRkIs8R4qvnM:
Haladó összeesküvés elméletesek kezdjétek el keresni a 0EUR-osokon a rejtett évszámokat utalásokat,szimbólumokat a lehetséges időpontra 😀 fentin pl hullámvasút a feje tetején.
https://www.google.hu/search?q=0+euro&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwi85Ijd3oTWAhUCOBQKHaqwAaoQ_AUICigB&biw=1920&bih=1012#imgrc=kSe2EfWw2IILBM:
ezen meg elszálló gólya:D
De van még ferde eiffel torony ,tankos , csatahajós,és egy majmot a gyerekével ábrázoló eur is meg sok más:D
Nagyon köszönöm ezt a posztot, feldobta a napomat ez a Dunnin-Kruger effektus …
igazság szerint már magamon is észrevettem… ha egy témában jobban elmélyedünk akkor rájövünk jobban jártunk volna ha csendben maradunk és hallgatunk a tapasztaltabbra, okosabbra ahelyett hogy minimális ismeret birtokában magabiztosan, hadoválunk :)) Mondjuk ha így vesszük jobb ha nem tudunk annyi mindent a minket körülvevő világról és így hatalmas önbizalommal pusztíthatjuk a környezetet, élhetjük fel az erőforrásokat és masírozhatunk a végső összeomlásba.
41. Na végre történelmet írtunk és rákerült a valódi értéke:D
Elképzelhető, hogy olyan hiperinfláció lesz, hogy a vásárlás előtt kell közvetlenül a többi számjegyet ráírni, hogy tudj fizetni:)
„https://www.google.hu/search?q=0+euro&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwi85Ijd3oTWAhUCOBQKHaqwAaoQ_AUICigB&biw=1920&bih=1012#imgrc=kSe2EfWw2IILBM:
ezen meg elszálló gólya:D
”
Megfejtettem. Csomag nem volt a szájában, hogy rejtjelezve legyen a szimbólum, de szerintem ez erős utalás egy leendő születésszabályozási programra. 🙂 Gyógyszer általi terméketlenség kiváltása, diktatórikus kasztárálás, bármit jelenthet. Csak a szimbólum a biztos. Abból kell kiindulnunk;)
Na..szerintem jobb lesz, ha megyek aludni:)
41 Andrew: a forrás ott dolgozó ismerőseim családja, akiket apuka beköltöztetett a kaszárnyába, ugyanúgy ahogyan az orosz hadseregben a tiszteknek kötelező németnyelv oktatást is tőlük lehetett megtudni és a környezetükből. Tömegmédiából nem hiszem , hogy olvasni lehetne. Bár ki tudja, nem ilyen úton jutott el hozzám.
A 0 eurós bankjegy talán azt jelképezi, hogy az euró akár az 500-as is, visszatér belső értékéhez, a nullához.
Anglia már régóta készül az euró felbomlására http://www.independent.ie/business/world/bank-of-england-reveals-secret-plan-for-euro-breakup-30398673.html
A SAP nevű könyvelőprogramgyártó is vagy 2 éve készített egy feljegyzést arról, hogy hogyan kell eljárni az euró pénznem nemzeti devizára való visszacserélésekor (SAP Note száma ha kell megnézem: 1757217-es számú SAP Note )
Tomboljátok ki magatokat, hétfőtől új világ jön itt a blogon.
Egy angol nyelvű film arról, hogy mi a gond és mi megy a világban (igaz elég régi)
És akkor tomboljunk, amíg lehet!
45. Oké:D
Egyébként a hozzászólások számát tekintve 50-100 az ideális posztonként.
Van egy pénzügyi blog amit sokan olvasnak és írnak is .200 hozzászólás is van posztonként , emiatt nem is olvasom el, mert időrabló.
Na akkor kitombolom magam:
Tiborbá blogtalálkozóját elképzelem 2019-ben:
Majd egy novemberi napon még rövidgatyában leszünk mindannyian mert megfut a klíma és novemberben is 20-25 fokok lesznek.
Közben óriáskivetítőn nézzük a sorra jelentkező természeti katasztrófákat a világban amit Tiborbá játsz le nekünk.
Pl olyan mint a harry hurrikán menne a kivetítőn , közben meg mindenki fütyülne mint a focimeccsen amikor gólt lőnek. Közben meg kiabálnánk , globális felmelegedés bejött,füttyszó….utána jönne a következő videó, az európai letarolt erdők,az olvadó alpok, a kaliforniai aszály stb… 😀
Ezt elképzelve 5 percig röhögtem magamban.
Csak a végén meg lehet hogy igaz is lesz az egész 😀
49, Tamas: engedd csak szabadon a fantáziádat! Érdekes lehetőségeket vázoltál.
Magam úgy vélem, hogy az újságok nagyjából megírták mi várható (fizetőeszközcsere és monetary reset).
Schäuble egy nyilatkozatát idézve: „Amikor fiatal emberek arról kérdeznek mikorra szűnnek meg az adósságaink azt válaszolom, hogy remélhetőleg soha. Mert az adósságok csak egy fizetőeszközreform után tűnnének el teljesen.”.
http://www.focus.de/finanzen/steuern/thewes/thewes-rechnet-ab-jetzt-ist-es-raus-der-staat-zahlt-schulden-nie-zurueck_aid_1143741.html
Innen idézve (a Focus egy rejtett háttérhatalom közeli lapnak bizonyult régóta; ahogyan a Burda is 🙂 utóbbi újságírója Jürgen Todenhöfer személyesen készített riportot az ISIS harcosaival, amikor elment hozzájuk 10 napra).
Amikor arról találgatok, hogy miért nem következett be amit jósoltak: valamelyik résztvevő talán még nincs felkészülve eléggé.
A monetary reset azóta is sok fórumon előfordult, amit a silverdoctors klikkvadász cikkei jól dokumentálnak (Jim Sinclair vagy akár Lynette Zang elemzései amire rákeresve rátalálni – ők pontos időpontot jó rég nwm mondtak).
49.Bazs
Az államadósságok elinflálására jó a hiperinfláció. Már pár éve téma az usa,olasz ,spanyol adósság, de úgy néz ki ezek időről időre elcsendesednek.
Másrészt a lakosságnak manapság a világon a legtöbb hitel napjainkban van kiadva(pl. 20 éve még alig volt divat a hitel) emiatt meg azt gondolja az ember hogy a bankároknak nem érdeke a valutareset.
Illetve régen egy hiperinfláció másképp játszódott le, mert nem volt globalizálódott a világ, a lakosság nagy részének nem is volt megtakarítása és sokan még otthon termelték meg az élelmet.
Ezzel szemben ma ha csődbe megy pl. a cégek 10%-a , akkor szerintem leállhat a világgazdaság is.(csak egy példa , az audinak a 1000 beszállítójából 100 beszállító csődbe megy a valutareset miatt)
A másik érdekes téma amit meg kell vizsgálni hogy ki indítja el a valutaresetet?
Mert az egyes államok között óriási érdekellentét van.
Mindenesetre nem kizárt , de kíváncsi leszek a mostani újabb jósolt időpontra 2018 elejére.
Amúgy meg hagy vesszen a sok kulák, politikus,manager és maffia pénze 😀
45. Tibor bá’
Mivel fenyegeted a nyájadat? 🙂
52 – bogozy:
Az abszolút hülyeségeket zokszó, magyarázkodás nélkül törölni fogom. Pl. Az érfalakról ecettel lemart lerakodást (pakk).
Kedves Tibor Bátyám!
Azért reméljük Dajtás pajtás „hülyeségeit”, írását még megengeded. Hamarosan esedékes.
Én visszavonulok a szokásos hülyeségeim mantrázásától, ezzel is megkíméllek a delete gomb nyomkodásától.
A tiszteletbeli mosógépszerelő titulust már úgyis kiérdemeltem.:-)
Kellhet-e egyáltalán valakinek ennél több?!:-)
Nem mellesleg megértem döntésedet.
Maradok tisztelettel teli olvasód!
54 – Balázs:
Neked vannak jó gondolataid, de nem a legjobban adod őket elő.
Last Call: 40 év igazolja az 1972-es A növekedés hatarai vészjelzését!
http://indavideo.hu/video/Last_Call_40_ev_igazolja_az_1972-es_A_novekedes_hatarai_veszjelzest_Magyar_felirat_Hivd_meg_a_BOCSeu-t_vetiteni_eloadni
Amig befektetők felvásárolják a ingatlanokat meg a tözsdézés folyik soros féle sortolás addig ennek a földnek és rajta lévő élővilágának annyi.
A végén a gazdagok egymás ellen használják fel a zsoldba menő embereket ha nem ez folyik már most is és egymás gazdagságát akarják a másik rétje zöldebb alapon kisajátitani a maguké mellé…minél több van annál több kéne alapon.
A pénz nem dolgozik ez igy hülyeség hanem manipulálnak vele .
Más egy tisztességes hozam kb 3-10% közötti a értékteremtés mértékét figyelembevéve és más a mai 38% és afőlött vagy a devizacsalás.
( Én is épitkeztem 3% OTP hitellel.)
Alapvetően az a gazdag igazán aki tudja élete munkájával mennyire lehet jutni és megelégszik vele, majd feldolgozza mit csinált jól, vagy min lehetne változtatni aztán ugyis mindegy mert a koporsónak nincs zsebe nem lesz rá szüksége, akkor se ha mellé rakják a bukszáját .
A móhóság és az abból eredő hatalom mint narcótikum a föld elpusztitója végülis.
.