(477) Tibor bá blogja – Csernobil

önarcképAz elmúlt napokban olyan sokat volt Csernobil emlegetve, hogy érdemes rá visszatekinteni. Ma már pontosan lehet tudni mi és hogyan történt, és mi szűrhető le az eseményekből. 1986 április  25. A karbantartási munkálatok éjszakai beindítása, és bizonyos tesztelések elvégzése végett a csernobili 4-es reaktor leállítását beindították. Tulajdonképpen arra voltak kíváncsiak, hogy áramkimaradás esetén, addig, amíg a reaktor dízelgenerátorai a teljes kapacitást leadják (40 másodperc), a turbina lendülete ad-e elég energiát a hűtés folyatásához szükséges szivattyú üzemeltetésre. Azonban bizonyos hozzá nem értés miatt a leállítás közben a reaktor túlhevült, aminek következtében az üzemanyag deformálódott. Ettől a pillanattól kezdve az események megállíthatatlanná váltak. A reaktor egyszerűen felrobbant, és a neutronlassításra használt hatalmas mennyiségű grafit begyulladt. A tüzet tíz nap alatt tudták csak eloltani. Magát a tüzet felfoghatnánk egy közönséges ipari balesetnek, aminek hatása nem haladja meg a néhány száz métert, és amiből a világon évente több tucatnyi is előfordul, ez alkalommal azonban egészen másról volt szó.

Egy közönséges ipari tűz eléget mindent, ami útjában áll, és amit a tűzoltók nem védenek meg. Azután semmi. El kell takarítani a hamut, és lehet kezdeni az újjáépítést. Csernobil esetében azonban a tűz szétrombolta az épületet, szabaddá téve ezzel az ott található radioaktív anyagot, majd a keletkezett hő felhajtó hatása ezt a radioaktív port felűzte az atmoszférába, ahonnan persze visszahullott a földre. Ezenkívül a romok között maradt további sok tíz tonna radioaktív anyag, amivel valamit kellett csinálni, hogy ne szabaduljon az emberiségre. Az utólagos számítások azt mutatták, hogy Csernobil 4×1018 Bq radioaktivitást repített a levegőbe. Ez a mennyiség a hirosimai atombombát négyszázszor múlta felül.

Más forrásokból származó becslésekkel kiegészített mérések szerint Csernobilből 50.000.000  Curie radioaktív anyag került a légkörbe, ami 50 tonna tiszta rádium sugárzásának felel meg. Ez egy elképesztő mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy a rádium felfedezésétől a II. világháború kezdetéig az egész világon mindössze 1 kg rádiumot sikerült előállítani, elsősorban gyógyászati célból

A visszahullott radioaktív por miatt Csernobiltől É-ÉNy irányba, 200 km távolságra a talaj szennyezettsége 1500 kBq/m2 volt, de 500 km távolságra az érték csak 550 kBq/m2 értékre esett vissza. Na most, mennyi is ez? A válasz egyszerű. A talaj felszínén minden egyes másodpercben másfélmillió atombomlás következik be négyzetméterenként. Másfélmillió másodpercenként! 

Ezt az őrült mennyiségű radioaktív anyagot az emberiségnek el kell szenvednie, mert semmi mást nem tehet vele. Ott volt azonban még maga az épület és benne további iszonyatos mennyiségű radioaktív anyag. Ezzel egyetlen egy dolgot lehetett tenni, befalazni! Az egész hatalmas épület fölé emeltek egy vasbeton „szarkofágot”, ami a romhalmazt elzárja a külvilágtól. Az építménybe 20.000 tonna betont építettek be, és már az építés pillanatában úgy gondolták, hogy a hő és radioaktív sugárterhelés miatt a vasbeton szarkofág legfeljebb 30 évig tudja majd ellátni a szerepét. Ez azt jelenti, hogy beláthatatlan ezer éveken át, minden harminc évben egy új szarkofágot kell építeni. Egyébként azóta a szarkofágon hatalmas repedések jelentek meg, és a szakemberek kétségbe vannak esve, ugyanis pénzhiány miatt új szarkofág felépítése egyelőre szóba se jöhet.

Most van tehát itt az ideje, hogy emlékezzünk, mit is állítanak az erőműpártiak? „Villamos energiát legolcsóbban atomerőművel lehet termelni.” Na igen, addig, amíg nem robban fel. 

Nézzük most azt, hogy Csernobil mekkora emberáldozatot követelt! A hivatalos ukrán jelentés szerint (amit sokan erősen kozmetikázottnak vélnek) közvetlenül a robbanás után 30 ember vesztette életét. Később, a radioaktív besugárzás következtében további 4300. A kárelhárító „brigád”, az úgynevezett likvidátorok 600.000-en voltak, közülük 17.000 halt meg később, de őket hivatalosan nem tartják áldozatoknak.

Ezután foglalkozzunk a környező országok radioaktív szennyezésével. Egy atomrobbanást követve a legfontosabb tényező, az éppen uralkodó szél iránya. Csernobil esetében a radioaktív „felhőt” a szél Skandinávia felé fújta. Finnországban például még ma is vannak olyan zárt területek, ahol a lehullott radioaktív por jelenléte miatt ártalmas mennyiségű sugárzással kell számolni. A világ a csernobili balesetről csak három nappal később, a svédektől értesült. Ugyanis a Csernobiltől 1600 km-re fekvő FOSMARK elnevezésű svéd atomreaktorhoz munkafelvételre érkező dolgozok automatikus ellenőrzése radioaktív port fedezett fel a ruháikon. Hamarosan kiderült, hogy a port a Szovjetunió felől érkező szél hordta oda. A „csernobili felhő” innen délnek fordult és érintette az akkor még két részre osztott Németországot, valamint Ausztriát. Szerencsére nekünk csak a széle jutott, így a magyar állampolgárok megúszták akkora sugárszennyezéssel, amennyit egy tüdőszűréskor kapnak.

Tehát mi akkor megúsztuk, csakhogy…. pillanatnyilag a világban körülbelül 400 atomerőmű van, de jóval több reaktor. Norvégia például még 1996-ban felhívta a világ közvéleményét arra, hogy az oroszokhoz tartozó Kola-félszigeten 240 használaton kívüli reaktor található, négy a szárazföldön, a többi tengeralattjárókban és hajókon. Ezek a romokban heverő, gondatlanul tárolt, felügyelet nélküli reaktorok felfoghatatlan veszélyt jelentenek az egész emberiségre. Az oroszok azonban mit sem tesznek, arra hivatkozva, hogy nincs rá pénz.

Ha az atomreaktor balesetéről készült elemzéseket végigolvassuk, rá kell döbbennünk, hogy egy atomreaktorokban előforduló rendellenesség előre nem látott, és ezért a tervezésnél figyelembe nem vett fizikai és kémiai folyamatokat indíthat el. Nem kívánlak terhelni tudományos részletekkel, de hogy némi fogalmat tudj alkotni a problémáról, csak egyetlen nem várt jelenséget jegyzek meg. A Csernobilben égő grafit oltására használt víz nem oltotta, hanem táplálta a tűzet. Az oroszok már három napja „oltották” a tűzet, amikor a szovjet nagykövet Bonban érdeklődött, hogyan lehet eloltani égő grafitot.

És akkor most lássunk egy igazi összehasonlítást Csernobil és Fukushima között – Fukushimában elvileg 1.760 tonna nukleáris fűtőanyag volt. Összehasonlításnak, Csernobili erőműben a baleset pillanatában 180 tonna fűtőelem volt, míg a Three Mile Island balesetnél 30 tonna. Más szavakkal Fukushimában tízszer több radioaktív anyag van felhalmozva, mint Csernobilben volt. A valóság azonban ennél sokkal rosszabb. Nem sokkal a fölrengés előtt a Tepco társaság elhasznált fűtőelemeket szállított Fukushimába tárolás végett, ami 3.400 tonna volt. Ezért a földrengés pillanatában Fukushimában összesen 4.277 tonna radioaktív anyag volt felhalmozva, ami megfelel 24 Csernobilnek.

Ezek után nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy atomreaktorok építése és üzemeltetése nem más mint játék az ismeretlennel, népszerű nevén: orosz rulett. Igen, sokat tudunk a folyamatokról, és sok mindennel nem vagyunk tisztában. Ez pedig időnként hatalmas meglepetést jelent. Ettől függetlenül az atomerőművek üzemeltetése igen kényelmetlen folyamatokat indít be, amiket aztán visszafordítani nem lehet. Ha egyszer egy reaktor fűtőelemeit összeszerelték és elindul a működtetése, az elemek masszív hűtéséről megállás nélkül évtizedekig kell gondoskodni. Az atomerőművek tehát nem csak energiát adnak az emberiségnek, hanem egy meg nem oldott, a végtelenségig fennálló problémát is. Rengeteg érv szól az atomreaktorok mellet, és ellen is. Mindössze arról van szó, hogy ki mit tart fontosabbnak. Aki a biztonság kedvéért hajlandó lemondani a nagy kényelemről, az ellenzi a reaktorok építését, akinek a bőséges és megfizethető energia a fontosabb, az reaktor párti. A két fél vitája teljesen felesleges, mert egymást meggyőzni nem fogják. Van, akinek a hosszú élet a fontos, és van, akinek a napi 40 cigaretta és a másfél deci tömény. Pontosan ez a helyzet az atomreaktorokkal is. Van azonban egy óriási különbség. Aki a cigaretta és másfél deci tömény mellett dönt, az önmagán kívül senki mást nem sodor bajba. Aki az atomreaktorok építése mellett dönt, az a sajátján kívül mások bőrét is viszi a vásárra.  

Utóírat: Kénytelen vagyok óvatosnak lenni. Csak a tényeket tártam fel. Ez nem jelenti azt, hogy reaktor ellenes vagyok, de azt se hogy reaktor párti. Csakúgy mint nem gyűlölöm Orbánt és nem imádom Gyurcsányt és vice versa. 

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
 

130 gondolat erről: „(477) Tibor bá blogja – Csernobil

  1. Cserno-BILI emlékeim – írh-ATOM?
    1986-ban várandós feleségemmel Szegeden éltünk. Május 3-ra volt várható első gyermekünk születése, így május elsején még sétálni akartunk az újszegedi ligetben (még most is hiányzik az az egy korsó sör, amire aznap vágytam). Természetesen szépen sütött a nap, a rádióban csupa tavaszi jó hír volt hallható – atomkatasztrófáról egy szó sem! Hanem az én elsőszülött lányom idő előtt jelentkezett – majális helyett a női klinikán kötöttünk ki. Egész napos vajúdás után este született meg Zsófi, akit én másnap tudtam csak megnézni – már úgy mentem látogatni Őket, hogy értesültem az atomerőmű robbanásáról. Hatodéves orvostanhallgató feleségem a klinikai egészségügyisektől gyorsan informálódott a radioaktivitás következményeit illetően. Pánik és félelem uralkodott el rajtunk – ebből a hangulatból indult a mi szülői életünk. Aztán a sors úgy hozta, hogy – az országban talán második esetként – én maradtam otthon GYED-en Zsófival. A lányka levegőztetése, később etetése során mindig ott motoszkált a fejemben a sugárszennyezés réme. 25 év telt el azóta. Zsófit tavaly férjhez adtuk, summa cum-laude végzett a szegedi orvosi karon, most az ottani Klinika intenzív osztályán rezidens – aneszteziológus lesz. Remélem, rövidesen úgy döntenek a férjével, hogy nagyapává avatnak – de: mindig féltem attól, hogy valamikor valamilyen betegség jelentkezik nála (náluk) a 25 évvel ezelőtti katasztrófa következtében. Szerencsére eddig ennek semmi jele, azonban attól megint tartok, hogy a terhessége milyen lefolyású lesz és a születő unokám vajon egészségesen jön-e a világra!? (Egy érdekességet még megemlítek: az 1990. május 12-én született Csenge lányom anyakönyvi száma teljesen azonos zsófi lányom anyakönyvi számával – mindkettő előtt az adott évben ugyanannyi baba jött a világra Szegeden.)

  2. 1: Tibor bá’!
    Ha Fukushimában 1760 tonna fűtőelem volt, és 3400 tonna hulladékot szállítottak oda, akkor az hogyan lett 4177 tonna? Le kellett vonni az 5160-ból a nem radioaktív alkotóelemeket? Nem kekeckedem, őszintén érdekel.

  3. Tibor bá én sem kekeckedésképp írom, de még néhány hete amikor valami megújuló energiáról vagy miről volt szó, akkor a hozzászólásod alapján mintha atompártinak tűntél volna, de lehet hogy én értettelek félre ismét.
    Amikor valami új próbálkozásról van szó az energia területén akkor a legtöbb ember mindjárt leperpetum mobilézza a dolgot, ezzel lejáratva rengeteg munkát és próbálkozást, mert ez sokkal egyszerűbb mint alkotni valamit.

    Viszont a mostani írásod alapján már úgy látom, hogy Te sem vagy atompárti, ennek szívből örülök.

    „Ezek után nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy atomreaktorok építése és üzemeltetése nem más mint játék az ismeretlennel, népszerű nevén: orosz rulett”

    „Villamos energiát legolcsóbban atomerőművel lehet termelni.” Na igen, addig, amíg nem robban fel. ”

    Akik az én próbálkozásaimat a földbe szokták döngölni én is ezzel érvelek csak kicsit másként. ” minden jó és szép amíg nincs baj, a baj akkor kezdődik ha BAJ van” és most az van, aminek nem csak a GDP hajszoló japánok isszák a levét hanem valószínű a mi gyermekeink is, mert lassan nem lesz olyan hely a földön ahol elrejtőzhetsz mert a halmazok keresztmetszetei összeérnek. És ha 20-25 évente van egy ilyen baleset akkor elkönyvelhető hogy lesz is a továbbiakban is, mert ha most felkészülnek egy ilyen eshetőségre biztos lesz más hiba is ez annyira biztos mint a halál.

  4. 3: én idéztemm egy megadott linkről, hogy a sokat emlegetet csodafegyver korlátlan energiát biztosítana, ha a Gonoszok nem tartanák titokban az emberiség előtt.

    Szerintem az atomenergia használata nem orosz rulett, hanem nem tudom, minek nevezzem, de az a verzió, amiben a tárat teletöltik éles lőszerrel, aztán az emberiség megpörgeti, halántékához tartja és elsüti.
    Pontosabban elsütötte már, most ott tartunk, hogy repül a kilőtt golyó. Igaz, Csernobil, Fukusima és pár nem reklámozott környék lakosságát már elérte, mi többiek a koponya távolabbi részeiként várjuk a hatást.

    A világ fejlett és részben fejlett részei elképesztően sűrűn tele vannak szórva reaktorokkal, amiket mindet évtizedekig kellene hűteni, szakszerűen kezelni leállításuk után is, ahogy Csernobil felé is 30 évente kéne egy új szarkofág. Már most se telik rá, mi lesz a modern infrastruktúra lehanyatlása után??? Amit az olajcsúcs garantál?
    Az atomruletten csak veszíteni tudunk, méghozzá MINDENT!

  5. 4. engedelmeddel ezt a kifejezést átveszem”atomrulett”nagyon jó.
    Már alkottál valami maradandót.

  6. Én sem akarom letenni a voksom az atom mellett vagy ellen, de az tény, hogy amikor az atomreaktorokról beszélünk, akkor nem pusztán a kényelmünkről és a megfizethető energiáról beszélünk, hanem egyáltalán a ma ismert gazdaságunk szerkezetéről.

    Atomenergia nélkül a ma ismert gazdaságunk nem létezne. Erre se tudom egyértelműen azt mondani, hogy ez jó vagy rossz, de tény.
    Az is tény, hogy az elkövetkező években újabb reaktorokat helyeznek üzembe, legfőképp Kínában.

    Én azt mondom, hogy amíg az emberiség nem tud mit kezdeni az esetleges balesetekkel, nem tud felkészülni minden lehetséges üzemzavar elhárítására, és nagy mennyiségű sugárzás környezetbe jutása ellen, addig ez az olcsó energia veszélyesebb, mint az orosz rulett.

  7. 7.

    Yeti a video tényleg érdekes, nem ismertem ezeket az adatokat, de a nukleáris próbarobbantások nem olyanok, mint mikor Csernobil, vagy Fukushima elszáll.

    A hülyeséget egyébként lehet fokozni (ebben jók vagyunk, mármint az emberiség) Atombombát dobni egy atomerőműre. Na az lenne a mindent eltörlő atomkatasztrófa.

  8. 8: tudok rosszabbat: szép csendben túljutni az olajcsúcson…
    A fejlett infrastruktúrák lerohadnak (lásd a magyar költségvetési elvonásokat MINDEN téren), az országok egy adott ponton képtelenek fenntartani a világot teleszóró sokszáz atomreaktor és használt fűtőelem szakszerű hűtését, őrzését, stb. Megy ez atombomba nélkül is…

  9. Nem gondoltam volna,hogy több mint kétezer atomrobbantás volt már…a barmok!

  10. 4: Gedeon!
    hol irtad azt a linket? vagy megadod ujra esetleg? Kiváncsi vagyok erre a csoda izére.

  11. Ilyen csak abszurd regényekben, színdarabokban, vagy filmekben van:

    a japán hatóságok sikeresen küzdenek a megnövekedett sugárzással: 16-szorosára emelték azt a határértéket, aminek elérése után a dolgozókat kötelező sugármentesjteni!!!

    http://surl.hu/BHH3b6

  12. 11:

    http://surl.hu/BHH3b6

    Kapu: Skalárháború

    “A longitudinális EM hullámok néhány alkalmazási területe:

    1. Egy csapásra megoldható lenne az energiaválság. Szükségtelenné válnának az „olajháborúk”. Ez a fajta energia végtelen mennyiségben áll rendelkezésre szabadon és örök időkön át.”

  13. francia atomlobbi miatt háborúzik Sárközy?

    egy érdekes olasz elemzést olvastam, azt veti fel, hogy a japán baleset miatt most európában atomenergia ellenes közhangulat van, a franciáknál nagyon magas 80% ? az atomból előállított villamos energia aránya, megelőzendő a tiltakozásokat, elvonásokat, úgy lesz újra kívánatos az atomenergia, ha relatíve még olcsóbb lesz, azaz az olaj tovább drágul.
    a szerző szerint azért volt sürgős Sárközynek megtámadni Líbiát, hogy felnyomja az olaj árát, és így újra vonzó legyen az atom. Ha nem lett volna a japán baleset, akkor talán nem ennyire sürgős.
    Persze teszem hozzá a libiai olaj is jól jön nekik, az olaszok kigolyózásával, akinek van ütőképes hadserege az beveti az olajért.

  14. Tibor Bá,
    a teljesség kedvéért megpróbálnád kiszámolni, hogy a „biztonságos” olaj/szén stb. által okozott global warming mennyibe is fog kerülni nekünk a végén?
    Nem kívánom mentegetni az atomot, de a szokott emberi hozzáállás, hogy b…szunk is, meg maradjunk szüzek egyszerre, itt sem fog működni.

  15. 15: marad a biztonságos gyüjtögetés-vadászat-halászat, a mai népsűrűség egyezreléke mellett…
    Kb. arra tartunk mindenképpen. Ha szeretjük az atomot, ha nem, úgyse tudunk fenntartani egy működő atomgazdaságot. Mint a japán eset is mutatja.

  16. 12.

    Az se semmi, amit belinkeltél, de azért ez is kétségbeejtő:

    „az Európai Unió energiaügyi miniszterei rendkívüli tanácskozást tartottak, melyen arról határoztak, hogy az Unió minden tagországának összes atomerőművét stressztesztnek kell alávetni, amely során vizsgálják a reaktorok korát, típusát és azt, hogy mennyire ellenállóak egy földrengés esetén.”

    Költői kérdések:

    1. Mi a jó büdös francnak kell, rendkívüli tanácskozás, és stresszteszt (már az elnevezés is abszurd) ahhoz, hogy kiderítsék egy reaktor korát, és típusát?? Banyek ezek az adatok még az interneten is fenn vannak.

    2. Hogy tesztelnek egy reaktort földrengésbiztonság tekintetében?

    Paksról olvastam, hogy, robbantással létrehoztak egy 2-es erősségű földrengést, a reaktor basszus csodák csodájára kibírta. (még itt vagyunk)
    Ebből kikövetkeztették a nagyokosok, hogy 9-es erejű földrengést is kibírná. (erre nem szeretnék a valóságban tanúbizonyságot kapni)

    Csak nehogy olyan vadul kezdjenek tesztelni, hogy valamelyik reaktor úgy járjon, mint Csernobil. Az a reaktor is menne a mai napig, ha pár hülyegyerek nem játszadozik vele, hanem üzemszerűen tovább járatják.

    Hogy Pakson sincsenek a helyzet magaslatán, azt ez is bizonyítja:

    http://www.paks.info.hu/onlinevideo/20030410_uzemzavar_lefolyasa.htm

  17. 17: már linkeltem korábban, hogy Pakson az erőművet úgy épjtették meg, hogy a földrengésbiztonság nem volt szempont. Utólag állítólag rengésbiztossá tették, csak én aggódok, hogy hogy lehetett egy folyamatosan működő erőművet ilyenné tenni.

  18. 17. Jók ezek az animációk. Én is mutatnék egyet:
    http://index.hu/b…gytarozot/

    18. Én úgy tudom, hogy csak bizonyos berendezések alatt építettek be ún. lengéscsillapítókat, szerintem inkább látszatjelleggel. Az biztos, hogy az utólagos védelem-kialakítás nem lehet teljes körű.

  19. Így működik: rá kell kattintani a szöveg közötti térképre.
    Kérdés: vajon az esemény előtt, vagy után készült?

  20. 15.-re: „Nem kívánom mentegetni az atomot, de a szokott emberi hozzáállás, hogy b…szunk is, meg maradjunk szüzek egyszerre, itt sem fog működni.” – mélységesen egyetértek.

    Aztán meg azt se felejtsétek el, hogy Japánt már egyszer (2 „piszkos” atombombával!) 1945-ben megbombázták. A robbanás epicentruma alatt kiégett épület ma Hiroshimában emlékmű. A város él. Japán erősebb, mint valaha.

    Egyébként a fukushimai baleset elhárításnak még nincs vége. Talán célszerű lenne megvárni, mielőtt ítélkezünk.
    A franciák vill. energia ellátásának majd’ 80%-a nukleáris erőművekből megy. Ők nem tehetik meg, hogy ripsz-ropsz leállítják azokat. Már a németeknél is bajok várhatók a leállítás után az EON szerint. Szóval, csak annyit akartam mondani, amit 15-ben nomore: „b…szunk is, meg maradjunk szüzek egyszerre, itt sem fog működni.”

    Néhány kiegészítés Csernobilhoz:
    Az RBMK (orosz betűszó, Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, jelentése „Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor”, oroszul: Реактор Большой Мощности Канальный) reaktor ma már elavult típus, viszont még mindig üzemel egy pár Oroszországban, és Litvániában. Moderátora grafit, hűtése könnyűvíz. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, tehát nincs szükség drága dúsítóüzemekre.
    Az RBMK reaktorok működését szemléltető vázlatos rajz : http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/RBMK_reactor_schematic.svg/300px-RBMK_reactor_schematic.svg.png
    RBMK-t a Szovjetunió a katonai célú, plutóniumtermelő reaktorokkal szerzett tapasztalatai alapján fejlesztette ki. A konstrukciónak több előnye is van: a moduláris felépítés miatt elvileg bármekkora RBMK blokkot lehet építeni, és a csöves szerkezet miatt az üzemanyagcsere a reaktor leállítása nélkül is lehetséges. A grafit moderátor miatt az RBMK a hasadóanyagot jobban hasznosítja, mint más reaktorok. (Elvileg lehetséges fegyvertiszta plutóniumot termelni ilyen típusú atomerőművekben, gyakorlatilag mire az első RBMK blokk az 1970-es évek közepén beindult, a Szovjetuniónak már nem volt szüksége több plutóniumra a fegyverprogramjához.)

    A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a forraltvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A forraltvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét (szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik.
    http://www.reak.bme.hu/csernobil/rbmk.htm#
    2007. szeptember 17-én hivatalosan is bejelentették, hogy az 1986-ban felépített, azóta meglehetősen leromlott állagú régi szarkofág helyére új, acélból készült védőlétesítmény épül majd. A beruházás előreláthatólag öt év alatt valósul meg, és 505 millió dollárba fog kerülni. Az új védőlétesítmény közvetlenül a jelenlegi szarkofág mellett épül fel és síneken tolják majd leendő helyére. Az építmény a tervek szerint oldalnézetből félkörív alakú lesz, szélessége 257 m, magassága 105 m, hosszúsága pedig 150 métert tesz majd ki, súlyát mintegy 20 ezer tonnára becsülik. A létesítmény tervezett élettartama legalább 100 év.[6]
    Akit érdekel, itt olvashat részletesen a csernobili erőmű katasztrófájáról: http://www.reak.bme.hu/csernobil/index.htm?start

    forrás: wikipédia és http://www.reak.bme.hu/csernobil/index.htm?rbmk

  21. 8: Nem vagyok kompetens! Reméltem is, hogy nem ugyan az a folyamat (már csak a számok miatt is)… Amúgy az erőműveket gyakran építik lakott területek közvetlen közelébe, míg a kísérleti robbantások többnyire kihalt, „Isten háta mögötti” területeken zajlottak (zajlanak?), reményeim szerint irányítottan… Csak számolgattam: a meglévő és már felrobbantott atomfegyverek (mindegy hogy „csak” kísérleti jelleggel – kérdés, hogy mennyi robbantás sikerült az előre megírt „forgatókönyv” szerint), a nukleáris hajtóművel ellátott még működő és már „kiöregedett” járművek (gondoljunk csak a különböző tengerekben „elrohadó” elsüllyedt vagy kivont tengeralattjárókra – utána meg mondjuk a bolti tonhalkonzervre), ugyan így a működő és „kiöregedett” erőművek, plusz az fentiekkel járó radioaktív szemét… eddig egészen jól megúsztuk…
    Megjegyzem, ahhoz, hogy 7 milliárd ember élhet a földön a jelenlegi technikai fejlettségi szinten a fosszilis energiahordozókon túl az atomenergia is nagyban hozzájárul…szar ügy…

  22. 22:
    És egy kis vicces adalék azoknak, akik szerint nincs pénz az erőművekre az oroszoknál;
    „Moszkva a napokban úgy döntött, hogy a 2011-2020 közötti fegyverkezési programra közel 20 trillió rubelt fordít, ami körülbelül 631 milliárd dollárt jelent, értesült a RIA Novosztyi hírügynökség.”
    Egyébként a világ évente kb. 1400 milliárd dollárt költ fegyverekre. Ehhez képest a japó földrengés kb. 250 milliárd dolláros kára (gondolom az atommentesítést is beleszámolták) lófütty.

  23. 25: Az amerikai trillió nem egyenlő a magyar trillióval. Amerikában a trillió ezer milliárd 10^12. Magyarul 10^18, mert millió, milliárd, billió,billiárd, trillió.

  24. Tibor Bá,
    Pl. az Armscontrolcenter.org oldalain billon-ban vannak megadva az értékek. (10^9 – milliárd, US: billion;) Magyar oldalon meg ilyet találtam: http://bit.ly/92ZDCF

  25. 27: 1 USD ~ 28,2 RUB, tehát a 631.000.000.000 (631 milliárd) $ egyenlő 17,7 billió $ (17.700.000.000.000). Az ok egyszerű. Mindenki fordít, aki egy kicsit tud angolul és azt hiszi, hogy a számoknál minden egy az egyben van. Hát nem. De ezt a trillió-billió hibát még az esti TV hirekben is elkövetik.

  26. Ez esetben, bocs. A dollár/rubel átváltást nem néztem, csak a végeredményét dollárban.

  27. 23: Rátapintottál a lényegre! Az emberiség létszáma „ész nélkül” növekszik. Ez folytonosan növekvő erőforrás igényt jelent (élelem, energia). Ezzel szemben az energiaigényünk jelentős részét biztosító fosszilis energiahordozók nem termelődnek újra, sőt kimerülőben vannak. Ezt próbálja jobb híján a világ atomenergiával pótolni. Pusztán „zöld” megújuló energiával nem hiszem, hogy kiválthatóak lennének a jelenlegi megoldások (a „népességrobbanás” már sokkal régebben bekövetkezett volna). „Népességcsökkentő” nagy háborúkat indítani a tömegpusztító fegyverek világában túl kockázatossá vált. Úgy gondolom, hogy a világot irányítani próbáló „elit” a „józan ész” határait feszegetve próbálja békés (pl.: atomerőművek, génkezelt élelmiszer, „műkaják”, stb.) és kevésbé békés (pl.: járványok, mondvacsinált helyi háborúk, „harc a terrorizmus ellen”, némi „szociális” érzéketlenséggel párosuló gazdasági válság, stb.) eszközökkel kezelni a „problémát”… véleményem szerint „mindenáron”… és megkockáztatom, hogy ennek könnyen mi (magyarok) leszünk (lehetünk) – a kisebb ellenállás elvéből kiindulva – az egyik „áldozata” (az elmúlt 20 év történései számomra ezt sugallják…).

  28. Hol voltál eddig kedves Yeti? Már mindenhol kerestünk! Ébresztő, téli álmot aludtál!? 🙂

  29. 31:
    Ebben a témában nem nagyon akartam megszólalni, mert így is állandóan azt a kritikát kapom, hogy túlzottan pesszimista vagyok. —– Azok a finom úriemberek, akik olyan előkelően intézik a tanácskozásaikat, azt a látszatot keltik, mintha ezt az erkölcsi tartást tűzön vízen át betartanák. Hát nem. A közmondásos angol gentleman azért tudott gentleman lenni, mert országa a fél világot kirabolta évszázadokon át. Teli hassal, birtokkal és nagy hatalmas vagyonnal a háta mögött mindenki tud gentleman lenni. Egész más a helyzet, ha 20.-án már nincs mit enni, és a segélypénz csak elsején érkezik. Vészhelyzetben senki se gentleman, még az angol lord se. Ezzel csak arra akarok célozni, hogy majd ha szorul a kapca, felbomlik az unió, illetve a tagországok szarnak betartani az egymással szemben érvényes szabályokat, akkor majd mindenki a másiktól fogja elvenni azt, ami neki kell. Senki nem fogja tiszteletben tartani a határokat, és minden országnak meg kell majd védeni önmagát. Most láthatjuk Líbiában, mire képes a francia vagy az angol légierő. Nem lesznek szégyenlősek bevetni ellenük, ha nem küldünk néhány száz vagon élelmiszert a megrendelésnek megfelelően.

  30. Kedves okos.kodo! Mint „új fiú”, még csak ismerkedem veletek! Jó a csapat, és remélem, azért Te is örülsz nekem!

  31. Tibor Bá,
    valahogy az az érzésem, példaként anno Trianonban nem az ország kétharmadát vették el tőlünk, hanem hanem az egyharmadát hagyták meg nekünk… így végiggondolva a továbbiakat logikusabbnak tűnik az elmúlt idők magyar történelme…

  32. 4: „Az atomruletten csak veszíteni tudunk, méghozzá MINDENT”
    A bajok mindig a fejekben kezdodnek, ott is kell megoldani.
    Nem a technologia, nem az anyag, nem az atomeromu a hibas!
    Csernobil emberi hulyeseg miatt robbant, a karelharitasnal is latszottak az emberi hibak, Japanban is lathato az ember hibaja.
    Ebbe nem megyek bele nagyon, mert ingovanyos. Ugy tudom az atomeromuveket adott idore tervezik, mert valamennyi ido utan a reaktor es a tobbi alkatresz is a sugarzastol karosodik. Ez az ido kb 30 ev. Ezt tudva meghosszabitani barmely eromu mukodesi idejet, hmm HIBA.
    Az is tudhato egy eromu epitesekor, hogy kiegett rudakat majd valahol tarolni kell. Ezt is elore kell(ene) TERVEZNI, nem ugy hogy majd lesz valahogy. nem folytatom 🙁 🙁

  33. 35: A kutya ott van elásva, hogy mi valamennyien a „kisember” mentalitásával gondolkodunk. De a kisembernek sosincs döntési joga. Akinek döntési joga/lehetősége van az egészen más perspektívából nézi a világot. Neki mi kisemberek fogyóanyagok vagyunk, akik darabonként bizonyos összeggel egyenértékűek. Ha például agy ilyen magasabb kaszthoz tartozónak van Kínában egy szénbányája, ahol bizonyos biztonsági berendezéseket fel kellene állítani, vagy fel kellene újítani akkor a gazdasági számításában ez így szerepel: Balesetelhárítási beruházás 300.000.000 Y, balesetbiztosítás kötés: 3.000.000 Y, Tehát sokkal olcsóbb a biztosítás kötése és szarik a munkásainak az életére. Néhány napja fel voltatok háborodva mert én nem kellő tisztelettel emlékeztem meg a (azóta már) „Fukujama 50” néven emlegetettekről. Miért tettem volna? Azért mert a részvényesek osztalékáért feláldozzák az életüket? Azért mert az oligarcháknak sikerült bennük felpöccenteni a hazafias érzést? Ők nem a hazáért áldozták fel az életüket, hanem a tőkésekért. Gondolkodni képtelen ágyútöltelékek. Szóval az emberségesség csak a mi szótárunkban létezik. A döntéshozók szótárából ez hiányzik, helyette a „járulékos vesztesség” kifejezés található.

  34. 36.-ra. Ejnye, ejnye Tibor bá! „Szóval az emberségesség csak a mi szótárunkban létezik.” – jó lenne, ha így (is) lenne. De a szövegedből nem ez látszik! Egyébiránt: a villamos energia-kiesés, ami most a természeti csapást követő reaktorbalesetek miatt bekövetkezett, jelentősen érinti a japán embert, nemcsak a „döntéshozó részvényest”! Nem véletlenül korlátozzák az áramszolgáltatás a 35 milliós Tókióban és Japán nagyvárosaiban! Tehát sántít az, hogy „Ők nem a hazáért áldozták fel az életüket, hanem a tőkésekért. Gondolkodni képtelen ágyútöltelékek.” Ne haragudj, ez a szöveg, azokról, akik meghaltak és esetleg ezután ott meghalnak…! Hát, mit mondjak; elszomorító.

  35. 36: A társadalom többi tagjáért áldozzák életüket, a rokonaikért, barátaikért, ismeretlenekért, tudva, hogy ezek között, akikért z életüket adják, van pár százaléknyi gazember is.

  36. 38: Egyetértek Gedeonnal.
    Tisztelni kell azokat az embereket, akik másokért hajlandók az életüket áldozni, még akkor is, ha ez az áldozat esetleg hiábavaló. (Sok ilyen volt a történelmünkben.)

  37. Jól van kis idealiták. Ha nem vagytok hajlandók „megedződni”, akkor veletek is lehet manipulálni. (velem is, de én állandóan harcolok ellene)

  38. Itt az 50 önkéntesről volt szó. Amúgy a Hollywoodi filmekben úgy szokott lenni, hogy az elégedetlenkedő tűzoltók kezéből kitépi a tömlő végét a belügyminiszter és maga megy oltani, mire a magukat elszégyellő fickók egy emberként követik… 😉

  39. 40: Magam részéről nagy sebességgel húznék el minél messzebb. Éppen azért tisztelem azokat, akik képesek maradni, miközben valószinűleg pont úgy félnek, mint én. Van akiből hős lesz, van akiből nem.

  40. 42: Nem mindegy, hogy Előre!, vagy Utánnam! 😀

  41. 45: Majd elpróbáljuk PBorosjenőn, az „Egri várban”. 🙂

  42. 39: Nagyon szeretnek tisztelni nagyon sok embert azert mert ERTEM felaldozza az eletet. 🙂

  43. Szerintem már hiába erölködnek ott ugyis a vége ugyan az lesz csak a halottak száma fog változni amég belátják ,hogy minden hiába való ….

  44. 47: A történelmünkben ezt sokan megtették azért, hogy mi most itt lehessünk.

    48: És mit csináljanak? Menjenek haza? Ezt a kupit nem lehet csak úgy otthagyni.

  45. 48: +1

    49: De, ott lehet hagyni. Az emberáldozat semmit se segít. Csernobilt is ott hagyták (beton alatt). Itt is azt kell csinálni, de a tőkés félti a beruházását. Dögöljenek meg tehát a hazafiak „a császárért”, mint a II. világháború alatt.

  46. 50: „beton alatt”, vagyis nem csak megléptek, előtte még megtették, amit tudtak.

  47. Egy kimerítő leírás, mi történt Pakson: http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0308/szatmary0308.html
    A végéről idézet:
    „Az utóbbi években a paksi atomerőműben egyre inkább előtérbe kerültek a gazdasági és a mennyiségi mutatók. Ez pedig szükségképpen a biztonság rovására megy. Például nem volt szükségszelű a fűtőelemek mosása. A dekontaminált felületeket lehetett, sőt illett volna passziválni, vagyis a dekontamináló szer okozta sérülésektől mentesíteni. Mivel ez hosszadalmas eljárás, a gyorsabb megoldást, a lerakódások mosását választották. Mindez a gazdasági szemlélet túlsúlyára utal.”
    — ez máshol is így van, akkor nagy bajban vagyunk!

  48. Engem még egy dolog foglalkoztat az utóbbi 40 évben kialakult helyzettel kapcsolatban: Vajon a népességnövekedést meg lehetett volna állítani nem erőszakos módszerekkel valahogyan? Van rá példa, TALÁN lehetne ilyesmit csinálni – Kína – persze korántsem erőszakmentes módszerekkel. Másképp megfogalmazva: az emberiség népességnövekedése egy társadalmi vagy egy biológiai jelenség? Ha ugyanis biológiai, akkor ebből következik, hogy semmilyen társadalmi vagy technológiai módszerrel nem lehetne (lehetett volna) megakadályozni, hogy túlszaporodjunk, és így aláírjuk a saját halálos ítéletünket. Ha viszont társadalmi, akkor van még egy HALOVÁNY esély, hogy egy társadalmi berendezkedés váltással sikerül megmaradnunk – még ha jelentősen csökkent létszámban is – a bolygón.

  49. 50: előbb-utóbb mindent hátra kell hagynunk, nincs mese.

  50. 53: A szaporodás nem leállítható!
    Annak idején Indiában adtak egy tranzisztoros rádiót annak a fiatal férfinek, aki hajlandó volt alávetni magát vaszektómiának (ondóvezeték átvágása a herezacskóban). A program kitalálójának nem jutott eszébe, hogy egyetlen férfi képes 1000 nőt is megtermékenyítani. nem a férfiakat kell magtalanítani, hanem a nőket. De a női ivartalanítás nem ilyen egyszerű, de különben se álltak kötének egy rádió miatt.

  51. 53: Kínában a parasztoknak törvényileg csak egy gyerekük lehetett. Ha egy, akkor mindeki fiút akar, és az is lett. A módszereket nem sorolom fel, de az eredmény sok tízmillió fiatal férfi nő nélkül, és érdekes módon az összes nő teherbe esik.
    Afrika egy másik eset. A nők folyamatosan teherbe esnek mint az emlős állatok. Ha nincs élelmiszer, nincs víz akkaor is, mert senki se godolkozik, mindenki csak éli a szexuális életét, ahogy rájön, és nem törődik a jövővel. Aztán mennek az európai orvosok és megmentik az éhező gyerekeket. A pokolba vezető út csupa jószándékkal van kikővezve.

  52. 56: Én is ettől tartok. Akkor viszont az emberiség számára tényleg csak egy út van: a kipusztulás, nem is lehet másképp. Ugyanis akkor ez egy biológiai probléma, és társadalmi eszközökkel nem féken tartható. Biológiai jelenségeket csak más biológiai jelenségek képesek ellensúlyozni, vagyis mikor az emberiség kilépett a saját biológiai korlátaiból a neolit forradalom idején, gyakorlatilag alá is írta a saját halálos ítéletét.

    Ez viszont azt jelenti, hogy a tudományos-technológiai haladás gyakorlatilag ÁTOK nem áldás.

    Lehet, hogy egyszerűen nem voltunk elég intelligensek? Egy intelligens technológiai faj ELSŐ KÖRBEN azt kell, hogy felismerje, hogy kénytelen féken tartani a saját szaporulatát.

  53. 57: Már írtam néhányszor, csak olyan nehéz elfogadni, pedig csak utána kellene gondolni: Az amberiség kb. 10.000 éve lépet a kihalás mezsgyéjére azzal, hogy felhagyott a természetes életmódjával, letelepedett és elkezdett mezőgazdálkodni. Ugyanis, abban a pillanatban, amikor nem ad mindent vissza a természetnek, amit ideiglenesen elvett, megindul az elhasználás-felhsználás, és mivel a Föld vége, ennek egyszer vége fog szakadni. Bármilye messzire hanyatlunk vissza a múltba, (gőzmozdony, faeke, bronz szerszám) az erőforrások mindeképpen egyszer el fognak fogyni, csak az egyszerűbb életformával tovább húznánk. A vége egy kimerített Föld, kihalt emberiség.

  54. 58: Persze, írtad, Tibor bá, olvastam a könyveidet (eddig hármat, a Van-e jövőnk volt az első, természetesen), de valljuk be: van példa rá, hogy bizonyos társadalmakban csökkent, sőt, negatívba fordult a természetes népességszaporulat. Ez ad némi REMÉNYT arra, hogy talán ez a jelenség társadalmi-technikai módszerekkel ellensúlyozható. Persze, a remény nagyon halovány. Én kb. 5%-ra becslem az emberi civilizáció fennmaradásának esélyét. Tudod, a remény hal meg utoljára…

  55. Egyébként, hogy TECHNIKAILAG megvalósítható-e a egy fenntartható ipari társadalom, afelől nincsenek kétségeim. Természetesen megvalósítható, még folyamatosan fejlődő tudományok mellett is, sőt, már ma meg tudnánk csinálni, ha akarnánk. Óriási árat kéne érte fizetni, a jelenlegi létszámunk kb. 10%-a maradhatna csak fenn, de meg tudnánk csinálni. Hogy TÁRSADALMILAG meg lehet-e csinálni, illetve hogy az emberiség képes-e rá… nos ez, az amire 95% eséllyel azt mondom, hogy nem, nem képes. Egyszerűen túl buták vagyunk hozzá. Kár, pedig szép reményű fajnak indultunk.

  56. 52

    Minato, érdekes volt az írás, amit belinkeltél. Délelőtt még „semlegesként” állítottam be magam az atomerőművek esetében, de az írás elolvasása után, és a paksi atomerőmű oldalán található információkkal történő egybevetés után azt mondom, hogy NE adjanak ki hosszabítási engedélyt Paksra.
    (úgy is kiadják)

    Érthetetlen, hogy egy atomerőmű miért politikai játszma szintere, persze ez nálunk nem újdonság, de ez még talán a kisebb gond.

    Egészen elképesztő az a hibasorozat, amit a németek elkövettek a tisztítóratály legyártásakor, és a magyarok sem vették észre. A legalapvetőbb fizikai törvényeket hagyták figyelmen kívül tervezéskor, amit már egy ált. iskolás gyerek is megtanul.

    Ezen kívül nem esett szó a paksi blokkok teljesítménynöveléséről. Mind a 4 blokk teljesítményét 2-szer emelték.
    Az első kör érthető és logikus volt, hiszen a szekunder körbe nyúltak, tehát ugyanabból az energiamennyiségből modernebb turbinával stb.. több energiát nyertek ki.
    A második körben viszont már a reaktorok hőtermelését is megemelték.
    Most is mind a 4 reaktor 108%-on üzemel. A beruházás mindössze 3 év alatt megtérül(t). Jelenleg a 4 blokk 2000 MW teljesítménnyel üzemel.

    Ilyen állapotok mellett akarják ezt a szovjet remekművet még 2037-ig járatni? Hát némi aggodalomra akad okot.

    Egyébként ahogy olvasgatok a témáról eléggé bevett szokás, hogy meglévő reaktorok teljesítményét tovább emelik. Kevés beruházás, sok haszon.

    Csak az USA-ban 150 blokkon fokozatosan 7400 MW teljesítménynövelést hajtottak végre. Ez közel 4 Paksnak felel meg.

    Elgondolkodtató adatok, és mindez Fukushima nélkül nagyon kevesünknek jutott volna eszébe.

    53.

    Jancsika a népességszaporulat szerintem sem állítható le, vagyis biológiai folyamatnak tekinthető a te feltevéseddel élve.

    Ellenben a népességcsökkenést már társadalmi folyamatnak mondanám. (Magyarország, Németország stb…) Az un. nyugati világban gyakorlatilag alig van népszaporulat, sőt…

    Ellenben Ázsia, Afrika bőven pozitív szaldóval jeleskedik. Ezek közül is talán India, ami kiemelhető. Ha a tendencia folytatódik, nem is oly soká átveszi a vezető helyezést Kínától.
    Két ország adja a világ népességének kb. 1/3-át.

    A túlnépesedéstől egyébként nem kell félni, mert ilyen nincs, szerintem a kifejezés alapjaiban rossz.
    Ha 7 milliárd fővel „túlnépesedtünk” akkor az tök egyszerű logikával azt jelenti, hogy egy kis fáziskéséssel a Föld el is tünteti a felesleget.

    Az már más kérdés, hogy kihatározza meg azt a létszámot, ami fentartható a bolygó adottságait tekintve.
    Na erről sok írás van az interneten.

  57. 61: A gond ott van, hogy egy természetes kontrakciót (vagyis a népesség létszámának csökkenését) TÁRSADALMI okokból nem fogunk tudni túlélni. Ismétlem: technikai szempontból gond nélkül építhető fenntartható, megújuló erőforrásokra épített társadalom. Lehet szélerőműből meg napelemből áramot fejleszteni, csak annyira keveset, hogy a mai energiafogyasztásunknak kb. 1%-át tudnánk ténylegesen fedezni vele (ha az energiamérlegbe beleszámítod a megújuló erőforrás kitermeléséhez szükséges infrastruktúra gyártását és amortizációját is). A gond ott van, hogy egy ilyen – a természetben egyébként gond nélkül lezajló – kontrakció olyan társadalmi reakciókat váltana ki, amit nem bírnánk ki ép ésszel. A mezőgazdasági művelésbe bevont területek mennyisége 1968 óta csökken, vagyis 1968-ban volt a „peak soil”. A peak oil kb. 2006-ban, de az USA-ban 1970-ben lokálisan már lezajlott a folyamat, sőt, Roosevelt nem hiába egyezett ki a szaudiakkal 1943-ben a Perzsa-öbölben, már akkor tudni lehetett, hogy az USA-nak egyszer csak el fog fogyni az olaja. Jól látható, előre kiszámítható folyamatok ezek tehát – MÉGSEM teszünk ellenük semmit. Egy kontrakció, vagy akár a lehetősége olyan reakciókat vált ki, ami a társadalom széthullásához vezet, és ez az igazi veszély. És ezt a vezetők pontosan tudják is! Ezért nem tesznek semmit.

  58. 62: Azt hiszem nem értettél meg, és nagyon sokan mások se. Ha az ember gyűjtöget, halászik, vadászik, mint minden más emlős állat, akkor geológiai időkig fentmaradhat a faj. De a legminimálisabb civilizáció se tartható fenn. Ez nem csak energia kérdése, mert napsugár és szél mindig lesz. De a vasércből kiolvasztjuk a vasat és kardot vagy dárdát csinálunk belőle. Ez a vastárgy idővel elrozsdásodik, azaz elporlad és újabb vasércet kell kitermelni. Mivel a Föld véges, egyszer a vasérc el fog fogyni. De a valós életben ezer meg ezer „vasérc” van, amiket „erőforrásoknak” nevezünk. Ezek szép lassa, egyik a másik utá elfogy annak függvényében, hogy milyen szinten van az emberi civilizáció. A Tigris és Eufrátesz között pár ezer év alatt a termőföldetr baszta el az Ember. Ezt most is műveli csak jóval nagyobb skálán, de az se végtelen. A „civilizáció” nem kompatibilis a természettel. Nincs fenntartható társadalom, csk az állati lét tartható fenn hosszú távon. Az pedig messze elfogadhatatlan.

  59. 65: Gedeon! Én a többségi véleményt fogalmaztam meg. 😉

  60. Nem fogadnák el az állatok sem az állati létet, de nem tehetnek mást. Mi ugyebár ettünk az almából…
    Más: A kékmoszatok annak idején előállították az oxigéndús légkört, mely végül az ő végzetük, de a mi lehetőségünk lett.
    Mi van ha az emberiség is csak egy élőkészítést végez? Mi van ha a mi szerepünk csupán annyi, hogy a föld több pajzzsal védett lombikját fokozatosan az űrbéli viszonyokhoz tegyük hasonlatossá, ezzel lehetővé téve olyan fajok kifejlődését, melyek meghódíthatják az egész univerzumot?

  61. 63

    Tibor bá értem a gondolatmenetedet, teljesen logikus, én csak azt nem értem, hogy akkor mit keres az ember a Földön??
    Kell hogy legyen valami értelme, és egész biztos nem állati életmódra vagyunk hivatottak, hiszen átalakítottuk a bolygót. A hülyeség mellett egy sor remek dolgot is létrehozott az emberiség.
    Biztos, hogy van alternatíva arra, hogy a civilizáció harmóniába legyen a földi erőforrásokkal

    67

    A felvetésed akár helytálló is lehet, legalább egy különbség azonban van a kékmoszat és az emberiség közt.
    Ők nem tudták, hogy kinyírják magukat, mi viszont tisztában vagyunk vele (max elfogadni nem akarjuk az elkerülhetetlent)

  62. Egy kis „maszek” sci-fi:
    Az emberi agy minden bizonnyal a szén alapon szerveződött legbonyolultabb struktúra – földi körülmények között, de nem kizárt, hogy az egyetemes világmindenségben is (máshol pl. szilícium alapon történik mindez). Mi van, ha ennek az önfejlődésen alapuló „termék-előállításnak” valamiféle galaktikus háttérhatalom a megrendelője? A struktúra kész – mivel civilizációnk az önmegsemmisítés irányába beállt, a mintapéldányok kimenekítését követően a kísérleti telepet hagyják „önfelszámolni”…

  63. 68 & 69: Hogy miért vagyunk a Földön, egy örök kérdés. Egyetlen kiindulópont az ösztöneink lehetnek, hogy SZAPORODJUNK. Ezt kitünően el is láttuk, de a szaporodás mögött kell húzódi valami másnak is. Nyilván ezt feszegetitek. Szerintem a megfelelő intelligencia kialakulása a cél. Mi nem bizonyultunk megfelelőnek. Elhaluni. A Föld regenerálódik és a többit megoldja az evolúció. Talán a méhek vagy a hangyák kelne öntudatra és egy önzés mentes, természetbarát intelligens-létet fognak megteremteni. De hogya tovább, ki tudja?

  64. A „pontszerű” egyedekből álló tarsadalmaknak is nyilván megvannak a korlátai, s azt már el is érték, tekintettel arra, hogy jó ideje nem fejlődnek.
    Az egyed méretének növelésével járó problémák szintén előjöttek már, s ezen a szálon sem sikerült öntudatos értelmes életnek létrejönnie (a dinóknak 100 millió év is kevés volt). Az evolúciós teszt, egy minden szempontból középutas verziói lehetünk, aminek működni kellene. Viszont félelmetesen rövid idő alatt kimerítettük a lehetőségeinket. Az azért mégsem lehet, hogy az öntudatra ébredt értelmes lét eltűnjön a süllyesztőben! Mert ha a teremtés koronája nem is az ember, de bizonyosan az értelmes élet valamilyen formája kell legyen. Sanszos lehet a címre néhány delfinféle, de azok valszeg hamarabb kipusztulnak mint mi. A civilizáció, mint az értelmes egyedek szerveződése, szükséges. Ugyan miért jöjjön létre értelmes lét egy parányi bolygón, mint valami lombikban?
    Csak úgy a maga naív gyönyörűségére? Terjeszkedni kell!
    Ki az űrbe! Nem feladni a tecné-t! Az a hajó már elment!
    (Sajnos úgy tűnik a „kirajzás”-é is – de az már egy másik történet)
    Ciolkovszkij már megírta a forgatókönyvet. Valami jópofa diktatúra igazán megvalósíthatná. Áldozat? – hatalmas, ellenkező esetben viszont teljes.

  65. 72: Nem értek egyet ezzel a mániával: Ki az űrbe, népedsítsük be a galaxist! A növények egy helyben élik le az életüket. Az állatok viszonylag szűk területen honosak. Mi az egész Földre rászoktunk, az egyenlítőtől a sarkokig, de minek? Alkalmazkodunk a szélsőségekhez is, de mi célból? CSAK?

  66. A Föld kicsi. És egyetlen. Keltetőnek jó, a növényzet, állatvilág, stb… csak tápoldat, díszlet. Ha nem rajzunk ki, mi is csak tápoldat leszünk. Miért éljünk ebben a kis zúgban szépen csendesen? CSAK?
    Ez nem mánia, nem vagyok szenvedélyes. A sok felkiátójelet ne vegye senki túl komolyan, időnként a fékezőrudak kiesnek a fejemből…

  67. Ha tényleg igaz, hogy fukushimai erőmű 1-es blokkját március 26-tól leállították volna, sőt a többi is bezárás előtt állt,akkor ez a pribék földrengés nagyon pimaszul viselkedett – és semmit nem bízott a véletlenre, kellő erősségűre gerjesztette magát…
    http://hunszkita.com/news.php?item.323.6

  68. 77: a hármas kataklizma előtt valóban sokat lehetett olvasni róla, hogy „a szamurájok visszatérnek”, hogy Japán megunta háborús bűbtudatát és újra agresszjv katonapolitikára készül.
    Ezt most örökre el lehet felejteni. Japán modern ipari nagyhatalom csak az olcsó energia korában lehetett, bő száz évre, ennek vége. Most törvényszerűen Kína csatlósává válik, hacsak Kína nem omlik össze hamarosan. Az biztos, hogy az USA katonai jelenléte értelmét vesztette és szerintem rövidesen meg is szűnik. Jön az USA összeomlása is…

  69. Azt elfogadom, hogy a világegyetemben, amelyben élünk törvényszerűségek és szabályok vannak. Ezeket a szabályokat mind még nem ismerjük. Azért vagyunk a Földön, mert a természet törvényei létünket lehetővé teszik. Hogy mi az élet értelme? Semmi. Se a természetnek, sem az evolúciónak nincsenek céljai.
    Ezt azért nehéz elfogadni, ugye?

  70. 79: te most így látod. Kik röhögnek odafent jókat rajtunk, hangyákon, azt nem tudjuk… 🙂

  71. 79:
    „Se a természetnek, sem az evolúciónak nincsenek céljai.”
    En ezt nem tudom se pro se kontra. Nekem talan vannak, de ez sem biztos. 🙂

  72. 79: Nem nehéz elfogadni, csak furcsálnám, hogy valami cél nélkül lenne. Teljesen függetlenül attól, hogy mitől van.

  73. Másodkézből (szó szerint) tájékoztattak, hogy Mo-fölött is megjelent a sugárzásveszély.
    Akinek van egy kis (maradék) sütnivalója, az kerüli az esőt, a friss szabadföldi terményeket…

  74. Üdvözlet Mindenkinek!

    A fenti kommentekben előkerült a kérdés: Hol is siklott félre az emberi civilizáció? Egyetértek Tibor bával, miszerint ez a „pont” a neolitikus forradalom környékén keresendő, vagyis amikor a földet feltörő, letelepedő, felhalmozó életmód kezdett meghatározóvá válni.
    Korunk civilizációja egy olyan kultúrát tart bölcsőjének amely sivataggá változtatta az édenkertet ahol élt. Innen eredeztetjük magunkat, ezért ugyanazok a hibák ismétlődnek. A végzet se lehet más.
    De azért ne felejtsük el, hogy számtalan olyan emberi közösség élt ezen a Földön, akikről alig tudunk valamit. Mégpedig azért nem tudunk, mert ez a civilizáció csak olyan jeleket tud értelmezni amiben saját maga eredetét olvassa ki… és azok a közösségek akikre itt gondolok nem hagytak ilyesféle jeleket. Nem formálták át (nem pusztították el) a természetes életterüket. Nem építettek kőből monstrumokat. A természet befogadta őket és eltűnésükkel minden anyag visszkerült a körforgásba.
    Azt gondolom, mégsem feltétlenül az állati lét szintjén éltek ezek az emberi közösségek….sőt! Az Ember lehet teremtő erő is ebben a világban. Olyan tudatos létforma, amely segít a nyers természet életközösségeinek kiteljesedését. Keze munkája által létezhet egy olyan világ, ahol gazdagabb és változatosabb az élővilág mint nélküle volna.
    Most nem is fűzném ezt tovább. Akit megérintett ez a pár mondat, annak ajánlom az ártéri gazdálkodással való ismerkedést.

  75. 84-re:
    Természetesen egyet is érthetnék, hiszen pl. a halfehérje a leggyorsabban, leghatékonyabban előállítható táplálék. Továbbá az ártéri fafajták a leggyorsabban növő „tárolási-napelemek”!
    De mit ér az, ha egy lobby az atomerőműveket kiáltja ki a leghatékonyabb energiatermelőnek (Úgy, hogy fogalmunk sincs a tényleges bekerülési-működési költségekről…) és a választott vezetőink rendre melléjük állnak!

  76. 84: Most már harmadik hozzászólótól olvasom. Az „Állati” jelzőt nem prejoratiív értettem, henem faktuálisan. Amit elvesz a természettől, azt tökéletesen visszadja ürülék, majd az elrothadó teste által. Semmit nem változtat meg visszafordíthatatlanul. Megközelítőlegi ilyen életformát Tibet egyes helyein és Dél Amerikai egyes eldugott helyein folytatnak emberek.

  77. 87!
    Nem véletlenül nem terjedt el a régi magyaroknál a holtest elégetése!
    Néhai prof. Balogh János terjesztette azon felfedezését, hogy bizony a humusz nem csak ásványi anyagok tömege, hanem az ott lakozó élőlények sokaságának az összesége!
    És mi ezt (is) pusztítjuk.

  78. 9 (Gedeon): Na ez igen szép lenne… A „háttérhatalom” részéről ilyen fokú idiotizmus azért nem várható. Különben is, a majdani 500 millió túlélőnek minek (ennyi) atomerőmű? 🙂
    Ha mégis ez a szcenárió következik be, akkor – fekélyeinket nyomkodva és kétfejű macskánk állait megvakargatva – el kell ismernünk, hogy bizony Tibor bácsinak volt igaza az esernyőivel, és mi túl bonyolultan próbáltuk látni a világot. 🙂 Aztán gondolatmenetünk ezen a ponton el is akad, miközben kelésekkel borított testünk élettelenül, tompa puffanással merül a sivatag radioaktív homokjába… 🙂
    Mindenesetre kíváncsi vagyok a – talán még nem egészen kibontakozott – japán katasztrófa energiapolitikai következményeire.

    87 (Tibor bácsi): Ez volt a mitológiai Aranykor. 🙂

  79. 89: ez az idiotizmus egy megtörtént tény. A világ tele van atomreaktorokal, túljutottunk az olajcsúcson és nemsokára nem leszünk képesek szakszerűen őritzni, kezelni, hűteni a reaktorokat és kiégett fűtőelemeket. De az atomfegyverkészleteket se.
    Ez nem szcenárió, ez elkerülhetetlen biztos esemény…

  80. 63: Dehogynem, megértettelek, Tibor bá, csak nem értek teljesen egyet. Vizsgáljuk meg egy kicsit ezt a kérdést részletesebben.
    Ugye amit mondasz, az az, hogy a természetes lét hosszú távon fenntartható (ebben természetesen messzemenőkig egyetértek), hiszen vannak bizonyos tulajdonságai, amik az erőforrások megújulását teszik lehetővé. Ezek a tulajdonságok:
    1. Egy több milliárd éven át viszonylag stabil energiaforrás felhasználása (napenergia, – majdnem – minden földi élet alapja)
    2. Minden, a földi életben részt vevő anyag folyamatos, tökéletes és teljes újrahasznosítása a tápláléklánc különböző szintjein (ez milliárd éves távlatokban természetesen nem tökéletesen teljesül, hiszen bizonyos anyagtömegek kiesnek a körforgásból – az olaj és a szén is ilyen anyagtömeg, de ez most igazából nem jelentős a szempontunkból)
    3. A tápláléklánc különböző szintjei között kialakult, negatív visszacsatolásokra alapuló egyensúly – egyik elem sem szaporodhat el túlságosan, mert azzal a saját létfeltételeit gyengíti, így negatív visszacsatoláson keresztül csökken a létszáma
    4. A természet talán legcsodálatosabb képessége: adaptáció, vagyis akár a legszélsőségesebb körülményekhez is alkalmazkodni képes biocönózisok létrehozása
    Azt hiszem, eddig egyetértünk. Persze biztosan lehetne még ide szúrni szempontokat, de úgy gondolom, ezek a legfontosabbak.
    Ahogy azt hiszem, az is egyértelmű, hogy HA létezik fenntartható technikai civilizáció, annak ezeket a feltételeket MINIMUM teljesítenie kell.
    Vagyis, a példádból kiindulva, valóban, előbb-utóbb elfogy a vasérc, és már lándzsára se fogja futni, ha feltételezzük, hogy az anyagáramlás iránya a technikában csak egyirányú lehet, vagyis ha lándzsa csak a vasércből lehet. Mivel a vasérc készlet véges, ezért előbb-utóbb a vasérc el fog fogyni, így nem lehet lándzsát gyártani.
    A véleménykülönbség köztünk ott van, hogy szerintem lehetséges teljes anyagkörforgást létrehozni technikai civilizációban is – illetve ELMÉLETBEN létrehozható olyan technológiai civilizáció, amiben a fenti 4 feltétel minimum teljesül. Valóban, a fémek használata ebben a rendszerben nem túl ésszerű, hiszen azok nem képezik a természetes körforgás részét, így az általad vázolt degradációs folyamat valóban problémát okoz, de mért ne építhetnénk technikai civilizációt azokra az elemekre, amik makroszkopikus mennyiségekben is az élővilág építőelemei? Konkrétan: C, H, O, N, S, P. Meg még talán Ca, Mg, Na, K. Az élővilág ebből a néhány elemből hihetetlenül sokféle anyagot tud létrehozni – van tehát honnan tanulnunk.
    Ne érts félre, nem gondolom, hogy az emberiség képes lenne erre. Ha csak a neolit forradalom óta bekövetkezett népességnövekedést nézed, az a 3. feltétel teljes és szünet nélküli megsértése. A környezetük eltartóképességének megfelelő létszámban élő népek valóban KIZÁRÓLAG a természetes (neolit forradalom előtti, halászó-vadászó-gyűjtögető) népek. A többi feltétel teljesülésére viszont van példa az emberi történelemben! Számomra ezért is volt a központi kérdés az, hogy a népességnövekedés társadalmi-gazdasági vagy biológiai probléma. Ha társadalmi-gazdasági, akkor van rá egy HALOVÁNY esély, hogy teljesíthető a 3. feltétel valamilyen társadalmi formában, ha viszont biológiai, akkor nekünk tényleg annyi. Képtelenek leszünk bármikor is teljesíteni a 3. feltételt.

    Abban messzemenőkig egyetértek, hogy a természeti népek „állati” szintjére történő visszaesést nem élné túl az emberiség kollektív pszichikuma. Előbb követnénk el öngyilkosságot pl. egy nukleáris háború formájában, semmint hogy ezt átéljük. Ebben maradéktalanul igazad van.

    VISZONT én még továbbra is adok az optimizmusnak egy nüansznyi kis esélyt. Tartom az 5%-os becslésemet arra, hogy az emberiség, mint technológiai civilizáció a megfelelő társadalmi formában fenntartható.

    Az utóbbi két évben egyébként rengeteget foglalkoztam azzal, hogy kitaláljak egy ilyen fenntartható technológiai modellt. Rettentően nagy volumenű spekulációt dolgoztam ki erre, egyelőre a gondolataimat nem vetettem papírra, főleg azért, mert az összes spekulációm egy olyan fizikai jelenségre alapul, ami létezik ugyan, de nem biztos, hogy technikailag felhasználható – viszont amennyire én tudom, ezt eddig ebben a formában még nem vetette fel senki sem. Ha érdekel a dolog, szívesen leírom a gondolataimat, és akár posztolhatod is őket. Nem rövid a téma, de ha lecsengtek az eddig beígért posztok (Anglia, Németország van még soron egészségügyi szempontból, plusz – ha ez is érdekel titeket – a H1N1-gyel kapcsolatos nézeteim), elkezdhetek irkálni ezt-azt, és ha arra érdemesnek találod, szívesen látnám ezeket is a blogon. Még ha a valóságtartalma csekély is, legalább sci-finek talán „eladható”.

  81. 90 (Gedeon): Semmi sem biztos, ami a jövőt illeti – bár talán igaz, hogy már a jövő sem a régi… 🙂
    Szóval várjunk még a biztos ítéletekkel – amúgy sem tehetünk mást. Na meg ilyen könnyen azért nem fogom elismerni, hogy Tibor bácsinak van igaza az esernyőkkel… 😉

  82. 92: pedig Tibor bának teljesen igaza van az esernyőkkel!
    És ez egy kicsit se ütközik az én összeesküvéselméleteimmel.

    Megvilágítom egy példával.
    Március 15. reggelén, a Nemzeti Múzeum közelében egy mellékutcában: Hé, fiúk-lányok, tessék, itt nálam vehetitek át az esernyőket és az 1500 forintotokat. A meló baromi egyszerű, amikor a Főnök az emelvényen odáig ér a beszédében, hogy „elborult az Unió ege és a brüsszeli felhőkből nemsokára zuhogni fog az eső”, akkor ti egyszerre előhúzzátok és kinyitjátok az ernyőtöket. A technikusok majd beindítják az öntözőberendezéseket.
    Ja, az adóhivatal miatt ne aggódjatok, az 1500-ról nem lesz papír…
    🙂

  83. 91. Ne kéresd magad! Jöhetnek azok az írások. 🙂

  84. 72: Először is, miből gondolod, hogy az ember az egyetlen faj a Földön, amelyik öntudatra ébredt? Már a macska képes rájönni, hogy a tükörben nem egy másik macskát, hanem önmagát látja. Ez is egyfajta öntudatra ébredés.

    Másodszor, az sem feltétlenül igaz, hogy az ember a Föld legértelmesebb faja. Ha biológiai szempontokat nézel hosszú távon, az ember a legkevésbé értelmes. Könnyen lehet, hogy a homo sapiens lesz az egyik legkevesebb ideig életben maradt emlősfaj a Föld élővilágának történetében. Röpke 30.000 év! Ennyire rosszul biztos, hogy nem sok faj teljesített. Miből gondolod, hogy intelligensebbek vagyunk a bálnáknál, akik több száz kilométeres távolságból kommunikálnak egymással egy olyan nyelven, aminek az ősi komplexitását még csak marginálisan sem tudjuk felfogni? Arról nem beszélve, hogy az agyuk is jóval nagyobb a miénknél. Igen, a bálna nem épít atomreaktort, de bizonyos értelemben azért nem, mert intelligensebb nálunk. A faj fennmaradása szempontjából biztosan.

    Végül a kirajzásról… ezt ugye nem gondolod komolyan? Egy, az űrben keringő kődarabon mitől lenne jobb, mint azon a bolygón, ahol – ha egyre romló feltételek miatt is – de mégiscsak legalább VAN élet. És még ha találnák is egy, az élet fenntartására alkalmas bolygót – az egy MÁSIK fajta élet lenne, ahol a mi molekuláink, szervezetünk teljesen idegen lenne. A feltételek csillagászatian kis eséllyel lennének megfelelőek, hogy akár egyetlen generációnyi időre is fenn tudjunk ott maradni. Hosszú távon pedig az emberiség legnagyobb kincse (és egyben az az erőforrás, amit a leggyorsabban pazarlunk el) a BIODIVERZITÁS, illetve ezen belül is azoknak a fajoknak a sokfélesége, akik valamilyen módon ki tudnak szolgálni bennünket: táplálékul, alapanyagul szolgálnak. Ezeket a fajokat csak egy komplex ökoszisztéma tudja hosszú távon fenntartani, ennek a működését – nem hogy a működtetését – pedig még csak érintőlegesen sem kezdtük el megérteni. A fennmaradásunk szempontjából legfontosabb ismereteink hiányoznak a leginkább. Hogyan hoznánk létre egy civilizációt egy olyan világon, ahol nekünk kéne kiépíteni ezt az ökoszisztémát, amikor évszázadokra vagyunk attól, hogy egyáltalán az alapjait megértsük egy ilyen rendszernek?

    A kirajzás csak egy olyan civilizáció képessége lehet, amelyik megtanulta, hogyan lehet stabilan, hosszú időn keresztül fennmaradni a saját bolygóján. A másik lehetséges verzió a kozmikus katasztrófa, amikor KÉNYTELENEK elhagyni a bolygójukat. A hosszútávú túlélés ugyanakkor még ebben az esetben is csak akkor biztosított, ha a faj képes a neki megfelelő stabil ökoszisztémát fenntartani és működtetni. Mi erre nem vagyunk képesek és még több száz évig nem is leszünk.

  85. 94: Oké, akkor a héten megpróbálom behozni a felhalmozódott „restanciámat”, vagyis – ha lesz rá időm, mert mostanában eszméletlenül rám jár a rúd a kórházban, mire a bicikli plusz vonat kombóval hazaérek, még elmegyek futni, és már gyakorlatilag 9-10 óra van – megírom az angol meg a német posztot (lehet, hogy a kettőt egyben, de ha Tibor bá túl hosszúnak találja őket, úgyis szétszedi majd), aztán akkor – ha Tibor bá is rábólint – jöhet a H1N1, és utána leírom a gondolataimat.

    De most már több posztot addig nem ígérek, amíg ezeket meg nem írtam, mert soha nem érek a végükre.

  86. @53 Sok idealista hisz abban, hogy a jólét és az oktatás meg a felvilágosítás végül stabilizálni fogja a populációt. Én magam nem, de talán van rá esély.

    Mindenesetre az történelmi tény, hogy a Zöld forradalom előtti időkben állandó éhínségek (meg persze járványok, de a poszt-antibiotikus kor is eljön egyszer) tartották szinten a populációt. Nagyjából.

  87. 93 (Gedeon): Na de ez már esőcsinálás, kérem szépen! 🙂 Máris itt van a HAARP és a többi mumus.
    A „sátánista” összeesküvők létének állítása (benéztem ám a honlapodra! 🙂 ) az én olvasatomban lényegesen többet jelent annál a ténymegállapításnál, hogy „ha esik az eső, mindenki kinyitja az ernyőjét” (by Tibor bácsi).
    Ellentmondás szerintem sincs, az egyik állítás lényegében magában foglalja a másikat, ahogyan a halmaz egy részhalmazát – de a két állítás mögötti szemlélet eltérő (legalábbis első blikkre mindenképpen).

  88. Én megkérdőjelezem az olaj elfogyásának a lehetőségét!
    Teljesen titkos/manipulatív mennyiségekkel dolgoznak pro- és kontra!
    De akkor mi szükség az atom…és alternatív erőművekre, kérdik sokan?
    Ez az! Energetika-ipar a válasz.
    És itt lép be a több ezer milliárd dolláros CO2-kereskedelem a nagyságrendileg nagyobb hagyományos-alternatív- és atom erőművek gazdasági világába.
    Visszatérve a szénhidrogénekre:
    Ezek a molekulaláncok nem feltétlenül biológiailag lebomlott szerves vegyületekből alakulhattak ki!
    Egyes kutatások szerint a felhagyott gáz-és kőolaj lelőhelyek újratöltődnek!
    Tehát, amit biztosan tudunk (mi halandók)az az, hogy a megfelelő kőzetben halmozódott föl a nafta…
    És bár tapasztaltam már , hogy Tibor bá’ a nyugati fősodratú publikált tudománynak az elkötelezett híve, remélem ezen soraimnak is teret ad…

  89. Szeretném az esernyőt rehabilitálni. Gedeon hisz a magasszíntű összeesküvésekben, amire legfőbb bizonyítéka, hogy „kiadott utasításra” egyszerre több magas pozícióju ember azonosat lép az előre megbeszélteknek megfelelően. Ezzel zemben én azt állítom, hogy igen bizonyos pénzügyi körök elhatároznak bizonyos dolgokat, és ezt a befolyásos emberek, hatalmon lévők iparkodnak be is tartani. Ez azonban nem lehet tökéletesen sikeres, mert a világ gazdaságában sok ezer tényező van, amelyek bármelyike adott, és kiszámíthatatlan esetben meghiúsíthatja a betervezett akciót, vagy legalább is módosításra kényszerítheti. Arra a bizonyítékre pedig, hogy egy adott időben senki se vesz pl. görög kötvényt, mert a cél a görög kormány megdöntése, válaszoltam azt, hogy ha senki nem akar görög kötvényt venni az nem feltétlenül van parancsra, hanem mert a józan ész ezt diktálja. vagyis, ha elered az eső, sokan kinyitják az esernyőjüket, de nem központi utasításr, hnem azért mert nem akarnak megázni.

    99: Helyet adok, de kizárólag csak azért, hogy mindenki olvashassa, az emeberi hülyesgnek nincs felső határa. nem az a főbenjáró hülyeség, amit írsz, hnem az, hogy ezzel a marhasággal van képed kiállni. Szombaton szervezik az egész vilgban az egy óra diszvilágítás kikapcsolását, mert takarékoskodni kell az energiával és csökkenteni kell a CO2 kibocsátást. Már boldog-boldogtalan tud róla, de te nyomod tovább az olaj és szén lobby megtévesztő süket dumáját. Vagy hjülye vagy, vagy lefizetett provokátor.

  90. Tibor bácsi!
    Én nagy élvezettel olvasom az életrajzi írásaidat, a megtörtént tények és az arra adott szórakoztató, de egyben korrekt magyarázatok miatt. Soknak az a vége, hogy: ki gondolta volna emberek, de hát ilyen az élet…
    És akkor te akarsz engem „óraátállításra” bírni?
    Csináld magad!
    (Nincs kétségem az emberi faj által okozott globális katasztrófában, mert ez egy természetellenes beavatkozás az Univerzum rendjébe!)

  91. Egyébként pont te vagy aki egysíkúan befolyásolva erőlteted az általad igaznak vélt elképzeléseket!
    Miért nincs fönn egy kínai, neadjisten ruszki tudományos cikk a témakörben?
    Remélem belátod, hogy angol-szász módon, ráadásul egyoldalúan próbálod bemutatni a problémát.
    Ha figyelmesen olvastad Boczkó cikkét, akkor te is láthattad, hogy a légkörben szereplő CO2 csak bizonyos feltételek mellett gyakorol némi hatást, és ez fordulhat át számunkra kedvezőtlen folyamatokká!
    Természetesen nem várom el tőled, hogy ne hülyézz-provokátorozz le, hiszen tudjuk: öreg kutyát új kunsztokra tanítani meddő idő…
    De azért érdemes lenne bővebben tájékozódnod, ha már a tudomány ingoványos talajára merészkedtél, még ha van némi fogalmad az elektromos áram hasznosításáról… fordítóként is….

  92. 100 (Tibor bácsi): Rendben, esernyő rehabilitálva. 🙂 Az a helyzet, hogy ez a példa már afféle szállóigévé nőtte ki magát, így egy kicsit talán tágabban értelmeztem, mint amennyire indokolt lett volna: a vizuális üzenet jobban rögzült bennem, mint az eredeti kontextus. Bocsánatot kérek a jogvédett tartalom nem megfelelő felhasználásáért. 🙂

    A görög kötvények kapcsán a két álláspont egyébként nem zárja ki egymást: Ha a „pénzügyi példaképek” nem vesznek görög kötvényt, a többiek könnyen követhetik a példájukat. A „példaképek” mondjuk parancsra cselekednek, a többiek meg a „józan észre” hallgatva – és még el is hiszik, hogy önálló döntést hoztak. 🙂

    A „háttérhatalom” által „kiadott utasítások” elismerése szvsz egyáltalán nem képviseli magas szintjét az összeesküvéseknek – talán azért, mert ez még viszonylag könnyen belátható, nem kell kilépni hozzá a modern szellemi keretekből és sztereotípiákból (mindent a profit mozgat, fejlődünk stb.). Ha ezeket nem haladjuk meg, valóban ez tűnik a legmagasabb szintnek – ha viszont (mondjuk csak egy gondolatkísérlet erejéig) elfelejtünk szinte mindent, amit valaha tanultunk, akkor minden teljesen más megvilágításba kerülhet, amint újraértelmezzük. (Más kérdés, hogy ezzel párhuzamosan elveszíthetjük nézőpontunk ún. józanságát és vállalhatóságát – de mivel gondolatkísérletünk témája éppen a szemléleti korlátok ledöntése, nagy kudarc lenne, ha ezen aggályainkat nem ignorálnánk – e tekintetben csakis magunknak tartozunk az „objektivitás” valamiféle önmegnyugtató illúziójával.)

  93. 97: Olyasmi lesz az élet antibiotikumok és oltóanyagok nélkül, mint a szibériai eszkimóknál most. 400 ezren vannak, teljes elszigeteltségben élnek szinte orvosi ellátás nélkül, 8-ból csak 3 gyerkőc éli meg az 1 éves kort. Viszont a felnőttek nagyon jó eséllyel élnek 100 évig, a riporter csodálkozott a temetőben…

  94. 100: A görög kötvénnyel kapcsolatban eszembe jutott egy történet a Waterloo-i csatáról. Angliában az egyik fő tőzsdespekuláns, idősebb úr, rócsildnevezetű, külön futárt tartott a csata színhelyén. Pénzt nem kímélve, váltott lovakon, az volt a feladata, hogy hamarabb vigyen hírt a végkifejletről(ki nyerte a csatát: Anglia vagy Napóleon). Hamarabbb mint a hivatalos királyi hírvivő.
    A futár sikerrel járt.
    Késő délután meghozta a hírt megbízójának. Anglia ill. a „szövetséges hadak” nyertek. Napóleon veszített.
    Az angol nép csak másnap reggel értesült a végeredményről.
    Szóval a szóbanforgó úr bement kora este a tőzsdére, és iszonyú szomorú arcot vágott. Aztán elkezdte eladni fillérekért az angol részvényeit. Vették is mint a „cukrot”, igen ám, de az ő barátai, rokonai, alkalmazottai voltak a „vásárlók”.
    Ezt látva, a többi részvényes azt gondolta, hogy az öreg nagy róka, biztos tud valamit, és veszettül elkezdték utánozni.
    Namármost az ő szintén bagóért eladott részvényeiket ugyanaz a felvásárlói kör vette meg, mint az öregét. Mivel azt hitték, hogy Anglia elveszett, szabadulni kell az itteni vagyontól.
    NAgyon jól teljesített a londoni tőzsde 1815 június nemtomhanyadikán.
    Zárásig elkelt szinte az egész angol gazdaság. Akik megvették, valójában azonosak a fő eladóval.
    Másnap reggel jött a királyi futár, íme, mi nyertünk.
    ezt csak azért meséltem el, hogy tudjuk, néha akkor is kinyitják az esernyőt az emberek, mikor valaki kinyitja, és azt mondja: zivatar van. Ezt a valós időjárásnál látja mindenki, de a pénzügyi világban nem ilyen egyértelműek a dolgok.

  95. 102: Szegény eszkimókról volt egy kanadai dokumentumfilm vagy 15 éve, a lényeg az volt, hogy egy usabeli orvoscsoport kereste fel őket, mondván, hogy szegény eszkimóknak olyan sanyarú a sorsa, adnának egy kis vitamininjekcíót. Be is adták nekik, csak az volt a baj, hogy ez egy gyógyszerkísérlet része volt, „önkéntesekkel”, és nem vitamint kaptak, hanem ismeretlen hatású szereket, és rajtuk figyelték meg, hogy hosszabb távon hogyan hatnak ezek a szerek.
    Elpatkolt közülük jó sok.

  96. 104: Tipikus természeti nép, a vegyszerekre rosszul reagál a szervezetük. Nekem nagyon szimpik, állítólag nem véletlenül hasonlítanak az észak- és dél-amcsi őslakosokra.

  97. 105: Állítólag Szibériából ment át a földszoroson (akkor még összeért) az egész népség Amerikába. Nekem is kedvesek, a vegyszerekre minden élő lény rosszul reagál.

  98. „Tudományos áttörés! Szubszonikus szélerőművet épített a magyar tudós
    A japán atomerőmű katasztrófája következtében átértékelődhet a zöld erőművek szerepe a világban. Györgyi Viktor mérnök-fizikust is a környezetbarát energiatermelő szerkezet tette híressé országszerte: nemrég megépítette második különleges szélerőművét is….”
    http://surl.hu/D90ID3

  99. 102: A CO2 szöveged egy hatalmas hasalás. Olvasd el, amiket a CO2-ről írtam, mielőtt kritizálsz. Mert így csak a sötétben szurkálsz, csak úgy vaktában.

  100. 99. A szkíták ősenergia-tudása:
    http://surl.hu/BGBj3j
    (Nem védem a kőolaj-újratermelődés felvetését, csak „andrely”-nek jelzem, hogy hallottam én is efféléket…)

  101. 100: ugyan. Egész egyszerűen azon az elven működik a dolog, hogy kialakul egy csoport, ami igyekszik mindenhova a saját embereit tenni. Ez sok szinten működik, a legismertebb amikor egy vezető rokonait, barátait hozza helyzetbe, mindenféle titkos összeesküvés, hókuszpókuszok, kötény stb. nélkül. Van az etnikai hálózat, amikor egy országban egy adott , vagy több szakmában egy bizonyos etnikai, vallási kisebbség tagjai kerülnnek domináns pozícióba. Ne tessék egyből ARRA gondolni, AZ nem egyedülálló, Moszkvában a piaci árusok kaukázusiak, pl. grúzok, Sri Lankán az elit tamil volt, az USA egyes vidékein a legtöbb moteltulajdonos indiai.
    És jgy tovább. A vakolók érdekhálózata is így működik, de őket már a hókuszpókuszok is összetartják, bár nyilván nem az a lényeg.
    Kedvenc organikus építészem egy jó példa. A fickó már a hatvanas években tagja volt a hálózatnak, testvérei mindenhol ott vannak. Jellemző, hogy amikor fürdőt épít egy vidéki városban, ahol tegyük fel testvér a polgármester, akkor az ország másik végéből kerül oda fürdőigazgató ott horribilis fizetéssel, a jelek szerint, mert testvér és az építész ajánlotta. A polgármester nyilván jó ember, csak mivel karrierjét ifjúkora óta a testvériség egyengette, nem mondhat nemet, pedig választói morognak. A vakolóhálózatba belépés után az ember többé nem a maga ura, nem mondhat nemet, cserébe persze megsütheti a pecsenyéjét egy életen át.
    És most a neves építész még az alkotmányba is bekerül, jóbarátja, (akinek villát tervezett) a volt KISZ-vezető nepotizmusa leleplezése után is teljes védelemben részesül a minisztere részéről – mert mind Testvérek…
    Ez nem esernyőnyitás egyszerre, mert esik, ez összeesküvés. Elmélet nélkül.

  102. Gedeon, téged még nem kerestek ballonkabátos napszemüveges faarcú ürgék?

  103. 113: Pontosan mit értesz ballonkabátos faarcúkon?

  104. 113: nem tudom, hogy kerestek-e, még nem találtak meg…
    Kis pont vagyok én. Tibor bát sokkal többen olvassák! 😀

  105. 116: Aha, aztán rád hivatkoznak. Engem meg leírnak. 😀
    Erről jut eszemben, reggel kint volt nálam a Duna TV riportot készített, mert Zoltán fiamnak (az évszázad biztosítási csalása) kedden volt egy tárgyalása és majdnem jogerős ítélet született. Ez fog neked tetszeni 😀 Benyomtam a szövegbe, hogy igaz manapság divat külföldivel kötni házasságot, de az én véleményem ezzel kapcsolatbaqn lesújtó. Más kultúrában nevelkedettel nem szabad együtt élni, bár kezdetben érdekes, de később messze nem érhető el az a meghittség, amit az ember idősebb korára elvár. — Gondolom a Duna TV sok ezer külföldre szakadt hazánkfia el fog küldeni a pokolba. 😉

  106. FIGYELEM, összeesküvés-elmélet, vallási jellegű hablaty következik! 🙂

    Gedeon (112)!

    Ezek a bizonyos „hókuszpókuszok” azért további magyarázatot igényelnének. Szerinted pl. Albert Pike miért írkált „vallási” dolgokról, és miért része mindez a „vakoló-tananyagnak”? Egyszerű hóbort, netán puszta identitás-erősítő drog? Avagy ez az a pont, ahol okkal lenne elvárható, hogy „kutatásunkban” meghaladjuk a „beépített” szemléleti korlátokat?
    (Jóllehet a „vakolók” csak a 18. század elején definiálták magukat szervezetként, ez nem jelenti azt, hogy a történelem korábban valóban az volt, aminek látszik.)
    Itt van pl. Galilei esete, akinek paradigmaváltó módszereit mai szemmel olyannyira a tudománytalanság és a propaganda jellemezte (ld. pl. Feyerabend: A módszer ellen), hogy bizton állíthatjuk, korunk tudósai minden különösebb hezitálás nélkül máglyára parancsolták volna. 🙂 Az egész folyamat értékelésében a „kísérletezés atyjának” szerepe igen kétséges. Az emberiség ébredéséről, a „primitív” vallásosság ellen indított szellemi szabadságharcról szóló megható történet mellett számos egyéb értelmezés is lehetséges: lényegében az ókori görögök racionalista kísérleteitől kezdve a halódó középkori vallásosság (egy régi rend végső kisiklása, kiüresedése) romjaiból kicsírázó tudományosságon (Galilei-fordulóponton) át egészen a mostani helyzetig (amely lassan ismét megérik egy gyökeres szemléletváltásra) minden értelmezhető egy grandiózus „ördögi” terv állomásaiként (beleértve a technikai-ipari civilizáció egészét is).
    Ezen nézőpont síkja egyértelműen valamiféle „ezoterikus” színezetet kap, és azonnal eszünkbe juthatnak Ahura Mazda „ikerfiai” („Az Abszolútum csak két Istenként képes megnyilvánulni” – írta Pike), vagy akár a manicheisták és a gnosztikusok.
    Ugyanakkor (feltéve, hogy az eddig leírtakból akár egy mondat is megáll a lábán) mindez természetesen a megnyilvánult világot determináló törvények égisze alatt zajlik, tehát legitim, és ez a szövevény tulajdonképpen egyszerre tekinthető természetesnek és mesterségesnek.
    Az eddigiekből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy az egész tudományos paradigma (amelybe magatehetetlenül beleszülettünk) egy mesterséges szellemi készítmény, ezért abszolutizálása, episztemológiájának feltétel nélküli elfogadása nem jelent mást, mint a „vakolók” csapdájában való vergődést. Innen nézve az a megállapítás, hogy „őket már a hókuszpókuszok is összetartják, bár nyilván nem az a lényeg” – egészen új megvilágításba kerülhet. Annyit mindenesetre feltehetünk, hogy pl. Pike mester nem csak viccből írkálta „vallási” szövegeit, és a „vakoló-szimbolika” sem véletlenül szerepel az egydollárostól kezdve egészen egyes épületek, épületcsoportok orcájáig.

    Mindez persze csak ízelítő és „kedvcsináló” tévelygés az összeesküvések egy lehetséges következő szintjéről, amely az érdeklődőknek izgalmas kutatási területet kínálhat – természetesen itt is érvényes az a szabály, hogy a biztos ítéletektől óvakodni kell (legalábbis akkor, amikor „kutatásról” van szó).
    Mindenesetre egy ehhez hasonló nézőpont már valóban lehetőséget teremt valamiféle „sátánista összeesküvők” fogalmának bevezetésére, amely egyébként kétségkívül túlzásnak hat.

  107. 112: Soha egyetlen egy szóval se tagadtam az „összeesküvéseket”. Amikor például a biztosítók (most ebben vagyok nyakig) a törvényt is megszegve, egymást értesítik az ügyfelekről, mert ayagi érdekük a csalások kiszűrését idokolja. Tulajdonkléppen „összeesküsznek”. Más csoportok, kisebbek, nagyobbak természetesen szintén összeülnek. A titkos kartelek is ezt csinálják. Például a magyarországi úthálózat kiépítésénel felosztották a piacot, és az árból nem engedtek. nemzetközi bankoknál ugyanezt el tudom képzelni hatalmas mértékben. Ezek az „összeesküvések” azonban sohasem tökéletesek. Van egy elhatározás, de a kivitelezés botladozik, az eredmény csak részleges. Ha a nagy sötét padláson elhatáriozták, hogy elég a 500 millió ember, akkor miért mennek a különböző humanitárius csoportok Afrikába gyógyítani? Miért vannak kampányok az AIDS ellen? mert ezek nem voltak a padláson? Dehogy, mindenki megy a saját érdeke uitán és a padláson elhatározott agendára szarnak. Igen, vannak törekvések, némelyik nagyon sikeres, de egy átfogó végcélban nem hiszek. Igenis esernyő van! A kormányon lévők mindenütt erősítik a belbiztonságot, mert éppen úgy tudják, hogy mi várható, mint mi. Mindenki megy az érdeke után. Amiket az köművesek összetartozásáról írsz, az valós. Úram-bátyám mindig volt és mindig lesz. Ez is az emberi pszichéből száramzik. (de most nem magyarázom el)

  108. 117: Na Tibor bá, kihúztad a gyufát!
    Menj a MENNYBE! Egész nap hófehér ruhában csupa ragyogás, szférák lágy zenéje, az Úr szeretete árad feléd…
    Dögunalom!!! 😀

  109. 121: Jól van bameg, de egy idő után az izgalmas élet válik nyűggé. Nekem elhiheted, nem hasból beszélek. 😉

  110. A nejem is az osztrák-magyar monarchia kultúrköréből való, úgyhogy nincs kulturális sokk.

  111. 123: Nem akarlak megbántani, de a véleményemet se rejtem véka alá. 1) vagy nincs igazam 2) vagy vannak kivételek 3) Rohadt nagy pechem volt.

  112. 124: vegyes a kép, ilyen esetekben gyakran van kuturális ütközés, néha nincs.
    Nekem van szerencsém! 🙂

    (a fiad szabadlábon várja az ítéletet? Mire van esélye?)

  113. no, vagyok újra.

    Tibor Bá, mikor lesz a riport látható?

  114. 124. 4. kicsi a mintavetelezes a szeleskoru konzekvencia levonasahoz 🙂

  115. 125: 32 hónap előzetes után első fokon kapott 4 évet és mindját szabadlábra helyezték. A másod fokon (legfelső biróság) első tárgyláson nem született ítélet. De most úgy tűnik a fellebbeés után keményítenek, annak ellenére, hogy az ügyész nem kér szigorúbbitéletet. ha peche van felemelik a 4 évet.

    126: Milyen riportról kérdezel?

    Felhívás!
    olsza, huban és n/a szíveskedjetek megadni az E-mail címeteket.
    Természetesen magánban.

  116. Miert kell az e-mail cimem?
    Azt nem fogom elárulni nyilvánosan: 😀 Tibor bá

  117. 128: A 117-ben említett vizicsatornás riportra gondoltam.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük