(459) Tibor bá blogja – Extrém naptevékenység várható

önarcképHosszú, álmos csend után a Nap ébredezik. A múlt hét folyamán 4 éve nem tapasztalt hevességű kitörést produkált. A tudósok figyelmeztettek, hogy készüljünk fel egy igen erős mágneses viharra, aminek intenzitása előre nem mondható meg. Az utolsó maximális naptevékenység óta, vagyis 2000-et követően a elektronikus technológia hatalmasat fejlődött, ami azt jelenti, hogy az emberiség sebezhetőbb, mint valaha.

A napkitörés igen forró gáz kirobbanással kezdődik, 2700km/sec sebességgel. 20-30 órával később elektromos töltést hordozó részecskék érik el a Földet, ami elektromágneses felfordulást okoz. A múlt heti kitörés 2007-óta a legnagyobb volt, de a lehetséges méretekhez képes nem volt jelentős. Bár okozott némi problémát a rádióösszeköttetésben, és kisebb kellemetlenséget a légi közlekedésben elsősorban az Északi-sarkhoz  viszonylag közel repülőknél. Ennél nagyobb mágneses viharok a távközlési holdakat több órára leállíthatják, de a végleges rongálás is benne van a kalapban. A felszínen viszont a szélsőséges mágneses fluktuáció a távvezetékekben okozhat káros lökéseket, ami hálózati kiesést eredményezhet, olyant, ami 1989-ben egész Quebec-ben áramszünethez vezetett. A jól ismert 11 éves napciklus meglehetősen bizonytalan ( present one is running late ), a következő maximum 2013-ra várható. Ma már sok minden függ a GPS rendszertől, még a mobil telefonszolgáltatás is.

Forrás: Copyright The Financial Times Limited 2011. You may share using our article tools. Please don’t cut articles from FT.com and redistribute by email or post to the web. – arra kérnek, hogy ezt a Financial Times cikket ne rakjam be a blogomba. Nem is raktam, lefordítottam 😀

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

34 gondolat erről: „(459) Tibor bá blogja – Extrém naptevékenység várható

  1. „A napkitörés igen forró gáz kirobbanással kezdődik, 8 km/ó sebességgel.”
    Nem kevés ez egy kicsit?

  2. “elektronikus technológia hatalmasat fejlődött, ami azt jelenti, hogy az emberiség sebezhetőbb, mint valaha”
    Ha sebezhetobb mint valaha, akkor inkabb visszafejlodott. 🙂
    Erdemes elgondolkodni, hogy mikor mi a tobb es mi a kevesebb!
    Nem tudom megvedeni ezt az infot, de ugy “halottam”, hogy a katonai repulogepekben most is hasznalnak elektroncsoveket, epp a kozmikus eredetu sugarzasok miatt.

  3. 1: ez inkább 800km/sec, nem, Tibor bá?
    2: elektroncsöveket sok helyen alkalmaznak ma is, van ahol kizárólagos jelleggel. Pl az összes radar, lokátor, a rádió és TV-adók végfokozatai mind-mind csövesek a mai napig – még vízhűtéses kivitel is van… 🙂 ). Bizonyos teljesítmény ill. üzemi feszültség felett sokkal egyszerűbb egy csöves áramkör, mint egy félvezetős. Egy ideje nem követtem az alkatrészek fejlődését, de ha jól tudom a sima NPN tranzisztorok pl. alig mennek 1000-1500V fölé még ma is.
    A csövek katonai alkalmazásának vannak egyéb okai is. Tudniillik a csöveket nem teszi tönkre az olyan mértékű neutronsugárzás, ami a félvezetős CHIP-es eszközöket sz@rrá égeti.

  4. 1-2: Az én forrásom 5 mérföld/óra. Nekem is gyanús az adat, de önkényesen nem változtathatom, utánajárni nem volt időm. 😉

  5. 2: ez közhelyes a szakirodalomban (pl. Tainter), hogy a komplexitás fokozása előbb-utóbb összedőlést, erőforrásbázis-túlhasználatot okoz. A “fejlettebb” rendszer kiszolgáltatottabb a külső zavaró hatásoknak, a primitívebb jobban elviseli.

  6. 6.
    Ezért alkalmazkodik ahhoz.
    Épp ez a legfontosabb az emberiségre nézve is, hogy a tömegek mennyire tudnak alkalmazkodni, jobb nem tudni róla (egyesek így gondolkodnak):)

  7. A lopakodó repülőgépeknek nincs nyomuk a radar ernyőn. Kivéve, ha azt a radar berendezést az 1950-es években gyártották.

  8. 8: ja, a szerbek is ezért tudták lelőni a délszláv háborúban? 😉

  9. 6:
    Tainter, megint tanultam valamit. 🙂 ,de ebbe a tudomanyba nem kivanok belemerulni. Viszont sikerult kiprovokalnom ismet egy kulcs mondatot a tuleleshez:
    “A “fejlettebb” rendszer kiszolgáltatottabb a külső zavaró hatásoknak, a primitívebb jobban elviseli.”
    Minel egyszerubb annal jobb!

  10. 150 millió km (1.0 CSE): a Föld és a Nap távolsága.
    Azaz 2140 év alatt érne ide, ha 8km/h -val jönne.

    Tibor bá ne okoz nekem csalódást…

  11. 11: A gáz kirobbanásról van szó, ami sose ér el a Földig, hanem visszaesik a napba. Ezek a “flare” kifejezés alá tartoznask. Aminek szó szerinti magyar fgordítása “felszinre törés”.

  12. Majd Bruce Willis megvéd.. 🙂

    3!
    Erről nekem a Messenger-Spratt egyenlet jut eszembe.. 🙂

  13. 15: Bosszúból 10 évig nem fogunk kapni amerikai segélyt. 😀

  14. 16: Lopakodót még kaphatunk, csak nincs mivel leszedni 🙁

  15. 12:
    Koszi a linket, de mint fentebb emlittem, nem mejedek bele.
    Ez holt tudomanynak latszik. Hamarosan minden egyszeru lesz. Csak egy kerdes es egy valasz lesz, enni vagy nem lenni. 🙂 🙂

  16. 9: én úgy hallottam a storyt, hogy minden egység vitt magával mobiltelefont és ahol hirtelen leesett a térerő ott elkezdték vaktában lőni az eget, és eltrafálták

  17. Kérdés:
    Ez a naptevékenység van e hatással az emberi szervezetre?
    Fülzúgás, fejfájás, egyéb érdekes minden jel szerint előbukkanó tünetek?

  18. 23!
    Elvileg nincs hatása.A mágneses térnek meg kellene tudni védeni minket.A röntgensugárzásnak lehet kicsiny hatása,de ez extrém esetben is csak a sarkok közelében élőknél.De ha már ez bekövetkezik ,akkor szerintem baj van..
    Úgyhogy No para.. 🙂

  19. 26!
    Tibor bá!Mit nekem egy kis magnetohidrodinamika… 🙂

    Nem nő vagyok hanem 7 fejű sárkány… 😉

  20. 27: Add át öszinte részvétemet, és mélységes elismerésemet a férjednek. Ácsi! Csak a fejedből van 7?

  21. Általában a nagyobb kőolaj és földgáz vezetékeken keresztül is védőáramot vezetnek a korrózió ellen.A védőáramot szolgáltató berendezéseket is zavarhatja egy ilyen extrém naptevékenység,és akkor a vezetékekben megnőhet a feszültség több mint 100 ezer voltra,és az áramerősség is elérhet egy kritikus amperszámot…

    28!
    Most őszinte részvét,vagy mélységes elismerés?Szerintem ő sem tudja melyiknek örülne jobban.. 🙂

  22. 29: Ne olyan gyorsan! Tehát rákötik a védőáramot a csővezetékre. És hogy akadályozzák meg, hogy nem földeljen le? Miért menne a védőáram végíg a csővezetéken, ha mindjárt az elején leföldelhet? A magasabb feszültséghez, nagyobb áramerő mellet, honnan jön a nagyobb energia, mert ugye a nagyobb feszültség + nagyobb áramerő = jóval nagyobb teljesítmény.

  23. Elnézést, hogy beleszólok, Dani Zoltán egy székely származású, magyar, szerb állampolgár (ezt csak gondolom, mivel a szerb/jugoszláv hadsereg ezredese volt) bár lehet, hogy a linkből ez kiderült. Bocsánat, nem néztem meg, elég szar a net.(nálunk) A lelövésről annyit tudok, hogy 3 lopkodót lőttek le, ebből 2-t ismert el US. Állítólag kínai ügynökök vásárolgatták a roncsok darabjait a területen.
    A többit maga a főhős mondta el egy interjúban. Az orosz P18 lokátor alacsonyabb frekvencián sugároz mint a modernebbek. kb. 50-es 60-as évek fejlesztése. Dani Zoltán olvasgatott a lopakodók elvéről.
    És az ominózus időszakban azt kérte a beosztott lokátorostól, hogy csavarja még lejjebb pár száz hertz-el a lokátor frekvenciáját. És így látta meg az elavult technika azokat a repülőgépeket, amiket a modern technika nem tud.
    Még azt is mondta (D.Z.), hogy kiszámolták, hány másodpercük van sugározni, mielőtt a csúcsragadozó észreveszi a radarhullámot, és küld egy rakétát. Ha jól emlékszem 18-20 mp. Tehát ennél gyorsabban kellett abbahagyni a radarozást,+ elindítani az elavult(szintén 60-as évek) nyeva rakétát.
    Az életük volt a tét.
    Nekem ez azért is érdekes, mert ilyen helyen voltam katona, ahol ez az elavult, 60-as évekbeli technika ,a P 18 , meg a volhov és nyeva légv. működött. A tisztek is azt mondták, hogy a modern haditechnikával szemben ez nem tud működni. pl lopakodók. És lám csak tekerni kellett a potméteren.
    Én kicsit büszke vagyok Dani Zoltánra.

  24. 31: Nem kell elnézést kérned, és nem szoltál bele, hanem hozzászoltál,amit köszönünk, mert új dolgokat tudhattunk meg. Itt mindenkinek egyforma jogaik vannak. És természetesen mi is büszkék vagyunk Dani Zoltánra.

  25. 30!
    Katódállomásokra gondoltam,és anódföldelő rendszerekre..

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük