(457) Tibor bá blogja – Gold-gold-gold

önarcképKínát ellepte az aranyláz. Mind a kormány, mind pedig a kínai nép iparkodik felhalmozni aranyat. Felmerül a kérdés, hogy miért? Félnének az inflációtól? Nem bíznak a papírpénzben? Diverzifikálni akarnak? Státusz szimbólummá vált volna az arany a menő polgárok körében? Vagy talán egészen más van a háttérben? Teljesen mindegy, mi a helyes válasz, egy dolog egészen biztos megfelel a valóságnak, hogy itt Európában fogalmunk sincs arról, hogy egy potenciális fenevad ébredezik Ázsia keleti felében. Ráadásul egy veszélyes fenevad, mert kollektív tudatukkal a lehető legésszerűbben rendezik el a jövőt. Igen, amíg a nyugati kormányok legfeljebb a ciklusuk végig gondolkodnak, esetleg az újraválasztásukig, addig Kínában évtizedekkel gondolkodnak előre. Ha nem jön közbe „valami”, nem sok jövőt jósolok a kaukázusi fajnak. Nade, most inkább dalra fel, nézzük a Kína-Arany relációt pontokba szedve:

1.) a Világ Arany Tanács szerint 2010-ben Kína 579,5 tonna aranyat „fogyasztott. Összehasonlításképpen az USA csak 233,3 ronnát.

2.) Kína gyorsuló tempóban gyűjti az aranyat. Például 2010-ben ötször több aranyra tett szert, mint 2009-ben.

3.) Most a világ aranytermelésének 25 százalékát Kína nyeli el.  to approximately 25% of total global production.

4.) Kínában a befektetési arany 2010-ben egy meglepő 70 százalékot nőtt. A becslések szerint 2011-ben további 50 százalék várható.

5.) Az indiai és kínai konzumidióták az arany ékszerek és érmék terén, a világkereslet több mint feléért felelősek.

6.) A Sanghaji Aranypiacon 2010 első 10 hónapjában a kereskedelmi volumen 43 százalékkal ugrott meg.

7.) A világ legnagyobb aranykitermelő címet Kína 2007-ben elragadta Dél Afrikától. 2010-ben Kína minden idők rekordját, 340 tonna aranyat termelt ki.

Mi a fenét tervez Kína ennyi sok arannyal? Az igazság az, hogy senki se tudja, még a Világ Arany Tanácsában se.  

Lehet, hogy az inflációra gondolva helyezik magukat biztonságba, vagy diverzifikálni akarják a invesztíciójukat. De lehetnek más okok is. Éveken át gyűjtötték az amerikai államkötvényeket, most viszont egy ideje nem növelik a volument, sőt 2010-ben némileg csökkentették. Ami érzékelhető, hogy a hosszúlejáratú kötvényeket felcserélik rövidlejáratúakra. Ma már legfeljebb 5 éves lejáratú kötvényük van. Ez nekem egy ügyes húzásnak tűnik. A meglévő kötvényeiket nem dobják a piacra, hanem amikor lejár, akkor megszabadulnak tőlük, de nem vesznek újakat. Ha ez megfelel a valóságnak, akkor Kína úgy gondolja, hogy a dollár még 5 évig él. Mivel pedig a dollár összeomlása legfőképpen Kínán múlik, a dollár 5 éves időtartamát garantáltnak foghatjuk fel. Ha pedig a dollár bukása valóban elkerülhetetlen, akkor Kína részéről az arany felhalmozása logikus lépésnek tűnik. Mivel pedig a kínaiak nem hülyék, az aranyba fektetés egészen biztos jó taktikának fog bizonyulni.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

127 gondolat erről: „(457) Tibor bá blogja – Gold-gold-gold

  1. Miért hajtanak annyira a kínaiak az aranyra?
    A cikk szerint (2011.01.25):
    1. Infláció elleni fedezet
    2. Amerikai államkötvények helyett arany
    3. A papírpénz iránti bizalom hiánya
    4. Felkészülés a pénzügyi összeomlásra
    http://bit.ly/h4Y4k1

    Kínában veszik az aranyat, mint a cukrot – fontos bejelentések várhatók (2011. 02. 21.)
    “Míg az arany ékszerek iránti kereslet tíz éve folyamatosan csökken, a befektetési célú kereslet egyre csak növekszik. 2010-ben főként a válságok és az infláció miatti aggodalmak, de az ismert fogyasztói szokások és a puszta árfolyamnyereség reménye is ösztönözte az embereket világszerte arra, hogy vásárolják az aranyat. Tavaly a legtöbb aranyat Kínában vásárolták.”
    http://bit.ly/gfJhCy

  2. Mit fizetett ezért a posztért az Aranypiac? 😀

    Mondjuk lehet egy (részben) aranyalapú jüan mint világpénz a dollár leváltására. Kína a saját gazdaságára alapozva eljátszhatja a FED szerepét, annyi különbséggel hogy a jüannak lesz árufedezete (mint 1946-ban a forintnak 🙂 ), szemben a dollárral. Nem ok nélkül tenyerelnek rá a nyersanyag piacokra is.

  3. 1.-re: Ajánlott olvasmány alkímia tárgykörben (és a forradalom-csinálás mesterségének megismerésében is):

    Alexandre Dumas: Egy orvos feljegyzései

    (Joseph Balsamo)

  4. Legyünk őszinték: egy valuta minősége nem aranyfedezetétől függ, hanem az állami pénzügyek irányításától, a
    gazdaság termelékenységétől és a lakosság fegyelmezettségétől.
    Arany áramlik az országba, ha a valuta stabil és kiáramlik,
    ha az elveszíti stabilitását.

    A Deutsche Bundesbank nulla aranyfedezettel kezdte
    tevékenységét és ennek ellenére a márka néhány éven belül
    a legerősebb valutává vált. Azonban a Banque de France
    1968-ban hatalmas aranytartalékkal rendelkezett (de Gaulle
    győjtötte össze), ami 14 napon belül elapadt a politikai
    válság következtében.

  5. valamit azért sejthettek ezek az alkimisták, gyanúsan közel van egymáshoz az arany meg az ólom a periódusos rendszerben

  6. 6: Ez az arany áramlás egy kicsit el van nagyolva. Ha egy ország külkereskedelmi mérlege negatív, vagyis többet importál, mint amennyit exportál, akkor a kettő közötti különbségre vagy kölcsönt vesz fel, vagy eladja az aranyát és azzal tömi be a lyukat. Aztán, amikor többlette van, akkor vehet aranyat, ahogy most Kína.

  7. Nem ide tartozik és mégis…

    Vannak jelek, amik mellett elmenni dőreség:

    “Mérgezett kerecsensólyom zuhant az Alkotmányvédelmi Hivatal udvarára”

    http://surl.hu/bhHcjd

  8. 9: Jézusmária! Kávé zaccból mikor lesz államilag ellenörzött jóslás?

  9. Az arany ára mindenesetre emelkedik a januári áresés után. Hogy ez a korábbi trend folytatása-e, illetve kapcsolatban áll-e a mostani (arab) eseményekkel (a deviza is emelkedik), azt még nem tudni. Kína a saját termelését nem adja el, így gyarapítja a tartalékát – valamennyit vesz is persze. A nagy kérdés, hogy az arany is úgy jár-e, mint a korábbi lufik. Vagyis vegyünk-e, és ha van, mikor adjuk el?

  10. 10.-re: Volt már ilyen: Szilvásy György testvére a 2006. augusztus 20-i budapesti vihart az ott összegyűlt, korábban abortált magyar anyák lelkiállapotának (bűntudatának) tudta be. Ez az ember valamilyen kormányzati jósdát üzemeltetett.

  11. 11: Én aranyba fektetést javaslom, de nem egy későbbi időpontban történő értékesítés végett, hanem az összeomlást követő konszolidáció beindulás utáni anyagi bázis megteremtése miatt.

  12. 13. Az arany nem több mint egy fém. Olyan mint a réz, vagy a magnézium, stb. (mi ruháztuk fel különleges tulajdonságokkal)

    Az összeomlás alatt meg utánra inkább élelmiszert, meg tüzelő anyagot tegyetek félre.

  13. 14: Az arany nemesfém. A szó jó értemében. És ebből kifolyólag plusz értéket hordoz – nekünk embereknek (a “mars”lakóknak, ahol a tengerpartot aranyhomok borítja, ezt a szerepet a szilícium tölti be, amelyhez csak nagy nehézségek árán jutnak hozzá 😀 )
    Szóval tévedsz, jóval több, mint egyszerű fém, jelkép, a gazdagság jelképe. Emberek képesek az életüket kockáztatni, hogy megszerezzék.

  14. 14:
    A természet ruházta fel különleges tulajdonságokkal, nem mi.

  15. 14. A szenet vagy az oxigént stb. nem ruházta fel a természet különleges tulajdonságokkal?

    15. A periódusos táblázatot végignézve elég sok elem van, ami nekünk embereknek sokkal fontosabb. H,O,C. soroljam?!
    Mi emberek találtuk ki hogy az arany huú de fontos.
    (De hogy jelképet csináltunk belőle, az egyértelmű.)

  16. 16: Fizikai-kémiai értelemben igen.
    17: Biológiailag sok elem fontos, ami nélkül nem élhetnénk. De az állatoktól az aranyéhségünk különböztet meg. 😀

  17. 17: Az nem baja, ha valakine van egy hülye ötlete – nekem is szokott lenni – de az már gáz, ha a figyelem felkeltés után köti az ebet a karóhoz.
    Hadifogságból visszajött katonák mesélték, hogy aki dohányzott az ott hagyta a fogát. Miért? Mert a kajáját odaadta egy cigarettáért.
    Nyugodj meg, hogy a konszolidáció után (úgy emlékszem ezt írtam) aranyért mindent fogsz kapni, ahogy 46-ban is a pengő hiperinflációja után. Ha lesz kajád, nem fogsz éhezni. Ha lesz fád, nem fogsz fázni. De. ha valamire szükséged lesz, ami nincs a tulajdonodban, legyen az árú vagy szolgáltatás (nem tudod magad megjavítani) akkor valamivel fizetned kell. Tűzifával? Halkonzervvel? Mi van, ha nem kell neki? Mert ő is bespájzolt.

  18. “a dollár 5 éves időtartamát garantáltnak foghatjuk fel”
    A fentiek értelmében ez reálisnak tűnik a világgazdaság oldaláról. Az USA belső zavargásai (ha lesznek) felülírhatják ezt az időtávot (minuszban).
    A dollár nagyon könnyen viheti magával az eurót, az pedig a többi európai valutát. Jó eséllyel megszenvedi a jüan is a dollár esetleges bukását (még sok amerikai kötvény lesz a nyakukon).
    Ennek tükrében az arany reális befektetési eszköz lehet, szigorúan fizikai valójában. Akinek nem szimpatikus (tényleg nem kell senkinek egy 100 grammos lapka 🙂 ?) annak alternatíva lehet a termőföld – (mindez persze feltételezés!).

  19. 19. Ha éhesek az emberek akkor kajáért mindent fogsz kapni. Ha fáznak akkor fáért mindenüket oda fogják adni…

    De fordítsuk meg, ha mindketten éhesek vagyunk, és neked van halkonzerved nekem meg aranyam. Cserélnél velem?!

    De ha nem vagyunk éhesek és nem is fázunk akkor az arany egy elem a sok közül.

    (de a konszolidációs szakaszban lehet hogy úgy lesz ahogy te mondod.)
    🙂

  20. 21: Kinél lesz a konzervnyitó? És ha azt csak aranyért adja kölcsön? 😀

    Viccet félretéve, általános csereeszköznek (ami eddigi tapasztalatok alapján válsághelyzetben persze más is lehet, nem csak az arany) akkor van értelme, ha van elcserélhető ÁRU.
    Ha már csak ketten vagyunk a Földön egy halkonzervvel, mindegy melyikünk eszi meg. Egyébként az fogja, akinek jobb a bunkótechnikája. 😀

  21. 22. Kösz hogy kisegítettél. Akkor van értéke az aranynak ha van halkonzerv.
    Okosabb vagy nálam….

  22. 23: Persze. (már a második sorra gondolva 🙂 Bocsi)
    Így van, az arany (vagy pénz) egyszerűen megkönnyíti az árucserét. Akkor képvisel értéket, ha mindenki elfogadja, és árut vagy szolgáltatást ad érte. Például ha a prime minister hozat egy törvényt ma, és este a Haza Tolla (vagy ajatollah/?/) alá is írja, miszerint holnaptól a forintot felváltja a dunakavics (amiért elég, ha kisvödörrel kisétálunk a Duna-partra), ezt nem mindenki fogja értéknek elfogadni. Mi történik: fix árat vezetnek be- 1kg kenyér= 2 dunakavics. Ha ez a péknek nem tetszik, nem lesz kenyér a boltban ( csak a hátsó ajtónál, aranyért). Persze idővel a péket elviszi az AVH…

  23. A feladat :
    Három ember megy a sivatagban. Az egyiknek egy vízzel teli kulacsa van, a másiknak egy aranyrúdja, a harmadiknak egy teli táras pisztolya.
    A kérdés : Ki fog életben kikerülni a sivatagból? 🙂

  24. Erre akartam rávilágítani, hogy valós értéket nem képvisel az arany. (Szemben a például egy hallal.) Még egy kapát se lehet csinálni belőle annyira puha.

  25. 26: Ha teljes vega vagyok, akkor számomra a hal sem képvisel értéket. A tehén meg nem díjazza a hamburgert stb.
    Hogy minek van “értéke”, az az emberek egyetértésétől függ, az adott társadalomban. Volt ahol a kaori csigát használták pénz gyanánt. A kőolaj az ősember számára valószínűleg nem képviselt értéket.
    Nem vagyok közgazdász, de logikailag az általános csereeszköznek van néhány praktikus ismérve: fogadja el mindenki, anyagában ne romoljon ( pl. a marha megdöglik -azért mentek az ősmagyarok nyugatra aranyért 🙂 ), kis tömegben is nagy értéket képviseljen (volt olyan lökött nép is, ahol dög nagy malomkövek voltak pénzként használva- ki is haltak – lehet hogy agyonnyomta őket a vagyon 🙂 ), könnyen szállítható legyen stb. Ilyen lehet pl. az arany.
    25: Együtt mennek, vagy külön-külön? 😀

  26. Vannak “percekig” tartó esztrém körülmények, amikor as “normál” értékrend rövid időre felborul. III. Richard egy lóért oda adta volna az országát. Ha eltévedsz a sivatagban, akkor egy kulacs vízért oda adod a feleséged 🙂 De az élet sok-sok szürke hétköznapból áll, nem esztrém percekből. Balgaság tehát felhozni ilyen perceket, mint szabványos körülményt. Ami pedig valaminek az értékét illeti, a kapitalista dokrína szerint minden annyit ér, amennyiér lehet rá vevőt találni. Ilyen vonatkozásban az arany sok ezer év óta az első helyen áll, még akkor is, ha nem lehet megenni.
    Öszintén mixi, te ilyen falánk vagy? 😀

  27. 25: Akinél a víz van, aranyért nem adja oda, ok.
    De a fegyveresnek sem adja oda, mert víz nélkül is meghal, csak lassabban. Akinél a fegyver van, nem meri lelőni a “vizesembert”, hátha kilyukad a kulacs.
    Akinél az aranyrúd van, az viszont nyugodtan leütheti mindkettőt az aranyrúddal.

    Szóval én az “aranyemberre” tippelnék. 😀

  28. Tibi bá, én azért járok ide mert készülök egy kataklizmára. 😛
    .

  29. én is tartok egy összeomlástól legyen az lassú vagy gyors. van is egy jó ötletem a cserealapra de egyszerűen nem merem leírni nyílt forumon mert annak csak egy gyanus autobaleset lenne a vege 😀 , ha elküldöm emailban szamithatok a diszkreciodra meg a velemenyedre Tibor ba?

  30. 32: Számíthatsz, de ha p-vel kezdődik és a-ra végződik, akkor el kell, hogy szomorítsalak. 1945-ben Berlinben 2 cigaretta volt a p…………a ára. 🙁 . Később felment 3-ra 😀
    melike! Neked nem kell mindent elolvasnod. 🙂

  31. felvettem a céltáblás pólóm, kezdek cikk-cakkban futni.

    “It’s all happening right now… Make sure you are protected with food, water, self defense & physical metals.”

  32. 26: Mixi-nek igaza van! Az arany semmire sem jo.
    Mas cserelalap kell.
    32: Ird le ide, az en is tudok titkot tartani. 🙂

  33. 35: Ennyi aranygyűlölő. Megadom a postacímemet, légyszi küldjétek el a családi ékszert! 😛

  34. 33!
    Tibor bá esküszöm becsuktam a szemem.. 🙂
    De akkor már késő volt.Az elejére kellett volna ez a mondat.. 🙂

    Különben is ,én vagyok (mint női nem) az ember által ismert leghatékonyabb anyag, ami a pénz mennyiségének csökkentésére szolgál… 🙂
    Könnyen vegyülök az arannyal, ezüsttel és más nemesfémekkel, valamint a drágakövekkel.
    Nagy mennyiségű értékes anyagot tudok abszorbeálni… 🙂

  35. 25: Két Jedi megy a sivatagban. Azt mondja az egyik: Velem van az Erő. Mire a másik: velem meg a vizeskulacs 🙂

  36. 39.-re !
    Akivel az erő van, az erővel elveszi a kulacsot. 🙂

  37. 39-40: Érdekes etológiai jelenség, hogy az eszetekbe se jut (még elméletileg se) hogy a kulacs tartalmát meg lehet felezni.

  38. 38!
    Tibor bá tudom hogy nem az..
    De így talán könnyebb elviselni.

  39. 33…: Végül is a buksza azért van, hogy érték legyen benne. 🙂

  40. Tibi bá, mikor lesz író-olvasó találkozó?! Melikét én is megnézném… 😉

  41. 44: Csont! Ne üldözd el az egyetlen aktív női kommdentelőt. 🙂

    45: Először is, ha Tibor helyett Tibit írsz, akkor nulla eséllyel indulsz. Másodszor honnan veszed, hogy melike eljönne? Különben az alacsony nyugdíjamra való tekintettel még megfontolom, legyen-e. Ja bocs, ez a téma egy másik poszt alatt van.

  42. 47: “Csicsóka” című poszt nem volt. Ezt nem tudja kikeresni, de (445) “Kertgazdaság” cím volt. Írd be ezt, alatta a kommentekben van a csicsóka.

  43. Engem az ilyen hírek abszolút meggyőznek:
    http://www.rtlklub.hu/hirek/kulfold/cikk/356499
    Ha már az RTL-Klub is lehozza, komoly baj van/lesz.

    Ezért kell az arany! Nem meggazdagodni, nem nyerészkedni, de néhány aranydukát segíthet majd, amikor a csereeszköz beszerzéséért komoly árat-munkát kell különben befektetni. A forint születésénél sem volt rózsás a helyzet, a német márka mögött is vér-veríték volt anno…

  44. alajos 34-re

    Miről szól a bejátszás röviden?

    Ezüstöt is érdemes venni,akinek kevesebb pénze van?Vajon használható lesz az arany melett?

  45. Én már régóta tervezek készíteni egy tartalom jegyzéket Tibor bá írásaihoz, akkor nagyon gyorsan végig lehet lapozni rengeteg bejegyzést, csak a címeket sorolná fel linkként egymás alá.
    Egyelőre saját használatra terveztem, de ha más is igényli, illetve Tibor bának nincs kifogása ellene, akkor másnak is szívesen odaadom.
    (gyakorlatilag egy html file lenne, benne a bejegyzések címe, ami egy link tibor bá oldalára a teljes cikkhez)

  46. 51: Nem csak nincs kifogásom, de megköszönöm, és valahogy beépítem a honlapba, ha lehet. 890 poszt van fenn, ez már fejből áttekinthetetlen.

  47. Szuper, hétvégén elkezdem, ha sikerül automatizálni, az lenne a legjobb, de ennyit kézzel is meg tudok csinálni egész hamar.

  48. 53: Szuper! Ha némi terhet le tudnak venni Tibor Bá válláról hozzáértők, az mindenkinek segítség. Ez már összefogás, közösség. Nem nagy, de jó látni!

  49. 45!
    Ha én elmennék,akkor azt már nem író olvasó találkozónak neveznék.. 🙂

  50. Tibor ba, nem tudtam nem eszrevenni, hogy mig a detroiti topikban egy negativ dolognak tartod a profitot (szerinted ez tette tonkre Detroitot), ebben a topikban egy pozitiv dolog lett belole. Ugye tudod, hogy a kinaiak mibol veszik az aranyat! Profitbol, ugye?

    A kinaiak szerinted olyan okosak, mert 10 evre elore neznek. Nos, biztos ez is okos dolog, de szerintem az is okos dolog, hogy CSAK A PROFITOT NEZTEK a multban is, ezert vannak teli profittal MA es ezert tudnak annyi aranyat venni MA.

    Ami pedig a 10 evre elorenezest illeti: Gondolod, amikor 10 evet eloreneznek, akkor nem azt nezik, hogy mennyi lesz a profitjuk 10 ev mulva?

  51. Na, ha mar Detroit szoba jott, akkor elmondom, hogy mi a kulonbseg egy kinai autogyar es egy detroiti autogyar kozott.

    A detroiti autogyar NEM A PROFITOT NEZI, HANEM A MUNKAS FIZETESET (kb 70 USD/ora). Ezert csodbe ment es a munkasok munkanelkul maradtak.

    A kinai autogyar ezzel szemben csak a profitot nezi. A kinai autagyari munkas HETI keresete 70 USD!

    Akkor most ki is jar jol? Aki a profitot nezi es tonna szamra veszi az aranyat, vagy az, aki nem a profitot nezi es hirtelen munkanelkul talalja magat egy szellemvaros kozepen?

  52. Detroit létrejötte és pusztulni hagyása is a profithajhászásnak köszönhető. Amíg a tőkének nem állt rendelkezésére Kjna, kénytelen volt Detroitban autót csinálni és egy darabig növelte a profitját az, hogy jól megfizették a melósokat. Egyrészt, mert akor így lehetett minőségi terméket gyártani, és akkoriban az hozta a profitot, másrészt bővült a piac azzal, hogy még az autógyári (és más) munkás is tudott autót venni.
    Aztán továbblépett a tőke, megnyitotta Japánt, Koreát, Kjnát, Vietnámot és otthagyta Detoritot, mint eb a szarát.
    Magasabb fokra emelkedett a rablógazdálkodás, bele is döglünk nemsokára.

  53. Így van, mert már kínánál nincs olcsóbb! És előbb utóbb ők is többet fognak keresni!
    Ráadásul az emberek a bérükből tudnak vásárolni! Ha az világszinten csökken akkor a vásárlóerő is! Igaz közben a profit nőt! A munkanélküliekkel meg kezdeni kell valamit, mert különben fellázadnak! A munkanélkülieket meg adóból lehet életben tartani, ami viszont csökkenti a profitot!
    A kizsákmányolás csak addig tartható fönn, amíg van kit kizsákmányolni!

  54. 59: Én a profitot nem tartom se negatívnak, se pozhitívnak. A profit egy tény. A profit hajszolás is, aminek rendkívül káros következménye van. Viszont a te romantikus elképzelésed az amerikai autógyártásról egy kicsit nevetséges.

  55. Mi volna az en romantikus elkepzelesem az amerikai autogyartasrol?

  56. 61-re
    “Amíg a tőkének nem állt rendelkezésére Kjna, kénytelen volt Detroitban autót csinálni és egy darabig növelte a profitját az, hogy jól megfizették a melósokat.”

    Ha a “jol” megfizetett melosok novelik a profitot, akkor most miert nem fizetik “jol” a kinai melosokat?

    ” akor így lehetett minőségi terméket gyártani, és akkoriban az hozta a profitot”

    Most a szar termek hozza a profitot? Ha igy lenne, akkor szerinted az amerikai munkas nem tud szart gyartani, hogy legyen profit es ne zarjon be a cege?

    ” bővült a piac azzal, hogy még az autógyári (és más) munkás is tudott autót venni.”

    Ha a kinaiak olcsobban gyartanak valamit, akkor ok ezzel nem bovititk a piacot?

    “Magasabb fokra emelkedett a rablógazdálkodás,”

    A rablogazdalkodas eroszak alkalmazasat jelenti, nem? A rablas eroszak utjan tortenik! Hol latod az eroszak alkalmazasat, amikor a termeket az a munkas gyartja, aki olcsobb munkaberert is ONKENT elvegzi ugyanazt a munkat?

  57. Tibor ba, ezt nem ertem:

    ” Én a profitot nem tartom se negatívnak, se pozhitívnak. A profit egy tény. A profit hajszolás is, aminek rendkívül káros kvetkezménye van.”

    Ha karos kovetkezmenye van valaminek, akkor miert nem tartod negativ dolognak?

    A profit hajszolas karos kovetkezmeny pedig az lenne, hogy az embereknek van munkajuk es tonna szamra veszik az aranyat?

  58. “A profit egy teny”??? Hat a teny eppen a profit HIANYA, legalabbis Detroitban!

  59. 65: nem, magyarul a rablógazdálkodás azt jelenti, hogy valaki a jövőre nem gondolva rövid távon veszi ki a hasznot, ezzel tönkretéve a későbbi haszon, használat lehetőségét. Lásd “ágastól szüreteli a fát” stb.

    Már nem szempont, hogy a termék tartós, jó, stb. legyen, nem szempont, hogy a melós tudjon autót venni a béréből, stb. Korábban is volt profithajhászás, de csak fokozatosan mertek egyre felelőtlenebb rablógazdálkodást megvalósítani. Meg fokozatosan sikerült a politika korrumpálásával leépíteni a törvényi akadályokat a rablógazdálkodás előtt, amiket a józan ész emelt korábban.

  60. “nem szempont, hogy a melós tudjon autót venni a béréből”

    Akkor szerinted ki veszi az autokat? Nem gondolod, hogy minel olcsobb az auto, annal tobb “melos” tudja megvenni? Vagyis, ha az autot a kinai munkas gyartja, akkor sokkal tobb autot tudnak eladni es no minden orszagba – ahol az olcso kinai termeket aruljak – az emberek penzenek a vasarloerteke?

    Ha a Kinaba vitt munkahelyek miatt “elfogyna” minden munkahely mas orszagokban, akkor ki venne meg a kinai cuccokat??? A kinai cuccokat csak addig tudjak a kinaiak eladni, amig van rajuk fizetokepes kereslet, marpedig az a teny, hogy a kinaiak elkepeszto mennyisegu arut adnak el Nyugaton, azt bizonyitja, hogy a cuccaikra VAN FIZETOKEPES KERESLET, vagyis a munkahelyek NEM FOGYNAK EL a Nyugaton!

    Sajnos, te leragadsz orr, hogy nehanny munkahely megszunik, de nem nezed azt, hogy helyettuk TOBB munkahely keletkezik Nyugaton! Hogyan? Ugy, hogy az olcsobb kinai termek altal mindenkinek no a penzenek a vasarloereje, ez pedig egy UJ IGENYT JELENT olyan szolgaltatasokra, amikre azelott nem volt igeny, mivel nem volt ra penz! Ezt az uj igenyt ki kell elegiteni, amihez munkaero kell.

    A Kinaba vitt munkahelyek netto PLUSZ munkahelyeket termetenek a Nyugaton.

    ” a rablógazdálkodás azt jelenti, hogy valaki a jövőre nem gondolva rövid távon veszi ki a hasznot, ezzel tönkretéve a későbbi haszon, használat lehetőségét”

    Nos, akkor ez csodalatos es tuti modon csodbeviszi a “rablogazdalkodokat” es megmaradnak a jol gazdalkodo befektetok. Pontosan igy mukodik a piac onszabalyzasa!

  61. 69:

    ““nem szempont, hogy a melós tudjon autót venni a béréből”
    Akkor szerinted ki veszi az autokat? ”

    Nézd meg az újautó eladások adatait Magyarországon pl. 5 éve és tavaly…

  62. 69: A témát olyan rosszul közelíted meg, hogy egy-egy mondatodra 3 oldal kiigazítást kellene írni. Nekem ehhez nincs kedvem. Te beszoptad a helyi propagandát és hagyod magad az orrodnál fogva vezetni az oligarchák által pénzelt médiát követve. Napi 1 óra Foxnews fél éven keresztül, és máris be vagy idomítva.

  63. 69
    Tudnak autót venni a munkások! Hitelből!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    vagy egyesek: segélyből!!!!!
    Lassan már ott tartunk, hogy kína fog hitelezni minket, hogy tudjunk vásárolni tőle! pl. Görögország!

    olcsó munkaerő, olcsó nyersanyag lesz belőle olcsó termék!
    De mivan ha a nyersanyag megdrágul? mert például elkezd fogyni!
    Az olcsó munkaerő nem tud drága autót venni!!!!!!!!!!
    De mivan ha a munkaerő is megdrágul? már tudna venni drágább autót, de közben megemelkedett élelmiszer árak miatt mégsem fog tudni!!!!!!!!!!!

  64. 70. “Nézd meg az újautó eladások adatait Magyarországon pl. 5 éve és tavaly…”

    A Globalizacio 20 eve mukodik, nem tavaly kezdodott! Tavaly a gazdasagi vilagvalsag volt (nem tudom hallottal-e rola), amiatt csokkent mindenhol a fogyasztas, nem amiatt, hogy 20 eve vehetsz kinai arucikkeket!

    De ha mar felhoztad, hogy nezzunk fogyasztasi mutatokat, akkor bizony nezzuk meg oket 20 evre visszamenoleg! Mo-n is es a Nyugaton is nottek! Vagyis a globalizacio nem okoz munkanelkuliseget a Nyugaton!

  65. 71. Tibor ba, ez nem volt tul meggyozo erv:) Mellesleg a Fox News nem feltetlen a Globalizacio es szabad piac hive:)

  66. 72.
    “Tudnak autót venni a munkások! Hitelből!”

    A vilagon minden fejlett bank szektorral rendelkezo orszagban a legtobben hitelre vesznek minden dragabb termeket. Ez akkor is igy volt, amikor nem Kinaban gyartottak az autokat!

    Ez nem valtoztat azon a tenyen, hogy az autok OLCSOBBAK, miutan a kinaiak gyartjak es azon a tenyen sem valtoztat, hogy az USA-ban a gazdasagi valsag elott 3-4% volt a munkanelkuliseg evtizedek ota, pedig a globalizacio 20 eve mukodik es az is teny, hogy az auto eledasok NOTTEK az USA-ban ez ido alatt.

    “De mivan ha a nyersanyag megdrágul? mert például elkezd fogyni!
    Az olcsó munkaerő nem tud drága autót venni!”

    A nyersanyag nem fog megdragulni, hanem az olcso munkaero fog megdragulni, ahogy MINDIG ez tortenik a szabad piacon! Minel tobb igeny van valamire, annal inkabb dragul az a valami. Ez a kinai munkaerore is ervenyes.

    Ahogy a kinai dolgozok egyre magasabb bereket fognak kovetelni es kapni, ugy csokken a kinai autogyartok profitja es ekkor le fog lassulni a toke es a munkahelyek Kinaba valo aramlasa. A szabad piac MINDIG AZ EQUILIBRIUMMRA torekszik!

    A vilag osszes multinacionalis cegenek az atlag profitkulcsa 5-7% kozott van. Ha ehhez hozzavesszuk az eves 2-3% inflaciot, akkor az igazi profitjuk 3-4%. Ez majdnem equilibrium. Csak azert nem lesz soha teljes equilibrium, 0% profit, mert az allando innovacio miatt mindig valtozik a piac, mindig egy lepessel elobbre van, mint az equilibrium.

  67. 75: Nem fogok az összes felvetésedre reagálni, mert az uncsi, de: “A világon minden fejlett bank szektorral rendelkező orszagban a legtöbben hitelre vesznek minden drágább terméket.”
    Ez se meggyőző, mert “eat shit, one BILLION fly cannot be wrong” (egyél szart, 1 milliárd légy nem tévedhet). Aztán kérdezz meg olyant, aki volt akkora barom és CHF-ben felvett 30 millió forintot a fejlett bank szektortól. Még egy kis csemege neked a ban szektorról:
    http://www.onegoodcut.org/

  68. 50:
    ezek a videók a gazdasági világvége-hívők amerikai szárnyának a kis szösszenetei. várják a hiperinflációt, készülnek rendesen.
    vannak, akik szerint az ezüst jelenleg iszonyat alul értékelt. most kb 42:1 az arány az arany árához viszonyítva. még nálunk is, ahol 25%áfa terheli a befektetési ezüstöt 35:1-hez ez az arány. az okoskodók szerint válság helyzetekben ez 16:1 körül szokott lenni. a mostani iszonyat nagy különbséget a spekulációk hatásának tulajdonítják, állítólag a GPMorgan rettenet tételben spekulál a tőzsdéken.
    mint minden téren, ebben is mindenki csak okoskodik, aztán majd az idő igazol, vagy sem.
    én úgy okoskodok, hogy veszek aranyat (azaz csak vettem) és folyamatosan veszem az ezüstöt (évek óta). az én fájdalom küszöböm 8500/uncia körül van, amit már átléptek a magyar beszerzési források árai. csak olyat veszek, amire ékes angolsággal rá van írva az ezüst finomsága, tömege. bármerre is sodorjon az élet, ezt csere esetén inkább fel fogják fogni, mint a magyar certifikátot.
    és szerintem az ezüst nagy előnye az aranyhoz képest, hogy kisebb értéke miatt jobban oszthatod a kis vagyonod. ahogy ő maga Tibor atyánk is mondta, neki régen vásárolt dukátjai vannak, amiknek mára iszonyat elszállt az ára, tehát ma olyan 30e körül vehetsz egy ilyen érmét. namost ha valamire cserélsz, élből ugrott 30 rugód. ha az ezüst is csereképes lesz és kisebb értékű tárgyra/élelemre/akármire cserélnél, nem buksz akkorát az üzleten az érme oszthatatlansága miatt.
    (bár a történelemben volt már példa a találékony aprópénzesítésnek: az angoloknál előszeretettel felezték, negyedelték az ezüstöket a középkorban)

  69. 77: Ezüstre én is gondoltam, teljesen logikus amit írsz, de az ÁFA miatt ódzkodom tőle, egyelőre.

    Ha gebasz lesz, úgy is minden csak “aranyáron” lesz kapható 🙂

  70. 77-78:
    Langyos, langyos. Az ezust jobb az aranynal. Ez a velemenyem. Van jobb is, de ne en modjam. 🙂

  71. Nem ismertek valamilyen megbízható (szlovák vagy osztrák) céget, ahonnan lehetne ezüstöt venni (kisebb ÁFÁ-val)?

  72. 80:
    a minap találtam egy amerikánisztáni oldalt, ahol verdei kapszulában lévő ezüstökre alkudoztak a mazsolák, köztük egy svéd srác, akinek az volt a kérése, hogy a küldött csomagon “ajándék” felirat szerepeljen, így kijátszva az adót. kérdés, hogy ez működik-e?

  73. 75
    Hitelről: A nyugatnak óriási szerencséje hogy a szocialista világ a 90-es évek elején rendszertváltott! Ugyanis elkezdtük tőlük felvenni a hiteleket és megvásároltuk a termékeiket! Ha úgy tetszik volt hová terjeszkedniük! Most azonban már nemigán látok fehér foltot a térképen amit meghódíthatna a kapitalizmus!

    Nyersanyag:
    “A nyersanyag nem fog megdragulni, hanem az olcso munkaero fog megdragulni, ahogy MINDIG ez tortenik a szabad piacon! Minel tobb igeny van valamire, annal inkabb dragul az a valami. Ez a kinai munkaerore is ervenyes.”
    1. Ha felpörög a gazdaság akkor a nyersanyagra is megnövekszik az igény, tehát drágul!!! -nem én találtam ki! 😀
    2. Az emberiség mindig a legolcsóbb, legkönnyebben elérhető nyersanyagokat bányászta ki! Tehát már csak egyre nehezebben elérhető nyersanyagokat rejt a föld! Ebből következően drágulni kénytelen! pl. az olaj ára folyamatosan növekszik! és növekedni fog!
    3. az élelmiszer nyersanyagok is drágulni fognak, mint ahogy most is drágulnak egyfolytában, ugyanis nem tudjuk olyan ütemben növelni a terméshozamokat, mint ahogy a népesség nő! És akkor az egyéni igények növekedéséről még nincs is szó, ami ázsiában várható!

    Most hallottam a rádióban, hogy spanyolország energia takarékosságot vezet be! ennek egyik intézkedése volt, hogy növeli a biodiesel üzemanyag részarányát a diesel piacon!
    Ez egy veszélyes játék, mert eljuthatunk oda, hogy vagy közlekedünk vagy eszünk! Ha nem eszünk akkor kampec! ha nem tudunk közlekedni akkor csak a jelenlegi világunk fog összedőlni…
    Most úgy tűnik a legégetőbb probléma az olaj leváltása!

  74. 83: Alapvetően igazad van, de ebbe beleszól a technika fejlődése. Pl. 1900-ban többet ért 1q (mázsa 🙂 ) búza, mint most, mert hatékonyabb a termelés. Ami korábban meddőhányó volt, abból esetleg nyersanyagot lehet kinyerni. Régebben 15 l-t fogyasztott egy átlag autó, most 5-öt – persze a technika nem old meg mindent.

  75. 84. Kár, hogy most az 5 litert fogyasztó autóból többszöröse fut az utakon, mint a 15 litert zabálókból. Semmit nem oldottunk meg. Semmit… sőt, mélyebbre kerültünk a latrinás gödörben, mint valaha is voltunk. És minden ilyen technikai “istenítéssel” ez a helyzet.

  76. 83.
    “1. Ha felpörög a gazdaság akkor a nyersanyagra is megnövekszik az igény, tehát drágul!!! -nem én találtam ki!”

    Lehet, hogy nem te talaltad ki, de attol ez meg nem igaz! Tortenelmileg visszatekintve hosszabb tavra, a nyersanyagok real ara szinte kivetel nelkul csokkent, mikozben a kereset nott irantuk. Miert?

    Az arakat nem a kereslet szabja meg, hanem a kereslet-kinalat EGYUTT! Hiaba no a kerslet evente 10%-al, ha a kinalat 20%-al no. Ekkor az arak csokkenni fognak.

    “2. Az emberiség mindig a legolcsóbb, legkönnyebben elérhető nyersanyagokat bányászta ki! Tehát már csak egyre nehezebben elérhető nyersanyagokat rejt a föld! Ebből következően drágulni kénytelen! pl. az olaj ára folyamatosan növekszik! és növekedni fog!”

    Ez nem igaz. Lehet, hogy nehezebb hozzaferni egy nyersanyaghoz, de kozben fokozatosan fejlodik a kitermeles technologiaja, ami miatt egyszerubb es olcsobb lesz a kitermeles. Az olaj REAL ara, szinte alig nott az elmult 150 evben. Nyilvan itt eltekintek a hirtelen armegugrasoktol, amik oka pillanatnyi termeles kieses, mint pl egy kozel keleti valsag, vagy egyeb anomaliak.

    “3. az élelmiszer nyersanyagok is drágulni fognak, mint ahogy most is drágulnak egyfolytában, ugyanis nem tudjuk olyan ütemben növelni a terméshozamokat, mint ahogy a népesség nő! És akkor az egyéni igények növekedéséről még nincs is szó, ami ázsiában várható!”

    Az elelmiszer dragulasanak nem az az oka, hogy nincs eleg elelmiszer, hanem az, hogy a kozponti bankok fedezet nelkul nyomnak penzeket, amik inflaciot okoznak. Az arak tehat az inflacio miatt emelkednek, nem a kereslet-kinalat miatt. Mi erre a biznnyitek?

    Ha nem volna eleg elelmiszer, akkor az emberek eheznenek. Ehelyett a vilagon mindenhol HIZNAK!

    “Most hallottam a rádióban, hogy spanyolország energia takarékosságot vezet be! ennek egyik intézkedése volt, hogy növeli a biodiesel üzemanyag részarányát a diesel piacon!”

    Ez mar regota megy mashol is, ez az egyik oka, ami miatt a kukorica REAL ara tenyleg felment. Ez persze egy specialis eset, az osszes tobbi elelmiszerre ez nem vonatkozik.

  77. 85: Védd meg a világot, járj gyalog! Védjük meg a Földet az emberektől!
    Holnaptól ne mosakodj meleg vízben, így kevesebb CO2-vel terheled a légkört.
    Vissza a természetbe! Éljenek az amishok! 😀

  78. 86: “a vilagon mindenhol HIZNAK” a “fejlett” nyugaton esetleg, de nem egyértelműen a jólét miatt, inkább a “spéci” élelmiszerek miatt.
    És mi van Észak Afrikában? Biztos a jólét miatt lázadoznak.

    A többiben van igazság, a technikai fejlődés hozott a világ egy részének jólétet, kérdés, hogy mikor kell megfizetni az árát, és főleg mekkorát.

  79. 89: Lehet, de még nem vagyok elég zöld. Csak halványzöld. 🙂

  80. 88. Az e-afrikai orszagokban, ahogy irtam, azert tuntetnek (tobbek kozott), mert felment az elelmiszer ara, aminek semmi koze a kinlat csokkenesehez. Mellesleg ok is hiznak!

    Nezzd meg az alabi tablazatot, egy WHO (anti kapitalista szervezet) kimutatas, ami mutatja, hogy a vilagon mindenhol, beleertve a fejlodo orszagokat is, eleg drasztikus mertekben no az egy szemelyre eso kaloria fogyasztas. Ez minden ketseget kizarolag bizonyitja, hogy a vilagon NINCS hiany elelmiszerben.

    (A tablazatban van egy kivetel, az “economic transition” kategoria, amit persze nem fejtenek ki bovebben es ahol a visszaeses a kereskedelem hianyossagaival magyarazhato nem pedig egy altalanos elelmiszer hiannyal.)

    http://www.who.int/nutrition/topics/3_foodconsumption/en/index.html

  81. 91: Korábban azt is írtad, hagy a tőkések azon dolgoznak, hogy a melósnak több pénze legyen. Akkor ez ide nem igaz?
    A statisztika átlagol. Ha én fogyok 20 kilót (jó lenne 🙂 Te hízol 40-et, akkor átlagosan híztunk 20-at. 😀 Vagyis a statisztika mindig hazudik valamennyit, kérdezd meg Churchillt.

    A WHO-tól meg a H1N1 kavarás után már semmit nem hiszek el (angol nyelvű linket tessék lefordítani, nem mindenki kapitalista az USA-ból, aki Tibor bá-t olvassa 😀 )

  82. 86
    Tudnál nekem adatokat belinkelni, vagy bármit!
    Én amit találtam:
    1900 világ átlag gdp 1845$/fő
    2000-ben ugyanez 6356$/fő
    usa 1900-ban 4096$/fő 2000-ben 34600$/fő

    árakat nagyon keveset találtam
    arany: 1900-ban 20$ 1980-ban 614$ most 1400$
    szén: sajnos csak jelenlegi adatom van 120$/t
    olaj: 1900 20$ 2000 40$ jelenleg 110$

    Még majd keresgélek! De ez alapján nagyon vegyes a kép, van ami sokkal jobban drágult és van ami reálértéken van kb!
    Az viszont igaz, hogy nyugatról nézve ahol sokkal nagyobb volt a gdp fejlődés az elmúlt kb. 100 évben, még igazad is lehet!

    Az élelmiszer ügyekben meg nézd meg hányan éheznek a világban!
    “Ez mar regota megy mashol is, ez az egyik oka, ami miatt a kukorica REAL ara tenyleg felment. Ez persze egy specialis eset, az osszes tobbi elelmiszerre ez nem vonatkozik.”
    Nemcsak kukoricából csinálnak etanolt hanem gabonából is! Az uniónak is célja, hogy a bioüzimanyagok elérjék a fogyasztás 25%-át! magyarországon jelenleg 4,4%-ot kötelező belekeverni a benzinbe!
    ha sok olajat helyettesítenek bioval akkor az üzemanyagárhoz fog kötödni a búza, kukorica, repce, napraforgó stb. is! tehát nem lesznek olcsóbbak az üzemanyag áránál!

  83. “Kína: avagy miért fog csődöt mondani a jelenlegi gazdasági modell
    Szinte csak arra emlékezem, hogy mindig azt hajtogattuk: bár az Egyesült Államok a Föld lakosságának 5 százalékát képviseli, mégis az erőforrások egyharmadát fogyasztja el. (Ez 05/02/2010. oldal, összesen: 298 Hungarian Translation © Dávid Bíró, 2009) Valaha igaz volt, ma már viszont nem az. Napjainkban Kína az a legfontosabb erőforrásokból többet fogyaszt, mint az Egyesült Államok.Ha olyan alapvető fontosságú cikkeket veszünk, mint a gabona, a hús, az olaj, a szén és az acél, akkor mindegyikükkel kapcsolatban megállapítható, hogy Kína fogyasztása meghaladja Amerikáét. Kivétel az olaj, amelyből Amerika jelenleg is sokkal többet fogyaszt, bár a két ország fogyasztása közötti különbség egyre kisebb. Kína egyharmaddal több gabonát fogyaszt, mint Amerika. Húsfogyasztása kétszer, acélfelhasználása pedig háromszor nagyobb, mint Amerikáé. Bár ezek az adatok a nemzeti összfogyasztásról tudósítanak, mégis feltehető a kérdés,
    hogy mi történne akkor, ha Kína az egy főre jutó fogyasztás tekintetében is utolérné az Egyesült Államok fogyasztását. Ha feltételezzük, hogy Kína gazdasága az évi 10 százalékos
    növekedés ütemről évi nyolc százalékos növekedési ütemre lassul, akkor 2030-ra az ország egy főre jutó fogyasztása elérné a jelenlegi amerikai egy főre jutó fogyasztási szintet.
    Ha feltételezzük továbbá, hogy a kínaiak jövedelmüket többé-kevésbé úgy fogják elkölteni, mint a mai amerikaiak, akkor ki tudjuk számítani, hogy ez a jövedelemszint mit jelent az összfogyasztás szempontjából. Ha például minden kínai a jelenlegi amerikai felhasználásnak megfelelő mennyiségű papírt használna, akkor 2030-ban Kína 1,46 milliárd lakosának annyi papírra lenne szüksége, mint ami a világ teljes jelenlegi papírgyártása. A világ őserdőit tehát kipipálhatjuk. Ha azt is feltételezzük, hogy (pont úgy, mint a mai Amerikában) 2030-ban Kínában minden négy emberre három személygépkocsi jut majd, akkor Kínában 1,2 milliárd személygépkocsi lesz. A világon jelenleg összesen 860 millió gépkocsi van. Ahhoz, hogy Kína ennyi jármű számára megépítse a szükséges utakat, autópályákat és parkolókat, megközelítőleg akkora területet kellene útburkolattal ellátnia, mint amennyit jelenleg
    rizstermesztésre használ. Kínának 2030-ra napi 98 millió hordó olajra lesz szüksége. A világ jelenlegi termelése 85 millió hordó, és előfordulhat, hogy a termelés már sosem kúszhat sokkal
    magasabbra. A világ olajkészleteit tehát kipipálhatjuk. Kína arra tanít meg bennünket, hogy a nyugati gazdasági modell, a fosszilis üzemanyagokkal működtetetett, gépkocsira és pazarlásra épített gazdaság, ebben az országban nem lesz működőképes. Márpedig ha Kína nem tudja alkalmazni, akkor az az
    India sem, amelynek 2030-ban lehet, hogy több lakosa lesz, mint Kínának. Ez a modell a többi fejlődő ország három milliárd fős lakosságára sem lesz alkalmazható, amelyben az amerikai álom a követendő mintakép. A fokozott mértékben integrált globális gazdaság, amelyben mindannyian ugyanattól a gabonától, olajtól, és acéltól függünk, azaz a nyugati gazdasági modell, nem lesz többé működőképes az ipari országok számára sem.”

  84. 94: A kínaiaknak és az indiaiaknak (meg a többieknek) miért is nincs JOGA olyan életszínvonalra, mint a MOSTANI amerikaiaké?

  85. 95-re.
    Mar miert ne lenne joguk?!
    Joguk van, csak lehetoseguk nincs. Most eppen a lehetoseg megteremtesen munkalkodnak ezerrel…
    Az amerikaiak meg azert elnek mar regota jobban, mert jobban csinaltak valamit, mint az indiaiak vagy a kinaiak. Hatekonyabb volt a gazdasaguk. Hamarabb jottek ra, hogy a vizhordasnal jobban fizet az autogyartas. :))
    Emellet az sem elhanyagolhato korulmeny, hogy ha a kinaiak es az indiaiak tulszaporodjak a lehetosegeiket, akkor sosem fognak olyan jol elni, mint az amcsik, hanem eppen ellenkezoleg, ehenhalnak. Sajnos ugy latom, hogy ez a jovokep csak a kinaiakat aggasztja, az indiaiakat nem…

  86. 92. “Korábban azt is írtad, hagy a tőkések azon dolgoznak, hogy a melósnak több pénze legyen. Akkor ez ide nem igaz?”

    Ezt soha nem irtam, valamit felreertettel! A tokes azon dolgozik KIZAROLAG, hogy maximalizalja a profitjat! Ez a dolga egyedul!

    (Itt hozza kell tennem, hogy a munkas is ugyanezt csinalja! Csak az o profitjat munkabernek nevezuk. Meg nem talalkoztam olyan munkassal, aki 2 egyforma munkahely kozul azt valasztotta volna, ahol kevesebbet fizetnek.

    A fogyaszto szinten ugyanezt csinalja. A fogyaszto eseteben a profit a megsporolt penz. Meg nem lattam olyan fogyasztot, aki ket egyforma termek kozul a dragabbat vette volna meg.

    Szoval a gonosz tokes nincs egyedul a profit maximalizalassal. Sot, legnagyobb meglepetesemre, ezen a blogon is olvasom, hogy egyesek arannyal es ezusttel akarnak spekulalni es ezaltal profitra szert tenni. Hallatlan!)

    Hogy erheti el a tokes a profit maximalizalasat? Ugy, hogy a leheto legjobb termeket gyartja a leheto legolcsobb aron. A leheto legolcsobb aron azt jelenti, hogy a leheto legkevesebbet akarja fizetni a munkasainak!

    Miert kapnak megis a dolgozok 95%-a pl az USA-ban a minimalbernel sokkal magasabb fizetest? Azert, mert a munkaadok kozott verseny van a dolgozokert, mint ahogy verseny van koztuk a nyersanyagert, a foldert, az energiaert es a kuncsaftokert is. Ha valaki alullicitalja a munkas beret, akkor elveszti azt a munkast, aki elmegy ahhoz dolgozni aki tobbet igert neki.

    Ha egy uzleti teruleten “nagy” a profit, akkor egyre tobb vallalkozo megy bele abba az uzletbe a magas profit remenyeben. Az ujonnan jottek tul kel licitaljak a regebbi vallalkozokat a dolgozokert, hogy otthogyjak a jelenlegi munkaadojukat es az ujaknak menjenek dolgozni. Ez a folyamat mindaddig tart, amig kialakul az equilibrium, ami 2-3% real profit!
    Ekkor a dolgozok a maximumot keresik, abbol az ertekbol, amit ki tudnak termelni.

    Nyilvan, ha valaki a rizsfoldeken tapicskol mezitlab egesz nap es megtermel 2 kg rizst, aminek a piaci ara 1 $, akkor ez a munkas akkor se fog napi 1 $-nal tobbet keresni, ha a feje tetejere all!

    Ha viszont bemegy az ujonan epult autogyarba, ahol megtermel a futoszalagon napi 200$-t, akkor IDOVEL, ahogy a verseny egyre tobb autogyarat telepit Kinaba es egyre kevesebb lesz a dolgozo, akiket fel lehet venni, mert mar senki nem dolgozik a rizsfolden napi 1$-ert, AKKOR a kinai autogyari dolgozok berei meg fogjak kozeliteni az amerikai es a nemet autogyari munkaset! Addig azonban, amig milliok tapicskolnak a rizsfoldeken napi 1$-ert, senki nem fog nekik napi 200$-t fizetni. Ha azt csinalnak, akkor folosleges volna a gyarkat Kinaba vinni. Ennyiert az USA-ban is megcsinalnak az autokat(kis tulzassal).

  87. 93. Majd keresek neked valami linket, ami mutatja, hogy a nyersanyagok REAL arai szinte semmit nem nottek, sot a legtobb csokkent az utobbi 150 evben.

    Valaminek az igazi arat a legjobban ugy lehet megerteni, hogy hany orat kell dolgozzal az adott termekert.

    Ha tehat 1 kg rizs ma kerul 2$-ba, 100 eve pedig kerult 1$-ba, az nem sokat mond, mindaddig amig meg nem tudjuk, hogy az atlagkereset mennyi volt 100 eve es mennyi ma.

    A GDP-vel szamolni is eleg csaloka. A GDP-be ugyanis beleszamoljak a kolcsonvett es ugy elkoltott penzt is es a fedezet nelkul nyomott penzt is, aminek semmi IGAZI vasarloerteke nincsen. Az inflaciot viszont nem tudod pontosan belekalkulalni a dologba, mert az infalciot olyan modszerekkel szamoljak, amik kihagynak egy csomo dolgot. A valos inflacio mindig sokkal magasabb, mint a hivatalosan bejelentett.

    Ha beszelsz angolul, akkor tudok linkeket kuldeni, ahol ezekrol kapsz infot.

    A biouzemanyag mania teljesen tonkreteszi azoknak az elelmiszereknek a piacat, amikbol benzint foznek. Ennel nagyobb abszurdomot elkepzelni is nehez. Ez a kozponti gazdasagi iranyitas idiotizmusanak a fellegvara! Akik ezt kitalaltak, azokat kellene ledesztillalni.

    Emiatt valoban emberek halhatnak ehen. Kozben MAR REG KIDERULT, hogy a biouzemanyagok termelese es egetese kozben lenyegesen tobb uveghazi gaz kerul a levegobe, mintha sima koolajtermeket egetnenek. Miert nem allitjak le a dolgot akkor? Mert a biouzemanyag lobbi es az allam jo penzt csinalnak ezen. Minden paraszt, aki kukoricat es egyebet termel, hulyere keresi magat, amibol lefizetik a politikusokat, akik tovabbra is nyomjak a dolgot.

    Klasszikus esete a szabadpiac tonkretetelenek! Mindenki azt hiszi, hogy a politikusok “meg akarjak vedeni a kisembert a gonosz kapitalistatol es a kozelgo ozonviztol, amit a gonosz kapitalistak okoznak”. Abszurdum! A politikusokat kizarolag egy dolog erdekli. Hogy ujra legyenek valsztva, ezert eledjak a sajat anyjukat is 2 Ft-ert.

  88. 94. Ez es a szamtalan ehhez hasonlo eszmefuttatas ott santit, de nagyon, hogy abszolut nem veszi figyelembe a piaci viszonyokat, a kereslet-kinalat okozta arvaltozasokat, a technologia fejlodeset es egyebeket.

    Ezzel az erovel azt is irhattuk volna a Kozepkorban, hogy az USA 1 nap alatt annyi vasat fog felemeszteni, mint az egesz akkor ismert vilag felhasznalt 100 ev alatt kardok es lopatkok keszitesere. Konkluzio: senkinek nem lesz kardja es a lovaknak cipojuk, ha megalakul az USA. Totalis abszurdum.

    A Foldon soha semmi nem fog kifogyni, amig mukodik a paicgazdasag. Ha valami veszesen fogyni kezd, annak ugy megno az ara, hogy muszaj lesz alternativat talalni helyette, vagy sokkal hatekonyabban felhasznalni a meg meglevo, de nagyon draga nyersanyagot.

    Az auto peldadat felhozva, tegyuk fel, hogy a vas kezd kifogyni. Ha nem talalnak alternativ megoldast, akkor a vas ara ugy megno, hogy az az auto, ami ma 20.000$, 300.000$-ba fog kerulni! Kesz, a dolog le van zsirozva. Soha nem fogunk kifogyni a vasbol, mert soha nem fog 2 milliard ember 300.000$-ert autot venni!

    Ha azonban a piacot nem engedjuk mukodni, akkor GARANTALT, hogy mindenbol kifogyunk! Ha valaki el tudja magyarazni, hogy miert, az bizonyitana, hogy ert valamit a kozgazdasaghoz, ami egy kellemes meglepi volna.

  89. Ha a piacot nem engedjuk mukodni, azaz allami beavatkozassal pl. maximaljuk a nyersanyagok arat vagy termekek arat, hogy nehogy mar a kevesebb kaphato vas miatt 3oo ezer dolcsi legyen egy auto, akkor abban a pillanatban el fog fogyni a vas a piacrol, amibol az allamilag maximalt aru huszezer dollaros auto el birna keszulni. Hiszen a vas eladoja pontosan tudja, hogy a vasert amivel rendelkezik sokkal tobbet kellene kapnia, mint az allamilag megengedett, maximalt ar, amibol a 2o ezres auto keszulne. Igy nem lesz belole soha auto, sot a vas is eltunik a piacrol es alternativ csatornakon cserel gazdat. Pontosan ugy, mint az atkosban a Videoton szines TV, amire ugyan ra volt irva, hogy a keszulek hatosagi ara 1745 forint, viszont csak pult alol lehetett venni 35oo/ert, a TV polcok az aruhazakaban uresek voltak es egy darab 1745 forintos szines TV sem volt rajtuk.
    Az idosebbeknek gondolom meg el az emlekeikben ez a kep.
    Viszont ha a szines TV 3500 ert lett volna az aruhazakban / amennyiert egyebkent is meg tudtak venni a szerencsesek es meg is vettek / akkor a Videoton tevegyarnak sokkal nagyobb haszna lett volna a TV gyartason, azaz lett volna penz fejlesztesre, es hatekonyabb gepek beallitasara, azaz sokkal jobb es sokkal tobb TV eloallitasara. Ez meg azzal a jarulekos elonnyel is jart volna, hogy a Videoton TV gyar tobb munkast foglalkoztatott volna, hiszen tobb TV/t kellett volna eloallitani, tehat a tobb munkas mint vasarlo tobb TV/t vett volna persze az 35oo/as arert ami tovabb lenditette volna a TV gyartast es igy tovabb….
    Mar persze ha a Videoton ceg piaci alapokon allo kapitalista ceg lett volna, nem pedig ev vegen jott volna le a Kozponti Bizottsagbol, hogy hany TV/re lesz szuksege jovore a szocialista dolgozoknak…:))

  90. 99 & 100: Jól van faszikák, alaposan kiélhettétek magatokat. Mire felébredtek itt lesz a válasz a fenti csusztatásokra. Hogy hol a csúsztatás? Hát ott, hogy a már rég nem létező tervgazdaságot állítjátok szembe a kedves kis kapitalizmussal. Csakhogy nem erről van szó, hanem “free market versus regulated market”. Az “állami beavatkozás” nem azt jelenti, hogy maximálják a vas árát. Hanem azt jelenti (többeke között), hogy a vas importra akkora védővámot szabnak ki, hogy a magyar vas (paprika, búza, tej, stb.) versenyképes legyen. Érdet faszi? VERSENYKÉPES. Hajlandók vagyunk versenyezni, de nem a napi 50 centért dolgozó kínai munkaerővel. Ezt a hülyeséget meghagynánk az amcsiknak, legyen ott 23 % munkanélküliség. De a fegyvereik birtokában az egész világot terrorizáló amcsik nem engedik, ragaszkodnak a szabad piacon végezhető garázdálkodáshoz, mert a zsidó plutokratáknak az felel meg a legjobban. És akkor megint zsidózok egyet. A 300 millió hülye amerikai kormányát az zsidó lobby irányítja, zsidó érdekeknek megfelelően, amerikaiak adójából. Na ezt akarjátok itt is bevezetni. Lehet, hogy sikerülni fog, de amig élek pofázni fogok ellene.

  91. Volt szo a keresesrol a weblapon belul.
    Utananeztem, segitettek is, de ki is probaltam:
    Google keresojet is lehet hasznalni egy site-n belul, csak igy kell kerdezni.
    Pl. Csicsoka kereseshez beirni a Google-be:
    “Csicsoka site: http://www.antalffy-tibor.hu/

    Katt ide!

  92. 101. Tibor ba, ezt nem egeszen ertem:

    ” Az “állami beavatkozás” nem azt jelenti, hogy maximálják a vas árát. Hanem azt jelenti (többeke között), hogy a vas importra akkora védővámot szabnak ki, hogy a magyar vas (paprika, búza, tej, stb.) versenyképes legyen. Érdet faszi? VERSENYKÉPES”

    Akkor most az allam maximalta a magyar vas arat, vagy nem? A vamok bevezetese utan Mo-n olcsobban kapod a vasat, vagy dragabban?

  93. 103: Általában világosan fejezem ki magam. Mit nem lehet ezen érteni? Az állam a magyar vas árát nem maximálja, hanem minimálja. A magyar előállítás + haszon = vas áránál olcsóbban nem lehet a magyar piacra vasat hozni. Magyarországon a vasat a világpiaci árnál drágábban lehet kapni. De ez csak egy tényező, és rövidlátó az, aki ebbe belekapaszkodik. A magyar államnak minden egyes külföldi cég által létesített munkahely 40 milliójába kerül. Van alternatív lépés is. A magyar állam szubvencionálja a magyar kohászatot (az elöbb említett 40 milliókból). Nyugat Európa pontosan ezt teszi a mezőgazdasági termékekkel. De ez csak egy, nem a legfontosabb terület. Beszéljünk a Glass–Steagall (1933) törvényről. mit tudunk erről? Ezt: The repeal of the Glass–Steagall Act of 1933 effectively removed the separation that previously existed between Wall Street investment banks and depository banks. This repeal is the prime cause of the present financial crisis. (A Glass-Steagall 1933 évi törvény hatályon kívül helyetzése ténylegesen megszüntette a korábban létező elkülönítést a kereskedelmi bankok és a spekulatív pénzhintézetek (befeketetői alapok) között, ami a jelenlegi finansziális krízis elsődleges oka.)

    Austrian! Itt én szelektálok nem te. Ha válaszolni akarsz, akkor ne az acélt nyomd, mint hatodrendű témát. Válaszolj a Glass-Steagall Act megsemmisítéséről, ami a 2008-as gazdasági válságot okozta. Mert ez tipikus következmény a szabad piacnak, ahol a plutokraták azt tesznek, amit akarnak, és aminek a terjesztésében – semmi kétség – jelesen kiveszed a részed.

  94. 101.
    “Hajlandók vagyunk versenyezni, de nem a napi 50 centért dolgozó kínai munkaerővel.”
    Sajnos hogy kivel kell versenyezni, azt nem mi dontjuk el.

  95. Tibor ba, szoval vegre rajottel, hogy miert nem lehet vamokkal “versenykepesse” tenni a hazai ipart? Ezert szegyenled berakni az utolso irasomat? Rajottel, hogy tevedtel?
    Nos, orulok, hogy legalabb te rajottel, hogy nekem van igazam. De ha azt hiszed, hogy masok nem fognk idovel rajonni, mert te moderalod a blogodat es nem engeded a vitat kibontakozni, akkor nagyot tevedsz. Csak magadat minosited es a blogod intelligencia szintjet csokkented:)

  96. 106: A következő megvitatható vitapont a 2008-as gazdasági világváltságot okozó Glass-Steagall törvény deregulálása. Ehhez a témához hozzászólhatsz. Propagandát nem engedek. És tanácsos lenne, ha a honlap minősítését is mellőznéd.

  97. 108: Ahelyett, hogy előállnál a véleményeddel, hozzám vágsz egy 75 perces videó felvételt. OK a jelenlegi gazdasági összeomlásnak az oka, hogy a FED nulla közlere csökkentette a kamatlábat. Túl olcsóvá téve ezzel a hitelt. De ez nem volt véletlen. Ez pontosan ki volt számítva. Igy kell tönkretenni a középosztályt. Kiszívni az emberekből az utolsó csepp vért is. Ezt nem én mondom, hanem Peter Schiff a te videódon. És ugye az olcsó hitel nem lett túl nagy hiba, ha a Glass-Steagall törvény érvényben lett volna. De NEM VOLT. Ugye a törvényt 1933-ban hozták, pontosan a nagy gazdasági viágválságot követően. Most akartak egy másikat csinálni, tehát hatályon kivül helyezték. Bravó! És akkor mi is imádjuk a szabad piacot? Hát nem! Engem erre nem tudsz megdumálni.

  98. A kamatlabak TERMESZETESEN nem veletlenul voltak es vannak olyan szinten, ahol vannak. Persze, hogy ki volt szamitva! EPP EZ A BAJ!

    Az allam se nem tudja jobban kiszamolni, hogy mekkora az optimalis kamat, mint a piac tudna, de ha az allam megis jobban ki tudna szamolni, akkor se tartana azon a szinten, ami a kozeposztalynak jo, hanem azon a szinten tartana, ami nekik jo.

    Csodalkozok azon, hogy nem erted, hogy az allam nem a te erdekedet nezi. MINDENKI a sajat erdekeit nezi, a politikusok is es az uzletemberek is. A kulonbseg az, hogy a plitikusoknak nincs versenytarsuk es ok raderoszakolhatnak barmit a torvenyeikkel, mig az uzletemberek semmit nem eroszaklohatak senkire es tele vannak versenytarsakkal, akik ugyanarra a penzre utaznak, a te koltopenzedre. Ha egy uzletember meg akarja kapni a penzedet, akkor ezt csak ugy teheti meg, ha olyasvalamit csinal erted, amiert te cserebe ONKENT nekiadod a penzed. Az allamnak erre nincs szuksege. Az ELVEHETI EROSZAKKAL a penzedet ugy is, hogy kozben beleveri a hatsodba, amit akar, mert megteheti!

    Mellesleg a kamatok alacsonyan tartasa, csak 1 dolog volt a sok kozul, amit az allam csinalt! Egesz nyugodtan nezzd vegig a videokat, nem hajt a tatar!

  99. 110: Most el van sumákolva az a tény, hogy a politikusokat a nagytőke egyszerűen megveszi. Vagyis a politikus nem az ország érdekét szolgálja (mint ahogy kellene), nem is a sajátját közvetlenül (ahogy te állítod), hanem közvetve, mert lefizetik és azt tesz, ami a tőkének a legjobb.

    Figyelj, én nem vagyok közgazdász, és ezért a téma csak annyiban érdekes számomra, amennyiben a túlélésünkre kihat. Nem érdemes nagyon belemerűlni, mert az egész civilizácó össze fog omlani. Erre a rövid időre nem érdemes átképezni magam 😀

  100. biztos vagyok benne, hogy ismeritek, de talán akad, akinek ez új. amikor nekem a pénz teremtéséről magyaráztak az iskolában, csak néztem ki a fejemből (mint általában), de nem esett le a lényeg. tudomásul vettem és kész.
    ez megvilágította az akkor hallottakat.

    a pénz, mint adósság

    1. http://www.youtube.com/watch?v=HvEn01gptT4&feature=fvw
    2. http://www.youtube.com/watch?v=Toto5SZPxCM&NR=1&feature=fvwp
    3. http://www.youtube.com/watch?v=-Cmax3UDIaA&feature=related
    4. http://www.youtube.com/watch?v=OpzBrSPd9TQ&feature=related
    5. http://www.youtube.com/watch?v=B8GpS9N89Zk&feature=related
    6. http://www.youtube.com/watch?v=4TTwF154AzA&feature=related

  101. 112: Köszönjük alajos! Én még magyarul nem láttam, és valószínűleg sokan mások se látták. Remélhetően Austrian is meg fogja nézni és elmegy a kedve, hogy itt plutokrata poropagandát fejtsen ki. Még egyszer köszönet!

  102. Tibor ba, ennel sokkal okosabbnak gondoltalak teged, de ugy latom tevedtem. A draga allamod, amit allandoan dicsoitasz, az, ami a penzt eloallitja a semmibol es ami fedezet nelkuli penzt nyomtat.

    A penznyomtatas egy ALLAMI MONOPOLIUM!
    A kamatlabak megszabasa, szinten ALLAMI MONOPOLIUM!

    A kozponti bank az allam resze, ha nem tudnad, a magan bankok pedig mind, kizarolag es 100%-ban az ervenyben levo allami regulaciokat kovetve kolcsonoznek. A bankszektor a “kapitalista” USA-ban is 70%-ban allamilag szabalyozott, ahogy ezt megtudhattad volna abbol a videobol is, amit kuldtem.

    Pontosan az a legnagyobb baj jelenleg is es a valsagok okai majdnem mind arra vezethetok vissza, hogy a bankszektorban alig van szabad verseny, az egesz allami monopolium.

    Hiaba, ostobak vagytok, sajnos ugy latom te is. Az egesz blogodon nem volt egy ember se, aki ervelni tudott volna es hajlszalnyit is ertett volna a penzugyekhez, vagy a kozgazdasaghoz. Ezert kenytelen voltal kimoderalni, mert tul kellemetlen volt nezned, ahogy buktok el a vitaban. Valjon egeszsegedre, remelem orom leeljed a maradek eletedet ugy, hogy ostoba, tudatlan vagy, aki torkaszakadtabol orditozik amellett, aki tonkretesz. Nehez elkepzelnem ennel nagyobb idiotizmust, de ha ti komplett hulyet akartok csinalni magatokbol, minden jogotok megvan hozza. Tovabbi jo blogozast!

  103. 115: A magabiztosságod versenyez a tudatlanságoddal. A pénz nyomtatás a jegybank monopóliuma. A jegybank peddig független az államtól és a jegybank monopóliuma a kamatláb megszabása. Ez mind Magyarországra, mind pedig az USA-ra érvényes. Ezt megtoldottad azzal hülyeséggel, hogy én híve vagyok az államnak. Innentől kezdve nincs értelme annak, amit írsz. A vissza a múltba kategóriába írtad be a hülyeségedet, tehát off topik volt, amit te nem vettél figyelembe, én viszont igen. Külöünben ne stapáld magad, mert több sértegetést nem engedek be. Ezt is csak azért, mert minősít téged.

  104. Mérgezni nem kell, csak hagyni, hogy kimúljon magától. 🙂

  105. én nem tartok pénzt bankban.
    egyszer lehúztak valami mondvacsinált szarsággal, azóta amint megérkezik a számlámra a szerény kis fizetésem, egy szuszra elutalgatom a kötelezőket, a maradékot meg felveszem. amíg tehetem.
    (nem találtam jobb topikot, bocs Tibi bácsi)

  106. 120: Jó ez itt. Különben én se bízok a bankokban (és a kormányban). Csak néhány ezer forint van a számlámon.

    Ami pedig a videót illeti. Múlt év őszén befutott hozzám egy nagyobb összeg. Még aznap elmentem az OTP-be és kértem 4 millió forintot kézpénzben. A nő nekem esett, hogy miért nem jelentettem be egy nappal korábban, hogy kézpénzt akarok? Miért jelentettem volna be – kérdeztem vissza – sehol sincs kiírva, hogy várni kell rá egy napot. Különben, tegnap még bent se volt a pénz. Erre a nő: Várni kell 10 percet, de legközelebb nem fizetik ki, ha nem szólok előre. Ha-ha-ha, ledgközelebb? Gondolja, hogy hetente kapok 4 milliót. Különben ne fenyegesen, mert átmegyek egy másik bankba – és ugye a kp kifizeésért ezreket vontak le.

  107. az én történetem kísértetiesen hasonló. nálam is néhány millióról volt szó (életemben először és utoljára), de én bejelentettem a bankfiókban előtte, hogy mikor szeretném felvenni és pontosan mennyit. eljött a nagy nap, bemegyek az OTP-be felvenném a pénzt, erre közlik, hogy ugyan bejelentettem, de mivel nincs kártyám a számlához, kp-felvétel címén 36.000,- mit tudom én milyen díjat levonnak. amikor nagy hőbörgés közepette kijelentettem, hogy akkor most szüntetjük meg a számlát, még ők voltak megsértődve. az OTP nulla szolgáltatást ad arany áron. a többi is iszonyat, de a hazai a legszemetebb mind közül.

  108. Horn Gyula volt az, aki ” helyzetbe hozta” a bankokat. Most persze a gumiszobában dominózik és röhög a markába.

  109. 124: Vagyis a fizikai arany promotálásábal igencsak élen jártam. Legyetek büszkék Tibor bátokra 😀

  110. 126: Ez még elmegy, csak ne akarjatok aranyba önteni. 😀 — Különben a röhej az, hogy nem túl régen, amikor az arany unciája 1000 dollár körül volt, írtam a MensaHungarIQ listájára egy felhívást, hogy akinek van invesztálni való pénze vegyen aranyat. A hozzászólók, röhej tárgyává tettek. Heteken át cukkoltak az aranyaimmal. Ha rám hallgatnak, máig 43 % árfolyam nyereségük lenne. Írtam a kölcsön felvétel ellen is. Azt is kiröhögték, egy “Lámfalusi” pasi vezetésével, aki persze közgazdász volt, és rohantak felvenni milliókat CHF-ben. A többit tudjátok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük