Annyival azért tartozok nektek, hogy bevalljam, nem végeztem Gödöllőn és nem dolgoztam a mezőgazdaságban, de 1970 óta hobby-kertészkedem.
A növények általában magról szaporodnak. Ha tehát konyhakertet akarunk csinálni, akkor tavasszal gondoskodni kell a növények elvetéséről. Mivel mindenkinek célja, hogy a munkája gyümölcsét minél előbb „leszüretelhesse”, ezért az emberek különböző trükköket találtak ki arra, hogyan lehet minél előbb elültetni a növényeket. Egyik ilyen trükk a palántázás. Vagyis a palántázás nem egy kikerülhetetlen művelet, célja csupán a beérés előrehozása.
Mielőtt tovább mennénk felhívom a figyelmeteket, hogy két nagyon fontos osztályozást kell figyelembe venni. 1) Fagyra érzékeny növények, és fagyra kevésbé érzékeny növények. Mivel Magyarországon néha még májusban is lehet hajnalonként talaj menti fagy, erre oda kell figyelni. A bab – például – nagyon érzékeny a fagyra, míg a zöldborsó, lóbab nem. Ez utóbbiakat lehet korán vetni, babot semmi estre se. Borsó, bab és a tökök esetében a vetni való magot ajánlatos néhány napig vízben áztatni, hogy feldagadjon, de ne csírázzon, így időt nyerünk és a könnyen megfertőzhető vagy megrágható magnak nem kell sok időt eltölteni a földben. 2) Palántázható és nem palántázható növények. A káposztafélék igen jól tűrik az átültetést, még megsérült gyökérzet esetében is, de sok vizet igényelnek, igaz a teljes fejlődésük alatt is. A paradicsom, paprika palántázható, de az átültetés még nagy odafigyelés mellett is visszaveti őket a fejlődésben. Olyannyira, hogy a paradicsomot (az én tapasztalatom szerint) nem is érdemes palántázni. Éveken át tapasztaltam, hogy a 20-30 centis palánta mellett 1-2 héttel később, múlt évben elhullott paradicsom kint maradt magjából kikelt növény nyár közepére behozta a volt palántát és erőteljesebb bokrot alkotva, bővebb termést hozott a palántázott növénnyel egy időben. A paradicsom esetében a palántázás törpésíti a növény, valahogy úgy, mint a bonsai fák esetében. A zellert feltétlenül palántázni kell és tűri is a palántázást. A pillangósokat nem lehet palántázni. A retek féléket magról vetik, de korán, mert a mákhoz hasonlóan érzékelik a nappalok hosszabbodását. Mákot csak tavasszal lehet magról vetni, hónapos retket lehet később is, de nem szerencsés. A vöröshagymát lehet magról vetni, de csak csenevész, úgy nevezett dughagymát kapunk ősszel. Magkereskedésben viszont lehet kapni dughagymát, ezt kell elültetni, már egészen korán is lehet. Ezekből fog őszre normál méretű vöröshagyma fejlődni. A fokhagymát gerezdre kell szedni, és ezeket kell elültetni. A padlizsán, paradicsom paprika szintén palántázható, de kényesek, tapasztalatlan kertész ne kísérletezzen velük. Érdemes vetni magról rebarbarát, ami aztán ével és kiirthatatlan. Viszonylag kora nyáron, sőt előbb is szedhető és kitűnő kompót készíthető belőle, teli van vitaminnal (vesekövesek ne egyék). A répaféléket, és a salátát magról vetjük. Ezek apró magú növények, tehát kikelés után a répákat egyelni kell. Azaz kb. 5-10 centire kell őket kiritkítani. A salátát szét kell ültetni, mert a saláta piszkosul tűri az átültetést. A répafélék viszont egyáltalán nem.
Ott vagyunk tehát, hogy paradicsom-paprika és káposztaféléket palántázunk (dinnyét nem javaslom, mert kényes, ugyanakkor a kanadai sütőtök hálás és bőven termő növény, ha gazdag talaj van alatta). A palántázásnak az a lényege, hogy néhány héttel korábban legyen fogyasztható zöldségünk. A palánta nevelés azonban nem rizikó mentes. Mire van a kikelt növénynek szüksége? a) napfény, b) víz, c) megfelelő hőfok d) tápdús talaj. A víz nem gond, locsolni kell. A tápdús talaj se gond, virágföldbe kell ültetni. A hőfokról tudni kell, hogy minél magasabb (persze nem a végtelenségig) annál gyorsabban fejlődik a növény. A probléma a fénnyel van. mert ha kevés a fény a növény nem lassabban fejlődik, hanem megnyúlik (keresi a fényt, főleg ha viszonylag meleg a környezet) és vékony, erőtlen szárba szökik. Tehát vagy több fényt kell kapnia, vagy a kevesebb fényhez alacsonyabb hőfokot kell adni, de akkor meg a palántázásnak nincs értelme. [ezeket sajnos személyesen kell megtapasztalni] A jó megoldás, üveg alatt, olyan helyen, ahol reggeltől estig kap fényt. Az ablakok mögötti rész erre alkalmatlan, mert még déli fekvés esetén is 11-15 óra között esik csak be fény.
Egyebek: Léteznek papírmaséból kipréselt palántatartók. Az elmélet az, hogy a növény gyökere át tudja fúrni a papírmasét. Ez az, ami nem szokott bejönni, hacsak nincs szarrá áztatva kiültetés után. Használjatok inkább műanyag flakonokat kilyukasztott aljjal. —- Gondolom vitaalapnak ennyi elég — született parasztok úgyis a földbe fognak döngölni 😀 ).
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
Én sem vagyok szül.par., de közreadnék egy nálam nagyon bevált paradicsom palántázási módszert, az indián módszer, vagy inka módszer (és itt most az ősi inkákra kell gondolni. Négy szál palántával el lehet látni egy négytagú családot bőven paradicsommal. Először is, én április közepén rászánok egy zacskó paradicsommagot (nem parifát, hanem determinált, lehetőleg alacsonynövésű fajtát), amit helybe vetek, közvetlenül az ágyásba egy sorban. Ha a fagy nem öli ki őket, akkor tavasszal kiegyelem, és szétpalántálom őket, májusban. Jó lesz majd a termése a későbbi felhasználásra. (nálam van a fagyasztóban aprószemű egész paradicsom most is lefagyasztva, melyek bár közvetlen fogyasztásra nem jók, mert elplöntyülnek, de pörköltbe, levesbe kitűnőek.) Május elején 4-5 palántát szoktam venni (nem paradicsomfát, de nem is törpe fajtát!), és ezeket az alább említett indián módszerrel ültetem el:
Kiások egy kb 20cm átmérőjű 40cm mély lyukat. Ennek az aljára FRISS!! trágyát teszek, kb 10cm vastagon. Erre a komposztból kitermelt 5cm réteg következik, és a maradó 25cmre ültetem a palántát úgy, hogy az összes levelét leszedem, csak a csúcsán lévő 5cm-t hagyom meg, és ezt NYAKIG! leültetem. Ilyenkor kell a karót (min 2m-eset)is a lyukba tenni, és még jól le is verni, mert a kikelt növény majdan óriási lesz! Ha később karózzuk, akkor óhatatlanul megsértjük a kifejlődő gyökérzetet, ami szintén visszaeséssel jár. Végül betemetjük földdel úgy, hogy csak a palánta 4-5cm-es csúcsa álljon ki a földből. Ezt tegyük meg a többi palántával is, de minimum 1,5 métert hagyjunk ki köztük, ugyanis óriásira fognak nőni!
Mi a lényege? A friss trágya a földben begyullad, és lassú égéssel hőt termel. (Az inkák nyers halat raktak a lyuk aljára.) Mivel a paradicsom szereti a meleg talajt, viszonylag sekélyen gyökerezik, és a szára is képes gyökeret fejleszteni, így az egész szárából egy hatalmas gyökér fejlődik, amitől, és az „alsó fűtéstől” nagyon gyorsan fejlődésnek indul. Kb 1 hét után nekilendül, és irdatlan nagy növény lesz belőle. A szomszéddal együtt kezdtük a palántázást, és én néztem hogy ő a hagyományos módon ültetett palántái kb. 3 hét múlva még csak billegtek a szélben, az enyémek meg már ugyanolyan magasak, hüvelykujjnyi vastag szárral keményen beindultak.
Trágyának legjobb a lótrágya. Ha van a környéken lovász, egy vödörnyit szívesen ad bármelyik ingyér..
Tessék kipróbálni, mert nekem nagyon bevált a módszer.
Ja, és még annyit, hogy mikor felnőttek a „bokrok” még oldalról is ki kellett karózgatni, annyi pari lesz rajtuk.
(Aki akarja, még dugdoshat a szárába rézdrótot is!)
Én réztartalmú szerekkel szoktam a zöld bogyók kifejlődéséig rendszeresen permetezni őket.
Látom Tibor bá, már nem bírsz magaddal, ahogy közeledik a tavasz!
Teljesen meg tudom érteni. Az utóbbi időszak melegebb napjain már én is felmértem a kertet, megcsináltam a vetéstervemet, amit minden évben gondosan megteszek, hogy betartsam az ajánlott vetésforgókat és termesztési szüneteket egyes veteményekre. És megkezdtem a kerti építményeim karbantartását, építését, hogy jól kihasználjam az időt, amíg nem lehet a földet művelni.
Már ez is nagy örömöt okozott, és legalább ekkora izomlázat is, mert nem ismertem mértéket, de piszok jólesett!
Egy tanulságos kis történet:
Mikor 10 évvel ezelőtt „vidékre” költöztünk, megvettem a családi házamat egy román bevándorló családtól (akik nem tudták kifizetni ezt a házat, így kisebbre cserélték). Nos, ők valószínúleg odakint valami városi népség lehettek (szabók), mert így-úgy, de teleültetgették a kertet. Mikor elmentek, néhány paradicsom tövet is átvittek a másik házukba, (augusztusban) gondolván hogy ott majd teremni fognak. Néztem, hogy érdekes módon nem nagyon terenek az itthagyott bokrok, sínylődtek, alig volt rajtuk pari. Aztán ősz végén kiderült, hogy miért. Mikor ástuk ki a bokrokat, furcsa volt, hogy milyen kicsi a gyökerük, és jobban szemgyre véve, ott volt rajtuk a tejfölöspohár, azzal együtt ültették ki őket!!!
Tehát újparasztok!
Odafigyelni, mert a tejfölöspohár nem fog szétmállni a földben!
Még annyit tanácsolnék a paradicsomtermesztéshez, hogy mivel a paradicsom utálja ha kiszárad alatta a talaj, mulcsozni! Azaz a lenyírt füvet vastagon (min. 5cm) a tövéhez szórni, és jól belocsolni. A fűnyesedék meggátolja a tő kiszáradását.
Megboldogult nagyszüleim vérbeli parsztok voltak, évtizedekig paradicsomoztak az átkosban háztájival. Nagyapám a bánya és a paradicsomföld között ingázott. Kisgyerekként a nyarat náluk töltöttem, imádtam sutyingálni a zöld paradicsommal, annyi volt belőle. Szóval Ők „rámáztak”, azaz építettek egy négyzet alakú területet, jó vastagon trágyát terítettek szét, majd arra 5-10cm föld került. Ezt körbevették úgy 40-50cm magas fakarettel, amire került a ráma. A ráma az egy négyzetrácsos keret volt, benne sima ablaküvegekkel, amik egyenként elhúzhatóak voltak. Ez rá volt fektetve az egésznek a tetejére és alatta nevelkedtek a palánták, mindenfajta, paprika, paradicsom, dinnye, stb.. A hőfokot a ráma megemeléséval (fadarab a ráma és a fakeret közé) és/vagy a egyes abalaküvegecskék elhúzásával szabályozták belül. Egy hátránya volt, ha jött egy kiadós jégeső, oda volt az egész. Tehát attól nagyon rettegtek. A szomszédaik is mind rámáztak. Mikor a palánta jó nagy volt, már majdnem elérte a rámaüveget, akkor kiültették. Jól működött a dolog, de nagy odafigyelést kívánt.
Gondolom várható volt, hogy beposztolok.
Elolvastam, osztottam, szoroztam és értékeltem.
Nem palántázok még ma, bármennyire is akarnék.
Nem tudok elég meleget biztosítani a növényeknek, és nincs nekik nyugodt helyük, mert a gyerök bizony megbabrálja az ablakban a szobában.
Tehát most várok pár napig.
Minden nap értékelek majd, és mikor eljön az idő, akkor nekikezdek.
Viszont amit írtatok, kinti munka elkezdése, szerszámok, hasonlók rendberakása, az még nálam el van maradva, úgyhogy nekiesek gőzerővel.
Ami még lejött nekem az egészből az az, hogy trágyából sosem elég és mindig mindenhova lehet rakni.
Komposztba, növény alá a földbe, öntözőlébe, ázalékba, fejtrágyázásra, szóval mindenkor, mindenhova. Persze ezt is mértékkel.
Bár elég hevenyészettnek tűnnek a soraim, de amúgy már elég komoly „akcióterv”-vel rendelkezem, mint abszolúte kezdő kertészkedő. (virágot, sövény, fát, azért eddig már gondoztam, ültettem, csak valahogy a konyhakert maradt eddig ki)
Szóval minden megvan a kezdéshez. Palántázási terv, ültetések időbelisége, vetésterv, trágyázási módok az egyes dudvákhoz, különféle okosságok listája (pl. krumpli közé bársonyvirág) növényleírások, akkor még a vetés után majdhogynem napi lista, hogy mit kell tennem, lista azokról a dolgokról, hogy mire kell figyelnem, szóval lassan az egész folyamat meglesz papíron.
Most már lassan csak tényleg annyi hiányzik, hogy átültessem gyakorlatba is ezeket a dolgokat. Remélem nem fog nagyobb kudarc érni, mert bár a túlélési dolgok kezdtek el bennem dolgozni ez ügyben, de már elkapott valami kisgazda-szenvedély is szerintem, ami egyre inkább arra sarkall, hogy minél szebb termést érjek majd el a lehetőségeimhez képest.
Majd nyitok egy blogot, vagy valamit, hogy látható legyen hogyan haladok.
Készítettem pár képet eddig, lehet, hogy magy feldobom vagy ide, vagy a leendő blogra majd. Ezügyben majd ha lesz valami (blog) jelzek, ha elindult.
És köszönet az előrehozott témáért.
1: nobody! Kurva jó, amit leírtál és személy szerint én nagyon köszönöm. Átveszem most áprilisban. Teljesen logikus, amit leírsz, az ember dühöng, hogy magától nem jött rá.
2: Nem birok magammal? Nem kifejezés. A kutyák miatt két évet kihagytam, mert a külykutya mindent kikapar. Az 1 évesek most is kaparnának, de már nem birom tovább. Igy az ágyásokat be kell kerítenem drótkerítéssel. Ehhez betont kell kikevernem (utálom az ideiglenes fusit) lyukakat ásni és fém rudakat betenni a kerítéshez. Nagy munkának hangzik, de egy nap alatt meg tudom csinálni.
nobody! Én is ezt a módszert használom, jó, mindenkinek ajánljuk!!! (lótrágya nélkül is működik – legfeljebb nem lesz annyira gyors a növekedés. Használjatok helyette virágföldet, dupla mennyiségben)
Tiborbá, gondolatolvasó vagy! Épp azon gondolkodtam tegnap, hogy mikor kellene elültessem a paradicsom magokat, hogy jó palántáim legyenek. Talán picit korán van most, mert nálunk (Székelyföld) sajna hidegebb van. Tavaly április végén elültettem és megúszta a fagyokat. Lett is sok, szép, nagy paradicsom, csak sajna a ragyától vagy valami nyavajától lerohadt érés előtt 🙁 .
1: köszi az infót 😉 . Én is hasonlóan ültettem tavaly (leszámítva a trágyafűtést) és óriási növények lettek. Sajna csak 70 cm távolságot hagytam közöttük és a karók sem voltak elég magasak. De idén már tapasztaltabb vagyok 🙂 . [az amotikonok előtt és után karakterhelyet kell hagyni!!!]
8: Évek óta tapasztaltam, hogy a paradicsom-gyümölcs a középponttól kiindulva rohadásnak indul, pont amikor pirosodni kezd. Ez valami gombaféle lehet, de nem mindegyik fajta fogékony rá. Én kaptam magot román (nem székely) vendég munkásoktól, ami ez ellen rezisztens volt. Valamint a lukulusz fajták se érzékenyek. Persze a lukulusz nem igazán paradicsom, alig van leve.
Üdv.Mindenkinek!
Nobody módszere nagyon jó. három sarokpontja van: az egyik a trágya, a másik a mulcs, végül a tőtávolság. A tőtávolság különösen fontos, mert a túl sűrűnűn ültetett tövek, beindulás után dzsungellé vállnak, s biztosra vehetőek a különböző gombás fezrtőzések és a rothadás. Ne legyünk türetmetlenek, be fog bokrosodni rendesen. A másik a mulcs, rengeteg időt, energiát, gyomlálást és nem utolsósorban vizet spórolunk meg vele! A föld nem szárad ki, nem kérgesedik, a gyomok nem kapnak fényt, alig kell kapálni, folyamatosan tápanyaggal látja el a nyövényeket felülről, ahogy rothad. élettel teli lesz a mulcsozot föld, leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy mini (vékony) komposztálót. A kész komposzt már megy is a növényeknek. A fűnyesedék nagyon jó, de mehet rá minden növényi rész, én csalánt, zsurlót, fűszernövényeket is szoktam, mivel jól kondicionálja a növényeket. végezetül érdemes kétfélét ültetni. Nálunk a hatalmas lédús vállt be, amiből püré és ivólé lesz, az apro falatnyi megy a fagyasztóba nobody mintájára.
Ja és még valami. ha találunk egy jó fajtát amely, a tapasztalatunk szerint ellenálló a betegségeknek abban a környezetben ahol élünk rakjuk el a magjait. Más a mikroklima például hazánk középső területein, és más az Őrségben, és a Nyírségben. Ezért lényeges, hogy kisérletezzünk, ami ott abban a régióban, területen jól beválik annak a fajtának fajtáknak a magjait kell elraktározni. A „jó” alatt szerintem egyre inkább az ellenállóságot, a rezisztens fajokat kellene érteni, persze azért nem árt, ha annak a gyümölcsnek jó a zamata és a hozama is.
Disznótrágya mennyire jó ilyen célokra?
Mert én csak azt tudok szerezni.
Vöröshagymát is lehet magról vetni, amit a boltokban kapunk, azt is úgy termelik (gyomosodásra /is/ kell odafigyelni).
Paprika, paradicsom helyrevetésekor mélyebbre megy a főgyökér (palántázottnál sokszor elszakad), ezért lesz szebb.
Kertészeket képeznek Gödöllőn is, de az igazi a volt Kertészeti Egyetem 🙂
12: Disznótrágya, baromfitrágya perzselheti a növényeket, óvatosabban kell adagolni.
12: Az is jó, mindegy szerintem, csak friss legyen. A paradicsom gyökere inkább oldalra terjeszkedik, nem lefelé.
9: Az a paradicsomvész. Esős nyarakon szinte lehetetlen ellene védekezni. Én nem vagyok biokertész, így a bogyósodásig, míg nem kezd sárgulni a paradicsom, felszívódó vegyszerrel szoktam permetezni: Mikal C64 WP
http://www.agroker-gyor.hu/index.php/termekek/agromarket/novenyvedoszer/-gombaoelk/-gmikal-c-64.html
Utána récgálic az érés alatt.
Tudod mi a külömbség a kertész, és a biokertész között?
Hogy a biokertész éjszaka permetez! 🙂
Sajnos a paradicsomot nem lehet védekezés nélkül biztonságosan termeszteni. A többi csak mese….
A paradicsom bibepontnál kezdődő berohadását kalcium hiánnyal szokták magyarázni (savanyú talajokon), de meglepően meszes talajon is előfordulhat, ilyenkor célszerű kalcium tartalmú lombtrágyát adni, mert valamelyik ion akadályozza a felvételét a talajból. A fajták eltérően érzékenyek erre, ezért tapasztalható különbség köztük.
14: Disznótrágyából inkább érettebbet használnék, ha nyers „friss”, tényleg „megégeti” a növényt. 😉
11: Sajnos a rezisztens fajták 99%-ban hibridek, így nem érdemes „elraktározni” a magjukat 1-2 évnél tovább, a termésből pedig nincs értelme magot „fogni”.
13: A magról termelt hagyma őszig nem tud kellően megtestesedni, csak a második év végére.
14: A rézgálic „nem számít” permetezésnek. Évszázadok óta használják. Kevés rézre az emberi szervezetnek szüksége van. A halálos dózis kb. 10 g, ami kurva sok. A permezetés kövekeztében legfeljebb mikró grammok kerülehetnek a gyomorba.
Nos akkor ha jó a cucu-trágya is, akkor azt fogok szerezni.
Esetleg még hallottam hígtrágyaléről, amit szintén állattenyésztők állattartók tudnak adni.
Ezt érdemes szerezni?
Vagy elég a sima trágya?
18: Vannak egy éves termesztésre alkalmas vöröshagymafajták, sőt manapság ezeket termelik. A makói fajták kétéves termesztése esetén jobb a minőség (és a tárolhatóság), de lassabban forog a pénz. 🙂 Más a hobbikertészkedés és a profi árutermesztés.
Az én kertemben is kis göbicsek lettek tavaly 😀 , de ettől a boltban még egyéves hagymát árulnak.
Tibor bá! Valami csoda folytán rendre olyan témában írsz, amihez illeszkedik egy-egy saját kis versfaragványom. Még egy darabig kitart a tárhelyem, csak a fórumtársak meg ne unják…
Fordítom a kertem
Fordítom a kertem
Parlagról termőre –
Nagy regény, vadregény:
Történelemmel egyidős remény
Muskétázza a szívem –
Nekem is jutott egy bekezdés.
Fordítom a kertem,
Mint telkes birodalmár;
De némán, szótlan –
Ez a munka csak egy nyelvet tűr:
Dolgozni híven, emberül –
A „pongyolát” fel nem öltheti!
Fordítom a kertem,
Tollam az ásó – szépen ír:
Igazul. Gyűlnek a józan sorok
Margótól margóig a házfal és
Kerítés között. Mire lemegy
A nap, e nagy ívet kitöltöm.
Fordítom a kertem;
Fújhat szél Nyugatról, Keletről:
Egyfélén kószál, s a föld érti –
Terem így is, úgy is a maga nyelvén;
Pálfordulás nem kísérti,
S nincs szüksége könyvtárnyi szótárra!
Csorba Tibor
18: Gyönyörű hagymákat lehet nevelni magról 6-7 hónap alatt csak tápanyag utánpótlás és öntözés kérdése. Nekem volt pár hektár magról vetett hagymám de bizony voltak közötte öklömnyi nagyok is. A élelmiszer ipar számára tökéletesek voltak de otthoni felhasználásra jobbak,praktikusabbak az apróbbak. Persze eltarthatóság szempontjából is jobb a kisebb hagyma. A rézzel való permetezésről csak annyit hogy csak pár napos védettséget nyújt,nem beszélve arról hogy figyelembe kell venni hogy a növényeknek stresszt jelent minden egyes kezelés.
Az említett megbetegedés tényleg a paradicsomvész, ha minden igaz azonos a krumplivésszel, mivel a két növény rokonságban áll egymással.
Valóban az esős években lép fel nagyon agresszíven, ilyenkor szinte lehetetlen kivédeni. Nálam meg főleg, mivel már hosszú ideje megszállott biotermelő voltam, aminek persze az lett a következménye, hogy minden évben van valami, amit elvisz a tetű, a peronoszpóra, a vírus meg a rosseb, de ezt természetes veszteségnek tekintettem, amit kiegyenlített az a termény, amelyik viszont bőségesen termett így is.
De tavaly a fáim is nagyon megsínylették a tetveket, meg a moníliát, eldöntöttem, hogy csak visszatérek egy erősen korlátozott vegyszerhasználathoz.
Kíváncsi leszek, mennyire fogható meg a paradicsomvész, tényleg egy ronda, undorító betegség, mert sokszor akkor derül ki, hogy nem lesz paradicsomod, mikor már az érés kezd beindulni, habár erős fertőzésnél már a zöld bogyók oldalán is megjelennek a nagy barna foltok. Az első gyanús jel az szokott lenni, hogy a bokor alsó levelei látszólag minden ok nélkül elkezdenek sárgulni, barnulni, majd leszáradnak.
Még egy kis szösszenet: A paradicsomnövény (amikor már nagyobb, és még egészséges)földre lelógó leveleit illik leszedni, mert a talajból is szedhet fel kórokozókat. A kertben a lábszomszédom kettő, egyenként 50X20m-es fóliában paradicsomozik. Ő szokta éréskor káliummal permetezni, de nem a betegségek ellen, hanem az érést gyorsítandó. Ettől lesz a primőr paradicsom amolyan „műtrágya zamatú”. Én megérzem rajta, és az olyat nem is bírom megenni. Akkor a jó, ha a nap érleli meg a bogyókat, akkor lesz olyan kellemesen édes-savanyú az ízük….
A trágyának csak az éretlen jó, mert ha érett, akkor nem fejleszt hőt. Mivel takarjuk egy 5cm-es komposzttal, így a gyökere nem érintkezik vele. Egyébként meg elméleti síkon lehet vitatkozni, gyakorlatban működött nálam a dolog… 🙂
5: „gyerök bizony megbabrálja az ablakban a szobában”
Gorgon, próbáld a gyereket tenni az alagsorba! 🙂
Kedves Tibi Ba!
„született parasztok úgyis a földbe fognak döngölni”
Nem, dehogy! Ez a blog mindenkeppen hasznos, a Te munkad mindenkeppen dicseretes! (Jol kifizettelek ugye. 🙂 )
Biztatok mindenkit, hogy irjon, irjon, irjon, irjon…
Majd kivalogatom, mi az ami hasznos szamomra. 🙂
Csicsoka ultetessel kapcsolatban erdekel pill. minden.
Van valakinek vetni elado? Termesztessel, tarolassal, felhasznalassal kapcsolatban minden erdekel.
Tudom, egy masik posztban volt errol szo. Ezeken felul, amit tudtok, mondjatok!
26:
A visszajárót megtarthatom? 😀
A kedves pilisvörösvári olvasomtól kaptam csicsókát ültetésre. Betettem a pincébe nedves homokba, mert úgy tudom, hogy könnyen kiszárad. Közben a Florián téri piacon egy néni árult csicsókát (400 Ft/kg) ebből vettem egy félkilót enni. Nyersen lereszelve finom édes. Megfőzve „főtt burgonyának” jó volt pörkölt mellé, csak a szaftot nem szívja úgy fel, mint a krumpli. hasáb burgonyát még nem készítettünk belőle.
27: „a Florián téri piacon egy néni árult csicsókát (400 Ft/kg) ”
Nem semmi! Ezt kell termelni…..
Petrezselyemgyökér 1000Ft/kg 🙂
25-re:
Nem őrültem meg. Még csak az kéne, annyi is lenne az összes szerszámomnak, meg a pirografikáimnak.
Nem is beszélve az összes családtól féltve őrzött relikviámtól, mint a könyvtáram, a rajzaim és egyéb nyalánkságok.
Szóval ne kívánj nekem rosszat. 🙂
No, csak hogy ne unatkozzak ma, voltam pár nappal ezelőtt a tecsóban és vettem ott pár cserepes növényt. No, azok eléggé megfeküdni látszottak ma, ezért szépen átültettem őket egy másik cserépbe, normális földbe. Kezdő lépésnek nem rossz szerintem. Ha életben maradnak, akkor el merem kezdeni a többi dolgot is, nert ha ezek életben maradnak, akkor a többivel sem lesz gondom.
Tudom, abszolute beginner vagyok, de nekem most ilyen kis dolgok is számítanak. Ez egy teljesen új terület számomra, úgyhogy szabályosan felfedező hangulatban nyomom ezt a dolgot.
Mint valami kölyök, aki most kapta meg az első mikroszkópját.
Ha ma Tibor bá plántázik,akkor holnap valami keményebb írás jön.. :p
31: Nyertél!
A káliumot, ha lehetséges, mellőzzétek, mert ha megesszük, több kárt okoz a szervezetben, mintha a paradicsom lassabban érik!!! (az emberi szervezetben kritikus a káliumkoncentráció, a szükséges mennyiség a mindennapi táplálékban megvan, szükségtelen a többlet a permetezésből!
Itt olvashatunk róla: http://www.hazipatika.com/topics/vitaminabc/vitamin?vid=16
…és némi összeesküvés-elmélettel: http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/egeszsegunkert/5172
24: „Vissza a múltba”
Nagyanyámék kertészkedésből éltek. Gyerekkoromban ott játszottam a melegágyak között. Ezeknek a fakeretét 150×150 cm-es „ablaktáblák” fedték (kb 130 cm széles, és saccra 15 m hosszúak lehettek a melegágyak.) Ezekbe mintegy 40-60 cm vastagságban tömörítettek friss trágyát (árkot ástak előtte), erre jött a föld és igy tán 2 hónapig cirka 30 C fokos környezetben nevelték a palántákat. Jégverés ellen nádfonattal meg deszkákkal védték az üveget.
A Te esetedben nem hiszem, hogy a néhány liternyi trágya érdemi hőkülönbséget okozna. Amennyit a cellulóz bomlásával termelnek a baktériumok, azt a hőt a környező – nedves – talaj szerintem elszívja. A pozitív hatás inkább a „fészek”-trágyázásnak köszönhető (a trágya jobban tartja a vizet, tápanyagot ad, humuszban gazdagítja a talajt stb.
Igazából meg kellene mérni a hőkölönbséget a „fészekben”, és tőle 2m-re hasonlóan napsütötte helyen 1-1 talajhőmérővel és aztán megírhatnád, mit tapasztaltál, nehogy úgy járjunk, mint az a tudós, aki megállapította, hogy a bolha „megsüketül”, ha kitépik a lábait. 😉
KÖZLEMÉNY
Tóth János elküldte nekem a Dr. Molnár László: A Csicsóka című könyvecskéjét PDF-ben, 64 oldal. Aki E-mailben kéri, annak továbbítom. Aki nem tudná: evatibor@t-online.hu
Tibor Bá, engem érdekel a csicsókás könyv.
34:” meg kellene mérni a hőkölönbséget a “fészekben”, és tőle 2m-re hasonlóan napsütötte helyen 1-1 talajhőmérővel”
Én mélyebben nem bonyolódok bele a dolgokba, de ha neked van kedved, próbáld ki a módszert, és méricskéljél kedvedre….
Én a paradicsom hozammal méricskélem a sikert.
A palántázóládák figyelemreméltóak, lehetőségem is lesz ilyet csinálni, mivel anyagom van hozzá, tehát nem kizárt, ohgy rámozdulok a témára.
Iszonyatos, hogy mekkora tudásanyagot lehet összehozni egy blogon…
Tibor Bá!
(Már nem először, nem tudatosan nagy betűvel írtam, hogy Bá. Régebben visszakicsinyítettem, ne csináljunk már itt személyi kultuszt, még a végén nagyon elkanászodnál. 🙂 De most átgondolva mégis nagyban hagytam, hiszen ez neked már tulajdonnév. Meg aztán akármennyire is igyekszem tudatosan elnyomni, mégiscsak előkandikál valami tiszteletféle a tudat alól… Utóbb vettem észre Gorgonnál is ezt az „elírást” — ahogy Freud barátod magyarázná.)
Lényegre térve, engem is érdekelne a csicsókáskönyv, mert a csicsókám termését illetően voltak már minőségi kifogásaim. Már éppen fontolgattam, megkérdem kinek mi a véleménye, tapasztalata, de akkor már inkább előbb elovasnám a könyvet, ami valószínüleg sokkal átfogóbb. Aztán szívesen megosztom tapasztalataimat, hogy másokat ne érjenek olyan csalódások mint engem ezzel az egyébként valóban nagyon értékes növénnyel.
Előre is köszönettel!
És mindenki másnak is kifejezném hálám, (gondolom a sok csendes olvasó nevében is) a hasznos szakmai infókat adók felé. Vegyék biztatásnak!
Tibor Bá, csatlakozom Gorgonhoz csicsóka-ügyben.
És köszönöm, előre is 🙂
39: Azért Tóth János is megérdemel néhány csendes szót, aki szorgalmas olvasó és nem szeret szerepelni, de segít, ha tud.
37: „Én a paradicsom hozammal méricskélem a sikert”
Végülis ez a lényeg! Sok sikert idére is. 🙂
41: Köszi!
Én azt mondom, majd nyár végén elemzzük ki, hogy aki kipróbálta a módszert, hogyan vélekedik róla.
Üdv!
És még valamit hozzátennék:
Ha a fenti módszerrel elpalántált paradicsomokat meg kell védeni egy esetleges kései fagytól, egyszerűen egy-egy virágcseréppel le lehet takarni éjszakára őket amíg kicsik.
Azt a 4-5 indián palántát érdemes megvédeni!
Nálam már kikeltek a datolyaparadicsom magoncok, most fogok paprikát és zellert vetni. Szerintem kicsi mérete ellenére sokkal ízletesebb a datolyaparadicsom ‘Roma’, mint a hagyományos nagy bogyós formájú fajták. Nekem van egy alulról elektromosan fűthető ún. propagatorom, (szobai melegház) én ebben szoktam „magozni”, a talpmeleg a legjobb dopping ilyenkor télidőben. Aki teheti napos belső ablak alatti radiátorra tegye a cserepeit, így lehet korai csemetéket előnevelni lakásban. Palántadőlésre vigyázni kell, éppen nyirkosan tartani a földet, felülről takarni (befőttes)üveggel így párát tarva nem tud gyorsan elillanni a nedvesség, mert a kiszáradás végzetes lehet a csírázó mag és a kis palánta számára is.
A földkeveréket lehet vetés előtt sterilizálni is forró sütőben (általános virágföld+homok keveréket használok általában). Utána nem lesz olyan jó a víztartó képessége, de a gombákat, bacikat rendesen kiírtja a magas hőmérséklet.
A kis csemetéket kerti fóliasátor alatt érdemes doppingolni március közepétől, a meleg-pára-fény hármas csodákra képes minden fajnál.
Trágyaként javaslom a gombatrágyát, az egyik legtutibb cucc szerintem (ló és csirketrágya fermentálva, gipsszel és kálciummal dúsítva stb.) frissen ez is éget, de évekig eláll és könnyen mozgatható a zsákokban. Bp. környékén a gombásokat érdemes keresni érte, Diósd-Érd-Nagytétény térségében különösen sok gombatermesztő van.
Nálunk agyagos-löszös a talaj és egy kisebb eső után katasztrófális állapotok vannak a kertben. A munkát viszont el kell végezni. Tuti megoldás és hosszú évekig UV stabil az ún. agroszövet, amit 60 cm-es szélességtől 1, 2, stb méteres szélességben is lehet venni. Sortávok takarására vagy kerti utakhoz tuti, átereszti az esővizet, tiszta marad a cipőnk, nem jön fel a gaz és a terülő zöldség-fajoknál is tiszta marad a lombozat, gyümölcs is…
Csak a sorban lévő részt kell így tisztán tartani, gazolni.
Ősszel fel kell tekercselni, tavasszal mehet újra ki a vetési minta szerint. 5 év UV stabilitás biztos, de ha felszedjük akkor hosszabb időre is jó….
Azért hogy egy kicsit összekapcsoljam a „Palántázás” cikket az Összeomlásról szólóval – írjátok több rendben, hogy a boltban ilyen és olyan magot vesztek… De ha nem lehet majd kapni? A paradicsom, ha nem F1, akkor viszonylag egyszerű eset. De nem minden növényről lehet magot fogni. A hibridekről nem, azt általában tudjuk. De a tájfajták esetében is vannak növények, amiről kimondottan nehéz magot nevelni, mások összeporoznak, keverednek más fajtákkal. Arról nem is beszélve, hogy mi mindenre kell figyelni, hogy ne romoljon le a fajták minősége. Lehet, hogy ezeknek is érdemes lenne időben utánanézni.
Tibor bá
Van egy könyvem(a gépemen), címe:Mezei gazda népszerű vezérkönyve. Nagyon régen írták, és nagyon részletes…(még nem olvastam el)Két részből áll,növény és állattenyésztés.
Sajnos nem tudom honnan töltöttem le.Mi a véleményed ha elküldeném neked és esetleg utána meg lehetne osztani mindenkivel.
Üdvözlettel
47: Küld el!
Én is hallottam arról a könyvről és nagyon érdekelne!!!!
Elnézést, megkerestem a neten, igy akit érdekel töltheti:
http://www.summerholiday.hu/hagyomanyaink/4
Tibor bá, nekem is küldheted a könyvet, már pár éve termesztek csicsókát, de jó pap holtig tanul.
Készletezésről:
http://vegsoidok.hu/blog/a-kormanyok-keszletgyujtesbe-kezdtek-a-lakossag-duhenek-enyhitesere
Tibor bá’, kérlek a kategóriák közé vedd be külön a táplálkozást. Nem találom meg amit keresek.( Tegyél be oda mindent, ami az egészségról szól, transzzsírok, egyéb zsírok olajok, meg amiről még írtál. Előre is köszi 🙂
53: OK, Tara
Jaj de jó, köszönöm.
Jó forrásnak minősíteném az alábbi könyvet is:
http://www.chelseagreen.com/bookstore/item/the_winter_harvest_handbook:paperback
Az írója évtizedek óta termel télen zöldségeket kézi munkával, fűtés nélkül olyan környéken, ahol a -30C is előfordul. Érdemes alkalmazni a módszerét.
54.-re: már el is készült, nagyon szépen köszönöm!:)
57: Még bővíteni fogom, mert nem tudtam mindent nyakoncsípni.
Emberek, nem palántázni kell, hanem kőbaltát faragni! Már tudjuk, hogy lesznek az összeomlásnak élelmes túlélői, etnikumuk kitalálható, de mit mondhatok, aki túléli, az meg is érdemli, aki akarja és tudja, kövesse példájukat:
http://index.hu/bulvar/hirek/2011/02/15/landzsaval_olt_vaddisznot/
„Lándzsával ölt vaddisznót”
„A húszéves férfi engedély nélkül, hurkolásos módszerrel ejtett el egy nyolcvanezer forint értékű vaddisznót hétfőn a Kazár melletti erdőben. Az állatot házi készítésű lándzsával ölte meg, majd a helyszínen feldolgozta. A rendőrök akkor fogták el, amikor már hazafelé tartott a vadhússal.
A férfit őrizetbe vették.
Három éve hasonlóan őskori módszerekkel vadászó csoportot lepleztek le [1] Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Tornanádaska külterületén a szakadékba kergettek, lebunkóztak, majd megnyúztak egy szarvast. Ráadásul az orvvadászok kutyája a rendőrökre támadt, le kellett lőni.”
58-ra: jó lesz, köszi.
Hogy visszakanyarodjunk a témához, érdekesség képpen egy elfelejtett módszer:
Régen az aprómagvas zöldségféléket, hogy ne kelljen egyelni, az öregek úgy oldották meg, hogy egy (nem színes) újságpapírból vágott kb 1cm-es csíkot ecsettel megkentek csirízzel (víz és lisz keveréke kenhető hígra keverve)és erre 5cm-enként ráragasztották az apró magokat. Ültetéskor kihúzták a barázdát, (1-2cm mélyre), és aláöntöztek, majd ezeket a „magos” papírcsíkokat szépen belefektették, maggal felfelé, és betemették finom szemcsézetű földdel. Utána jól belocsolták a vetést. A zöldségfélék ágyását kelésig illik nedvesen tartani. Ezzel a módszerrel szépen 5cm-enként kelnek ki a növénykék. Mikor már elérik a 2cm vastagságot, akkor már lehet kiszedni közűlük a levesbe úgy, hogy minden másodikat húzzuk ki, és így meglesz a későbbi 10cm-es tőtávolság.
Tudom hogy nem palántázás, de mivel most aktuális (a ragasztgatás), akit érint a téma, az próbálkozhat vele.
Másik:
Egyik ismerősömnél láttam, hogy ő nem szokta a fejessalátát palántázni, hanem jó sűrű sorokba ülteti el, és csak mikor kikel a sor, és eléri a 10cm magasságot a növény, akkor egyelgeti sorban ki őket 20cm tőtávra, és a kihúzgált kis köztes növénykéket mindjárt fel is használja jó zsenge salátának. Így már ő áprilistől folyamatosan fogyaszthatja.
46: Igen, ha valaki tudna tájjelegű fajták vetőmag/palánta forrást mondani azt én is megköszönném!
61: Az apró magok vetésének másik megoldása, hogy jó sok száraz homokkal összekeverik, majd vékonyan elszórják. természetesen kell egyelni, de az egyelésnek nem az a fő baja, hogy dolgozni kell vele, hanem, hogy a sűrű vetés miatt az a növény is megsérül, amelyik mellől a többit kitépjük. Homokos megoldás esetén az egyelés könnyű és veszélytelen.
Nemrégen valaki már belinkelte ide a tápiószelei agrobotanika elérhetőségét. Az ottani génbankból adnak ki – postáznak) magánszemélyeknek (kis tételben)magokat. Le kell levelezni, és ha nincsenek túlterhelve, lehet kuncsorogni ezt-azt. Én kaptam tőlük paprika és paradicsommagokat, több félét. Ha nem tudsz fajtát mondani, akkor csak jelleget kérsz, úgy is segítenek.
Tájjelegű magok beszerzése?
„Agrobiodiverzitási fórumot szerveznek a tájfajták elterjesztéséért”
” A „tájfajtákat” és a „gazdálkodói” növényeket a gasztronómiában felfedezték az utóbbi időben, de fontos szerep vár rájuk a világ élelmezésében, új munkahelyek teremtésében és a klímaváltozás kezelésében. A szegedi rendezvényen „magbörzét” is tartanak, ahol tájfajta magokat cserélhetnek kertészek és gazdálkodók.”
http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/2730-agrobiodiverzitasi-forumot-szerveznek-a-tajfajtak-elterjeszteseert
Hogy ezek az inglisek millyen furmányosak?!
Na itt egy érdekes, és (szerintem) jó ötlet, a palántázás FEJJEL LEFELÉ!!! Annak is jó, akinek nincs kertje! Dicsak:
http://www.youtube.com/watch?v=YOp3bYaDanI
Ha a link környékén nézelődtök még sok érdekes videót találni a témában. Nem csak paradicsomot, hanem pld. paprikát is lehet így termeszteni. A videókból az derül ki, hogy a növénynek jót tesz a fejenállás, így a tápanyag a gravitáció által is jobban vándorol a növénybe. Szerinte a módszer egyetlen gyenge pontja, az óriási földszükséglet, melyet szerintem minden évben frissíteni kell.
Valaki, aki tőlem jobb angolos(pld Tibor bá) lefordíthatná, hogy az ültetéskor a földön, és a komposzton kívül miket rak még a vödörbe.
Valaki egy múltkori postban írta, hogy faládákban szeretne ültetgetni, neki ajánlanám a fenti módszert. Íme egy kis bemutató, hogy miket lehet még ültetni fejjel lefelé:
67: ez magyar módszer, először ÁVÓ-sokkal alkalmazták, hogy lehet fejjel lefelé is… 🙂
67: Az a fehér bisz-basz összeőrölt kagylóhéj, azaz kalcium. Ez állítólag megakadályozza a fertőzést.
Kihangsúlyozzák, hogy ezzel a módszerrel meg van spórolva a gyomlálás és a felkötözés. Viszont nekem eszembe juitott, hogy okosabb, ha a vödörnek nem a fenekét fuják meg, hanem az oldalát közel a vödör aljához. Igy nem esik ki a föld, és kap napot az apró palánta, az első időben. Persze azt tudnunk kell, hogy Anglia északabbra fekszik, mint mi, kb. 6 fokkal. Ez azt jelenti, hogy palántázáskor laposabban süt a Nap mint nálunk, tehát oldalról jobban bejut a fény. Én is ki fogom próbálni, de a vödröt oldalról fogom megfúrni.
69:Köszönöm a fordítást. Pont arra a fehér szecskára voltam kiváncsi.
No, most ezen a fejjel lefelé ültetésen nagyon meglepődtem. :-O
De vissza a videóhoz.
A fehér „bizbasz” igen, kagylóhéj, jól összezúzva.
Az ötlet engem is megfogott. Lehet, hogy kipróbálom én is egy két konyhadudvával.
Az oldalról lukasztós ötlet jó, legalábbis én annak tartom. Elsőre azt gondolom, hogy minél közelebb lyukasztani az aljához a legideálisabb, ugyanis a víz oda fog leszivalkodni.
Ha jól láttam, akkor az ürge visszatört pár levelet?
Gondolom azért, mert azt a földben hagyva szintén gyökérzetfejlődést fog előidézni a növénynél. Ha ez így helytálló, akkor az oldalról történő lukasztás kedvezőbb, mert így nem törik annyira a fiatal palánta és több törzsi részt lehet hagyni induláskor a vödörben elfektetve. Mondjuk az oldalazós dologban az a vacakság, hogy előbb utóbb a növényt a saját súlya fogja lehúzni. Vagy esetleg tévedek?
No, még annyit, hogy a kagylóhéjból kiindulva a mi lehetséges anyagainkat tekintve egy dolog jöhet a kagyló helyett szóba, mégpedig a tojáshéj.
Ha esetleg nem jól gondolom, akkor az okosok úgyis megcáfolnak pillanatokon belül.
71: A tojáshéj tökéletes, az is kalcium.
izé, erről mi a véleményetek?!
Bocs, lemaradt a link:
http://www.befozoautomata.hu/index.php?oldal=oldal&o=tegye_on_is_kenyelmesse_a_befozeseket
A paradicsom palántázáskor a két alsó sziklevelet mindig le kell szedni, az indián módszernél a többit is (kivéve a csúcsát)! Ha nem a vödör aljára ültetitek a paradicsomot, amikor terem, lehet hogy a súlya eltöri a szárát. Akinek nincs dugófúrója, az forrósított vasszeggel is kiégetheti a kör alakú lyukat a vödrön. Ha virágföld kell nagyobb mennyiségben, akkor érdemes kimenni az erdőbe, és onnan kitermelni jó érett avaros humuszban gazdag talajt. Az egyik barátom minden évben onnan gyűjti be az asszonyának a virágföldet. Némi érett istállótrágyával megkeverve kiváló minőségű. Nekem van Ph-mérőm, azzal szoktam a talaj savasságát beállítani a megfelelő értékűre. Az erdei talaj általában savanyú, az jó a bogyósoknak, és a muskátlinak.
Itt egy kis érdekesség a pH értékekkel kapcsolatban:
http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=cikk&cikkid=531
Én a komposztos talajt sima takarmánymésszel (mészkőörleménnyel) szoktam beállítani (kagylóhély híján).
74: Elképesztő, hogy mennyi szart be tudtok linkelni, mert szép színes.
Bocs Tibor Bá, de ráakadtam az oldalra és valahonnan beugrott a tartósítás problémaköre.
78: Csak azért bosszant mert színvak vagyok (meg egy háklis öreg fasz). 😀
Na, hogy örüljetek, még egy link: http://bit.ly/eK9uvx
Még régebben akadtam erre az oszlopos növénytermesztési módszerre, könyvtárból ki is vettem a könyvet, átnéztem, de nem másoltam, mert a lényeget megjegyezhetőnek találtam. Itt is oldalra nőnek a különböző növények egy fémhálóval (vagy bármi hasonlóval) körülvett fóliacsőből, hasonlóan mint Tibor Bá elképzelése szerint, csak több emeletben. Ezért én inkább ezzel próbálnék, mint a vödrökkel. E szerint nem gond a termés súlya, egyébként a vödör aljáról is oldalra, majd felfelé igyekszik nőni a növény. Azért nagyobb sújnál, mint paradicsom, én is eltudom képzelni, hogy valani felkötésre, szükség lehet. A földön álló oszlop nem himbilimbizik a szélben, mint a vödör, de az sem elvetendő, még jól is mutathat a ház körül, esetleg hidegedő őszben be is lehet vinni üveg mögé télikrtbe, üvegezett teraszra. Én is teleltetek paprika töveket nappalink teraszajtói mögött.
80: A vödröt kikötik az oszlophoz, hogy ne himbilimbizzen… 🙂
A paradicsom súlya meg úgyis lefelé húzza, tehát nem kell kikötni. (nézd meg a többi videót a témában)
Az általad javasolt oszlophoz 4-5db-hoz kell majdnem egy m3 föld. Azt minden évben kitermelni, vagy megvenni nem semmi…
81: …legyen neked vödör, áldásom rá. Csak úgy mondtam, az oszlopot meg nem kötik ki és úgy is jó. A könyvben láttam, hogy egy oszlopon akár több tucat növény fejlődik (fajtától függ a tőtávolság) tehát fajlagosan nem kell több föld. Sőt! Egy oszlop 10-20 vödröt helyettesít legalább. Mindkét módszer bevált működik, az oszlop úgy vélem nagyobb mennyiségű termelésre alkalmas.
82:Én se nem vödrözök, se nem oszlopozok köszi! Nekem van egy jó nagy kertem (néha még túl nagy is), és én ott indiánozok, ahogy azt fentebb leírtam. A „kertteleneknek” linkeltem be a vödrözést. Én csak megjegyeztem hogy a legolcsóbb virágföld is uszkve 5-600Ft/50l, és az még nem hozna ki egy olyan oszlopot sem amilyet belinkeltél….
83: Most, hogy nagyon építkezem, nekem is nagy a kert. A vásárolt virágfölddel egyetértek, csak hát itt nem a vödör vagy oszlop a kérdés. Szerintem is kertteleneknek lehetnek jók valamire ezek a módszerek, pl. hogy ismerkedjenek a kertészkedéssel. Földet meg keressenek ALKALMASAT ingyen. De én is kipróbálok ilyen (nekem) újdonságokat a hagyományos mellett, mert hátha tudok munkát megspórolni.
no, tudom, hogy elég későn, de ma megtettem az első lépést a növénytermelő cím felé.
a 30. posztolásomban említett növények közül ( 3 db – 3 féle) kettő teljesen rendben van, míg a 3. megfeküdt, de még nem adta meg magát teljesen. Szóval kétharmados ( 🙂 ) többséggel a folytatásra adták a voksukat a növények, így a jó idő és egy pohár vörös bor hatására mar elduggattam a paradicsom és paprika , valamint a kígyóuborka magjaimat, majd mentek az ablakpárkányra. Saját készítésű jóféle komposztból származó földet és virágföldet kevertem be 2:1 arányban a virágföld javára, abba duggattam a magoncokat el. Mivel volt bőven párkányom, ezért kb. 100 db palánta lesz, ha minden rendben lesz. 10-es rekeszű futómuskátlira optimalizált gyűjtőkbe raktam őket. egy virágláda-aljra ebből kettő fért, és nyolc virágláda aljat használtam fel. mondjuk kétt aljra cserepes, nagyobb kivitelű gyűjteményeket helyeztem, ezért is nem írtam 160-at, csak 100-at.
No, szóval innentől árgus szemekkel követem majd a fejlődést.
Mielőtt kérdeznétek, nem takartam le őket, és szinte egész nap érni fogja őket a fény. Azt még nem tudom, hogy hogyan fogom őket locsolni, de első lépésben most van olyan fulyókás spray-s kézi szóróm, azzal fogok reggel, meg este végigsasszézni a soron és adni nekik vizet.
Azt kérdezném viszont, hogy mi van, ha alájuk öntök? Elég az, vagy inkább maradjak a fentről locsolásnál?
No, másik dolog pedig az, hogy elkészítettem az első ázalékomat, kíváncsi leszek rá. Csak egy vödörnyit dobtam most össze, raktam bele csalántól kezdve olyan dolgokat, amiket mondtatok.
Ezzel kacsolatban kérdezném, hogy a fenyőfa levele mehet-e bele? Nem a gyantás szár, hanem a tűlevél. Valahol olvastam, hogy magas c vitamintartalma van, tehát elvileg csak használ, de a gyantás, fenyős mivolta miatt legondolkodtam és nem raktam bele. Vélemény?
Majd még kérdezek, de még pörgés van nálunk. Később jövök.
85: Ebben a témában átadom a szót Jánosnak. (Szerintem a tűlevél lassan bomlik.)
Basszus, nem áztattam be a magokat.
A föld, amibe ültettem masszív nedvességtartalmú, de így nem tudom, hogy lesz e belőle valami.
Kicsit most tanácstalan lettem…
87: A beáztatás nem fontos, segítségével nyersz néhány napot, semmi más.
87: Ha a mag meg esetleg csávázott (valamilyen vegyszerrel bevont, ami védi a penészedéstől, és egyéb kártevőktől), akkor meg nem is szabad beáztatni, mert lemosod róla a vegyszert.
A jobbféle vetőmagokat manapság már általában csávázzák.
85: az eső is mindig felülről jön. Nem kell agyba-főbe locsolni a magvakat. Elég 2 naponta. Egy kicsit legyen nedvesebb föld, mint amikor a szobanövényeidet öntöznéd ! Ha ennyi palántát ültettél, akkor legalább 80-100 db. kb. 150-180 cm-es karót is készíts. Az ázalékról szóló hozzászólást nem találom ! Esetleg valami lemosót állítottál össze ? A fenyőfalevél csak gyújtósnak jó. Komposztba, trágyába lehet tenni, de nem érdemes, mert még egy év alatt sem bomlik el ! Ha pl. egy lovardából nagyon szalmás almot hozol és nem öntözöd ill. taposod be alaposan, akkor nem indul meg a bomlás/hőfejlődés. A helytelen kezelést majd csak jövőre fogod látni, amikor megbontod a dombot.
88: a tűlevél évekig megmarad…menjél csak egy fenyvesbe, majd menjél ki egy lombhullatósba. Észreveszed a különbséget.
90: úgy akartam mondani: ha a szalmás alom nincs megfelelően előkezelve vízzel és taposással, akkor nem fog elbomlani.
Nem tudom hol, valaki belinkelte ezt:
http://cuccos.com/hobby/index.php?op=dyncont&contid=461
és ezen az oldalon (cuccos.com) olvasottakat is be akarom építeni a „gazdálkodásomba”. 🙂
No, megnyugtattatokk a magokkal kapcsolatban. Az öntözést pedig felülről fogom és így nem fogom reggel is meg este is locsolni, csak estefelé. Már megbíztam a lányom, mint fontos feladatfelelőst, hogy fürcsi előtt szóljon, locsoljuk meg a magoncokat, így nem fogom én sem elfelejteni, ugyanis hajlamos vagyok rá.
A lóalomról annyit, hogy mint kiderült, egyik kollégám lovakat is tart és szalmája is van.
Mikor előkészítettem a kinti terepet a kiültetéshez, fog hozni nekem trágyát a növényekhez (fentebb van, hogy hogyan is érdemes a trágyázást művelni, 1. posztban Nobody-nak köszönet érte), én aszerint akarok majd eljárni.
A szalma pedig nem másért kell, mint a krumplitoronyhoz, másra nem nagyon fogom használni, esetleg komposztba, vagy még a mulcsozáshoz.
Időközben szert tettem egy kisebb különálló földre is, nem csak az udvaron kell majd bohóckodnom, lesz egy nagyobb terület is, amit művelhetek 🙂 Ez kb. 20×150 méteres földrész, jóféle zsíros termőtalajjal. Már fel van szántva, csak vetni kell majd. A fater szomszédja elégelte meg a nyűglődést a kertjével és az öregem (akivel sokat dumálgatok manapság) lerendezte nekem. Szóval adott minden a nagyobb volumenű termeléshez is, nemcsak egy kalapnyi területen kell 3 főre termelnem 🙂
Sőt, ráfejelek, ha minden igaz, lesz 2 hektárnyi erdőm. Bár szomorú az ok, az öreganyám, faterom édesanyja ugye elhunyt nemrég, posztoltam róla valahol, no az ő öröksége az, ami rám fog szállni. A fater és a testvére nem akarnak vele foglalkozni, ezért nekem adják majd ajándékba. Most már csak meg kellene tudnom, hogy mit is fogok tudni kezdeni vele, illetve, hogy hol is van az az erdő. Lehet, hogy azóta nem nő más rajta már, csak a gaz. Szóval a végére még feltörök itt, mint valami újbirtokos. 🙂
Sajna most lett egy nagyobb gondom, ugyanis a lányom valahogy elhalászta a szekrénykémből a jegyzetemet, mikor mit és hogyan kell majd csinálni a kertben, úgyhogy most újra neki kell állnom összeírkálni, mert a lány, Apja vére, elég szépen rajzolgat már, és színezni meg különösen jól tud. Olyannyira, hogy a jegyzetkéim olvashatatlanok a filctollainak hála.
Szóval a szépen felépített kis csatatervem oda.
Most egy darabig adhoc megyek a munkában, aztán majd csak kialakul.
Holnap mindenesetre még fogok kicsit magoncolni, mert egy félle paprikát nem dugtam el, abból szeretnék pár tövet, illetve a fűszernövényeket szeretném eldugdosni, mire jön a jó idő és elkezdhetem a fűszerspirálom, akkor addigra már csak raknom kelljen kifelé őket.
Öröm is ért a növénytémával kapcsolatban a napokban, ezt el is felejtettem újságolni! Az ismerősöm is most vágott bele ebbe az önfentartósdiba, és TŐLEM kért tanácsot, én pedig tudtam adni neki! Legalábbis elméleti vonalon. A gyakorlat már rá marad 🙂
Szóval eddig minden szép és jó.
És köszönöm a tippeket, tanácsokat, amiket kapok tőletek.
Gorgon!
Nagyon szivesen, örülök, hogy segíthettem….. 🙂
Még egy kis ötlet, remélem nem késtem el vele: A legolcsóbb palántanevelő pohár, amit az üdítőital-automaták mellől ingyen kibányászhatunk (már aki nem röstelli). Még ki sem kell mosni…. 🙂
Az alján kis lyukat kell vágni snitzerrel (szike, metszőkés) hogy a vizet kiengedje, és feltöltve földdel mehet is bele a mag.Én egy kínai cipősdobozba raktam őket, pont nyolc fér bele. A doboz tetejét fóliával kibélelve alátesszük, és az lesz a tálcája. Ha öntözéskor kis víz belefolyik a dobozba, az pont jó, mert azt beissza, és míg szárad, párában tartja a kis csírakezdeményeket, dicsak:
http://imagerz.com/QEIQDktvAwMEB15OFQVR
93: az erdőbe vigyél (betanított) medvét vagy farkast, a falopás elkerülése végett !
Valakinek van-e már tapasztalata olyan árnyékoló hálóról amelyik éveken keresztül megtartja UV-állóságát ?
Nem szeretném a közeli jövőben az egész napomat vízhúzással tölteni. Valami „álcahálóra” gondoltam, amit kb. 3 méter magasban ki lehetne feszíteni a zöldségek fölé…mert az éghajlatváltozás lerendezi egy-kettőre a legügyesebb kertészlegényt is.
(Immár második hete egész nap a kertben vagyok és már barnultam, mi lesz akkor 10 év múlva?! Télen is kell majd a fényvédő krém?)
Ha a 2009.-es nagy szárazság a közeljövőben gyakori vendég lesz, akkor az ellen valami árnyékolást-takarást gondoltam, mert kézzel naponta azt az 1 köbméter vizet (fél literenként) felhúzni nem egy leányálom – most szivattyúval könnyen megy, de majd utána…!
95:Javaslatom a tetőlugas lenne. Nekem van is ilyen, meg növesztek is még, persze egyelőre nem a kert árnyékolására, de ha kell, arra is jó lehet. És még terem is. Most azért csinálom, mert úgy lehet elhelyezni a szőlőt, hogy nem foglal helyet, + díszít és árnyékol is. Sűrűsége szabályozható és nem kell műanyagipar az előállításához és nem teszi tönkre a napsugárzás. Mire kell, megnő a lombja, télen viszont beengedi a napot.
92: Gorgon az erdővel járj utána mi a teendő! Ismerősöm panaszkodott, hogy örökölt erdejét a mellette tulajdonos rokona kitermelte illegálisan és most őt (meglopott ismerősömet) akarja megbüntetni az erdőfelügyelőség és kötelezik az újratekepítésre. Úgy tudom, a tulajdonoznak kell gondoskodni az őrzésről (erdőtársaság közösen erdőőrt alkalmaz), mert különben a tulajt vomják felelősségre ellopás esetén. Nem vagyok hozzáértő, mert nincs erdőm, de ha lenne, hamar utánajárnék.
96: no de 1500 m2-ről van szó !
98-ra:
Amit említettél, az jó megoldás lehet, konkrétan az álcaháló.
Katonai boltokban kapható, illetve ha van katona ismerősöd, vele le tudod zsírozni a dolgot.
Esetleg még a sima mezei megoldást tudom javasolni, egyik ismerősöm, igaz csak 100 m2-en de megcsinálta. Ez a kövi volt. Vett sima kerítéshálót es teleaggatta régi rongydarabkákkal. Rákötözte, ráfűzte. Egyrészt a madár se piszkálta a kertet, és még volt is valami árnyék. Hozzáteszem, ő a jég ellen akart védekezni. Kicsit költséges, de legalább 10-15 évig bírja. Az a kis rozsda, ami meg lehullik a kerítésről meg még jót is tesz a növényeknek. Annyit még azért hozzáteszek, hogy ő sem terítette be az egész 100 m2-t, csak kb a felét. Minden második sort. Tehát a dróthálószélességben váltott sort, egy sor háló, egy üres sor. Így volt is nap, meg nem is. No meg tiszta woodstock a kert kinézete a sok színes gépronggyal 🙂
Érdekes megoldás, de eddig ahogy mondja, hasznos is eddig.
Én az otthoni kiskertembe biztos hogy katonai álcahálót fogok rakni, de hát az csak pár 10 m2.
97-re: Ha majd meglesz az erdő, szerintem megtekintés után le fogom termelni róla a fát, majd pedig szépen ki fogom adni bérbe. Nem lóvét fogok érte kérni, hanem a termésből jutalékot. Egyenlőre most ez fogant meg bennem.
Ha erdő veszi körbe, akkor más a szitu, mert akkor tényleg felkeresem az erdőgazdaságot és velük konzizok egyet, hogy no akkor nézzenek rá néha az enyémre is, de majd még meglátom, hogy mi lesz, mert még egyenlőre csak az ötletig jutottak a faterék, konkrétan még nem léptek semmit, én meg ugye nem akarok erősködni, hogy no, hol van már az erdőm. 🙂
95: mezőgazdasági boltokban kapható un. raschel háló, saccra 3-4 évet kibír, ha jól van a növények fölé kifeszítve és nem tépi le a szél.
Túl erős árnyékolás viszont csökkenti a termés mennyiséget, talán július-augusztusban indokolt csak árnyékolni (szerintem).
A növények vízfelhasználását a szél, a hőmérséklet, a fajta, levélfelület nagysága stb. is befolyásolja, vagyis az árnyékolás nem old meg mindent, öntözni is kell 🙂
95: Én úgy értelmeztem, te pont a racshel háló helyett keresel valamit. Persze nem gondoltam, hogy ilyen nagypályás vagy. Az árnyékolás hatását illetően egyet kell értsek Observerrel. Öntözés csökkentésére én inkább a mulcsolást igyegszem alkalmazni. A régebben itt ajánlott tornyos krumplitermesztés honlapján van jó ismertetés: http://bit.ly/gF25dm.
Azért gondold meg, 1500m2 tetőlugas már komoly szőlőbirtok! 🙂 Dupla hasznosítás! Na jó, ez inkább viccelődés már, de alugasok tényleg a szívem csücske. Egyszer TV-ben láttam egy kis filmet egy városi zárt udvarról, házak, falak vették körül, lehetett kb 100m2 és az egészet tetőlugas fedte, de a poén, hogy az egész egy szőlőtőkéről! Volt is olyan törzse mint egy fának! Több hektó bor volt arról az egy tőkéről. Gondolom „etetni” is kellett. Engem egyébként a bor kevésbé érdekel, inkább a must és a csemegeszőlő. Bár a bor is lehet fizetőeszköz.
101: bármilyen megoldás szóba jöhet, de sokáig szolgáljon. Nem az öntözéstől tartok, hanem a Nap perzselő sugaraitól.
Felbuzdulva az olvasottakon, na meg ,hogy tyúktrágyám is keletkezik már, meg akarom valósítani a kertemet,hogy azt a „pár” tő paradicsomot meg paprikát elültessem. (jó, meg még ezt azt pl.uborkát) Még, jó, hogy itt írtok az árnyékolásról, mert az először kiszemelt terület ötletét elvetettem, olyan helyet kerestem a területünkön ahol nem egész nap tűzi a Nap. A trágyázást kérdezném. Milyen mélyre kell tennem a trágyát?? Lovunk nincs,de kecskénk van. Annak a trágyája is jó??
103: Minden trágya jó. Az érett (nem friss) trágyát bekapálják, vagy ásóval beforgatják. de a roppant aktív tyúktrágyát elég ha a felszinen hagyod, majd az eső bemossa.
103: ha végképp nem tudod az árnyékolást megoldani, akkor ültess a veteményesbe pár sor tengerit. Friss trágyát nem szabad növények alá tenni – kivéve, ha melegágyat akarsz ! A trágyát ki kell hordanod a ganédombra, ahol a Nap és az eső ill. a bomlási folyamatok eredményeképpen a következő évre érett trágyát kapsz. Gyors kezelésként a friss tyúkszart is szét lehet szórni a talaj felszínén, de úgy, hogy a növények szárához ne legyen közel.
104,105 Köszönöm 🙂
A tyúkszar ugye friss, még csak két hete gyűjtögetem. A kecske trágya az tavalyi , azt a kupacot hordom akkor a növények alá amelyik már egy éve „érlelődik” 🙂
Most már figyelek ezekre és úgy irányítom a takarítást, hogy nehogy összekeveredjen nekem a régi meg a friss .
Rögtön utána nézek mi az a tengeri, mert ugye szőke vagyok (meg nagyon nagyon laikus 🙁 ) Áldom az eszét annak aki kitalálta ezt az internetet!!!
oppá 🙂 nem tartott sokáig !! KUKORICA !!!! teljesen kiművelődtem belőle!
106-107.
Bocs, de mosolyt húzott a tengeri dolog az arcomra. 🙂 Aranyos volt. 🙂
Nehogy bántásnak vedd!!!
Én is laikus vagyok sokmindenben.
És csak hogy mondjak valami szépet cserébe, amiért sikerült ezt a napot mosollyal zárnom: Nem az a mester, aki mindent tud, olyan nincs, hanem az, aki tudja, hogy hol találja meg a szükséges tudást, amikor kell.
Még egyszer köszönöm a mosolyt.
Sok sikert és kitartást a továbbiakhoz.
108
Dehogy veszem bántásnak 🙂 🙂
Jót röhögtem én is magamon. Amikor már megtaláltam, olyan nagyon hülyének éreztem magam. Ha egy keresztrejtvényben látom a „tengeri”-t ,tudom, hogy kukorica. Most meg néztem ki a fejemből (gondolom „nagyon” értelmesen 🙂 )még jó, hogy nem láttam magam. Nagyon-nagyon régen, amikor én biológia órán ültem, tanultunk is róla. De nem baj, teljesen felfrissítettem az akkor tanultakat, mert én ilyet tényleg csak könyvben láttam. Most viszont nekem is lesz 🙂
109-re:
No, az első puliszkánál, amit a kukoridból csinálsz, majd jusson eszedbe ez a kis poszt és ígérem, hogy bizony irgalmatlanul finom lesz az a puliszka, és vidám lesz az az estéd 🙂
109.
Köszönöm biztató szavaid 🙂
Most pedig kiművelődöm puliszka készítésből, mire meg lesz a kukorica a receptet bemagolom. ( soha nem ettem, de még csak nem is láttam puliszkát, csak hallottam róla 🙂 )
Basszus ,így belegondolva, nagyon sok mindenről amiről itt szó van, meg kell tapasztalnom, mert azt hiszem lemaradtam egy csomó dologról.
Szép estét! 🙂
Hát azért sok kását ne egyél.Mert megcsömörlesz tőle.
Tárórépáról tud valaki valamit?
Vajon honnan lehetne nagyobb mennyiségű kénport szerezni mészkénlé főzéséhez ?
113 Mit értesz nagyobb mennyiség alatt?
113: nekem 8-10 kiló, már nagy mennyiség volna !
Nekem legalább 10 éve adott az egyik szomszéd egy zacsiban kb 1 kilót, kidobta volna. Kicsit lökött de kedves öregasszony. Elfogadtam, meg ne bántsam, de fingom sem volt mire lehet jó, de kidobni nem akartam, már szennyezés miatt sem, meg aztán hátha… Feltettem a garázs egyik polcára, azóta ott kell legyen. Úgy látom, most eljött az ideje, bár ez nem a „nagyobb mennyiség”, de leírhatnád, miben vehetném hasznát. Én amióta hobby-kertészkedem még soha semmivel nem permeteztem, nem mondom, hogy semmi nem is igényelte, de azt felírtam a veszteség rovatba.
116, Csont: akkor ki ne dobd ! Csinálsz majd belőle mészkénlevet ! Tavaszi lemosónak, bakteriális fertőzésekre, gombabetegségekre is jó ! A receptet majd megkapod személyesen a bográcsolásnál ! Persze kell majd égetett mész, víz, Baumé-fokoló is hozzá…még én sem készítettem ilyen levet, de majd egyre gyakrabban fogunk ilyeneket csinálni. Remélem, nem csinálsz magadnak nagy bajt azzal, hogy esetleg a házadat nagyra építed !
117: Előre is köszönet a tanácsokért! Kertészetben igyekszem minél többet tanulni, kipróbálni. Most kevés erre az időm, nem is a nagy volumenre törekszem, hanem inkább minél több dolgot kipróbálni, hogy később, ha ez lesz a legfontosabb, már tudjam mit, hogyan és mit hogyan nem érdemes.
Elkészült a veteményeskertem, betrágyázva, gereblyézve. A dughagymát, metélőpetrezselymet ,retket elraktam. Az uborkáról lenne kérdésem . Azt írják a zacskón, hogy IV.hónapban vethetjük. Várjak még vele, vagy már elvethetem? Már ugye április van, de azt nem írják, hogy az esetleg a hónap végére értendő-e. Hőmérséklet függő gondolom, csak azt nem tudom ez most jó idő az uborkának vagy még nem.
119: nálunk korán van még az ugorkához (tanauljuk meg helyesen írni a nevét! 🙂 ), de mi a Kárpátok északi lejtői előtt élünk. Szerintem nálatok is korán lesz egy kicsit.
120.
😀 mivel szőke vagyok, másoltam ! Igaz a zacskóra okurka,ogórki,uhorka ként is szerepel, én ráböktem a legszimpatikusabbra. A népies kifejezését eddig még nem hallottam, de most már azt is tudom 🙂 A Cucumis sativus meg túl hosszú lett volna.
Köszönöm 🙂
121.
Az ubi április vége felé szokták, de az hőmérsékletnek viszonylag stabilan 18-20 °C-nak kell lennie napközben és utána mehet. Én is azt vetek majd nemsoká 🙂
Egy kérdésem volna mindenkihez,ma megálltunk egy jó barátommal pihenni egy-két szilva bokor! alatt és arra lettünk figyelmesek egyszerre, hogy valami nincs rendben. Viharos szél, napsütés, teljesen kivirágzott fa szélvédett helyű oldalára leheveredtünk és arra lettünk szóval figyelmesek, hogy nincs ZAJ Porzási műveletek zaja. A kérdésem az, hogy normális ez , hogy aránylag viharos, szeles időben egy darab darazsat, méhet nem láttunk?
122: Nem az a baj, hogy 80 km-es szélben nincsdenek porzást végző méhek, hanem, hogy napsütésben, 20 °C melegben, és szélcsendben sincs egyetlen egy méh se. Én a sárgabarackot a hét elején ecsettel poroztam, hogy legalább néhány szemet ehessünk nyáron.
122, endy: a méhek erős viharos időben nem hagyják el a kaptárt. Valamint a külső hőmérséklet legalább 16 Celsius fok körül alakul. Igen normális.
124: csak akkor hagyják el a kaptárt, ha tartósan 16 fok körül alakul a külső hőmérséklet.
123-125.
Köszöntem szépen, de majd ha aktuálisak a körülmények is odafigyelünk.
Világszerte pusztulnak a méhek.
A kukoricát (tengerit) Erdélyben törökbúzának hívják. (Csak érdekességképpen.)
Kezdőknek és ritka fajtákat termeszteni kívánó kertészeknek ajánlanám a Rédei Kerti Mag Vetőmagkereskedést. Van webáruház is.
Tiborbátyám !
Kibújt már az összes krumplid ?
késve bár, de közlöm a szomorú hírt, hogy az ültetett facsemetéim közül (6 db) 4-et elvitt a hó eleji fagy.
A veteményesem köszöni szépen megvan, dacára a napokban levonult átkos jégveréseknek. Kaptunk belőle bőven, de eddig minimális veszteségeim vannak a fákat leszámítva.
Nálam a csicsóka már elég masszív termetű lett, a próbahúzásnál már gumót is találtam. A krumplim pedig bujogat-bujogat.
131: Az én csicsókám 60 cm magas. A zöld paradicsom pedig cseresznye nagyságú. tegnap volt egy kiadós zivatar 18 mm csapadékkal. Na ez jól esett!
130: Talán a negyede. De van ideje, nem siettetem.
132. Van egy „drága” kisöcsém (8 éves,)aki kikapálta mind a 11 csicsóka ültetvényemet kevesebb, mint két hete
De ma hazaérkezvén mind a 11 megvan és 20 cm magasak. Ezek után irtásukra rossz gondolni. 😀
133: Mire irtani kell a kisöcséd megerősödik. 🙂
133: Nem fogod tudni kiírtani, legalábbis elsőre biztos nem.
A fater egyszer ültetett, 4 évig nem sikerült kipaterolni a csicsókát a kertből. Persze én meg vigyorogtam mindig mint a tejbetök, mikor mondta az istenes szövegelését.
Amúgy most ettem meg az idei első tál epremet. kb. 2000 ft értékűt boltiban számolva. ráadásul ég és föld a különbség.
Az enyém nem látott kemikáliát és édes volt mint a méz. A lányom meg boldog, mert ő is velem lakomázott.
A paradicsom nálam jelenleg meggymag nagyságú bogyózattal rendelkezik és még nincs belőle sok, mert elég rendesen kurtítottam a virágzatott, hogy erősítsen tartásra és gyökérre. Tudom, hogy vissza fogja hálálni.
Amúgy pedig minden áll mint a cövek a veteményesemben. Ezt továbbra is a mulcsnak és az ázaléknak, no meg a jó növénypárosításnak tudom be.
Jelenleg felütötte fejét a vakond-gond. Van egy-két túrásom. Nem tudom, a gázolajos rongy elég lesz e ellene, mert a kutyalégy még ki sem bújt.
131: „Nálam a csicsóka már elég masszív termetű lett, a próbahúzásnál már gumót is találtam.”
Nem már, hanem MÉG! 🙂 Azt találtad, amit ültettél, vagy amiből magától kinőtt. Ez a nyár folyamán szét fog rothadni, mint a vetőkrumpli és őszre fejlődnek ki az újak.
Veteményesben gyorsan kiirtható a csicsóka, kivadulás esetén mindjárt más a helyzet. Valóban elég neki egy picike gumótöredék, abból is kihajt. De a 4-edik gyomlálás után már csak pl. betonszegélyek alól bújik ki továbbra is.
135: Semmi ázalék meg hasonlók. Hoztam a helyi lovardából 200 liter lószart és beraktam minden alá. A paradicsom úgy nő mintha húznák (igaz volt eső is) már dió nagyságú a zöld paradicsom. Eper jövőre lesz. Van egy 30 éves meggy fám, még én ültettem. baromi nagy, de 5-6 gyümölcsnél több sose volt rajta. Már a kivágásán töprengek évek ótga, de valahogy mindig maradt. Közben a földből kisarjadzó meggyet beszemeztem egy nagyon jó fajtával, amit a szomszédtól kaptam. Ez az idén szépen virágzott (és van rajta termés is) viszont beporozta az öreg meggyfát is, amin az idén először sok kiló meggy lesz. Ezek után a kivágás végképp elmarad. Az idén ültetett csicsóka már 80 cm magas.
136-ra: 🙂
igaz!
Megnéztem újra tüzetesebben, most már „hozzáértőbb” szemmel és tényleg!
De nézd el nekem, először termesztek SK csicsókát életemben 🙂
Üdv Mindenkik! Idén vetettem kb. 20 m2 csicsókát. Nem tudja-e valaki, hogy a csicsóka levelet hogy etessem tyúkokkal? Tudom a növényevők eszik. De nékem csak kutyáim és tyúkkkom vannak.
Üdvözlet Mindenkinek!
Az a tiszteletteljes kérésem lenne, hogy valaki küldje el nekem, dr.Molnár Tibor Csicsóka cimü müvét, a wazso@freemail.hu cimre. Előre is köszönöm.
A „vödrös” parit kipróbáltam, amelliket fejjel lefelé ültettem el próbaképpen, így néz ki most:
http://kephost.hu/kep/2011/06/dscf0002.JPG
A festékes vödör jó, mert öntözés után ráteszem a tetejét, és nem szárad ki olyan gyorsan a földje, mintha simán ültettük volna el.
Hallottatok e már az urbánus közösségi kertészkedésről? Nagyon jó.. Budapesten is van, ám egy, Lecsós Kert a neve. Ha érdekel, adok linket róla, a VII. kertben van. Több ilyet!!!
no, én idére befejeztem a termelősdit.
Hálistennek volt mindenem. paprika, paradicsom, zeller, eper, málna, szeder, krumpli, hagyma dögivel, saláta, padlizsán, répa, petrözsé, ubi, popkorn kukorica, sima kukorica, „disznótök”, meggy, cékla, barack, fűszernövények. idén még lesz sütőtök, aztán annyi. részemről megkezdtem az ősszi munkálatokat.
Irgalmatlan sokat okultam idén. Rengeteg hibát vétettem, de kárpótolt a termés érte, mert hálistennek szépen termett, annak ellenére, hogy kisméretben nyomultam. Jövőre okosabb leszek és több tudással felvértezve fogok nekikezdeni a munkálatoknak.
Annyit elmondok még, hogy egyetlenegyszer permeteztem csak, még a legelején. Az ázalék, a mulcsozás és az állandó odafigyelés – mondjuk úgy a gondos gazda szeme – megtette a magáét. Nem tudom ki hogy van vele, én elégedetten zártam le az évet.
Még most ősszel akarok fát ültetni, majd meglátom mi lesz belőle.
Esetleg ha valaki tud, adhatna tanácsot, hogy hársfát mikor köllene ültetni, ősszel, vagy várjak inkább tavaszig. Ugyanis teának ezt szereti legjobban a család és náthás időszakban is ez vált be a legjobban a kamomilla mellett. Persze ezen kívül volt még egy halom gyógydudva, de ezek a favoritok. Jut eszembe, meggyfalevél teát ittatok már? Isteni. És bizony a parlagfűből sem rossz a tea, csak hogy adjak egy új témát Tibor Bának 🙂
No, még annyit, hogy jövőre, felbuzdúlva az idei eredményeken, belevágok a jószágolásba is, némi háztájival. Idén kimaradt. Volt helyette gyerekprojekt 🙂 szóval jövőre csirke, nyúl, meg ilyenek lesznek a bónusz feladatok.
Természetesen télére sem hagyom abba a termelősdit, vannak tereim a téli hónapokra is, hogy mit lehetne kezdeni 🙂
No, száz szónak is egy a vége, köszönöm a blogon kapott tanácsokat, ötleteket, iránymutatásokat, linkeket és mindent-mindent, amivel segítettetek.
Ennek örömére csak annyit mondok még, hogy egészségetekre, mert most iszom egy kupicával a saját meggypálinkámból, ami bizony nem tablettás 🙂
Gorgon, bmeg úgyirigyellek!!! Technomuzsikot meg még jobban, mikor olvastam a sparheltes pirítósát és a befűtést…
Nálunk most a társasházban én vagyok az ügyeletes bolondnő Macskás Hédi után közvetlenül, mert megpróbáltam egy tetőkertészkedős mozgalmat beindítani. Most dísznövények vannak a tetőn, de azzal mit lehet csinálni..nézni.
Simán termeszthetnénk közösségi kertészkedéssel mindent, főszernövényeket, fügét, paradicsomot póréhagymát , mindent!!! Az agyonstresszelt lakók megtapasztalhatnák mijen rekultiváló amikor fölmegy az ember gyomlálgatni.. meg ha már locsolja a saját paradicsomjait, meglocsolja a szomszédasszony kakukkfüvét..
Azért szerintem vannak akik csatlakoznak a bio tetőkerti mozgalmamhoz, (gyeses anyukák mindenképp a biozöldség miatt)hisz odafönt ideáisak a körülmények.. Röhejes lenne kapával öntözőkannával felfele igyekvő zuglói parasztokal találkozni a liftben, de én eldöntöttem, zuglói mezőgazdász paraszt leszek!! A sárgaparadicsom ültetvényem bejött, magról keltettük a fiúkkal, és még most is van raja ,még egykét mézédes bogyó.. Még anyósom is elismerte hogy ügyes dolog, csak annyit mondot, hogy némelyik termés alulról elfeketedett, és kalciumhiánya van. az ihlet meg a baránőmtől jött, a lecsóskert ötlete után.. ha nem is tömegtermelés, ha nem is önellátás.. de legalább tanulóterep, legalább egymás segítése, legalább jó szórakozás, és közösségépítés.. Linket is teszek be, de a nevem alatt honlapként hogy ne parkoljon miatta sz egész hsz.
Bátyám meg birsalmapáleszt főzött, állíólag csodálatos…
143: „hársfát mikor köllene ültetni” Szerintem ne ültess, a népi hiedelem szerint, ahol hársfát ültetnek, ott férfiágon kihal a család. Nekem a nagybátyám ültetett, nem is lett gyereke… 😀
milyen. tököm.. a pontosjét a háttérhatalom izélte be oda nem én..
144: A tetőkert igazából akkor működhet, ha a házat már eleve úgy tervezték, hogy tetőkert lesz rajta – különben a vastag talajréteget nem bírja el a födém. De még az első esetben sem arra tervezik a tetőkerteket, hogy rendszeresen talajmunkát végezzenek rajta /megsérülhet a szigetelés stb./. Tenyészedényben, tápoldatos öntözéssel persze lehet pl. paradicsomot nevelni, de az nem az igazi. Ha kertészkedni akarsz, inkább nézz körül a környéken, nincs-e olyan kert, amit a gondozásért cserébe lehetne művelni.
Úgy tervezték!! Azért ragaszkodtam ehhez az épülethez.
Gondolkodtunk rajta.. de igazán az lenne a lényeg, hogy a lakóközösség most egy egymásra odafigyelő és környezettudatos csapattá alakuljon.. Azért nem akarok máshol telkezni, mert egyelőre nem a zöldség a lényeg, hanem a tanulás.
Föld, szőlő kert van.. sajna 300 km-re. Anyóséké, és nem engedtük eladni..Felsőregmec, ősrög, sátoraljaújhyl szőlőhegy.. de igazából most még semmi haszna, ahhoz messze van hogy gondozzuk, ki van adva.. de valamire csak jó lesz.
149: Nem akarom a kedved elvenni, de régi tapasztalat: „Közös lónak túros a háta” legalábbis a magyarok között… 🙂
Bérelj egy kertet a közelben, amit a családdal művelhetsz.
159.Obserever, de minek? A család egyelőre pont elég ha l’art pour l’art megismerkedik a kertészkedéssel. Minek vonuljunk hétvégent a telekre, mikor egyelőle 50 ft/kg kapom a nagybaniról a magyar paradicsomot, és 70-ért a paprikát.. annyiért nem bírom megtermelni, és azt sem értem, hogy a termelőknek hogyan éri meg????? Hozzáteszem, hogy a citrom is 130 ft ért /kg keült bevételezésre.. a hagyma is nagyon nagyon olcsón.
Ennek egyszer vége lesz, de pont ezért tartom fontosnak, hogy egy természetesen és véletlenül egymással ilyen közeli viszonyba került emberkupac mint egy lakópark lakói, igazi, egymásra figyelő közösséggé alakuljanak.Erre pont jó lenne az együt kertészkedés, esetleg egy egy közösségépítő közös saját termesztésű ecsós bográcsozással..
151: Értem én, hogy gőzgép, de mi hajtja 🙂
Értelme csak annyi, hogy tudod, mit eszel. Nem mindegy, pláne, ahol baba lesz (ha jól tudom 🙂 ).
Meg a kétkezi munka öröme; a fizikai munka pihentet a szellemi után stb. van még pár közhely, ami azért igaz. Ha csak a pénzt nézed, kicsiben valóban nem éri meg, ha sok mindent kell venni a kerti munkához (műtrágya, permetszer stb.) – de ezek jó része elhagyható kis odafigyeléssel.
Közösség építésre a kertészkedés szerintem kevéssé alkalmas, sőt akkor előnyös, ha az ember egyedül akar maradni. Más persze egy egy nagyobb meló, mint pl. szüret, almaszedés, ilyesmi, az tényleg lehet jó buli.
Nade ezzel a telekkel mondasz valamit. De ki az a hülye aki művelésért cserébe akdna nekem itt hobbitelket itt…hogy nekelljen autóba ülni vagy buszra szállni csak gyalogolni vagy bicajjal..szerintem nincs ilyen:-(
Mobilkert mozgalom viszont van, lomtalanított fiókokba dobozokba kosarakba mindenfélét ültetnek.. de ez inkább csak játék. Az az igazi amit a Gorgon és technomuzsik írt, és akárhogy igyekszem nem irígykedni, nem sikerül.. Ügyesek vagytok!
Igaz hogy a tyúktartás alatt, de egy csomó jó tanácsot kaptam többetektől.Meg is szeretném köszönni, mert hasznát veszem.
Az összes tematikus kertészkedős web-oldal amiket böngésztem, feltételez valami előismereteket. De a viszonylag drága vetőmagok zacskóján/dobozán sem értelmezhetőek az ábrák, és félre is érthetőek. Egyszerűen idiótán vannak ábrázolva, szövegesen viszont gyakorlatilag nulla az információ, viszont az 25 nyelven.
Itt,összefoglalom a Tibor bá’ tól, és több hozzászólótól kapott okosságokat.
Borsót 5 cm mélyre.
Előtte beáztatva (gondolom egy éjszaka ázás elég)
Nem szabad a felszínen elszórva szemeket hagyni, (mert kisasolja a madár)
Lemetszett, tört gallyakkal letakarni az ágyást, kelésig.
Madárijesztő/ döglött madár fellógatása az ágyás közelébe 🙂
Gondolom azt is, hogy ugyanezek vonatkoznak a babra is, és az egyéb szemes vetésre. (előtte áztatás pl..)
Lassan jön a paradicsompalánta beültetés is. Homokos a talaj, és többen említettétek, hogy lószart kell a paradicsmpalánták alá rakni. Homokos talajon mindenképp szükség lehet erre..
Nade. palánta alá milyen mélyre? Beleérjen a gyökere? És mennyit egy egy növény alá, evőkanálnyit, öklömnyit? … Nem is olyan egyszerű ez a veteményezés, bár nagyon sok örömet okoz. Úgy várom hogy mehessek vasárnap ki a kertemhez, mint szerelmes a kedveséhez ..Folyamatosan tudok róla beszélni, vetőmagokról, stb, kissé úgy néz rám a környzetem, hogy „beteg szegény de majd elmúlik” 🙂 De majd én megmutatom a szkeptikusoknak.!
156:
Nem kell dogmatikusnak lenni. Ha a talajban nincs elég tápanyag, akkor a növény csak éppen hogy létezik. Tápanyagot sokmindennel lehet bevinni. Ezek egyike a lótrágya, de lehet más is. Attól függően, hogy mire tudsz szert tenni. Ami fontos, hogy a trágya „égethet” is. Tehát a gyökér ne érjen bele a trágyába, különösen, ha friss. Ha lótrágyád van, akkor a paradicsom palánta alá tegyél mondjuk egy liternyit, majd rá kevés föld és őgy a palánta. Ehhez természetesen előbb kell ásni egy kisebb lyukat. Lehet csirke trágya is, ami adódik ha tartasz tyúkokat és kipucolod minden második héten a tyúkólt. Persze ide kell alom is a tyúkoknak (például fűrészport vagy gyalú forgács, esetleg összetört szalma. Így a tyúk ürülék összekeveredik az alommal. Kitűnő trágya. Elkezdhetsz komposztálni is, akkor jövőre már van komposztod, ami kiváltja a trágyát. Szóval így valahogy.
Köszönöm!
Tyúkokról csak álmodozni tudok egyelőre, (nade tavaly még a kertről is csak álmodoztam)
Legkönnyebben műtrágyát tudnék beszerezni, de azt azért nem.. Most keresem hol jutok egy kis állati trágyához, lehet hogy tesco gazdaságos lótermék lesz..
158: Tescóban bármit megvehetsz, úgyis csak lószart kapsz. Mehet egyből paradicsom alá! 🙂
A paradicsom valóban szereti a szerves anyagot /szervestrágya, komposzt/, érdemes tenni alá. Viszont a vegyes műtrágyától sem kell idegenkedni, amikor terem akkor pedig egy kis nitrogén műtrágya sem árt (pl. öntözővízben feloldani, vagy bekapálni-beöntözni.
A Zöldbolt internetes boltban kapható asztali komposztáló. Szerintem neked, Dorka, érdemes lenne egy ilyenre befektetni.
Annak idején Tóth Feri barátom mondta, hogy vétek bármilyen magot a szemétbe dobni, annál már az is jobb, ha elszóród az út mentén. Szóval az almacsutkának tökéletes (mármint az asztali komposzt). Vasárnap meg kiviszed a kertbe. Elkülönítesz egy kis sarkot neki. Máris van jövőre „trágyád”. 🙂
Ui. A Zöldbolttól nem kapok reklám pénzt, csak törzsvásárlójuk vagyok.
158:
bebek elfelejtette felsorolni. Szóval a konyha hulladék megy a komposztolóba: gyümölcs magok, krumplihéj, banánhéj, mindenféle hámozás – karalábé, hagyma, káposzta, maradék főtt krumpli, rizs, száraz kenyér, stb. Kivértel a tojáshéj, csont, eltört poharak, csészék. 🙂 Na jó, ez utóbbiakat biztos tudod.
Nem rossz ötlet.Mindig is sajnáltam ezeket kidobni. Jut eszembe, nagyanyám a kávézaccot is összegyűjtötte, és rárakta a hortenziáira, a földre.. ezek a kerti összegereblyézett falavelekkel levágott fűvel.. hát nem is bánnám ha jövőre nem kéne lótrágyával áskálódni..
Vasárnap lefotózom, és jól megmutatom mire haladtam, de nincs röhögés 😀
162,Dorka
Hasznos tanács amikor már lőteret is kifosztanak a tinik…
Azért nem soroltam fel, mert az említett honlapon a áru leírásában tökéletesen felsorolnak mindent. 😛
De azér köcce.
Ja, és a zacc is mehet bele. És a teafű is, de a filteres zacsit én nem tenném bele, mert vegyszerrel fehérítik.
163:
Ha elküldöd E-mailben, felrakom.
166:
Mehet a filterzacskó is, de van rajta egy apró fémkapocs, azt ki kell csípni. Elmenne, de jobb kicsípni.
Ok, de én a kertre gondoltam,(hogy megmutatom:) Mert életemben kevésszer voltam ilyen elégedett és büszke (tíz kezemen meg tudom számolni) mert a komposztálót most vasárnapig biztos nem tudom beszerezni meg beüzemelni 🙂 Ha meglesz, akkor azt is elküldöm!
Dorka, már meleg a föld, ne felejts el babot, kukoricát, meg tököt vetni. Ámbár ezekkel van kockázat – ha az indiánok meglátják, azt hiszik, hogy otthon vannak 🙂
(gyk: mindegyik amerikai eredetű)
161: Egy kis kiegészítés a komposztálható anyagokhoz:
Minden mehet a komposztra, de én külön gyűjtöm a hagymahéját és a káposzta levelet, kell az ázalékba. A csontot, ami már a kutyának se kell, összezúzva, legjobb lenne liszté őrölni, ráhinteni a komposztra, tulajdonképpen ez az egyetlen organikus foszfor utánpótlás.
156: dorka! A lószart, főleg ha friss, semmiképpen nem tenném a palánták alá! Komposzálni, és/vagy ázalékot csinálni belőle, mintegy előerjeszteni, hogy a talajlakók feltudják dolgozni.
A homokos talajra legjobb a mulcsozás, a felületi komposztálás. Minden féle levelet, levágott füvet -szikkasztás után- gizgazt teríthetsz a palántákhoz. A mulcsot locsolod, ázalékozod, igazi jó talajélet alakulhat ki!
170 + a tojáshéját meg a (leendő) tyúkocskáknak kell félretenni!
Tök már a földben van, kukorica most lesz. Bab is! Babot áztatom, kukoricát ..annak se árthat, bár azt nem mondta senki. Szuperédes hybrid meg egy másfajta. Sütőtökmagom is van… Gergő, ezek a lószarázalékos dolgok nagyon szakszerűen hangzanak.. de szerintem még nem állok rá készen..Ezt a komposztálás mulcsolás dolgot meg akarom csinálni, ha kiváltja a kakizást.. Alapvető tudatlansági szinten vagyok, pl, úgy gondoltam, a palánták alá teszek egy egy gömböcske lótrágyát, de én azt szilárdnak gondoltam. Erre írja Tibor’bá, hogy egy egy litert.. ezek a folyékony dolgok nem fognak menni.. Rengeteg csontot dobok ki, de a megfőtt csontokat kipróbálom ledarálja e a szuper konyhai darálókám. Szerintem le, a betont is viszi állítólag. Tojáshéjat anyósom porítva meg szokta inni csontritkulásra… A mulcsozás, ahogy írod, a paradicsompalántákhoz teljesen megoldható, felszínen! Kösz az ötletet, rengeteg gaz van, amit lehet erre használni. Gondolom véd a gyors kiszáradástól.Igaz, mulcsozva biztos „rendetlenül” néz majd ki a kert, de lényeg hogy jó legyen.. Tényleg nagyon homokos. A tök állítólag szereti. Dinnnyét is akarok, délnyugati lejtő, homokos talaj, dinnyének is szeretni kell.. Legalább a sok mindenből valami nőjön is ki. Elsőre az is kielégítene..
173. Lelkesedésed lehengerlő! 🙂
Minden magnak jó az áztatás, akár ki is csíráztathatod!
A mulcsozásról csak szuperlatívuszokban tudnék ódákat zengeni! Ne a „rendetlenséget” nézd, hanem ahogy palánták hálálkodnak!
A beszólásokkal ne törődj, az eredmény téged és a mulcsot fogja igazolni.
A dinnyének is jó a mulcs, ahogy terjeszkedik előre terítsd oda neki, nem szereti, ha mozgatják, és ne spórolj, jó arasznyi vastag SZÁRAZ anyaggal kínáld meg, nem fog megpenészedni a felfekvésnél!
Nos.. Május elsején palántázás, mulcsozással. Cemegekukoricát elvetettem, két sorba egymástól 70 cm-re, de anyósomat felhívtam előtte. Azt mondta, három szemet tegyek egy egy lyukba. Ezt nem értem minek–„így szoktuk”— szóval két két szemet tettem, de volt ahova hármat, és egy két lyukba csak egyet. Kísérletezés..
Babot jó sok áztatás után négy 5 szemes kupacokban lyukakba, fészkekbe. nem karós, hanem bokorbab, sárga és zöldhülyelyű.
Két új felfedezést sikerült tennem a kertészkedéssel kapcsolatban.
1: a szomszédok figyelnek:-) mondjuk a kert és az ágyások némiképp formabontók, egyesek szerint a kertiszerszám használatának a mozgáskultúrája is részemről, de lényeg hogy kinő a növényke, nem az hogy melyik lábam hova teszem az ásón. nem is könnyű ilyen ferde terepen.
2: A méhecskék a is almafán rohadt sokan vannak, és agresszívek. Senki nem piszkálja az almafát, csak a közelében kapálunk, de már mindegyikünk rohangászott cipőt zoknit pólót ledobva,kapát kaszát elhajítva hadonászva a domboldalon, ‘kurvaanyád kurvaanyád’ sikítozások közepette. Én már kendőben dolgozom, mint julisnéni, mert a hajamba ragadnak, a fiúknak meg a ruha alá mennek. fülem mögé csípett az egyik kis rohadék, egyik fülem kétszer akkora lett mint a másik, de még a szemem is bedagadt.kalciumot táskában hordok, ez a szerencse.
3:A beáztatott bab maradékát ha hirtelen jött zuhi miatt berekeszted a kertészkedést, és a kocsiba rakod befőttesüvegben,benejlonzacskózva, ne felejtsd ott. Minden túlzás nélkül ma reggel olyan szag fogadott ma reggel az autó belsejében, mintha maga belzebúb fingotta volna tele.
3:
2
2:
És a legfontosabb felfedezés: A gyomok okosak! (az evolúció zseniális, illetve a magasságos mindenható, aki az evolúciót kitalálta-tetszés szerint, kinek mi)
A sóska ágyásban a sóskához, a krumpliágyásban a krumplihoz(disznóparaj), a kapor körül a kaporhoz hasonlító stb ..gyomocskák nőnek, mintegy szándékosan megtéveszteni akarván a kertészt. Avatott szemmel látható, hogy a kikelő kis saláta vagy kultúrnövény melyik, és melyiket kell kihúzni, de figyelni kell. Az ok, és magyarázható, hogy a gyom is miért csíkban nő, hiszen a vetési csíkra lett a víz locsolva.. Ez ott helyben jót tett a gyomnak is. De hogy a különböző ágyásokban a különböző kultúrnövénynek megfelelő és arra hasonlító dudva nő, az mivel magyarázható? csírázáskor olyan anyagok szabadulnak fel, ami a hasonlónak tesz jót??
176: Mimikri az állatoknál is van, de a gyomok miatt ne aggódj, előbb-utóbb lesz ott mindenféle 🙂
A lótrágya szilárd, még akkor is, ha Tibor bá literben adta meg a mennyiséget. A paradicsomot és a dinnyét én mindenképpen így fogom elültetni. Nyugodtan mehet a friss trágya, a lényeg, hogy ne érhessen hozzá a gyökérzet.
A zöldborsót már körbe mulcsoztam. A többit is majd szépen lassan. Már csak a céklát kell elvetnem, meg a palántákat kiültetnem.
Már kikelt a borsón kívül a lóbab, a répa, a hagyma, a dughagyma, a káposztafélék, saláta, retek. Nincs jele a petrezselyemnek, zellernek, babnak, kukoricának.
Egyébként Dorka, én hagyományos, nem hibrid 8 soros csemege kukoricát szereztem. 😀
Viszont a paprika palántáim nem keltek ki. Vennem kell majd a piacon. 🙁 Viszont mind a 4 fajta paradicsom gyönyörűen növekszik.
Kérdésem is van. Valami rágja a retek levelét. Apró kicsi lyukakat rág bele, de a fejét nem bántja. Szerintetek mi lehet? Használna ellene a csalánlé?
A lelkesedést teljesen átérzem, utálom a dolgozós napjaimat, mikor nem jutok ki a kertbe.
178: Valószínűleg földi bolha. Csalánléről fogalmam sincs, én sose használtam. Nálam is rágják, én hagyom őket 😉
Káposztabolha ellen rozsliszt. Olcsó, hatásos, bio. Nálunk bevált.
http://epa.oszk.hu/00000/00030/00044/datum01198/cim201209.htm
Méh, darázs ellen:
1. nem legyél ott! magyarán kerüld el; hirtelen mozdulatok, hadonászás, hessegetés mellőzése,
2. zárt de szellős földszínű ruházat (virág színű – netán mintázatú – ruhák kerülése)
3. mindenféle illatanyag használatának mellőzése, parfüm, deo arcszesz,
4. ha darázs nagyon elszaporodik, akkor csapda, legjobb attraktáns a narancslé+sör koktél.
180.
Az illatszerhasználatot gondoltam is, meg a színes ruhát is, (fehér dolgozós póló végülis virágszínű az almafa is fehéres.. A hadonászást is nehéz elkerülni,ha ott zúg a hajamban a szerencsétlenje.. De hogy ne legyek ott, ahol ők? Én kertem, ők ne legyenek ott! 🙂 kis agresszívek. nem ám úgy szállnak rám mint a virágra, hiába virágszínű a ruha, hanem rögtön támadnak..
175, Dorka:
A tengerit vagy a napraforgót azért szoktuk úgy ültetni, ahogy az anyósod jelezte, hogy 3 szem esetén ha 1-2 nem csíraképes, akkor még mindig maradt egy szem. Természetesen egy idő után a legerősebbet kell meghagyni a többit kivágni. Az ásót miért nem a férfi kezeli Nálatok ?
176: értelmetlen még ilyenkor gyomlálni a sorokban, mert jön vele együtt a hasznos is. Várjál azzal a piszkálással 2 hetet !
Örülni kellene Dorka, hogy a kertedet méhek látogatják. Ha mész a kertbe, akkor minek az illatszer ?!
182. aha.. szóval ha három kel ki 3 szemből, akkor a kisebbeket ki kell húzni.. Ásót többnyire férfi kezeli, csak mikor én is ki akarom próbálni, akkor ki is próbálom:) (de elvették tőle a kedvem, pedig szerintem jobb mint a kapálás) de igazából locsolni szeretek, meg szórnia a magokat a férfiak meg ásóval kapával asszisztálgatnak a „bolondériámhoz”
Ok, várok a piszkálással.
Örülök, csak ne támadjanak.Olyan mintha a területet védelmeznék, pedig nem bántjuk őket. két méterre a fájuktól van az első ágyás.
Amúgy hogyhogy minek?? Sima szappan sampon dezodor,nem Versace pARFÜM. fiúknak max arcszesz, és nekik a zoknijukba mennek, és ott szúrnak. Pedig az nem emlékeztet virágra..
Méhek a szomszédtól átcsüngő lilaakác virág miatt voltak rendetegen, ez megoldódott. A beáztatott borsó két héttel később, lett elvetve, mégis hamarabb fejlődik, jó tanács volt, és a gallyakkal takarás is. köszönöm! A kikorica nem nőtt ki. egy sem. De lehet hogy még majd kinő, lehet hogy két hét nem volt elég neki.. pedig vagy kétszer locsoltam is.. A dughagyma szép, csak nem áll hanem olyan kis gyengécskén dülöngél. spenót kerti zsázsa aranyosan sorjázik.
Múlt héten hat paprika,(fehérözön) 15 korai törpe (elültetéskor ár volt rajta kis paradicsom és rengeteg virág), 15 mobil karós, remélem esett rá az eső. Mert ma nem bírtam kimenni locsolni.. Kibír e egy hetet? Meglátjuk. Adj uram esőőőt..
85. Ma estétől jön valami eső, egy áztató jól jönne…
Dorka!
A méheket ne bántsd légyszíves, mégis mitől lesz termésed, ha üldözöd őket!?
Az a kis szappan, arcszesz a méheknek már kemény drog. Lehet, hogy azért is agresszívebbek mert van virág de nincs/kevés a nektár – szárazság, felmelegedés – ilyenkor a legintenzívebb a fiasítás a méheknél és azokat etetniük KELL!
Munkavédelmi eszközként vehetsz 1-2 méhészkalapot, napszúrás ellen is jó lehet!
Végül minden esetre legyen kéznél kalcium injekció.
186 Gergő55
Nyugi nem bántom őket.Még a pókokat is ki szoktam vinni, nem szeretek öldökölni.. A verbális szidalmazás hosszú bővített összetett magyar mondatokkal meg a lekurvázás nem tett kárt bennük remélem:)Mert azt kaptak azért rendesen. De ahogy elvirított a kis almafa, meg a lilaakác, ők is máshová mentek. Eddig nem vittük ki a kertbe a legkisebbet, úgy védekeztünk. De már ki fogom vinni legközelebb.
Azt hiszem ez még nem hangzott el, úgyhogy én a kocakertész, most először nem kérdezek, hanem mondok:
A kiültetett palántákat ha úgy belocsoljuk, hogy a lyukba addig engedjük a vizet míg megáll benne, és ebbe tesszük a kis palántát, és úgy szórjuk rá a földet, akkor az nagyon soká kibírja. (mucsozással)
Viszont, (anyós megfizethetetlen tapasztalatai, amire eddig senki sem volt kíváncsi, és most teljesen jónéven veszi az én nyaggatásaimat)
Szóval. a kiültetett palántát hét nyolc napig tilos locsolni!
Ugyanis a vizet keresve indul el a gyökérzet , és első 10 napban egészségesre, víztalálóvá nő. Ha nem locsoljuk. utána már lehet..
188:
Dorka! Ez ennél bonyolultabb. Nem minegy, hogy a palánta győkere milyen mértékben rongálódott meg, és nem mindegy, hogy milyen palántárol van szó. Például a káposztafélék jól bírják az átültetést, de csak ha be vannak iszapolva. Ez érvényes a paradicsomra is, ami még a föld alatti szárból is indít gyökeret, ha elég nedves a föld. Zellert és paprikát én csak földlabdával palántáznék. Az eper palánta nagyon kényes, és a gyökerei oldalt mennek, nem a mélybe, akármit csinálsz. Marad az iszpolás. stb. Különben minden mag sokkal gyorsabban nőveszti a gyökeret lefelé, mint a szárt felfelé. Van neki esze! 🙂
Ahá.. mindig megtudok valami újat.
Nem kis utánajárás után sikerült venni 5 kg-s kiszerelésű pétisót 1160 ft-ért.
Ma műtrágyázunk délután, ami itt nektek bizonyára kiábrándtó, de egyelőre ez tűnik a legegyszerűbbnek, termést pedig AKAROK.
30 grammot teszek egy egy paradicsom tövébe,ami gondolom egy csapott evőkanálnyi kis gömböcske, majd azonnal belocsolom. A Palántákon kívül a kert többi részére csak úgy marékkal fogom szórni, módjával.. majd locsolás. ugye így kell?
191: a 30 gramm elég drasztikus mennyiség egyszerre egy növénynek. Ennyit kb. 1-2 m2-re szoktunk elosztani. Mindenképpen keverd be a földbe, különben ha hozzáér a növényhez, megperzselheti – a földfelszínen hagyva amúgy sem sokat ér. A fiatal növénykéknek egy kis foszfor sem árt… 🙂
Dorka:
Hány évre kaptátok művelésre a telket, mert akkor csinálni kell egy komposztbudit és meg van oldva a trágyázás egy része ! Jobb volna most ősszel trágyát hozatni, széthordani és beásni a földbe.
.. nem fog menni.. kert időtlen időkig a miénk, de egyedül csinálom, azaz a fiúkkal. De látod mikor írtam hogy megyünk, és nem jött össze.Még mindig itt vagyok. Nem jött még a ‘váltás’ hol egyik, hol másik nagyfiam jön velem, a két kisebbre meg apa kell hogy vigyázzon itthon. Nagymama innen négy órányi vonatútra, apa már akkor megmondta hogy nincs benne a neylon-parasztkodásban, mikor elfogadtam a kertre az ajánlatot… ha benne lenne, akkor sem tudna jönni, mert valakinek itthon is kell lenni.Na ez a hátránya, hogy nem itthon van a kert. Ha itthon lenne Budapesten, és nem Mogyoródon, akkor ha szabad perceim vannak, kiszaladnék gyomlálni, trágyás cuccot csinálni, meg mulcsozni.. és eygebek…Vagy este ketten kiszaladnénk a kertbe, és beszélgetés közben gyomlálnánk, ásóznánk, stb. De nem megy. Jelen állás szerint van néhány órám, amikor velem jönnek a szintén tök amatőr nagyfiaim, egy héten egyszer,kocsival, és barmolunk a homokos hegyoldalban.. persze ez jó is, mert nagyokat röhögünk.. De ez kevés a profi munkára.. Legszívesebben kiköltöznék valahová, de ezt nem tehetem meg egyelőre, sőt lehet nem is bírnám nyugdíjas korom előtt.. Addig igyekszem valamit tanulni,(tőletek is) szórakozni, egészségesen élni.. Már amennyire lehet itt..
194:
Vedd úgy, hogy megsüvegeltelek.
Jó úgy veszem, de az mit jelent??? 🙂 Jó vagy rossz?!!
Bunkó vagyok, de utánajártam. Köszönöm.
196:
Fogalmad sincs, hogy adminisztráld magad. Ha utánajársz, akkor előre ne nyilatkozz! Már elmúltál 16, csak nem akarod észrevenni.
http://onmegvalositas.hu/blog/husztisanyi/ruth_stout_neveletlen_kertesz
Tényleg nem vagyok egy linkgerilla, ritkán linkelek,
Ezt nézzétek meg.. MUSZÁJ.
Ez a néni valami eszméletlen jó fej.. Nem mindent csinálnék mindent úgy ahogy mondja, de a mulcsozás lényege és célja valóban szuper.
Dorka megnéztem a videót, köszi. 🙂
Idén óta, a biofüzeteknek köszönhetően, nem kapáltam csak a krumplit és a kukoricát.
Nem hiszitek el, mennyit veszekszem emiatt apámmal. Szerinte hülye vagyok, meg önfejű, és a sok évtizedes tapasztalat a háta mögött nem hiába van.
Szóval úgy néz ki a földecském, hogy gyümölcsfákkal van beültetve. A fák tövénél virágok, meg gazok, meg minden. Közöttük alakítottam ki a sorokat. A sorokból a gazt kitépem, kézzel, de figyelek, hogy lehetőleg a gyökere bent maradjon. Aztán csak elfektetem. A sorközöket fűnyíró hulladékkal takarom, de magukat a sorokat nem, nehogy berohadjon a haszonnövény. Amit nem kapartak ki a macskák mag korukban, mind szép, erőteljes. Csak van ami kukacos, pl. a retek, de azt nem bánom, kivágom belőle. 🙂
Kár, hogy nincs fényképezőgépem, csinálnék pár fotót, hogy megmutassam. 🙂
Ja, és Dorka, ettél-e már a mángoldból?
Nekem is tetszett a videó. Köszönöm!
Én is úgy gondolom, hogy a mulcsozásra való átállás nagyon időszerű a szélsőséges időjárás, és a vízkészlet fogyása miatt.
200. bebek Én még ások keményen, és nem hagyom benne a földben a gaz gyökerét (már amelyikét ki tudom szedni), mert szerintem elszívja a növénytől a tápanyagot, amikor kezd újra kihajtani.
Egyébként nem megy egyik napról a másikra a videóban látható földművelésre való átállás. Nálunk az elvárosiasodott faluban alig van mulcsnak való anyag, főleg, hogy szárazság is volt.
Lánykáim!
A jópofa néni ellenére a mulcsozással vigyázni kell, mert amit a néni bemutat az sok év eredménye. Ráadásul a gyommagok a mulcs alá kerülhetnek és bizony kikelnek, és bizony ki kell őket huzogatni. Különben én magam 5-8 cm magas fürészport használok, de nem old meg minden problémát.
A mángold fehér szárát spárga módjára lehet elkészíteni, a zöldjét pedig spenotszerűen. A tetvek imádják, ha lepermetezed akkor nem eheted, ha nem permetezed le, akkor imádkozhatsz katicákért.
Miértke! A kora tavasszal még nem voltál itt, közkézen forgott két biofüzet, amikből sokat tanultam. Ott azt írták, hogy az ásás-kapálás tönkreteszi a talaj természetes élővilágát. Bogarak, kukacok, mikroorganizmusok pusztulnak bele, amik elősegítik a növények fejlődését, tápanyag felszívását stb. Gondoltam megpróbálom, mit veszthetek? 🙂 Előbb-utóbb a haszonnövény elnyomja a gazt, nálam már alig-alig van. A későbbiekben az a szándékom, hogy sose legyen bevetetlenül a föld. Ma vettem sok-sok spenót magot, hogy a kikerülő növények helyére azt vessek majd, hogy ne a gaz nőjön ott se.
Mulcsnak, legalábbis amit én csinálok annak, kitűnő a fűnyíróból kikerülő aprított fű. Főleg, ha nem gyepet nyírtak vele. Telis-tele van gyógynövényekkel, amik segítenek a növénykéknek. (Csalán, cickafark, útifű, gyermekláncfű, parlagfű, pásztortáska.) A földet meg körbeültettem virágokkal (büdöske, facélia, levendula stb.), amik szintén jó szolgálatot tesznek.
Tibor bá’! Én nem így mulcsozok, mint a néni, mert én frissen vágott gazt használok hozzá, amolyan zöldtrágyaként. Kinő alóla a gaz, de csak immel-ámmal. Arra meg ott a kezem, hogy letörjem. 🙂 Fűrészporból mindegy milyet használsz? Mert nekünk általában csak akác van. Lehet, hogy ötvöznöm kéne a kettőt. A növények tövére fűrészport, a közökbe frissen vágott füvet.
A mángoldot ismerem, van is, már ettünk is belőle a múlt héten. Én ajánlottam Dorkának, azt írta ültetett, azért érdeklődöm, hogy van-e sikere. De nekem tetves, tavaly sem volt az. Csak valamiféle poloska volt rajta rengeteg, de azokat meg lesöpörtem róla, mikor szedtem. Én nem permetezek semmit, remélem, nem is lesz rá szükségem.
Bebek, a mángold, a spenót, a sóska , szóval aminek kicsi volt a magja, sajna nem nőtt ki 🙁 egy két saláta, három négy levé sóska) Tele van nagy fekete hangyával a talaj, talán ők ették ki a magot. Több zacskóval lett vetve, csak spenótból négy zacskó. Egy darab sincs. A többi növény gyönyörű, bab borsó krupli paradicsom paprika tök cukkini patisszon. sőt a kapor is kikelt it ott, (pedig annak is apró a magja) lehet hogy azt nem szeretik a hangyák.
204:
Nyugodtan slamposkodj, majd Tibor bá’ kisegít. 😉
Az apró magokat nem szabad mélyen vetni. legokosabb, ha üres tejfölös flakonba veted, kikelés után kiülteted.
Datolyaparadicsomot már jópár éve ültetek. Február végén vetem egyenként a magokat pici virágcserépbe és május 10. körül ültetem ki. Bent felnyúlik 30-40 centisre, a kiültetéskor olyan mélyre teszem, hogy csak olyan 10 centi legyen kint. Bakhátra ültetem és az árkot zöldmulccsal töltögetem, ez nálam a fűnyíróval levágott fű és kb. tízcentisre összevágott csalán jó vastagon. A csalánnal kétszer szórom, ha találok érett magtól menteseket. Palántakorban és az első szemek rózsaszinesedésekor zsurlófőzettel öntözöm. (5 liter vízhez 1 kg zsurlót szedek a levesesfazekamba. 1 napig ázik, aztán egy órát forralom. 9 liter vízhez 1 liter főzetet öntök, ezzel locsolom a tövét és a mulcsot.) Ez állítólag jó a káros gombákra. Bár a szomszéd ezt nem csinálja, ugyanúgy a 2010-es paradicsomvészes évben kipusztult, 2011-ben és idén nem pusztult ki. Tökéletesen lekacsolom, csak egy kétcentis átmérőjű szár van, amit másfél méter magasságban lecsípek és a hatalmas fürtök, melyek többfele is elágaznak. A mulcsozás miatt még a múlkori nagymelegben sem kellett locsolni, hatalmas sötétzöld levei a legnagyobb hőségben sem lankadtak. Nem is viszem túlzásba a locsolást már csak amiatt sem, hogy zamatosabb legyen:)
Az étkezőasztalon egy tálban mindig van érésidő alatt. Bárki arra jár, bekap egypár darabot, szinte gyümölcsként fogyasztjuk. Bár paradicsomos spagettit sem bírok másféle friss paradicsomból ennyire finomat készíteni.
Sziasztok!
Bocs, hogy így ismeretlenül mindenkit letegezek, de a fiaim azt mondták a neten ez a szokás.
Két napja találtam rá erre az oldalra. Azóta, mikor időm engedi mazsolázgatok az írások között. Nagyon sok jó feljegyzést találtam.
Kezdő „kertész” lévén főleg ebben a témában keresek segítséget, de már elolvastam a „Tyúk tartás” blogot is. Nagyon jó kis írás. Gratulálok a szerzőjének. Szénné röhögtük magunkat az asszonnyal, mire a végére értünk a kommenteknek.
Ide azért írok, mert én is szeretném megkapni Dr. Molnár László: A Csicsóka című könyvecskéjét PDF-ben.
A kertben, amit elkezdtem művelni van egy kevés csicsóka, amit a régi tulaj hagyott. Ezért kérném ezt a könyvecskét.
Kérlek szépen benneteket, akinek megvan, légyszíves küldje el nekem is a xxxxx e-mail címre.
Előre is köszönöm.
Tibor bá’:A csicsókát postázom. Viszont (kérdezd meg a fiad) nyilt fórumra nem írunk be E-mailcímet, ezért töröltem. Az adminisztrátor (ez én vagyok) ugyis tudja a címedet. Ha másokkal akarsz címet cserélni, az rajtam kereszutül történik.
Tibor bá’!
A csicsókát megkaptam, amit ezúton is köszönök.
Az e-mail címért elnézésedet kérem. A most tanultakat az eszembe vésem.
Köszönöm!
Tibor bá Sazs : 1007.
„…Nincs olyan illogikus tétel*&, amit az istenhívők nem tudnának kimagyarázni. Az igazi kemény dió a nem létező megelevenítése”.
Ezzel próbálkozik (kezdeti sikerekkel) a Quantum Theoria. A non-local létező és nemlétező kozmic felfedezéseivel felborítja Einstein relativitását a látható, létező Univerzumban stb. Vagy a Fekete Lyuk (Black Hole) kezdetleges kalkulációiban S Hawking , a saját beismerése szerint logikus számítésaiban tévedett. Elismeri, hogy nemlétezőnek kalkulált God particle létezik. A tudomány szemrebbenés nélül elfogadja a lopgikus, lateral tévedések lehetőségét. Tehát, miért tagadját körömszakadásig Isten létezését. Miért nem fogadják el, hogy létzezése lehetséges és dolgoznának együtt.
—————–
„Erre az “írva vagyon” vagy “megtalálod magadban” KEVÉS, szánalmasan kevés.”
Az Igaz Keresztény hígvő SOHASEM BOLGOGTASLAN. Hite Jézus tanításával az Atyában van:Isten adta, Isten elveszi elfogadásával megbékélt . A miért kérdést az kivácsi,kutató ember honosította meg és önzővé vált. A mea culpaban sátánra kenyi a bélsárt, illetve, a saját tudatlanságát. Ez az Ember Tragédiája.
Számomra az O-szővetség a fanatikus zsidóság egocentrikus vallásnácizmusban* szenvedő ’SEREGE’ ( Gen 2:1 És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden SEREGE.”
• Mal 1:2,3 „ Szerettelek titeket, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Miben szerettél minket? Avagy nem atyjafia vala-é Ézsau Jákóbnak? azt mondja az Úr: Jákóbot pedig szerettem; Ézsaut ellenben gyûlöltem, és az õ hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig pusztai sakálokévá.”
Az Újtestamentum 1 mondatban. Szeressétek egymást és szátsatok új barázdát. Éljetek békességben
Nagyon szeretnék sárgaszinü koktélparadicsom,illetve datolyaparadicsom magot,vagy esetleg palántát.
bobe73@upcmail.hu. Sajnos sehol sem jutok hozzá.
Köszönöm,ha valaki kisegít.
210:
Kedves Ferencné! Paradicsommagot ültetni most már egy kicsit későn van, a palánta pedig megbízhatatlan. Javaslom, hogy vegyél egy félkiló paradicsomot és tedd el a magját jövőre. Ha szerencsés vagy, akkor amit veszel nem hibrid. Minden esetre körülnézek magügyben. lehet, hogy másnak van magja. Meglátjuk.
Tibor !
A 3 tő fügédből kettő megindult. Örülök neki nagyon – bár csak 2-3 cm-es hajtást nyomott ki magából.
212:
Akkor már nyert ügyed van. Első évben ajánlatos ősszel betakarni, mondjuk kukoricaszáral.
Tibor bá!
Nekem is kihajtott tőből az egyik fügéd. Valami csodaszép. Jánostól sok hasznos instrukciót kaptam betakarásügyileg.
Tibor, pedig betakartam a fügét. A három tövet egy bokorba ültettem és másfél méter magas indián sátrat csináltam pvc fóliából. Ez úgy látszik kevés volt. Akkor majd ősszel kukoricaszárból kapnak takarót.
Továbbá érdeklődnék, hogy a lábon álló palántázódobozod beváltotta a hozzá fűzött reményeket ?
214:
Mondtam neked, hogy ez egy füge tulajdonság. Legrosszabb esetben gyökérről kihajt. Most már neked is nyert ügyed van.
215:
A palántázó nagyon jól vizsgázott.
Sziasztok!
Kedves Tibor bá! Segítséget szeretnék kérni eper ültetéssel kapcsolatban. Az interneten mindenhol azt olvasom, hogy már augusztus közepe-vége felé el lehet a palántákat ültetni? Ez igaz? Amennyiben nem tudnál nekem segíteni, hogy mikor kellene ültetni? Esetleg lehet kapni eperföldet, ami ugyanúgy jót tesz a földnek, mint a virágföld? Előre is köszönöm válaszodat.
Üdvözlettel
Tímea
218:
Kedves Tímea!
Epret bármikor ültethetsz, de csak tavasszal hoz virágot és termést kora nyáron. Az eper mérete, és a termés mennyisége függ a trágyázástól. Kellő trágyázás nélkül nem számíthatsz termésre. Ezenkívül az eper gyökérzete neme megy le mélyre, ezért az öntözés fontos. Valamint nem érdemes sok palántára pénzt költeni, mert az eper igen szapora, folyamatosan hozza a kacsokat, amiket át lehet ültetni.
Kedves Tibor bá!
Nagyon szépen köszönöm a válaszodat. Eperre nem költök pénzt, szerencsére ingyen adják, csak sajnos most a nagy melegben nem tudják kiszedni a földből, vagyis a szárazság miatt, hiába locsolják.
Az interneten nagyon sok dolgot olvasok. Pl : a homokos föld jó az epernek? Most próbáljuk kotu földdel, majd utána tőzeggel valamint marha trágyával feljavítani a földet, és valahol olvastam a talaj fertőtlenítését is. Valahol azt is olvastam, hogy már érdemes augusztusban elültetni, hogy jövőre sok termése legyen, mert minél később ültetem el annál kevesebb lesz rajta a termés. Ezek szerinted igazak?
Köszönettel és Üdvözlettel
Tímea
Bocsánat az még lemaradt, hogy ha elültettük akkor veszek rá mulcsot azzal szeretném a tetejét beteríteni.
220:
Természetesen minél erősebb/dúsabb egy bokor annál több lesz a tavaszi termés. Most is lehet ültetni, még akkor is ha szárazság van, csak előtte alaposan át kell áztatni a földet és bőségesen kell öntözni az átültetett bokrocskát. De választhatod azt is, hogy a gyökér kezdeménnyel ellátott kacsokat nyomod bele jó nedves földbe. Az epernek nem kell nagy meleg, tehát ezek a kacsok ősszel szépen növekedhetnek. A mulcs nagyon jó ötlet, egyfelől lassabban veszíti a vizet a talaj, másfelől az eper gyümölcs nem koszolódik.
Nagyon szépen köszönöm a gyors és pontos válaszodat 🙂 Hát sajnos már nem tudják kiszedni holnapra nekem, így marad a két hét múlva ültetés, addig még jó alaposan megdolgozzuk a földet 🙂
Bocsánat lenne még egy lehet buta kérdésem:)) Nagyon sok helyen olvasgattam az interneten az eper ültetéssel kapcsolatban, és valahol azt olvastam, lehet pont ezen az oldalon, hogy a beültetett epret 8-10 napig nem locsolják, majd csak utána. Ha megtalálom a cikket bemásolom ide.
223:
Aki a friss ültetést nem locsol 8-10 napig, azt el kell hatóságilag tiltani a kertészkedéstől. 😀
Jól van akkor megnyugodtam :)))Én is úgy tudtam, hogy locsolni kell és mi eddig mindent locsoltunk is :))
Lehet még egy kérdésem? A málna termesztésben is ilyen jártas vagy, vagy inkább az eperre szakosodtál???
225. Timi: Tibor bá polihisztor. Komolyan.
Kedves Gloucester: remélem ezt komolyan írtad, nem csak poénból 🙂 Én csak bízok benne, hogy mindenhez ilyen jól ért, mint az eperhez :))
227. Komolyan írtam, komolyan így gondolom.
Tímea!
Málnával csak akkor próbálkozz, ha jó sok eső van felétek, és persze a talaj se kutya. De ha ilyen lelkes vagy, akkor küldök neked valamit.
Kedves Tiborbá!!! hobbi kertész vagyok , házunk udvarán ültettem paradicsompalántát, 5 fős család és kedvenc a paradicsom.Elolvastam a z oldalát Csodás mennyi remek emberrel vagy kapcsolatban és milyen bölcs vagy !! A paradicsomjaim az inka módon ültettem el sok munkával. Sajnos megjelentek a vakondokok eddig nem volt a kertemben 15-20 lyukat túrtak már. Próbálkoztam rágcsáló elleni patronnal, karbiddal, kaptam szomszédtól elektromos hullámot adóval / ettől még inkább jöttek / nem tudom mitévő legyek ???? Több palántám is odalett tevékenységük miatt. Könyörgöm szinte a hatásos segítő módszerért, és mielőbbi választ kérek. Köszönet előre is egy nyugdíjas építésztől. Itt is várom és emailen is Üdvözlettel!
–
Tibor bá’: Fiúk, ha van valakinek jó ötlete vakondok riasztás ügyben, segítse ki Gyulát. — Nálam is van vakondok. Nekem két taktikám van. A felszíni lyukba annyi vizet öntök, amennyit elbír a talaj. Több paradicsomot ültetek, számolva a vakondok vesztességre.
230: Mivel a vakond védett állat, drasztikus módszerek nem jöhetnek szóba. Felénk szoktak gázolajos rongyot tömni a vakond járatokba, állítólag az elriasztja (vagy nem, ha éppen náthás… 🙂 )
„inka módon ültettem el sok munkával” Ezt nem tudom, hogy mit jelent (mármint az „inka mód”), de ha a sok munka nem probléma, akkor én emelt ágyakat csinálnék, abba nem megy fel a vakond.
http://www.szephazak.hu/kert-tippek/emelt-agyas-zoldsegtermesztesre/796/
Bár ez már csak jövőre jelent megoldást. 🙁
230:
Nekem a macska vált be. A kutya nem jó, mert a vakond után ásva még nagyobb károkat okoz. A macsekok eddig csak egyszer nem tudták megfogni, de ekkor segített a kiöntés és a vasvilla kombinációja. Azóta a macskák felnéznek rám. 🙂
230.kovacs gyula
Naftalin tablettával,mólyüző tablettákkal.
232,
Csak alátámasztani tudom a tapasztalatod. A konyhakertet és két-háromszáz méteres körzetét a macskák /2db. ivartalanított nőstény/ rövid időn belül egér, pocok és vakondtalanították. Hátulütője a macskáknak, hogy a madárszaporulatnak sem tesz jót.
230.
Kedves Gyula!
Bízom benne , hogy van annyi „hitelem”, hogy amit leírok hihetőnek tűnjön.
Van egy hatalmas kertünk, amiben megpróbálunk úgy gazdálkodni, hogy ne mérgezzem a növényeimet, és persze magamat sem. Ez azzal is jár, hogy embertelen sok ráfordítás szükséges főleg időben ahhoz, hogy ezt véghez tudja az ember vinni. Naponta szedem például a hatszáz krumplibokorról a bogarakat, mert a szomszédaim ezt nem teszik, és a sokadik permetezéseik után is tömegével próbálnak megnyugvást találni a bogaraik az én bokraimon.
Viszont az a baj, hogy nem csak bogaraik vannak körben, hanem vakondjaik is tömegével, amelyek az ilyen-olyan riasztójaik miatt, nálam keresnek élelmet, és új nyugodt relaxációs területeket, brutális munkát végezve szó szerint a fáradtságos munkával gondozott növényeimen kiforgatva a paprikapalántáimat, vagy a csemege kukoricámat, meg minden haszonnövényt..
Tudom mindegyikük risztja őket valami formában, – az egyik dicsekedett is vele hogy valamilyen elektromos ketyeréje van -de az a baj ezzel, hogy a szaporulat ezzel nem fog csökkenni, csak nőni, és ezek a vakegér módjára bolyongó fekete szörnyetegek – mert nekem az, és győzködhet engem bár ki – egyre nagyobb károkat okoznának ha…
A tavalyi évben tizenegyet, az idén a tegnapi nappal bezárólag hetet szedtem ki a földből! Egy részük élve maradt , a másik részük elpusztult (sajnos) de erről nem tehetek. ( A járatokat sem tudom betemetni, és csak idő kérdése mikor talál rá, és foglalja el egy másik)
Egyetlen egy a megoldása ennek. Az ásó!
Elképesztő időt töltöttem el eddig vele, hogy kifogjam őket vagy éjszaka, vagy a hajnali órákban. De ha belegondolsz rájössz nincsen más alternatíva éppen a létszámuk, és „kártételük” miatt, hogy az ember éjszakázzon, hogy csökkenjen az ottani egyedszámuk. Próbálkoztam én előtte mindennel, riasztóval csapdával, vízzel, gázzal, karddal, míg egy idős kertész ismerős rávilágított a fenti módszerre, és azt miként csináljam. Időigényes, de hatásos. Vettem csőcsapdát a kezdetekben még azt is telepakolta földdel módszeresen, hülye lett volna belemenni abba is..
Mindegyik vakondnak más a biológiai órája, ezért szinte mindig azonos időben ássa ki egyénileg a földet.
A túrásokat temesd be, – nem szereti – döngöld le egy vékony bottal vissza a földet a járatba, majd figyeld meg milyen időközönként jelenik meg kiásni újra, mert mindig kiássa főleg az elejét természetesen ahonnan elindul. Mikor rájössz milyen időközönként jelenik meg, rá kell szánni egy pár órát előtte-utána, s egy ásóval odaállni. Ez főleg a hajnali időszak.. Az első túrásoknál mindig fel kell jönnie, utána már csak rugdossa fölfelé lentről a földet. Na ezt a kezdeti túrást kell kivárni, és abban a pillanatban odaszúrni az ásóval..Ha nagyon beszorul az ásó, és a kemény föld közé a kivétele időpontjában elpusztul, de ha nem kemény a föld akkor élve marad , s olyankor elviszem a határon kívül. Egyébként van egy videóm róla, ahogyan elengedem az egyiket a határban megtudnám mutatni a felvételét a hitelesség kedvéért. üdv.
Nálam nem a vakond az első számú ellenség, habár a gyepen munkálkodva gyakran felbosszant. Veteményt ritkán túr ki, mert nem az a célobjektuma, hanem a talajban élő rovarok és giliszták, de néha betalál…
Ami viszont hasonló képet mutat, az a kósza pocok kártétele, az viszont megeszik mindenféle gyökeret, palántákat, gyökérzöldségeket, gyümölcsfákat, szőlőt, virághagymákat és gumókat.
Gyakran fúr hasonló technikával, mint a vakond, közvetlen a felszín alatt, láthatóan felgyűrve a földet nyomvonalán, csak kisebb a mérete. Na, ez az igazi gonosz jószág, ehhez képest a vakond ártalmatlan. Ráadásul bizonyos években hihetetlenül elszaporodik, az egész kert alá van aknázva.
Jobb híján én is árasztom őket, habár nem sok remény van a sikerre, mert állítólag ez a vízi pocok egyik alfaja, ami kertekhez alkalmazkodott, de ha az almot sikerül befullasztani, az is eredmény. 🙁
Kedves Éva és Tibor Bá’!
Emlékszem, vagy – (öregszem sajna) – emlékezni vélek arról, hogy itt, a fórumon beszélegttünk lóbab témában, praktikus, gyakorlati információkkal megtűzdelt tanácsadás volt..
Na most az van, hogy én amiket itt beszéltünk önellátás, mezőgazdasági spektrumszélesítés , alacsony igényszintű növények termesztése stb.kapcsán, igyekeztünk is kis (közepes ) közösségi kertünkben és több helyen is megvalósítani.
Nagyrészt sikeresen, amit köszönök a tanítómestereknek. (Éva, Tibor Bá’)
A lóbabbal úgy jártam, mint Noé és a harmadik teve, nézünk egymásra hogy itt vagy , és most mit tegyek veled ?
Van egy nagy vödör száraz lóbabom, amiből beáztattam egy két liternyit. Pár óra ázás után rájöttem, hogy szépen lejön egyenként a héja, és marad egy ovális rücskös gesztenyeszrűség, ami nem hasonlít sem ízben, sem állagban a babra.. A neten hülye recepteket találok, amit gyakorlott szakácsként elméletileg sem találok finomnak..(babszerűen használják.)
Ti mit csináltok belőle? Mik a tapaszalatok vele? Használjátok még?
A mángold a legnagyobb siker amúgy 🙂 és a traktorkerekes szalmás édesburgonya.
A lóbabban is fantáziát látok,de segítséget kérek. Ha ráértek ilyesmivel foglakozni a nagy politikai és geopolitikai, teológiai témák mellett.
(én már lecsontoztam a világképem, és nem elmélkedem, csak azt teszem amit tudok, ott ahol lehet, azzal amim épp van.)
Dorka
237 – Szia Dorka!
A lóbab nem a babfélék családjába tartozik (csak hogy tudd) hanem a borsófélélbe. Mi kizárólag úgy ettük, ahogy a zöldbabot szokás. Tehát a gyenge hüvelyeket felvágva, és nem az öregeket kifejtve. Az előnye ennek a különleges ízt adó növénynek abban van, hogy nem bab. Ugyanis a bab rettenetesen fagyérzékeny. Ezért nem volt szokás elvetni Magyarországon május elseje előtt. A lóbab viszont nem fagyérzékeny, tehát nagyon korán lehet vetni, és nagyon korán lehet belőle enni leveset. Ez persze mára elvesztette jelentőségét, mert a klíma ugye megváltozott, és ma már nem a hazai termést fogyasztjuk, hanem ami a legolcsóbb a világpiacon. De a lényeg, ne a kifejtett, érett szemeket egyétek. Amúgy, földrajzilag hol élsz? Jani most készül Svájcba.
Köszönöm szépen a válaszodat Tibor Bá’!
Teljesen igazad van, el kell szakadni attól, hogy ez bab, és zölden jobb lett volna.
Elég macerás volt ennyi száraz szemet (el is tekintek a bab szótól) beáztatás után egyenként lehéjazni.Vastag a héj- muszáj leszedni, de egyben szinte magától kettéváltak a szemek, szép nagy fehér gesztenye-állagú, édeskés alapanyagot adva.
Na de így kaptam, ez nem nálunk termett. Mivel a neten találtam egy olyan levesreceptet hogy „Kanpaszuly” : P -leves, és kolbászos sima bablevesnek nézett ki, utánanéztem egyéb variációknak.Favának nevezte a termést aki adta, (persze én láttam hogy ez lóbab) Viszont fava-bab receptek vannak a neten, száraztermésre, ami állítólag egészséges. Fokhagymás, citromos római köményes leves lett belőle, így egész jó.
(földrajzilag októbertől május elejéig Bp, kisebbik középső érettségizik az idén, utána a magyarországi dolgok sajnos lassan talán elmaradnak) egyébként kisebb nagyobb megszakításokkal Il, (időnként meg megint máshol)-munka, de azt már átveszi lassan a két idősebb fiú+ két barát) Össze vissza széjjel vagyunk és még annyi mindent kell csinálni… sóhaj. Már csak egy kis nyugit akarok, azt is csak néha, meg kertészkedni, főzőcskézni szervezkedni-de csak családilag.Jani meg otthagyja az a jó kis vendéghézat? (Bár Svájchoz gratula)