(440) Tibor bá blogja – Alkotmánybíróság

önarcképAz olyan szép, amikor arról lehet olvasni, hogy a tisztségviselés tulajdonképpen a népfelség szolgálására esküszik fel. Viszont én, mint a „nép” egyik (egyenlőre még élő) tagja egyáltalán nem érzem, hogy felség lennénk, ami a kisebbik baj, mert soha nem is ambicionáltuk, én legalább is nem. Sokkal nagyobb baj, hogy én ezt a szolgálást, például az Alkotmánybíróság esetében, egyáltalán nem látom. Ha mondjuk bemegyek a falú jegyzőjéhez, és kissé átnéz rajtam, mert ő hatóság, az úgy elmegy, mert végtére is én egy darab ember vagyok, meg már haszon se nagyon van belőlem (bár elég tisztességesen megadóztatnak). Viszont 3 millió ember nem semmi, elvégre a Fidesz kétharmadát 2,7 millióan csinálták. És az Alkotmánybíróság, akik jövedelmük hatalmas hányadát ezen 3 millió ember által befizetett adóból kapja, simán szarik rájuk.

Ugye a kormány hozott egy törvényt, aminek értelmében 3 millió ember pénzét egy tollvonással elveszi, illetve arra kötelez, hogy foglaljon állást mit választ egy olyan alternatíva esetében, ahol az egyik lehetőség a kötéláltali halál, a másik pedig a golyó. Számtalan jogász esküszik rá, hogy ez alkotmányellenes. Ha igen, akkor se kötél, se golyó. Mind a 3 millió élve marad – hogy metaforikus maradjak. Ezt viszont kizárólag az Alkotmánybíróság mondhatja ki. Az Alkotmánybíróság azonban nem méltóztatik leülni a seggére és nem hajlandó véleményt formálni. Nekik ehhez 6 hónap, 5 év, esetleg egy egész emberöltő kell, mert ők olyan kurva okosak, és olyan kurva fontosak, és olyan kurva  nehéz munkát végeznek, hogy csak na.

Eszük ágában sincs meghatódni attól, hogy 3 millió éjt nappallá téve tépelődik, mert végül is a 20-30 éven át tartó öregkoráról van szó. Nem babra megy ki a játék. Aki ma 30 vagy 40 éves pontosan tudja, hogy a leendő nyugdíjából nem fog tudni megélni, bárhonnan is jöjjön az a pénz, de legalább volt valami illúziója, ami mögé bújva nem voltak álmatlan éjszakái. Most azonban, 2011. Január 31-én, ez az illúzió is elszáll, mert az Alkotmánybíróságnak 3 millió ember légypiszok a plazma TV ernyőjén. Ők a taláros testület tagjai, jó zsíros fizetéssel, nem fognak meghatódni, minden körülmények között fenn kívánják tartani a méltóságukat. Nekik egy viszonylag egyszerű ügyben is sok-sok hónap tépelődésre van szükség – ami alatt én az egész alkotmányt kívülről meg tudnám tanulni, – hogy kinyögjék: a törvény nem sérti az alkotmányt. Mert ezt borítékolom.    

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

49 gondolat erről: „(440) Tibor bá blogja – Alkotmánybíróság

  1. Morus Tamás alkotmánybíró ragaszkodott az elveihez. Sírba vitte azokat. Persze a világ megváltozott. Egy alkotmánybíró ma már nem veszti életét, választhat, hogy a becsületét vagy az egzisztenciáját veszti.
    Különben is, egy diktatúrában minek az alkotmánybíróság. Az új alkotmány szerint tetteink felett majd Isten mond ítéletet. Annál nagyobb és igazságosabb bíró pedig nincs.

  2. Én sosem voltam magánnyugdíj-pénztári tag. Így aztán nem részesültem az azzal járó előnyökből. De részesültem azokból a hátrányokból, amiket a magánnyugdíj-pénztári tagok elkülönülése okozott az államnak. Mire gondolok? Én is fizettem a nyugdíjak kifizetése miatt szükséges államadósság kamatait .
    Tehát a magánnyugdíj-pénztári tagok az én káromra gazdagodtak eddig.
    Akkor most megyek és tiltakozom az alkotmánybíróságnál!

  3. 2: A magánynyugdijpénztár tagok nem gazdagodhattak, hiszen “eltőzsdézték” a pénzüket. 🙂
    Ha az mnyp funkcionáriusaira gondolsz, azt efogadom.

    Az, hogy az állam bevezetett egy rossz rendszert, azért miért lenne felelős az a szerencsétlen polgár, akit kötelezően beléptettek?

  4. 2: Igen, a magánnyugdíj pénztárakba átutalt állami pénzt a többi adófizető dobta össze. Kvázi ez egy ajándék volt a részünkről. Jogi fogalmak szerint, egy ajándékot vissza lehet követelni, ha van rá nyomos ok (erről már írtam). Volt nyomos ok, visszavették. Azonban a megajándékozottak az ajándékot magukénak tekeintik, és nem örülnek annak, ha az ajándékot visszakövetelik. A polgári életben ez egy konfliktus, ezért a felek a birósághoz fordulnak, hogy a visszakövetelés jogos-e vagy sem. Az tehát teljesen normális, hogy most a vita eldöntése végett az Alkotmánybírósághoz fordulnak. — A helyes eljárás a részedről az lett volna, ha annak idején, amikor a rendelkezést hozták, beadvánnyal fordultál volna az Alkotmánybirósághoz, hogy vizsgálják felül, mert ez szerinted diszkrimináció.
    u.i. (1) az Alkotmánybíróságnál nem lehet tiltakozni.
    u.i. (2) A saját véleményem (amit egyesek ellentmondásosnak vélnek) az, hogy a magánnyugdíjpénztárakba átirányított állami pénz nem volt helyes, és nem volt törvényes. De 13 év után ezt lenyúlni egy olyan pártnak, aki annak idején nem tiltakozott, kifejezetten szemétség. Az ellen nem tiltakoztam volona, ha beszünteti a további pénz átutalást, és mindenki csinál a számlájával azt, amit akar, vagyis átviszi “önkéntes” pénztárba. Ami pedig az “eltözsdézés” propaganda kritikát illeti, támadás az intelligenciám ellen.

  5. Az Alkotmánybíróság is egy Sóhivatal ha nem lenne észre se vennénk felőlem meg is szüntethetnék 🙂 Eggyel kevesebb felesleges íntézmény 🙂 Nemecsek Ernő gittegylete is nagyobb hatásfokkal müködöt 😀

  6. Observer !
    “eltőzsdézték” a pénzüket. – Ez helytelen kommunikáció volt a kormány részéről.
    Valójában a kasszák egyszer már elvesztették a hozamokat, sőt még a befizetett tőke egy részét is, miközben azért évek óta infláció is volt-van.
    Mostanra visszaemelkedtek a számlák, de ez csak annak a következménye, hogy a nyugati pénztőke visszahozta a kivitt pénzt . De bármikor megtörténhet, hogy újra shortolják a magyar részvényeket és akkor megint bezuhannak a kasszák. Ilyen esetben viszont az államnak kell pótolni a kassza vesztességeit. ( Állami garancia van a magánnyugdíj-pénztári kifizetésekre. )

  7. 4.-re !
    “Jogi fogalmak szerint, egy ajándékot vissza lehet követelni, ha van rá nyomos ok (erről már írtam). ”

    Az elég nyomos ok, hogy háború van? ( A világ újrafelosztásáért folyó pénzügy-gazdasági világháború van. )

  8. 7: Igen Sprge, de egy jogállamban ezt nem te és nem én döntjük el, erre való az Alkotmánybíróság. Neked és nekem legfeljebb véleményünk lehet.

  9. 6: Én úgy vettem észre, hogy állami garancia van az mnyp tagdíjak elvételére 😉 – (úgy tűnik, itt kevesen bíznak az alkotmánybíróságban)

  10. 10: A 3 ezer milliárdnak csak nagyon kis része az, ami bármire fordítható – felhasználható. Egyszerűen a korábbi szabályozás miatt a tőke nagy része magyar állampapírban, egy jó része “magyar” cégek (MOL, OTP) részvényeiben van, amit az állam feltehetően szintén megtart. Saccra talán 20-30% az a részvényhányad, ami értékesíthető – érthető módon az is időben elosztva.
    Ebből következik, hogy nagy rész – tetszik, nem teszik – csak államadósság csökkentésre fordítható. (Hacsak nem adják el újra ugyanazokat a kötvényeket némi cash reményében – persze nem tudom kinek lehetne.)

  11. 8.-ra ! Jogállam ? Sosem volt ! 😀
    Tibor bá nem ismered a mondást ?
    Háborúban és szerelemben mindent szabad.

  12. Tibor bá !
    Egyébként a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket az állam nem egyszerűen elveszi, hanem kötelezettséget vállal, hogy kellő időben visszaadja.
    De akár azt is megtehette volna, hogy elveszi. Háborúban az állam lefoglalhatja a polgárai vagyontárgyait. Magyarországon is volt már rá példa. Te biztosan tudsz is ilyenről .

  13. 10: Színtisztán államadósság “rendezésen” túl? Valami egyéb sejtésed van?

  14. A legnagyobb baj az, hogy senki sem tud tervezni, főleg nem biztonságban jövőt megalapozni (ide értve a nyugdíjat is). Miért is? Mert ma bármi bebizonyítható és pillanatok alatt annak ellenkezője is. A hatalmon lévő Kormányok majdhogynem azt csinálnak, amit akarnak, nem számít erkölcs, józanész, etika és sokszor még a joggyakorlat, ill. a jogelőd döntése is meginog. Az AB-nek nyilván azért kell a sok idő, hogy a jogi kiskapukat megkeresse, és holt biztosan állíthassa a kérdéses problémakörről, amit a “megrendelő” kívánt. Igen, én is azt gondolom, hogy helyben hagyják a Kormány döntését, maximum apró módosításokat eszközöltetnek, hogy a látszat – a megtévesztés fennmradjon. Hurrá demokrácia!

    Annyira nincsenek ma “alapvetések”, “ökölszabályok”, biztos fogódzók az emberek számára, hogy szinte azon kell csodálkozni, ha valahol nem életszerűtlen, agyoncsavart, barom ötletek valósulnak meg, ill. nem ezek kapnak zöld utat.
    Cs.

  15. 14: bejelentették, hogy államadósság rendezésre fordítják a nagy részét.
    A saját államkötvény visszakerülésével ez rendben van, ha ezen felül is az uzsorának adják, az hazaárulás.
    “Adósságaink” csalás útján jöttek létre, el kell engedni a világ adósságait és új pénzügyi-gazdasági rendszer kell. Csak összeomlás útján esélyes…

  16. 16.-re !
    Az összeomlás nem úgy és nem olyan lesz, mint amit te gondolsz.
    Szerintem egyszerűen nem tudod ” elkapni ” a mostani zsidók logikáját, és ezért helytelen következtetésekre jutsz.

  17. Az Alkotmánybiróságról szóló hatályos törvény igy kezdődik.Az Alkotmánybiróság székhelye Esztergom. Na és hol vannak? Ennyit a jogállamról meg a törvények kötelező betartásáról

  18. 4.-re, Tibor bá, egy idézet: “Megreformáljuk és erősítjük az állami nyugdíjrendszert, s visszavárunk, sőt visszahívunk tíz- és százezreket a magánnyugdíjrendszerből” – idézzük Orbán Viktort 2001-ből azoknak, akik megdöbbentek a kormány lépésein és bejelentésein. A kormányfő már akkor is azt szorgalmazta, hogy mindenki akkor mehessen nyugdíjba, amikor akar, miután kiszámolták neki, hogy mennyit fizetett be, s ezért mennyi nyugdíj jár. S már akkor felvetette az 1998-as nyugdíjreform „visszareformálásának” lehetőségét.”
    – tehát már akkor, 2001-ben is szándéka volt. A baj ma – sok egyéb mellett, hogy kényszerhelyzet (Sorge: háború) van! Most kényszer van, nem szabad választás, ha nem akarunk azonnali államcsődöt. Azt pedig ugyebár, nem akarhatjuk. Vagy igen?

    Az előbbi idézet az itt olvasható HVG cikből van: http://hvg.hu/itthon/20101129_magannyugdijpenztar_fidesz

  19. Az alkotmánybiróság azt jelenti,hogy az alkotmány nem képviseli jogi értelemben a meghatározott populáció érdekeit.Az alkotmány,ami egy nép,vagy populáció által elfogadott szokásjogok összessége,nem fogadhatja el,hogy birósága legyen.

  20. Annak idején én is MNYP-tag lettem – önként (ha már kötelező volt) 🙂

    A nyugdíjjárulék jelenleg arra jó, hogy megpróbáljuk eltartani belőle a szüleinket. A többi a mese hozzá. Jelenleg minden dolgozó állampolgár fizeti – a most éppen 10% – járulékot. Ebből, valamint a munkáltatók által kinyőgendő – most éppen 24% – nyugdíjbiztosításból kellene ezt megvalósítani. Nem vagyok egy nyugdíj-szakértő, de szerintem ez – bármilyen nagy szám jöjjön is ki – a hideg vízre sem elég. Így ez mellett, a mindenkori kormány egyéb jogcímen befolyó bevételeiből próbálja összeügyeskedni azt az összeget, amivel még nem haragítja magára ezt a több milliós – és nem utolsó sorban választóképes – tömeget. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy az állami nyugdíjszektorban maradók majd eltartják az ősöket, ezzel szemben a MNYP-tagok pedig – mint kívülállók – kuporgathatják a saját nyugdíjukat. Az “eltőzsdézett” pénz(ünk) nagy része állampapírokba került, amivel így közvetett módon a MNYP-tagok is beszálltak a buliba. Az elérhető hozam egy része a “válság” áldozata lett, a maradék megtekinthető drága banki és magán-ingatlanok, valamint A8-as személygépkocsik formájában. Mi a francnak kell több tucat nyugdíjpénztár ugyanarra a célra, több tucatszoros költséggel. Akik jól élnek belőle, nyilván meg tudják magyarázni:)
    Nagy ívben teszek rá, hogy mi lesz a nyugdíjammal – mert a jelenlegi helyzetet figyelembe véve nem lesz. Az fog nyugdíjat kapni, aki betöltötte a 102 évet és a nyugdíjigénylését mindkét szülővel aláíratja. 🙂

    Tibi Bá: Ami a posztot illeti, telitalálat!

  21. A mai nyugdíjjárulék egy szerény nyugdíjra mindenkinek elég lesz, persze a potyautasokat le kell szállítani a buszról.
    A nyugdíj csak így működhet, hogy az épp dolgozók tartják el az épp létező öregeket. Az éhhhaláltól, megfagyástól még a jövőben is elégnek kell lennie, amikor átmegyünk egy demográfiai palacknyakon (a népesebb idős generációk kihalásával lecsökken a népesség), a fogyasztói társadalmi álmokat elfelejtjük, amint a napi megélhetés lesz harc.

  22. A II. vh előtt az akkori nyugdíjpénztárak a reál gazdaságba fektették a pénzt (bérházak, Mo-i gyárak stb.) Így a hozamok jobban követték az inflációt, a rendszer nem szakadt el a való helyzettől. A mostani mnyp befektetéseivel az volt a baj (szerintem) hogy a hozamokat a realitásoktól teljesen elszakadt pénzpiacok biztosítják(?), ami iszonyatosan megnöveli a kockázatot ( miközben időlegesen szép eredményeket tud produkálni.)
    Innentől kezdve az állami nyugdíjrendszer egy hajszállal biztosabbnak tűnik (legrosszabb esetben szén és kenyérjegyet kapunk nyugdíj gyanánt.)
    Ez nem jelenti azt, hogy helyeslem a jelenlegi eljárását a kormánynak 🙂

  23. 24: A nyugdíjpénztárak azért nem remekeltek, mert az állam, miután belerakta a pénzét kötelezete őket, hogy a pénz 80 százalékát államkötvénybe fektessék. Ha így meg van kötve a kezük, akkor nem csoda, hogy nincs hatalmas nyereség. Az más kérdés, hogy a pénztárak számát limitálni kellett volna, mondjujk 3-4 darabra, hogy egy nagy rakás léhűtőnek ez ne legyen nyrészkedési lehetőség.

  24. 25.-re ! Tibor bá, ezt írod :

    ” a pénz 80 százalékát államkötvénybe fektessék. Ha így meg van kötve a kezük, akkor nem csoda, hogy nincs hatalmas nyereség.”

    A dolgozó pénze bekerült a nyugdíjpénztárba. Ott a portfóliómenedzser vett belőle például OTP részvényt 8 ezer Ft-ért. Majd jött Soros Dzsorzsi és lenyomta az árfolyamot 1300 Ft-ra. Mostanra már visszament az árfolyam 5700 Ft-ra.
    Így már csak 2300 Ft a tőkevesztesség . Hozam természetesen nincs.
    Ehhez képes a magyar államkötvénynél nincs tőkevesztesség és garantált 6-7 % hozama van !

  25. Egy ilyen fórumon tudnunk kellene, hogy a pénz, az értékpapírok csak a gazdaság “harmadik szektorának”, felépítményének ” részei, kvázi virtuálisak. Ha nincs pilótajáték, akkor is csak a reálgazdaság menedzselésében, a megtermelt javak elosztásában van szerepük. Ha meg elszáll, akkor nincs semmilyen pozitív szerepe.

    Oda akarok kilyukadni, hogy a modern pénzügyi rendszer leginkább arra jó,, hogy a tényleges természeti erőforrások és a tényleges munka haszna nagy arányban olyanoknál halmozódjon fel, akik sokat nem tettek érte. De végig csak abból él meg a társadalom, amit megtermel, maga illetve a természet. Tehát ha valakit kitennének pl. az értékpapjrportfóliójával (magánnyugdíj-megtakarjtásával) egy kopár lakatlan szigetre, akkor éhenhalna, mert a papír magában nem termel semmit.

    A manyup-vitában a magánpénztár pártiak végig ragaszkodnak az illúziójukhoz, hogy a papjrjaik “megélhetést” biztosítanak. Pedig csak azt a papjrjogosultságot jelentik, hogy a termelőszektor gyümölcseinek egy része nekik “jár”.
    Ha felfogjuk, hogy pl. egy pénzügyi összeomlás elsepri a papjrokat, értéküket, akkor marad az, hogy a mynup-számlás nyugdíjas is csak az akkor munkaképes emberek munkája gyümölcséből kaphat majd valami juttatást. Most viszont gyengjtenék ezt a közös rendszert, ez élősködés.

  26. 27: Teljesen jól látod, egyetértek veled.
    De nem értek egyet azzal, amit a kormány csinált 🙂 , és főleg ahogy csinálta.

  27. 26: A befektetési alapoknak nem szabad “tözsdézni”. vagyis a részvényeket hosszú távra kell tartani. Amikor esik semmkiképpen nem szabad eladni. Különben a részvény indexek nem Soros miatt csökkentek, hanem az USA ingatlan buborék miatt bekövetkezett gazdasági válság miatt.

    27: Ez azért vérzik néhány sebből. Ha én ma többet termelek, mint amennyit elfogyasztok, akkor szerinted nincs mód rá, hogy a többletet eltegyem későbbre, tartaléknak?. De bizony van, mert a pénz egy igérvény, hogy kapok érte később megetermelt javakat. A részvény pedig jó esetben egy termeléssel foglalkozó gyár tulajdonának a bizonyos hányada. A termelő eszköz pedig érték, mert segítségével elő lehet állítani javakat. Hogy egyesek ezt spekulációra használják, az egy más téma.

    28 & 29: Hiába nem érteteke vele egyet (én se szívesen), de ma még a régi játékszabályok vannak érvényben. Majd, ha 2-3 ország bedől (de nem mi) akkor fog lehetőség adódni. Orbánnak résen kell lenni.

  28. 30. Kína hagyná, hogy bedőljük? Látok rá esélyt, hogy “segítő” jobbot kapjunk tőlünk, legfeljebb Kínának is eladósodunk. Ez már a vezérkarnak nem oszt, nem szoroz.

  29. 30: TIbor bá, tudod, hogy a pokolba vezető út is mivel indul…
    Primitív viszonyok között a többletedből csak olyat tehetsz el jövőre, ami nem túl romlékony.
    A fejlődés során megjelent a pénz és voltak hasznos funkciói, ahogy mondod. Mára úgy túlszaladt, hogy a kára nagyobb (a bonyolult, sőpekulatív pénzügyi rendszernek) és veszedelmesen aláásta a termlőszektorokat a tény, hogy spekulációval könnyebben lehetett sokat keresni, mint termeléssel.
    Egy nagy válságban ennek szörnyű ára lesz, de nem neked kell ezt magyarázni.

  30. 30.-ra !
    1. A portfóliómenedzser nem tőzsdézett, csak minden évben van néhány 100 milliárd Ft új pénz, amit be kell fektetnie.
    Ha 8 ezer Ft volt az OTP, akkor az a barom 8 ezerért vette.
    2. Mit csinálsz, ha éppen akkor gyenge a tőzsde, amikor te mégy nyugdíjba ? Megszívtad, vagy a különbözetet kipótolja az állam? Akkor viszont az állam szívja meg !
    3. ” …a részvény indexek nem Soros miatt csökkentek, hanem az USA ingatlan buborék miatt bekövetkezett gazdasági válság miatt.”
    Ezt én is tudom. A Soros félék csak a végrehajtók . Olyanok, mint a bérgyilkosok.
    4. Ha egy cégnek évente csak 1-2 százalékkal nő a nyeresége, akkor mi a fenétől fog a cég részvényeinek árfolyama 5-10 százalékot emelkedni???? Márpedig a gazdaság nem nő évente 5-10 százalékot ! Kivéve a fejlődő országokét, de ott a tőzsdék már régen túl vannak árazva. Majd kipukkan a buborék és mindenki megszívja, aki magas áron vásárolt ott részvényt.

  31. 33. Sorge. Gondolom úgy működött volna a portfólióválasztás, hogy nyugdíjkorhatár elérése előtt 5-7 évvel átteszik részvényalapból pénzpiaci alapba, de mivel így is rendesen meg volt kötve a kezük az MNYP-knek, ezért veszteségesek voltak, ráadásul egy hosszútávú részvényalapú befektetésre azt mondani félidőben, hogy veszteséges, már alapból sánta megállapítás. Persze ha bedől a globális piac, akkor mindegy is… ha bedől.

  32. 32: A spekulációval valóban illetlenül sokat lehet keresni, de nagyokat lehet bukni is.

    33: Egy részvény árát két dolog szabja meg. 1) A várható osztalék. 2) A várható árfolyamnövekedés. — Tehát nem össze-vissza eladni és venni kell, hanem okosan megválasztani egy vállalkozás részvényét és 30-50 évig szedni az osztalékot.

  33. 35.-re !
    ” Egy részvény árát két dolog szabja meg. 1) A várható osztalék. 2) A várható árfolyamnövekedés.”

    Aki még csak itt tart politikai gazdaságtanból, azzal nem vitatkozom, mert nincs értelme.

  34. 36: Sorge! A politikai gazdaságtan 20 éve kiment a divatból. De korrigálok. Egy részvényt két dologért vesznek meg:……

  35. ” Egy részvényt két dologért vesznek meg:….”
    Így sem igaz . A konkurencia felvásárlása, pénzszivattyú, stb.

  36. 38: Technikailag igazad van, de ez olyan, mint ha én azt mondom, hogy egy korcsolyát csak arra lehet használni, hogy csússzanak vele a jégen. Mire te azt mondod, hogy nem állsz velem szóba, mert a korcsolyával lehet gyilkolni is, meg eladni fémhulladéknak. Valóban. De ugye én, te, és ők, tehát MI csak két dolog végett vennénk részvényt. Osztalékért és árfolyam nyereség végett. —- A gyakorlatban a nagyfokú politikai gazdaságtan ismereteiddel sokra mentél. Én az ismerethiányommal egész jól jártam. C’est la vie 😀

  37. 39.-re !
    Nem rólunk volt szó, hanem az alapkezelő, barom agyú, portfóliómenedzserről.
    ” A XXI. század hadszíntere a tőzsde….”
    ( Dr. Drábik János )

    ” A gyakorlatban a nagyfokú politikai gazdaságtan ismereteiddel sokra mentél. Én az ismerethiányommal egész jól jártam. ”
    Tibor bá ! Én nem versenyzem veled. 🙂

  38. Amennyiben az Alkotmány Bíróság eltűri ezt a 3000000 emberrel szembeni jogsértést akkor nincs rájuk szükség. Az alkotmány Bíróságra azért van volna szükség, hogy mércét jelentsen egy ország jogállamiságában. Ha erre képtelen akkor nem kell.
    Tűrhetetlen, hogy egy országban egy párt mindent megtehessen. Ha ez átmegy az Alkotmány Bíróságon akkor az az Intézmény illetve az abban dolgozók Hiteltelennek minősülhetnek És akkor Viktor Előre vedd el a banki megtakarításokat és folytasd tovább azt a magatartást amit az elmúlt 8 hónap alatt tettél tettetek csalás lopás korrupció zsarolás Hát ebben az országban mindent szabad, hiszen aki tehetne ellene az is befogja a száját. Szégyen ami itt van.

  39. 41: Én nem fogom be számat, de mást ellene tenni nem tudok.

  40. Tibor bá-tól elvárjuk, hogy kimenjen a parlament elé és bekiabálja, Gyurcsány takarodj! Akarom mondani, hogy Orbán takarodj! 🙂
    Tibor bá már leélt egy teljes életet, neki nincs mit vesztenie. Azt is vállalhatja, hogy laposra verjék, börtönbe zárják. 🙂

  41. A demokrácia nagyon költséges dolog a diktatúra olcsóbb, lehet ezért olyan sporolos ez a rendszer 🙂 A diktatúra és a demokrácia nem sokba külőmbözik egymástól: a diktatúrába félnek attól hogy mit mondasz hátha történik tőle valami, a demokráciába dumálhatsz amit akarsz úgyse történik semmi…

  42. 45: Velem az a probléma, hogy tudom mi a különbség a “történik velem valami” és a “nem történik semmi” között. Néhány fényév (a börtönben)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük